Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-29 / 126. szám
4 nbpojság I960, májas 29., vasárnap A „könyvbarát“ A leégett alexandriai könyvtárból kimentették a Könyvet. Mikor a barbárok lerohanták Rómát, egy helybeli polgár a tunikája alatt menekítette ki a városból. Megúszta a tatárjárást, és százötven évig pihent egy pince mélyén, elbújtatva török elől, nem bírt a Könyvvel Haynau sem, a nyilasok sem tudták elégetni — minden vészt, vihart kibírt ez a Könyv! Tegnap Kajavác kivette a könyvtárból, mert odaadták neki. Megvacsorázott rajta, behajtotta a „fülét”, széljegyzettel látta el, leejtette a vízcsap alá, majd beleejtette a szemetesládába. A könyv „elpusztult”. Na, bumm — mondta Kajavác —, mit vannak úgy oda. „Megveszem” — mondta és új könyvért indult a kölcsönzőbe. (ó) — A JÁRÁS VADÁSZTÁRSASÁGAI úgy határoztak, hogy együttesen tekintik meg a Budapesten megrendezett virág és vadászati kiállítást. A jegyek elővétele megkezdődött. — A JÁRÁSI és a községi tanácsok igazgatási előadói és iratkezelői szorgalmasan készülnek a júniusban tartandó szakmai vizsgákra. Az államigazgatás ezen dolgozói a megyei és járási tanács jogászaiból alakított vizsgabizottság előtt adnak majd számot arról, amit a téli hónapokban tanultak. — KÉT ÉVES TECHNIKUMI TOVÁBBKÉPZÉSEN vesznek részt a Vágóhíd- és Hús- feldolgozó Vállalat dolgozói. Az első félévi vizsgákat a napokban tették le a hallgatók. A tíz vizsgázó jó felkészültségről tett tanúságot. « GYÖNGYÖSHALÁSZ KÖZSÉGBEN az évről évre növekvő családi ház építkezésekhez szükségessé vált új házhelyek kialakítása. A közelmúltban a Gyöngyös—Vá- mosgyörk vasút mellett 143 házhelynek megfelelő földet sajátítottak ki, amelyen az építkezések már ezen a nyáron megkezdődnek. — AZ ÁLLAM ÁLTAL BIZTOSÍTOTT ingyenes gyümölcsfaakció során a járás termelőszövetkezetin több mint 15 ezer darab, főleg kajszi, alma és besztercei muskotály csemetét igényeltek. A leszállított mennyiségből 110 hold területen létesítettek gyümölcsöst. Ezenkívül az idei ^vászon megkezdték a gyümölcsös sorfásítást is a kialakított nagyüzemi táblák között. — A KÖZÉPISKOLÁS diákok írásbeli vizsgái lezárultak. Két hét múlva kerül sor a tzóbeli vizsgákra. EGEI VÖRÖS CSILLAG Hosszú az út hazáig EGRI BRÖDY 29—30: Nincs előadás EGRI KERTMOZI Ingovány GYÖNGYÖSI PUSKIN 29—30: Az út vége GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 29—30: 105 százalékos alibi HEVES 29- én: Sabella nagymama 30- án: Fehérek és feketék HATVANI KOSSUTH 29—30-án: Nyomorultak (I. rész) PÉTERVÁSARA 29-én: A 13-as számú kedvenc FÜZESABONY 29—30: A nagy kék országút GYÖNGYÖSI KERTMOZI Vörös és fekete (I. rész) Hatvan város anyakönyvéből Születtek: Szűcs Ilona, Wágner Agnes, Szabó Zoltán, Orbán Ilona, Jakus István. Varga Géza János, Kovács Mária, Ráfel Zsuzsanna, Szőllősi Ildikó. Kónya Éva, Drabos Györgyi Judtt. Tiszóczki Zsuzsanna, Balogh Agnes. Házasságot kötöttek: Horváth Ferenc—Telek Erzsébet, Német István—Karácsony Anna Mária; Somogyi Ferenc—Borsos Mária, Asztalos László—Varga Mária; Meghalt: Kakái András; 0 színházi szezonzárásrál és az őszi tervekről nyilatkozik a Gárdonyi Géza Színház művészeti titkára A Gárdonyi Géza Színházban az évad befejezése előtti hangulat hiányzik az idén. Legalábbis most még, májusban senki sem beszél a nyaralásról, holott más esztendőkben, és más színházakban ebben az évben is, már mindenki a Balaton mellé vagy külföldi utakra készül. — Egerben az utolsó előadás június 26-án lesz, az Elveszem a feleségem című darabot játsszuk majd — mondja Kozaróczy József, a színház művészeti titkára. Júliusban, augusztus elejéig a megye városaiban és falvaiban állandóan tájelőadásokat tartunk. Műsoron szerepelnek az Anyósgenerális, az Aranyember, a Fösvény. A megyében mindenütt szívesen látott vendég a társulat és a késő tavaszi időjárás se csökkentette az érdeklődést a bemutatott darabok iránt. — Elsőrendű érdekességként kell megemlítenem, hogy a Nemzeti Színház gárdája június 22, 23 és 24-én, három napig az egri színházban vendégszerepei Csehov Ványa bácsi című színművével. A Cse- hov-évforduló alkalmából felújított darab a Nemzeti Színház jelentős sikere az idei évadban, így minden bizonnyal az egri közönség is nagy élményt kap a háromnapos vendégjátékkal. A Nemzeti Színház Ványa bácsival tesz pontot annak a szocialista szerződésből fakadó kötelezettségének a végére, amelyet tavaly vállalt. Eddig a Nemzeti Színház rendezői és művészei adtak hasznos segítséget és útmutatást az egri együttenek (itt Ladomerszky kitűnő Warrennéjére is gondolunk), most meg a Ványa bácsit nyújtják át az egri közönségnek. — Jelentősnek ígérkezik az az országos értekezlet is, amelyet Egerben tartanak és amelyen részt vesz a minisztérium, a művészeti szakszervezet színházi szakosztályán kívül valamennyi vidéki színház igazgatója, főrendezője, gazdaságvezetője is. A munkaértekezlet a vidéki színházak kérdéseivel foglalkozva többek között azt a problémát is rendezni kívánja, hogyan lehet a tájelőadásokat fejleszteni az egyes megyékben, s főként arról fog tárgyalni, hogyan lehet a megyék kicsiny településeit is (ahová tájelőadást vinni a feltételek hiánya miatt nem lehet) kultúrával ellátni: itt elsősorban a brigádműsorok és az irodalmi színpadok műsorának a jelentősége nő meg. — Debrecenben, a Csokonai Színház társulata nagy sikerrel mutatta be Brecht Koldusoperáját. Ezért az egri színház részéről Vass Károly főrendező és én még a hét folyamán tapasztalatcsere-utat teszünk a cjvis-városba. — Elismerést jelent az egri színháznak az a kedves látogatás, amellyel a győri Kisfaludy Színház igazgatója, főrendezője és gazdaságvezetője a társulatot megtisztelte. A tapasztalatcsere fő témája az egri színház bérletrendszere volt: a vendégek hasznosnak és igen célravezetőnek találták az egri bérletezési formát és megvalósítását Győrben is lehetségesnek tartják. A megnyújtott színházi szezonról és a Rossztemplom kérdéséről faggattuk Koza- róczyt, aki a következőkben tájékoztatta munkatársunkat: — Most már befejezett tény, hogy a Rossztemplom lesz a színház átmeneti otthona •&> átalakítási munkák befejezéséig. A napokban tartottunk akusztikai próbát a még korántsem kész épületben és az ablaknyílások nyitottsága ellenére is kedvező eredménynyel zárult a hanghatás! próba. Az átalakítási munkák az épület belsejében jól haladnak, minden valószínűség szerint októberben már játszik az együttes az átmeneti otthonban. Az öltözők és a szükséges helyiségek (műhelyek stb.) az épület északi oldalára kerülnek, a templom és az iskola közötti részre. — Sokan talán úgy gondolják — mondja Kozaróczy József —, hogy az új körülmények között a színház nem fogja majd azt nyújtani, amit az egri közönség eddig elvárt kedves együttesétől. Ez azonban nem így van. A most átalakításra kerülő színház épületében kétségtelenül nyugod- tabb- lehetőségek között dolgozott a technikai gépezet. A A múlt év július 31-én részletesen ismertettük olvasóinkkal az Egri Erdőgazdaság munkásának: Tóth Sándornak találmányát, a szalagfűrész foghajtogató félautomatát. Annak idején kifogásoltuk, hogy nehezen halad a találmány gyakorlati bevezetése, mert nem akad üzem, amely a szalagfűrész foghajtogató félautomata gyártását elkezdené. A találmány mostoha sorsa nagy feltűnést keltett szakkörökben és Budapesten, a Technika Házában az érdekelt minisztériumok kiküldötteinek és több szakember bevonásával ankétot tartottak ebben az ügyben, de gyártó vállalat továbbra sem akadt. Most a Budapesti Ipari Vászínpadképek megoldásába az új teremben nem lehet annyi mindent belevinni, mint a jelenlegi színpadon. De ez nem is baj. Színpadképeink itt-ott túlharsogták mondanivalójukat, néhol naturalista stílustörekvéseket is meg lehetett álllapítani. Most a színpad tervezői és különösen a rendezők olyan megoldásokat keresnek majd, amelyek elsősorban a lényegretörő közlést szolgálják. Az irodalmi színpadok jelzésszerű színpadképei is sokszor többét tudnak mondani a jelenlegi színpadi körülmények között is, mint egy nagy hatásra törekvő beépített kép. — Az együttes színvonala emelkedni fog. Ezt nem üres ígéretként mondjuk, hanem ezt tapasztalni fogja a közönség is. A jelenlegi társulat nagyjából-egészéből megmarad, sőt, a színház kapott nyolc színészi státust: a hiányzó női és férfi karakterszínészek belépésével változatosabb műsorpolitikát lehet és kell majd folytatnunk. — Műsorterv? Ma még csak körvonalai látszanak, de azt máris elárulhatjuk, hogy igényesek leszünk önmagunkkal szemben és az idei évad után, megerősödve, gazdag programmal lépünk Eger és, a megye közönsége elé. Eddig szól Kozaróczy József nyilatkozata. Hogy miért ő mondta el nekünk ezeket? Mert Szőllősi Gyula igazgató Jugoszláviában tartózkodik tanulmányúton, a noviszádi színészeknél. Reméljük, hasznos és gazdag tapasztalatokról számol majd be hazatérése után az egri és megyei színházjáró közönségnek. Farkas András sáron a Találmányi Hivatal bemutató csarnokában láthatjuk Tóth Sándor találmányának mintadarabját. Ügy véljük, ez a tény önmagáért beszél, és a legilletékesebbek ezzel kellő módon kifejezésre juttatták a találmány jelentőségét. Most már nemcsak mi, hanem az ország különböző erdő- gazdaságaiból és fafeldolgozó üzemeiből érkező megrendelések és levelek is sürgetik, hogy hol és mikor gyártják végre a szalagfűrész foghajtogató félautomatát. Reméljük, az Erdészeti Fő- igazgatóság hamarosan választ ad a kérdésre. F. E. Egy egri munkás találmánya a Budapesti Ipari Vásáron 1960. MÁJUS 29., VASÁRNAP: MAGDOLNA 85 évvel ezelőtt, 1875. május 29-én halt meg IZSÓ MIKLÓS szobrászművész. Müveit a nép életét ábrázoló érdekes motívumok jellemzik. Mintázott képmásokat (Csokonai, Arany), két legismertebb műve: a nép életéből vett első magyar szobor, a Búsuló juhász és a Táncoló paraszt. Izsó Miklós 1831-ben született. 50 évvel ezelőtt, 1910-ben halt meg MILIJ BALAKIKJEV, orosz zeneszerző. Művei a népi zenében gyökereznek, Iszmalej című, keleti fantáziája, világhírre tett szert. Tagja volt az ötök társaságának (Balakirjev, Borodin, Kjui, Muszorgszkij és Rimszkij-Korsza- kov), akik a nyugati zenétől független, orosz népi dallamkincset tekintették művészetük forrásának. Balakirjev 1837-ben született, Izsó Miklós: Táncoló paraszt. (Egy forrásmunka szerint a szobor címe: Táncoló hajdú.) 460 évvel ezelőtt, 1500-ban halt meg BARTOLOMEU DIAZ, portugál tengerész, alá vitorláshajójával 1488-ban először hajózta körül Afrikát és tőle származik a Jóreménység foka elnevezés. hogy Salvator Dali, ez a félkótyagos festő-izé, aki új ostobaságokkal tör utat a régi ostobaságok gazdag erdejében, a napisajtó és a képeslapok jóvoltából hovatovább olyan népszerűségre tesz nálunk is szert, mint hazája és világa már jobbra nem érdemes köreiben. Megmondom őszintén, soha nem hallottam nevét, nem is tudtam, hogy létezik, s emiatt sem kedélyemnek, sem általános közállapotomnak semmi baja nem volt. Mindaddig, amíg neve és alkotásának számos műhelytitka napvilágot nem látott hazai lapjaink hasábjain, s azóta egyre nagyobb felháborodással és kíváncsisággal lesem, hallom a híreket, hogy meztelen nő festékes hasa, valamint egy sertés kulimászos háta után, vajon milyen „ecsetet” használ legújabb kompozíciójához. Ez a Salvatore Dali egyre jobban tetszik nekem, s titokban már azon töprengek, hogy meg kellene próbálnom művészete műhelyéből néhány eszközt átvenni, mert disznó azért itt is akadna, s hátha nekem is menne a dolog. Különben is: egyáltalán nem tartom lehetetlennek, hogy Daliklubok alakulnak, a Ki mit gyűjt klubok mellett! Hisz « roki fertelmeit onnan tanultuk meg, hogy szépen leírták az újságok, fényképen hozták a lapok és még a híradóban is láthattuk, hogy milyen kegyetlen egy ronda dolog ez a roki. Aztán láthattuk mozi és kép nélkül, saját két szemünkkel, saját táncparkettjeinken, saját gyermekeinktől — mert ők is látták a mozit, s újságolvasó embereknek neveltük őket. Nem beszélve arról, hogy sikerült olyannyira és főleg oly sokszor felháborodnunk a zöld hajakat illetően — uramisten, látjátok feleim mi van azon a fránya Nyugaton: hogy ma már háborogni nem is kell elmennünk Nyugatra. Nem vagyunk rájuk szorulva. Magunk is tudunk már előállítani háborogtatni valót. Így terjedt el a kész életű hula-hopp, a zsákruha, így lett népszerű elég széles körben Sagan... ... Hihetetlen izgalomban vagyok: már két napja nem tudok semmit Salvator Daliról. Pedig most készülök egy bemutatóra két lóval, három bajadérral, egy traktorral és egy mázsa szurokkal — szeretem a sötét tónusokat —, hogy leleplezzem ezt a kótyagos absztraktot: így nem szabad alkotni. De bízom a hazai sajtóban! (egri) >i.itiiiiiiii«iiiiiiiiiitiiiiiiRiiiiiiiMiit!!iiiiiiiiiBiiiiiiiiiiriiiiLi«iiiiiitiiii«tiiiiiitti>iiiiiiiiiiiiitiiiiiiitiiiH«iiiHfirtt»iiiiict(iitiiiiititiiiiiiiiitiiiiii«ii««íiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiivmnifiiiiiiHBiiii(iuiiiiiiuiiiiiiiiuiiJtiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiititiiins<iiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiif }7 gy fényképalbumot la. LJ pozgatok. Az első oldalon levő kép már kissé megsárgult. elhomályosodott: az arcokat már csak az emlékezés meleg szavai tudják hűen visszaidézni. Harmincöt évvel ezelőtt készült a felvétel a gyöngyösi Iparosok Dalkörének első szerepléséről. Az alapító tagok: Dózsa Kálmán és Nagy Ferenc munkájának első eredménye volt az akkori kollektíva kiállása a közönség elé: nagy sikert arattak s az ő vezetésükkel működött a kórus 1949-ig. Sok és nagy eredményt értek el. amelyekről nemcsak a fényképek. de a kisebbfajta, kincstárnak is beillő üvegszekrény tárgyai is tanúskodnak. Nemcsak Gyöngyösön, de az ország minden részébe eljutottak, terjesztették a népi kultúrát, művészetet, s munkájukat megháláló elismerések, dalostalálkozókon elért helyezések közül csak a legfontosabbakat említem: 1934-ben Pécsett. 1936-ban Balatonfüreden, a következő évben Miskolcon. 1938-ban Székesfehérvárott, majd 1939- ben ismét Balatonfüreden kerültek az első helyre a vidéki kórusok között. Tovább lapozok előre az albumban és az időben. Itt-ott új arcokat fedez fel a szem, új vezetők, karnagyok vezényelnek: Fülöp Barna. Körösi János. Tomits György. Geibinger ■ Sándor, Sík Sándor. Páczai iáJubilál a gyöngyösi kórus nos: mind szerelmesei és avatott tudói a muzsikának. 1953- tól az énekkar a Művelődési Ház keretében működik s az így kapott erkölcsi és anyagi támogatás meghozza gyümölcsét: a kórus létszáma mindinkább emelkedik s már a következő évben két országos dalosünnepélyen vesznek részt, hangversenyt adnak Szűcsiben, s az ő munkájuknak és sikerüknek tudható be, hogy röviddel szereplésük után megalakul az énekkar Szűcsiben is. A kórus vezetője ekkor már Szabó Tivadar, aki fiatalos elánnal, nagy szakmai felkészültséggel irányitja a kórust. Nagyrészt az ő lelkesedésének tudható be. hogy pesti kórusokkal csepehangversenyeket szervezett: először ők mentek el Pestre az Egyesült Izzóba, akik rövidesen egy nagysikerű hangverseny keretében visszaadták a látogatást, voltak a Vákuumtechnikai Gépgyárban, szerepeltek Petőfibányán s az ottani fúvószenekar ez év őszén viszonozza látogatásukat. Jártak Vámosgyörkön, ahol nagy szeretettel és megbecsüléssel hálálták meg munkájukat. Soós Ferenc ügyvezető elnök mondja el mindezeket az élmény hitelességével, aki 1925 óta aktív tagja és jelenleg is fáradhatatlan segítője az énekkarnak. Büszkén és kedves részletességgel számol' be a hat rádiószereplésről, s azokról az elismerő oklevelekről. amit a kórus a felszabadulás után kapott. TjYiss. fényképek bukkan- nak elő az album lapjain : a Szüreti Daljátékról készült felvételek. „Kétségkívül ez volt a legnagyobb produkció — mondja Szabó karnagy —, amit a snmngyösi énekkar eddig megvalósított. A Szüreti Daljáték zenéjét részben sok éves népdalgyűjtésem dalaiból, részben a már régebben feldolgozott Gyöngyös környéki dalokból állítottam össze. Sok segítséget kaptam Kodály Zoltántól, aki igen sok munkája ellenére vállalta a zenei rész lektorálását, és a dalok kórusra való átírását”. Az előadás sikerére jellemző, hogy nemcsak a magyar újságok, hanem a baráti országok sajtója is elismeréssel szólott a kezdeményezésről. Tovább peregnek a képek: a két évvel ezelőtti egri dalosünnepély részvevői, a pedagógusokat köszöntő kórus: a folyton csiszolódó és egyre növekvő énekkar sikerekben gazdag útjának újabb állomásai ezek a gondosan megőrzött felvételek, ismerős és ismeretlen arcok néznek rám: kik a kórus tagjai? „Az énekkar állandó tagjainak létszáma ötvenkettő, ebből 28 nő és 24 férfi. Nagyrészt üzemi dolgozók, akik szabad idejük rovására, munkaidő után jönnek énekelni és már sokszor volt rá példa, hogy egy-egy út. egy-egy szereplés megvalósítása érdekében anyagi áldozatokat is hoznak. „Igen örvendetes tény — mondja Szabó Tivadar —, hogy a gyárak, üzemek is nagy segítséget adnak nekünk: ha vidéki szereplésünk van, a dolgozókat elengedik a munkahelyükről; patronálják és anyagi eszközökkel is segítik munkánkat: ha vendég-énekkarok jönnek hozzánk, az üzemek adnak díjakat és ajándékozzák meg őket”. A kórusban gimnáziumi rv tanulók is szerepelnek: talán a legnagyobb reményekre jogosító tény a: hogy az átlagos életkor 27 év. s minden tagunk, legyen az fiatal, vagy idősebb, egyaránt hittel és lelkesedéssel és tehetségéhez mérten igyekszik közös célunkat megvalósítani. Eredményeink s további fejlődésünk legfőbb biztosítéka az. hogy a jó közösségi szellem, az összetartozás érzése teszi közvetlenné és meleggé próbáinkat, szerepléseinket. Rendszeresen tartunk klubnapokat, hogy erősítsük a barátságot. Repertoárunkban mintegy 42 szám szerepel: praeklasszikusok. romantikusok alkotásai, mai életünket tükröző dalok, munkásmozgalmi énekek, indulók, Bárdos-, Kodály-szerzemé- nyek: változatos a műsorunk. Most újabb erőpróba előtt állunk: a gyöngyösi kórus fennállásának 35. évfordulóján budapesti és vidéki kórusokkal együtt nagyszabású dalosünnepélyt rendezünk, melyre, a bíráló bizottság elnökeként Bárdos Lajos is eljön. Az ünnepségeken a hatvani és egri általános iskola kórusa, a füzesabonyi. pélyi, káli férfikórus, a fővárosi Gázművek, és a budapesti Porcelángyár kórusa. az egri Pedagógus Énekkar. az ófehértói Munkás- Paraszt Kórus, s a helyi művelődési ház vegyeskórusa vesz részt. Szeretném hinni, hogy a változatos, sokszínű műsor nemcsak az állandó közönségünket hívja el a kultúrházba, hanem mindazokat is, akik szépet, igazat, őszinte szavakat. dalokat akarnak hallani.’’ A fényképek — a legutób- blak is — a múltról szólnak, a szavak a holnapról. A gyöngyösi szám után újabb da- lostalálkózók következnék s jövőre már új albumban szeretnénk lapoz (P. M.)
