Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-29 / 126. szám

2

NßPÜJSÄG

1960. május 29., vasárnap

Közös feladatunk a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalom megőrzése és továbbmélyítése

(Folytatás az 1. oldalról) a Hazafias Népfront-mozgalom újjászületése és jelentős fejlődése mindenekelőtt arra a kölcsönös bizalomra vezethető vissza, amely ezekben az években kialakult és hónapról hónapra erősödött a mozgalomban tevékenykedő kommunisták és pártonkívüliek között. Ez a kölcsönös bizalom a mozgalom lelke és ereje. (Taps.)

— Mindenki, aki a Hazafias Népfront-mozgalom további fefjlődését kívánja, mindenekelőtt arra törekedjék, hogy ezt a kölcsönös bizalmat a továbbiakban is megtartsuk és

még inkább erősítsük.

Ez a bizalom nem kritikátlan vakhit, hanem olyan kapcsolat, amely a kommunistákat vezérlő eszméktől elválaszthatatlan, a pártonkívüli tömegekben pedig a saját, közvetlen tapasztalataikból fakad.

— Mi, kommunisták tudjuk, hogy eszméink — a szocializmus, a kommunizmus — úgy és olyan mértékben valósultak meg eddig is, s valósulnak meg a jövőben is, amilyen mértékben az eszmék igazságáról felvilágosító szóval meg tudjuk győzni a pártonkívüli dolgozók millióit.

Ügy és olyan mértékben valósulnak meg eszméink, amilyen mértékben azokat a magyar nép alapvető tömegei magukévá teszik és készek velünk együtt megvalósítani.

— Szeretnék külön szólni a pártonkívüli dolgozó tömegeknek a kommunisták iránt táplált bizalmáról. Miért erős ma ez a bizalom? — Mi, akik jelenleg a Magyar Szocialista Munkáspárt különböző felelős posztjain dolgozunk, magunk harcolunk legjobban az olyan korlátolt szemlélet ellen, mintha a korábbi években mindenki mindent rosszul csinált volna, mi magunk pedig most hibák és hiányosságok nélkül dolgoznánk. Annak a bizalomnak, amelyet ma a tömegek a kommunisták iránt táplálnak, véleményem szerint nem az a forrása, mintha bárki is azt hinné, hogy ma a párt összes szervezete, valamennyi funkcionáriusa hibamentesen dolgozik. Nem. A tömegek nagyon jól tudják, hogy minden ember, aki dolgozik, hibázik is. és ez a szabály a kommunistákra is érvényes.

— A tömegek erős bizalmának forrása más.

Ennek a bizalomnak az a forrása, hogy most már évek tapasztalatai alapján győződtek meg arról, hogy a párt egészét, valamennyi szervezetének tevékenységét, a marxizmus—leni- nizmushoz való hűség, a nép érdekeinek hű szolgálatára való becsületes törekvés hatja át.

Az emberek tudják, hogy a pártban megvan a szükséges el tökéltség és politikai bátorság, hogy mindenkor keményen fellépjen a nép ellenségeinek gáncsvetéseivel szemben, de a munka közben felmerülő hibákkal szemben is. Az is közismert, hogy a pártnak ez a belső szilárdsága nehéz és súlyos körülmények között vívott, áldozatos harcban ková- csolódott ki és éppen ezért maradandó. A tömegek már saját tapasztalatukból tudják, hogy a párt politikai irányvonala szilárd és helyes, mert az építés eredményeket hoz, az emberek élete javul.

— A Hazafias Népfront kongresszusán meg kell nyíltan mondanom a kommunisták nevében, hogy harcunkban nem hiába volt minden reményünk alapja, a dolgozó tömegekbe vetett bizalom. A dolgozó tömegek pártunk célkitűzéseit az elmúlt nehéz években mindig nagyobb mértékben támogatták, mint ahogy arra mi magunk számítottunk. Ezért hamarabb tudtuk helyreállítani az ország törvényes rendjét, előbb tudtuk a termelést megindítani és fejleszteni, gyorsabban haladt a mezőgazdaság szocialista

fejlesztése, nagyobb volt a Hazafias Népfront választási győzelme, mint ahogy az előzetesen remélhető lett volna;

— Elvtársak! Kedves barátaim! Az eredményes munka feltétele volt, ezért helyesen tettük, hogy teljes nyíltsággal vetettük fel és tisztáztuk a Hazafias Népfront politikai vezetésének kérdését. Mindenki ismeri és elfogadja azt az elvet, hogy a Hazafias Népfrontba tömörült különböző dolgozó osztályok politikai szövetségének vezetője a munkásosztály, illetve közvetlenül a munkásosztály élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt.

— Annak alátámasztására, hogy ez nem véletlen, nem dogma következtében alakult ki, hanem törvényszerű, és azért is, hogy helyesen értelmezzük hagyományainkat — történelemre kell utalnom.

A régi kiváltságos osztályok, a birtokösnemesség, a polgárság soraiból is kerültek ki nagy emberek, akik helyesen kormányozták az országot, akik dicsőséget hoztak a magyar névre, akikre munkás- osztályunk ma is tisztelettel emlékezik. De mi nem fogadhatjuk el azt a történelmi szemléletet, amely az egykori uralkodó osztályok köré fonja a dicsőség sugarait, de hallgat politikájuk árnyoldalairól és hallgat a népről.

Ezek az uralkodó osztályok ezer éven át kegyetlenül elnyomták és kizsákmányolták a nép dolgozó tömegeit.

Az úgynevezett „történelmi” osztályok még akkor is, amikor védték a hazát, egyben saját kizsákmányoló hatalmukat is védték. Amikor pedig e kettő ütközött, mindig a hazát hagyták cserben és árulták el. Ezért, ha visszatekintve a múltba, a nemzetfenntartó erőt keressük, akkor a babért és a hála koszorúját el kell vennünk a nemességtől és a polgárságtól és a dolgozó osztámindig együtt a tömegekkel. Ez azt jelenti, hogy minden jelentősebb feladatot előbb meg kell tanácskozni a tömegekkel, a tömegeknek tudniok kell, hogy mit, miért és hogyan keli megvalósítani és azután cselekedjenek egy akarattal. Így törekedett dolgozni a párt, a Hazafias Népfront-mozgalom keretében is, erre törekszik a jövőben is.

Tisztelt elvtársak! Kedves barátaim!

— Jelenleg a hároméves terv sikeres befejezése a fő feladat. Ezzel megfelelő kiinduló alapot kell teremteni az új ötéves tervhez. Most és az előttünk álló években meg kell tanulnak, a termelési lehetőségeket jól kihasználva, s nyersanyaggal, energiával igen takarékoskodva, a munka termelékenységét növelve, az eddiginél több, jobb és olcsóbban előállított gépet, ipari fogyasztási cikket, kenyeret, kukoricát, húst és minden más terméket termelnünk.

— Mindezt úgy, hogy közben szocialista iparunkat, közlekedésünket, kereskedelmünket fejlesszük, szocialista jellegű mezőgazdasági nagyüzemeinket, az állami gazdaságokat, a termelőszövetkezeteket megszilárdítsuk és továbbfej ?esz- szük.

Elhatároztuk, és bizton hisszük, hogy a nép öntudatos támogatásával a legközelebbi években a szocialista társadalom alapjait hazánkban teljesen lerakjuk, s azt követően a szocialista társadalom felépítését befejezzük.

(Lelkes taps.)

— Minden szocialista törekvésünk végső célja, hogy a dolgozó ember élete mind jobbá és szebbé váljék. Ehhez szükséges, hogy a tudomány, a közoktatás, a kultúra terén is jelentősen előrehaladjunk. De

az életszínvonal rendszeres emelésének mindenkori és legfőbb előfeltétele

lyoknak kell adnunk. (Tops.) Dózsa, Esze Tamás, Táncsics, majd a munkásosztály nagy fiainak vezetésével a szabadság zászlaja, a haza igazi harcosai voltak.

Az ő hazafiságuk tiszta ha- zafiság, igaz hazafiság és mi ennek a hazafiságnak a folytatását akarjuk.

(Nagy taps.)

— Ahhoz, hogy a magyar nemzet végre révbe érhessen, új osztálynak kellett jönnie a nép vezetésére. Olyan osztálynak, amely maga dolgozik és nem zsákmányol ki mást. Ilyen osztály a munkásosztály és ezért vezeti ma az egész népet, a nemzetet történelmi útján. Az az osztály, amelynek zászlajára a szocializmus, a proletárinternacionalizmus, az igaz hazafiság, a népek barátsága, a béke van írva. Ezért

a vezető erő a hazafias népfront-mozgalmon belül is a munkásosztály, annak forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt. (Nagy taps.)

Pártunk vezeti ma a társadalom életét, irányítja a szocializmus építését és kormányozza az országot. Mi, kommunisták, pártunk VII. kongresszusának nagy nyilvánossága előtt is belső meggyőződésből vallottuk, hogy a vezetés felelőssége pártunk számára nem „uralkodás”, hanem a munkásosztály céljainak, a magyar nép érdekeinek hű szolgálata.

— Pártunk mindenkori feladatának tekinti, bogy a kommunizmus eszméihez hűen, elvi engedmények nélkül, jól szolgálja a dolgozó nép érdekeit és megvédje azt osztályellenségeink és a nemzetközi imperializmus mindenféle támadásával szemben. (Taps.)

— Az utóbbi években alapjában

a munka hatékonyságának, a termelékenységnek állandó növelése mindenekelőtt: az öntudatos, lelkes, áldozatkész szocialista munka.

— A párt Központi Bizottsága nevében örömmel állapíthatom meg, hogy a Hazafias Népfront az elmúlt években hatékony és érezhető segítséget nyújtott a gazdasági építő munka előmozdításában is, a falu szocialista átalakításában is. Kívánatos, hogy a Hazafias Népfront a jövőben fejlessze tovább ilyen irányú munkáját.

— A kongresszuson is sok szó esett már arról a társadalmi munkáról, amely a Hazafias Népfront égisze alatt folyik. Ez a tevékenység valóban kettős haszonnal járó munka. Egyrészről megvan az effajta társadalmi munkát végző emberek közvetlen érdekeltsége, és haszna is, hiszen saját életüket teszik kulturáltabbá, szebbé. De a társadalmi munka ennél is többet jelent: fejleszti, erősíti a közösségi szellemet, a szocialista öntudatot.

A Hazafias Népfront munkájáról a maga egészében szólva, csak azt mondhatom a népfront-bizottsági tagoknak és aktivistáknak, a kongresz- szusi küldötteknek:

érezzék, hogy az az út, amelyen eddig jártak, helyes út: most az a feladat, hogy bátran előre, további új sikerek várnak önökre.

Bizakodással nézhetünk a jövőbe azért is, mert népünk szocialista törekvéseinek a nemzetközi helyzet is kedvez. Igaz ugyan, hogy a legutóbbi hetek eseményei újból élesen rávilágítottak arra, hogy a nemzetközi életben még jelen vannak és hatnak az agresszív erők is és ezeket semmibe venni bűn volna: a népeknek ébereknek kell lenniök.

sikerült kialakítani azt a helyes munkastílust, amely egyedül alkalmas eszméink megvalósításához:

A népeknek nagy éberséget kell tanúsítaniuk és állhatatosan kell

harcolniuk, hogy fenntartsák a földön a békét

Hruscsov beszéde a „kommunista brigád“ címért versenyzők országos értekezletén

MOSZKVA (MTI): Szombaton a moszkvai Kremlben folytatódott a „Kommunista Munkabrigád’’ és a „Kommunista Elmunkás” címért folyó verseny részvevőinek kongresz- szusa.

A vitában számos felszólalás hangzott el. A küldöttek beszámoltak a kommunista munkabrigádok életéről és munkájáról. Meleg szavakkal éltették a párt, és személy szerint N. Sz. Hruscsov gondoskodását az új mozgalomról.

Vadug, megnyitogorszki küldött javasolta: tüntessék.ki Hruscsovot az első „Kommunista Elmunkás” címmel. Mamáj, a Szocialista Munka Hőse, a donyeci bányászbrigádok munkájáról számolt be. Beszéde közben érkezett meg az ülésre Hruscsov, s a küldöttek felállva, hosszan tartó, lelkes tapssal fogadták.

N. Mamáj szavai után szünetet rendeltek el. Szünet el nagy érdeklődéssel várt beszédét.

MOSZKVA (TASZSZ): Nyi- kita Szergejevics Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, „társadalmunk élenjáró embereiként” üdvözölte szombaton az országos értekezlet részvevőit.

„önök munkájukkal, életük példájával új fejezetet nyitnak a szovjet ember — a kommunista társadalom építője — magasztos hivatásának értelmezésében” — mondotta. Hangsúlyozta, hogy a kommunista munka élmunkásainak, brigádjainak és kollektíváinak címéért indított nagyszabású versenyben megvalósul Lenin jövendölése, mely szerint haladunk a kommunista munka győzelme felé.

Természetes — mutatott rá Hruscsov —, hogy amikor az egész társadalom fokozatosan emelkedik egy magasabb szintre, e társadalom legkivá- lóbbjai már előbb ki akarják fejleszteni önmagukban azokat a tulajdonságokat, azokat a szokásokat, amelyek szerint majd élniök kell. Ebben van a kommunista munkabrigádok és a kommunista munka élmun- kásai címért indított mozgalom nagy ereje és nagy történelmi szükségszerűsége.

Az élenjáró dolgozókat és a kommunista munkabrigádokat joggal nevezhetjük a jövő úttörőinek — folytatta Hruscsov.

— A párt, a nép az újítókat látja bennünk, mert mindazt, amit már ma kivívtak, elértek, igyekeznek holnap átadni másoknak.

„Csak valamennyien

együtt, az egész népet felölelő harc széles frontján hódíthatjuk meg a kommunizmus magaslatait”

— hangsúlyozta a szovjet kormányfő, majd a nemzetközi helyzet értékelésére áttérve így folytatta:

„Az SZKP Központi Bizottsága, a szovjet kormány ki akarja fejteni, hogyan értelmezi és értékeli a párizsi csúcs- értekezlet meghiúsulását,

amelyben az amerikai repülőgépnek a Szovjetunió területe fölé történt hitszegő betörése a bűnös”.

A továbbiakban Hruscsov megjegyezte, hogy a politikusok, az államférfiak és a közéleti személyiségek többsége minden országban helyesen fogja fel, ki a bűnös a csúcsértekezlet meghiúsításában.

„Nem szovjet repülőgép

lépte át egy másik ország határát és hatolt be annak területére, hanem egy amerikai gép.

Ez a gép megsértette azoknak az országoknak a szuverenitását, amelyek fölött elrepült, agresszorként betört hozzánk és mi lelőttük.”

A hitszegésért, azért, hogy utasítást adott pilótájának, hatoljon be a Szovjetunió területe fölé és ezzel megszegte a nemzetközi jogszabályokat, az egész világ előtt az Egyesült Államok kormányát terheli a felelősség — jelentette ki Hruscsov, majd így folytatta: „Az agresszív körök megfékezése elősegíti a nemzetközi helyzet enyhülését. Az agresz- szorok üzelmeinek eltűrése viszont csak a háborúra vezethet”. Hruscsov ezután rámutatott:

A Szovjetunió nyílt szívvel készült a csúcsértekezletre, mert tudta, milyen nagy reményeket fűznek ehhez a tanácskozáshoz a békeszerető népek. Hruscsov több ténnyel támaszA Szovjetunió partnereinek, és mindenekelőtt az Egyesült Államoknak a párizsi tanácskozásra való előkészületeit jellemezve Hruscsov rámutatott, hogy az Egyesült Államokban tett utazása, valamint Eisenhower elnökkel és más amerikai államférfiakkal folytatott eszmecseréi során az a benyomása támadt, hogy Eisenhower elnök valóban óhajtja a békét és a nemzetközi helyzet javulását.

Majd hozzáfűzte: „Az elnök nemes szándékai és az amerikai kormány külpolitikája azonban szemmel láthatólag, különböznek egymástól”. Az elnök háta mögül előtűnnek azok az emberek, akik akadályozzák a békés szándékok megvalósítását.

A fegyverkezési versenyből hasznot húzó amerikai militaristák és monopolisták, látva a pozíciójukat fenyegető veszélyt, „megkezdték az előkészületeket a csúcstalálkozó megbuktatására, újra hozzáláttak a nemzetközi helyzet kiélezéséhez”;

„Ml azonban a nemzetközi feszültség enyhítését óhajtottuk és óhajtjuk továbbután N. Sz. Hruscsov mondta

tóttá alá azt a tételt, hogy a Szovjetunió komolyan és következetesen folytatott békepolitikájával készült a kormányfői találkozóra.

A továbbiakban a szovjet kormányfő kijelentette: „Kidolgoztuk és eredményesen megvalósítjuk a békés építőmunka hétéves tervét. Egyes elvakult polgári politikusok olyan koholmányokat szőnek, mintha nehézségek támadtak volna a hétéves terv teljesítésében. Tudjuk azonban, hogy a vakondokat éppen azért hívják vakondoknak, mert sohasem láthatja a napot. Nem a vakondok dolga megítélni, milyen fényes és kellemes a napsugár.

Ezt nem érti és nem is értheti meg, de a nap azért tovább árasztja fényét.

„Eljön az idő, amikor majd közöljük, hogy határidő előtt teljesítettük a hétéves tervet. Ez a nap igen közel van!”

— jelentette ki Hruscsov.

ra is, ebben az irányban tevékenykedtünk, tevékenykedünk és fogunk tevékenykedni a jövőben, függetlenül a csúcstalálkozó meghiúsulásától”

— mondotta a szovjet kormányfő.

Az Egyesült Államokban —■ jegyezte meg Hruscsov szemmel láthatólag megindult a belső harc az amerikai külpolitika jövőbeni irányvonalának meghatározásáért, és ez a harc a legkülönbözőbb területeken jelentkezik.

Az amerikai kormány az atomfegyverkísérletek eltiltásának kérdésében egész idő alatt ingadozó álláspontot foglalt el. És május 7-én, nyolc nappal a párizsi találkozó előtt Eisenhower elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok újra meg akarja kezdeni a földalatti atomfegyverkísérleteket.

Bennünket figyelmessé kellett. hogy tegyen Herternek, Dilonnak, majd Nixonnak a csúcsértekezlet előtt elhangzott beszéde. Ezek esztelen provokációk, beszédek voltak — mu- (Folytatása a 3. oldalón)

A világ becsületes emberei látják, hogy egész politikánkkal őszintén törekszünk a békére, a népek biztonságára

De a szocializmus erői hatalmasabbak az imperializmus erőinél, erősebb — ebben hinnünk kell —, a békét követelő emberi értelem, a kardcsörtető őrületnél.

Az amerikai imperializmus megakadályozta a csúcstalálkozó létrejöttét.

A jelenlegi amerikai kormány kétszínűsége teljesen lelepleződött

Nem segít az amerikai kormányon e helyzetben az sem, hogy két nyugati partnere, habár mindenki számára láthatóan kényszeredetten, de mégis segít neki a porhintésben. Még az sem segít rajtuk, hogy a „blokkonkívüliség” ismert bajnokai azt mondták, hogy egyrészről súlyosan elítélendő az amerikai kémrepülőgép provokációja, másrészről azonban nem lett volna szabad ebből olyan nagy dolgot csinálni. Mit változtat mindez az emberiség szemében — és hozzátehetjük, a becsületes és józan amerikaiak szemében — azon, hogy az amerikai kormány volt az, amelyik farizeus módon békéről, tárgyalásokról beszélt, ugyanakkor

kémrepülőgépet küldött a Szovjétunió területe fölé? Csak el kell képzelni, mekkora kiabálást csaptak volna ezek a „nem szabad lett volna ilyen nagy dolgot csinálni” verselők, ha történetesen rajtuk esett volna csak századrésznyi annyi sérelem, mint amennyit a Szovjetunió ellen elkövettek.

— A magyar nép nagyon jól megérti és helyesli a szovjet kormány igazságos álláspontját és üdvözli Hruscsov elvtárs bátor és határozott párizsi fellépését. (Nagy taps.)

— Mi, magyarok béketöreK- véseinkkel nem vagyunk egyedül. Szoros egységben haladunk a Szovjetunióval, a szocialista tábor országaival, a békét óhajtó népekkel és emberekkel. Igazunk van, rendszerünk erős, részei vagyunk egy hatalmas és legyőzhetetlen nemzetközi erőnek, a szocialista országok táborának. (Nagy taps.) Legyünk olyan szilárdak és állhatatosak elveinkhez való hűségben, a munkában és a szocializmusért folyó harcban, mint amilyen helytállást a haza ügye mindig megkívánt hű fiaitól és senki sem téríthet le bennünket a végső győzelemhez vezető útról.

— A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében mégegyszer szívből köszöntöm a Hazafias Népfront kongresszusának tisztikarát, elnökségét, valamennyi küldöttét, részvevőjét. Jó egészséget, sok sikert, személyes boldogságot kívánok szívből mindn ójuknak — fejezte be hossz tartó, nagy tapssal fogadót! zszédét Kádár János. A kongresszus a késő délutáni órákban fejezte be munkáját.