Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-24 / 121. szám

lise, Bhija* 24„ kedd

sEPüJsír,

Világnézeti harc az egri strand létesítése körút

E|éf legjélétitősébb természeti kihcse: a föld méhéböl előtörő langyofivizű forrásai. Ezt valamikor a középkorban éppúgy élvezték a megszálló török basák és szépséges höi- gyéik, mint a múlt század felfrissülést és üldülést kereső polgársága. A fürdő épülete és területé az egri püspöké, illetve később érseké volt, akik viszont nem igyekeztek a fejlődő modern testkultúrával lépést tartva, fejleszteni a fürdőt. ' e

A „HéveSmegyei Hírlap” 1ÖÓ5. május 7-én , vezércikkében így vázolta a helyzetet: „A tulajdonos... nem töri magát azon, hogy kényelmet is nyújtson és azzal csalogassa ide az idegeneket... Más városokban mesterséges úton, szivattyúkkal látják el a fürdőket vízzel, mégis sokkal különbek, mint nálunk, ahol a természet mindent megadott. Igaz, hogy kettőt megtagadott az emberektől (értsd: az érsek tulajdonost), a fölismerés érzé- zését, meg az élelmességet. Es ezért kell napirenden tartani ezt a kérdést — isten tudjá meddig!” Valóban, még millió és millió liter gyógyvíz bugyo- gótt el kihasználatlanul a patakba — míg csak az élső világháború utáni évek során, a városi magisztrátus égy agilis és haladó liberális gondolkodású tagjának: Frank Tivadarnak elgondolása nyomán, kifejlődött az Országos hírre szert tevő egri strandfürdő. Frank és a városi képviselőtestület liberális érzelmű tagjai megérezték és felismerték a természet nyújtotta kincs kiaknázásának hallatlan előnyeit, annál is inkább, mivel a város igen cséhül állott anyagiak dolgában. A „strandpárt”, — .ahogy abban az időbén a Frank-csoportot nevezték — belátta, hogy a város halódó idegenforgalmának fellendítésében és megalapozásában, milyen döntő szerepe lehet a modernül kiépített női uszodának, stranddá való fejlesztésének.

Végre, 1933. április közepén elérkezettnek vélték az időt a kértyértörésre a strandpartiak. Az „Egri Városi Fürdők R. T.” igazgatósága olyan „forradalmi” határozatot hozott amely szerint Frank Tivadar „teljeskörű felhatalmazást kapott az uszoda felhasználását illetőleg, amelyben benne foglaltatik a közös strandfürdő megnyitására vonatkozó felhatalmazás is.” A bátor lépés alapos okot adott a vihar kitörésére. Az érseki aula lapja, az „EGER” így szította a gyűlöletet: „Tiltakozunk az ellen,

hogy az adófizető polgárok filléreiből s emberszerető lelkek adományából összegyűlt pénzeket a strandfürdő hátsó gondolatával, fölösleges fürdőbővítésre használja fel... Eger konzervatív, józanéletű közönsége nem fogja látogatni a közös strandfürdőt semmivel sém nagyobb számban, mint a különben férfi és női uszodát. Veszedelmes dolog az anyagi jövedelmezőség, mert ha ily álláspontra helyezkedünk, legközelebb egy anyagilag jól jövedelmező játékbarlang, vagy más hasonló intézmény megvalósításának a gondolatát is fél lehet vetni ugyanolyan joggal és okoskodással, mint a strandfürdő bevezetését."

1933. április 29-re hívta ösz- szé a város vezetősége a strand ügyében döntést hozni hivatott képviselőtestületi ülést. E napon így álszenteskedett az „EGER” c. lap: „... egyének és szervezetek tömegei tiltakoznak a város erkölcsi életét aláaknázó terv ellen ... Annál veszedelmesebb ez a mozgalom, mert olyan érvekét sorakoztatnak fel, amelyek... fölöttébb alkalmasak arra, hogy az egyház erkölcsi felfogásának helyességébe vetett hitet méölnúaSsák, sőt egyházi testületeket nevetségessé tegyenek:’ A forró hangulatú ülésén afelett dötöttek, hogy tudotnásul vészik-e, vagy pedig elutasítják a Váfosi Fürdő R. T. igazgatóságának .azon intézkedését, amely szerint az felhatalmazta igazgatóját, FranK Tivadar tanácsnokot, hogy a nehéz viszonyok között levő fürdő helyzetének megjavítása érdekében, a női uszoda helyén, strandfürdőt nyisson

Az első felszólaló Kriston Endre püspök volt. Beszéde heves támadás a strandfürdő gondolatával szemben: lelkiismeretem sürgetésére emelem fel tiltakozó szavam a strand ellen ... Egert éretlen diákgyerékhez lehet hasonlítani, aki azért gyújt rá a cigarettára, hogy a többiek k; ne gúnyolják . .. Azt mondják, hogy a közös strand jövedelmező lesz. Nem hiszem, hogy ez igaz legyén, mert az egri közönség legnagyobb részé nem fog a strandra járni, az idegenek pedig úgysem jönnek ide a strand kedvéért .. Eger elsősorban iskolaváros és sokkal nagyobb kárt jelent, ha a szülők, akik eddig a konzervatív erkölcsű városba hozták gyermekeiket, elmennek innen, mintha az összes szállodák törhve vólnának... Ez az ügy a katolikus erkölcs ügye...”

Kürthy Menyhért cisztercita igazgató így ágált a strand eszméje ellen: „... Feljajdul a hangom a jó erkölcsök kikezdése hírére, hogy Sodorna földjének egy darabjával akarják az egri talajt közömbösíteni ... Az érzékiség hulláma kiárad a strand falai közül, szétbomlasztja az egyházat, a családot s ez a nemzet szét- züllését eredményezi!”

Novák Sándor kanonok-plébános így beszélt: „ ... Korunk az erkölcstelenség mocsárlázától ég s a betolakodó erkölcsi liberalizmus már az ifjúság arcáról is le akarja ö- rölni a szemérmet és döntögeti a családi szentélyek ajtaját. Ez a veszedelem most jelentkezik ebben a városban is, mert meggondolatlanul ide is b ? akarják hozni az erkölcsi romlás csíráit.”

Radii Károly, az érseki nyomda igazgatója is szembe- szállott a strandfürdő ésszerű gondolatával. Néhány hónap múltán azonban, egy képviselőtestületi gyűlésen Frank tanácsnak leleplezte: „Ön (Radii) épp úgy akarta a strand létesítését, mint mi. ön bennünket titokban biztatott, gyerekek, csak csináljátok meg, ne hagyjátok magatokat, én nem állhatok mellétek, de veletek vagyok.” Jgy festett ebben a „tiszta erkölcsű” korban a lelkiismereti szabadság!

A legotrombább támadást Nagy László intézte a Franktábor e'len. Személy szerint Frankot támadta, aki hosszú ideig élt a világháború után Oroszországban mint hadifogoly. s orosz aszonyt is hozott haza feleségül Egerbe: „... Mi voltunk háborúban Odesszában és láttuk a keleti erkölcsöket. Valaki a strandpártiak közül szintén járhatott Odesszában, hogy megtetszett neki a könnyű erkölcs. Vigyázzunk, mert Odesszához közel van a szovjet és aki behozza az odesszai erkölcsöket, vállalja a szovjetért is a felelősséget. Ha az intelligencia ilyen rossz példát ad nekünk, ne csodálkozzunk, ha elromlunk... Maguk lesznek az okai. ha a földműves népség is elzüllik.”

De a felszólalók sem voltak rest és felvonultatták ésszerű érveiket, anélkül. hogy a strandellenesek durva hangját megütötték volna. A. sok strandpárti felszólalásból csak egyet idézünk, mint amelyik tömören fejezte ki az érveket, Láng Nándor így érvelt: „Az idegenforgalmat úgy a mezőgazdaság, mint az ipar és kereskedelem szempontjából fontosnak tartom, ennék pedig egyik lényeges tényezője a strand.’1

A parázs hangulatú ülés védért került sár a szavazásra, ahol a Subik-vezette strandellenes párt nyílt, névszerinti szavazást javasolt, amihez a a strandpárt a győzelem tudatában hozzájárult — noha megvolt nem kis veszélye annak, hogy a névszerinti szavazás megfélemlítő hatása mellett, egzisztenciájuknak kettébetö- rését is jelenthette. A szavazás eredményeként, 1933. április 29-én a képviselőtestület, liberális ég szabadgondolbodású tagjainak okos kezdeményezése és bátor kiállása nyomán, megszületett az egri strandfürdő.

De Subikék a kudarc után sem nyugodtak bele vesztükbe. Az „Eger” bojkottra tüzelt: „Most pedig bejelentjük a legkíméletlenebb bojkottot Eger város minden fürdőjére és strandjára. Kíváncsiak vagyunk, ki itt az első... A lelkek, az erkölcsök römlatlan tisztaságára törekszünk és ezt a célunkat igenis elérni akarjuk, s nem fogjuk nagyon megválogatni az eszközöket.” Ez azután elég nyílt megfogalmazása volt a „cél szentesíti az esz- közt’’ elvének. De így is írt az érseki aula lapja: ..... a kisebbsé

g (?) győzött és most alkalma lesz megtanulni, hogy ...a katolikus tömegek gátja áll előttük, nem gondoltak arra, hogy a közös strandfürdőbe egyetlen elvéhez, erkölcsének tisztaságához, és az egyház tanításához ragaszkodó katolikus polgár sem, fogja betenni a lábát.”

Az „ádáz küzdelem”, melyet az egyháziak válogatás nélküli fegyverekkel meghirdettek, az egriek széles tömegének acélfalán pozdorjává . hullott széjjel. Eger becsületes polgársága .megértette, hogy ha au a

világnézeti álláspont győz, melyet Subikék ki akartak provokálni, akkor városunk egy olyan felbecsülhetetlen előnytől és értéktől esik el. melyért másutt nem kaphat kárpótlást. Az idő, az eltelt negyedszázad bebizonyította, hogy akik féktelen dühükben, válogatás nélküli fegyverekkel bocsátkoztak az egri strand elleni ádáz küzdelembe, azok vitathatatlanul maradi módon, a fejlődés és az egészséges ha1 adás ellen foglaltak állást, mert az 1933- as tavaszi, országos port felkavart „strandharc” pozitív eredménye vetette meg az alapját az egri fürdőkultúra modern felvirágzásának. Az országunk felszabadulása utáni hálás utókor azzal rótta le háláját Frank Tivadar bátor és elszánt kiállásával, sikerével szemben, hogy utcát nevezett el róla, az általa kezdeményezett egri strand közvetlen közelében.

Sugár István

A burgonyabogár ellen

A melegebb idő hatására a

burgonyaföldeken megjelent a kolorádó-bógár, vagy mint másként ismeretes: a burgonyabogán A burgonya e veszélyes pusztítója igen jelentős mértékben elszaporodott és megyénk területén is nagy pusztítást okoz. A termelőszövetkezetek, valamint a növényvédő állomás mindent megtesznek a veszélyes rovar pusztítására. Jelenleg kétféle módon történik az irtása: mechanikái és vegyi úton, azaz: több helyen összeszedik a bogarak jókora részét, ezenkívül DDT- por és DDT permetanyagot használnak. A Műtrágya és Növényvédőszéf Értékesítő Vállalat eddig 20 mázsa DDT permetanyagot és 300 mázsa DDT-port' adott át a termelőszövetkézéteknek.

Az egri járásban, ahöl igen je'entős burgónyatermő területek vannak — összesen 420 hold a burgonya össz-vetéste- rüléte —, az iskolás gyerekek is jelentékeny munkát végeznek a burgonyabogár pusztításával. Verpelét községben az iskolások több kiló burgortya- bógarat szedtek össze.

Az illetékesek figyelmébe

Miért nincs zöldséges bolt a Vörösmarty utcában ?

Egérben , csupán négy helyen: a DöSó térén, á Mártírok terén, ezenkívül á vasútállo más mellett és a piacon vásárolhatnak zöldséget a háziasszonyok. A zöldség-gyümölcs- üzletefc kevés száma és viszonylag aránytalan elhelyezése miatt a Vörösmarty üteg. és a Dobó István laktanya környékének lakói csupán egv fűszer-csemege üzletet mondhatnak a magukénak, ahol zöldséget, vagy gyümölcsöt májr nem vásárolhatnak. Naponta több száz háziasszony kénytelen sok elfoglaltsága Mellett lejárni a piacra, a Dobó téri. vagy a Mártírok téri zöldség gyümölcs boltba, hogy az ebédhez mindent beszerezhessenek A nehéz házimunka mellett még a lépcsőket, a partét ís meg kell mászniok, hogy a család ebédjét időbén. ízletesen meg főzhessék.

Az Eger és Vidéke Körzeti Szövetkezét! Központ már egyszer tervezte hogy a Vörös marty utcábah megnyitja a

régóta óhajtóit zöldséges üzletei. A terv azonban még mindig csak ten^ maradt. A kezdeményezést elvetették, annak ellenére. hogy az ott lakók gyakran eljárnak kérésük orvoslása ügyében.

Helyiség is van pedig erre a célra, A Vörösmarty és a Séi;- tekapu utca sarkán néhány évvel ezelőtt zöldségboltként használt helyiség van. véle szemben ugyancsak vólria megfelelő helyiség az üzlét számára. Csupán néhány adminisztratív intézkedéséé, s csekély átalakítási munkára tenne szükség, hogy a Dobó laktanya és a Vörösmarty utca környéke házíaszónyáinak né kelljen néhány csomó zöldségért. gyümölcsért, lépcsőkét, partot mászniok.

Amikor községeinkben új áruházakat, korszerű üzlethálózatot építünk ki. nem ártarta, ha megyénk székhelyén iá orvosolnák az illetékesek a város háziaszonyainak több éve húzódó jogós kérését.

(p. e.)

Egy befektetés, amely sokszorosan léről vissza

Érdemes g töz-eknek baromfitenyésztéssel foglalkozni

A Magyar Szóciálista Munkáspárt VII. kongresszusa többek között irányelvként szögezte le, hogy az országunk területén működő tsz-ek bafomfi törzsállományukat a múlt évi 400 000-fól 70Ó ÖOÓ-fé, az áru-, illétve vágóbaromfi mennyiségét a múlt évi 265 vagonnal szemben 400 vagonra emeljék és 33,5 millió darabra növeljék a tojás termelést.

Ezén irányelvből kiindulva határozta el a gyöngyösoroszi Február 24 Tsz vezetősége, hogy ez évbén felnevel és értékesít 6ÖÓ0 pecsenyecsirkét és 2000 pecsenyekacsát. A határozat gyakorlati megvalósításához nagyban hozzájárult a Gyöngyösoroszi Ércbánya segítsége, amely többek között abban is megnyilvánult, hogy 3 felvonulási éDülétet biztosított a tsz részére. A tsz vezetősége — élve az ipari üzem segítségével — berendezte e három épületet baromfinevelés céljára. Vásároltak 100 mázsa lótrágyát, amelyből a helyiségekben mélyalmot készítettek. A nevelőhelyiséget belülről 8- 10 négyzetméteres rekeszekre osztották drótháló alkalmazásával, rekeszenként 300—400 darab csirkét számítva.

A nevelőhelyiség biztosítása után vásároltak a gyöngyösi keltetőállomástól hatezer naposcsibét, 1960 február 4-én. A naposcsibékkel együtt szállított a, keltetőállomás 30 mázsa csibetápot is, majd később ismét 13 mázsát. A csirkék gondozását váltva négy tsz-tag végezte és ezenkívül alkalmaztak egy éjjeliőrt is. A naposcsibéket az első két napban száraz kukoricadarával etették, de már ekkor gondoltak az emésztést elősegítő apró kavicsos homok biztosítására. A harmadik naptól kezdve rátértek a nedves darakeverék etetésére, amelyhez az első héten adtak 5 százalék csibétápót, s ézt aludtej- ben kéveften étették. Ezenkívül a fehérje-szükséglét pótlására biztosítóttak reszelék formában sárgarépát, vöröshagymát, főttburgonyát, valamint a keltetőállómástól szállított keltetésre alkalmatlan tójásokát, természetesen főtt állapotban. A későbbiekben emelték a csibetáp mennyiségét körülbelül 40 százalékos arányban, a kukoricadarához számítva. Már az első naptól kezdődően rendszeresén gondóskodtak az ásványi anyag kielégítéséről a Fu- tor és a só rendszeres adagolásával. Futórból minden mázsa daraféléhez számítva biztosítottak vízben oldott állapotban 2—3 kilogrammot, sóból pedig 0,5 kilógrammót. A fejlődés meggyorsítása és takarmányok értékesülésének fokozása érde- Keueu rendszeresen eltiteir a nagy antibiotikum tartalmú ERRA tápszert, amelyből minden mázsa abrakhoz számítva 25—30 dekát biztosítottak, szintén vízben oldott állapotban. A gondozók — betartva az általánós tisztaság szabályait — az etető és itatóedényekét naponta tiszta vittél kisúfólták és hetenként kétszer klórmeszes oldattal fertőtlenítették. A lótrágya tetejére szórt szalmaszecskát két naponként száraz, tiszta szecskával csérélték. A szakszérű takarmányozás és góndózás ellenére is az első hétén történt jelentősebb elhullás körülbelül tíz százalék, amely a rosszul elkészített mélyalom következtében előállt tüdőpenész miatt következett be. Ezt az alórrt kicserélésével és az új alőm szárazon tartásával pár nap alatt teljesen megszüntették. A tsz szakszerű tartásnak köszönheti, hogy már 5—6 hetes korban megkezdhette a csirkék szabad piacon való értékesítését, átlagban darabonként 40- 42 dekagrammos súlyban, 23-25

forintos áron. A szakszerű nev C-.01 föiyamatosan végezve, tízhetes korra a csirkék már átlagban 60 dekás sülyt érték el.

Most ezek után nézzük meg a számok tükrében, hogy mennyi jövedelmet hozótt a 2,5 hónapig tartóit pécsenyécsifke a tsz-nek.

KI ADAS:

8000 db csirke i 4 forinttal 54 900 Ft

Feletetétt 71 marsa kukorica ä 300 forinttal sí soo Ft

Feletetett csibetáp, 43 mázsa á 330 forinttal 14 190 Ft

Felhasznált tej 100 liter, á 3 forinttal 300 Ft

Felhasznált Erra 20 kg, á 80 forinttal 1 600 Ft

Feletetett sárgarépa, hagyma, tojás 1 300 Ft

Orvosi költség 200 Ft

5 gondozónak a tizhetl gondozás után jóváírt

összmunkaegysége 300 m. e, S0 forinttal 15 OOP Ft

Kiadás összesen: 7g 990 Ft

BEVÉTEL:

1400 darab csirke szabad ;.tacon értve, átlag

darabonként 24 forinttal 795 soo Ft

Baromfiiparnak átadva szerződésre 700 darab,

60 dekagrammos súlyban a nagyüzemi felárral együtt, kilogrammonként 30 forint

Tiszajövedelem: 40 290 forint.

A számokat vizsgálva, láthatjuk. hogy a tsz-nek a szabadpiacon vásárolt kukorica ellenére és a tíz százalékos el12 600 F t

118 200 Ft

(J)LÍLcmalkÁfL

amiket az iskolában — az általános és közép-', iskolákban — összegyűjtöttek.

Ott állok a kapu előtt, s váróm az eliga- zitót. Közben figyelmemet két kisfiú vonja', magára. Az „öregebb” ötéves körüli lehet, a\ másik egy-két évvel fiatalabb. Mit is játsza-', nának egyebet itt, mint „katonásdit". Egy', léc darab, spárgával átkötve, jelénti a pus-* kát. A „foglalkozás" tárgya valószínűleg dísz-', menet. Keményen lépegetnek, ahogy a honvédektől látják. „Egy-kettö, egy-kettő...”' Aztán a „parancsnok” megunja az állandó; számolást, új vezényszót ad hát: „Nótát!”

A „legénység” egy pillanatra meghökken,, de egy-kettőre feltalálja magát, és tele torok-', ból „nótára” gyújt:

„Jaj, de szép, jaj, de szép, mesebeli álom,', Télapó zúzmarát hinteget az ágón.. Szegénynek más nem jutott eszébe, bár', sem az idő, sem a környezet nem indokolta', ezt a „nótát”, de hát ilyen kicsire nem kell', nézni. Fő az igyekezet és a lelkesedés.

Reméljük, mire ők odáig érnék, a hadse-', reg legfontosabb tenniválója már csupán a\ díszmenetelés, a tisztelgés lesz. És azt az] időt, amit fiaink a laktanyában töltenek, testük edzésére, széllémük továbbfejlesztésére lehet téljes egészében forditáni.- syL hullás mellett is tiszta jövedelme meghaladta a 40 000 fórin- tot. Ezt vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a baromfitenyésztésre fordított beruházás a többi állatfajhoz viszonyítva a legrövidebb idő alatt (jelén esetben tíz hét) kamatostól megtérül. Ezenkívül a 60 dekagramm baromfihús előállításához felhasznált takarmány mennyisége minimális, jelén esetben felkerekítve két kilógrammot tesz ki. Ezenkívül öt olyan idősebb tsz-tagot is tudott foglalkoztatni a tsz. akik más területen teljes értékű fizikai munkát nemigen tudtak volna végezni.

A tsz vezetősége — látva a baromfitenyésztés jövedelmezőségét — újabb hatezer napós- csibe nevelését kezdte meg március 31-én és előreláthatólag ezen csirkék Is június közepén értékesíthetők tesznek. Ezen állományból alakítják ki az ezer darabos tözsállományt és a többit a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalaton keresztül értékesítik. A továbbiakban április 22-vel ézer darab pecsenyekacsa nevelését is megkezdték, melyet kilenc hetes kórban szintén pe- csenveáruként fognak értékesíteni.

Varga László, mezőgazdász.

A llok a laktanya előtt. Bebocsátásra várok, előadást kell tartanom a KISZ-szervezetben. Gondolataim a magam katona-múltjában kalandoznak. Mennyi szenvedést, megaláztatást kellett végigszenvednünk még nekünk, karpaszományosoknak is. Hát még a „közbakák” mi mindennek voltak kitéve. De hiszen ezt sokan tudják, kár felidézni a már-már elfelejtetteket.

És most újra laktanya előtt állok. Bevallom őszintén, kissé most is erőt vesz rajtam az a régi szorongás, ami hajdan már az egyenruha puszta látására felébredt bennem. Igaz, hogy most egészen más a helyzet. Sok ismerősöm — köztük volt tanítványaim — példájából tudom, mennyire más manapság a „kaszámyaszellem”. És itt van az én példám is. Annak idején mennyit álmodoztunk arról, hogy a katonaság ideje alatt fogjuk pótolni azt a sok mulasztást, amit a rendszer bűne eredményezett. Nagyon sok volt az analfabéta katona, akiknek itt alkalma lett volna, .megismerkedniük az írásvetés tudományával. Mennyi hasznos ismerettel lehetett volna 'azokat gyarapítani, akik szomjazták a tudás '.forrását... de hiába. Most pedig, lám, meg- ;■nyílt a lehetőség arra, hogy a kátőnák né '.csak a fegyverforgatásban legyenek járato- ',sak, de bővítsék azokat az ismereteket is,