Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-24 / 121. szám
4 nepüjsag I960, május 24., kedd Saját erőből Alig néhány hete annak, hogy megjelent a MTST, a SZOT és a KISZ a magyar ifjúsághoz intézett -pályaépítési felhívása — s máris nagyszerű eredményekről érkeznek híradások szerte a megyében. Legutóbb például a bélnpát- falviak jelentették büszkén, hogy a helyi Építők Sportkör kezdeményezésére — teljesen társadalmi munkával új kézilabda-pályát létesítettek Bélapátfalván és a munkából nemcsak a sportköri vezetők és tagok, de az általános iskola tanulói, valamint a K1SZ- tagok és üzemi munkások is alaposan kivették részüket. Gondoljuk csak el: ezen az úton, a példák nyomán haladva, milyen hamar egyenes arányba lehetne hozni sportéletünk fejlődését, a sportlétesítmények építésével.. ■ (— dy)- MÁJUS 27-ÉN, délelőtt fél 10 órakor kerül sor a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának választására. Az ezt megelőző küldöttértekezlet 1956 elején volt. Az SZMT négy év munkájáról, eredményeiről és a jövőben megoldandó feladatokról számol be. A küldötteknek írásbeli beszámolót adtak ki, hogy ennek alapján alaposan felkészülhessenek a nagy fontosságú tanácskozásra és a munka megjavítására átgondolt javaslatokat tehessenek. — A KÉKESTETŐI televízió leadó és erősítő állomás transzformátor-berendezéseit az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat építi. Jól halad a munka. Június végén megtörténhet a próbaadás.- VASÁRNAP a Gárdonyi Géza Színház művészei Egerben Moliére halhatatlan művét: A fösvényt játszották, a társulat „szabadnapos” tagjai Pélyre utaztak, ott az Asszony- genrálist mutatták be, akinek pedig ezek után, helyesebben i ma™rír szabad ideje, az a Hajtomugyarba látogatott el, ahol részt vett a KISZ klubnapján. — A FÜZESABONYI Állami Gazdaság új palántázó gépét kölcsön adta a besenyőtelki Üj Világ és Szabad Nép termelőszövetkezeteknek. Az említett besenyőtelki termelőszövetkezetek a dohánypalántázásnál vették igénybe a gépet.- AZ ÉSZAKMAGYAROR- SZAGl Áramszolgáltató Vállalat három darab új, öttonnás Prága tehergépkocsit kapott. Elmondhatjuk, hogy most már Európa legmodernebb kocsiján szállítják az építőanyagokat és a különféle villamosfelszerelési tárgyakat. Jelenleg Zaránk, At- kár és Nagyfüged községekben végzik a termelőszövetkezetek villamosítását. — AZ EGRI Finommechanikai Vállalat gyorssodró vezérlő berendezéssel vesz részt az idei Budapesti Ipari Vásáron. A helyi ipar részére fenntartott pavilonban állították ki az egri munkások alkotását. EGRI VÖRÖS CSILLAG Denevérraj EGRI BRODY A rab madár EGRI KERTMOZI A vidéki lány GYÖNGYÖSI PUSKIN Hulot úr nyaral GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Salemi boszorkányok HATVANT KOSSUTH I-Iarom csillag HEVES Játék a szerelemmel PÉTÉRVASARA Ketten a nagyvárosban FÜZESABONY Deneverraj műsora •• Egerben délután 3 órakor FÖSVÉNY (Arany János középiskolás bérlet) este 7 órakor FÖSVÉNY (Bianco bérlet) Megérdemelt, forró sikerű hangverseny Petöfihányán AMIKOR A HANGVERSENY után megszólítottam Kövecses Bélát, az Operaház tagját, mindjárt elismeréssel kezdte: — Nagyon szeretek munkásoknak énekelni. Ne higgye, hogy „könnyű” közönség. Sok helyen jártam már az országban, bányavidéken is. de meglepő a hozzáértésük. Ma is ennek voltam tanúja, örömmel vállalkoztam erre a hangversenyre, és jólesett a tetszés- nyilvánítás. Azt tapasztaltam eddig is és ma is. hogy a bányászközönség csak az őszinte, mélyen átélt művészi teljesítményt értékeli. Éppen ezért ma már senki sem engedheti meg magának, hogy az úgynevezett „vidéken” nagyvonalúan fogja fel feladatát. És én ennek az igényességnek nagyon örülök. Máskor is, bármikor szívesein visszatérek Petőfibányára. Így nyilatkozott a művész és ebben a nyilatkozatban megtalálható a közönség értékelése is. Igényesek és hozzáértők a petőfibányaiak, mert hozzászoktak a magas művészi színvonalhoz. Nemcsak a rádió és televízió helyes műsorpolitikája nyomán jutott el eddig, hanem Petőfibányán is olyan zenekar működik, amelynek eddigi teljesítménye kialakította ezt az igényességet. EZÉRT HELYESELJÜK ennek a legutóbbi hangversenynek a megrendezését is. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia szimfonikus zenekara dicsérendő feladatot vállalt magára a hangverseny megtartásával. Műsoruk, minden túlzás nélkül, mértéktartóan szolgálta a közízlés, a bányászok zenei műveltségének fejlesztését. Nem botránkozunk meg azon, hogy a hangverseny második részében operett-melódiákat tolmácsoltak. Lehet. hogy egyes kultúr-sznobok elhúzzák a szájukat erre a megjegyzésre. Lehet. Nem akarok most kultúrpolitikai vitát kezdeményezni. csak annyit hadd je07 ———J* ***■'-&• olyan sok évvel ezelőtt még az a közönség, amely most őszinte tetszéssel fogadta például Gounod Faust című operájából a Bordalt, vagy Rossini Sevillai borbélyának Rágalom- áriáját. nemiég még a magyar műdalc'-at tartotta a zenej művészet csúcspontjának. Legfeljebb néhány népszerű dallamig jutott el valamelyik közismert operett muzsikájából. Nem lehet az operettet száműzni ma még, de talán sohasem. Kell a könnyebb fajsúlyú szórakozás is. De nem csak ez kell. Itt van a példa: Petőfi - bánya. Vagy mivel lehetne mással magyarázni a közönség spontán reflexióját: a műsorközlő Bizet Carmen című operájának Virágáriáját jelenti be. és a közönség sorain halk moraj fut végig, a tenyerek összeverődnek és a derekak a kíváncsiságtól egyenesebbre húzódnak. De sorolhatnám még tovább is az operaáriákat, melyek esvöntetű tetszést váltottak ki. Erkel, Puccini, Rossini, Bizet, Gounod. Verdi nevei fémjelezték ezt a műsort. Az operett-dallamok közül Dunajevszkij. Zeller, Lehár és Kálmán Imre műveiből hangzottak el részletek. Ki tagadná ezeknek a neveknek az értékét? Mert szerintem a könnyű zenében is van jó zene és van rossz zene. A felsorolt nevek pedig nem a talmi csillogást jelentik. A KÖZÖNSÉG ÍZLÉSÉNEK fejlesztése nem lehet erőszakolt és a kultúrpolitikus nem lehet türelmetlen sem. Ha helyesen válogat. feltétlenül eredményt ér el. Ezért is kell a'dicséret hangján szólnunk a zenekar karnagyáról, Marosvölgyi Károlyról, aki a műsort ilyen célzattal állította össze. Hogy miért jöttek Petőfibányára? Erre a következőket mondta: — Ismerjük a petőfibányai bányászok sikereit a termelésben és ismerjük a petőfibányai zenekar eddigi teljesítményét is. Az akadémia zeneio vcuno'uxlc olyan üoaa-oszék. akik innen, Petőfibányáról kerültek hozzánk. Mindezek az okok arra késztettek bennünket, hogy eljöjjünk ide és örömmel mondhatom, nagyon jó érzéssel távozunk. Hasonló hálával és elismeréssel szólt a hangverseny közönségéről az Operaház fiatal tagja. Gombos Éva is. Ő még nem járt megyénkben, egyszer énekelt bányászoknak még csak, de a petőfi bánya; közönség hozzáértéséről meleg szavakkal emlékezett meg. Csepregi Eta a Filharmónia szólistája. Bejárta mar szinte az egész országot. Mégis nagyra értékel':e a petőfibányai kö zönséget. Bármikor szívesen jönne el újra, ha meghívnák. A legfiatalabb énekes, Dene József, most végzi a Zeneművészeti Főiskolát. Már kétszer kapott szerepet az Operaházban. Bassz-bariton. Nagy vágya. hogy egyszer a Faust-ból Mefisztó szerepét énekelhesse. Szívesen jött Petőfibányára, hiszen rég’ kapcsolatai vannak a bányászokkal. — Hegedűsnek készültem, és az egyik iskolai ünnepségen „fedeztek fel” — mondja magáról. — így kerültem a Zeneművészeti Főiskolára, összevontan végeztem el egy év alatt három évfolyamot. Most első éves operaszakos vagyok. Szerény fiatalember, de olyan hangja van. hogy a pe- tőfibányaiak nem fogják elfelejteni. Megérdemli, hogy kicsit megismerje a közönség, mely oly szívesen tapsolt neki. DE A MŰVELŐDÉSI HÄZ vezetősége is megérdemli, hogy a hangversenyért elismerésünket fejezzük ki. Ilyen műsort csak helyeselni lehet. Ez a hangverseny is beigazolta azt. hogy az igazi művészi produkciónak mindig megérdemelt sikere van. Nem befolyásolja sem az évszak, sem egyéb külső körülmény. Több, hasonló művészi élményre van szükség, mert Petőfibányán elevenen él ennek igény«. G. Molnár Ferenc MIHAIL SOLOHOV 1980. MÁJUS ?*., REDD ESZTER Ma 55 éves MIHAIL SOLOHOV, az egyik legjelentősebb szovjet író. Világhírű regénytrilógiája — a Csendes Don — a polgárháború során a múlt és a jövő viaskodásából kialakuló szovjet jellemek kiváló ábrázolása. Az ÜJ BARÁZDÁT SZÁNT AZ EKE című Lenin-díjas regénye a mezőgazdaság kollektivizálásának időszakát hozza olvasói elé. 130 évvel ezelőtt, 1830-ban született ALEKSZANDR SZAVRA- SZOV orosz festő. 35 évvel ezelőtt. 1925-ben jelent meg a KOMSZOMOLSZ- KÁ JA PRAVDA című szovjet ifjúsági lap első száma. 40 évvel ezelőtt alakult meg INDONÉZIA KOMMUNISTA PARTJA. As ünnepi könyvhét előtt Mint az elmúlt évek során, az idén is országszerte megrendezik május 29. és június 5. között az ünnepi könyvhetet. Az ünnepi könyvhét feladata elsősorban a szocialista irodalom, az új magyar és szovjet s a népi demokratikus országok írói műveinek fokozottabb népszerűsítése. A könyvhétre ötvenhat mű jelenik meg csaknem három- negyedmillió példányban, közülük kilenc a klasszikus magyar irodalom alkotása, 17 pedig a mai magyar írók műve. A külföldi irodalmat kilenc klasszikus mai író képviseli. Ezenkívül megjelenik még két ifjúsági politikai ismeretterjesztő könyv is. Heves megyében az FJK könyvesboltok dolgozói szervezik az árusítást: több mint negyven községben állítanak fel könyvsátrat a földművesszövetkezetek, a többi községben pedig feldíszített asztalon mutatják be az ünnepi alkalomra megjelent műveket. (TJ) Június 5-én rendezik meg az építők napját Az Építőanyag-, Fa- és Építőipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége döntött az építők napjának megrendezéséről. Az idén június 5-én, vasárnap már tizedik alkalommal ünnepli majd az ország az építőket. Rossz idő esetén a következő vasárnapon tartják az ünnepséget. Az előkészületek irányában országos rendező bizottságot szerveznek. Hasonló rendezői testületeket alakítanak a szakszervezet megyei központjai és szakmai bizottságai. (MTI) Májusban több vidéki városban szerepelnek néphadseregünk művészei A magyar néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttese hamarosan vidéki körútra indul. A május 24-től 31-ig tartó vi- .déki turné-első állomása Szolnok lesz. Innen Debrecenbe Imennek a néphadsereg művészei, majd Nyíregyházán, Miskolcon, Egerben és Gyöngyösön lépnek fel a szabadtéri színpadokon. Az együttes többek között Bulgáriában és Romániában nagy sikert aratott műsorszámait is bemutatja. (MTI) ■ IIIIIIIIIIiailBIIIIIBIIBItBIIBUBt.SlIiniUBIIIIIIliailBilllia tlltllllllllllllllllIllllllllllllillllllllllillillillllllllUBlUlllillllllllillllliill I'll Iliül A Dobó-gimnázium története ügy bejelentéssel — he- lyesebben vallomással kell kezdeni a mai műemlékismertetést. Neméppen dicsőség az ilyesmiről beszélni, de hát az ember lassan eljut egy bizonyos korba, amikor úgysem lehet letagadni, hogy már nem vagyunk egészen fiatalok... A bejelentés: az idén lesz a negyven éves érettségi találkozónk! Engedjék meg, kedves olvasóink, hogy most — a visszaemlékezés kapcsán — elmondjam a több mint kétszázéves iskola, és egyben Eger egyik jellegzetes műemleke történetét. ★ 1687. december 17-én — több hónapos kiéheztető ostrom után — feladták a törökök a 91 évig általuk megszállva tartott egri várat. Az egyesült keresztény csapatok másnap, december tizennyolcadikán vonultak be az elhagyott, lerombolt városba és a várba. Az ünnepélyes hálaadó istentiszteletet — Te Deumot — is aznap tartották meg, az egyik, török mecsetből hirtelenébcn átalakított templomban. Ez a kisebbszerű mecset a mai Szakszervezeti Székházzal szemben, a jelenlegi Széchenyi utca nyugati oldalán állott, 13 kicsi török ház társaságában. Az akkori idők szokásának megfelelően az ostromló csapatokkal együtt szerzetesek is érkeztek a városba. A szerzetesrendek — a Habsburg-ha- talom készséges támogatói — Egerben mindjárt egy volt török mecsetet kaptak templom céljaira. így jutottak a jezsuiták az előbb már említett Széchenyi utcai kis mecset és a 13 török ház birtokába. A jezsuiták már a követ^ kező években megkezdték a tanítást — így 1689 tavaszán a gimnáziumi oktatás is megindult — egyelőre 15 tanítvánnyal — az egykori mecset melletti két török házikó helyiségeiben. Természetesen, ahogyan fejlődött a kezdetleges „gimnázium”, úgy váltak mind elégtelenebbé a rendelkezésre álló épületek. Ezért már 1699-ben elkészítették az intézmények fejlesztési tervét, amely szerint a telek déli oldalán kellett megépíteni az új templomot, és északra, négyszögletes udvar körül a rendházal és gimnáziumot^ A későbbi évtizedek építkezései során jól betartott tervezet szerzője valószínűleg az a Giovanni Battista Carlone építész volt, akinek a háza a közelben, a mai Széchenyi utca és Bródy Sándor utca sarkán most is látható. Még abban az évben hozzáfogtak a nyugat felé hirtelen emelkedett domb levágásához — az új épületek alapkövét pedig 1700. július 31-én tették le. Az építkezés a „szanálásmentes” területeken — tehát a nyugati oldalon — jól haladt, egészen 1703-ig, de akkor a Rákóczi szabadságharc eseményei tíz évre megakasztották a munkálatokat. A szabadsághac után — bár ezek az idők a bekövetkező nemzeti elnyomatás legnehezebb éveit jelentették — a gimnázium tanulóinak száma gyorsan emelkeldett, aminek okául csak azt hozhatjuk fel, hogy messze vidéken ez volt az egyetlen felsóbbfokú oktatási intézmény. így a beiratkozottak száma az 1711—12. évi 80-ról 1716—17-ben 200-ra, 1724—25-ben pedig 453-ra növekedett. Pedig a gimnázium elhelyezése még ekkor is a lehető legrosszabb volt: a tanítás még mindig a volt kis török házakban, részben az egykori mecsetben, sőt a város által egy időre ideiglenesen rendelkezésre bocsátott, a mai Zalár u. 11 számú iparitanuló- iskola helyén állott kisebb városi épületben folyt. 1748-ban került sor a régi mecset lebontására, és ekkor akarták megkezdeni a tervezett épülettömbön belül a gimnáziumi — keleti szárny munkálatait. Ám ez az építkezés akkor nem ezen a helyen valósult meg. p oglár György — ugyan- az, aki 1740-ben az egri jogakadémiát alapította — 1749-ben a jezsuitáknak adta a mai Széchenyi utca—Csíky Sándor utca sarkán volt nagy telkét, gimnázium építése céljaira. így itt kezdődtek meg a hatalmas kétemeletes épület munkálatai: 1750. június 1-én tették le az új gimnázium alapkövét. Az építkezés négy éven át folyt, 1754. július 31- én tartották meg az ünnepélyes felavatást. Az épület egyike Eger legjellegzetesebb XVIII. századi műemlékeinek. A keleti — utcai — és a nyugati udvari homlokzat sima, egyszerűbb, részben lapos lizénás megoldást mutat — annál jobban kiemelkedik az építmény va- rosképileg erősen domináló, magas háromszögletű oromfalas déli végfala. Az itt islizénák közé helyezett szoborfülkék és az ovális padlásablak szép barokk-rokokó stukó-díszekkel vannak keretezve, és különösen jellegzetes a latin szövegű nagy középső felirati tábla lendületes kialakítása. Itt, a déli homlokzaton nyert elhelyezést a főbejárati kapu, oszlopos kereteléssel, játékos tört pár- kányzattal, ezek felett elmert tartó angyalkákkal. Mind ezek a puttók, mind a fülkékben elhelyezett három szobor a Mária Terézia korabeli barokk képzőművészet sikerült alkotásai. A nagy technikai tudássá! ^ kialakított belső, boltozott termek most már megfelelő otthont tudtak biztosítani a gimnáziumnak. Az építkezés után a földszinten 3„ az első emeleten 4 nagy előadóterem állott rendelkezésre, míg a második emelet megosztatlan nagy tere díszteremként szolgált, színpaddal, ahol az akkor kedvelt iskola-drámákat adták elő. A gimnázium telke egy időben kisebb volt a mainál. A Csíky Sándor utca felőli egyemeletes ház külön állott (itt lakott eredetileg az adományozó Foglár György, és itt is halt meg a gimnáziumépítés befejezésének évében, 1754— ben), a mostani újabb kétemeletes szárny helyét pedig egy jelentéktelen földszintes ház foglalta el. ★ Az új gimnázium működése nem sokáig volt zavartalan 1773-ban a pápa feloszlatta a jezsuita rendet, az iskola három évig gazdátlanná vált. 1776—1786 között a gimnáziumban a ciszterciták tanítottak, de 1786-ban II. József, a „kalapos király” a ciszterciták működését is beszüntette. A gimnázium ekkor államivá lett, de a tanítás — megfelelő tanerők hiányában — csak a legnagyobb nehézségekkel folyt tovább, az épület is leromlott. A pusztulást az 1800. augusztus 23-i tűzvész csak fokozta — ekkor a tetőzet is teljesen elhamvadt. 1802-ben a gimnáziumot újra a ciszterciták kapták meg. és tanítottak benne 1827-ig. Áz 1827. augusztus 26-i óriási tűznek az épület — sajnos — ismét áldozatául esett, utána pedig a gimnázium már a ciszterciták eredeti telkére költözött vissza. Az így elhagyottá lett oktatási intézményt Pyr- ker, az új érsek vásárolta meg 6000 „váltó forinton”, aki az 1830-as években ide újabb iskolákat telepített. így került az épület földszintjére két leányiskola, az I. emeletre a „norma” —, míg a II. emeleten a Pyrker-féle rajziskola működött. A z érsekség az épületet ** később a városnak ajándékozta, és ekkor — 1850 után? — jobb híján, katonai laktanyának alakították át. Ezt nevezték az egriek sokáig „gimnáziális kaszárnyának”. Az új állapot sem volt azonban tartós, mert amikor az 1890-es évek elején felépült az új „megyei laktanya”, az épület megint rendeltetés nélkül maradt. Ez az idő volt az, amikor Egerben komolyabban felvetődött egy állami középiskola létesítésének gondolata. Így kézenfekvő volt, hogy az új iskolát — amely 1890-ben mint községi alreáliskola indult — 1892-ben a régi gimnázium épületében helyezzék el. Az iskola néhány év múlva azonban állami főreáliskolává fejlődött, kicsi lett az egykori gimnázium, ezért 1897-ben hozzávették, az időközben a Heves megyei Takarékpénztár tulajdonába került régi Foglárféle Csíky Sándor utcai egyemeletes épületet, az északi oldalon pedig 1898-ban hatalmas kétemeletes toldalék-szárnyat emeltek, Baumgartner építész tervei szerint, az eredeti báróid? gimnáziummal nem túlságos szerencsésen harmonizáló eklektikus stílusban. Ekkor készült el a Csíky Sándor utca felé a tornaterem is. Az új főreáliskola működését átmenetileg az első világháború zavarta meg, amikor négy éven át az épületben hadikórház működött. A második világháborúban, a felszabadító harcok idején az iskola elég komoly sérüléseket szenvedett, de ezek helyreállítása már megtörtént, és a régi épületek — most már mint az új Dobó István Általános Gimnázium épületei — ma ismét eredeti szépségükben mesélnek a 250 éves, érdekes múltról. Hevesy Sándor )
