Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-22 / 120. szám

I960, aiíjns 22., vasárnap

NÉPÚJSÁG

5

Tíz esztendő a szövetkezet élem

Az újság hasábjai csak rövid sorokban adták tudtul a megye népének, hogy április 4-én, hazánk felszabadulásának 15-ik évfordulója alkalmából Munka Érdeméremmel tüntették ki Szálai István elvtársat, a poroszlói Béke Termelőszövetkezet. elnökét. A közvélemény valóban rövid, és szűkszavú, de mégis.sokatmondó volt. Magas kitüntetést kapott, egész népünk elismerésében részesült egy ember, egy termelőszövetkezeti elnök, aki tíz éven át megszakítás nélkül lankadatlan szorgalommal, és fáradságot nem ismerve, vezette, irányította termelőszövetkezete életét.

Most, hogy itt ülök vele szemben a szövetkezet irodájában, s hallgatóm, amint az életéről beszél, elgondolkodom. Valóban, nem kis dolog az, amiért e kitüntetést kapta. Mennyi erő, bizalom, és milyen sok munka kellett ahhoz, hogy Szalai István több mint 10 éven keresztül kezében tartsa a szövetkezet vezetését, több száz ember életsorsát, mindennapos küzdelmeit. S ha arra gondolunk, hogy jóformán a semmiből fejlődött virágzó nagyüzemi gazdasággá a vezetése alatt álló Béke Termelőszövetkezet, könnyen levonható a következtetés: az elnök elvtárs nagyonis rászolgált a megtiszteltetésre, megérdemli a kitüntetést.

Szalai István már nem „mai gyermek”. Két éve túllépte az ötödik X-et, a felnőtt tagok is mind Pista bácsinak szólítják, de aki külsőleg nézi őt, nem gondolná többnek 40—45 évesnél. Mert kora ellenére is fiatalos, fürge mozgású, gyors észjárású ember, afféle józan parasztész, aki vezetésre hivatott embertípus. Pedig sokat megalázta és gyötörte őt az élet, hiszen nagy szegénységben és sok-sok munkával, küzdelemmel telve múltak el fiatal évei.

— A felszabadulás előtt arató-napszámos és cseléd voltam a Graefl-uraság birtokán — meséli többek között. — Ez az iroda, ahol most a szövetkezet székel, a régi gazdám, a földesúr szobája volt, magamfajta szegény ember akkor még csak be sem tehette ide a lábát. A felszabadulás után én is igényeltem földet. Kaptam hét holdat. Nem panaszkodhatom, nem volt rossz föld, csak éppen megélni nem tudtam belőle. Hogy művelni is tudjam, két tehenet kellett tartanom, viszont még hét holdat kellett bérelnem hozzá, hogy a teheneket is el tudjam tartani.

— No és a szövetkezés?

— A szövetkezés gondolatát 1949-ben vetettük fel először, s bár akkoriban igen sokan szidtak is érte, mégis büszke vagyok rá, hogy a kezdeményezők között lehettem. 1949 őszén jóformán a rokonságommal

megalakítottuk a termelőszövetkezetét. Belépett velem együtt a két vejem, a két' öcsém, meg másik négy, magunkfajta újgazda. Fazekas Vince 10, Kocsis János 6, Szálai János pedig 5 holdat hozott a közösbe. Jóformán az én lakásomon zajlott le minden. Ott volt a központ, az iroda, minden együtt, s innen indult el a Béke Tsz 10 taggal, 160 hold földdel, későbbi diadal- útja felé.

A kezdet nem volt könnyű, s feltehető a kérdés, mi maradt volna a szövetkezetből, ha elnöke nem lelkesíti, nem buzdítja, s a nehézségeken át nem vezeti a kis csoport tagságát. Nem volt a jószágnak ennivaló — úgy hordták össze naponként a sajátjukból. Kevés volt a jövedelem — akkor sem csüggedtek: Az elnök szava, biztatása, s az új győzelmébe vetett rendíthetetlen hite mindenkor erőt öntött a csüggedőkbe, felvillanyozta a tagságot, s azután újult erővel dolgoztak tovább. S a kis közösség lassan, de biztosan virágozni kezdett. Egy évre rá már 37-en voltak.

Közben Szalái István öthó- napos elnökképző iskolán vett részt Pallagpusztán. Idős kora ellenére is szorgalmasan tanult, érezte, tudására szükség van odahaza, érezte, hogy felelősséggél tartozik azoknak, akik őt ide küldték, akik megválasztották. Itt ismerkedett meg az üzemszervezéssel, a nagyüzemi állat- és növénytermesztés módszereivel, s az egyéni kisgazdaság irányításához szokott parasztember látóköre kitágult, hozzászokott a nagy számok, nagy méretek birodalmához, s amint ezt az élet is igazolta: jó szövetkezeti elnökké vált.

Azután jöttek a dolgos hétköznapok, és minden nap. minden perc munkája a szövetkezet gyarapodását hozta magával. Csakhogy a nehézségek sem maradtak el. Erre Szalai elvtárs így emlékezik vissza:

— Két nagy vihart kellett átélnünk. egyet 1953-ban, majd 56 őszén, a nagyobb és pusz- títóbb hatásút. 1956-ban már 2500 holdon gazdálkodtunk, felvirágzásunk tetőfokán voltunk, amikor ránk tört az ellenforradalom. — A bátrak természetesen akkor is helytálltak, az ingadozók, a' kevésbé szilárdak kiléptek. Több mint 50 emberrel csökkent akkor a Béke Tsz taglétszáma, igaz, ezeknek zöme ma már ismét itt dolgozik. De gondolják csak el. mennyi munka, szervezés és fáradság kellett ahhoz, hogy visszataláljanak az emberek, hogy ismét felszaporodjék az állatállomány, kifejlődjék a géppark, ismét magára találjon a szövetkezet.

A mostani eredmények azt

mutatják, hogy a szövetkezet ismét magára talált. Elnökét ■pedig jóleső érzés és nagy öröm tölti el, amint számba veszi a két és félezer holdas gazdaság minden vagyonát. A kétmillió forintos vagyon, a sok-sok gép. a több mint ezer darabot számláló juhállomány, a 126 szarvasmarha, a közel 270 sertés, bizony sokat érő, nagy kincs, s a szövetkezet minden tagja jól tudja, milyen érdeme van e szép vagyon kialakításában az elnöküknek, Szalai Pista bácsinak.

Jogos és megérdemelt volt hát a szép kitüntetés, és amint Szalai elvtárs mondja. nem tudta meghatottság nélkül átélni azokat a pillanatokat, amikor a parlamentben Dobi elv- társsal kezet szoríthatott és a kis érmet átvette.

— Egész népünk szeretetét és megbecsülését éreztem, amikor a kitüntetést megkaptam — mondja ő —, s ha erre gondolok, elmondhatom, hogy érdemes volt hosszú éveken át any- nyit fáradozni.

Igaz, ami a fáradozásokat illeti. most is van belőle elég része az idős tsZ-elnöknek. A nagy gazdaság irányítása rengeteg munkát igényel. Kora hajnalban már benn van a gazdaság központjában, innen szervezi, irányítja a tavaszi növényápolás; munkákat, elkészíti a munkatervet, a munka- beosztást, napközben pedig járja a határt, s a jó gazda éberségével ügyel mindenre. Sok-sok munkája közepette még tagja a községi tanács végrehajtó bizottságának, a községi pártszervezet csúcsvezetőségének. ezenkívül járási pártbizottsági tag, s mint poroszlói lakos, részt vesz a község minden megmozdulásában.

Esténként pedig, ha elül a munka zaja, az idős tsz-elnök még olvas szakkönyvet, mert, ahogyan ő mondja, egy ilyen nagy gazdaság irányításához nem győz az ember elegét tanulni. Távolabbi terveiről pedig így nyilatkozik:

— Ezután is így akarok dolgozni. mint eddig, és ezzel együtt sokat kell még tanulnom, főleg politikailag, mert az emberekkel való beszélgetés közben még mindig érzem, hogy politikailag továbbképzésre szorulok. Célom, hogy rövidesen fejlett, árutermelő nagyüzemmé alakítsuk a szövetkezetünket, s azért dolgozom. hogy ez a szövetkezet tovább erősödjék és virágozzék.

Nem légből kapott tervek és üres ábrándok Szalai elvtárs szavai, vezetése és a tagság szorgalmas munkája kellő biztosíték arra. hogy minden terve megvalósuljam Virágzó nagyüzemi gazdaság, boldog és megelégedett szövetkezeti tagság, s biztosabb jövendő lesz Szalai elvtárs munkájának későbbi gyümölcse.

Tudósítás

t

a Füzesabonyi Állami Gazdaságból

A FÜZESABONYI

Állami Gazdaság földjeit nemrég repülőgépről permetezték és úgy tervezik most, hogy a vegyszeres gyomirtásnál máskor is igénybe veszik a gépet. Hart Ferenc, a gépudvarmester, már arról beszél, hogy jó a repülő, kitűnő, gyors munkát végez, de nem ez a mezőgazdaság légi gépe, hanem a helikopter. Annak nem kell majd repülőtér, felszáll egy helyből, leszáll egy helyben, az az igazi, az kell most már ide.

Az embernek a nyelve hegyére kívánkozik első hallás után: helikopter...? Toronyóra láncostól — az nem kellene?

Ám ami a legérdekesebb ebben az egészben, hogy nem valami lehetetlen ábránd ez a helikopter. Példának idézzük mindjárt B. Nagy Márton főmérnök szavait:

— No, már élmondhatjuk, hogy a talajmunkákat tökéletesen gépesítettük, a vetést, palántázást, aratást és kaszálást száz százalékig géppel véHa most a sporttudósítások nyelvén számolnánk be a borversenyről, a következőképpen írnánk: Csütörtökön reggél,

Ivó napján, ragyogó napsütéses időben, jól előkészített „pályán” került sor Egerben a megyei borversenyre. A kétnapos versenyen nagyszerű felkészültségről tettek tanúbizonyságot a nevezők...

így a sporttudósítás stílusában, de lefordítva más nyelvre a dolgot, úgyis igaz bizony, hogy kitűnő borok szerepeltek a Heves megyei borversenyen A bírálók összesen 200 bort kóstoltak meg, míg végül is a következő megállapítások születtek:

Prehoda József, a Szőlészeti Kutató Intézet tudományos munkatársa, a borverseny elnöke:

— Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, de az egyéni termelők is kitűnő minőségi borokat hoztak a versenyre. A járási elődöntőkből csak jó borok jutottak a megyei versenyre. Itt már csak a jó, jobb és legjobb fokozást alkalmazhattuk. Különösen örvendetes az egri borok kiváló szereplése. A vörös borok versenyében nem véletlen, hogy egy kivételével az összes díj Egernek jutott.-Más megállapítás: I’só Andor, az Egri Szőlészeti Kutató Intézet munkatársa:

— Az évenként megrendezett borversenyek eredménye már most is nagyszerűen látszik. Készülnek a versenyekbe a termelők és egyre jobb és

gezzük, a növényápolást és betakarítást részben.

Tíz esztendeje annak, amikor az állami gazdaságok alakultak, sokkál inkább ábrándnak tűnt volna a mai helyzet képe, mint most már akár a helikopter. Kevesen hitték volna akkor, hogy egy évtized után a repülőgép is beáll a mezőgazdaság szolgálatába és még lesz olyan ember is, aki lekicsinylőén nyilatkozik róla, még további jobb megoldást emleget, helikoptert...

A GAZDASÁG MOST

már nyereséggel zárja az éveket: a nyereség milliókra rúg, az évek munkája, anyagi befektetése most már gyümölcsözik.

Szó volt az előbb a gépekről nos, az állami gazdaság körülbelül hatvan erőgépet számlái, de működik egy palántázó gépük, ezenkívül hét kombájn áll a gépszínben, most kaptak három kukorica-vetőgépet és sok más kisebb gépét is. Az aratógépeket átadják a termelőszövetkezeteknek, mert a

jobb minőséget produkálnak. A verseny tehát elérte a célját.

A borversenyen két bizottság működött és külön értékelték az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni gazdák borait, ezenkívül külön csoportot képeztek a vörös, fehér, valamint a hegyvidéki és a homoki borok. Első helyeket szereztek: az Állami Pincegazd. gyöngyösi pincészete hegyvidéki furmint-fajtájával, a verpeléti Dózsa Tsz olasz rizlingjével, a Nagygombosi Tangazdaság homoki riziingjé- vel. A vörös borok közül első lett az Állami Pincegazdaság egri pincészete Cabernett borával, valamint ugyancsak ők vitték el a pálmát az óborok versenyében, az 1958-as Medoc Noire-ral, valamint a homoki borok versenyében a kadarkával. Egyéni termelők közül az egri Szakács Bernát, Virág Ferenc és Papp Kálmán szereztek első helyeket.

A díjnyertes borok részt vesznek a Budapesten megrendezésre kerülő országos versenyen, de több közülük eljut majd a nemzetközi versenyre is.

Végezetül a borbírálókról egyet-mást. A borok versenyében az érzékszervek döntenek és azt mondják: nehéz, kimerítő foglalkozás a kóstolás. Nagy szakismeret és gyakorlat szükséges hozzá. Mindez kétségtelenül igaz. Azonban ide kívánkozik egy megjegyzés: ezek a borok megérdemlik a fáradságot. (sss)

kombájnokkal el tudják végezni a 950 hold búza, 330 hold tavaszi árpa, 220 hold őszi árpa aratását. Most javítják a kombájnokat: a generálózásukat végzik a műhelyekben.

Az állattenyésztés és növénytermesztés tökéletes összhangban áll és egyformán nagymértékű. Szalai György igazgató, amikor a gazdaság jelenlegi helyzetéről tájékozr tatott, elmondta, hogy 1500 számosállattal rendelkeznek, ez pedig annyit jelent, hogy három hold szántóra jut egy számosállat. Külön érdekesség, és ezen túlmenőén örvendetes dolog, hogy a gazdaság a húsellátás megjavítása érdekében nagymértékben megnövelte sertésállományát.

A HÍZÓK BEÁLLÍTÁSA

folyamatosan történik. A gazdaság a sertéshizlalási tervét eddig 48 százalékig teljesítette és átadtak több mint 100 te- nyészkoca süldőt a termelőszövetkezeteknek. Szalai György igazgató tájékoztatása szerint a későbbiek során még további sertésszállítmányokat küldenek a termelőszövetkezetekhez. Ha az állatállományról beszélünk, nagyon fontos megemlíteni, hogy 370 fejőstehénnel rendelkezik ”a gazdaság és 150 hízómarha áll állandóan az istállóban. A hizómarhákból már 170-et korábban átadtak, így a hizlalási tervüket nyolcvan százalékra teljesítették Áprilisban háromezer rántani való csirkét vittek a piacra.

Azt mondtuk, hogy az állami gazdaság kiváló eredményeit a gépek, az állattenyésztés és a növénytermesztés összhangja adja. Á növénytermesztésről el kell mondani, hogy a kukorica vetését 670 holdon befejezték és ebből a területből 165 holdon simasinos kísérletet folytatnak. A Simasin gyomirtószer, amely ha beválik, két évre gyommentesíti a kukoricatermő területet. Már korábban is folytattak ilyen kísérleteket, több-kevesebb sikerrel, az idén azonban már komoly sikerre számítanak a gazdaság vezetői.

MEGFELELŐEN J

nagyarányú gépesítésének, a gazdaság területén 180—190 időszaki munkás dolgozik. Az időszaki és állandó munkások jó munkája alapvető feltétele a gazdaság kiváló eredményeinek és ezzel itt nincs is baj. Hogy minden munkát eddig időben elvégeztek, hogy fölkészültek a nagy növényápolási időszakra, valamint az aratásra — ezek a tények erről beszélnek. A Füzesabonyi Állami Gazdaság a jelek szerint ismét jó eredménnyel zárja az esztendőt, erről máris tanúskodnak az eredmények, a beszédes számok és tények.

—sss—

Beszámoló a megyei borversenyről

Megkezdődött a juhnyírás

Az egri járás községeiben most folyik a juhnyírás munkája. Egy kömlői juhnyíró-bri- gád járja a községeket és a termelőszövetkezetek meghívására elvégzik a juhok nyírásának nehéz, s rendkívül nagy szakértelmet igénylő munkáját. Egerszalókon a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a

Szőlőt telepített, jyépkocsit vásárolt a noszva ti I j Éíet Tsz

A noszvaji Üj Elet Termelő- szövetkezet tagsága igyekszik jól megalapozni a jövőt és jelentős beruházásokat eszközöl. A termelőszövetkezet nagy építkezéseket végzett és végez jelenleg is, az állatállomány növelése érdekében. Ugyanakkor nemrég befejezték tizenegy hold új szőlő telepítésének

széki VII. Kongresszus Termelőszövetkezet tagjai. A tsz a tél folyamán alakult, de tagjai máris jelentős eredményekkel dicsekedhetnek. Az összes vetési és ültetési munkákat időben és jól elvégezték. A jó munka nyomán bizakodva néznek a jövőbe, bíznak benr.e,

négy kömlői asszony három nap alatt 358 anyajuh megnvi- rását végezte el. Az állatokról átlagosan négy kiló gyapjút nyírtak. A gyapjút júniusban veszik át a termelőszövetkezettől. A juhnyíró-brigád Egerszalókról Verpelét községbe ment, ahol ugyancsak megkezdték a munkát.

munkálatait. A szőlőtelepítést a gépi művelés feltételeinek megfelelően végezték. Növekedett a termelőszövetkezet gépparkja is az elmúlt napokban, most vettek át egy két és féltonnás tehergépkocsit. A teherautót már a primőr áruféleségek szállításánál igénybe veszik.

hogy eredménnyel zárják már az első közös gazdasági évet is. Tervbe vette a termelőszövetkezet vezetősége, hogy az ország húsellátásának biztosítása érdekében jelentős sertésállományt . állítanak be. Még ebben a hónapban harminc sertést lógnak hízóba.

város az ország területén, 1959. év folyamán szövetkezeti várossá alakult.

A város rohamos átalakulása sok problémát vetett' fel, és így sok vitára is adott okot. A kishitűek csaknem az ellenséggel pengettek egy húrt, hogy „mi lesz a jövőben az 50 forintos munkaegységgel, hogyan lesz a megnövekedett földterület megmunkálva?” — Persze, nem így gondolkodtak a munkaszerető, dolgos parasztok, akik bizakodva néztek a jövő elé, s ebben a bizakodásukban nem is csalódtak, mert ha csak az eddig végzett munkájukat vizsgáljuk is termelő- szövetkezeteinknél, — megállapíthatjuk, hogy abban hiányosság nincs.

Termelőszövetkezeteinket segíti a párt, a tanács — a munkások és értei riségiek egyaránt. Gyakorlati segítség- nyújtásukkal bebizonyították, hogy tsz-eink megszilárdításáért dolgoznak. Istállókat, sertésólakat építenek társadalmi munkával, gépekkel, szaktanácsokkal segítik elő a termelő - szövetkezeteink parasztságának munkáját.

A felfejlődés előtt a város területén már 1500 hóid területen működtek termelőszövetkezetek. A felfejlődés után pedig csaknem 5000 katasztrá- lis holdra nőtt a terület — tehát több mint háromszorosára — hasonlóan a családok létszáma is háromszorosára emelkedett.

A termelőszövetkezetek parasztsága tudja, hogy az ország lakosságának kenyér-, hús-, tej-, zöldségellátását nekik kell biztosítaniuk — és méghozzá többet, jobbat kell adni, mint amit eddig adtak a kis parcellákon történő termeléssel.

EZEK UTÁN nézzük meg tsz-einkben a jelenlegi munkák állását.

Az őszi—tavaszi munkákat minden termelőszövetkezetben nagy szorgalommal végezték el. Különösen nagy feladat hárult rájuk a tavasz folyamán, mert a téli fejlesztés során tavaszra újabb, nagyobb földterülettel szaporodtak — és ennek megfelelően - kellett tavasziakkal pótolni a hiányzó vetéseket. Ma pedig megelégedéssel szemlélik a zöldellő határt és bizakodva néznek a jövő élé.

' Ilyen körülmények között az árutermelés fokozása biztosítottnak látszik. A szövetkezet tagságának jó munkáiét dicséri az is, hógy az 1959 év őszén

és 1960 tavaszán elvetett kalászosokból több termést várunk sok évi átlagánál.

Ami a zöldségtermelést illeti, tsz-eink közös területében 550 katasztrális holdon termelnek túlnyomórészt paradicsomot. Ehhez még hozzájön a háztáji kertek termelése is. Nem volt kis feladat a zöldségtermeléshez biztosítani me- legágyi kereteket, üveget, deszkát. Ez egyhosszában csaknem ezer métert tenne ki, ha a melegágyakat egymás mellé helyeznénk. Ez pedig azt jelenti, hogy Hatvanban a termelőszövetkezetek megalakulásával nemhogy visszaesés volna, hanem nagyobb terméshozamot várunk mindenből. Hiszen több millió palántát ültetnek el a szorgalmas munkáskezek. A rengeteg palántától ma már zöldell a határ.

Ami az állattenyésztést illeti, a szarvasmarha, ezen belül a tehenek létszáma az elmúlt évhez viszonyítva mintegy 150 darabbal emelkedett. A sertéseknél csökkenés van, — de ezen belül az anyasertések száma növekedett, így az ez évi ellésekből lemaradásukat be tudják hozni, mert hiszen csak két termelőszövetkezetünknél 100 anyasertés után 8—900 szaporulatot várunk.

Ami a terményfelvásárlási tervünket illeti, kenyérgabonából a városra megállapított tervet 100 százalékig leszerződték, takarmánygabonából többet szerződtek. Sertéshizlalási szerződésünket a mai napig 75 százalékra teljesítettük, de száz százalékig, illetve ezen felül fogjuk biztosítani év végére. — Emellett nagyon fontos megjegyezni azt, hogy termelőszövetkezeteink a jövőre gondolva, mintegy 200 anyasertést fognak nevelni. Ennek igen komoly jelentősége van, mert ezzel a megyei sertésállományban mutatkozó lemaradás kiküszöböléséhez is jelentős segítséget nyújtanak.

EMELLETT tsz-eink foglalkoznak baromfitenyésztéssel, — itt is komoly lépést tettek előre, mert az utóbbi években erre nem nagy súlyt fektettek.

Mindent számba véve. megállapításainkat abban összegezhetjük, hogy az áruellátásban visszaesés nem lesz a város területén — azáltal, hogy a város termelőszövetkezeti várossá alakult, sőt term őszö- vetkezeteink már az els ^z- tendőben igyekeznek töobet biztosítani az eddigi átlagoknál.

Stankávics István VB-titka*.

Bükkszéken jó eredménnyel akarják zárni az első évet

Jó munkát végeznek a bükkTöbbet mint eddig

Bátrán Táros (ppmelőszörelkezetei túl akarják teljesíteni árutermelési terveiket

HATVAN IS, mint több más