Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-21 / 119. szám

1<W0, Május 21., szombat NCPDJSAO 3 Megvitatták a további teendőket a pétervásári járás termelőszövetkezeti vezetői (Tudósítónktól.) A PÉTERVÁSÁRI Járási Tanács mezőgazdasági osztá­lya a gépállomás kultúrtermé­ben összevont értekezletet tar­tott a járás termelőszövetke­zeteinek elnökei, mezőgazdá­szai és könyvelői részére. Az értekezlet napirendi pontjai a tavaszi vetési, növényápolási munkák állása, feladatok az aratás idejéig, a közös állatál­lomány kialakítása, további fejlesztése, valamint az istál­lók építései voltak. Verebélyi elvtárs, a mező- gazdasági osztály vezetője, be­számolójában hangoztatta, hogy a szocialista típusú nagy­üzemi gazdálkodás létrehozá­sa az árutermelés nagymérvű fokozása céljából vált szüksé­gessé. Ezt a feladatot a járás termelőszövetkezetei az elmúlt évben is részben teljesí­tették. Ezeket tovább kell, hogy fejlesszük, hiszen ebben az évben 4,9 százalékkal kell többet termelni, mint az egyé­ni gazdálkodóknak. A kitűzött feladatokat csak akkor tudjuk teljesíteni, ha az elkészített termelési tervek alapján a munkafegyelem legszigorúbb betartásával végezzük el a munkákat. Ezen a téren Kis­füzes és Mátraderecske kivé­telével nincs is különösebb probléma. Ez azt bizonyítja, hogy a termelőszövetkezeti tagság döntő többségében meg­értette a nagyüzemi gazdálko­dás magasabbrendűségét, szí­vesen és lelkesen támogatja azt. Példa erre a tarnaleleszi termelőszövetkezet, ahol a sür­gős munkaidőben 150 asszony is dolgozott a földeken. A tag­ság bizalmát nagymértékben lehet fokozni, ha a vezetők az alapszabály szerint vezetnek és irányítanak. Ha bevezetik azokat a helyes kezdeménye­zéseket is, mint például a munkaegység-előleg havon­kénti vagy negyedévenkénti fi­zetése, vagy a közgyűlés által megszavazott premizálási rendszer, amely ösztönzőleg hat a munka termelékenysé­gére. Fontos feladat az, hogy a természetbeni részesedés csak a szükségletnek megfele­lően legyen kiadva. A fenn­maradó árut az állam részére adják el, ugyanis, az áruter­melés túlteljesítése után hitel­elengedést kap a termelőszö­vetkezet. VEREBÉLYI ELVTÁRS is­mertette azt is, hogy a járás termelőszövetkezetei a vetési tervet 99 százalékban teljesí­tették a mai napig. Hátra van azonban még néhány termelő- szövetkezet kukoricavetésének egy része. Előreláthatólag száz százalékon túl lesz a já­rási vetésterv teljesítve. Meg­állapítható, hogy a tavaszi ve­tési és növényápolási munkák megfelélő ütemben haladnak. Már előre foglalkozzunk a ta­karmányfélék időben és jó mi­nőségben való betakarításával, hiszen egyik alapfeltétele az állattenyésztés sikerének a ta­karmányok biztosítása. Sok vi­tát elkerülhetünk, ha az istál­lók építését szorgalmazzák és megteremtjük az alapjait a nagyüzemi állattenyésztésnek. Használjuk ki a helyi lehető­ségeket, adottságokat és ad­junk. meg minden segítséget az építtető vállalatnak, mint pél­dául fogat és kézi munkaerő, hogy az istállók építését minél előbb befejezhessék. Kőröst elvtárs, a Magyar Nemzeti Bank járási fiókja részéről az építkezésekhez, ál­A „nyolcvan évesek" IDŐS MUNKASNÖK után kutattunk a gyárakban, olya­nok után érdeklődtünk, akik több éve, sőt évtizede hűséges munkásai az üzemnek. Az Egri Dohánygyárban mindjárt azzal fogadtak, hogy itt nyolcvan éves munkásnők is vannak. — Nyolcvan évet dolgoztak itt a gyárban — mosolyog az igazgató. — De hiszen nyolcvan éves még a gyár sincs! — Hát nem is úgy gondol­tuk, hogy egy asszony nyolc­van évig, hanem ketten, Kokas Lajosné és Székely Béláné. — ők a „nyolcvan évesek”, ketten együtt. Az elszaladt évek megduplá­zása miatt talán nem harag­szanak meg — gondoltam, és keresésükre indultunk. Nem vplt nehéz megtalálni őket, hi­szen a kalauzoló osztályvezető is gyári dolgozó volt. Kokás Lajosnét éppen egy csokor fiatal lány között talál­tuk. Szivarsodrásra tanította az Alpári Gyula Közgazdasági Technikum politechnikai órá­ján, a gyárba látogató diáklá­nyokat. Kézébe veszi a bábokat és kemény szivart sodorint belőle, Olyat, hogy a nyugati gyárosok is megirigyelhetnék. — Könnyű neki, negyven éve csinálja, — hallom félhan­gosan a lányok közül. VALÓBAN, KÖNNYEN ke­zeli a vágókést, perceken belül fáintosábbnál fáintosabb szi­var kerekedik az aranysárga dohánylevelekből. — Tizenöt éves kóromban kerültem ide, 1920. október 23- án. A nyolc testvér kő2ül ne­kem is dolgozni kellett, hogy jusson kenyér aZ asztalra és a kicsik még tejet is igyanak hé­be-hóba — mondja Kokas La- jósné. — Sokat dolgoztam, tizenhét évig a legjobbak között emle­gettek a Cigarettakészítőknél. Még itt dolgoztam, 144 millió cigarettát készítettem. — Ez eléggé tekintélyes mennyiség lehetett, és ha azt is figyelembe vesszük, hogy egy Cigaretta 6,7 centiméter, igen­csak hosszú cigarettát készí­tett a tizenhét év alatt, ha ösz- szeillesztenénk az egészet. latvásárlásokhoz szükséges hi­telek biztosításáról, felhaszná­lásáról tájékoztatta a jelenle­vőket. Ismertette, hogy a járás területén mely termelő- szövetkezetek mennyi hosszú- lejáratú hitelt kapnak 1960. évben istállók és kukoricagó- rék építésére. A BURGONYABOGÁR el­leni védekezés is sürgetően jelentkezik — mondta Vincze elvtárs, a Heves megyei Nö­vényvédő Állomás körzeti ag- ronómusa. Ez évben is nagy­mérvű fertőzés várható. Szük­séges tehát, hogy már most, idejében gondoskodjunk a szükséges vegyszerről. Ismer­tette, hogy milyen növényvé­dőszerrel, mikor a leggazdasá­gosabb és leghatásosabb a vé­dekezés. Schüffer elvtárs, a megyei tanács mezogazdasagi osztálya szövetkezeti csoportjának ré­széről a szövetkezeti mozgalom néhány időszerű — szervezeti és gazdasági — problémáiról és annak kiküszöbölési lehe­tőségéről tájékoztatta a jelen­levőket. — Ne feledkezzünk meg az éberségről sem, amelynek el­hanyagolása közös gazdasá­gunk, munkánk eredményét veszélyeztetheti — mondotta többek között. Utassi elvtárs, a járási párt- bizottság kiküldötte . szemé­lyes tapasztalatai alapján úgy véli, hogy a munkakedv jó és nem lesz terméskiesés a mun­kák elhanyagolása miatt. Ne­hézségek csak az aratás idején várhatók. Felkérte a vezető­ket, hogy vegyék fel a kapcso­latot a helyi KISZ-vezetőkkel és csatlakozzanak a megyei KISZ-bizottság felhívásához és aratás idejére szervezzenek ön­kéntes aratóbrigádokat és pá­rokat. A T O V A B B I HOZZÁ­SZÓLOK saját tapasztalatai­kat, a fellelhető hiányosságo­kat, javaslatokat ismertettek. Verebélyi elvtárs a válasz­adás utón megállapította, hogy az értekezlet hasznos volt, hiszen számos helyes ja­vaslat született és sok problé­ma tisztázódott. Lányok a hídon, ultracentrifuga, Érintés nélküli elektronikus másoló marógép, nemzetközi aulókiálíítás a Budapesti Ipari Vásáron Fél nappal az ünnepélyes megnyitó előtt, a külföldi és a hazai újságírók népes csoport­jának bemutatták az idei Bu­dapesti Ipari Vásárt. A főbejáratnál húsz ország lobogóját lengeti a szél, mert a magyar ipar termékei mel lett tizenkilenc ország, három- százkilencven külföldi cég leg jobb termékeit sorakoztatták most fel hazánk fővárosában. Teherautó-karavánok vörös salakot, dísznövényeket, deko­rációt és a kiállításra szánt anyagok tömegét szállították iázas sietséggel, kertészek, de­koratőrök, szerelők és asztalo­sok nyüzsgő serege dolgozott nagy igyekezettel. bábeli nyelvzavar az ötvenhat pavi­lonban, a termek, irodák és te- te'efonfülkék szinte megszám­lálhatatlan helyiségében. — Millió még a teendő, siet­ni kell, mert pár óra múlva ..premier” — mondta a Vásár- rendező Iroda igazgatója. A tűző napsütésről a Kos- suth-csarnokba, a könnyűipar mesés birodalmába léptünk. A bejárattal szemben, a bútorki­állítás felett karcsú híd, azon még karcsúbb manökenek sé­táltak, a magyar ruhaipar leg­szebb anyagaiból készült mo­dellekben vonultak fel, cso­da-e, hogy nagy sikert arattak? A Petőfi-csarnok jobb olda­lán az állami helyiipar száz és száz termékét, valamint a leg­érdekesebb exportcikkeket ta­láljuk. A másik oldalon és a csarnok mögötti téren a Kohó- és Gépipari Minisztérium vál­lalatai, kutatóintézetei vonul­tak fel, olyan világhírű gyárt­mányokkal, mint például az Erosimat szikraforgácsoló, a Rajkai-féle gabonaszeletelő, a legújabb hajómotorok, turbi­nák és gépek gazdag változa­tával. A Magyar Optikai Mű­vek az automatikus szintezőt, ultracentrifugát mutat be. Odább, a korszerű lakás beépí­tett konyhabútorait, az építő­darut és a magtárpadlásos is­tállót, majd az Ikarusz-gyár pavilonjában a luxuskivitelű autóbuszokat, azok hosszú uta­zás kényelmére beszerelt dönt- hető-állítható üléseket, mos­dót, konyhát és televíziót ta­nulmányozzák az érdeklődők. Talán a legtöbb cikket a ne­hézipar állította ki. Három csarnokban helyezték el azo­kat a gyármónyokat. amelye­ket belföldi és export szem­pontból különösen fontosnak tartanak a szakértők. De a bányászok, a vegyiipar, a ko­hászat dolgozói és a háziasz- szonyok is megtalálják a leg­modernebb. tehát az őket leg­inkább érdeklő anyagokat és gyártmányokat. A külföldi kiállítók részle­tesebb megtekintésére külön nap kellene, de legalábbis jó ebéddel és pár pohár- frissítő­vel erősítsük meg magunkat, mielőtt tovább indulnánk. A Szovjetunió tágas pavilon jában a különböző és nagy pontosságú esztergapadok, szerszámok, és mérőeszközök, valamint az optikai és mecha­nikai készülékek gazdag válto­zata ragadja meg az embert. A gépek között látjuk a szov­jet embereket, akik megalkot­ták ezeket a gépeket de meg­valósították a szputnyikokat és lunyikokat is. Közvetlen kö­zelségben érezzük az embert, akinek jólétét és kényelmét szolgálja a tudomány és a technika minden vívmánya. Sokan a televízió felvevőgépet Csodáltaik, de vidám nevetés tört ki, amikor a következő pillanatban a nézelődők saját magukat látták a képernyőn. Nagyon szemléltető az orvosi műszerek kiállítása, mert mö­göttük csodás tengerparton fia­talok strandolnak, izmos tes­tükön ragyog a napsugár, odébb a téli sportok gyönyö­reit érzékelteti az egész fal­részt betöltő színes fénykép. Ez az összeállítás nagyszerűen magyarázza, hogy egészséges életmóddal előzik meg a beteg­ségeket. de ha már megtörtént a baj, jól képzett orvosok a legmodernebb gyógyászati eszközökkel a dolgozók rendel­kezésére állnak. A Német Demokratikus Köz­társaság vegyiparának és szer­számgépiparának rohamos fej­lődését bizonyítja a harminca­dik számú paviion, ahol nagy figyelmet keltenek az elektro­mos vezérlésű famegmunkáló gépek és a tizenhat munkafo­lyamatot végző, korszerű ház­tartási gép. A lengyelek büszkék lehet­nek FXBA—25. típusú, érintés nélküli elektronikus másoló marógépükre, legújabb típusú esztergapadjaikra és különböző szerszámgépeikre. A csehszlovák pavilonban bizonyára mindenki megcso­dálja a műanyag tetejű, szép .vonalú Skoda-Felicia gépkocsi­kat, egyhamar nem feledhet­jük el a 34 méteres torony­darut és reméljük, hogy áz építő- és szerelőipar szakembe­rei nálunk is hasznosítani fog­ják azt. A Román Népköztársaság mezőgazdasági. villamosipari gépekkel és főleg olajipari gé­peivel tűnt ki. A bolgárok gép­iparuk és gyógyszeriparuk fej­lődéséről tesznek bizonyságot. De szemet, szívet gyönyörköd- tetők szőnyegük és a népi motí­vumokkal díszített lakberen­dezési tárgyaik. Franciaország pavilonjában ötvenhét, az osztrákoknál het­ven cég mutatja be gyártmá­nyait, a többi tőkés országok szakmánként sorakoztak fel és a mérőműszerektől a háztartá­si gépekig és a kozmetikai cik­kekig mindent megtalálunk itt. Nem vállalkozhatunk arra hogy minden látnivalót felso­roljunk, de a nemzetközi autó- kiállításról szólnunk kell. Fiat, BMW, Mercédes, Daimler, Puch és Simca gépkocsik, kü­lönféle színben és méretben Figyeljék meg, kérem, hogy itt elfogy az emberek szava, csak kifejező, mély sóhajok hallat­szanak, meg türelmetlen kérdé­sek: hol és mikor vehetünk ilyet? Valaki komoly meggyő­ződéssel mondta: csak sorjá­ban, eljön annak is az ideje. F. I» A Hzorgon munka után bizalommal nézünk a jövő elé — Amikor én kezdtem, még kézi töltésű cigarettákat gyár­tottunk — kapcsolódik a témá­hoz Székely Béláné, a másik negyven éves. Amikor a férje nevén szólítom és kérem, hogy mondja el a negyven év törté­netét, kicsit szabadkozva kér. — Szólítson csak Borika né­ninek. Annyira megszoktam már ezt itt a gyárban. Fiatalok, idősek mind így hívnak, mióta a kultúrcsoportot vezetem, an­nak pedig már tizenkét éve is elmúlt. — Ha bejött az igazgató úr kalapja — olyan kis ember volt, hogy először csak a ka­lapját láttuk meg — elült a beszélgetés zaja, félbetört a vi­dám kacarászás, ami a fiata­loknál a legnehezebb munkát is könnyebbé tette. Tizenöt évesek voltunk, azt gondoltuk, miénk a világ, de csak később, asszonyfejjel láttuk meg, mi­lyen is a valóságban. A napos oldal nagyon távol volt tőlünk. Sokat dolgoztunk, élni kellett. A mostani fiatalokat csak négyórás műszakba osztják be dolgozni. Mosdó, öltöző, munkaruha — hej. jóval másabb már a mun­kásnő élete. Nemsokára búcsúznak a gyártól, itt hagyják, hogy a megérdemelt pihenésnek, a nyugdíjnak is élvezői legyenek. Hűséges munkásnői voltak a Dohánygyárnak negyven éven keresztül, a munkában szerzett élettapasztalatok mindig a he­lyes úton vezették őket. Legutóbb hagy kitüntetés ér­te őkét, ünnepélyes gyűlésen adták át mindkettőjüknek az „Élelmiszeripar kiváló dolgo­zója” kitüntetést és ezer forint jutáimat. NEM IS A PÉNZNEK örül­tek, hanem a megemlékezés­nek, hogy ném felejtették el őket, akik összesen nyolcvan évig hűségesen dolgoztak a gyárban. Megérdemelt pihenés várja őkét, s most mégis, kicsit össze­szorul a szív, mert búcsúzni kell majd a munkatársaktól, barátnőktől és az elmúlt negy­ven évtől. Könnyes szemmel, de moso­lyogva teszik. Kovács János Utravaló 1VT ilyen csodálatos is a zene! A hangok 1,1 muzsikája. Néha lágyan szól, mint a simogató szellő, máskor harsogva, mint a zúgó vihar. Van úgy, hogy kacag, van úgy, hogy sír, de sokszor mindkettő ölelkezik benne. Az élet szava, mindig van számunkra mondanivalója. Ha szomorúak vagyunk, meg­vigasztal, a boldogságunkat még szebbé teszi; ha vihar dúl bennünk, lecsendesíti azt, a csalódás fájdalmát is enyhíti. Munkára pezs- dít, tettekre ösztönöz, az alkotás kedvét meg­növeli, és amikor harcot követel az élet, for­ró szavával azt feltüzeli. Muzsika, amely helyettünk szól, de min­dig hozzánk, mindig nekünk. Dallamba önti, amit érzünk, de szavakkal elmondani nem tudunk. Igaz, sokszor sebeket szakít fel, ame­lyekről azt hittük, hogy mar behegedtek, de rosszat nem akar, csak int, figyelmeztet, hogy emlékezzünk néha a múltunkra is. Így mu­tat előre, így biztat, bátorít, hogy a jövő ht­jától sose féljünk, mert a győzelem csak úgy lesz osztályrészünk, ha mindig bizakodva megyünk előre. Tehát jó barát, aki figyelmeztet., de simo­gat. vigasztal, velünk érez, önmagát adja, | hogy felüdüljünk benne. Így teszi szebbé az | életünket. | Milyen jó, hogy van, .milyen jó, hogy a - miénk lehet... Mindig éreztem ezt, mégis, | hogy toliam alá kéredzkedik ez az érzés, I egyik volt tanítványom az oka, akit az élet 1 kezdő lépcsőin én is vezetgettem. Zongofa- | estje, amelyet már részleteiben méltatott a .§ kritika, valóban szép est volt, fórró, egy fél- | felé ívelő tehetség bemutatkozása szülőváro- § sának. Amit mondott és ahogy elmondta, ■| benne magasan szárnyalt a muzsika. A tudás I és az érzés egybeolvadt, művészi magassá- ,1 gokban találkozott, s a milliónyi hangok a 1 szívekig leszálltak, hogy ott éljenek tovább, | mint örök dallamok. | Milyen szép útravaló ez a taspviharokón 1 túl a művészet magasságai felé haladó ifjú ígéret FT"irándulni mentünk tanítványainkkal. A Hajdúhegy magasán vittük végig őket, hogy a kitáruló táj szépségében láthas­sák a májusi fényben fürdő szülővárosukat. Szép is ez a kép. Keletre Almagyar, Sík­hegy, Afrika szőlődombjai, amelyeket a Nagyeged, a Tiba, a Várhegy, mint óriás láncszemek, kötnek össze a Bükk messze kéklő magasával. Az örkő, a Hármaskő, a Tarkő, a Peskő az idők végtelen messzesége óta őrzik ezt a tájat, s figyelik nyólcsZáz mé­teres magasságukból a felsőtárkányi, felné­meti völgyet, az Eger-patak festői medencé­jét. Mit láthattak ezek a kövek, mióta lehú­zódott róluk a tenger, amely felépítette őket, mennyit tudnának mesélni a fejlődésről, amelyen ez a táj átmént. Ma már házóriások állnak a Berva-bérc aljában, magasba törő kémények füstje rajzolja az égre az emberi akarást, az emberi erőt, amely átalakította a hájdaní ősvadont. Vént,.a mélyben, az ezer éves város, amely — milyen jól látni innen! — már csaknem összeépült Felnémettel. S mindezt a, szépséget a csöndes dűlőútról láthatták kis tanítványaink. Közben figyeltek másfelé is. A napnyugat messzeségében kéklő Mátra sem futott el tudatunk elől, de a csí­kos hátú burgonyabogarak sem, amelyek egy­más után tűntek el az üres gyufásdobozok- ban, hogy ne folytathassák tovább pusztító munkájukat. Milyen öröm volt azután, amikor a ki­rándulás végcéljához értünk! Hogy rohantak léfélé a kakukkfüves domboldalon, ahol a havas tél annyi szánkóörömet ad!... Való­ban, virágos mező lett a Szénáskert mögötti gyepes katlan, tele élő, bukfencet hányó, ker- getőző, kacagó sok-sok gyermek-virággal. Evés a nagy út.után, játék, labdázás, 6, ilyenkor úgy szalad az idő!... Aztán egy fél­óra komoly beszélgetés, utána rövid műsor: versikék, dalok, elbeszélés, hogy védjük a madarakat, védjük a fákat. A kétszáznyi gyermek szemében melegen csillogott az ígéret, hogy életükben ez a nap sém múlt el hiába ... HÓRVÖLGYI ISTVÁN mindenütt szorgoskodó cso­portokkal találkozik. Egyik he* lyen a paradicsomot ülteti 70- |80 asszony, a másik táblán a [dohány palántálása folyik. Az -asszonyok jó munkáját dicséri, [hogy 50 holdon a bab már a ^földben van és a burgonya kél |a langyos májusi esők hatá- |sára. ~ Nálunk az asszonyok becsü- Iletesen kiveszik részüket a ■•munkából, mert mindezek mel­llett már elvégezték az aszato- -lást is, ami elég nagy munka, |mert 200 holdról van szó. De | részt vettek a szőlőnyitás, met- -szés munkájában is és a nö- [vényápolási munkákban is szá- -míthatunk rájuk . = A férfitagok a nehezebb fizi­lkai munkákat végzik. A szán­kás, fogasolás, vetés, az építke­zéshez szükséges anyagok szál- Ilítása az ő munkájuk volt. Mi- -re megjelenik e cikk, már a -[kukorica is a földben lesz. De ímunka azért marad bőségesen. I A sok munka közben kéllett ^kimérni a háztáji földeket is, ibizony, nem volt könnyű mun- |ka. | Felépítettünk egy 100 férő- |helyes szerfás istállót a lóvak |részére, egy 36 férőhelyeset a [sőrék részére. Ezek téliesítve §is lesznek. Most épül a negy- |ven férőhelyes fiaztató, a per- Imetezés megkönnyítésére pe- |dig egy 130 hektoliteres per- fmetkeverő betontartály. I A tavaszi kezdés idéjén, ml [tagadás, igen megoszlott a ta­ngók véleménye a jövőt illető­len. De amikor látták, hogy a |vezetőség igyekszik gyorsan |megtérülő beruházásokra for- gdítani a pénzt, amikor utcán- fként és munkacsapatonként is- fmertették a tervet, bizakodóbb llett a hangulat, s egyre jobban [[kialakult az a vélemény: jó |lesz a közösben dolgozni. S ha |a tagság továbbra is olyan |szorgalommal veszi ki részét a ‘munkából, mint eddig, akkor |nem lesz nehéz az egy munka­iegységre tervezett 49 forint 86 [[filléres jövedelmet elérni, sőt. ítúlteljesíteni. Molnár Lajos, | növénytermesztési ‘ brígádvezető. Ha az ember végigmegy i verpeléti Dózsa Tsz földjén

Next

/
Thumbnails
Contents