Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-21 / 119. szám
4 népújság 1960. május 21., szombat tuns« Realitás — Nem szeretem a koros férfiakat... Hiába, nem szeretem ... Itt van a Péter is ... Udvarol, udvarol, nem mondom, hogy kellemetlen külsejű, értelmes is, kedves is... De a kora! Túl öreg hozzám és én reális vagyok ... — A realitás nagyon helyes, de... — Nincs de, én tizenöt vagyok... Péter meg már 23' Hiába, nem megy a dolog, nem szeretem az idős férfiakat. (— ó) — GYÖNGYVIRÁG-BALT rendez ma este az egri Alpári Gyula Közgazdasági Technikum Asztalos János KISZ-szervezetc. Az érdekesnek ígérkező diákbált este 8 órai kezdettel, jó idő esetén az intézet kertjében tartják meg. Az est fénypontja a gyöngyvirágkirálynő megválasztása lesz. — NÉGYTANTERMES iskola épül Besenyőtelken. Az iskola építését végző ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói elhatározták, hogy az építkezést határidő előtt befejezik, az új iskolát már november 15-én átadják rendeltetésének. — KÖNYVTÁRT nyitottak Egercsehiben, a Beniczky-ak- nánál. A bányászok ingyenesen olvashatnak könyvet a műszak után. A bányászok között igen nagy az érdeklődés a könyvek iránt. — AZ EGRI Bútorgyárban az éves verseny vállalás keretében terven felül több száz rádióasztalkát gyártanak az idén. A második negyedévben még a vállalt terven felüli asztalkáknál is többet állítanak elő, a tervezett 250 rádióasztalka helyett 500 darabot adnak át a kereskedelemnek. — ÜZEMI ZENEKART alakítanak ki a Mátravidéki Erőműben. Edesnikkel Zoltán karmester, a kultúrház felszerelésének igénybevételével, zeneszakkör szervezését kezdte meg. A szép számú jelentkezőkből kívánják a nagy zenekart megerősíteni, s egy külön üzemi zenekart kialakítani. A zeneszakkör, a terem átadása után, hamarosan megkezdi munkáját. — AZ ELLENFORRADALOM óta sokat fejlődött a kis Tárná melletti község: Tarnazsadány. Minden utcában járdát építettek, bővítették a közvilágítást. 1956 óta összesen 7,5 kilométer járdát építettek a községben. — SAJÁT JÁRMÜVEIK kihasználásának fokozásával a Hatvani Cukorgyár dolgozói az egy órára eső 61,50 forint fuvarköltséget 51 forintra csökkentik, a gépek éves szinten tervezett 3000 óra foglalkoztatásánál. Az üzem saját fuvarköltségeinek csökkentésével az év folyamán minteqy 300 000 forintos megtakarítást ér el. — ÚJABB SZÁZ SERTÉST fogtak be hízóba a nagyfügedi Dózsa Termelőszövetkezetben. A szövetkezet hízóállománya ezzel mintegy 500 darabra szaporodott. — TERMELÉSI TERVÜKET a legkeresettebb cikkekből 4,4 százalékkal, 7 617 000 forintos értékben túlteljesítik az idén a Hatvani Konzervgyár dolgozói. Terven felül gyártanak 3 vagon cseresznye-, 1 vagon meggy- és 2 vagon málna-befőttet, 10 vagon csemege uborkát, 2 vagon marinált paprikát, 5 vagon ecetes paprikát, 30 vagon natúr lecsót, valamint 20 vagon paradicsom-sűrítményt és 1 050 000 darab 1 /5-ös olajoshalas dobozt. — KÉSZÜLNEK a felszabadulási kulturális seregszemle járási bemutatójára az egri járás művészeti csoportjai. A nagy eseményre május 22-én, Felsőtárkányban kerül sor. míísoru Egerben este 7 órakor: Fösvény (Katona-bérlet) Gyöngyösön este 8 órakor: AnyósgcneráliJ Nagyréde termelőszövetkezeti község kulturális útja i. AZ MSZMP művelődéspolitikájának irányelveit megismertük és ennek alapján teljes felelősséget érzünk községünk kulturális fejlődéséért. A kulturális feladatok megoldása alapvető feltételének a szocialista világnézet kialakítását tekintjük. A falusi emberék gondolkodásának szocialista átformálódása már korábban megkezdődött, mivel ez a leghosszabb, legtovább tartó folyamat valamennyi alapvető társadalmi folyamat közül, ezért igen nagy türelemmel, de sokoldalú nevelő és politikai munkával fogjuk meggyorsítani. Erre különösen napjainkban van nagy szükség, amikor a szocializmusba való átmenet korszakát éljük. A szocialista gondolkodásmód viszonylag elmaradt a szocialista társadalmi viszonyok kialakulása mögött és ezt felhasználják az ellenséges osztályok maradványai arra, hogy az elvesztett pozíciók után eszmei és politikai befolyást gyakoroljanak a régi és az új között vajúdó dolgozó paraszti rétegekre. TÁRSADALMI előrehaladásunk legnagyobb akadályát jelentette a kisparaszti termelési folyamat, amely kihatott gazdasági-politikai életünkre egyaránt. Ezért fordított e kérdésre az MSZMP VII. kongresszusa is megkülönböztetett figyelmet a következőkben: a) „Szocialista társadalmi rendünk továbbfejlesztése szempontjából a legközelebbi évek döntő feladata, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével befejezzük a szocialista társadalom alapjainak lerakását.” .b) „Népünknek a legközelebbi években be kell fejezni a szocialista társadalom alapjainak lerakását és meg kell gyorsítani a szocialista társadalom felépítését”. Ebből következik, hogy a gondolkodás szocialista átformálódását kell gyorsítani a nagyüzemi átszervezés után, hogy a szocializmus ügye falun is győzhessen. Ennek a folyamatnak sikeres végrehajtásában a közoktatásnak, a tudománynak, az irodalomnak és a művészet többi ágának lesz döntő jelentősége. Ennek megvalósításában fokozottabb mértékben támaszkodunk a lényegesen megnövekedett falusi értelmiségre, a felszabadulás óta kiemelkedett falusi káderekre. Közös felelősséggel, tervszerű munkával igyekszünk érvényt szerezni pártunk művelődéspolitikai irányelveinek. A termelőszövetkezet megteremtésével megnyílt a lehetősége, hogy megtöltsük szocialista tartalommal kulturális téren is ragyogó jövő előtt álló községünk életét. MIELŐTT rátérek jövőt formáló terveinkre, visszapillantást teszek a falu felszabadulás előtti helyzetére: Az 1200-as évekből ismerünk adatokat, hogy e faluközösség az Aba-nemzetség leszármazottjaként élt. Nevét a gróf Rhédei családtól kapta, amely birtokolta a községet. Elődeink átélték a magyar népet megrázkódtató történelmi eseményeket, sokat szenvedtek a háborútól, a nyomortól, a földesúri kizsákmányolástól. Az első és második világháború is megtizedelte fiataljainkat. A felszabadulás előtti életről, keserűségről, szenvedésről, mint részvevők is tudnak a mai emberek, emlékeznek a hadiárvák, özvegyek, uradalmi cselédek, a summások, a gazdasági védettség alá helyezett vagyonosabbak, a bankuzsorásoktól a zöldhitelt felvevők, a községi jegyzők, szol- gabírák és az ispánok szolgái, a becsületükben, emberségükben megalázott nők és férfiak százai. Az ilyen sorsok mellett könnyen el lehet dönteni, milyen lehetett a falu kulturális élete. RÖVIDEN vázolom a Horthy-korszak egy évének programját, a falu többségére jellemző életmódot. A családok a „hálaadás” estéjén, Szilveszter éjszakáján vetettek számot az eltelt évről, amelynek az új, általában ismétlése volt. A cselédemberek jól zárták az évet, ha a kommenció kitartott a családnak, ha minden gyerek cipőben ment az iskolába, s ha néha egy-egy új ruhadarabot vásárolhattak a puszta megélhetés mellett. A szabad idő eltöltését a kártyázás, népi játékok, de legnagyobbrészt a nincstelenség miatt, a veszekedés jelentette. A summások április elején vagonban indultak, legnagyobbrészt Mezőhegyesre, a környező uradalmakba és az egész nyáron napkeltétől napnyugtáig tartó munka mellett, botosispámok felügyeletével dolgoztak. Itthon hagyott gyerekeikhez, öregjeikhez november elején, a falusi búcsú napjára, „Imre hercegre” tértek vissza. Az itthon töltött hat hónapjuk az egész nyáron keresett élelem takarékossága jegyében múlott el, hogy legyen kitartásuk az újig. Az itthon maradt gazdák művelték a hatezer holdas határ egyötödét, mivel a föld négyötöde négy Munkás—színész találkozó lesz ma az egri Hajtóműgyárban Ma délelőtt, egy régebbi kedésre kerül sor, majd ké- közös megállapodás érteimé- sőbb utolsó programként táncben, vendégek látogatnak el ez cal fejeződik be a klubnap, egri Hajtóműgyárba, a Gárdonyi Géza Színház művészei. Látogatásuk alkalmával megtekintik a gyár műhelyeit, üzemeit s munka közben megismerkednek az itt dolgozókkal. Vasárnap délután ismét ellátogatnak a színészek a gyárba. Ezúttal az üzem KISZ- szervezete által rendezett klubnapra, amelyen a gyár művészeti csoportjai, valamint a színház színészei, a vendégek adnak közös szórakoztató műsort. Utána a gyári kiszisták egy csoportja és a színészek egy csoportja között vidám vetélúri birtokhoz tartozott. Alkalmi munkát végeztek, ők végezték az uraságok aratását, minden 10—12 kereszt után egy keresztért. Harmados földeket dolgoztak külön munkajáradékért (riskició). Kaszálták a réteket, minden 12. boglyáért, hogy tehénkéjüket átteleltethessék. Sokan voltak, akik a gyöngyösi piacon árulták munkaerejüket, a kereskedőknek, kulá- koknak. Ezek is világosan mutatják, hogy mennyi idő juthatott a kulturálódásra, művelődésre, tanulásra. AZ ELENYÉSZŐ öntudatos kisebbség használta csak fel a vasárnapot, akik távol tartották magukat a vallásos rendezvényektől, akikre nem hatott a misztikus félelem, akik felismerték, hogy az élet így igazságtalan, hogy sokuk munkájából a kevesek tobzódnak, a fényes úri kastélyokban. Azok a népmesék, népmondák, szórakoztató játékok, amelyek farsangkor, vallásos ünnepeken, általában munkaszüneti napokon megnyilvánultak, inkább gondűzők, mint nevelők és szórakoztatók voltak. Minden télen ismétlődően, a szorgalmas néptanítók munkájának következményeként megalakult a helyi műkedvelőcsoport, amely téli estéken szórakozást nyújtott ugyan, de témája, tartalma szentesítette az akkori élet rendjét. (Vén bakancsos, a Betyár kendője, Falu rossza, stb.) A 30-as években két tanítónak és két jegyzőnek volt rádiója. A berlini olimpiát a tanítók rádióján hallgathattuk. A mai nap 610 rádió és egy televízió van. 1935-ben 17 kerékpár volt, ma minden háznál több is van. A motorkerékpárok száma is meghaladja a 200-at, örömünkre a termelőszövetkezeti tagok egyik fontos közlekedési eszköze a határi munkában. A zsúpfedeles, vályogházakat százával cserélték fel egykori summások és cselédek összkomfortos egészséges villákká}. A nyakigérő sár helyett új járdákon járnak. Minden háznál a legkorszerűbb villanycsillárok ontják a fényt. Az iskolás gyermekek éppen úgy, mint a felnőttek, esztétikusán és úgy öltöznek, mint a városiak, az évszaknak megfelelően. Az iskolareform, amely kötelezővé tette a nyolc általános iskolát, nagyban segíti az általános műveltség alapjainak megszerzését. A MÚLTBA VALÖ visszapillantás sokféle szempontból lehetséges és sokféle szempontból indokolt. Igaz, sokan megfeledkeznek a múlt rendszer súlyos terheiről, noha igaz, hogy a rosszat könnyű elfelejteni, de mégis emlékezni kell, hogy a jelent tárgyilagosan tudjuk értékelni. Varga Ferenc, tsz-elnök. 1849. várát. 1960. MÁJUS 21., SZOMBAT, KONSTANTIN 105 évvel ezelőtt, 1855. május 21- én született ÉMILE VERHAEREN, belga-írancia költő, a legkiválóbb szimbolisták egyike. Sokat foglalkozott műveiben a nagyváros életével, s a szegények felé emberi érzéssel hajlott. Költeményei közül műfordítóink sokat ismertettek meg a magyar közönséggel. 65 évvel ezelőtt, 1895-ben halt meg FRANZ SUPPÉ osztrák zeneszerző. A Szép Galathea, Boccaccio című darabjai az ún. „klasszikus bécsi operett’“ mesterévé avatták. Suppé 1819-ben született, május 21-én vették be a szabadságharc honvédéi BudaÉMILE VERHAEREN Növendék-hangverseny volt Hatvanban A Hatvani Állami Zeneiskola néhány nappal ezelőtt tartotta nyilvános növendék- hangversenyét a Városi Művelődési Házban. Böze Tibor zeneiskolai igazgató zsúfolt nézőtér előtt nyitotta meg a hangversenyt, ahol a hozzátartozók boldog izgalommal várták a kis tanítványok szereplését. Az öt év óta működő zeneiskola jelentős tényező Hatvan város zenekultúrájának fejlődése szempontjából. Tizennégy tanár nyolcféle hangszeren nagy igyekezettel és eredményesen oktatja az ifjúságot az iskolában, amint azt a hangverseny sikere is mutatta. Tanulmányi úton voltak a főiskolások Az Egri Pedagógiai Főiskola második évfolyamának matematika—fizika szakos hallgatói kedden egésznapos tanulmányi úton jártak. Meglátogatták a parádsasvári országos hírű általános iskolát, majd megtekintették a Parádsasvári Üveggyárat, ahol igen nagy érdeklődéssel figyelték a növendékek az üvegkészítés különböző mozzanatait. Mivel az évfolyam hallgatóinak többsége Szabolcs-Szat- már megyei, a tanulmányi kirándulást összekötötték a Mátra legszebb pontjainak megismerésével is. Gyalogtúrára indultak Mátraházáról: Kékestetőn voltak, majd társasgépkocsival Gyöngyös felé tértek haza Egerbe. A tanulmányi kirándulások ezzel lezárultak, újabb útra már csak ősszel, az új tanévben kerül sor. Dalosünnepély lesz Gyöngyösön A felszabadulásunk másfél évtizede tiszteletére a megyei művelődési osztály és a megyei KISZ-bizottság a gyöngyösi kórus 35. évfordulója alkalmából, május 28-án, szombaton este 8 órakor dolosün- fiepélyt rendez a Városi Művelődési Házban. A gyöngyösi Városi Művelődési Ház vegyeskórusán kívül a műsorban fellépnek a hatvani és az egri I. számú iskola énekkara, a füzesabonyi Erkel Ferenc Dalkör, a pélyi és a káli férfikórus, a Budapesti Porcelán- és Fayence- gyár kórusa, a Fővárosi Gázművek kórusa, a vámosgyörki vegyeskórus, az ófehértói munkás-paraszt kórus és az egri pedagógus énekkar. A dalosünnepséget a részvevők ismerkedési estje zárja be. EGRI VÖRÖS CSILLAG Tamangó EGRI KERTMOZI Vidéki lány EGRI BRODY A rabmadár GYÖNGYÖSI PUSKIN Hulot úr nyaral GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Salemi boszorkányok HATVANI KOSSUTH Három csillag HEVES Kálvária PÉTERVÁSÁRA A cirkusz leánya FÜZESABONY Megtört a jég Mióta hordanak szemüveget, és ki találta fel ? A szemüveg történetéről irodalmi, ábrázolási és tárgyi emlékeink vannak. Az ókori irodalom szól arról, hogy már az ősi Egyiptomban természetes csillámlencsékkel segítettek a látási zavarokon. A görögök ismerték már a főbb optikai törvényeket. Használtak nagyító üvegeket. Néró császárról jegyezték fel, hogy a cirkuszi játékokat smaragd gammán keresztül nézte, az tehát a színházi látcső őse. Egy X. századbeli arab író szerint régóta használnak az írástudók üvegfélgömböket, hogy a cikornyás kéziratokat jobban olvashassák. A mai értelemben vett csiszolt üvegből készült szemüveg őshazája Olaszország, ahol 1300 körül egyszerre több helyen is megindult a konvex- lencséjű szemüvegek készítése. Konkváv- lencsét csak jóval később gyártottak. Irodalmi forrásból származik az a közhiedelem, hogy a szemüveget Salvino Armati firenzei mester találta fel. Ugyanis erről csak egy sírkő felirata regél. Ezt az ugyancsak 1684-ben kiadott könyv szerzője maga is látta, de azóta a sírkőnek nyoma veszett. Egy, ugyancsak a XVIII. század végéről való adat 1299-re teszi a szemüveg feltalálását. Orvosi szempontból az első megbízható adat a hires francia sebésztől, Guy De Chauliac-tól való, aki az 1363-ban megjelent főművében a látásromlás javítására ajánlja a szemüveget. Ábrázolási emlékeink közül a szemüveg egyszerre két helyen, Franciaországban és Olaszországban bukkan fel 1830 körül. Egy francia kéziratos biblia iniciáléjában egy szár nélküli, valószínűleg fakeretes szemüveggel olvasó szerzetes látható. Az olasz Tomasso De Modena festő egy ugyancsak szár nélküli szemüveget örökített meg egy bíborost ábrázoló képen. (A száras szemüveg a XVII. század újítása). A XV. században híres szemüveges kép Jan Van Eyck brüggei oltárképe, amelyen Paele kanonok bőrkeretes szemüveget tart a kezében (1436). Újítások a moszkvai üzletekben A moszkvai háziasszonyok tők, amelyeknek felírása hir- munkáját az utóbbi időben deti, hogy a vállalatnál telefo- igen megkönnyíti az a tény, non kész ételeket lehet ren- hogy a legtöbb élelmiszerke- delni. Ilyen vállalatok napon- reskedés reggelenként házhoz ta több mint 220 000 komplett szállítja a kenyeret és a tejet, étkezést szállítanak házhoz. Noha a városnak megközelítő- Az üzlethálózat fontos ki- leg sem minden élelmiszerüz- egészítése a szovjet főváros- lete vállalja az áruk hazaszál- ban működő hatezer automa- lítását, így is naponta 75 ton- ta. A „néma eladók” megfelelő na tejet és 20 tonna kenyeret érme bedobása ellenében a szállítanak az emberek ottho- legkülönbözőbb árucikkeket nába. szolgálják ki: füzeteket ésíróA városban mindenütt kis- szereket, különböző italokat, méretű szállító autók látha- cigarettát, szendvicseket, hideg ételeket stb. Rövidesen újabb automatákat helyeznek üzembe tej, jég és különféle élelmiszerek kiszolgáltatására. Moszkva egyik legforgalmasabb üzleti negyedében tavaly teljesen automatizált kenyérbolt létesült. Ez olyan üzlethelyiség, amelynek minden oldalán automata gépek állnak. A kasszánál mindenki megváltja a szükséges érméket, hogy azután az automatából megvásárolja a kívánt kenyérféleséget. Vagy öt tucat különböző fajtájú kenyeret árulnak ebben a hatalmas automata üzletben. Akad itt minden ízlésnek megfelelő, sós, édes, hófehér, vagy fekete kenyér és kalácsféleség. Tárgyi emlékek a szemüveg korai példányaiból álig maradtak ránk. Különleges értékes darab az a bőrkeret, üvegek nélkül, amelyet nemrég a budapesti Nemzeti Múzeumban egy XV. századi felvidéki oltárkép szétszerelése közben, a képkeretek közé szorulva találtak meg. Ez a Van Eyck képen láthatónak tökéletes mása, szakértők szerint kétségtelenül 1470 előtt készült. Szemüveget eleinte jó ideig csak módosabbak — főként egyházi személyek — hordhattak drágasága miatt. Tálán innen ered nyelvünkben a „pápaszem” szó, amely bizonyíthatóan csak a XVII. századtól kezdve mutatható ki. Légy kövér, mint a teve Sok keleti és afrikai nép a női szépségideál megtestesülését a rendkívül jóhúsban levő nőkben látja. A Vörös-tenger melletti Dzsadában például naponta nyolc—tíz liter tejet isznak olyan fiatal lányok, akik „adnak magukra” és „jó partit” akarnak kötni. Csak így érhetik el ugyanis egy fiatal teve testsúlyát, vagyis azt az ideális teltséget, amelyet a férfiak kívánatosnak tartanak.
