Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-20 / 118. szám
JftÉA. májút 20., péntek NÉPÚJSÁG 5 Tegyük tömegmozgalommá a takarékosságot Az almáit napokban még- viztgáltuk a Recski Ércbánya, a Hatvani Konzervgyár és a Gyöngyösoroszi Ércbánya takarékossági mozgalmát. Tájékoztattuk olvasóinkat, hogy áz üzemekben mit tesznek a gazdaságosabb termelés, a takarékosság ügyében. Most összegezzük megállapításaink« és a soron lévő feladatokat. A konkrét példák azt mutatják. hogy kiémelkédő eredményekét csak ott tudnak felmutatni, ahol a takarékos-sági mozgalomnak valamennyi dolgozó tevékeny részese, ahol a gazdasági vezetőket az aktivisták széleskörű hálózata támogatja, a párt, a KISZ. valamint a szakszervezet megfelelő segítséget nyújtanak az egész üzemét felölelő munkához, és az élért eredményeket a számok tükrében állandóan ellenőrzik. Több helyen különböző módszereket dolgoztak ki, sőt néhol már hagyományai vannak a takarékossági mozgalomnak. de feladataink nagyok és sok még a teendő. A részletes takarékossági terv A Gyöngyösoroszi Ércbánya Vállalatnál, de másutt is 361 bevált az a megoldás, hogy egy-egy új feladat előtt kibővített vezetői tanácskozáson vitatják meg. hogyan dolgozhatnának jobban, kinek mit kell tennie az anyagtakarékosság következetes megvalósítása ügyében. Csúcsbrigádnak, kibővített vezetőségi gyűlésnek, vagy irányító brigádnak hívják ezt a szűkebb körű testületet, az teljesen mindegy. A Iá; nyeg az, hogy a takarékossági mozgalom irányító munkájában részt vegyen az üzem valamennyi vezetője: az igazgató, a párt- ég a KISZ-titkár, az ÜB-elnök, a főmérnök, a főkönyvelő. a terves és az üzem nagyságától függően az egyes részlegek és osztályok vezetői. Ennek az irányító brigádnak elsőrendű feladata az, hogy a gyár adottságait, és a tervfeladatokat figyelembe véve, konkrét és reális feladatokat tűzzön a gyáregységeik elé. Persze ezt nem lehet csak úgy vaktában megszabni. A gyáregység. az üzemrész, a beruhá zó, az anyagbeszerző, a szál-= títás és a munkaügy irányítói,| az egyes részlegek „szakbri-- gádjai” pontosan mérjék fél a| lehetőségeket, és vizsgálataik! eredményét terjesszék a veze tőbrigád elé. Az üzem- és a, munkavezetők, valamint a dol-| gőzök javaslatai alapján a ve-| zetők készítsék el az egész? gyárat átfogó, konkrét és rész-| letes takarékossági tervet. = A szakbrigádok | feladatai Ha minden gyáregység és| műhely megszervezi a saját ta-| káfékossági brigádját és kellői számú, lelkes aktívát vonnak | be a munkába, akkor olyan? magasfokű szervezettséget biz-| tosítanak, hogy minden dolgo-? zó a „jó gazda” szemével ügyel| az energiafelhasználásra, a zsa-? luzó anyagra, gépre és szer-jj siómra, de a gyártmány minő-5 Bégére, az áru átvételére, a? fékbérre és a bírságokra is. A| komplex-brigádok következe- ? tfes munkája nyomán új gon-| dolkodásmódot kell kialakíta-1 ni, fokozatosan hozzá kell| szoktatni a műszakiakat és a? munkásokat, hogy ne csak a? termelési terveket, ne csak a§ mennyiséget nézzék, hanem kí-= sérjék állandó figyelemmel az| önköltséget, a takarékossági? szempontokat. Szüntessék meg; a hóvégi hajrát, a túlóráztatá-| sokat, és mindenfajta tervsze-| rűtlenséget. Újításokkal és megfontolt műszaki | fejlesztéssel A gyöngyösi MÁV Kitérő-; gyártó Üzemi Vállalat folyosó-| in több helyen olvashatjuk az= idei újítási feladatokat. Nem-1 csak írásbeli felhívásokkal,? hanem egyéni beszélgetések! és .termelési tanácskozások so-? rán ismételten felhívják a dől-; gozók figyelmét a gyár terme-| lési problémáira és javaslatot; kémek a dolgozóktól például a: jelenleginél jobb és gazdaságosabb geomarásra, jóbb szerszám-, illetve gyártásmegól- dásokra, gazdaságosabb és jobb mangáncsúcs csatorna- marásra. Tudatosan irányítják a dolgozók figyelmét a legfontosabb problémák megoldására. Ha valamelyik újítás eredményesnek bizonyul, azt a műszaki fejlesztési tervbe beveszik és igyekeznek a mielőbbi gyakorlati megvalósítás összes feltételeit biztosítani. Bizonyos, hogy kellő műszaki előkészületekkel és jó szervezéssel jelentős mértékben előmozdíthatják minden üzemben a dolgozók takarékossági kezdeményezéséit. A Gyöngyösoroszi Ércbánya Vállalatnál az előzetes számítások szerint legalább egymillió forintot takarítanak meg az őrlőgolyók újításával. De kiszámította-e már valaki, hogy mit jelent a MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalatnál a sínek, a sínszékek és a különböző öntvények elkerülhető gyalulásával és forgácsolásával adódó munka-, anyag- és gépóra-többlet? A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a minap hat kohászati üzem és 17 felhasználó vállalatnál tartott vizsgálat alapján megállapította, hogy a „melegen hengerelt” acéloknál a névleges mérettől 2,3 százalékos plusz irányú átlagos eltérés mutatkozik. Ez a 2,3 százalékos túllépés, a szabványon belüli „tűrhetetlen tűrés”, tavaly népgazdaságunknak 160 milliójába került. Ha az öntőket pontosabb munkára ösztönöznék, ha nem vinnék túlzásba a „biztos, ami biztos”-elvet, akkor a MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalatnál is lényeges összegeket takaríthanának meg anyagban, energiában, gépi kapacitásban és munkabérben. Köztudomású, hogy egyik legnagyobb problémánk a lakáskérdés. Az építőipar egyszázalékos önköltségcsökkentéséből tízezer lakást tudnánk felépíteni a következő tizenöt év alatt. Öntudat és anyagi érdekeltség Akaratot, tanulást és igényesebb, magasabb színvonalú munkát igényel az a törekvés, hogy a kohász, az építőipari munkás, a bányász és az egyszerű tsz-tag holnap jobban dolgozzék mint tegnap, napról napra eredményesebben valósítsa meg saját munkakörében a takarékosság követelményeit Milyen eszközökkel mozgósíthatjuk a dolgozók legszélesebb rétegeit, hogyan segíthetjük élő, hogy valóban mindenki a sajátjának érezhesse a gyárat, a tsz vagyonát és ennek megfelelően dolgozzék a közösség és saját maga javára? A takarékossági mozgalomnak két alapvető rugója van: az öntudat és az anyagi érdekeltség. Nagy céljaink érdekében az öntudatot és az anyagi ösztönzést együtt kell alkalmaznunk. Mutassuk meg ismét és sokoldalúan, hogy 1945-ben milyen mélyről indultunk, azóta a dolgozók érdekében a munkásosztály hatalma érvényesül nem a gyárosoknak és a föld- birtokosoknak, hanem önmagunknak takarékoskodunk. Különösen nagy fontosságú az idei esztendő, mert a következő ötéves tervre gyűjtjük az erőt, biztosítanunk kell a szocializmus megszilárdítását, — az életszínvonal állandó emelésével egyidejűleg — és mindezek érdekében fokozottabban érvényesülnie kell a munkásosztály felelősségérzetének az ország vezetésében és a hatalom gyakorlásában. A takarékossági mozgalomban, az új embertípus kialakításában nagy feladat hárul a szocialista brigádokra és a régi munkabrigádokra egyaránt. Természetesen, használjuk ki továbbra is és az eddiginél sokkal szervezettebben, a nyereségrészesedésből, valamint az igazgatói alapból tartalékolt összegeket a takarékossági mozgalomban év közben jó példát mutató dolgozók jutalmazására, de a pénzbeli juttatás szolgálja az öntudat fejlesztését is. Hazánkban a dolgozó nép vette kezébe saját sorsának irányítását, így elsősorban rajtunk múlik, hogy mire visz- szük. A dolgok nehezén már túl vagyunk, a menetközben jelentkező problémákat pedig közös akarattal, ésszel, erővel és jó szervezéssel sorjában megoldjuk. Fazekas László Ifjúsági békelalálkozú Hatvanban Az idén immár hatodszor tartják e2t a színes, vidám ünnepséget a fiatalok. Ez alkalommal, május 22-én. a felszabadulási kulturális seregszemlével kötik egybe. A nap műsora: délelőtt 9 órakor a járás és várós dolgozóinak színpompás felvonulása nyitja nteg a programot, majd 10 órakor ünnepi nagygyűlés lesz a- Népkértben. A délutáni órákban a Cukor- és Konzervgyár művelődési otthona, a MÁV Művelődési Otthon és a népkerti szabadtéri színpad kulturális bemutató színhelye lesz, míg a Kinizsi sportpályán sportversenyekre kerül sor. Este. előreláthatólag 8 órától felvonulással egybekötött karnevált rendeznek a városi tanács előtti téren, S közben tűzijátékban gyönyörködhetnek az egésznapos program zárószámának részvevői. CM. L.) Venyige ügyében Igen, venyige ügyében szólunk, gmelyet nagyon jól fel lehet használni fűtésre, főzésre, tehát nemésak a bőr, de g szára is hevít. Talán nevetségesnek tűnhet, hogy miért kell ezért és erről írni: a verpeléti Dózsában kiosztótták, mégpedig munkaegységek arányában osztották ki a szőlővenyigét a tagók között. Tehát a legdemókratiku- sábban: munkaegység szerint. Csakhogy; A kutya éppen Ott van elásva ahol látszólag a „légdemokrátlkusabban” menték a dolgok. Mert a belépett közel ezer új tag majcl mindegyike „hozott” be kisebb-nagyobb szőlőterületén venyigét, ki többet, ki kevesebbet. De munkaegységet teljesíteni jó részük csak a tavaszi munkák megkezdésével tudott, márpedig az elszámolás alapja éppen a március 31-ig teljesített munkaegységek voltak. Így aztán az új tagok becsapva érezhették és érzik is magukat, venyigét hoztak, de nem kaptak, pedig lám., a Petőfi Termelőszövetkezetben mindenki kapott. Ügy érzik most, hogy itt valamiféle, a vezetők részéről kezdeményezett, megkülönböztetés van a régi és az új tagok között, amelynek az új tagok isszák meg a levét. És ez semmiképpen sem jó dolog, ha a régi és az új tagok szembekerülnek egymással, s ha egyáltalán egy szövetkezeti családón belül ilyen mesterséges és helytelen megkülönböztetést végeznek a tagok között. S emiatt ez nem is csupán venyige-ügy. A szövetkezet belső megszilárdításának ügye. A vezetőség — egészen biztos — nem akart, miért is akart volna, ilyen megkülönböztetést tenni, de ez jött ki belőle... Nem lehetne valamit tenni, ebben az ügyben, a venyige ügyében? (gy-ó) n Sarud! Gépállomáson ]ál megszervezik a munkát A SARUDI GÉPÁLLOMÁS nem tartozik a legnagyobbak közé még Heves megyében sem, munkájuk azonban nem kevesebb jelentőségű, mint a többi nagyobb gépállomásoké. Rózsa Kálmán, a gépállomás főmezőgazdásza fogalmazta meg nemrég, hogy a Sarud! Gépállomás is éppúgy, mint a többiek, a termelőszövetkezeti mozgalmat segíti, a nagyüzemi mezőgazdaságot támogatja. öt falu határa tartozik a gépállomás hatáskörébe, amely összesen 17 ezer hold szántóföld. Sarud, Űjlőrincfalva, Poroszló, Egerfarmos, Mezősze- mere határát dolgozza a Saru- di Gépállomás, persze a munkáltatók minden községben a termelőszövetkezetek, összesen tizenhét tsz kötött szerződést a gépállomással. Az idei esztendő már nem hozott változást sem a községek, sem a gépállomás életében, ugyanis a mezőgazdaság átszervezése itt még az elmúlt esztendőben befejeződött, 1959. tavaszán megalakultak a termelőszövetkezetek. Ennek megfelelően az idei évben már kialakultak a termelőszövetkezetek és állandósult a helyzet. Tavasz folyamán a szántás munkáit időben befejezték, a gépállomás 86 erőgépe elegendőnek bizonyult ehhez a munkához. Most már a vetés befejezésénél tartanak. AZ ELMÚLT ESZTENDŐBEN teljesítette tervét a Sarudi Gépállomás és ezzel most sem igen lesz baj, azonban veszélyezteti a tervek teljesítését, hogy a termelőszövetkezetek tagjai lófogatokkal is besegítettek a szántás-vetés munkájába, ugyanis sok felesleges lovat még nem vettek át a tsz-ektől és amíg a közös takarmányt fogyasztják az állatok — nagyon helyesen —, igyekeznek hasznosítani őket. A gépállomásoknál általában egy-egy nagyobb mezőgazda- sági kampánymunka után, azaz a szezon végén értékelik terveik végrehajtását. Jelenleg még nem fejeződtek be a tavaszi munkák, de már megállapították, hogy a talajmunka- tervet kilencvenöt százalékban teljesítették. Hogy híja van a száz százaléknak, az főként a „lovaknak” köszönhető, a gépállomás 130 dolgozója igyekezett becsületes s odaadó munkát végezni. Rózsa Kálmán főagronómus elmondotta, hogy most már elegendő erőgéppel rendelkeznek, azonban növényápoláshoz szükséges gépeik nem elégítik ki az igényeket. Tizenegy sorművelő kultivátoruk van, ez pedig kevés még akkor is, ha megérkezik majd az újabb három gép, amelyet nemrég megígértek a Sarudi Gépállomásnak. A gépállomás megkezdte az aratásra való felkészülést is. Itt is újabb gépekre számítanak, mert kevés a hatalmas gabonaterületek learatásához három kombájn, hat aratógép. A GÉPÁLLOMÁS DOLGOZÓI segítik a termelőszövetkezeteket, nemcsak a mindennapi munkájukkal, hanem szabad idejükben is. A tavasz folyamán a sarudi termelőszövetkezeteknél két-két gépállomást dolgozó részt vett a brigádok és munkacsapatok megszervezésében. Azóta is megjavítják, karbantartják a szövetkezetek gépeit és a gépállomás biztosítja számukra az üzemanyagot. Ez sem kis dolog, ugyanis a poroszlói Béke Termelőszövetkezet már hét erőgéppel rendelkezik. A termelőszövetkezetek és a gépállomás együttesen igyekeznek jól megszervezni, elvégezni a munkát, hogy jó terméseredményeket érjenek el, mert ez közös érdek. — sss — I960 tavasza Apcon III: Művelődési, szórakozási lehetőségek I AZ ISKOLA ÉPÜLETE | olyan külsőleg, hogy sok he- I lyen megirigyelnék. Elemi is- I kola korában teljesen megfe- \ lelt a feladatának, de ma, ál- j talános iskolának, már szűk- j nek bizonyul. Valahogy még \ két váltásban eltanítanak az ! idén, de jövőre, amikor még ' egy tanulócsoportot kellene \ nyitniok a nagy létszám miatt, I már csak három műszakban I fémének el benne. | Fő is a feje emiatt az iskola | igazgatójának, Butyka Bélá- \ nak és a tanácsszerveknek is. j Tudják, hogy lesz új iskola is I majd. De addig! ■ — Most már sokkal jobban | tanulnak a gyerekeink, mint ■ eddig — közli örömmel Butyka | Béla iskolaigazgató. — Nem ! vonják el a szülők a gyerekei- ? két a tanulástól a kapáláshoz = és egyéb földművelő munkák■ hoz. A községben ma már min- ? denki nyugodtan néz a holnap ; elé, és ez meglátszik a tanu- ! lók munkáján is. ; Igen. Így képzeltük el mi § is: a szövetkezeti gazdálkodás ? más életszemléletet alakít ki ! az emberekben, és ennek egyik ? legelső következménye a szü- {lök és az iskola közötti viszony I pozitív irányú megváltozása ? kell hogy legyen. A tudás, a í szellemi tevékenység nagyobb ? megbecsülése és igénye. | Ezt a véleményünket igazol- 1 ja a felnőttek oktatásának = adata is. | — összesen 30 leveléző hall? gatónk van a VII. és VIII. osz- ; tályban. Néhány évvel ezelőtt I még alig tudtunk néhány ém- ! bért megnyerni arra, hogy | hiányzó ismereteiket legalább = most pótolják — fejezi be § Butyka elvtárs. ? De az iskolai tanulmányi ki- ! rándulások száma is azt iga- 3 zol ja, hogy az apci szülők gyermekeiket széles látókörű, tapasztalt emberekké akarják nevelni. Az ősszel már volt egy iskolai tanulmányi kirándulás, és most újabb két kirándulásra készülnek. Pestre MÉG egy MÁSIK érdekesség. Az apciak a szovjet film ünnepi hetén olyan nagy létszámmal nézték meg a bemutatott filmeket, hogy ők lettek a járásban az elsők. Mind a szülők, mind a gyerekek ma már törődnek az iskolájukkal, külső tisztaságával és rendjével. Hogy még szebb legyen, délutánonként parkosítják az iskola környékét. Azzal is büszkélkedett a tanács végrehajtó bizottsága, hogy a nevelőtestület nagyon szép munkát végzett a szövetkezeti gazdálkodás szervezésében. Külön írásbeli dicséretet kaptak ezért. Azóta sem szűnt meg a kapcsolat az iskola és a termelőszövetkezet között. Az istállóépítés segítésére két köbméter fűrészelt fenyődeszkát adtak. Igaz, hogy a régi, kiselejtezett bútorokból került ki ez a deszkamennyiség, de nagy segítséget adott a termelőszövetkezetnek. Amikor bent jártam az iskolában, Komáromi Tiborné tanítónő az iskola tánccsoportjával gyakorolt. A Hámán Kató kulturális seregszemlére készül tanítványaival. Az Üveges táncot próbálták, csiszolgat- ták. A másik teremben pedig Butyka Béláné, a Fémtermia KISZ-szervezetének tánccsoportját készíti fel ugyancsak a kulturális seregszemlére. Működik az iskolában még három szakkör is. Külön helyiségük »lines, így csak a tanítás után tudnak összejönni. A községi tanács az úttörő- csapatnak nemrég adott át egy nagyobb helyiséget csapat-otthon céljára. Az már viszont nem vet valami jó fényt az úttörőcsapat vezetőjére, hogy ezzel a helyiséggel azóta sem csináltak semmit. A községi KlSZ-szervezet munkája sokkal jobb lehetne, ha a fiatal pedagógusok tevékenyebben közreműködnének a munkájában. Igaz, hogy tagjai a KISZ-szervezetnek, . az összejövetelekre is eljárnak, de a község kulturális életéhez kevéssel járulnak hozzá. Pete elvtársnak ezt a megállapítását Butyka Béla iskolaigazgató is alátámasztotta. A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN most a KISZ, a helyi sportkör és a bányászklub működik. A mozihelyiség felújítása miatt itt kapott helyet a filmszínház is. A nagyterem tehát emiatt szinte kikapcsolódik minden más rendezvény számára. A község vezetősége mégis úgy látja, hogy azért ennek ellenére is lehetne előadásokat tartani benne. A téli ismeretterjesztő előadások jól sikerültek, látogatottságuk is megfelelő volt, de eteket az előadásokat a jó idő beálltával is tovább lehetne folytatni. Nemcsak a Művelődési Házban, hanem még másik két klubhelyiségben- is van televízió készülék. A televízió-adásokat hétköznapon is sokan látogatják. De sokat mond az a tény is, hogy a községben összesen 16 televízió készülék található. Tessék csak elképzelni! Érdeklődtem még a könyvtár iránt is A járási könyvtár vezetője, Békés György azt mondta, hogy a legjobb falusi könyvtár az egész járásban az apci. Kíváncsi voltam ezután számszerű adatokra is. Könyvállományuk 1186 kötet, bejegyzett olvasóik száma pedig 197. Az olvasók többsége ugyan iskolai tanuló, de a felnőttek közül 50 munkás és 27 paraszt is van Az első negyedévben 2213 kötet könyvet vittek ki, amik közül majdnem 300 kötet volt az ismeret- terjesztő olvasmány. A szép- irodalmi művek száma majdnem eléri az ezret, az ifjúsági könyvek száma alig haladja meg. Ebből a viszonyításból is kiderül, hogy hiába kevés aránylag a felnőtt olvasók száma papíron, a valóságban a gyerekek a szülőknek is viszik a könyveket, tehát a felnőtt olvasók száma a gyakorlatban jóval több, mint amit a papír elárul. Hetenként kétszer van kölcsönzés, és minden alkalommal 50—60 kölcsönző jelenik meg. A KÖNYVTÁR VEZETŐJE, Fekete Mihályné, jó munkájáért ebben az évben is azok között szerepel, akiknek a nevét a járási könyvtár jutalmazásra felterjesztett. Érdeklődtem a könyvforgalom felől a földművesszövetkezet üzletében is Ma jer Károly üzletvezetőtől. Havonta 70 —80 könyvet adtak el eddig. Főként szépirodalmi műveket. De ha már itt vagyok, megkérdezem azt is, hogy mit vásárolnak az apciak a legszívesebben. — Mindent — mondja egyszerűen. — De csak a jó árukat, a drágább minőséget. Nylon készruhák és blúzok, tűsarkú szandálok, férfifehérnemű, ballonkabát, ágynemű: amiből soha sincs elegendő. Ballonból például legalább 150-et el tudtunk volna adni, de csak ötöt kaptunk a nagy- kertől. A SZÖVOSZ-raktárból, Pestről sikerült 120 ballonkabátot szereznünk. Nagyon jó lenne, ha a cipőosztályunkat önkiválasztó részlegre tudnánk átszervezni. Megkönnyítené a vásárlók dolgát. Oravecz József né a fehérneműosztály, Matusek Anna pedig a cipőosztály kiváló elárusítója. Mindketten azt mondják, hogy a vevőkkel nincs semmi bajuk. Türelmesek, udvariasak — ha van elegendő árujuk. Végül a cukrászdába is elmentem. Ízlésesen felszerelt, rendben tartott kis helyiség, amit nagyon megkedveltek az apciak. Különösen vasárnap annyian vannak, hogy alig férnek el. Bővíteni kellene, de nincs merre. Talán a nyári kerthelyiséggel tudnak ideiglenes megoldást találni. Az asszonyok nagy része már nem süt otthon tésztát, visz a cukrászdából. A feketét is úgy megszokták, hogy naponta fél kiló kávét főznek el • átlagban. Április hónapban a forgalmuk 43 ezer forint volt. Az meg már szinte különös, hogy a panaszkönyvben csak dicséretet olvashatok, de nem is akármilyen mértékben. Álljon hát itt a sokat dicsért vezető neve is: Rucska Péternek hívják. Eddig tart az én tudósításom Apcról. Nem állítom azt, hogy rendkívüli dolgokat tapasztaltam ebben a kis községben. Az emberek sem rendkívüliek. Nagyon sok hasonló gondolko- zású és tevékenységű ember él még ebben az országban rajtuk kívül. A számuk egyre több fesz. ÉS MINDEZ CSAK AZT példázza, hogy a szövetkezeti gazdálkodás valóban ad lehetőséget ahhoz, hogy parasztságunk nyugodtan, kiegyensúlyozottan élhessen, hogy érdeklődése oda is irányuljon, ami mellett eddig elment, hogy a munka mellett a művelődés és a szórakozás lehetőségeit is ki tudja használni. Ehhez az új életmódhoz kell nekünk minél több segítséget adnunk. Hogy segíteni tud- iunk, látó szemmel kell szétnéznünk a portánkon. Én igyekeztem jól szétnézni, G. Molnár Ferenc (Vége)
