Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-20 / 92. szám
4 NÉPÜJSAG I960, április 20., szerda tmizif Száz piros tojás Az egyik faluban töltöttem a húsvéthétfőt. Felnőttek, gyerekek locsolkodtak, ki illatos kölnivel, ki csak úgy, friss kútvízzel a régi szokások szerint. Az egyik locsolkodó gyermektársaságban egy kis szöszke fiúcskára lettem, figyelmes, akinek oldalán tömött tarisznya fityegett. — Mi van a tarisznyában? — Piros tojás, — válaszolt a gyerek büszkén és mindjárt hozzá is tette: — Százl Éppen száz. — Reggel hattól délután ötig szerezte - vágta rá toldásképpen a cimborája. — Az idén biztos, hogy ő lesz a győztes köztünk a piros tojás versenyben . . . Száz piros tojás . . . sok ám az, — magyarázta a gyerek. — Ráment három üveg kölni is, de ... megérte! (sz . . .y) — ÁPRILIS 25-ÉN tart ülést a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen az állat- tenyésztés helyzetével, második napirendi pontként az öntevékeny művészeti csoportok munkájával, valamint a Há- mán Kató kulturális seregszemlére való felkészüléssel foglalkozik. . — A SZAKMA IFJÚ MES TERE cím elnyeréséhez szükséges vizsgára készülnek me, gyénk ipari üzemeinek fiataljai. Az üzemek vezetői támogatják fiatal szakmunkásaink ilyen irányú törekvéseit, s hathónapos szakmai továbbképzést szerveztek számukra. Az első ilyen tanfolyam a Hatvani Fűtőházban indult be január közepén, 23 fiatal részvételével. — EGERBEN, a Megyei Tanács VB Művelődési Osztálya és a Pedagógus Szakszervezet, valamint a Megyei Könyvtár, a Nötanács és a Szakszervezeti Könyvtár csütörtökön este irodalmi ankétot rendez Szabó Magda, a „Vörös tinta” írónőjének részvételével. A csütörtökön este 6 órai kezdettel megrendezésre kerülő ankétot a Pedagógus Klubban, a Pedagógiai Főiskola földszinti termében tartják meg. — KÉT KISZ-brígád alakult a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt Szállitó és Szolgáltató Üzemében, hogy részt vehessenek a Szocialista brigád címének elnyeréséért folyó nemes vetélkedésben. Az üzem többi dolgozói sem maradnak el a két brigád tagjainak elhatározásától; közös összefogással, kitűnő munkával el akarják érni az Élüzem cím elnyeréséhez szükséges üzemi szintet. — Egy tanteremmel bővítik a tar- 1iabodi. iskolát. Az új tanterem építése mintegy 150 ezer forintba kerül. — A VISZNEKI Béke Termelőszövetkezetben a napokban megkezdik az őszi vetések vegyszeres gyomirtását. A szövetkezet főagronómusa azért javasolta ennek elvégzését, mert az elmúlt évben is mintegy 2 mázsás terméstöbbletet hozott a vegyszeres gyomirtás. — KERTÉSZKEDÉSSEL is foglalkozik a tiszanánai Űj Élet Tsz. A szövetkezet kertészetében már szépek a paradicsom és paprika palánták, valamint a dohány is. (Erdélyi Béla.) — AZ EGRI Városi Tanács végrehajtó bizottsága április 28-án tartja legközelebbi ülését. Ezen a termelőszövetkezetek eddigi és jövőbeni gazdálkodási munkáját a megerősítéssel kapcsolatos feladatokat tárgyalja. — A HALMAJUGRAI Üj Élet Termelőszövetkezetben 50 férőhelyes istálló építése folyik. Az építést végző EM Heves megyei Építőipari Vállalat dolgozói az éves felszabadulási munkaverseny keretében elhatározták, hogy a termelőszövetkezet számára készülő új gazdasági épületet az előre tervezett szeptember 30-a helyett már a hónap közepén, 15-én átadják rendeltetésének. — TANÁCSÜLÉS volt tegnap Egerbaktán. Az ülésen a tanácstagok a község kereskedelmi helyzetét és áruellátását beszélték meg, különös tekintettel a következő idők tennivalóira. Lengyel vendégek Pétervásárán mattom gjSgDpév^r Egerben este 7-kor: KORMOS EG Termelőszövetkezeti község — hirdeti büszkén Pétervására határában a tábla. A földeken szorgos munka folyik. Olyan a község a kora déli órákban, mintha üres lenne. Alig látni embert... A lengyel delegáció diplomáciai kocsija a járási párt- bizottság elé érkezik, amelynek homlokzatán pajkosan játszik a friss tavaszi szellő a lengyel és magyar zászlókkal. A pártbizottság ajtajában egymás után jelennek meg a párt és a tanács járási és községi vezetői, amikor a kocsiból kiszállnak a budapesti lengyel nagykövetség és a Lengyel Olvasóterem vezetői, munkatársai. Idegenek találkoznak ezekben a percekben. Most látják egymást először, de már az első percek a barátság, a régen tartó barátság jegyében telnek el. A lengyel vendégeket meleg baráti szavakkal Molnár László elvtárs, a járási tanács VB- elnöke köszöntötte, melyre Richard Symancky, a nagy- követség sajtóosztályának vezetője válaszolt közvetlen szavakkal, magyar nyelven. Pillanatokba sem telt és máris feloldódott minden jelenlevő. Záporoztak egymás felé a kérdések. Nebereczki Pál, járási párttitkár elvtárs alig győzi kielégíteni a szinte minden után érdeklődő lengyel elvtársakat. Azután R. Tóth Béla, a járási rendőrkapitányság parancsnoka, Utassi Benjámin, a VB-tit- kár, Kovács Bertalan VB- elnökhelyettes és a többiek tesznek fel kérdéseket a lengyel elvtársaknak, majd ismertetik velük a nagy gonddal összeállított napi programot. A lengyel vendégeket egy új szövetkezetbe, a Vörös Október Tsz-be kalauzolják el. Nem szakemberek, de nagyon tájékozottak. Erről tanúskodott a termelőszövetkezet parasztjaival való beszélgetés. Innen az erdőgazdaság fényespusztai üzemegységébe látogattak el a lengyel elvtársak. Kedvesség ... mosoly... szeretet mindkét részről. Az igazgató elvtárs köszönti a vendégeket baráti szavakkal, beszámol a terület munkájáról, beszél az erdészek szép, de nagyon nehéz életéről... A beszélgetés közben szinte megelevenednek a simonmenyhértek, az egymástól, a külvilágtól elrekesztett, posztjukon hűségesen álló erdészek. Végül az igazgató elvtárs ebédre hívja a vendégeket. A program következő állomása Parádsasvár, ott is az üveggyár megtekintése. A gyár főmérnöke, ÜB-titkára, a KISZ és a Nőtanács helyi vezetője kalauzolja a lengyel elvtársakat, akik csodálattal nézik az üvegfúvó-, csiszoló-, festőmunkások csodálatos, szebbnél szebb munkadarabjait, s közben beszélgetnek a munkásokkal. Az üzem vezetői minden jót kívánnak és ajándékkal kedveskednek a vendégeknek. Irány Pétervására ... Még nincs hat óra, de a moziterem már zsúfolásig megtelt a község lakóival. Fiatal, idős egyaránt akad a sorokban. A bejáratnál az úttörők állnak díszőrséget és köszöntik a vendégeket, akik ma egy 40 milliós baráti népet képviselnek Pétervásárán. Az ünnepi emelvényen a vendégek mellett a párt és a tanács v,ezetői foglalnak helyet. Kovács Bertalan elvtárs, a rendező szervek nevében köszönti a lengyel elvtársakat, majd az úttörők virágokkal és szép dallal kedveskednek a vendégeknek. Ezután Symanczky elvtárs beszélt a két nép testvéri barátságáról. Beszédében többek között a következőket mondta: — Megindító tény, hogy Magyarország felszabadulása 15. évfordulójának megünneplésére ezt a Lengyelországnak szentelt találkozót megrendezték. Hangsúlyozzák ezzel, hogy ez a nagy és örömünnep a népi Magyarország 15. évfordulója, a mi közös ünnepünk. Ünnepe az ugyanazon az úton haladó, szocializmust építő valamennyi országnak. Magyarország és Lengyelország barátsága régi. Sok közös vonás kapcsolt össze bennünket már történelmünk hajnalán. Lengyelország és Magyar- ország történelmében sok közös lap van ... Lengyelországban ismerik és értékelik a magyar nép szimpátiáját és segítségét, amit a lengyel menekülteknek nyújtottak, akik a II. világháború idején, amidőn hazánkat a hitleristák megszállva tartották, magyar földön menedéket találtak. Sok magyar, aki ebben az időben a megszállt és harcoló Lengyelországban kényszerült tartózkodni, bátran, Moxih műsora: EGRI VÖRÖS CSILLAG Mennyei pokol EGRI BRÖDY Téves kapcsolás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A félkegyelmű GYÖNGYÖSI PUSKIN Rosemarie (szélesvásznú) HATVANI KOSSUTH Szombattól hétfőig HEVES És Varsó messze van FÜZESABONY Fantasztikus utazás PÉTERVASARA Matrózok dala férfiasán vett részt az ellenállási mozgalomban ... Végül Symanczky elvtárs a két nép barátságát éltette. A program következő műsorszáma kis villámtoma, vidám vetélkedő volt, amit Ungvári Jenő elvtárs, a Lengyel Olvasóterem vezetőhelyettese irányított. Az úttörők felé záporoztak a kérdések: mit tudsz Lengyelország és Magyarország kapcsolatáról, Bem apóról, Lengyelország földrajzáról, művészetéről, irodalmáról, sportjáról?... S a kérdéseket igen ügyes feleletek követték. Az első helyen holtversenyben Antal István és Rácz Piroska végzett, de a többiek is kaptak ajándékot a lengyel elvtársaktól. Befejezésül És Varsó mégis él... és több más díjnyertes rövid filmet vetítettek. Az előadás után a késő esti órákban a járási tanács végrehajtó bizottsága fogadta a lengyel elvtársakat. Nagy Andor PYTHAGORASZ TÉTELE 1960. ÁPRILIS 30., SZERDA 2540 évvel ezelőtt, ie. 580-ban ( született PYTHAGORASZ görög i matematikus és filozófus. Minden i dolog ősapjának a mértéket és a , számokat tartotta. Megalkotta rezgő húrok hangzástörvényét; ] geometriában tétele arra vonatko-, zik, hogy a derékszögű háromszög ( átfogójára rajzolt négyzet területe 1 egyenlő a két befogóra rajzolt ( négyzetével. Pythagorasz .ie. 496-J ban halt meg. Autókülönlegesség Szaud Arábia királya elrendelte: minden feleségének és ágyasának saját személygépkocsija legyen. Nem holmi különleges autókról van azonban szó, a háremhölgyek autójának ablaküvege egészen különleges anyagból készült: az autókból ki lehet ugyan látni, de az autóban ülőket nem láthatja senki. A Hatvani Irodalmi Színpad sikeresen szerepelt a győri seregszemlén A hatvani irodalmi színpad társulata és a színpad munkáját irányító tanács együttes ülést tartott, melyen meghallgatták Szívós József színpadvezető beszámolóját a győri felszabadulási fesztiválról, majd megbeszélték az évad hátralevő idejének programját. Szívós József beszámolójában részletesen beszélt a fesztivál megrendezéséről, értékelve azokat a tanulságokat, melyek az itthoni munkák során is megszívlelendők, beszámolt a hatvaniak előadásának közönség-, sajtó- és szakmai sikeréről és azokról az előadásokról. melyeket módjában volt megnézni, majd rátért annak a konferenciának ismertetésére. melyet a seregszemle befejezése után tartottak Győrött, s melyen Mezei Éva, a Népművelési Intézet műsorpolitikai osztályának munkatársa értékelte egyrészt a fesztiválon részt vett irodalmi színpadok, de másrészt az ország összes öntevékeny irodalmi színpadának munkáját. — A hatvaniak előadásában - mondotta — a jól megkomponált keretjáték annyira eggyéforrott a tulajdonképpeni vers mondanivalóival, s any- nyira életteli volt. hogy a közönség együtt élt a szereplőkkel, s alig vette észre az átmenetet a játékból a versmondásba. A szereplők közül dr. Ripka Kálmán és Laczik Éva aratta a legnagyobb sikert Ovidius: Ars Amatoria, illetve Victor Hugo: Tavasz című költeményének tolmácsolásával. Az öntevékeny irodalmi színpadokat nem kevés támadás éri azért, mert tagjai nagy részben értelmiségiek. —, Ez országos jelenség — mondotta Mezei Éva. — Két olyan irodalmi színpadunk van, melynek jelentős számban vannak munkás és paraszt tagjai, a budapesti Aragon és a makói kísérleti színpad. Egyébként 30 színpad 400 tagja között 300 pedagógus és diák, 60 különböző pályákon dolgozó tisztviselő van. S a baj nem ez, mert csak örülhetünk annak, hogy az értelmiség munkaidején, kívül nem kevés időt szentel arra. hogy kultúrát terjesz- sren. A hiba ott van, hogy a színpadok közönsége is többségében értelmiségi és ezen a bajon kell segíteni, mindenütt azokkal az eszközökkel és azokon a módokon, amelyeket a helyi adottságok nyújtanak. A jelenlevők nagy örömmel vettek tudomásul Szívós József beszámolóját a hatvaniak sikeres győri szerepléséről. A hozzászólások során — mint any- nyiszor már — ismét elhangzottak ígéretek arra vonatkozóan, hogy 'a színpad részére a közönségszervezés terén eredménnyel kecsegtető segítséget adnak, azzal a különbséggel, hogy ennek az értekezletnek ígéretei már eleve biztosítják a beteljesülést. Dr. Bartos Imre gimnáziumi igazgató bejelentette. hogy a városi pártbizottság kulturális állandó bizottságot szervezett, melynek vezetésével őt bízták meg, s kijelentette: minden erejével azon lesz, hogy ennek a pártmegbízatásnak maradéktalanul megfeleljen. Ez azt is jelenti, hogy a hatvani irodalmi színpadnak meglesz az a közönsége, melyet országos viszonylatban is hiányolnak az illetékesek: megbízatása biztosíték arra, hogy az értelmiség mellett a nézőtéren megjelennek a munkások és parasztok is, megismerni és élvezni a magyar- és világirodalom művészeit, tanítóit, forradalmárait. Az értekezlet további részében Szívós József ismertette a színpad következő kéthavi műsorát, mely szerint május közepén nagyszabású béke-műsort adnak a Hazafias Népfront rendezésében, s ezt a műsort nemcsak Hatvanban, hanem a környező falvakban is bemutatják, május végén Kállai István: KÖTÉLTÁNC című háromfelvonásos, mai témájú színművét adják elő, míg az évad utolsó előadásaként június végén láthatja a hatvani közönség — közkívánatra — azt a két műsort, melyet eddig csak Budapesten 1959. őszén és Győrött, a felszabadulási seregszemlén mutattak be. (gács) n. EGERBEN az új stílusra való áttérés az ország többi részét nézve, feltűnő késéssel történt. Ez könnyen megérthető. Amint említettük, városunk a 18. század folyamán jóformán alapjaitól, teljesen újraépült, éspedig a barokk, legfeljebb később a rokon copf stílus szellemében. A nagy középületek a legpompásabb barokk részletekkel tündököltek, és a kis házak párkányai, ablak- és ajtókeretei, a kapuk, a vasrácsok, a kilincsek, minden-minden, ha néha provinciális, leegyszerűsített alakban is, de a barokk formáit lehelték. Ezt a stílust kívánták a gazdag, pompaszerető mecénások, az építtető, egyszerűbb polgárok, ezt mutatták be az építőművészek, és ezt utánozgatták, < vésték, faragták, alakították mindenütt az építő-céhek szerény tagjai. Az „új stílus” — a klasszicizmus — így nehezen talált volna utat még más körülmények között is városunkban, itt pedig a fent elmondott okok miatt hiányoztak a példát mutató, új, nagy középületek, a nagy mesterek — akik a klasz- szicista formákra megtaníthatták volna az ittenieket. Építész-folyóiratok még nem voltak, ilyen könyv is kevés kerülhetett errefelé: így hát futott minden az ismert, kitaposott utakon. Ezért van az, hogy például már a 19. század elején épült Telékesy utca 4. és 6. számú házak még mindig a későbarokk (vagy ami HEVESY SÁNDOR: Eger építészete a 19. században A példát adó Pyrker-épülete- ket — amint említettük — követték a polgári építkezések. Ezek közül az alábbiakban sorolunk fel néhányat. Az egyik legnagyobb és legérdekesebb klasszicista polgári házunk a Széchenyi-u. 16. sz. alatti, jelenleg SZOT székház. Már a török idők után is állott itt — bizonyára földszintes — épület, erről tudjuk, hogy 1690-ben Somogyi Mihály „városi hajdúk hadnagyáé” volt. 1800-ban a ház leégett, utána — 1802-ben — vette meg Spetz József .patikus Szalghá- ry Antaltól és feleségétől, Vra- tarics Annától 4500 forintért. Ekkor telepítette ide az új tulajdonos az általa 1795-ben megvett volt jezsuita gyógyszertárat és huzattá emeletesre az épületet. Most keletkezett az első emleti nagyterem, a „szála” is, amely egyik nevezetessége volt a régi Egernek. Az 1827. évi tűzvész al- kalmárval a ház ismét leégett, utána építették fel a második emeletet, amint erről a régi felirat: „Fati partus” (rosszsors szülötte) is tanúskodik. A két emletsort összefogó hatalmas ión-oszlopos homlokzat, az érdekes udvar jellegzetes műemléke városunknak. Egy másik nagyobb klasz- szicista stüusú épületünk a volt „Szarvas vendéglő” — később „Szarvas kaszárnya”» (Folytatjuk.) rosunk egyik legérdekesebb műemlékének számító — minaret mellett 1840-ben még állott a régi mecset (Dsámi) „boltozatának héjjánosságát ki vévén...” Az Irgalmas rend használta kórházi kápolnának. Sajnos ahelyett, hogy akkor még bizonyára fenntartható építményt kijavították volna, 1841. augusztus-szeptemberében lebontották. Helyette épült fel a minarettel szemben az új — ugyancsak klasszicista — kápolna, az 1842—1843. években a 18. századi U-alakú épületszárnyak közé. Ugyanebből az időből valók a régi Ir- galmas-rendi gyógyszertár,,biedermeier” berendezése és érdekes falfestményei. Végül mint Pyrker-féle építkezést kell megemlítenünk a volt „érseki fürdő” átalakítá sát és klasszicista homlokzatát. A török időkből fennmaradt részeket a 18. század folyamán Eszterházy püspök hozatta valamennyire rendbe, de az eredetileg nyitott nyolcszögletes török medencét Pyr- ker boltoztatta be, ő bővíttette az épületet, és akkor 1838— 1840-ben — készült az egységes, új homlokzat. többi munka is jó stílusbeli részletekkel tűnt fel: így azután nem csoda, ha ezek megnyerték az építettetők tetszését, végre megtört az egri barokk egyeduralma és a város — igaz, hogy elég gyéren — épülő új polgárházai is átveszik a klasszicista irányt. Az 1831—1836 között kivitelezett főszékesegyház építészeti méltatása meghaladná mai ismertetésünk kereteit, így ezzel itt nem foglalkozunk — inkább röviden a 19. század második negyedének többi építkezéseit említjük meg. Az érseki palota legrébebbi része a mai kétemeletes épület, ez, és az előtte levő kertet két oldalról körülfogó szárnyak már a 18. században fokozatosan elkészültek. A Szabadság térre néző oldalon „...az alacsony tiszti lakáson, volt „érseki fürdő” átalakítá- án kívül más nem vaia látható...” írja az 1833. év krónikása. Ennek a helyére építtette Pyrker a palota déli szárnyát, elsősorban nagyértékű képtára számára. Az épület attikafal felirata szerint 1844-ben lett készen. A ma is meglevő — és vátulajdonképpen ugyanaz: copf) stílust ismételgetik — a dr. Nagy János utc^ 24. szám. (volt „hadkiegészítő1’) épület 1814-es jelzésű kapubejárata nyugodtan készülhetett volna a 18. század közepén, sőt még az Alkotmány utca 11. számú ház tipikus barokk kiskapujának a kőkeretét is — a bevésett évszám szerint — 1825- ben faragták. Ezek csak kiragadott példák, de jellemzőek a város építészetére a 19. század első negyedében: az új stílus csak ezután talál utat falaink közé. 1827. augusztus 26-án óriási tűzvész pusztított Egerben, csaknem az egész belváros a lángok martaléka lett. A szomorú esemény után vonult be székvárosába Pyrker János László, a 19. század tulajdonképpen egyetlen építő érseke. Pyrker alkotásai már a klasz- szicizmus formaképzése szerint valósultak meg. Első nagyobb épületének: a székes- egyháznak a tervezője az egyik híres pesti építész, Hild József volt, aki az új stílus minden jellegzetességét, szépségét bemutatta építményén. De Pyrker által kiviteleztetett
