Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-20 / 92. szám
1MB, április 89,, szerda, NÉPÚJSÁG 3 A Hsoeialiftíu munkuerhöles Milyen less a világgazdaság 2000-ben? A világstatisztikák és gazdasági áttekintések tanulmányozása arra készteti az embert, hogy elgondolkozzék a jövőről. A statisztikusok a jelenlegi állapot értékelésével párhuzamosan áz elkövetkező évtizedek technikai és tudományos fejlődését is megkísérlik mérlegelni. A legmeggyőzőbb érvekkel, a számokkal bizonyítják, hogy a társadalmi szervezet magasabb formáira való áttérés a jövőben elkerülhetetlen, mert a társadalom fejlődése éppen a statisztikában is feljegyzett materiális életfeltételektől függ. Ha a statisztikus nem is tud jövendölni, mégis az eddigi gazdasági fejlődést számbavé- ve, aránylag pontos választ ad arra a kérdésre: milyen lesz a világgazdaság 2000-ben? Népszaporulat és táplálkozás Mindenekelőtt azzal kell számolni, hogy a legközelebbi évtizedekben az emberek száma rohamosabban nő, mint bármikor eddig. Tízezer évvel ezelőtt legfeljebb tízmillió ember élt a világon. Ha feltesszük, hogy tízmillió ember élt akkoriban, akkor is 2500 évnek kellett eltelnie ahhoz, míg ez a szám megkétszereződött. A következő megkétszereződés még mindig kétezer évig tartott, a harmadik 1500, a negyedik azonban már csak ezer évig. Az emberiség legutolsó megkétszereződése 100 évig — 1850-től mostanáig tartott. Ez alatt az idő alatt az emberek száma 1250-ről 2500 millióra emelkedett. Ennek alapján joggal feltételezhetjük, hogy a 2000. évben öt- milliárdnyian leszünk a vilá gon.: Az a kérdés tolakodik elénk: megélhet-e ennyi ember? Meg, sőt az emberek többsége jobban táplálkozik, mint manapság. Jelenleg az egész világon körülbelül 350 millió földműves család műveli a földet, ebből 250 milliónak nincs más termelőeszköze, mint a kapa, s többnyire ezzel is csak a nők dolgoznak. Sok földművesnek még ma is csak faekéje van. A szántóföldeknek és a legelőknek az egész világon évente 10 millió tonna nitrá- tos, 60 millió tonna foszforos és 60 millió tonna káliumos műtrágyára lenne szükség. A földek ma világviszonylatban e szükségleteknek csak OOOOOCOÖOQOOOOOOOOOOOOűOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Apróságok Önzetlenség A cipőboltban az elárusító néha ellenségesen néz rám. .4 második cipő próbálása után már nyomorúságos alattvalónak érzem magam, porszemnek, amelyből lettem és amellyé válók. Viszont, néha az egész világ jó, mert nem csöngette le orrom előtt a villamost a kalauz, mert rámnevetett kedvesen az áruházi el- árusítónö, vagy mint a váci postás esetében is: hiszek az önzetlenségben. Meskó Sándort ném ismerem, de nagyon, szívemhez férkőzött. Hallottam róla, hogy megnézi azokat a lottószelvényeket, amelyéket tőle vásárolnak, s ellenőrzi, nem nyertek-e a tulajdonosok? Márciusban észrevette. hogy több váci szám szerepel a tárgynyeremények között. Végigjárta azokat a házakat, ahol ő adott el szelvényt. És talált köztük egy embert, akinek fogalma sem volt arról, hogy televíziótulaj- donos lett. Töröm a fejemet; a lottószelvénynek, vagy a postásnak köszönheti szerencséjét a nyertes ? Az áj szén* Az állomáson álldogál a «cinéi. Vasárnap délelőtt van, bent családias hangulat, a környékről rokonok utaznak a környékre. Egy barnaképű ze- nemüvelő, hóna alatt hegedűjével, belép a kupéba, .körülnéz, s odaszól egy csoport fiatalnak: — Tessék páráncsolni, valami szép nótát! Az egyik fiatalember parancsol, oda mondja, hogy „Sárga liliomszál, sárga a virágja ...” A mester éppen játszani kezdi, de abba is hagyja, mert belép a kalauznő és szigorúan rászól: — Itt nem lehet pénzért hegedülni! Mire a leintett muzsikus fél- rebillenti fejét, rámosolyog a kalauznőre: — Hát hogy tetszik ilyet gondolni! Eszemben sincs, csak a legújabb slágereket gyakorolom. És játszani kezdi, hogy: „Az én babám egy fekete nő.. Hi ven a közmondáshoz A közmondásokat pontosan kell használni. Nem lehet azt mondani például egy temperamentumos férfiról, hogy „tűzről pattant új házas”. Mert tűzről pattant csak menyecske lehet. Mint ahogy férfira mondhatják azt is, hogy „Férfi a gátonMég akkor is, ha történetesen nő van a gáton, mint Katona Ferencné gátőr, Szabolcs megyében. Míg férje élt, vele együtt végezte el a gátőri teendőket. Később mint özvegyet, aki megtanulta férje mellett a mesterséget, kinevezték, s az ország első gátőre lett. De nem sokáig, mert közben egy rendeletre hivatkozva közölték vele, hogy gátőri besorolását megszüntetik. A rendelet szerint ugyanis nőt ilyen munkakörben alkalmazni nem lehet. Csak a rendelet miatt volt kifogás ellene! Munkáját nem érte elmarasztaló szó. De hát úgylátszik, a közmondás mindig érvényes: „Férfi a gáton.” Élretör a víz a kozmetikában Óriási szenzációval számolnak be erről a külföldi és házai lapok. Tavaly két nemzetközi orvos- és kozmetikuskongresszus is foglalkozott vele. Meg is állapították: pontosan az ellenkezőjét kell tenni mindannak, amit eddig a kozmetika ajánlott. Magas zsír- tartalmú krémek helyett vízzel ápolandó a bőr. Nem tudok betelni ezzel a szenzációs felfedezéssel. Valami ugyan rémlik nekem, mintha olvastam volna régebben, hogy bizonyos görög és római hölgyek magas víztartalmú szamártejben, borókafürdőkben lubickoltak naponta többször is szépségük megőrzése végett. De ez valami csodálatos. Mármint az, hogy a tisztaság ma is szépít. A fürdő egészséges. Hogy mit ki nem találnak? Lehet, hogy csak idő kérdése, és beadják ezt a felfedezést a felfedezésügyi hivatalnak, amely kiutalja érte a jogos feltalálási járandóságot. Rohanó századunkban minden lehetséges! Modern fain A legtöbb községben már nem dobolnak. A híreket hangszórón továbbítják, amely néha még Ámor szerepkörét is átveszi és szív küldit közvetít alvégtől felvégnek. Amikor egyik kis hegyi falunkban csodálkozva konstatáltam, hogy nincs hangos bemondójuk, mert még nem vezették be a villanyt, a tanácselnök szomorúan sóhajtott, majd felcsillanó szemmel, büszkén újságolta: — Azért mi is modernizálódunk. Mert ha még kisbíró dobol is nálunk, nem vagyunk olyan elmaradottak. A kisbí- rönk ugyanis nő! SZEMES PIROSKA ii©vj©í óriás számológép A kijevi egyetemen elkészült a világ legnagyobb mechanikus számológépe, amely 12 fokú differenciál-egyénietek megoldására is alkalmas. Az „Integrál 1” elnevezésű berendezés súlya 25 tonna, 250 négyzetméter helyet foglal el, működéséhez 100 kwó energiára van szükség. 24 integrátorból, 16 generátorból, 4 szorzó- és több összeadógépból, nyomdai és egyéb segédberendezésekből áll. Az elemző készüléke 0,01 százalék pontossággal működik. s a számítások eredményét táblázatban, vagy grafikonban adja meg. Egy közepesen bonyolult feladat előkészítése 15- 20 percig tart, megoldása körülbelül egy órát vesz igénybe. a 15 százalékát kapják meg. A. földművelés technikájának javításával, a műtrágyák szükséges mennyiségének alkalmazásával, s a kórokozók, valamint a kártevők elleni hatékonyabb védekezéssel az élei miszerek világtermelése a mai mennyiség háromszorosára emelhető. Ennek bizonyítására elég egyetlen példa. Mostanáig az öntözésre alkalmas vi zeknek csak egy töredékét használják fel. A folyókbol évente mintegy 27 billió köbméter víz folyik a tengerbe. A folyók vízhozamából öntözésbe csak körülbelül 1,5 billió köbméter vizet, tehát körülbelül 5 százalékot hasznainak el. Ahhoz, hogy 2000-ben 5 milliárd embert lényegesen jobban élelmezhessenek, mint ma a föld lakosságát, az egész vi - lágon el kell terjeszteni a földművelés modern módszereit, a növényeknek meg keli adni a szükséges táplálékot, a folyók vizének felhasználásával növelni kell az öntözött területeket, emelni kell a villamosenergia termelését és a mező- gazdasági gépek gyártását. Arról sem szabad azonban elfeledkezni, hogy még rengeteg megműveletlen és kihasználatlan föld található az egész világon. Nem is kell jóformán említeni, hogy mindezeknek a megvalósításához a leg járhatóbb utat a mezőgazdasági termelés kollektivizálása jelenti. A munkaerőprobléma megoldása A mezőgazdaságban dolgozók számának nem kell emelkednie a jövőben, hiszen az elmúlt évtizedekben a mező- gazdasági munka termelékenysége gyors ütemben nőtt. Például az USA-ban 1830-ban egy mezőgazdasági munkás munkájával 4 személyt, 1900- ban már 7, 1930-ban pedig 10 személyt tudott eltartani, ma húszat és 1971-ben majd 22 személyt tarthat el. A szovjet mezőgazdaság 15 év alatt az egy lakosra eső termelésben utoléri az Egyesült Államokat, tehát a Szovjetunióban a fejlődés még gyorsabb. 1950-ben a világon körülbelül egymilliárd ember dolgozott, ebből 60 százalék a mezőgazdaságban, 40 százalék más területeken. Mintegy 180 millió volt az ipari munkások száma. Ez a megoszlás 2000-ig előreláthatólag lényegesen megváltozik. A dolgozók száma kétmilliárdra emelkedik, s ebből körülbelül 600 millió — ugyanannyi mini ma — dolgozik majd a mezőgazdaságban s 1400 millió más ágakban. Ez a változás természetesen óriási beruházásokat követel majd. A holland gazdasági intézet nemrégen adatokat közölt arról, hogy mennyibe kerül ma egy nem mezőgazda- sági munkahely felszerelése. A legmagasabb tőkeberuházás a legfejlettebb országok malomiparában van: 1950-ben minden egyes dolgozó munkahelyének felszerelésé 390 000 forintba került. Ezután következik az acélgyártás, körülbelül 320 000 forinttal egy munkahely re. Ha csak 40 000 forint átlagos beruházással számolunk egy munkahely felszerelésénél, csillagászati számokhoz jutunk: 2000-ig egymilliárd új munkahely felépítéséhez 40 billió forintra lesz szükség. Ehhez még hozzá kell számítani a mezőgazdaság és a ma létező ipari munkahelyek moderte z'úásához szükséges beruházásokat is. Honnan vesszük ezeket az összegeket? A mezőgazdaságilag visszamaradt országokban, ahol a földműves kapával dolgozik, egy dolgozó évente körülbelül annyit termel, amennyit elfogyaszt. Ez azt jelenti, hogy a visszamaradt országok földművesei alapjában véve semmivel sem járulnak hozzá a társadalmi javakhoz. A fejlődés lényeges feltételei közé tartoznak az úgynevezett szellemi beruházások is. Erre szemléltető példa: a rizs évi hektárhozama Japánban 40 mázsa, Kínában 20 mázsa, Indiában és Indonéziában 10 mázsa. Nem lehet véletlennek tekinteni azt az összefüggést, ahogy az analfabéták számadatai ezekhez a számokhoz viszonyulnak. Fordított arányban állnak a termelési eredményekkel. Japánban kevesebb, mint 10 százalék, Indiában 90 százalék, Kínában nemrégiben még 50 százaléka volt a lakosságnak írástudatlan. A szellemi beruházás különösen fontos része a mérnök- képzés -T ezen a téren a nyugati országok már most is a Szovjetunió mögött állnak. Például Nyugat-Németcrszág- nak legalább 40 000-rel több mérnökre lenne szüksége, mint amennyije jelenleg is van. Az amerikai sajtóban is , jelennek meg cikkek arról, hogy a Szovjetunióban évente háromszor annyi mérnök szerzi meg a diplomáját, mint az Egyesült Államokban. Hány mérnökre lesz szüksége a világnak 2000-ben ? Feltételezzük, hogy a mostani 180 millió helyett 700 millió ember dolgozik az iparban. Az ipar automatizálása magas fokon áll majd, s így feltételezhetjük, hogy a világviszonylatban 50 munkás mellé lesz szükség egy mérnökre. Ez azt jelenti, hogy 2000-ben 14 millió mérnöknek kell majd dolgoznia a világ üzemeiben; Ennyi mérnököt kiképezni jelenleg csak a Szovjeunió és Kína közoktatása képes. A mai állapot szerint az Egyesült Államokban és a többi nyugati államban nemsokára katasztrofális mérnökhiány lesz észlelhető. a világ minden tájáról 3 wvyyvvvvyvvvvyyvvvvvvyywyvvy) A PAPUCSFÉRJ ALATTOMOS BOSSZÚJA Az elhűnyt Jan de Hyder haarlemi tulipántenyésztő végrendeletének felnyitásakor váratlan epizód játszódott le. A kertész özvegye elájult, amikor a jegyző felolvasta, hogy Mivel kedves feleségem, Júlia, 30 évig hordta a nadrágot, örökségül mindössze legjobb nadrágtartómat hagyom rá”. HETVENKÉT ÉVES FRANCIA KOLLABORÄNS A BlRÖSAG előtt Abel Bonnard, a nácikkal együtt működő Laval-kormány volt minisztere, aki számos németbarát cikket írt a francia sajtóban és a legnagyobb mértékben támogatta a francia hazafiakat elnyomó milíciát és a nácik oldalán harcoló, iin. „ An- tibolsevista Légiót”, 15 évi spanyolországi emigráció után visszatért Franciaországba. A felszabadulás után Abel Bonnard-t a francia bíróság távollétében elítélte, a Francia Akadémia pedig kizárta soraiból. Bonnard most abban a reményben tért haza Franciaországba, hogy magas korára és a közben pitéit időre való tekintettel á francia törvényszék enyhébben fogja megítélni bűneit. TENYEREMEN HORDOM — AZ ANY A Kö N V V VEZETŐ ELÉ Az Arkansas állambeli Tope- kában Miss Woolens a sző szoros értelmében a karjaiban vitte vőlegényét az anyakönyvvezető elé, mitsem törődve 8 nagy feltűnéssel, amelyet keltett. A meghökkent ahya- könyvvezetőnek kijelentette, hogy vőlegénye a gépkocsiból kilépve megrándította a lábát, „Nem akartam ilyen csekélység miatt visszafordulni” — niűíiij- ta az elszánt ara. Panyintól Valentyin Gagánó- váig és a hozzá hasonlókig, a kommunista munka új társadalmat és új embert föfmáló hatása egy kétszázmilliós nép erkölcsi arculatának á kialakításában mutatkozott meg. A szocialista munka a népi demokratikus országokban is hősökét formált; a népi demokratikus országok életében, a dolgozó nép erkölcsi-politikai egységének kialakításában nagy szerepet játszik a munka. Hazánk gyors .ütemű gazdasági és művelődési fejlődése mögött a szocialista módon végzett munka, az új, kommunista erkölcs tömegméretű megnyilatkozása húzódik. Vasárnapjaink és különösen a nyári napok megszokott látványává vált a társadalmi, hazafias munkát végző fiatalok csoportja építkezéseinken, a hansági lecsapolásoknál. Diákok, egyetemisták és közép- iskolások. az MSZMP útmutatásait követve, „munkásokkal és parasztokkal vállvetve végzett munkában” tanulják meg a szocializmust, a kommunista erkölcsöt. Mint az erkölcs minden más területén, a munka iránt tanúsított új magatartás kialakításában is harc folyik a régi, a kommunista erkölccsel összeegyeztethetetlen felfogás és magatartás ellen. Társadalmunkban, sajnos, még sok az élősdi mentalitású ember (és a fiatalok között is akadnak!), akik egész életüket „munkától nem zavart” szórakozással szeretnék eltölteni, akik nem tesznek eleget a társadalom iránti kötelességüknek. Az SZKP XXI. Kongresszusa határozottan fellépett a polgári erkölcsök ilyenszerű megnyilvánulásai ellen. Az SZKP Központi Bizottságának határozata a pártpropaganda feladatairól leszögezi, hogy az ideológiai munkában vezető helyet kell elfoglalnia annak a harcnak, amely az „aki nem dolgozik, ne is egyék” elv következetes megvalósításáért folyik, és az olyan személyek eleien irányul, akik nem hajlandók részt venni a társadalmilag hasznos munkában, A ha- ’tározat szinte szóról szóra ismétli, azaz teljesen időszerűnek tartja Lenin fentebb idézett megállapításait a kommunizmusért végzett munka jelentőségéről, erkölcsi nevelőértékéről. Időszerűek a lenini megállapítások és időszerűek is maradnak a béke és a munka társadalmában mindenkor. PATAKY DEZSŐ a ..távolállók’1. azaz. a társadalom egésze, tíz- és százmillió ember, akik eleinte egy szocialista államban, később a Szovjet Köztársaságok Szövetségében egyesülnek.” Ez a történelemben addig ismeretlen, új, csak a szocialista társadalmat jellemző magatartás a munka iránt nem utolsósorban egy újfajta fegyelemhez kapcsolódik. A rabszolga is dolgozott, munkafegyelmét a hajcsár korbácsa határozta meg. A jobbágyot a deres, az úriszékek törvénye szorította munkára, a proletárt az éhség. Az a fegyelem, amely a kommunista módon végzett munkában nyilvánul meg, teljesen új elveken alapszik. Lenin a következőkben összegezte, foglalta egybe ezeket: a munkások és a szegényparasztok szervezettsége iránti bizalom, az elvtársi segítségnyújtás. a kölcsönös tisztelet, a harcban tanúsított önállóság és kezdeményezés. Ez az új fegyelem maga is alapvetően fontos erkölcsi tényező. „Amikor erkölcsről beszélnek nekünk — állapítja meg Lenin —, mi azt mondjuk: a kommunista számára az egész erkölcs ebben az egybeforrasztó, összetartó fegye-, lemben és a kizsákmányolók ellen folytatott tudatos tömegharcban áll." Ha a szocializmusért végzett munka erkölcsi tett, akkor nyilvánvaló, a munka egyben a kommunista erkölcsi nevelés egyik hathatós eszköze is. Amikor Lenin arra szólította fel az ifjúságot, hogy kommunizmust tanuljon, elsősorban a kommunista módra végzett munkára gondolt. „Csak a munkásokkal és parasztokkal vállvetve végzett munkában válhatunk igazán kommunistává” — hirdeti Lenin. — „Nekünk minden munkát, ha mégany- nyira piszkos és nehéz is, oly módon kell megszerveznünk, hogy minden egyes munkás és paraszt úgy tekintsen magára: én — egy része vagyok;* a szabad munka nagy hadseregének és be tudom rendezni az életemet földbirtokosok és tőkések nélkül is, meg tudom teremteni a kommunista rendet”. (Piszkos munka • nincs, piszkos csali a lelkiismeret lehet — mondotta Hruscsov elvtárs. hollywoodi beszédében.) A kommunista szombatoktól az első ötéves tervek hősein keresztül — Sztahanovtól és /WVWWiAn __________ 'T ermelőmunka nélkül 1 nincs társadalom. Engels fogalmazta meg ezt a gondolatot „A csalad, a magántulajdon és az állam eredete” cítt)ű munkájában. A munka az ember leglényegesebb vonása. A homo sapiens és a homo ludens alapja, forrása a homo faber, a szerszámkészítő ember. Rabszolgák, jobbágyok, proletárok munkáján és harcán emelkedett magasra az emberi társadalom épülete, a társadalmi fejlődés. Az emberi munkaerőt azonban, a legelemibb emberi céltudatosságot, az ellentétes osztályokra tagolt társadalom, a kizsákmányolás tárgyává tette. Csak az Októberi Szocialista Forradalom győzelme után vált a munka valóban az emberi méltóság legfontosabb tényezőjévé, tartozékává és erkölcsi kérdésév''. Az új, szocialista társadalom erkölcsi értékrendszerének központjába helyeztük a munkát. Lenin a szovjet rendszer első lépéseitől kezdve nagy figyelemmel vizsgálta a szocializmusért végzett munka kérdéseit és nein utolsósorban erkölcsi vonatkozásait. A „kommunista szombatok” jelentőségével foglalkozva, Lenin óriási fontosságot tulajdonított annak a ténynek, hogy a fáradt, agyongyötört, éhségtől kimerült munkások minden fizetség nélkül túlóráztak és nagymértékben emelték a munka termelékenységét. Lenin a szocialista és a kapitalista társadalmi rendszer versengése. békés egymás mellett élése távlatából világtörténelmi jelentőségű fordulat kezdetének tekintette a kommunista szombatok mozgalmát. És bár még az iparilag elmaradott, gazdaságilag gyenge, a háború és a polgárháború pusztításai következtében különösképpen szétzilált országban az új hatalom legelején tartott szervező és építő tevékenységének. Lenin a munka iránt tanúsított magatartásban már felismerte a legmaga- sabbrendű társadalom, a kommunizmus csíráit. ,.A kommunizmus ott kezdődik — írja Lenin —. amikor az egyszerű munkás önfeláldozóan. nehéz munkával megbirkózva, kezd gondoskodni a munka termelékenységének émeléséről, arról, hogy minden púd gabonát, szenet, vasat és egyéb terméket megőrizzen, bár azokat nem személyesen a dolgozó kapja, nem is „hozzátartozói”, hanem
