Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-17 / 91. szám
I960, április 17., vasárnap NÉPÚJSÁG 3 Eger várospolitikai, távlati fejlesztési tervéből Terméstöbbletet boz a szőlő permetező műtrágyázása Az ország valamennyi történelmi borvidékén bevezetik az idén — egyelőre még nagyüzemi kísérletként — az Agrártudományi Egyetemen kidolgozott permetező műtrágyázás! módszert. Az eddigi kísérletek szerint a permetezőanyagba kevert műtrágyaoldat hatékonyabb, mert a levélen át a növény jobban fel tudja venni a tápanyagot, mint a gyökérzet útján. Az új eljárásból húsz százalékos termésemelkedést várnak: országos méretű alkalmazása évi kétszáz millió forint értékű szőlő terméstöbbletet hozna. (MTI) Tizenöt évvel később Nagasakiban március 15-én gyermeke született egy olyan házaspárnak, . akik végigélték az 1945. évi atombombázást. A gyermek agy nélkül született és 24 óráig élt. A 32 éves apa annak idején, amikor Naga- sakira atombomba hullott, kb. egy mérföldnyire tartózkodott a becsapódástól, a 26 éves édesanya pedig még ennél is közelebb. Mindketten égési sebeket szenvedtek. IJREMME Az utazó diákok ... akik hetenként, vagy "a nagyobb szünetek előtt felkerekednek, hogy meglátogassák szüleiket, mert úgye, csak jólesik a kedvesebb hazai koszt, a messzire szakadt diákfiúnak vagy lánynak kijáró szülői kényeztetés. Ök kerülnek most napirendre, és sajnos, nem valami szívderítő ok miatt. Sok felnőttel beszélgettem, s magam is tapasztaltam, nem egy esetben, hogy ilyenkor a diákok, mintha csak őértük létesült volna csupán a MÁV, birtokukba veszik az egész vonatot, fittyet hányva annak, hogy mások is utaznak. Ez még talán rendjén is volna, az ember eleinte derűs mosollyal gyönyörködik bennük, ahogy hangos tréfával elfoglalják a helyeket, de a derűs mosoly lehervad az ember arcáról, mikor kilométereket utazik állva, lábait váltogatva, mint a gólya, a fiatalok meg ülnek, csöppet sem zavartatva magukat az őszhajú ácsorgók láttán. A 14—20 éves fiúknak, lányoknak eszükbe sem jut, hogy esetleg átadhatnák helyüket. Sőt, ha valaki félreérthetetlen célzást tesz, hogy adják át a helyüket, nem ritkán durva elutasítás a válasz. Sérti az ember fülét a hang is sokszor. És nemcsak édes anyanyelvűnk nyakának kitekeréséről van szó, hanem azokról a sokszor nyomdafestéket sem tűrő szavakról, megjegyzésekről, amit útitársaikra tesznek. Nem akarok általánosítani, tudom, vannak jól nevelt, udvarias középiskolás diákok is. De sajnos, én még eddig mindig rossz vonatra szálltam! De azt mondják, elég sokan vannak még rajtam kívül ilyen peches emberek. Éppen ezért nem ártana, véleményem szerint, napirendre tűzni az osztály- főnöki órákon az udvariasságra nevelést. És talán nem ártana ezt a munkát már az általános iskolákban elkezdem. (békési) Félmillió forintos kSzségfeilesztési terv Bélapátfalván Januárban a községi tanácsülés határozatot hozott, hogy Bélapátfalván egységesen 200 forint községfejlesztési adót fizessenek évenként. A tehetősebbek, akiknek adójuk meghaladja az 1500 forintot, 20 százalékos községfejlesztést fizetnek. Ily módon félmillió forint jut ebben az évben a község csinosítására, kulturáltabbá tételére. Érdeklődtünk, hogy mire is fordítják ezt a pénzt? — Sok a teendő, de mindenre nem futja. Mégiscsak szégyen volt már, hogy 50 esztendeje cementgyár működik a faluban és a múlt év végéig járda egyáltalán nem volt Bélapátfalván. Az idén is kellene legalább 800—1000 métert építeni. Elkészült a közvilágítás bővítésének terve, 40 lámpahelyet építettünk. Feltétlenül be akarjuk fejezni az iskola előtti parkosítást, tűzcsapokat szereltettünk a cementgyár vízvezetékére, be kell fejezni a tűzoltószertár építését és akad még tennivaló bőven a község- rendezés terén is. Mindenki belátja, hogy a községfejlesztési munkák a lakosság érdekeit szolgálják, saját maguknak építenek-szépí- tenek itt mindent. Mégis nehezen indul a munka. Pedig tavaly is az volt a baj, hogy késő őszre hagyták a dolgot. Esőben, sárban nehezen ment a társadalmi munka, télen csinálták a járdát, fel is fagyott az sok helyen. A tapasztaltabb emberek, meg akiknek szívügyük a község dolga, mondogatják is már, hogy az idén jobban siessenek vele. De a pénz is nehezen gyűlik, úgy látszik, mindenki a másikra vár. Hát Mikófalva előbbre- való? Ott győzik az egész falu villamosítását. Jó, jó, segíti őket az állam is, de a tanácsháza, orvosi rendelő, tűzoltószertár villanyszerelését, a hangoshíradót Mikófalván is községfejlesztésből fedezik, és emellett több utcát kőburkolattal látnak el. Bélapátfalvára is minden befizetett forint után 1,50-et ad az állam, mert tsz-község lettek, de az állam elvárja és az igazság is megkívánja, hogy a termelőszövetkezeti tagok is megfizessék a megállapított összeget, mert mindaz, ami itt épül, az egész falué lesz. A langyos tavasxi eső jó hatással volt a tavasxi vetésekre Heves megyében Megyénk termelőszövetkezeti dolgozó parasztsága a téli hónapokban történt jelentős átszervezés munkálatai mellett is idejében megkezdte a tavasziak vetését, és ennek eredményeként a beköszöntött langyos tavaszi esőzés jó hatással volt az elvetett magvak keltetésére. A tsz-ek által idején elvetett több mint 1000 hold mák az egész megye területén jól kelt és szépen fejlődik. Ez a vetésterület mintegy kétszerese a tavalyinak. A mintegy 5 és félezer holdon vetett borsó, amelynek vetésterülete a tavalyihoz mérten mintegy másfélezer holddal nagyobb, száz százalékosan kikelt és egyenletesen fejlődik. Szakemberek véleménye szerint az idejében jött langyos tavaszi eső serkentette a tavasziak kikelését és vetésterületek jelenlegi fejlődése jó kilátást ígér a termésviszonyokra. A termelőszövetkezetek minden időt kihasználnak arra, hogy a kapásnövények is mielőbb földbe kerüljenek. A megye területén befejezték a korai burgonya ültetését. Különösen híres a gyöngyösi tája- t kon meghonosodott nyári rózsaburgonya, amelyből bőségesen kerül május második felében a piacra. Ugyancsak megkezdték a termelőszövetkezetek mintegy tizenegyezer holdon a késői burgonya ültetését is. A megye termelőszövetkezetei a pillanatnyi nehézségeket is sikerrel oldják meg a vetőburgonya biztosításánál azáltal, hogy a termelőszövetkezet tagjai által begyűjtött étkezési burgonyák ;újra válogatásával vetőmagjvakat állítanak elő és ezzel pótolják a mintegy 21 vagon ve- [tőburgonya készletet. ! Heves megyében mintegy jl,5 000 katasztrális holdra kelről négyzetes vetésű kukorica* |ll 000 katasztrális holdra úgynevezett kalibrált szemenkénti [vetéshez szükséges hibrid vetőmag áll rendelkezésre. | — KA. !„Szelídítő“ gyógyszer > Az Egyesült Államokban [„Librium” néven új gyógy- jszert hoztak forgalomba. A [gyógyszer növeli az energiát* [fokozza az agyműködést* [ugyanakkor állítólag az angi- Sna pectoris okozta görcsök [megoldására és epilepsziások (megnyugtatására is használható. A gyógyszert a bostoni ál- [latkertben próbálták ki egy [hiúzon, amely arról volt nevezetes, hogy már a látogatók [puszta megpillantásakor vadul [a rácsnak vetette magát és dü- [höngött. A libriumos kezelés [után olyan szelíddé változott* [mint egy cica. mölcstermelés mennyiségi és minőségi fokozására. Lakásépítés Igen lényeges pont Eger várospolitikai tervében a lakásszükséglet kielégítésére, megfelelő számú és korszerű lakás építése. Az állami lakásépítkezések keretében, tanácsi építkezések kezdődnek már 1960- ban a Hadnagy utcában, á Spartacus sportpálya és a melletti kertek felhasználásával 56 lakás, valamint a későbbiek során a Felnémeti út mentén. Az idén még 48 lakást fejeznek be a Gólya utcában. Az úgynevezett lakásszövetkezeti építkezések, többek között a Gólya utcában és a Grónay utcai tömbben veszik majd kezdetüket. A Gólya utcában az idén 32 lakás építését kezdik meg. A közületi lakásépítkezések keretében még a folyó évben befejeznek 16 BM-lakást a Klapka utcában és megkezdenek 24 HM-lakást az Egészségház utcában. Az OTP öröklakásakció során építkezések lesznek többek között az Egészségház utcában és a Park Szálló mögött. Az Egészségház utcában erre vonatkozóan már az idén megindul a tervezés. Tovább folynak az emeletráépítési munkálatok is. Az idén 35 lakást befejeznek és körülbelül 40 lakást megkezdenek. A kérdéses terv időszaka alatt, 1961—75 között, Eger városában 3500 állami és 600 magánlakás fog épülni. Természetesen a magánosok családi lakóházépítési akciója keretében folyamatosan meglesz a lehetőség az építkezésekre. Erre elsősorban a kanadai városrész foghíjainak beépítése során, valamint a Baktai úton, a Csokonay utcában, a Felnémeti úton és az úgynevezett Merengőn kerül sor. Számol a tervezet egy korszerű, nagy irodaház építésével is, aminek a révén sok, pillanatnyilag egykor lakás céljaira használt helyiség fog felszabadulni ismét lakás céljaira. Az építés 1961—65 között kerül kivitelezésre előreláthatóan. Szeretnénk hinni, hogy Eger város távlati fejlesztési terveinek széles körben való jelen és további ismertetése megadja a lehetőségét, hogy a város dolgozói megismerjék, egymás között azt megbeszélve tudatosítsák és ki-ki a maga helyén lelkismeretes, jó munkával elősegítse minél teljesebb valóra válását. Sugár István )OOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXX)OOOOCOOOOOOOOOOOOOC szikvízüzemnek is oda való áthelyezésével. A Hajtóműgyár korszerű kialakítása, jelenlegi telephelyének kibővítése révén, a Kistá- lyai úton fog megtörténni — előreláthatóan az 1960—65. években. A jelenlegi vágóhíd helyén létesül majd 1965 után. az új kenyérgyár. Az új vágóhíd pedig a Külsősor utcától délre, a már erre a célra kijelölt területen fog felépülni 1962—65 között. Szóba kerül a meginduló nagyobb lakásépítésekkel kapcsolatban, egy előgyártott épületelemgyár kialakítása is — 1961 után. Meg fogják vizsgálni az illetékesek egy kis anyagigényes ipari üzem (műszergyár, gyógyszer- gyár, vagy hasonló) és egy tu- fakőgyár létesítésének a lehetőségét is. Az egyéb ipari kérdések fejlesztése kapcsán, az eger— demjéni és a fedémesi gázlelőhelyek gázkincsének hasznosítása is sorra kerül. A tervezés már előreláthatóan a jelen évben, a kivitelezés pedig a II és III. ötéves terv során valósul meg. Tanulmányozni fogják az Egertől délre húzódó olajlignit-telepek adottságából folyó ipari létesítmények kérdését is. Mezőgazdaság Jelentős helyet kapott a város fejlesztési programjában a mezőgazdaság is. Ennek kapcsán a következő irányvonalak alakultak ki. A Balázs Ig- nácz Tsz a [Baktai úti, volt gazdasági iskolában alakítja ki új központját — a Nagy József Tsz pedig a Kistályai út mentén. Ezenkívül még mintegy 4 tsz-központ kiképzése válik majd szükségessé, a mezőgazdaság szocialista átalakítása során. Jelentős szerepet tölt be a tervben az egri szőlőkultúra továbbfejlesztése. Az Eger—Gyöngyös vidéki Pince- gazdaság, az Eged oldali hatalmas szőlőtelepét, 500—550 kát. hold nagyságúra kívánja továbbfejleszteni 1960—65 között. A Szőlészeti Kutatóintézetnek további 230—250 hold területre lesz szüksége, hogy a vonatkozó kísérleteket, kutatásokat megfelelő eredményességgel tudja folytatni. A Gazdasági Szakiskola egy 30 holdas gyümölcsöst szándékozik telepíteni. Az elkészült egri borvidék rekontsrukciós terve alapján kerül sor az egri szőlőterületek felújítására, fejlesztésére. Folyamatosan gondoskodás történik a városi szükségletek kielégítésére, nagyobb konyhakertészetek kialakítására, valamint a gyüEger Város Tanácsa végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei hosszú hónapok előkészítő munkája eredményeként, elkészítették az 1960- tól 1975-ig terjedő időszakra eső várospolitikai, illetve távlati fejlesztési tervet. Szocialista fejlődésünk eredményeként került sor ennek a tervnek az elkészítésére, melynek tükrében Eger város fejlődésében új távlatok nyílnak meg. Hogy ez a tervezet elkészült, az politikai, gazdasági és társadalmi eredményeink révén vált csak lehetségessé. A terv természetesen az országos terveknek a függvénye, azonban igen nagymértékben függ attól, hogy milyen mértékben teszi azt magáévá, érzi azt sajátjának a város minden dolgozója. Az alapos előkészítés után megszületett tervet a város végrehajtó bizottsága, majd a tanácsülés fogja megvitatni. Hogy a tervezetet a város dolgozói is megismerjék, lényegesebb pontjaiban, szakágazatonkénti csoportosításban kívánjuk azt folyamatosan ismertetni. Ipar Bár Eger nem kifejezett ipari város, de a fejlesztés során különös gondot fordítottak részben a már meglevő ipari létesítményeknek megfelelő elhelyezése után való fejlesztésére, részben pedig az erősen fejlődő, illetve új gyárak, üzemek megfelelő kialakítására. A város déli részén, a Sas úttól délre elterülő részeken fog kiépülni a város ipari negyede. Ide kíván a tervezet több, jelenleg a város belterületén elhelyezkedő üzemet áttelepíteni. Az Egri Lakatosárugyár- nak a fürdőkörzetből való kitelepítése mindenképpen szükséges, mert jelenlegi helyén nincs meg a tovább fejlesztésének a legelemibb lehetősége sem, de a fürdőfejlesztésnek is jelentékeny gátló tényezője. Már a folyó 1960-ban megindulnak az új gyárnak tervezési munkálatai, a kivitelezésre pedig előreláthatóan 1961—64- ben kerül sor. Az Egri Faipari, az Egri Finommechanikai és Vasipari, valamint a Vegyesipari Vállalat kitelepítése is elő van irányozva a terv során. Szükségesnek mutatkozik a Bútorgyárnak is a város déli területére való áttelepítése, aminek során felmerül a Faipari Vállalattal való egyesítésének a gondolata is. A Szeszipari Vállalat már a jelen esztendőben áthelyezi telepét a Sas útra. Ezzel kapcsolatban az illetékesek foglalkoznak egy gyümölcsszörp-feldolgozó üzem kialakításával, valamint a ban — és nálunk. Magyarországon 1770 körül mutatkozott a változás: a lecsendesedett. nyugalmasabb vonalak, homlokzatok már a „copf-stílus” jellegzetességei. Azután folytatódik a barokk- . tói való eltávolodás, hogy a 19.. század elején elérkezzünk a klasszicista időkhöz* A klasszicizmus, az európai építészet új stílusirányzata on- ' nan kapta nevét, hogy az an- j tik, klasszikus emlékeket, főleg j a római előképeket vette min- [ tául. Ismét ezeket tanulmá- < nyozzák, az új ásatásokból, ; . felmérésekből. Innen merítet- j ték a tagolás tisztaságát, a szi- < gorúságot, a hajlított vonalak ! [ helyett az egyenes vonalakat, ( , a monumentális nyugalmat. A [ [ klasszicista építészet közeledik i a mértani testek formáihoz, a < , külső tömegek és belső terek í ! kiképzése világosabbá válik. i [ MAGYARORSZÁGON: . a klasszicizmus — amint emlí- , tettük — a 19. század első fe- [ , lének, az úgynevezett „reform- [ • kornak” az építészete. A stí- ; lus a világi és az egyházi épí- j tészetben gyorsan terjedt, és [ csakhamar egyeduralkodóvá [ vált. 1801-ben megkezdődött a ; pesti városrendezés, ekkor lett [ | ez a hely az ország középpont- i ‘ ja. Hamarosan megindultak itt [ [ a nagy középítkezések Pollack [ ‘ Mihály, majd Hild József híres i _ építészek irányításával, hogy [ ' az új, kedveltté vált stílus az- j [ után innen sugározzon ki a vi- ; déki megyeházak, kúriák és; ' szerény kis polgárházak rész- [ I leteire is. 1 (A befejező részt szerdai számunkban közöljük.) HEVESY SÁNDOR: Eger építéssete a 19. században dott bele. Az egyre idejét múltabb feudalizmus és klerikaliz- mus az egész században még nyomasztó teherként nehezedett reánk: emberek, közszellem, minden közrejátszott abban, hogy itt a többi magyar város újszerű kialakulása idején, ne keletkezzék nagyváros, a szó gazdasági és forgalmi értelmében. Eger kereskedelme a század folyamán jelentéktelen, ipara kicsiny, — a földművelés is jóformán csak a város ellátására szorítkozott. Ezért nincs nálunk ekkor gazdagabb polgárság, kevés az ipari munkás, nincs módosabb paraszt, és mindezért nincs Egerben a 19. század folyamán komoly fejlődés, jelentősebb polgári építkezés. ★ A barokk-stílus uralma Európa országaiban több-kevesebb ideig tartott. Itáliában Palladio már a 16. században léegyszerűsített formákat alkalmaz épületein és ez a szigorúbb irányzat győzött Franciaországban is, a 18. század második negyedében. Angliában igaz: barokk-épület alig található Legtovább tartotta magát e mozgalmas barokk-irányzal Dél-Némelországban, Ausztriávetkezett be azzal, hogy az egri egyházmegyéből nagy területek leválasztásával alakították ki a kassai és szatmári püspökségeket. Az 1854. évben pedig megszűnik Eger püspöki város lenni: ezzel forma szerint (de a valóságban csak majdnem száz év múlva!) elérte a város szabadságszerető lakossága, amiért évszázadokig küzdött. Végül nem hallgathatjuk el, hogy a barokk-idők építkezései a szükségleteket általában kielégítették, ezért kevesebb volt az új egyházi épületekre később az igény. így történt, hogy Pyrker érsek klasszicista alkotásain túl alig van egyházi emléke a 19. századi Egernek. Az sem véletlen, hogy a 19. században a polgári építési tevékenység is erősen megfogyatkozott. Ez nemcsak azt okozta, hogy kevesebb lett a nagy középítkezések száma — ami természetesen szintén nem szolgálta a lakosság gazdasági megerősödését és ezzel a polgári építkezések elősegítését —, a visszafejlődésnek itt is mélyebb okai voltak. A MŰLT SZAZAD kapitalista fellendülésében Eger csak igen kis mértékben kapcsolójelentő kapitalizmus előretörésének az időszaka. A nyugati országokhoz képest ez az átalakulás nálunk később és vontatottabban következett be, de a felvilágosodás, az új eszmék elől itt sem lehetett elzárni az utat, bár a nagybirtokosság és a nagybirtokos egyház igyekezett a legélesebben ellenállni. A napóleoni háborúk átmeneti konjunktúrája után a gazdasági nehézségek már könyörtelenül mutatták a magyar feudalizmusnak a régi keretek között megoldhatatlan válságát. A fejletlen agrotechniká- yal dolgozó magyar mezőgazdaság is csődöt mondott. A több mint százezer hold földjéről és elmaradott mező- gazdasági módszereiről ismert egri érsekség és káptalan anyagi lehetőségei, ha még elég bőségesek is maradtak, de a gazdasági alap mégis észrevehetően csökkent. Miután pedig a mindennapi szükségletek továbbra is fennállottak, — így az építészet, a művészetek pártolására jutott kevesebb. Az egri egyházi építkezések elmaradását, a fentieken túl, bizonyos helyi okok is segítették. így meg kell említenünk a változást, ami 1804-ben köI. A NÉPÚJSÁG „Műemlékeink” című rovatában egy alkalommal a török uralom utáni egri polgári építészettel foglalkoztunk. Láttuk az élet lassú megindulását a háborús idők elmúltával, hogy később, ] a 18. század közepétől kezdve, olyan méretű építkezésnek legyünk a tanúi, amilyenre azelőtt nem volt példa városunk j történetében. A század végére s nemcsak pompás középületek ( díszítették már Eger utcáit és j tereit, de a polgári építőiévé- 1 kenység fellendülése követkéz- i tében kisebb-nagyobb lakóhá- ( zak számai nőttek ki, szinte a földből és az akkori város ki- ] terjedésben is alig maradt el már a jelenlegi, a 20. századi [ településtől. __ ■ A 19. században ez a fejlő- , dés erősen visszaesett, az előző : évtizedekhez képest nagymér- ( tékben lelassult. Állításunk igazolására csak a lakosság [ számának alakulását említjük 1 meg: míg a 18. században ez a ( szám 3500-ról mintegy 18 000- re, tehát több mint 400 százalékkal növekedett, addig 1900- ban sincs még Egernek 25 000 polgára, így az utóbbi száz év alatt az emelkedés mindössze körülbelül 40 százalék volt. Mai építéstörténeti tanulmányunknak nem lehet a célja a Város mikénti fejlődésének okait részletesen feltárni, itt inkább csak az építkezések csökkenésének feltűnő tényét kívánjuk néhány gondolattal kísérni. A 19. SZÁZAD első fele a feudális társadalmi rend összeomlásának és az akkor haladást
