Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-15 / 89. szám
1BOT. április 15., péntek NtPCJSAG 3 A szépség birodalma Nemcsak a barométer, de a parkok környéke is megbízr ható időjárásjelző. Ha megenyhül az idő és a kellemes napsugár elömlik a virágágyak tarka foltján, a rügyeiket nyitó fák alatt sétálgató vidám tekintetű emberek lassú léptei csikordulnak meg az apró kaviccsal felhintett utakon. Szemükkel körülfogják az üdezöld ligetet, a fegyelmezett rendben, sorakozó virágok színes szőnyegét és megelégedetten állapítják meg: városuk egyre szebb lesz. Vajon hánynak jut közülük eszébe, hogy ennek a hangu- ' latos parknak létrejöttén kik és hogyan munkálkodnak? Engedd meg tehát kedves olvasó, hogy ezúttal elvigyelek magammal a hatvani Városi Kertészetbe, meghívjalak egy rövid sétára, aminek az a célja, hogy bepillantsunk a kertészet életébe, terveibe, eredményeibe, hogy megkeressük a feleletet arra a kér- désre•' kik, és hogyan dolgoznak, hogyan csinosodik a város. Ahogy belépünk a kertészet Vasrácsos kapuján, az üvegtetős virágházak és virágágyak környékén mozgást látunk. A kertészek palántákat ültetnek ki, szellőztetik, levegőztetik az üvegágyak alatt nyújtózkodó fiatal növényeket. Az egyik virágházból ölrefogott, hatalmas szegfű-csokorral lép ki egy fiatal kislány — kertésztanuló, összesen hat tanulót oktat, nevel ez a kertészet és mint ahogy a vezetőjétől. Vajda Jó- zsefnétöl megtudom, nagyon szeretik a szakmájukat, szívesen és jól dolgoznak. Az utánpótlás tehát biztosítva van. Ma a fiatalok nagy része technikai képzettségre vágyik és ebben a kertészetben mégis hat fiatal tanul. Közülük is Endrefalvi Ottót dicséri a kertészet vezetője. Hajlamosak vagyunk arra az állásfoglalásra, hogy a virágok a lányok érdeklődési területéhez tartoznak, itt pedig egy fiú a legszorgalmasabb kertésztanuló. Rajtuk kívül még huszonhárom dolgozója van a kertészetnek, közülük többen Túráról járnak be, mint Teller Józsefné és Kókai Sándor- né is. Szorgalmasak, szeretik a munkájukat. Átlagjövedel műk havonta 950 forint. Van egy héttagú parki brigádjuk, a többiek pedig főként a belső munkát végzik. Milyen növényi kultúrát találunk a 300 négyzetméteres üvegfelület alatt? — Sok egynyári virágunk van — magyarázza Vajda Józsefné agrármérnök, a kertészet vezetője. — Hortenziánk húsvétra nyílik majd teljes pompájában, ciklámenjeink pedig Anna napra lesznek a legszebbek. Van tízezer tő szegfűnk, évente több mint háromszáz virágot szedünk le egy tőről. Hetenként most 1500— 1600 szegfűt szállítunk Pestre a VIRÁGÉRT-nek, Egerbe 200 szálat a Városgondozási Vállalatnak. Ezenkívül Salgótarjánba, Gyöngyösre és Szolnokra is szállítunk még. Helyi virágüzletünk nem képes az eladásra kész virágokat átvenni. Az első negyedévben 67 600 forint bevételünk volt csupán a szegfűből. Húsvétra hortenziából 15—20 000 forintra számítunk Egész éves virágértékesítési tervünk teljesítése, amely 590 000 forint, nemigen okoz majd gondot, virágjaink szépek, jól fejlődtek. A továbbiakban kiderül, hogy a városhoz 170 ezer forintos költségvetést nyújtottak be az új lakóépületek környékének parkosítására. A meglevő parkok karbantartására 240 ezer forintos szerződést kötöttek. Továbbfejlesztik a Kossuth tér, a Lenin tér, a Népkert parkosítását, ezenkívül még néhány utcát és játszóteret ültetnek be virággal és évelő növénnyel. Ellátják az állami gazdaságokat, az apci Fémtermiát és Petőfibányát is nyári növényekkel, rózsákkal, és évelő növényekkel. A virágok mellett zöldségféléket is termesztenek. Már eladtak körülbelül háromezer fej salátát, a paprika két hét múlva lesz piacképes, majd a karalábé és a karfiol következik. Ezeket a zöldárukat az üzemi étkeztetéshez szállítják és a földművesszövetkezetnek adják át. Már érdeklődött a Hungaro- fruct, tudnának-e szállítani exportra muskátlit? Valószínű, hogy rövidesen Dániában és Hollandiában is díszlenek majd a hatvani Városi Kertészet pompás muskátlijai. Ezek az ■ eredmények gyors felsorolásban. Panasz? Az nincs. Bár ... No, de nem panaszként! Az elmúlt év elején ötven forinttal megdrágult a koksz, amivel a virágházakat fűtik. Mivel évente 14—15 vagon kokszra van szükségük, ez a kiadási többlet jócskán megnyirbálta a bevételüket. Ezért tértek rá a széntüzelésre, abból persze több kell, de még így is olcsóbban jönnek ki. A kertészet további fejlesztéséhez fűrészelt fenyőárura lenne szükségük, de nincs kiutalás. Ablakokat kaptak, de keretük nincs. A virágüzletet is jó volna fejleszteni, de nincs megfelelő helyiség hozzá, ezért csak csinosítani lehet a meglevő, szűk, kis üzlethelyiséget. Azt is megtudtam még, hogy a kertészetet a felszabadulás utón romjaiból kellett újjáéoí- teni. Nem volt könnyű munka Dönsz László kertész irányította annak idején ezt a munkát. Befejezésül még meg kell mondanom, hogy a kertészetben, bárkivel beszéltem is, mindenki valósággal szerelmese a virágoknak. Nem munkának. hanem hivatásnak fogják fel a kertészetet. Így nyilatkozott Vajda Józsefné, a fiatal agrármérnök, a kertészet vezetője is. Kertész és mérnök... Az első pilanatra kicsit furcsán hangzik, de nincs ebben semmi csodálatos. A virágokhoz nem csak szív kell, hanem elmélyült, pontos szakismeret is. Ezt fejezi ki a mérnöki diploma. ★ Látod, kedves olvasó, ilyen munkát végeznek azok a kertészek, akiknek tevékenysége során megszületik az a park, amelyben önfeledten sétálsz. Ha teleszivod a tüdőd a mosolygó virágok illatával, gondolj egy pillanatra azokra is, akik hónapokon keresztül ápolják ezeket a virágokat, amelyek végül a te gyönyörűségedre is pompáznak ott. a zöld pázsit és a bókoló bokrok üde karéjában. G. Molnár Ferenc fl „malthus! elmélet“ - és akik hirdetik... Mindig; löbb az ember... .Levelezőink írják Szabálysértők Köztudomású, hogy a közúti forgalomban mindenki részt vehet, aki a közlekedés céljára kijelölt utakat, utcákat rendeltetésének megfele- lelően használja. A közlekedés ezenkívül szabályokhoz van kötve, amelyeknek betartása mindenkire kötelező. Még a gyalogosan közlekedők is kötelesek bizonyos fokú előírásokat betartani, de a járművek forgalmát még inkább szükséges megfelelő korlátozásokkal rendszabályozni. A gépkocsik például forgalmi engedély, rendszám, jó fék, kűri és világítás nélkül nem közlekedhetnek, de még a fo- gatos szekereknél is elő van írva a névtábla és éjjel a ki- ’ világítás. Szinte elképzelhetetlen, hogy egy gépkocsi rendszám nélkül közlekedjék, mert vajon helyes lenne-e, ha egy szabálytalanság elkövetése után egyszerűen elhajtana a felelős- ségrevonás elől? Igen nehéz lenne utólag megtalálni. De talán a fogatos szekerek nem követnek el szabálytalanságot? De mennyit! Szabálytalan kihajtás a mellékutcákból, jelzés nélküli befordulás, váratlan előzés ... Hány és hány eset van, amikor kizárólag a gépjárművezető figyelmességén múlik a baleset elkerülése. Természetes, hogy az utakon nem mindenhol állhat rendőr egymástól látótávolságban, aki a szabálysértőt felelősségre vonja, de bárki, aki az esetnek tanúja volt felírhatja és jelentést tehet. Azért van a névtábla, ha van. Sajnos azonban, igen sok fogatos szekér nincs ellátva névtáblával. Mit lehet ilyenkor tenni a szabálysértővel szemben, ha nincs rendőr a közelben? Csak egy példát említek a sok közül. Nemrégen az egyik — aránylag keskeny — makadámúion haladtam gépkocsival. Nagy sár volt. Velem szemben kétlovas szekér közeledett az út közepén. Jó előre adtam a kürtjelzést, de a lovak nem tágítottak az útg közepéről. Kénytelen voltam kövezetről teljesen lehúzódni,] a nagy sárba, de még így is] tartani lehetett attól, hogy a' szekér megrongálja a gépko-í csit. Megálltam és hirtelen ki-] lépve a kocsiból megfogtam a] lovak gyeplőjét, hogy arrébb tereljem a szekeret. Ekkor éb-s redt fel — részeg álmából —; a lovakat hajtó ember, aki; egyenesen az ostor után nyúlt] és le nem írható szavakkal il-i letett. Nagy igyekezettel vettem elő ceruzámat, hogy majd felírom — majd lesz neked, gondoltam. Nem lett semmi. Elment. Ugyanis sehol nem volt a szekéren névtábla. Mit tehettem? Semmit. Nem kevesebb bosszúságot okoznak a közlekedésben a ki-] világítás nélküli szekerek sem.] Nem szükséges különösebben] hangsúlyozni, hogy ezek mi-] lyen súlyos balesetek okozói! voltak és lesznek még. Nem; gondolnak rá az ilyen gazdák,] hogy hanyagságukkal nem-í csak masok, de saját épségü-í két is veszélyeztetik? ] Biztonságos közlekedés csak az előírások és szabályok pontos betartásával lehetséges — ezt mindenki tartsa kötelességének. Rendőrségünknek erélyesen fel kell lépnie a szabálysértőkkel szemben, ehhez viszont az is szükséges, hogy szabályos közlekedéssel és — ha szükséges — bejelentéseinkkel legyünk segítségükre. Dávid József, Eger. A "íróról órára mintegy öt- ezer emberrel emelkedik a világ lakosainak száma: évről évre 43 millió földlakóval több él bolygónkon, mint az előző években és biztosan mondhatjuk, hogy az évszázad végére a várható népesség száma a jelenlegi 2,7 milliárd* dal szemben majdnem megkétszereződik. A természet- és társadalom-tudománynak ezek a számok kategorikusan pa- rancsolóvá teszik, hogy az öt, vagy még több milliárd embernek a „természet nagy lakomájánál” a terítéket biztosítsák. A kapitalizmus főprédikóto- rai — akik magukat tudósoknak nevezik — nagy buzgóság- gal fedezik magukat a népességlavinával, mindenesetre nem azért, hogy az éhséget csillapítsák, hanem azért, hogy jajszóva] a világ hanyatlását hirdessék. „Mikor robban a népességbomba?'’ — kérdezi a nyugatnémet „Stern” című lap és példátlan cinizmussal biztosít arról, hogy: egy atombomba robbanása játéknak tűnne fel emelett a „népesség- robbanás” mellett. A következőkben szétpukkasztjuk a hazugságnak és hamisításnak ezt a hálóját. Körülbelül 160 éve jelent meg egy könyv Angliában „A népesedés törvénye” címmel, frója — Thomas Robert Malthus — szerint a népesség jobban szaporodik, mint amilyen mértékben az élelmiszerek termelése nő. Szerinte túl sok ember él a földön, számukat mindenképpen csökkenteni kell. Járványok, háború és éhség üdvösek, mert teret biztosítanak az életbenmaradottak- nak. Malthus az igazságot a fejére állította. Nem a kizsákmányolás. nem a haszonszerzés volt szerinte ezrek mérhetetlen nyomorának, szenvedésének oka, hanem a túlnépesedés. Az igazság ezzel szemben az, hogy míg Malthus idejében Angliában 8,9 millió ember élt, addig 100 évvel később, 33,9 millió, mégis e „túlnépesedett” Angliában is tut mindenki számára teríték, a természet nagy lakomájánál. Malthus népesedés törvényének Marx és Engels adta meg a tudományos ha'aldöfést. lennek ellenéré élnek még Lj a nyugati világban ifjú Malthusok. Egyikük dr. Fleudenberg professzor, aki a következőket írja: ,,Ha a tudományok jelenlegi állása mellett is a föld népességének több mint fele nem rendelkezik a napi legszükségesebb 2000 kalóriával és ez az agrártechnika nagy haladása ellenére sem tud lépést tartani a népesség nagy arányú növekedésével, — az elkövetkező évszázadban ilyen körülmények között csak azt tételezhetjük fel, hogy az emberek nagy csoportja éhenhal, vagy megöli egymást”. Milyen sok hazugság egyetlen mondatban; és mindegyiket játszva meg lehet cáfolni. A milliók ugyanis nem most szenvednek, hanem még mindig. Egyszerűen azért, mert ma még a 350 milliót kitevő mezőgazdasági munkával foglalkozó család, több mint felének egyedüli szerszáma a fejsze, vagy az eke: mert a föld trágyázásának legprimitívebb törvényeit — melyeket már több mint 100 éve ismerünk, — ma még csak tíz százalékban alkalmazzák; mert még ma is — ott hihetetlenül hangzik — a kapitalista országokban a „nagy aratás — nagy gond" leiszavához híven ezer és ezer tonnányi élelmiszert semmisítsenek meg, a magas árak tartása érdekében. Tény az, hogy maguk a polgári társadalomtudomány szakemberei már nem sokkal az első világháború után bejelentették, hogy a technika akkori állása mellett 9 milliárd ember élhetett volna a földön — még akkor is, ha mindenütt a legprimitívebb módszereket alkalmazták volna, nem is beszélve a lakatlan új földrészek és földterületek meghódításáról, megműveléséről, a növény- és állatvédelem új módszereiről és mindazokról a nagyszerű eredményekről, melyek az utolsó évtizedekben a gazdasági élet legkülönbözőbb ágaiban születtek. Mindezekről Freudenberg professzor és társai nem óhajtanak tudomást venni. 1958-ban 150 ezer ember halt éhen Indiában, pedig ezt a 150 ezer embert meg lehetett volna menteni az életnek, mert bebizonyított tény, hogy már ma 30 milliárd emberről , tudna gondoskodni földünk. A hatalmas Kína egy év alatt meg tudta ’ kétszerezni termelési eredményeit, nem is annyira a gépek segítségével, mint inkább új munkamódszer, a kollektív gazdálkodás bevezetésével. Es tény az is, hogy a föld még ma is óriási, fel nem tárt tartalékokkal áll rendelkezésünkre. A z atom- és hidrogénbom- baktól kell megszabadulnia az emberiségnek! Hásvét előtt az egri üzletekben Most, a húsvéti ünnepek előtt, régen látott forgalom van az egri üzletekben. A helybeli és vidéki közönség bőven vásárolja húsvétra az édességeket, az illatszereket és az ünnepi asztalra való finom falatokat. Felkerestük hát ezeket az árukat forgalombahozó üzleteket, hogy tájékozódjunk az egyes cikkek választéka és a forgalom felől. Az ILLATSZERBOLTBA vezet először az utunk. Molnár Lászlóné árudavezető elmondja, hogy már április 1-től emelkedett a forgalom, s most mintegy 30 százalékra tehető a húsvéti forgalomból adódó napi bevételi többlet. — Százezer forint értékben kaptunk húsvéti kölniárut és így minden igényt ki tudunk elégíteni. Van a magyar kölnivizek mellett bővén francia, német, lengyel gyártmány is. Igen szép és finom díszdobozok is érkeztek, amelyek a legválogatottabb igényeket is kielégítik — nyilatkozott az illatszerbolt vezetője. Megtudjuk, hogy a vásárlók igényeinek kielégítésére ünnep előtti szombaton, egyfolytában nyitva tartanak délután 5 óráig, húsvéthétfőn pedig reggel 9-től déli 12-ig állnak a vásárlók rendelkezésére. Az ÉDESSÉGBOLTBAN Szálai Pálné árudavezetövet csak záróra után tudunk beszélni, mert a vásárlók tömege teljesen megtöltötte az üzlethelyiséget. — Az előző évekhez mérten — mondja — sokkal bővebb a választék. Eddig is már mintegy 50—60 ezer forint forgal mat bonyolított le az édességbolt, kifejezetten csak húsvéti áruból. Igen kedveltek a figurák. amelyek az idén csak tiszta csokoládéból és nugátból készültek. Újdonság — hosszú évek után ismét — a zomán- cos figura, amelynek anyaga hasonlóan színcsokoládé. Igen kedveltek a díszdobozokban forgalomba hozott édességek, melyekből bőven van választék. Külön dicsérettel emlékezett meg Szalainé elvtársnő a FU- SZÉRT-ről. amelynek dolgozói gyorsan elégítik ki a felmerülő szükségleteket. Pillanatkép Tavasz a Tisza mentén A z Alföld sík területének egy kis része, mint smaragdzöld drágakövekkel díszített ékszerdoboz, úgy tűnt elém a zöldellő vetések mellett elszórtan álló fákkal. Az Alföld, amelyről Petőfi Sándor oly sokszor énekelt, az Alföld, amely sokak gondolatvilágában valaha a kietlen területet jelentette, megmutatkozott előttem úgy, hogy ezután csak nagy szeretettel tudok visszagondolni reá. A por és homok, amely ennek a területnek jellegzetes velejárója, s amely sokak számára szinte kibírhatatlanná teszi e vidéket, puha szőnyeggé változott, amelyben süpped a kerék és hangtalanul léphet a nyugalomra vágyó ember. A fényesszörű két ló víg kocogással húzta a hintát. A néhol felhős, de a felhők mögül kiragyogó kék ég alatt, a tavasz leheletétől kissé bódultán madarak röppentek, friss' hetesben foglyok futottak, csali a gémeskutak álltak lustán, unottan, béleszúrva csápjukat a kút kék eget visszaverő csillogó tükrébe. A legelőkön — a par nappal ezelőtt esett esőtől megtelt — pocsolyákban víg röfögéssel ki- sebb-nagyobb malacok pancsoltak vagy rágták a zsenge füvet. A Tisza mellett levelet bontottak a cserjék, s az öreg révész, ahogy belementette lapátját a víz fodrozó habjába, s távolba néző szemmel kémlelte a lassan tornyosuló felhőket, széltói cserzett barna, megtört arcán keserű vonás vert tanyát. Ügy lehet, kevés volt az utas e napon. Átértünk a túlsó partra és mintha csak a révész hangulata folytatódott volna, gomoly- gó, károgó varjúsereg repkedett fejünk felett. A tavaszi égbolt azonban versenyt ragyogott újra a víz színével, a zöldellö határral, s a pitypang sárga szirmait tette még sziporkázóbbá. Beléptünk a természet csodálatos dísztermébe, ahol márvány, faragott oszlopoknál szebbek a vastagkérgü fák, az ünnepi muzsikát a szél szolgáltatja, ahogyan surran egyik fától a másikig, s játékos kedvű madarak pittyegnek bele szólóénekesekként e felejthetetlenül szép természeti kórusba. Kis fahíd alatt kiszáradt árokkal kanyargóit a „Dög-Tisza”. Néhol egy-egy pocsolya árulkodott még arról, hogy valaha az árokban víz is volt. Az erdőben a másutt szokásos aljnövényzet mellett, fehér bársonyos harangfejét szerényen lehajtva, tavaszi tőzi- ke borította virág szőnyeg gél az öreg Tisza partját. Fáradt halász nézte szánakozva napi zsákmányát, mert bizony a Tisza ma mostohán bánt vele, kevesebbet adott a szokottnál az ezüstpikkelyes süllőkből, hegyesorrú kárászokból. El is köszönt nemsokára, megemelve zsíros kalapját felénk. Távolodó alakja lassan beleveszett a leszálló alkonyat szürkéskék fátylába. (Keskeny Ilona) A „CSEMEGE" Széchenyi utcai üzletébe visz az utolsó utunk. Hám János üzletvezetőt a hatalmas forgalomból alig tudjuk néhány percre félrehívni. Elmondja, hogy alaposan felkészült az üzlet a húsvét előtti forgalomra. Bőven és nagy választékban állnak a vásárlóik rendelkezésére különböző likőrök, pálinkák és borok, az egri fajborok mellett van más tájjellegű bor is. Most érkezett tokaji csemegebor és a Budapestről szállított cukrászati készítmények mellett, bőségesen tudja az üzlet kielégíteni az édesipari gyártmányok iránti szükségeletet is. Bőségesen érkeznek az ünnepek előtt Budapestről hideg- konyhakészítmónyek. különböző saláták, francia saláta, gombasaláta és kaszinótojás kelleti magát. A változatos felvágott áruk mellett főtt húsárukban is válogathatnak majd a vevők. Száz kilogramm gépsonkát is rendeltek az üzlet részére. A FŰSZERT megígérte, hogy az ünnepek előtt még lé tudja szállítani a süteményekhez szükséges sütőport is, amely, amióta bevonták a készletet a forgalomból, hiány* cikk volt. A „CSEMEGE” dolgozói, a vásárlók kívánsága szerinti tartalommal, szép zsar- dinett ajándékkosarakat is állítanak össze. Hám elvtárs felhívta a figyelmünket arra. hogy a dolgozó nők munkáját megköny- nyítendő, vegyék bátran igénybe az ünnepek előtti bevásárlásaiknál a díjmentes házhozszállítási szolgálatot. Azzal a jóleső érzéssel zárjuk körsétánkat, hogy kereskedelmünk jól felkészült az 1960-as húsvéti csúcsforgalomra és mind mennyiségben, mind minőségben bőségesen ki tudja elégíteni a vásárlók legkülönbözőbb kívánságát és igényét. Amikor kezünkbe vesz- szük majd húsvétkor a kölnis locsolóüveget, vagy a dúsan terített asztal mellett ülünk, gondoljunk egy pillanatra k'ereske- ídelmünk dolgozóira, akiknek nagy körültekintése és szorgalma nem kis mértékben járult hozzá az ünnepi napok sikeréhez.