Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-15 / 89. szám

\ 4 NÉPÚJSÁG I960, április 15., péntek tJfSEfi A POLYA Nagy tumultus az egri vasút­állomás előtti autóbusz meg­állónál: mindenki siet, egymást taszigálva nyomakodnak fel az emberek a kocsira. Előttem idősebb asszony áll a tömeg­ben, karján pólya, egy világos­kék gyapjútakaróba bugyolál- va. Felszállni igyekszik, de a tömegben nagyon lassan jut előre. Ekkor valaki megszólal: „Engedjék felszállni a nénit, nem látják, hogy kisgyerekkel van ...■’ A tömeg azonnal szét­válik és az asszony akadály nélkül fölszáll. Mögötte én is. A kocsi elejére kerülünk — ülőhely már nincs, állunk mind a ketten. Gyorsan körülnézek, s látom, hogy mögöttünk két férfi ül. és figyelembe se ve­szik a pólyával álló asszonyt. Rájuk szólok: „Kérem, egyi­kük adja át a helyét az asz- szonynak. láthatják, pólyával van..." Az egyik-férfi azonnal fel is áll és sajnálkozik, hogy nem vette észre... én meg da­gadok az örömtől, hogy jót tettem. És ekkor mi történik? Az asszony mosolyogva meg­szólal: ,,Ó, még nincs a pólyá­ban kicsi, majd csak lesz, most viszem a lányomnak a kórház­ba ..." Akik körülöttünk áll­nak, mind felnevetnek, én meg csak. elvörösödök és szállnék lefele, de már nem tehetem, indul az autóbusz ... (—r) — A HATVANI vasutasok Liszt Ferenc kultúrotthoná- nak KISZ-fiatalokból álló színjátszó csoportja április 17-én, vasárnap este 7 órakor vidám kabaré-estet rendez. Utána éjjel két óráig tánc lesz, s a fiatalok kérésére hét­főn locsoló-bált rendez a kul­túrotthon vezetősége.- EGY KILOMÉTER új út készült el a községfejlesztési terv keretében Pétervásárán. Ezzel a község paplázi részén is megoldódott a sáros út prob­lémája. — A HATVANI Vörös­marty Művelődési Ház irodal­mi színpadának vezetősége tegnap este ülést tartott, ame­lyen a többi között megbe­szélték a Hazafias Népfront megyei bizottsága által ren­dezendő békeműsorral kap­csolatos tennivalójukat.- ÖT TERMELŐSZÖVET­KEZETI községben: Bükkszé­ken, Egerbocson, Kisfüzesen, Recsken és Terpesen növen­dékistálló, kukoricagóré és sertésfiaztató építését tervezik. Az építkezésekre közel 700 ezer forintot terveztek és kivitele­zését a községfejlesztési brigád végzi. — JAVÍTJÁK az egri ut­cák aszfaltburkolatát. A Do­bó tér után jelenleg a Széche­nyi utca megrongálódott út­burkolatának rendbehozásán dolgoznak az útépítők.- MEGKEZDTÉK Pétervá­sárán a járási tanács épüléte előtt levő tér parkosítását. A munkálatokat a községfejlesz­tési brigád végzi. Dz üzletek ünnepi nyitvatartásának ideje A HEVES MEGYEI Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat értesíti kedves vásárlóit, hogy a husveL kettős ünnepre való tekintettel, a zavartalan áruellátás biztosítása érdekében az alanti nyitvatartási ^Április 16-án, szombaton a nyúj­tott és a kétműszakos boltok, va­lamint a délelőtt és délután nyit- vatartott boltok a szokásos szom­bati nyitvatartás szerint tartanak nyitva. Azok a boltok, amelyek csak délelőtt szoktak nyitvatartam, a szokott nyitvatartástól eltérnek, és ebédszünet megtartása nélkül délután 18 óráig tartanak nyitva. Április 17-én, vasárnap: Gyöngyösön 6 órától 10 óráig ke­nyér- és tejárusítás végett az j... 4., 19 és a 29. tejbolt tart nyitva. A 9. édességbolt, valamint a 15. trafik­áruda a szokásos vasárnapi nyitva­tartási idő szerint tart nyitva. Hatvanban 6 órától 10 óráig a ke­nyér- és a tejárusítás végett az 50., 54 57. és 61. tejáruda tart nyitva. Petőfibányán a 77. fűszeráruda ' a hatvani nyitvatartás szerint tart 11 ^Egerben 6 órától 10 óráig az élel­miszer üzletek közül csak azok árusítanak, amelyek vasarnap egyébként is nyitva tartanak. Az édesség-, valamint a dohányboltok 8 órától 12 óráig tartanak nyitva. Április 18-án. hétfőn minden bolt zárva tart, kivételt képeznek a tej­szakboltok. melyek Egerben. Gyön­gyösön és Hatvanban 7 órától 10 óráig tartanak nyitva. Az édesség- és dohányboltok vasárnap a szo­kásos módon árusítanak. HEVES MEGYEI GLELMISZER KISKER, VALL, Csudakarikás BEVALLOM őszintén, ami­kor a címét olvastam, azt gondoltam, ismét egy sablo­nos, ún. népi mesejáték rej­tőzik mögötte. Persze még eb ben az esetben sem lebecsü­lendő a lelkes kollektíva mun­kája, amellyel népünk évezre des mesekincsét igyekszik megeleveníteni a színpadon gyermekek és felnőttek szóra­koztatására, épülésére. Hiszen az elnyomatás századai alatt ebben a formában igyekezett magának emberi igazságot osztani a dolgozók tömege, a jogaitól megfosztott nép. Az előadás azonban ennél sokkal többet adott. Dr. Bene­dek András, a Nemzeti Szín­ház dramaturgja, aki szeré­nyen vallja magát a legna­gyobb magyar mesemondó, Be­nedek Elek követőjének, nem csupán a színpad követelmé­nyeihez igazította a mesét, de mondanivalójában újat, mait, korszerűt adott. Itt nem aka­rok most kitérni arra, mit mond a modern népmesekuta­tás a mesék eredetéről, mon­danivalójának színesedéséről, csupán azt az egyet emelem ki, hogy a mese örök monda­nivalói soha el nem évülnek, legfeljebb formáját tekintve újulnak meg. Erre ad szép példát a „Csu­dakarikás”. Magja ősi erede­tű, a beledolgozott motívu­mokkal nem egy mesében ta­lálkozunk, mégis a ma hang­ját érezzük kicsendülni belőle, amikor a néző a színpad meg­győző erejével látja, hallja be­igazolódni, hogy az igazság, a szegény ember igazsága győz minden gonosz felett. CSAKNEM egy egész tanév munkája fekszik a színrevitel- ben. A Pedagógiai Főiskola gyakorló iskolája úttörőcsa­patának szinte valamennyi tagja: pajtások és csapatveze­tőségi tagok kivették a részü­ket a munkából. Legelőször Nagy Andor nevét kell meg­említeni, aki nem is tagja a tantestületnek, de mint a TIT titkára vállalta a betanítás és rendezés oroszlánrészét. Az ő önzetlen munkájáért ezúton is kifejezzük köszönetünket. A szülői munkaközösség tagjai is igyekeztek részt vállalni a nagy munkából, elsősorban a kellékek előteremtése és a kö­zönségszervezés területén. Az iskola kollektívája feléjük is a köszönetét tolmácsolja. Az ifjú szereplők közül ne­héz lenne külön-külön kiemel­ni valamennyinek az erényét. Talán először is Fodor Károly Jánosát említsük meg, aki hi­telessé tette a minden gono­szon győzni tudó tiszta szívű szegényembert. Juliska szere­pében Tóth Mária, illetve ket­tős szereposztás révén Prókai Jutka nyújtott kedves alakí­tást. A királyi párt Harmati János és Ónodi Ágnes, illetve Lőrinc Erzsébet személyesítet­ték meg mélyen átélt játék­kal. Nagyon ügyesen oldotta meg nehéz feladatát Csathó Emil, aki Galiba szerepében egy mindig lábalatt levő kis­fiút alakított. Rózsa Sándor Marci bácsit, Bergengócia öreg csőszét alakította teljes hitelességgel. Rátkai Ferenc az udvarmestert személyesí­tette meg, a tőle megszokott ügyességgel. A legmozgalma­sabb szerepe Heiling János­nak, Szombati Istvánnak és Nagy Sándornak jutott. A há­rom ördögöt: Lucifert. Duru- mót és Belzebubot szólaltaták meg a nézők igen nagy tetszés- nyilvánításától kísérve. A kisebb epizódszereplők játékának értékelésére e he­lyen nem térhetünk ki, nem árt azonban a nevüket megje­gyezni, hiszen még bizonyára ta­lálkozunk velük. Kedves, játé­kos hangulatot varázsoltak a színpadra Bak Ibolya, Ráduly Margit, Fodor Kati, Birincsik Kati, Köröskényi Erzsi, Tóth Ági, Lökös Vera, Tóthpál Edit és Graff jódi Zsuzsi. A re­gősök köszöntőjét Kerékgyár tó Laci, Denk Gabi, Jókai István, Moldoványi Tibi, Ve­res Feri és Rózsa Laci mond­ták el, illetve kísérték zen vei. AZ ELŐADÁS — a közön­ség véleménye szerint — igen nagy sikert ért el. A gondos felkészülés, a lelkiismeretes munka, és mintegy a darab mondanivalója igazolásaként: a közös munka meghozta a gyümölcsét. Felnőttek és gye­rekek együtt izgultak a sze­replőkkel, s a végén hatal­mas taps jutalmazta őket. Ez­úton is szóljon a köszönet a kedves közönségnek, akik el­jöttek, erkölcsi támogatásuk­kal biztosították a közvetlen sikert és a maradandó élményt a gyermekszereplők számára, s nem utolsósorban az anya­giakat is, aminek eredménye­ként a nyáron sok-sok pajtás veheti ki részét az úttörő tá­borozás örömeiből. Halasy László Egy kultúrotthon a termelőszövetkezetért A káli művelődési otthon igazgatója és az otthon aktí­vái igen sokat tesznek a köz­ségben működő termelőszö­vetkezetek megszilárdításáért. Nagy László igazgató február óta hetenként két alkalommal munkaegységszámítási tanfo­lyamot vezet. Igen látogatot­tak ezek az előadások, egy- egy alkalommal 50—60 ember is megjelenik. Különösen a Tárná menti Termelőszövetke­zet tagjai vesznek részt aktí­van ezen a tanfolyamon. EGRI VÖRÖS CSILLAG Mennyei pokol EGRI BRÓDY Téves kapcsolás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Három csillag GYÖNGYÖSI PUSKIN Magány HATVANI KOSSUTH Szombattól hétfőig HEVES Rakétatámaszpont FÜZESABONY Nincs előadás PÉTERVÁSÁRA Nincs előadás műsora Egerben este 7 órakor: KORMOS ÉG A kultúra káli munkásai — főleg a pedagógusok — a kü­lönböző adminisztrációs mun­kákban is segítséget adnak a termelőszövetkezeteknek. a kultúrotthonban működő könyvtár pedig jó olvasni­valókkal látja el a szövetke­zetek tagságát. Dicséretre méltó az a tervük is, hogy júniusban képkiállí­tást rendeznek, ahol rajzokkal, grafikonokkal és fényképekkel mutatják be a káli szövetke­zetek eddigi munkáját és ered­ményeit. Eddig is már több sikeres fényképfelvételt készítettek a termelőszövetkezetek életéből, és ebbe a munkába az iskolák tanulói és nevelői is egyaránt sikeresen bekapcsolódnak. Hatvan város anyakönyvéből Születtek: Racsek Ferenc, Ür László, Abelovszki Tibor János, Veréb Pál, Molnár László, Lőrinc István János, Milák Bertalan, Bo­dor Mária, Angeli Éva, Kiss Mária, Tóth István. Meghaltak: Vaka János, Muth Sándomé (Fehér Borbála). LOMONOSZOV I960. ÁPRILIS 15., PÉNTEK Névnap: ANASZTÁZIA * 195 évvel ezelőtt. 1765-ban haiti meg MIHAIL LOMONOSZOV orosz \ természettudós’ és költő. Tudomá-c nyos munkái a természettudomá- j nyok több ágát ölelik fel. Azl anyag felépítésének magyaráza-J tára az atomok és molekulák eí-? méletét ő alkalmazta először. Ódá-r kát, drámákat, orosz nyelvtant írt, nevezetes Nagy Péter című epo-^ sza. 1755-ben ő alapította a moszk-? vai egyetemet, amely ma is az őj nevét viseli. Lomonoszov 1711-ben i született. { 95 évvel ezelőtt gyilkolta meg egy Z fanatikus rabszolgatartó-párti me-f lénylő ABRAHAM LINCOLNT, azl USA elnökét. Elnöksége alatt a déli 5 államok kimondták elszakadásu- ( kát, mert nem fogadták el a rab-í szolgák felszabadítását. Emiatt in-| dúlt meg az amerikai polgárhábo-s rú (1861-től 65-ig). 18G2-ben adta ki) Lincoln híres kiáltványát, amellyel? felszabadította a néger rabszolga-1 kát. s Negyven évvel ezelőtt, 1920- i ban alakult meg a Spanyol Kom-f munista Párt. t FILM: Téves kapcsolás KOMÁN FILM Négy fiatal félreértéseken alapuló vidám kalandjait mondja el. A filmet az egri Bródy Filmszínház mutatja be április 15-től 20-ig. Szeptember 1-től újabb kedvezményeket kapnak az egyetemre járó dolgozók Kik kérhetik felvételüket a felsőoktatási intézmények levelező esti tagozataira A Művelődésügyi Miniszté­riumban kapott tájékoztatás szerint az egyetemek, főisko­lák és akadémiák levelező, il­BIZONYÄRA emlékeznek még: legutóbbi írásomban azt mondottam el, miként szaba­dultunk ki a fehérek fogságá­ból. Most, az utolsó napokra emlékezem, melyeket még a táborban töltöttünk... A vidámság ütött tanyát ab­ban a táborban, ahol nevetés talán sohasem hallatszott: a berezókai hadifogolytáborban önfeledt, tréfás szavaktól vol­tak hangosak a korhadt faba- rakok. Kimondhatatlanul bol- dogak voltunk, hisz felszaba­dultunk. Szabadságra vágy­tunk és most szabadokká vál­tunk. Sőt: egyszer és minden­korra a nagy ügy katonáivá is. Talán megértik lelkiállapo­tunkat. Mert azok a Vörös­katonák is, akik hozzánk jöt­tek, megértették, még azon sem mosolyogtak, amikor mi, a le­gyengült emberek — kik szinte' saját testük súlyát is alig tud­tuk cipelni — fegyvert és kato­nai felszerelést követeltünk. Fegyvert persze nem kap­tunk. Nem mintha féltek volna ke­zünkre bízni, ez idő tájt már sok helyütt megmutatta a ma­gyar baka, milyen elszánt, mennyire hős, ha tudja, miért harcol; egyszerűen nem volt mit adni. összebarátkoztam az egyik parancsnokkal, akit a mi egy­ségünk nevelésére, vezetésére osztottak be, s tőle, Petro Va- sziljevics Jegorovtól kérdez­tem: — Honnan kapunk fegyvert? HAMISKÁSAN mosolygott ritkás, de annál hosszabb ba­jusza alatt, aztán vállamra esa­Mindenképpen a halál jut osz­tályrészül ... És ha már meg kell halnunk, akkor már em­berhez, tértihez méltó halállal haljunk. Megindultunk. NEM VOLT EZ SZABÁ­LYOS roham, nem hallatszott csatakiáltás. A rongyos, tor­zon borz, szakállas, égőszemű tömeg vak gyűlölettel, némán törtetett mindig feljebb, a ge­rincre. A fehérek meglepődtek, er­re nem számítottak. Mi pedig, mint megannyi megszállott, törtünk a roham­tól hökkent, sőt mindinkább rémült fehérekre. Először pusz­ta kézzel és fütykössel, puska­aggyal csépeltük őket, aztán kitéptük kezükből a puskát és saját szuronyukkal döftük 1® őket... És amit kezdetben ta­lán mi hittünk legkevésbé: győzelemmel végződött a ro­ham. A fehérek fejvesztetten menekültek, elszórták fegyve­reiket. otthagyták géppuskái­kat, felszerelésüket, s csak azon igyekeztek, hogy életüket mentsék. Megfutottak. A SEBESÜLTEK összeszedé- sekor találtam Petro Vaszilije- vics Jegorovra. Már alig volt benne élet. Még a domb al­ján tüdőlövést kapott, s lábát is valósággal lefűrészelte egy géppuska-sorozat. Megismert és intett szemével, hogy szólni akar. Hangját alig értettem: — A magyarok ördögök ... És meghalt. De még mintha üvegesedé szeme is huncut- kodva kacsintott volna rám: ugye, mondtam, szereztek ti fegyvert... CSEHILY GYULA« Egy internacionalista harcos emlékirataiból letve esti tagozataira, valamint az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem nyelvtanfolyamára je­lentkezhetnek mindazok az érettségizett (szakérettségizett), vagy annak megfelelő közép­iskolai végzettségű dolgozók, akik 1. a 22. életévüket be­töltötték, de a 40 éves kort még nem lépték túl. 2. A vá­lasztott egyetem szakirányá­nak megfelelő, legalább kétévi szakmai (termelési, államigaz­gatási, stb.) gyakorlatuk van. 3. Egészségileg alkalmasak egyetemi tanulmányokra. Azok is jelentkezhetnek le­velező, vagy esti tagozaton to­vábbtanulásra, akik a dolgo­zók középiskoláiban az idén érettségiznek. Az ilyen pályá-. zók jelentkezési lapjukhoz csatoljanak iskolalátogatási igazolást, érettségi bizonyítvá­nyukat pedig a felvételi vizs­gán kötelesek bemutatni. A jelentkezési iratok bekül­désének határideje május 15., a Földművelésügyi Minisztéri­um felügyelete alá tartozó fel­sőoktatási intézményekre — a Soproni Erdőmérnöki Főiskola kivételével — szeptember 15; A pályázóknak felvételi vizsgát kell tenniök. Ennek te­matikáját a jelentkezési iratok beérkezése után az egyetem megküldi. Az egyetemi, főiskolai leve­lező, vagy esti oktatásban részvevőket megillető újabb, jelentős kedvezmények (a ta­nulmányi szabadság idejének megnövelése, az utazási költ­ségtérítés kiterjesztése, konzul­tációs központok, stb.) — ame­lyekre vonatkozólag a Minisz­tertanács április 7-i ülésén ho­zott határozatot — 1960. szep­tember 1-től lépnek érvénybe; AZ UTAZÁSUNK ötödik vagy hatodik napján — máú sem tudom, melyiken — a moz­donyvezető megadta az előre megbeszélt vészjelet, amely í fehérek felbukkanására figyel meztetett. Elég volt csak kipil lantani a vagon ajtaján, hog) tisztában legyünk veszélyes helyzetünkkel. Szerelvényünk két domb között vesztegelt, előttünk a sínpárt felszedték, s mögöttünk a híd, melyet bár­mikor felrobbanthatnak ... A dombokon, két oldalról lőni kezdtek bennünket a fehérek. Csupán néhányunknak volt fegyvere. Amennyire lehetett, védekeztünk és viszonoztuk a tüzet, miután leugráltunk a szerelvényről és fedezékek mögé hasaltunk. A helyzetünk egyre jobban kilátástalannak látszott. Csak idő kérdése és a fehérek, biztonságos he­lyükről kiirtanak az utolsó szálig. És ekkor. Szájról szájra járt a pa­rancs: — Rohamra megyünk! Első hallásra valóságos is­tenkísértésnek tűnt a gondo­lat. Roham! Fegyverek nélkül, vagy legalábbis kevéssel a jól felfegyverzett ellenség által megszállt domb ellen ... Ro­ham? .., De ha maradunk, szinte célba lőhetnek ránk!... pott és így válaszolt: — Majd szerzel fegyvert ma­gadnak, elvtárs! Meglepődtem. Hogyan jut­hatnék én gépfegyverhez, vagy puskához, de még csak egy szuronyhoz is? Rámszegezte vidáman hunyorgó szemének tekintetét és így szólt: — A fehérektől — felelte. ★ Hosszú volt a tábortól az ál­lomásig vezető gyalogos út a gyenge emberoszlop számára. Az állomáson azonban négy napig tartó pihenés követke­zett és ezek a napok úgy-ahogy rendbeszedték a vöröshadsereg új katonáit. Szinte szemláto­mást tértünk magunkhoz, erő­södtünk és kezdtünk már a külsőnkkel is törődni. Érthető, hisz katonák, vöröskatonák voltunk... Aztán megérkezett a lassan guruló, irdatlan hosszú szerel­vény. Ügy tudtuk, hogy a moz­donycsere után nyomban indu­lunk, ám meglepetésben volt részünk. Az üresnek vélt sze­relvény csaknem dugig telt menekültekkel, nőkkel, tehe­tetlen öregekkel, gyerekekkel, kiknek -a fehérek elől kellett menekülniük. Elhúzódott a bevagonirozásunk és délután helyett csupán másnap reggel indultunk. Irány: Tomszk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents