Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-15 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Indulás AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 89. szám ÄRA: 50 FILLÉR 1960. április 15., péntek II mennyiségi szemléiét ellen Az elmúlt években túlteljesítettük termelési tervein­ket és dolgozó népünk szorgos munkája eredményeként népgazdaságunk fejlődési üteme meggyorsult. Jelentős mértékben nőtt az ipari termelés, mezőgazdaságunk össz­termelése meghaladta, a munkatermelékenység elérte a tervezettet, a közelmúltban kifizetett nyereségrészesedé­sek pedig bizonyítják, hogy eredményeket értünk el az önköltségcsökkentés terén is. Sikereink és az egyre szélesedő munkaverseny len­dülete közben veszély fenyeget bennünket: „A mennyi­ségi szemlélet”, azaz a terv mennyiségi előirányzatainak mindenáron való túlteljesítése. Félreértés ne essék, nem a tervek mennyiségi túlteljesítésére való törekvés ellen emeljük fel szavunkat, hanem azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy nem törekszünk eléggé a termelékenység növelé­sére, a gazdasági vezetők nem fektetnek kellő súlyt a minőség javítására és a termelés gazdaságosságára, va­gyis egyesek a tervteljesítést kizárólag a mennyiségi elő­írások elérésével már teljesítettnek vélik. Kétségtelen, az iparral szemben támasztott fokozott mennyiségi követelmények nem kis mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy száz százalékon alul maradni főben­járó bűn, de a terv egyéb minőségi mutatóitól való le­maradás fölött könnyebben szemet húnyhatunk. De gaz­dasági vezetőink nézzenek önmagukba és feleljenek őszintén: nem azért fordítják-e erőfeszítéseik jelentékeny részét a termelési érték növelésére, mert ez megszokot­tabb, könnyebb és kézenfekvőbb megoldás? Ki merné azt állítani, nincs-e abban jó adag megalkuvás, hogy 1959. végére az ipari termelés színvonala 12 százalékkal, ezzel szemben az egy munkásra eső termelés csak öt százalék­kal haladta meg az előző évit? 1958-ban az ipari terme­lés növekedésének több, mint hatvanöt százaléka a ter­melékenység emelkedéséből adódott, ezzel szemben ta­valy 45 százalékkal csökkent ez az arány, vagyis a terme­lés növekedésének nagy részét létszámemelésből fedez­tük. De az egy főre eső termelési érték sem mutatja a termelékenység alakulásának hű tükörképét, mert az elmúlt évben emelkedett a túlórák száma. Megyénkben például az egri Finommechanikai Vállalatnál és a Szil­vásvárad! Mészműnél. Komoly előrehaladást jelent az, fíogy az ÉM Heves- megyei Építőipari Vállalat fővállalkozóként 1957-ben 45 milliós* 1958-ban 67, 1959-ben 105 milliós termelési érté­ket ért el és az 1960. évi programjuk 187 millió. De nem szabad szem elől téveszteni az 1959. évi termelői árren­dezést és azt hogy a kooperáció — a fővállalkozó és al­vállalkozói kapcsolatok — arányainak nagyobbarányú növekedése országos tapasztalatok szerint nem magyaráz­ható csak műszaki-technológiai okokkal, ésszerű speciali­zálódással, hanem sokszor túlságosan érvényesülnek a mennyiségi tervteljesítésre, a termelési mérték „erősza­kos” növelésére irányuló törekvések. Ha gazdasági vezetőink nagyobb súlyt helyeznének a minőségi prémiumos bérrendszerre, akkor bizonyára nem lenne annyi hibás rádió, selejtes konfekciós áru és nem lenne annyi panasz az új épületekre. Senki sem vonja kétségbe, hogy a mi társadalmi rendszerünkben termékbőségre van szükség, mert csak így növelhető évről évre a nemzeti jövedelem és csak abból oszthatunk, amit megtermeltünk, de gazdasági rendszerünk fölénye nem utolsósorban azon dől el. hogy mennyiért tudunk megtermelni egy kiló húst, kenyeret, egy méter szövetet, hány forintért tudunk felépíteni egy lakást és mennyibe kerül egy szobabútor. Sok még a teendőnk a gazdaságosabb, a hazai adott­ságoknak jobban megfelelő gyártmánystruktúra kialakí­tása, a technológia javítása és a műszaki színvonal eme­lése terén. Gazdasági vezetőinknek a tervkészítéstől kezdve a munkaverseny-mozgalom, a szocialista munka­brigádok irányítása és a napi termelői munka közben egy pillanatra sem szabad megfeledkezniök arról, hogy fej­lődésünk mai szakaszában fokozottabb felelősség hárul rájuk. A párt iránymutatása, a munkásosztály ereje és gaz­dasági vezetőink több éves tapasztalatai kellő biztosítékot nyújtanak arra, hogy az egyoldalú mennyiségi szemlélet nem fogja fékezni további előrehaladásunkat, és „a meg­felelő tartalékok biztosításával”, józan „népgazdasági szemlélettel” felvértezve, évről évre jobban teljesítjük a termelés minőségi mutatóit is és hamarosan döntő sikereket érünk el a gazdaságosabb termelésben. A Mátravidéki Erőmű KISZ-i ff óságának felhívása a megye fiataljaihoz Ma: Clara Zetkin: VISSZAEMLÉKEZÉSEK LENINRE ★ G. Molnár Ferenc: A SZÉPSÉG BIRODALMA ★ LEVELEZŐINK ÍRJAK ★ HÍREK — SPORT Lapzártakor érkezett: Amint az MTI jelentette,; tegnap délután megérkezett Budapestre Szukarnó, Indoné­zia elnöke. A magas vendéget; a párt és a kormány vezetői, I valamint a főváros dolgozói; üdvözölték. •'' ■ — aWErf'- '*< : Több millió forintos költséggel felépült az új gyöngyösi autóbuszmegálló, s az­óta nap mint nap autóbuszok százai indulnak a Mátrába, Budapestre és a környék fal­vaiba. Képünkön Deák Ferenc forgalmi menetirányító éppen egy Galyatetőre induló autóbusznak adja meg az indulási engedélyt. (Foto: Tőzsér István.) >^AAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA!>VWN^AAA^NAAAAA^yNAAAAAAAAAAAAAAAAAA/>A# Lengyel vendégek Egerben Hazánk felszabadulásának 15. évfordulója jegyében teg­nap újabb baráti találkozóra került sor Egerben. Ezúttal a lengyel nagykövetség több ve­zetője és munkatársa, a Len­gyel Olvasóterem vezetője lá­togatott el Egerbe. A kedves vendégeket dél­előtt 11 órakor a TIT-klubban fogadták. A fogadás után len­gyel barátaink a vendéglátó TÜZÉP Vállalathoz látogattak ki. Délután három órakor az úttörőkkel találkoztak vendé­geink, amelyen a 10-es számú iskola pajtásai köszöntötték őket. Délután öt órakor baráti ta­lálkozó zajlott le a város dol­gozóival, amely után filmvetí­tés volt. A nap fénypontját a városi Zeneiskola dísztermében meg­rendezett Chopin-esí jelentet­te, amelyen neves varsói mű­vészek is közreműködtek. A lengyel vendégek ma Pé- tervásárára látogatnak el, ahol a járási tanács vendégei lesz­nek. A hónap végén megyénkbe látogat a Budapest Nagycirkusz Országos körútja keretében megyénk két városába — Gyöngyösre és Egerbe — is ellátogat a Budapest Nagy­cirkusz. A Gyöngyösi előadá­sok április 26, 27 és 28-án lesznek, ezután jön a cirkusz a megyeszékhelyre. Egerben négy napig tartózkodnak: áp­rilis 29-én, 30-án, illetve má­jus 1. és 2-án. A cirkusz va­sárnaponként délután 4 óra­kor is tart előadásokat, egyéb­ként a műsor 8 órakor kezdő­dik. A műsor igen változatosnak és szórakoztatónak ígérkezik. Szerepel benne többek között a nagy nyugatnémet világ­szám: Capitan Bunte — csim­pánzaival. Ezenkívül több nemzetközi és hazai attrakció szerepel a műsorban. Bravúros beugrás a Kormos ég előadásán A drámában a főszereplő, Kárpáti Zoltán megbetegedett, helyette úgyszólván néhány órai szereptanulás után Pálffy György vállalta el Joó Sándor rendkívül nehéz szerepét. Pálffy György szerepét Sprok György, a darab rendezője ját­szotta el. A kettős beugrás jól sikerült s ezért mindkét mű­vészt elismerés és dicséret il­leti. Tsz-elnökök, tanácselnökök, állatorvosok tanácskozása Az Egri Járási Tanácsnál A napirenden a sertéste­nyésztés és hizlalás jelenlegi helyzetének értékelése és az ezzel kapcsolatos jövőbeli ten­nivalók szerepeltek. A napi­rend beszámolóját Klaisz Fe­renc, a járási tanács VB-el- nökhelyettese ismertette. El­mondotta, hogy a tsz-ek állat- állományának fejlesztése nem­csak azért fontos, mert élel­mezési' célt szolgál, hanem azért is, mert a tsz-ek ' jöve­delmének jelentős hányadát képezi. A beszámoló tájékoztatást adott arról is, hogy a Köz­ponti Statisztikai Hivatal He­ves megyei Felügyelősége ál­tal végrehajtott állatszámlálás adatai szerint az 1959. márci­us 1-i állapothoz viszonyítva egy év alatt, 1960. március 1- ig, jelentősen lecsökkent a ser­tések és ezenbelül az anyako­cák száma. Amíg 1959. márci­us 1-én az egri járásban 22 575 sertés volt, és ebből 1563 volt az anyakoca, addig egy év el­teltével már csak 16 355 ser­tés volt és ebből 874 az anya­koca. Ezek a számok azt bi­zonyítják, hogy a járás sertés- állománya 27,3, az anyakoca­állomány pedig 44,1 százalék­kal csökkent. A beszámoló megjelöli azt az utat, amelyen haladva pó­tolni kell ezt a kiesést. Több megszívlelendő tanáccsal is szolgált, amelyek alkalmazása elősegíti a sertésállomány fej­lődését. A tanácskozáson sok felszó­lalás hangzott el, amelyekből kicsendült, hogy egyetértenek a beszámolóban elhangzottak­kal és tenni fognak a jelenle­gi helyzet megváltoztatásáért. Egri senei napok : június 25 —július 3 Üj plakátok jelentek meg csütörtök reggelre Eger utcá­in, amelyek az 1960-as évi eg­ri zenei napokat hirdetik. Er­re az eseménysorozatra ebben az esztendőben június 25. és július 3-a között kerül sor. Keretében, június 25 és 26-án rendezik meg a hatodik egri dalosünnepet. Ezenkívül to­vábbi kiemelkedő esemény­ként a debreceni opera-társu­lat Bánk bán előadását és egy külföldi kórus önálló dísz- hangversenyét tervezik. Kettős ünnep, sok szórakozás Az egri Megyei Művelődési Ház húsvét vasárnapjára gon­Megnövekedett egyes növényfélék vetésterülete A Mátravidéki Erőmű fia­taljai hazánk felszabadulásá­nak 15. évfordulója tisztele­tére tett felajánlásukat — ami közel 200 ezer forintos meg­takarítást eredményezett — meg akarják toldani azáltal, hogy a kezdeményezett „Ifjú­sági őrjárat’‘-mozgalmaf au­gusztus 20-ig. alkotmányunk ünnepéig meghosszabbítják. Az .„Ifjúsági őrjárat” fő fel­adata továbbra is a takarékos­ság fokozása. Ezt az erőmű fiataljai a villamos erőgépek gazdaságosabb kihasználásá­val. az üresjáratok további csökkentésével akarják elérni. A soron következő nagyjaví­Isok alkalmával az őrjárat fő- tevékenysége az anyagtakaré- kosság ég a lehető leggazdasá­gosabb anyagfelhasználás. Nem feledkeznek meg emellett az erőműben a munkafegye­lem minden eddiginél nagyobb arányú betartásáról sem. Az erőmű KISZ-ifjúsága ké­ri a megye fiatalságát, csatla­kozzon a mozgalomhoz, és az „Ifjúsági őrjárat”-ot hosszab­bítsák meg augusztus 20-ig, hogy alkotmányunk ünnepén minél nagyobb eredményekrő' tudjanak ismét számot adni. A Mátravidéki Erőmű KISZ-vezetőscge. A termelőszövetkezeti moz­galom erőteljes fejlődése során megerősödtek, megnövekedtek a régi termelőszövetkezetek és sok új tsz alakult. A mezőgaz­daság nagyarányú átalakulása és fejlődése ilyenformán azt is jelenti, hogy egyes növényféle­ségeknek megnövekedett a ve­tésterülete. A kenyérgabona vetésterülete az 1960. évben az elmúlt évekhez viszonyítva 3,7 százalékkal növekedett. A takarmánygabonánál 3,7 száza­lékos vetésterület növekedés következett be. Érdekes megjegyezni, hogy a kukorica, az egyik legfonto­sabb takarmánynövény ve­tésterülete pontosan 6 szá­zalékkal növekedett. A terme­lőszövetkezetek ossz szántóte­rületének. mintegy 28—30 szá­zalékán termelnek kukoricát ez évben. Megyénk területén mind ez ideig sohasem fordult elő. hogy az értékes takar­mányból, a kukoricából ilyen nagy mennyiséget termeljenek. doskodott a gyerekek és a fel­nőttek szórakozásáról. Dél­előtt fél tizenegy órai kezdet­tel az ifjúsági klubban az El­varázsolt kisfiú és a Szelebur- di tapsifüles című mesét hall­hatják majd, ezután pedig színes mese-diafilmet vetíte­nek. Este nyolc órai kezdettel megrendezik a nagyteremben a vidám húsvéti bált, amely­nek keretében tombolán a húsvétot jelképező élő nyulat sorsolnak ki. (r) Üzemi könyvtárosok értekezlete Egerben Megyénk üzemeinek könyv­tárosai csütörtökön délelőtt ér­tekezletet tartottak Egerben a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa székházának föld­szinti olvasótermében. Az ér­tekezleten megjelent mintegy félszáz üzemi könyvtáros meg­beszélésének tárgyát a többi között az üzemi könyvtárnapló felfektetésével kapcsolatos ten­nivalók, az április 4-től de­cember 31-ig tartó munkaver­seny megszervezésének és be­indításának a feladatairól való tárgyalás képezte. A sajátos munkaverseny ér­dekességei közé tartozik, hogy az első díj egy 400 forintos könyvutalvány, a második díj' kéthetes üdülés, a harmadik pedig 200 forintos könyvutal­vány lesz. Van Pétervásárán egy I kastély — műemlék —, I amely bizonyára valamikor ! szép is volt. Jelenleg a Ve- I gyes Ktsz, Járási Könyvtár, \ OTP, gépállomás, Termény- ' forgalmi Vállalat, termelő- \ szövetkezet, népfront, nóta- ; nács és a körzeti földmű- ' vesszövetkezet irodái van- \ nak az épület helyiségeiben. Ez rendjén is van, hiszen a több szobából álló épületet ki kell használni. Furcsá­nak találjuk azonban azt, hogy a feljárati lépcső és az épület folyosója, kis túl­zással, szeméttárolónak is mondható. Az összegyűlt szemetet csak úgy besöprik egy nyílásba. Nem tudjuk J megérteni, hogy ilyen sok hivatal, vállalat közül miért ' nem tesz valamit valame­lyik a folyosó és a lépcső \ tisztántartásáért. Vagy ta­lán a sok bába közt elvész a gyermek? — kisbé —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents