Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-14 / 88. szám
4 népújság I960, április 14., csütört!'k «lllllí Me^y « gőzös... Kedves, családias kis ünnepség volt tegnapelőtt este az egri Szépasszonyvölgyben: barátai, munkatársai, vezetői búcsúztatták a nyugdíjba menő Juhász Sándor mozdonyvezetőt .,. Juhász Sándor bácsi harminc évet töltött mozdonyon, utazó szolgálatban. Munkáját mindig nagy becsülettel, tisztességgel és szorgalommal látta el, s ezért nemcsak dicsérték és elismerték, hanem szerették is munkatársai. Népi államunk 1700 forintos nyugdíjat biztosít az idős mozdonyvezetőnek: Juhász Sándornak. Kedves, jó hangulatú kis ünnepség volt a búcsúzás. Sokszor összekoccarttak az aranyló borral telt poharak. És szólt a muzsika is: „Megy a gőzös, megy a gőzös ...” Igen: a gőzös ma is elindul, de a harminc év munkájában kicsit megfáradt, öreg mozdonyvezető már nem ül rajta. Pihen. (—r) — AZ EGRI VASÚTÁLLOMÁS KISZ-fiataljai zászlót avatnak. Az avatási ünnepségre április 16-án délután öt órakor kerül sor. A KISZ- szervezet életében oly fontos eseményre már régóta készülődnek a fiatalok.- BEMUTATÓ ELŐADÁSRA KÉSZÜLNEK az egri bábszínház tagjai. Az Ezüstfurulya című, gyermekeknek való bábjáték első előadása április 24- én lesz a Megyei Művelődési Házban. A bábjátékhoz új díszleteket és ■ új bábukat készítettek. — AZ EGRI IV-ES SZÁMÚ PÁRTKÖRZETBEN készülődnek a Hazafias Népfront városi küldötteinek megválasztására, A választásra 23-án, este 7 órakor, a III-as számú Általános Iskolában kerül sor.- A HÉTVÉGI KETTŐS ÜNNEPEN az egri Megyei Művelődési Ház több szórakozási lehetőséggel várja vendégeit. Vasárnap délelőtt fél tizenegykor a gyermekek részére mesedélelőttei egybekötött filmvetítést rendeznek az ifjúsági klubban, este nyolctól éjjel két óráig pedig a nagyteremben ifjúsági bál lesz. — A MÁTRAVIDÉKI SZÉNBÁNYÁSZATI Tröszt Szállító és Szolgáltató Vállalata az elmúlt évben szolgáltatási tervét 138, építkezésig tervét 126, költségszintjét 94,f anyaggazdálkodási tervét pedig 92 százalékra teljesítette.! Hulladékgyűjtésből közeli százezer forintot biztosítot-i tak.- EZEN A HÉTEN VITAT-j JAK MEG a járási tanácsok végrehajtó bizottságainak el-\ nőkéi és a termelőszövetkezeti elnökök a tavaszi mező-1 gazdasági munkák helyzetét és\ a termelőszövetkezetek megszilárdításában jelentkező leg sürgősebb feladatokat.- AZ EGRI FINOMSZE-- RELVÉNYGYÁR KISZ-fiataljai az elmúlt negyedévben társadalmi munkában két satupad elkészítését vállalták. Aj munkára csaknem kétszáz óra< időt fordítottak, s a satupado-', kát határidő előtt néhány nap-\ pal elkészítették. — PETÖFIBÁNYA szállító] és szolgáltató üzemének] KISZ-fiataljai mindig részt] vesznek a társadalmi mun-] kákban, s munkájukkal élen] járnak a többi fiatalok kö-j zött. Részt vettek az „Ifjúság] a szocializmusért”-próbán, sí 16-an nyerték el a próba jelvényét, s a vele járó okleve-] let- KÉT TEXTILRUHÁZATI méretes fiókot, két gyorsjavító cipészrészleget létesítettek azi elmúlt esztendőben megyénk textilruházati, illetve cipészj kisipari termelőszövetkezetei.' Az 1960-as évben ugyancsak új fiókok és részlegek felállításával tovább fejlesztik hálózataikat. _____ mű sora: Egerben este 7 órakor: KORMOS ÉG (Bianco-bérlet) Gárdonyi antiklerikális levele Kosztolányi Dezső írta Gárdonyi Gézáról 1908-ban, az „Isten rabjai” megjelenése kapcsán: „Gárdonyit erősen izgatja a történelem problémája .. . Az igazi történelmi regényíró távolság-áthidaló, idő-romboló, határkő-eltün, tető. Jó történelmi regényt írni tulajdonképpen annyit jelent, mint jó társadalmi regényt írni.” Kosztolányinak a társadalmi regényről írt megállapításai vonatkoznak Gárdonyi egy korábbi, 1903-ban megjelent, „Az a hatalmas harmadik” című regényére is. E regényben sok-sok társadalmi mondanivaló sűrűsödik. Persze ezt sokan rosszallóan fogadták Gárdonyitól. Egykori pap-tanára, Répássy János, feddő levelet intézett volt tanítványához regénye elolvasása után, kifogásolva az író társadalmi-világi kinyilatkoztatásait. Répássy éveken át tanította magyar irodalomra, nyelvtanra az egri érseki tanítóképzőben Gárdonyit, egy ízben meg is buktatta irodalomból a későbbi „egri remetét”. Gárdonyi később, amikor már híres író volt, sem feledkezett meg egykori tanáráról, tisztelettel őrizte emlékét és könyveit ajánló sorokkal küldte el neki. Mindig szívesen vette az idős tanár véleményét, tanácsát, s az elmarasztaló levelekre is határozottan válaszolt, álláspontját védve. Természetesen azt a levelet sem hagyta felelet nélkül, amelyet Répássy „Az a hatalmas harmadik” című kötet megjelenése után írt neki, kifogásolva műve néhány kitételét. Gárdonyinak ez a válaszlevele eddig nyomtatásban sehol sem jelent meg, Lukács Ilona tette közzé, néhány fontos adalék kíséretében, az Irodalomtörténeti Köz lemények 1960. LXIV. évfolyam 1. számában. A boríték címzése: „Főtisztelendő Répássy János plébános úrnak, Alsó-Ábrány Borsod megye. A levél dátuma: „1903. III. 3.” Es a levél: „Igen tisztelt és kedves Jani bátyám! Csak most jutok lélekzet- hez, hogy megköszönhetem jóakarata szíves levelét. En ugyan nem a plébániának küldöm oda könyveimet, hanem az én kedves irodalmi profes- soromnak, de azért mindegy: ha Jani bátyám már annyira maga mögött érzi a katedrát, hogy csakis a római egyház szempontjából néz a magyar nemzeti irodalomra, így is lekötelezve érzem magam mindenkor, ahányszor közölni méltóztatik velem a nézeteit. A köztünk levő viszony nem engedi meg, hogy megjegyzéseire csak szerény véleményem elmondásával is felelhessek, de annyit. meg méltóztatik engedni, hogy az ér. regényem hőse abban a helyzetben, azzal a gondolkodással, műveltséggel, az egyházi és világi törvények azon nyomása alatt másképpen nem gondolkozhatik és másképpen nem érezhet. Nem mondom azt, hogy az olvasó ne azonosítsa az írót az írott emberrel. Elvégre az igazi író az igazi munkát a vérével és könnyeivel írja; olykor az epéjével is. Dehát kinek nincs epéje? Jézus isten volt, mégis korbácsot ragadott egyszer a jeruzsálemi templomban. Az én legnagyobb ideálom: Jézus. Munkáimon átvonul az ő tisztelete; de mert pap nem vagyok, nem érezhetem kötelezve magamat arra, hogy va- tikanista legyek., Elvégre r. k. papok is vanúak antivatika- nisták, akik a Vatikánt nem Jézus remekművének tartják, hanem politikai csomópontnak, hatalmi fészeknek. Vajon mit szólna Jézus, ha oda belépve, legelőször is a svájci őrt pillantaná meg? Ami bent van, arról nem is beszélek. Más a dogma és más a papság. A papi ruha tiszteletre kötelez, de nem az igazság elhallgatására. Én már abban a korban vagyok, hogy azt írhatom, amit a lelkem diktál. Hiszek abban, hogy nem e földön keletkeztem, hanem feladattal jöttem erre a földre. Munkáimban az em- berszeretet magvát hintem széjjel, s amíg igaznak érzem magamat, nem kérdezem soh- se, hogy erre vagy arra mit szólnak az egri papok? Nem szóltak ők a Karácsonyi álomra se semmit, pedig azért, mint r. k. szellemi munkáért elég tövist szúrtak belém a „felekezetek”. Az egri papok egyáltalán nem olvasnak semmit, és nem érdeklődnek legfeljebb a kanonok-i kinevezések iránt. így hát effelől aggodalomban lenni ne méltóz- tassék. Szíves leveléért mégegyszer hálás köszönetét mond szerető és tisztelő tanítványa: Gárdonyi Géza”. Mikor ezeket a sorokat írta Gárdonyi, akkor 40 éves volt, tehát világnézete, vallási meggyőződése kiforrottnak, véglegesnek tekinthető. Gárdonyi határozott és maróan szatirikus hangja, mikor az egri papokról ír, ragaszkodik regényének azokhoz a főgondolataihoz, amelyek a katolikus pap-tanár, Répássy János nemtetszését kiváltották. Ezért értékes ez a levél. Üjabb vonással ismeretesebb egy írói arc, egy írói hagyaték, amely e levéllel is közelebb hozta korszakunkhoz Gárdonyi Gézát. PATAKY DEZSŐ MAJAKOVSZKIJ CSÜTÖRTÖK 1930. április 14-én halt meg VLA- j GrYIMIR MAJAKOVSZKIJ szovjet j forradalmi költő. Újszerű verseivel? és hatalmas szókincsével a sjovjet költészet nyelvét megújította. Mű-< végzetét a pártosság jellemzi. Mű- ? veit 30 nyelvre fordították le. ma-j gyárul Válogatott versei 1949-ben I jelentek meg. Legnagyszerűbb köl-j teménye: Vlagyimir Iljics Lenin. Majakovszkij 1893-ban született, 1925-ben alakult meg a Magyar-$ országi Szocialista Munkáspárt. 1705-ben jelent meg az első magyarországi hírlap, a Mercurius i Hungaricus. II. Rákóczi Ferenc la- J tinnyelvű hadiújságja. : * • FILM: Három MAGYAR FILM csillag m m Ünnepség a Hevesi Háziipari Szövetkezetben Kedves ünnepséget tartottak a közelmúltban a Hevesi Háziipari Szövetkezet KISZ- szervezetének tagjai a szövetkezet kultúrhelyiségében. A „Világ térképe előtt” című tanfolyam befejezése után ez alkalommal került sor az „Ifjúság a szocializmusért”- próbán részt vettek jelvényének és emléklapjainak kiosztására. A meleghangú ünnepélyen részt vettek a járási KISZ- bizottság képviselői, a szövetkezet vezetősége, s tpbb szülő is, hogy tanúi lehessenek a Varga Kálmán KISZ-titkár be- .széde utáni ünnepélyes aktusnak, amikor a próba vizsgáit sikeresen letett 60 háziipari és kisipari szövetkezeti fiatalnak adták át az „Ifjúság a szocia- lizmusért”-próba jelvényét és az emléklapot. Az ünnepséget a Háziipari Szövetkezet KISZ-fiataljainak kultúrműsora zárta be. Három megható lírai epizódot dolgoz fel, amelyeknek közös hősei a felszabadító szovjet katonák. A három novella más-más környezetben játszódik és érdekes, nem szokványos cselekményt dolgoz fel. A filmet a gyöngyösi Szabadság Filmszínház játssza április 14-től 17-ig. Moxih műsora: EGRI VÖRÖS CSILLAG Mennyei pokol EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Három csillag GYÖNGYÖSI PUSKIN Magány. »Oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo HATVANI KOSSUTH Szombattól hétfőig HEVES Nincs előadás FÜZESABONY Akiket a. pacsirta elkísér PÉTERVASARA Nincs előadás OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOB Dr. FÖLDI PÁL: Az ateizmus zászlaja alatt 7. A/I int az elmondottakból kitűnik, a fideizmus éppen azt kifogásolja és utasítja el, ami voltaképpen tudománnyá teszi a tudományt. Valamely eszme vagy világnézet objektív igazságok nélkül minden más lehet, de tudomány nem. Az objektív igazság nem tagadható anélkül, hogy ne tagadnék a tudományt is. Ha viszont vannak objektív igazságok — ahogyan mi, marxisták állítjuk és bizonyítjuk —, és ha csakis a tudomány képes feltárni előttünk az objektív igazságokat, akkor ezzel feltétlenül elvetettünk mindennemű fideizmust és vallást. A vallásos világnézet nem az objektív igazságokon, hanem a hiten, a vakbuzgóságon nyugszik. A vallás a hit forrásából merít, amely — úgymond — magasabbrendű megismerést nyújt, mint a tudomány. A vallás viszonya a tudományhoz hosszú időn át, évszázadokon keresztül, kimondottan negatív, vagy éppenséggel ellenséges volt. Ez közismert. A tudomány azonban feltartd5tat- hatatlanul haladt előre a maga útján. A tudományos haladás győzelmei változásokat idéztek elő olyan értelemben hogy a vallásos apologetikí (hitvédelem) képviselői nerr vonják többé kétségbe bizonyos alapvető természettudományi tanok igazságát. Azonban ezeket a tanokat összeegyeztetni kívánják a túlvilág a természetfeletti rend és a2 isten elismerésével. Ugyanakkor továbbra is tagadják a tuJ domány eredményeit olyan te. rületeken, amelyek közvetlenül veszélyeztetik a vallásos világnézetet, vagy annak tételes tanait (csillagászat, biológia, stb.). A vallás határozottan tagadja a világ térbeli és időbeli végtelenségét, a világmindenség anyagi egységét, az ember teimészettörténeti fejlődését (azt, hogy az ember az állatvilágból emelkedett ki a munka révén), az emberi tudat (a lélek) anyagi eredetét és halandóságát, noha a modern tudomány mindezeket teljesen meggyőző módon bebizonyította. A jelenkori vallásos világnézet arra törekszik, hogy a tudomány eredményeit — és még inkább nehézségeit — felhasználja a maga javára. A tudomány mtegingathatatlan eredményeinek hatására a vallás bizonyos hittételei (példának okáért a hatnapos világteremtés és a geocentrikus világkép) némiképpen megváltoztak. Ezek a változások azonban nem érintik a vallás lényegét: az istenhitet. Napjainkban különösen a katolikus egyház erőlködik a modem tudomány és a vallás kibékítésén, noha éppen ez az egyház folytatott mindenkor kíméletlen harcot a haladó tudomány és a vallás pozícióit aláásó tudósok ellen. XII. Plus pápa a katolikus filozófusok 1955. évi kongresszusán mondott beszédében megpróbálta „bebizonyítani” a modem tudomány és az istenhit összefér- hetőségét, s felszólította a tudósokat, hogy működjenek együtt a teológusokkal. A szóban levő pápa igen nagy figyelmet tanúsított az űrhajózás problémái iránt is. Beszédet intézett a Nemzetközi Űrhajózási Szövetség VII. kongresszusának küldötteihez, amelyben kijelentette, hogy az „Úristen” csillapíthatatlan tudásszomjat öntött az ember leikébe, és semmiben sem korlátozta hódító erőfeszítéseit, hanem így szólt: igázd le a Földet! „Az Úristen — mondotta a pápa — egész teremtését elérhetővé, felfoghatóvá tette az emberi elme számára, avégett, hogy az ember egyre jobban és jobban megértse a Teremtő végtelen nagyságát. Míg eddig az ember kötve érezte magát a Földhöz, s a világ- egyetemet illetően kénytelen volt megelégedni ismeretfoszlányokkal, most ezek a korlátok ledőlnek, és széles út nyílik új ismeretek, új források felé, amelyeket Isten bőkezűen szórt szét mindenütt, az egész világegyetemben ... Isten ... a világmindenséget az ember számára és avégett teremtette, hogy az ember megismerje és megszeresse Öt; mi az ö nevében nektek, családotoknak és kollégáitoknak apostoli áldásunkat adjuk.” A már elhúnyt katolikus egyházfő azonkívül, hogy megáldotta a bolygóközi utazókat, igen komolyan fontolóra vgtte, hogy melyik szentet jelölje ki az űrhajózás védnökéül. A zzal a feltűnő érdeklődéssel kapcsolatban, amelyet a teológusok — élükön a pápával — az űrhajózás iránt tanúsítanak, nemrégiben egy angol haladó újság, a Free rhinker, ironikusan megkérdezte: „Vajon mi az oka annak, hogy a katolikus egyház képviselői hirtelen oly nagy érdeklődést tanúsítanak a világűr ügyei iránt? Talán a Vatikán új világokat akar meghódítani, hogy kompenzálja magát az ezen a világon szenvedett veszteségeiért? Vágj menedékhelyet keres arra a: esetre, ha a Földön felülkerekedik az ateista kommunizmus?” A jelenkori teológusok ^ akik a tudomány barátainak nevezik magukat, egészen odáig mennek, hogy kijelentik : a modern tudománj legújabb eredményei a világ végességéről és isteni teremtéséről tanúskodnak. Ezzel kapcsolatban rendszerint az ún táguló világkép problémájára utalnak, amely szerint a legtávolabbi csillagködök távolodd mozgásban vannak, mintha valamikor egy központból indultak volna ki. A csillagászati megfigyelések valóban az1 mutatják, hogy a galaktikánkon (tejútunkon) kívüli ködök színképe némiképpen eltolódik a hosszabb hullámhosszak felé (az ún. vörös eltolódás). A szóban levő hipotézis szerint a színkép efféle eltolódása részben azért mehet végbe, mert a fényforrás és a fényt felfogó készülék bizonyos sebességgel eltávolodik egymástól. Mennél nagyobb sebességgel távolodik el egymástól a fényforrás és a készülék, annál nagyobb a színkép eltolódása. Az eltolódás fokából meg lehet ítélni, hogy milyen sebességgel mozog a fényforrás a készülékhez viszonyítva. Mivel a galaktikánkon kívüli csillagködök által kibocsátott színkép vörös eltolódására eddig semmiféle más magyarázatot nem találtak, a tudósok jelentős cso• portja arra hajlik, hogy a szín: kép eltolódását a csillagködök- ’ nek galaktikánk középpontja- tói való távolodással indokol■ ják, s az egyes csillagködök • távolodásának sebességét meg- t közelítően arányosnak tartja ■ az illető ködnek a Földtől való ' távolságával. Ezek szerint te- : hát mennél messzebb van va■ lamely csillagköd, annál gyor■ sabban távolodik. A jelenkori teológusok ■ rv mindebből azt a meg- ' lepő következtetést vonják le, 1 hogy valaha (számításunk sze- ’ rint kb. 5 milliárd évvel ezelőtt) az egész világegyetem- rendkívül kicsiny, véges tór- ' fogatban, úgynevezett ősatomban összpontosult, de meghatározott időpontban hirtelen tágulni kezdett, s ezzel együtt kezdetét vette a valaha végte1 lenül kicsiny tér „tágulása” is. Ehhez még hozzáteszik, hogy az „ősatomot’“ isten teremtette, és az isteni akarat következ- ; tében kezdett tágulni. Ezáltal tökéletesen igazoltnak minősítik azt a bibliai tételt, amely szerint isten semmiből teremtette a világot. Az ún. világegyetem reakciós, nyíltan fideista elmélete összeomlik a kritikai ellenérvek súlya alatt. Figyeljünk csak meg néhány ellenérvet a sok közül. 1. Egyáltalán semmi alap sincs arra. hogy az általunk megfigyelt extragalaktikus csil. lagködök összességét az egész világegytemmel azonosítsuk. Valójában ez a világmindenségnek mérhetetlenül kicsiny része. 2. Teljesen alaptalan azt gon dőlni, hogy általában az ősz szes extragalaktikus csillagködök mozgása mindenütt hasonló módon — vagyis csak a
