Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-14 / 88. szám

1960. április 14., csütörtök nepüjsAg s Boconádi napok Kényszerű böjtök ív. ELNYISSZANTJA egy tyűk nyakát, s ha nem is kapott a hentesnél, mégsem hiányzik a vasárnapi hús a fazékból. Ezért könnyű a boconádi há­ziasszonyoknak, de mit tegyen a városi ember, akinek az ud­varán nem káricálnak a ba­romfiak. Soknak még udvara sincs, nemhogy szárnyasa. Nincs hús a hentesnél? Kény­szerű böjtöt tart, hústalan na­pot akár — ünnepkor is. Az­tán szidja a falusiakat, amiért nem hizlaltak elegendő ser­tést ... Boconádon jártamban-kel- temben sokszor érdeklődtem, és sokakat kérdeztem: szerző­dött-e az idén sertésre, hizlal- e most is vagy másra hagyja? Hogy is mondjam? A tapasztalat, nem lesz ke­vesebb sertés, mint tavaly volt. Ha több sem. Felhívtam telefonon az Ál­latforgalmi vállalat hevesi já­rási kirendeltségét. A kiren­deltségvezető helyettesével, Huszár Jánosnéval beszéltem s tőle érdeklődtem, hány da­rab sertésre kötöttek tavaly szerződést a Boconádiak, s hányra idén? Ezt a választ kaptam: — Tavaly 330 sertést vet­tünk át. Az idén eddig össze­sen 261-re kötöttek szerződést. — Ebből mennyi a termelő- szövetkezeté? — Száztíz, a többit egyéniek adják. — Miért kevesebb a szerző­dés, mint a múlt évben? — Sok az igény süldőre, s a kívánságokat az Állatforgal­mi Vállalat, sajnos, nehezen elégíti ki. Heves megyében már nincs felvásárolható, Bor­sodból hoztunk át néhány szá­zat, de az is csak csepp volt a tengerben.. Hát ez bizony baj. A BOCONADIAK vakargat- ják a fejüket és erősen gon­dolkodnak: szerződjenek-e vagy ne tegyék? Igazán nem azért, mert sok a pénzük. Pénzre szükségük van nekik is, de ... Papp Lajoséit portája a fa­lu közepén, a tanácsház mel­lett áll. A gazdát nem talál­tam otthon, így fiával, ifjabb Papp Lajossal beszélgettem. — Én a gépállomáson dol­gozom, apám tagja a szövet­kezetnek. Az újnak. — Szerződnek sertésre? — Nem hiszem. — Miért? — Egyholdas háztáji terű' lete van apámnak. Azt is úgy kérte, hogy kétszázötven négy­szögöl a szőlő belőle. Kétszá­zon burgonyát ültetünk, aztán lesz egy kis dinnye, a többin kukorica. Ami kevés kukorica terem az kell a tinónak. Mi maradna a sertésnek? Három­száz forintos kukoricával hiz­laljunk? Ez a „de” a többségnél itt a községben. És a termelőszövetkezetek? Azok most kezdenek átállni, azaz csak most teremtik meg a sertéstenyésztés alapfeltéte­leit. A régebbi tsz, a Petőfi, per­sze e tekintetben is jobban áll. A tanyán egy régi épület­ben kétszáz férőhelyes hizlal­dája és húszférőhelyes fiazta- tója van. Tervezik, hogy saját erőből százötven férőhelyes hizlaldát építenek még és ál­lami beruházásból húsz férő­helyes, nagyon korszerű fiaz- tatót. EZ MAJD CSAK LESZ, de használható a meglevő is. Szerződést kötöttek már száz sértés hizlalására az Állatfor­galmi Vállalattal, a tervek sze­rint csaknem háromszázat ad­nak át az év végéig. Mint Fehér Márton, a szö­vetkezet elnöke mondta: — Nem akarjuk húzni az időt. már most, május elején leszállítunk ötvenet és a másik ötvenet augusztusban. Csak a többit hagyjuk az év végére. — Tavaly hány darabra kö­tött szerződést a szövetkezet? — Csak negyvenre. Az ellen- forradalom előtt azonban el­értük a százötven, kétszáz darabot is évenként... — Növelik a szerződött ál­latok számát? — Feltétlenül. Hisz ezésrt is építjük az új hizlaldát és fiaz- tatót. Juhász János, a Búzakalász Tsz állattenyésztési felelőse. Tőle érdeklődtem, hogy hiz­lalnak-e sertést? Széttárja a kezét: — Kétszáz sertés hizlalása a tervünk, de helyiségünk nincs. Jelenlegi sertésállományunk mindössze huszonnégy anyako­cának való. Május elején ötven sertést szándékozunk vásárolni és beállítani hizlalásra, de ad­dig még építeni kell. Ólakat. Nehéz lesz. És nehéz lesz ösz- szevásárolni az állatokat is. Más megyékbe kell utazgatni s innen-onnan összeszedni ... Hát így állunk ... Jártam a földműveisszövet- kezet irodájában is, s meg­kérdeztem. számukra nem len­ne jövedelmező sertéshizlalda létesítése? Azt mondják, nem, mert sok a baj a hizlalással. Pedig, gondolom, ha ügyesen gazdálkodnának, igen jól jöve­delmező üzemág lenne a ser­téshizlalda. És kevés a hús, szükség van a sertésekre... MERT IGAZ, HOGY köny- nyen boldogul az a falusi há­ziasszony. akinek baromfiudva­rában százszámra kotkodácsol- nak a tyúkok, gágognak, a li­bák. Ha nem kap húst a hen­tesnél, sertés, vagy borjú he­lyett megteszi a csirke is. De mit tegyen a városi ember? Mi egyebet? Arra vár. hogy gondolnak rájuk többek között a boconá­diak is. És hizlalnak sertést. Még többet. (Folytatjuk.) Szántó István Állandó feifáiást okozhat a túlságosan feszes fejbőr A fejfájás egy bizonyos faj­tája abból ered, hogy a fejbőr túl feszesen simul rá a kopo­nyára. Ezt a típusú fejfájást viszonylag egyszerű műtéttel meg lehet szüntetni. A műtéti öljárásnak az az érdekességle. hogy eredetileg egészen más célból dolgozták ki: a kopasz­ságot akarták megszüntetni vele. Dr. Humplik bécsi bőrgyó­gyász egy tudományos beszá­molóban elmondotta, hogy ed­dig 150 ilyen műtétet végzett, s,középponttól” távolodban — megy végbe, és hogy más csil­lagködök nem végeznek ellen­kező irányú, vagy még bo­nyolultabb mozgást. 3. Indokolatlan azt feltéte­lezni, hogy a csillagködök mozgása, akárcsak a világ- egyetem általunk megfigyelt részében is, mindenkor ugyan­az volt. Ha jól meggondoljuk ezeket a tényeket, akkor határozot­tan levonhatjuk a következte­tést: nincs alapja annak, hogy egy olyan jelenséget, mely csupán a világegyetem igen korlátolt részében található, s amelyet csak viszonylag je­lentéktelen időközben figyel­tek meg, az egész végtelen vi­lágmindenség egyetemes moz­gási törvényének tüntessenek fel. C hhez még az is hozzá- járul, hogy — szigorúan véve — az extragalaktlkus csillagködök vörös eltolódásá­nak e ködök szétszóródásával történő magyarázata nem az egyetlen lehetséges és nem is végleges magyarázat, mivel még más olyan tényezők is napvilágra kerülhetnek, ame­lyek ugyanezt az effektust (ha­tást) váltják ki. Ezek szerint tehát a „táguló világkép1' egyáltalán nem vég­leges és különösen nem tudo­mányos elmélet. önmagában véve tökéletesen képtelen ar­ra. hogy megingassa a világ- egyetem tér- és időbeli végte­lenségének tudományos téte­lét. De ha igaznak bizonyúlna az a hipotézis, hogy a legtá­volabbi csillagködök egy rop­pant sűrűségű központból elin­dulva. távolodó mozgásban vannak, ez sem jelentené a semmiből való isteni világte­remtés igazolását, mert az anyag örökkévalóságát ez a kö­rülmény egyáltalán nem zár­ná ki. Nincs semmi más a világon, mint a mozgásban levő anyag, a mozgásban levő anyag pedig csak térben és időben létezhet. Az egységes anyagi világ tér­ben határtalan és időben vég­telen. Mindezt nem egy-két szemfényvesztő frázis, hanem a tudomány hosszú fejlődése során elért tudományos ered­mények sokasága igazolja. Tel­jes joggal állapítja meg Le­nin, hogy „az időn és a téren kívüli lények pedig, melyeket a papi butítás teremtett, s az emberiség tudatlan, elnyomott tömegének képzete tart fenn, a beteges fantázia birodalmá­ba tartoznak, a fizolófiai idea­lizmus csodabogarai, egy csap­nivaló társada'mi rend csapni­való termékei.” (Lenin Művei 14. kötet, 188. oldal. Id. ki­adás.) A katolikus hitvédelem &l- láspontjával ellentét­ben nem lehet össze­egyeztetni a vallás és a modern tudomány tanításait. A vallás és a tudomány ellentéte, amely mögött az idealizmus és a ma­terializmus ellentéte rejlik, ki­békíthetetlen. A tudományos előrehaladás és a tudományos materialista világnézet térhó­dítása a természet- és társada­lomtudományok területéről fo­kozatosan kiszorítja a vallás tudománytalan, misztikus, re­akciós tanításait. s ezáltal megszünteti a vallás szellemi bázisát — a tudatlanságot. Ez­zel párhuzamosán a társadal­mi haladás, főleg a szocialista rendszer fejlődése egyre in­kább felszámolja a vallás ob­jektív létalapját — a félelmet. Mindennek következtében a vallás teljesen talajtalanná válik és elkerülhetetlenül meg­semmisül. 1« Vége — túlnyomórészt teljes sikerrel. Több mint két évvel ezelőtt dolgozta ki eljárását, mely ab­ból áll, uogy a koponyát körül­vevő ínkoszorút a fejbőr alatt átvágja és ezzel „meglazítja” a fejbőrt. Rájött ugyanis, hogy a túlságosan szoros ínkoszorú akadályozza a fejbőr vérellá­tását és nagyfokú hajhullást eredményez. Az egyszerű mű­téti beavatkozás nyomán a hajhullás megszűnik, a haj is­mét nőni kezd. Dr. Humplik észrevette, hogy a kopasszság ellen meg- .operált betegek közül néhá- -nyan, akik állandó fejfájásról »is panaszkodtak, a műtét után Jegyben ettől is teljesen meg­szabadultak. Elkezdte tehát a Jmütétet olyan betegeken is ^végrehajtani, akik makacs fej­fájásról panaszkodtak, de haj­hullás nem jelentkezett náluk. jSzázötvenkilenc ilyen fejfájós beteget operált meg, ezek kö­zül csak nyolcnál nem vált be a műtét. Dr. Humplik figyel­meztetett arra, hogy ez a mű­téti eljárás kizárólag az olyan fejfájást gyógyítja, amelynek oka a túl feszes fejbőr. Az ilyen betegek rendszerint ar­ról panaszkodnak, hogy vas­abroncs szorítja a koponyáju­kat. ___________ An gliai statisztika „Az elmúlt harminc esztendő «során mintegy ötszörösére ?emelkedett a szigetország nyil- ivántartott és állami in- ! fezetekben kezelt elmebetegei­dnek a száma” — jelentette ki äT. B. Rees doktor, a Harro- jgate-i orvosi konferencián. (Számokban kifejezve: a há- (rom évtizeddel ezelőtt kezelt, ikb. 20 000 beteg helyett most százezret gyógyítanak a külön­böző szanatóriumok és kórhá- szak. Gyöngyös kosárlabda-sportjáról Aki figyelemmel kíséri Gyön­gyös város sportéletét, észrevehet­te, hogy Hz utóbbi időben egy új sportág, a kosárlabda kezdi bonto­gatni szárnyait és kér magának életteret, támogatást a város sporté szerető közönségétől. A KOSÁRLABDÁZÁS azonban alapjában véve nem újdonság a Mátra aljában, hiszen az 50-es évek elején több csapat is működött Gyöngyösön. A_z első együttes Gyöngyösi Bányász színeiben in­dult, eredményei ugyan messze el­maradtak a megyei színvonaltól, de ettől függetlenül köszönet illeti mindazokat, akik akkor elindítot­ták útjára ezt a kedves, szórakoz­tató sportágat. Sajnos, kellő támo­gatás hiányában ez a szakosztály egy év után beszüntette működé­sét és őrökét a következő évben a Cyöngyösi Építők újonnan alakult szakosztálya vette át. Ez már ered­ményesebben működött elődjénél, de nem tudott életképesebb is lenni, mert egyéves működés után feloszlott. 1952 nyarán - a Borforgalmi Vál­lalat patronálásával — megalakult a Gy. Kinizsi kosárlabda szakosz­tálya, amely rövid idő alatt jelen­tős eredményeket ért el. A férfi­csapat két éven keresztül a megyei bajnokságban szerepelt, s ott szí­vósan tartotta második—harmadik helyét. 1954-ben, mint második he­lyezett, bekerült az összevont terü­leti bajnokságba, ahol az igen erős mezőnyben is jól megállta a he­lyét. Ebben a csapatban szerepel­tek többek között Győri, Gyóni, Medveczki, és a két „veterán”, Pampuk és Jankovics, akik ma is erősségei a jelenlegi együttesnek. A lányok 1952-től 1955-ig szintén a megyei bajnokság részvevői vol­tak, kielégítő eredménnyel, min­dig a táblázat közepén foglaltak helyet. Ennek a csapatnak voltak szorgalmas tagjai Hanka, Vándor, Dobsa K., Dobsa J., Tokár és Bor­bély. Ez utóbbi jelenleg is játszik a mai női együttesben. A LELKES és eredményes sze­replés ellenére 1955-ben „ütött a gyöngyösi kosarasok végórája”. A szakosztálytól megvonták a szük­séges. minimális anyagi és erköl­csi támogatást is, a csapatok fel­oszlottak. Szomorú tény, hogy az akkori sportvezetők közömbösen szemlélték ennek a szépen fejlődő sportágnak pusztulását. Ennyit az előzményekről. S most vizsgáljuk meg. hol áll ma Gyön­gyös város kosárlabda sportja? Büszkén jelenthetjük: a kosár­labda új színfoltja Gyöngyös vá­ros egyre szebben, egyre jobban fejlődő sportéletének. Régi, de mé­gis új. nemcsak azért, mert négy évi szünet után ismét megalakul­tak a csapatok, hanem azért, mert a mostani kosárlabdázók egy új, haladóbb szellemű kosárlabda sportot akarnak megteremteni. Ez elhatározás komoly feladatot kö­vetel játékostól, vezetőtől egyaránt. Sajnos, a régi csapat részben szét­szóródott, részben pedig játékosai kiöregedtek. Ezért a jelenlegi férfi és -női csapatot, egy-két kivételtől eltekintve, egészen fiatal, nagy­részt iskolás lányok és fiúk kép­viselik. 1959 tavaszán Varga Pál testne­velő irányításával kezdődtek meg az edzések, a szakosztály vezeté­sét pedig Radnai Andrásra bízták. Hogy ma Gyöngyösön ismét létezik kosárlabda-sport, részben az ő lel­kes munkájának köszönhető. A nyár folyamán edző nélkül marad­tak a kosarasok, s ekkor Radnai András irányította az edzéseket. A GYÖNGYÖSI kosarasok a kö­szönet és az elismerés hangján szólnak sportkörükről, a Gyöngyö­si Spartacusról, amely anyagi gon­dok közepette is vállalta mind ft női, mind pedig a férfi csapat anyagi ellátását. Egy év eltelte után Gyöngyösön bizakodással tekintenek a kosár­labda-szakosztály jövője felé. A csapat tagjai nagy szorgalommal látogatják az edzéseket, ahol fe­gyelmezetten és tudatosan végzik a sokszor nehéz gyakorlatokat. Az 1959—60-as bajnoki évben a női csapat a területi, a férfi együt­tes pedig a megyei bajnokság küz­delmeiben indult. A lányok mind­annyian, a fiúk pedig túlnyomó többségben most vesznek részt első ízben bajnoki mérkőzéseken, s így különösen a lányoknál, egyelőre elmaradtak a jó eredmények. A sikerhez még több munkára, még több szorgalomra van szükség. A lányok kiváltképp szorgalma­sak. Pap, Kiss, Mező. Dienes és Reisz mindent megtesznek a jó szereplésért, technikai tudásuk ál­landóan fejlődik, s remélhető, hogy a szorgalmas munkának rö­videsen meglesznek a gyümölcsei is. A fiúk valamivel . szerencsésebb helyzetben vannak, hiszen a csa­patban egy-két régebbi, rutinos já­tékos is helyet kap. Az együttes­ben Budai, Dér és Boronyai árul­nak el kitűnő képességeket. Gyöngyösön hisznek abban, hogy ez új sportágnak rövidesen nagy tábora lesz, s a két csapat a város sportszerető közönségének örömé­re, mind jobb és jobb eredménye­ket ér majd el. P. Gy. A hét éllovas tovább növelte előnyét a megyei if júsági labdarúgó-bajnokságban A megyei ifjúsági labdarúgó­bajnokság vasárnapi fordulójában a Gyöngyösi Spartacus saját ottho­nában csak nagy küzdelem után, 11-esből lőtt góllal tudta legyőzni az E. Spartacus együttesét. Vetély- társa, a Hatvani Kinizsi viszont iő­Ariiéi Asztaliteniszezőink teljesítménye a spartakiád-versenyek országos döntőjében — Kedves szomszéd, csak egy lpillanatra szeretném megnézni trecsegő rádióját! HEVES MEGYE spartakiád-ver- senyzől hosszú éveken keresztül arról voltak „nevezetesek”, hogy az országos döntőkben szinte ki­bérelték maguknak az utolsó he­lyet. Annál is inkább meglepetésnek hatott tehát, amikor a közelmúlt­ban arról érkezett híradás, hogy a falusi dolgozók őszi—téli sparta- kiádjának országos döntőjében He­ves megye csapata az előkelő ha­todik helyet szerezte meg! Ez az eredmény azonban csak azok előtt számít meglepetésnek, akik az eddig elért helyezésekből következtettek, mert a hatodik hely mögött tervszerű, szorgalmas, céltudatos munka áll, a megyei TST, a megyei KISZ-bizottság, a megyei asztalitenisz- és sakk-szö­vetség az elmúlt évben részletes programot dolgozott ki a verseny­zők felkészítésére. Sokat jelentett, hogy a sparta- klád részvevői elindultak a jelen­tősebb megyei egyéni versenyeken is, valamint az, hogy Sirok és Bél­apátfalva asztaliteniszezői a szö­vetség edzőjének irányítása mel­lett, míg a gyöngyösiek a Gyön­gyösi Vasutas edzőjének segítsé­gével készültek fel. Az országos döntő előtt a megyei TST háromnapos edzőtábort hozott létre, ahol a versenyzők elérték legjobb formájukat és a sparta- kiád-döntőben kitünően szerepel­tek. A LEGJELENTŐSEBB eredmény a siroki Mlnksz Károly nevéhez fűződik, aki a férfi egyéni ver­senyben, az igen előkelő mezőny­ben, harmadik helyet szerzett. A rendkívül szorgalmas, szerény ma­gaviseletű siroki fiú, hosszú hóna­pokon keresztül Egerbe járt edze­ni és végig keményen dolgozott. Az első fordulóban kapta legnehe­zebb ellenfelét, akit óriási küzde­lemben sikerült legyőznie. De könnyedén kétvállra fektette azt az ellenfelét is, akitől az elmúlt évben simán vereséget szenvedett. Jó játéka jutalmaként az április hónap végén Budapesten megren­dezendő nemzetközi egyéni ver­senyre meghívást kap majd! A bélapátfalvi Sarkadi-Barta A Népújság totó-tippiei 16. HÉT: L. A tálán ta—Genoa 1 Bologna—Inter. x 2 ■i. Juventus—Napoli 4. Lanerossi—Bari 5. Milan—Fiorentina 6. Padova—Spal 7. Róma—Alessandria 8. Sampdoria—Lazio 9. Udinese—Palermo 10. Rennes—RC. Paris 11. Sochaux—Nímes 12. St. Etienne—Monaco Pótmérkőzések: 13. Limoges—Angers 14. Toulouse—Sedan 15. St. Francais—Lens 16. Le Havre—Lyon kettős a férfi párosban szerzett ötödik helyet. Ha ez a páros koráb­ban kezdi el felkészülését - komo­lyabb eredményt ért volna el. Tel­jesítményük azonban így is jelen­tős sikernek számit. A Gyöngyösi MEDOSZ Rázga- Szabóné összetételű női csapatá­nak kedvezőtlenül sikerült a sor­solása. Olyan csoportba kerültek ugyanis, amelyikben nem három, hanem négy csapat jutott. A gyön­gyösiek először kitűnő játékkal 3:0 arányban legyőzték Nógrád megyét, majd ugyancsak 3:0 arány­ban Veszprém megye együttesét. Sajnos, Hajdú megye ellen már nem sikerült megismételniök előző jó játékukat, vereséget szenvedtek, s így a Hajdú megyeiek kerültek a döntőbe. Nem kedvezett a sorso­lás a női egyes és a női páros részvevői részére sem. Már az első fordulóban az elmúlt évi bajnoko­kat kapták ellenfelül, vegyespáros­ban a Minksz—Pintérné siroki pá­ros azonban így is csak a döntő játszmában adta meg magát a ta­valyi győztesnek. A SZÍNVONALRÓL röviden csak annyit: nem egy versenyző néhány évvel ezelőtt még az NB I-ben, illetve az NB II-ben szerepelt, s így nem lehet csodálkozni azon, hogy a döntő küzdelmeket egy be­tévedt néző könnyen összetéveszt­hette volna egy országos II. osztá­lyú versennyel. . . Az elért siker nem teszi elbiza- kodottá versenyzőinket, akik tud­ják: még az eddiginél is jobban és alaposabban keli felkészülni ah­hoz, hogy az elért eredményeket megtartsák. RUTTKAY VILMOS, a megyei szövetség titkára. lényes. 5:0 arányú győzelmet am* tott a jóképességű recskiek felett. A harmadik helyezett Egri Vasas csak döntetlent ért el Selypen, de harmadik helye egyelőre nem fo­rog veszélyben, mert, a Lőrinci Erőmű váratlan vereséget szenve­dett Gyöngyösön a sereghajtó Gy. Bányásztól. Érdekes, hogy az eg­rieknek sorrendben ez a kilence* dik döntetlen mérkőzésük. Tovább folytatja kitűnő szerep“ lését a Hevesi MEDOSZ, amely az utolsó négy fordulóban nyolc pon­tot szerzett, 19 gólt rúgott és csak egyet kapott! Feltűnően gyengén szerepel viszont az a Bükkszenter- zsébet, amely az őszi fordulóban a legjobbak között foglalt helyet. Váratlannak számít az Egri Előre Gyöngyösön elért 2:0-ás győzelme a Gy. Vasutas ellenében. • Eredmények: Gy. Bányász—Lő­rinci Erőmű 3:2, Hatvani Kinizsi Recski Bányász 5:0, Hevesi ME­DOSZ—Verpelét 3:0. Bélapátfalva— Rózsaszentmárton 1:1, Bükk6zent- erzsébet—Apci Vasas 0:2, Gyön­gyösi Vasutas—Egri Előre 0:2, Gyj Spartacus—Egri Spartacus 1 Selyp! Kinizsi—-Egri Vasas 111: A bajnokság állása: 1. H. Kinizsi 21 18 2 1 59:14 38 2. Gy. Spart. • 21 18 2 1 68: 8 36 3. Egri Vasas 21 10 9 2 36:16 29 4. Lőrinci 21 12 3 6 27:29 27 5. Heves 21 11 2 8 51:25 24 6. Egri Spast. 2il 7 6 8 20:24 20 7. R-márton 21 7 5 9 41:41 19 8. Verpelét 21 7 5 9 25:29 19 9. B-erzsébet 21 8 2 11 29:47 18 10. Apc 21 7 4 10 23:46 18 11. Selyp 21 4 7 10 31:39 <5 12. Recsk 21 6 3 12 29:44 15 13. B-falva 21 5 5 10 23:38 15 14. Egri Előre 21 5 4 11 18:36 15 15. Gy. Vasutas 21 6 2 13 18:35 13 16. Gy. Bányász 21 4 4 13 15:43 12 * Évi összeredményéből : két bűn­tetőpont levonva. A megyei tekebajnokság állása 1. Egri Spart. I. 3 6325 23 P 2. Petőfibánya I. 3 6779 20,3 p 3. Egri Vasas 3 6997 20 P 4. Lőrinci Erőmű 2 4272 12 P 5. Petőfibánya II. 3 6182 11 P 6. Egri Spart. H. 3 6462 10 P 7. Egri Helyiipar 3 5918 7 P 8. Egri Dohánygyár 3 6218 6,5 p 9. Egri Postás 3 6020 6 P 10. Egri Honvéd 2 4260 3 p 11. Egri Lendület 2 4094 2 P IPARCIKK K/smirf Cí> HORGÁSZOK FIGYELMÉBE! Vállalatunk gyöngyösi SPORT—HANGSZER szaküz­letébe külföldi horgász-cikkek érkeztek. Francia és német gyártmányú, peremfutós orsók, zsinórok, horgok, s egyéb sporthorgász-felszerelések nagy választékban kaphatók. önkiválasztó BŐRDÍSZMŰ OSZTÁLY létesült Egerben, az önkiszolgáló üvegbolttal szem­ben levő DIVATÁRU szaküz­letben. Divattáska, bőrönd, iskola- és aktatáska, irattáska, pénz­tárca, útikészlet, divatöv nagy választékban kapható. Az áru­da minden osztályán, így a bőrdíszmű osztályon is, az el­adónál lehet fizetni, aki az árut azonnal átadja a vásárló­nak. Tegye szebbé, kényelmesebbé otthonát! Válasszon szaküzleteinkben perzsa, torontáli és gyapjú- bükié, ebédlő- és összekötő szőnyegeket. Sok méretben, bő választékban kaphatók szőnye­gek Egerben a NAPSUGÁR RUHÁZATI BOLT-ban és a főutcai MÉTERÁRUBOLT-ban, Gyöngyösön az ÁRUHÁZBAN és a Köztársaság téri MÉTER­ÁRUBOLT-ban, Hatvanban pedig a Vöröshadsereg úfti MÉTERARUBOLT-ban,

Next

/
Thumbnails
Contents