Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-02 / 79. szám

NÉPÜJSÄG 1960. április 2.. szombat IV. KAPKODOM A FEJEM, mért csak úgy zúdul felém a szavak áradata, éles, kemé­nyen kiejtett hangokból áll minden egyes mondat. — Ne csak azt írja meg, hogy milyen szép itt minden, az nekünk kevés ... Beszéljen arról is, hogy igazságtalansá­gok mennek ... Igen ... Gaz­emberség ... Nézze csak meg, kik kaptak először háztáji föl­det ... Meg hány jut egynek- egynek... Ez kéne az újság­ba... Tiltakoznék: — Ugyan asz- szonyom, miket beszél? Bízza csak rám, hogy mit írok meg. Mi az, hogy ne csak a szépet? Hát magához miért jöttem ak­kor ide, ha nem azért, hogy meghallgassam? Elsöpör az ellenvetésemmel együtt egy új szózivatar... A hatvannégy esztendős Kiss János azzal áll elém, hogy nem jól van ez így a ház­táji földdel és hogy mi a baj? — Sok is jut egynek-egynek. A telefonra várok és posta­mester kihajlik a kis ablakon. Nincs senki, aki zavarna, né­hány szó és máris terítéken a feldebrői termelőszövetkezet ügye. — Csak már rendeznék ezt a háztáji dolgot, ebből még baj lehet különben. Ügy lá­tom, nem igazságos, kérem... — Miért, mi a baj? — Nem tartották be a tör­vényt ... Azt mondom ... — jelenti ki meggyőződéssel a postamester és már magyaráz­za, miért... Hányszor hallottam már né­hány nap alatt a háztáji földek históriáját... Akivel szóba álltam eddig, mindenki fontos­nak tartotta, hogy beleavas­son. Mondták szépen, keserű hangsúllyal éppen úgy, mint cifra magyarsággal. Igen, a föld... A föld me­gint viták, perpatvarok oka. A falu a szocializmus útjára lépett. Rövid idő alatt követ­kezett be a történelmi fordu­lat, ám az ember, aki száza­dok óta küzd a hatalmas és szörnyű földéhséggel, nem vál­tozik így pillanatok alatt Ugyan, ki kívánhatna ilyes­mit? Elszunnyad ugyan a föld utáni vágyakozás, és az idő úgy hozza, hogy eltűnik örök­re, dé felbukkan még, ha za­varossá válik valami, ha nem tart ják be a törvényt... FELDEBRŐN NEMRÉG rosszul határoztak. Igaz, a jó szándék diktálta a határoza­Jó munkát v&ü?et! a? elmúlt esztendőben a kömlfti földmíívesszövetkezet A Budapesti Hajtóműgyár elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját és az élüzem címet. Ebben a magas kitüntetésben méltán osztozik az egri telep is, hiszen az itt dolgozók be­csülettel helyt­álltak és hozzá-' járultak a vál­lalat kiemelke­dő sikeréhez. A Hajtóműgyár egri telepének jó munkáját el­ismerte a He­ves megyei Pártbizottság is és kongresszusi versenyzászló­val tüntette ki aZ üzemet. Az utóbbi idő­ben kombájn­pótalkatrészek és különféle olajszivattyúk gyártására tér­tek át. Az új gépek és az új gyártmányók nagy feladatok elé állították a műszaki dolgo­zókat és a mun­kásokat, az át­szervezés zök­kenőkkel járt. Annál inkább elismerésre méltó, hogy 1958- hoz viszonyítva, 1959-ben a termelést háromszorosára emelték. — Csodaszerek és biztos re­ceptek nincsenek, de árulja el nekünk, igazgató elvtárs, hogy miben látják sikereik forrá­sát? — Kétmillió hétszázezer fo­rintos beruházást kaptunk. Példát mutattak ban 92 százalékos, 1959-re 86 százalékos önköltséget írt elő. üzemeink dolgozói 72,6 száza­lékot, azaz nyolcmilliós nyere­séget értek el. — Hogyan alakult a termelé­kenység? — 1959 januárban ötven fo­rint volt az egy órára jutó ter­melési érték, azt novemberre 84 forintra emeltük — mondja szerény mosollyal Rózsa Lász­ló igazgató. Közben apró szám­jegyekkel teleirt kis füzetben lapoz, egy pillantással ellen­őrzi az adatokat és sorolja to­vább az üzem most lezárult időszakának legfontosabb ter­melési mutatószámait. Aztán Papp Gyula párttitkár veszi át a szót: — A termelékenység fokozá­sára és a termelési folyamat gondos megszervezésére irá­nyuló intézkedéseink ezt az eredményt nem biztosították volna. Szükség volt a dolgozók mozgósítására, odaadó támoga­tására, a technológiai utasí­tások pontos kidolgozására és a korábbi újítások tervszerű felhasználására. A fiatal szak­munkásokat és a betanított se­gédmunkásokat rendszeres ok­tatásban részesítik a műveze­tők és a műszaki dolgozók. — Minőségi munkában je­lentkeznek-e az oktatás ered­ményei? — Feltétlenül — mondják ketten is egyszerre. A gyakor­lati oktatás szinte ragad az emberekre. Ez szembetűnően jelentkezett a visszatérő gyárt­mányoknál. A hónapról hó­napra ismétlődő munkáknál a begyakorlottság örvendetesen nőtt. Az első széria kombájn­Pogonyi Miklós esztergályos a győri fogaskoszo- rú-imitó esztergályozását magyarázza a hozzá be­osztott tanulónak. Mindketten azon fáradoznak, hogy a ma ipari tanuló Iából jó szakmunkás vál­jék. az öntőüzem munkásai mond­ták, hogy náluk a párt- és a KISZ-szervezet szorosan együtt dolgozik a gazdasági ve­zetéssel. Közösen beszélték meg a kongresszusi verseny előkészítését, a párttagok és a KISZ élen járt a munkaver­senyben. Ha­vonta értékel­ték az ered­ményeket, a három forgá­csoló műszak mindig türel­metlenül leste az eredménye­ket, mert szo­ros volt a ver­seny és sokszor kérdezgették Leszkovszki Tibor műveze­tőt, hogy „mondja már, melyik műszak vezet most”? Tegnap csak egy-két percre zavartuk az igazgatót, a 5 párttitkárt, a | személyzeti 'i vezetőt és a ; KISZ-titkárt. \ Sürgős és fon- tos dolgot in- i téztek. A 35 ezer forint ju­talom elosztá­sáról tanács­koztak. Kik kapják ezt a sok pénzt? A holnapi ün­nepségen majd ez is kitudó' ácsit, de gyártmányainkra dik. Ügy érezzük, hogy jó hely­sem külföldről, sem a re jutott az erkölcsi elismerés FÖMÁV-tól panasz nem érke- és a pénz. Megérdemlik a Haj- jett. tóműgyár egri telepének dol­A forgácsoló, a szerelde és gozói, FAZEKAS LASZLÜ JAVUL A SZOVJET- FRANCIA VISZONY S Adenauer: Kár... kár., kár... \ időjárásjelcntés jValtozó felhőzet, néhány helyen kisebb eső. Mérsékelt északkeleti szél. ,n hőmérséklet kissé csökken. .'Várható legmagasabb nappali hő- niérséklet szombaton: 10—15 fok között;, várható legalacsonyabb éj­szakai hőméfséklét: 0—plusz 5 fok üközőit. (MTI) pótalkatrészeket Csehszlová­kiába szállítottuk. Nem volt idő a kísérletezésekre és mi­tagadás, eleinte izgultunk egy Dián Viktor esztergályos AS 6-os szivattyú- fedelet esztergályoz. Nagy figyelmet és begya­korlottságot igényel ez a munka, mert a két fu­rat tengelytávolságának 0.46 milliméter tűrésén belül kell lennie, és a 120 százalékos tervteljesl- tést is tartani akarja. A feldebrői tavasz... Egy család - két család? tot, mégis változtatni kell raj­ta, mert a gyakorlat igazolta hogy a jószándék sem fordít­hat a paragrafuson. Miről van szó tulajdonkép­pen? A termelőszövetkezeteíi alapszabálya előírja, hogy e tsz-ben, minden családnak jái háztáji föld. Minden család­nak egy... Ahol van elég föld, ott lehel a háztáji föld egy katasztrális hold ... Feldebrő határában pedig van. No, határoztak a vezetők: legyen 4—600 négyszögöl sző­lő és a többi egész egy holdig bezáróan szántóterület. Eddig rendben is volna min­den, azonban azt is eldöntöt­ték, hogy adnak háztáji terü­letet minden idős embernek, bírja a határ. Kap mindenki földet, azok az öregek is, akik a fiatalokkal közös háztartás­ban élnek... Szép, hogy gondoskodtak az öregekről — gondolkoztam ezen magam is. Szigorú a tör­vény, meglágyították... — Ta­lán igaza van Bodnár Györg elnökhelyettesnek — tűnődöm, amikor rendezgetni próbálom magamban, mit a szóbeszédből összeszedtem. — Mindegy az, högy együtt élnek a családban, az öregek­nek is volt földjük és most hogyan mondjuk nekik azt, hogy nincs... Van föld elég... Családi viszályt jelent, ha az öregek nem kapnak földet. Erre bizony nehéz csak any- nyival válaszolni: de a tör­vény azt mondja, egy család­nak, egy jár... Könnyen menne elfogadni ezt az álláspontot, pun megza­var valami. ZAVAR A HANGOSKODÓ asszony beszéde, zavar az idős Kiss János rosszallása és rá­adásul a postamesternek is igaza van. Naponta jönnek a hírek a határból, nagy zűrzavar volt a háztáji-osztásnál, végére jutot­tak mégis. Gecse Márton, az egyik munkacsapat vezetője, nevet­gél: — Az öreg Takács néni jön­ni akar, hogy lemond a ház­tájiról, mert neki már vagy négy is jutott... Ezt a fonák­ságot. .. — Hogy fordulhatott elő ilyesmi? — Élnek ott együtt, vagy négyen özvegyasizonyok, és mind kapott, úgyhogy már maguk is sokallják. Nem bír­nák megművelni sem. A közelmúltban tartották a kömlöi fmsz tagjai a szövet­kezeti közgyűlésüket. A köz­gyűlésén Kovács Miklós, az igazgatóság elnöke számolt be az 1959. évi munkáról és az idei tervekről. Beszámolójá­ban elmondotta, hogy az el­múlt évben létesitettek egy korszerű cukrászdát, a vegyes­boltot önkiszolgáló bölttá ala­kították át, bevezették a ne­onvilágítást a textilboltba, va­lamint két másik üzletbe. A földművesszövetket ke­reskedelmi egységei túlteljesí­tették tervüket és az üzem­ágak év végi tiszta nyeresége 141 400 forint volt. Gecse Márton elnevette a a dolgot, mert ez már igazár furcsa eset. Nem így fogta meg Bukta Ignác brigádveze­tő. — Most jól ment a munka, senki se mondhatja, hogy nem igaz — magyarázza. — De mit szóljak én annak az embernek, aki odajön hozzám és azt mond­ja, hogy a munkából egyfor­mán kijár mindenkinek, de a juttatásból már — úgylátszik — nem. Mit válaszoljak, ha meg­kérdezi, hogy miért jár egyik­másik családnak két háztáji? Azért kap kevesebbet valaki, mert nincs vele egy idősebb ember? Micsoda dolog ez? Egy család, az egy család. Itt öreg szülő van, ott apró gyerek. Min­den családnak egy háztáji föl­det, így igazságos... Végére jutottunk, íme, hogy veszedelmes a törvényen bőví­teni. Veszedelmes hajlítani, mert legyen bár a legjobb szándékú, aki megpróbálja, végül is maga látja kárát. A törvény, az törvény. Jóllehet furcsa véletlen, hogy a veze­tőknek, akik az alapszabályel­lenes határozatot hozták, több­nyire öreg szülőjük is ott eszik velük egy asztalnál. Véletlen, de elhiszik ezt az emberek minden fenntartás nélkül? Olyan könnyű ezt bizonyitani? AZ EMBEREK BIZALMAT bírái, nem könnyű, lehet, de ha igazán eredményekre töre­kednek és ehhez semmi két­ség nem fér, mert a tsz vezetői lelkesen dolgoznak a köz ja­ván, mondofn, ha továbbra is haladni akarnak, féltve őrzött kincs legyen a tisztaságuknak még a látszata is. Eszembe jut és el is mon­dom, hogy beszélik a faluban: minden szentnek maga felé hajlik a keze, a tsz-vezetők elsők voltak a háztáji osztásá­nál ... — Beszélnek, beszélnek, mert hatszáz ember közt pró­báljon valaki igazságos bíró lenni. Néhánynak sérelmes az intézkedésünk és jár a szája... Kár, hogy nem látta, de volt olyan tag is, aki ötször válasz­tott földet, mégsem talált ma­gának megfelelőt — védekezik Bodnár György nekitüzesedve. — A vezetők tehát utoljára választottak? — Hát... Nem mind... — Rágalom? — érdeklődöm a tanácselnöknél is. — No, nem egészen — ez a válasz. Hatszáz ember között ak id- nak rosszmájuak, senki se vi­tatja és a hasonlat is rossz, mégis ide ráncigálom: a süly- lyedő hajót a kapitány hagyja el utoljára. Ebből csak annyit: az előny mindig a beosztotta­ké. A tsz ügyintézőjének, Kiss Józsefnek, korábban az volt a véleménye, hogy nem jól van, igaz, de ezt a háztáji dolgot már nem kell háborgatni. Majd jövőre ... Akkor, majd életbe­léptetik a törvényt. Jövőre? Akkor azt kérdezik — és joggal —, tavaly nem számított a törvény? És ki műveli meg most a közös föl­det, ha egy-egy tag két-három háztájival bíbelődik? ŰJRA ELŐVESZIK a ház­táji földek ügyét. Haladnak sorban az egész falun és tisz­tázzák rendre, hol kik laknak: egy család ... két család? Lénárt Józsefné az Ady ut­cában külön él a fiától, ebbe a házba két háztáji föld jár: két család. És kerül olyan is, ahonnét elveszik. Hiába, kiderül, hogy együtt élnek és egy háztáji jár: egy család. Zúgás, tiltakozás is lesz a faluban biztosan, de majd le­csillapítja a megértés józan, okos hangja. Győz a megértés, amely hozzátartozik a feldeb- rőiek újonnan bontakozó éle­téhez, akár a törvény és az ;"azság. Kívánom, így legyen... (Folytatjuk.) Kiss János Is újabb francia első nyugat PÁRIZS (MTI) A franciák péntek reggel újabb atombom­bát robbantottak fel. Az AF szerint a második sikeres fran­cia atomrobbantás azt jelenti hogy „Franciaország az atom­klub tagjává vált, mivel k=1 robbantást már végrehajtott nem férhet kétség a francia atomszakértők hozzáértésé­hez.” Azt a tényt, hogy a franciák a második bombát Hruscsov franciaországi látogatása ide­jén robbantották fel, az AP technikai okokkal magyaráz­za. Ezek között szerepel, hogy Háborús fellep fogadott el a j TOKIO (TASZSZ): A japán parlament, amelyben az ural­mon levő Liberális Demokrata­párt többséggel rendelkezik. Csütörtökön elfogadta az I960, évi költségvetés tervezetét. A költségvetés 154 milliárd 500 millió jent irányoz élj fegyverkezés céljaira. Ez az összeg 12 milliárd 500 millió jennel több, mint az 1959-es volt. A Biztons csufort« (MTI): Csütörtökön délelőtt a Biztonsági Tanács ismét összeült a dél-afrikai helyzet megvitatására. Az ülésen Quaison-Sackey ghanai küldött a dél-afrikai fajüldöző politikát a hitleri rendszer politikájához hasonlí­totta, s megjegyezte, hogy a kormány módszerei semmiben sem különböznek a náci Né­metországétól. Felkérte a Biztonsági Taná­csot, vesse latba minden befo­lyását a Dél-Afrikai Unió kor­mányánál, szólítsa fel, hjpgy állapodjék meg az afrikai ve­zetőkkel. „Ha a dél-afrikai kormány nem tesz eleget a Biztonsági Tanács felszólításá­nak, a ghanai kormány és a nép azt kéri a tanácstól, alkal­mazzon gazdasági vagy diplo­máciai szankciókat a kormány éllén”. Rifai jórdániái küldött fi­gyelmeztette a dél-afrikai kor­mányt, hogy a békés tüntetők aío mfegy terkísérlet i visszhangja De Gaulle az április legna­gyobb részét külföldön tölti és a kísérletet nem akarták tá­vollétében végrehajtani, vi­szont ha a bombát május előtt nem tudják felrobbantani ak­kor a kísérletet az időjárási körülmények miatt őszre kel­lett volna halasztani. A Reuter a Scotsman című londoni lapot idézi, hogy az újabb francia atomrobbantás mögött diplomáciai meggondo­lások rejlenek. De Gaulle egy kis diplomáciai nyugtalansá­got akart kelteni a genfi atom­értekezlet időpontjában. {ű költségvetést apán parlament A következő években 190 ezer főre emelik a hadsereg létszámát. Ezekből az adatokból arra következtetnek, hogy 1960-ban az árak tovább emelkednek. Áprilisban huszonöt százalék­kal emelik a földalatti menet­jegyeinek árát. Tervezik to­vábbá a postai díjszabás, a villamosenergia és a közfo­gyasztások árának emelését is. ági Tanács ►ki ülése százainak lemészárlása „sú­lyos válság tünete”. Az afrikai nacionalizmus áradatát nem lehet feltartóztatni a Dél- Afrikai Unió határainál — mondotta. „A független afrikai népeknek a dél-afrikai nép megsegítésére kell sietniük, mihelyt az felkel elnyomói el­len”. Sir Pierson Dixon angol kül­dött megismételte kormányá­nak azt az álláspontját, hogy a dél-afrikai helyzet az Unió belügye. A Biztonsági Tanács magyar idő szerint 21 óra nyolc perc­kor ismét összeült. A délutáni ülésen megjelent Fouire dél-afrikai küldött is. India, Ghana, Szudán, Pa­kisztán, Ceylon és Tunézia küldöttei a délelőtti ülés előtt zártkörű megbeszélést tartot­tak. A megbeszélésen javasla­tot dolgóztak ki, amely felszó­lítja a dél-afrikai kormányt a fajüldöző politika megszünte­tésére. Az indítvány érteimé­iben Hammarskjöld ENSZ- Tőtitkar tárgyalásokat folytat­na a dél-afrikai vezetőkkel, Jmajd tanácskozásainak eréd- íményérői június 30-ig beszá- ‘molna az Egyesült Nemzetek Szervezetében. , Az AP közlése szerint Tuné- ■ zia nem fogadta el a határozati ijavaslatot, ehelyett indítvá­nyozta, hogy a Dél-Afrikai Unióval szemben tegyenék ■megtorló intézkedéseket, s ha kell, szakítsák meg vele az lENSZ tagállamai a diplomáciai ^kapcsolatokat. (MTI) Idejében sikerült a megfelélő ] létszámot biztosítanunk és ha i nehézségek, olykor-olykor zök­kenők árán is, de anyagellátá- ] sunk kielégítően működött. ! Minden erőt összefogtunk, < hogy az új gyártmányoknál , csökkentsük az önköltséget. Egyes alkatrészeknél 17 száza­lékos önköltségcsökkentést ér­tünk el. A minisztérium 1958-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents