Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-14 / 88. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ß AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 88. szám ÁRA: 50 FILLÉR I960, április 14., csütörtök Társadalmi ösztöndíjasok A mi társadalmunkban közkinccsé vált a kultúra. Nemcsak a fiatalok tízezrei lépték át a gimnáziumok, egyetemek, főiskolák ka­puit, de azok a felnőttek is könyvet fogtak kezükbe, akik most akarják pótolni a mulasztottakat. Magyaror­szágon ma minden második ember tanul és városok, fal­vak, üzemek várják az új mérnököket, orvosokat, ag- ronómusokat, pedagóguso­kat, akiknek munkájára, szaktudására égető szükség van mindenütt. Ismeretes, hogy a ml tár­sadalmunk igen nagy súlyt helyez arra, hogy a dolgo­zók széles rétegei szerezzék meg a szükséges ismerete­ket, magasabb műveltséget, tudást. Ezt célozza a mi­nisztertanács legutóbbi ren­deleté is, amely a dolgozók esti és levelező oktatásáról intézkedik. Ezúttal azokról a fiata­lokról kívánunk szólni, akik „társadalmi ösztöndíjasok” és akiknek tanítási költsé­geit a tanácsok, vállalatok, üzemek fedezik. Számuk örvendetesen évről évre gyarapszik és egyre több fiatal foglalja el helyét a főiskolákon, egyetemeken, hogy tanulmányaikat foly­tassák. Csupán az Egri Pe­dagógiai Főiskolán 46 hall­gató részesül társadalmi ösztöndíjban, közöttük leg­többen Szabolcs megyéből való jövendő tanárok, akik a főiskola elvégzése után visszamennek a szabolcsi falvakba, tanyákra tanítani, dolgozni. Vagy szólhatunk arról is, hogy a Heves me­gyei Tanács egészségügyi osztálya kilenc olyan orvos- és gyógyszerész-hallgatót részesít társadalmi ösztön­díjban, akik az ország kü­lönböző egyetemein tanul­nak és az egyetem elvégzé­se után megyénk falvaiban működnek majd, mint orvo­sok, gyógyszerészek. A társadalmi ösztöndíj azonban nem csupán azt a szerződésbeli kötelességet rója ifjainkra, hogy az is­kolák elvégzése után visz- szamenjenek az illető me­gyébe, faluba, vagy éppen az üzembe dolgozni, hanem azt is, hogy tanulmányi ide­jük alatt is szorgalmasan és alaposan készüljenek fel az életre, hogy beválthassák a hozzájuk, a személyükhöz fűzött reményeket. Társadalmi ösztöndíja­sainkkal személyes kapcso­latot tartanak az ösztöndí­jakat nyújtó szervek, ők maguk is ismerik az ottani, a majd reájuk váró problé­mákat és legtöbben közülük szorgalmas tanulással, fel­készüléssel iparkodnak meghálálni a társadalom segítségét, áldozatkész tá­mogatását. Ez a támogatás nem a keserű emlékű „segé­lyezés” vagy „taníttatás”, amelyet a múltban megen­gedett magának egy-egy gazdag, jópénzű földesúr, vagy kereskedő, aki „kegyes adományaival” felkarolt egy-egy rászoruló tehetsé­get és akinek kézesókkal kellett járulni hálából a szünidő első napján jótevő­je elé. Nem. Ez más segítség. A nép segíti a maga fiát, test­vérek a testvért és e?ért a segítségért nem alázatos földöncsűszást vár, hanem becsületes, tisztességes ta­nulást. munkát. Ez helyes, így helyes ez a mi társadal­munkban. Eves versenyben az Egri Faipari Vállalat dolgozói A felszabadulásunk 15. év­fordulójára indított szocialista munkaverseny-felhíváshoz csatlakoztak az Egri Faipari Vállalat, dolgozói is, vállalták, hogy negyedéves tervüket már március 28-ra teljesítik. Válla­lásuk nemcsak szóban, papíron maradt meg, hanem a vállalat valamennyi dolgozója magáé­vá is tette, s így valósult meg az, hogy a vállalt határidő előtt öt nappal, már március 23-án jelenthették felsőbb szervüknek: teljesítették első negyedéves tervüket. A versenyt április 4-én nem fejezték be, hanem közös el­határozással éves versennyé fejlesztették, s most úgy dol­goznak, hogy első negyedéves tervük sikeres teljesítése után éves tervüket is határidő előtt teljesíthessék. Már készítik új gyártmányuk, a két- és három­ajtós szekrények prototípusát. Dr. Földi Pál: AZ ATEIZMUS ZÁSZLAJA ALATT ★ Clara Zetkin: VISSZAEMLÉKEZÉSEK LENINRE ★ G. Molnár Ferenc: MUNKAVERSENY — SZOCIALISTA MUNKABRIGÁDOK ★ Szántó István: BOCONÁDI NAPOK ★ HÍREK — SPORT Egészségügyi kozépkáderi továbbképző előadás Egerben Az Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete Higiéni­kus Középkáder Szakcsoport­ja ma délelőtt egészségügyi kozépkáderi továbbképző elő­adást tart. Az Egerben, a II. számú Kórház kultúrtermé­ben kilenc órai kezdettel meg­rendezésre kerülő előadáson politikai tájékoztató kereté­ben foglalkoznak a kül- és bel­politikai helyzettel, majd is­mertetik a köztisztasági ren­delet alkalmazását a gyakor­latban, a laboratóriumi vizs­gálati eredményeket és a te­rületi közegészségügyi és jár­ványügyi munkát. Az előadások után a tárgv- gyal foglalkozó egészségügyi kisfilmet mutatnak be a meg­jelenteknek. Újabb segítség a termelőszövetkezeteknek A Mátra vidéki Szén-bányá­szati Tröszt újabb segítséget nyújt a hatvani járás két tsz- községének. A nagykökényes} Rákóczi Termelőszövetkezet részére egy 50 férőhelyes lóistálló tervraj­zát készítik el, míg a hortd Búzakalász Termelőszövetke­zetnek egy ezer férőhelyes tyúkház tervrajzán dolgoznak. Vállalták az építkezések mű­szaki vezetését is és ha szük­séges, szakemberekkel is se­gítik a munkát. (G. M. F.) \Másfel ériized t Diszpécserszolgálat A régi, gép nélküli bányászélet már a múlté. Szénbányáink is sokat fejlődtek az el­múlt másfél évtized alatt. Korszerű, fejtő- és rakodógépek, szállítószalagok segítik a bá­nyászok munkáját. Lenn, a föld mélyén jól felszerelt diszpécser-szobákból irányítják a termelést, a műszaki berendezéseket, s a bánya munkáját. Képünk a petőfibányai altáró diszpécser-szobáját mutatja be. f\AAAAAAAA/VWVWWNAAAAA/W\AAAAAAA/WWWWWWWWWWWWWWWVV\AAAAA/WVWWWVWWWVWWV Huszonötezer holddal több pillangós növény Megyénk termelőszövetke­zetei gyarapodó állatállomá­nyuk számára egyre nagyobb mennyiségű takarmányt ter­melnek. Különösen nagy gon­dot fordítanak a pillangós nö­vények termelésére. Megyénk tsz-ei ez évben a meglevő ta­karmányterületeken kívül még 25 000 hold pillangós felülveté- sét végzik el. Atomháború-ellenes színmű bemutatására készül a Gárdonyi Géza Gimnázium színjátszó csoportja Lampionok ünnepe címmel atomháború-ellenes színművet tanulnak az egri Gárdonyi Géza Gimnázium színjátszói A darab Nagaszakiban játszó­dik, 1945 júliusában. A bemu­tatóra — amelynek előkészü­leteiben a Megyei Művelődési Ház is segített — április 23- án kerül sor a művelődési ház nagytermében. Könyvelői tanfolyam Síkfőkúton A MÉSZÖV Heves megyei Központja érettségizett fiata­lok részére alapfokú könyvelői tanfolyamot rendezett Síkfő­Véget ért az irodalmi színpadok elsfi országos találkozója . Az öntevékeny . irodalmi színpadok első országos talál­kozója — amelyen a hatvani irodalmi színpad is részt vett — nagy sikerrel zajlott le Győrben, a felszabadulási he­tek keretében. A találkozót ér­tékes színpadvezetői tariácsko- zás követte, a Népművelési Intézet műsorpolitikai osztá­lya vezetésével. A tanácskozás műsorpolitikai, általános esz­mei és szervezési kérdésekben nyújtott segítséget az öntevé­keny irodalmi színpadoknak. Az itt hallottakkal kapcsolat­it Már sokszor foglal­koztatott a gondolat: mi lehet az oka an­nak, hogy amikor ál­lamunk sok ezer fo­rintot nyújt Hatvan csinosítására is, s a dolgozók társadalmi megmozdulások for­májában ugyancsak készek segíteni a par­kosítás hálás munka- területén, vannak fe­lelőtlen emberek, akik nem értékelik ezeket az örvendetes törekvéseket. Min­den lelkiismer etfur- dalás nélkül letapos­sák az újonnan tele­pített fű gyönge, alig kizöldellö, cérnavé­kony szálait, a virág­ágyakon átgyalogolva letörik a mosolygó árvácskák tarka fe­jecskéit, s ha valahol kinyílik az aranyeső sárga virágja, kegyet­len kezekkel tördelik az ágakat. Napról napra szo­morúbb a szívem, mert nagyon szeretem a természet színpom­pás varázsát, a virág­fejek napsugárcsókos mosolyát, s az okot kutatva naphosszat OííjL bmitSlí CL ÜU'CUJ.0t: r 77 gondolkoztam, hogy miért van ez így? Elhatároztam, hogy a végére járok! Lesbe álltam a kritikus he­lyeken, s alkalomad­tán megszólítottam az illetőt. — Miért nem megy az úton, miért tapos­sa le a virágokat? — kérdeztem. — Erre rövidebb — hangzott a válasz. A Park Szállónál mérgesen vetette oda szavát egy középkorú asszony: — Mi köze hozzál — s a járásbíróság előtt gallyakat törde­lő, fekete hajú, tíz­éves fiú csak annyit mondott: — „Talán a bácsi nem ezt csinálta gye­rekkorában?” Elgondolkoztam, s be kellett önmagám­nak is vallani, — bi­zony valamikor én sem óvtam a növé­nyeket. De egyszer valami történt az életemben. Elhatá­roztam, most én is kipróbálom ugyan­azt másokkal. Kézen fogva néhány ugrán­dozó, pajkos legény­két, megmutattam nekik a kis táblács­kákat, amelyek moz­dulatlanul álltak a tarka virágok között, mint az illatos csodák illattalan őrei. — Olvassátok csak, mi van rájuk írva: „Ne bántsd a virá­got!” „Ne tépj le!” „Övd a növényeket!” Megmagyaráztam ne­kik, hogy a növények is értünk élnek, éle­tünket akarják még kellemesebbé, még szebbé tenni. — Meg­értették. Néhány fel­nőtt. is. S ma üldögéltem c Park Szálló előtt emelkedő hősi emlék­mű mellett, a verőfé­nyes tavaszi ragyo­gásban, amikor a há­tam mögött egy ked­ves gyermekhangra lettem figyelmes, va­lakit intett: „Bácsi kérem, ne arra tessék menni, itt az út, a vi­rágokat nem szabad bántani”. — Az egyik, a beszélgetés után a virágok védelmét vál­laló szöszke kislány volt. A bácsi megsi­mogatta kérges te­nyerével napsugár­haját, és csak annyit mondott: — Igazad van, annyi úton járhat az ember, s mégis a kis virágoknak akar ár­tani. Boldog volt a kis­lány, s a bácsi is. Én pedig úgy éreztem, kérdésemre feleltek. Talán kevés az ilyen kedves figyelmezte­tés. Eszembe jutott gyermekkorom és az. ami akkor velem tör­tént. Nekem is szólt akkor valaki, amikor pajkosan gallyakat törtem. Megszívlel­tem a kedves szava­kat, s azóta szeretem, óvom a növényeket. Neveljük egymást szép szóval, szeretet­tel. Ne várjuk, míg esetleg egy gyermek szégyenít meg min­ket, — felnőtteket. A kis virágok hálásak lesznek érte, s még szebbé varázsolják életünket. Ihr. Rőczey Ödön ban a hatvani irodalmi szín­pad ma este tart kibővített ér­tekezletet, amelyen megbeszé­lik a további munkában rájuk váró feladatokat. kúton. Az április 5-én kezdő­dött tanfolyamon részvevő 26 fiatal három hétig hallgatja az előadásokat és sajátítja el a legfontosabb tantárgy, a számvitel alapjait, hogy ápri­lis 28-án, a tanfolyam befeje­zésekor. a MÉSZÖV Heves me­gyei Központja irodáiban al­kalmazhassa őket. A tanfolyam elvégzésekor a hallgatók oklevelet kapnak, s a MÉSZÖV valamennyiükneik elhelyezést biztosít. 1200 liter tej - naponta Szakszerű és gondos munka folyik mindennap a kora reg­geli és az esti órákban a me- zőtárkányi tejcsarnokban. Szinte egymásnak adják a ki­lincset az emberek a reggeli és az esti fejések után. Ku­pákkal és vödrökkel hordják a frissen fejt tejet az átvevő­helyre, felöntik a mérőedény­be, s az átadott tej további sorsa már Császár Géza tej­kezelő gondjaira hárul. A tejcsarnok vezetője el­mondja, hogy mindennap 120C liter tejet hoznak be ide a háztáji és az egyéni gazdasá­gok fejéseiből, de a fő szállí­tók a termelőszövetkezetek. A Búzakalász Tsz mindennap 160 litert ad át, ezenkívül je­lentős mennyiséget hoznak a Szabadság és a Dózsa tsz-ek- ből is. Megtudjuk még azt is, hogy a tej zsírszázaléka igen ked­vező, az előírásnak megfelelő, általában 3,9 százalékos átla­got mutat. Éppen ezért az it­ünnepi KISZ-taggyülés az egri Finomszerelvénygyárban Néhány nappal ezelőtt ün­nepi KISZ-taggyűlést rendezett az egri Finomszerelvénygyár KISZ-bizottsága. A megnyitó után Kormos Miklós, a válla­lat KISZ-bizottságának titkára tartott beszámolót az elmúlt év eredményeiről és hiányosságai­ról. A taggyűlésen felszólalt Dénes József elvtárs, a válla­lat igazgatója is. A taggyűlés végén több KISZ-tagnak átadták az „Ifjú ság a szocializmusért”-je1- vényt, másokat pedig jutalom­ban részesítettek. teni tejet előbb Egerbe, innen pedig megfelelő átvizsgálás után Budapestre, a fővárosi lakosság élelmezésére szállít­ják. A jó minőségű tejért a termelők is megkapják a kel­lő pénzt, és azonfelül literen­ként 20 dekagramm korpát is kiosztanak közöttük. S végül még egy örvendetes dolog, hogy a termelőszövetkezeti át­szervezések óta egyáltalán nem csökkent, hanem emel­kedett a tejszállítás, ami azt jelenti, hogy a közös gazdasá­gok eredményesen pótolják, sőt felülmúlják az egyéni gaz­daságok tejtermelését. Április 18-án a M átra- vidéki Erőmű művelődési otthonában hat kiszista fia­tal házaspár kisgyermekei számára bensőséges névadó­ünnepséget rendez az üzem vezetősége és társadalmi szervezetei. így kaptuk a hírt tegnap délelőtt, s meg­tudtuk azt is, hogy az erő­műben és a lakótelepen egyaránt nagy a készülődés erre a kedves ünnepségre. Nem is csodálatos, hiszen hat apró élet születésének nagy eseményéről emlé­keznek meg ezúttal az erő­műi nagy családban — ami nem mindennapi esemény. Ott lesznek, s a boldog szü­lőknek szerencsét kívánnak a közvetlen munkatársak, a lakótársak, minden jó barát és ism,erős. S ott leszünk mi is, meg­emlékezni erről a kis életek számára nagy napról... (w)

Next

/
Thumbnails
Contents