Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-12 / 86. szám

I960, április 1*, k<dd

NÍFŰJSAC

3

A lluzalia§ I\épíroní és műszaki dolgozóink a legsürgősebb feladatokért

— A SZOCIALIZMUS történelmi és földrajzi adottság.' Minden józanul gondolkodó magyar embernek tudomásul kell vennie, hogy a Szovjetunió tőszomszédja vagyunk, és szocialista országok gyűrűjében élünk, de előrehaladt és egyre jobban kiszélesedik a szocialista gondolkodásmód, az új gazdasági rendszer Nyugat-Eu- rópában és főleg a gyarmati országokban Mindezek lényeges szempontok, de- számunkra a döntő az, hogy jobbat hoz-e a szocializmus a magyarság részére, mint az előző társadalmi rendszer. Az elmúlt emberöltő alatt két háború borzalmát éltük át, kizsákmányolás és elnyomás volt osztályrészünk. Azon a régi úton az eredmény hárommillió koldus volt, jólét és kultúra csak egyesek számára létezett, a nép nagy többsége nyomorban és szellemi sötétségben volt. Mindezeket fontolja meg az, aki érzelmi, vagy egyéb okokból tényként elviseli ugyan a szocializmust, de nem hisz benne, következésképpen lelkesen dolgozni nem is tud érte — hangzott Z. Nagy Ferenc országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront országos elnökségi tagjának előadói beszéde Egerben, a Hazafias Népfront megyei elnöksége, valamint a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának meghívására ösz- szégyűlt műszaki szakemberek szombati megbeszélésén.

KÖZVETLEN HANGON, —

ízes magyarsággal, de mindig a lényeget érintve, így folytatta beszédét: Egyetlen állam sem lehet meg tartósan fejlett nagyipar és magas kultúrájú gépesítés nélküli mezőgazdaság hiányában. Mezőgazdaságunk többtermelése, az olcsóbb termelés nemcsak a parasztság, hanem minden magyar ügye, mert a mezőgazdaság szocialista átalakításának sikeres megoldása nélkül életszínvonalunk emelése nem biztosítható. A történelem adta fel a leckét, hogy kapitalista nagyüzemek, vagy szocialista mezögazdasag legyen-e nálunk. Nemcsak a történelmi szükségszerűség, és a földrajzi adottság diktálja, hanem az emberség, az erkölcs is azt mondja, hogy az egész magyar parasztság részére jólétet és magasabb kultúrát kell biztosítani. Erősítenünk kell a parasztságban azt a hitet, ami ebben az országban történik, az egiész dolgozó nép, és igy a parasztság érdekében is történik. Szocializmust építünk most is, de a korábbi hibák kiküszöbölésével, erőszak nélkül, a bizalom alapján. Elsősorban a magunk hitét kell megerősíteni és azo- két, akikkel dolgozunk, akikkel nap mint nap beszélgetünk, hogy lehet erőszak nélkül, a kölcsönös érdekek figyelembe vételével és a bizalom alapján is szocializmust építeni.

Lehet szervezni a termelőszövetkezeti mozgalmat meggyőződéssel és a termelési eredmények átmeneti csökkenése nélkül is. A kölcsönös hit és bizalom átsegít bennünket az első egy-két esztendő nehézségein. Ebben kell segíteni, itt kell munkálkodni mindenkinek. a műszaki értelmiségnek is. Nemcsak a szocialista mezőgazdaság előbbrevitelét biztosítjuk a termelőszövetkezetek megszilárdításával, hanem a szocialista embertípus meg' erem tését is biztosíthatjuk. ha kulturáltan, emberséggel dolgozunk. A munkások és a műszaki értelmiség dere- kas munkát végeztek a termelőszövetkezetek szervezésében, de az egész dolgozó nép érdekében minden erő összefogására szükség van a termelő- szövetkezetek megszilárdulásában. Nincs ma az országban nagyobb, egyszersmind szebb feladat, mint ennek érdekében dolgozni, jólétet, kulturált, emberi életet teremteni minden magyar számára.

Z. NAGY FERENC ország- gyű'ési képviselő előadói beszédét a Szakszervereti Székház ' "'‘úrtermét megtöltő mű- sza’ ’ ügozók lelkes lapssal kösz. . jtték. Ezután dr. Kiár Jánoi egyetemi tanár, a társaclalrnj munka lényegéről, előfeltételeiről. és emberformáló feladatairól beszélt. Széchenyi István életművével, majd jelenlegi országépítő munkánk gyakorlati példáival bizonyította a társadalmi munka nagyszerűségét. De rámutatott, hogy csak azok végezzenek társadalmi munkát, akik ehhez kedvet éreznek., vagyis önként vállalják és csak ott, és akkor végezzünk társadalmi munkát, ahol azt megszervezték, műszaki feltételeit biztosították, ha az szükséges és gazdaságilag indokolt, Sohasem a hivatal, a hatóság, vagy az érdekel! szerv helyett, hanem velük együtt dolgozzunk a problémák megoldásán. A Hazafias Népfront Országos Elnöksége európai hírű tudósokból műszaki bizottságot hívott létre, és ez az akció-bizottság a legne hezebb problémák megoldását! dolgozik, de vannak kisebb feladatok, olyanok, amelyekhez nem kellenek professzorok, de Igenis nélkülözhetetlen szükség van a tapasztalt műszaki emberek, a mérnökök, technikusok és szakmunkások gyakorlati segítségére és tanácsaira.

Az első felszólalók mindenben egyetértettek a két előadói beszéddel és a hallgatóság figyelmén, odaadó érdeklődésén látszott, hogy átérezték a kérdés fontosságát. Lelkesen számolt be a korábbi munkáról a Füzesabonyi Gépállomás kiküldötte, a Nyugat-bükki Erdőgazdaság főmérnöke és a Heves megyei Tanács Építőipari Vállalat műszaki dolgozója is.

AZ ELSŐ FELSZÓLALÁSOKBÓL kitűnt, hogy a műszaki szakemberek nem nagyon ismerik a termelőszövetkezetek jelenlegi legfontosabb problémáit, készek segíteni, de nem mindenki tudja, hol isi lenne munkájára szükség. ?

Bíró József, az MSZMP He- = vés megyei Pártbizottságának^ másodtitkára átfogó képet? adott megyénk termelőszövet-I kezeteinek helyzetéről. Rámu-; tatott, hogy továbbra is rend-I kívül fontos a politikai felvilágosító munka, mert a dolgo-I zó parasztságnak egyre jobban? meg kell értenie, a termelő-? szövetkezeti mozgalom jelen-* tőségét, világosan látnia kell mindenkinek, hogy csak egyedül ez áz út járható. Fontos, hogy tudatosan lássa ezt parasztságunk, akarjon saját boldogsága érdekében dolgozni cs a munkában vegyenek részt a családtagok is. Ebben a politikai, felvilágosító munkában is segítenie kell a műszaki értelmiségnek és sokat is segíthet éppen felvilágosultságánál, értelmiségénél fogva. Jelenlegi legnagyobb problémánk az, hogy nem rendelkeznek a termelőszövetkezetek annyi ser-’ téssel, szarvasmarhával és ta-! karmánnyal, amennyire már most, az első esztendőben ] szükség van. Éppen ezért —- az alapszabályadta lehetőség geken belül — erősíteni és fej-: leszteni kell a háztáji gazda-; Ságokat. Termelőszövetkeze-! teink 29 ezer sertés meghizla-' lását tervezték be ebben az! évben, de csak tízezerre van' férőhely, a 9500 darabból álló szarvasmarha-állományt az év végére 20 ezerre kell növel-! nünk, de addigra 11 000-rei kell istállót építenünk, férő-| hely kell a baromfinevelés és> a juhállomány növelése érdé-; kében is. Az elkészített és jó-, váhagyott istálló és egyéb fé-l röhelyek egyedi terveit gyor-! san sokszorosítani kell, a íény-i másolás, a helykijelölések és! az építkezések műszaki irányi-; tásában szükség van minden! épkézláb és segíteni akarói műszaki dolgozóra.

Ivádi János, a szűcsi bánya! dolgozója régi és legújabb! személyes tapasztalatai alap-; ján gyakorlati tanácsokat, adott a társadalmi munka! szervezésére és a munka vég-! zésére. Elsősorban art kell;

megszervezni, hogy a termelő- szövetkezetek tagsága adja a munka zömét, érezzék, hogy saját maguknak építenek, mert így halad majd gyorsan a munka és csak így fogják megbecsülni a saját épületeiket.

KOVÁCS JENŐ, a bélapátfalvi erdészet vezetője elmondotta, hogy az építkezések legfőbb akadálya a faanyag-hiány, de nyilvánvalóan sok épületre lesz szükség a következő esztendőkben, ezért a talajviszonyoknak megfelelő és gyorsan növekvő nemes nyár- suhángokat kell telepíteni. Árokpartokon és gazdaságilag másképpen nem használható területeken ezer suhángot majdnem minden termelőszövetkezet ültethet és ebből pár év múlva már rúdanyagot, majd félmillió forint értékű faanyagot termelhetnek ki. Az erdészet és a termelőszövetkezetek összefogásával nagy lér péseket tehetünk előre a szer- faellátás érdekében.

Sályi János, a Hazafias Népfront megyei titkára bejelentette, hogy Egerben egy 27 tagú műszaki csoport dolgozik, amelynek munkája nyomán sok százezer forintos segítséget kaptak a termelőszövetkezetek, de forintokban nem mérhető le az a segítség, amelyet a társadalmi munkások a nevelés, a szocialista embertípus kialakítása során már eddig is elértek. A társadalmi munka egyik forrása a nevelésnek, a szocialista embertípus kialakításának, ezért további munkára kérte megyénk műszaki dolgozóit.

F. L.

Hogyan kelt jelentkezni ipari tanulónak?

iMilyen üzemelt hány ipari tanulót akarnak szerződtetni az idén Egerben ? — Közel ezer főre emelkedik a jövő tanévben az egri ipari tanulók létszáma

— Eger város jelenlegi ipari fejlettsége indokolttá teszi, hogy az i960—61. tanévben magasabb létszámmal kezdjük az évet az előbbi esztendőknél — mondja Kameníczky Antel igazgató érdeklődésünkre. Néhány számmal akarom bemutatni az egri iparosodás mai ütemét, hogy érzékeltessem a? átalakulást.

A nagyobb üzemekkel már megállapodás történt az igények tekintetében: A í'inont- szerelvénygyár száz fiatalra számit, hogy esztergályosokat, lakatosokat, idomszerészekei, szerszámkészítőket, marósokat, köszörűsöket, bádogosokat.. vízvezetékszerelőket neveljen magának. A fentiekhez hasonló szakmák . elsajátításara a Mátravídéki Fémművek hetven fiatalt akar szerződtetni. Az Egri Lahitosárugyár negyven elsőévest lát szívesen műhelyeiben, ipari tanulói minőségben: itt elsősorban a vasszerkezeti lakatosokra es esztergályosokra van szükség a tervek holnapi teljesítéséhez. •

— Külön ki kell emelnünk az Északmagyarországi Áramszolgáltatónak azt a szándékát, hogy huszonnyolc vidékről szerződtethető villanyszerelő tanulóra számít, akiket már másod- és harmadéves ipari tanulói korukban a termelőszövetkezeti villamosítás munkáira fognak kihelyezni. A cél elérése érdekében az áramszolgáltató még a tanulóotthoni bentlakás lehetőségét is biztosítja szerződő tanulóinak.

— A Hajtóműgyár huszonkét ipari tanuló jelentkezését várja vasipari szakmák elsajátítására.

— A helyiipari vállalatok, a kisipari szövetkezetek és a kisiparosok összesen százötven tanulót kívánnak szerződtetni szeptembertől kezdve. Az egri Bornemissza Gergelyről elnevezett iparitanulő-iskofa eddigi létszáma, mintegy hatszáz fő: a szeptemberi elsőévesek felvételével ugrásszerűen

emelkedik az intézet zsúfoltsága. Mindössze öt tanterem áll rendelkezésre és amíg a miniszteri ígéretnek megfelelően, 1962-ben új intézetet kapunk, addig is jó lenne tantermi gondjainkón segíteni Reméljük, az Egri Városi Tanács VB megérti helyzetünket és a lehetőségekhez képest segít gondjainkon.

— Miért ez az ugrásszerű emelkedés az ipari tanulóképzés terén? — kérdezzük Ka meniczk.y Antal igazgatótól.

— A budapest köré tömörült ipar tervszerű széttelepí- tése folyik napjainkban, kormányhatározat alapján: így érthető, hogy a vidéken elhe<- lyezett gyáregységek szakipari utánpótlásukat is helyben kívánják biztosítani. A fejlődés másik nagy távlata azzal nyílt meg. hogy Heves megye termelőszövetkezeti megyévé lett: így igen sok szakemberre van szükség falun is. amely érthetőén nagyobb iramban kezd iparosodni, a mezőgazdasági gépi kultúra bevezetése miatt, mint az bármikor is elképzelhető lett voina.

Beszélgetésünk során sző esik arról, hogy az általános iskolák végzős növendékei, de a felsőbb osztályosok is nagy érdeklődést tanúsítanak az ipari pályaválasztási kérdések iránt; a felvételi formaságok elintézése tekintetében azonban még az iskolában folyó egészséges propaganda ellenére is bizonyos tájékozatlanság tapasztalható. Ezért az igazgató a nyilvánosságot az ipari tanulói felvételekről az alábbiakban tájékoztatja:

— Az imént felsorolt üzemeknél az érdeklődők májusban kapnak jelentkezési lapot és orvosi vizsgálatra szóló beutalást. A jelentkezők ezután

liiiiiliiliiliiliiliiiiiiiir

Sors

Jl f ár nem tudrídm megmondani, hogy hol vettem föl. Talán a Tiba magasán hajoltam le érte, vagy valahol. Tardos sziklái fölött. A zsebembe került, onnan a kertembe. Aztán kikelt. Már két arasznyi lehetett, amikor egy maroknyi földdel kiemeltem és elvittem iskolánk biológiai kertjébe. Azóta ott él. Körülötte akác, kőris, juhar, aztán bokrok, mint ahogy ez az ilyen kertekben megszokott.

Már rég nem láttam. Ma valahogy eszembe jutott. Üres órám volt, hívott kifelé a tavasz, gondoltam, megkeresem. Alig találtam rá. Pedig még csupaszok a gallyak, könnyen végiglátni a sok bokor, fiatal fácska között.

Hogy megnőtt! Már kétembemyi magas. Agas-bogas gallyain még rajta szomorkodnak az elsárgult levelek. Talán az elmúlt nyárra gondolnak vissza, amikor olyan üdék voltak, úgy tudtak örülni az aranyló nyárnak, amely bennük élt. Aztán jött az ősz, rozsdafoltokat festett rájuk, elszedegette tőlük az élet szépségét, amelyet a tavasztól kaptak. Elszáradt levelek lettek, s zörögve ütődtek egymáshoz, ha felsírt köztük jajgatva a téli szél... Mégsem hulltak le. Valami erő visszatartja őket, amíg új levelekbe nem hajtanak a fakadó rügyek. De ez még messze van. Talán egy hónap is eltelik addig, a tölgyfák rügyfakadása a szép májusra vár. Akkor majd kizöldül az én fám is, kilombosodik, hogy átadja magát a boldog nyárnak, amely az életét olyan széppé teszi.

Ugyan mi lett volna a sorsa, ha akkor nem hajolok le az életét magában hordozó, szép, fényes makkért, amely az avarból mosolygott felém?... Kikelt volna-e ott is. az erdők sűrűjén, megnőtt volna-e ilyen szép sudárrá? ... Vagy mókus eledelévé vált volna, mint annyi sok társa, amelyek megrágcsálva mellette hevertek? ... Ki tudna erre feleletet adni... Az biztos, hogy élete fordult meg azzal, hogy fölemeltem, a zsebembe tettem, s otthon, a kertemben elültettem. A sorsát vittem tovább, amikor onnan ide hoztam, ahol jobban éri a nap, életére nem vetnek árnyékot a fák. Talán majd újra átültetik gondos kezek, hogy ő se vessen árnyékot a körülötte növő, új, fiatal életekre. Csak jó helyre kerüljön, ahol nőhet, lombosodhat, hatalmas fává magasodhat a,z emberek hasznára, az emberek örömére. Akkor nem bánom meg soha hogy sorsát egyszer a kezembe vettem ...

HÖRVÖÉGYI ISTVÁN

az általános iskolai végbizonyítványt — annak elnyerése után —, a születési anyakönyvi kivonat, a kitöltött jelentkezési lap és az orvosi bizonyítvány alapján augusztusban felvételi vizsgára jelentkéznek: ezen a vizsgalaton a vállalat és az intézet együttesen dönt a felvételek kérdésében. Azt akarjuk, hogy a holnap szakmunkásai képességüknek legjobban megfelelő szakmában tanulhassanak, ezért az alkalmassági felvételi vizsgalatokat a Művelődésügyi Minisztérium Módszertani Intézetének pszichotechnikai csoportja végzi majd Egerben. Arra törekszünk, hogy minden szakma a hajlamok és képességek felülvizsgálása után, a legjobb utánpótlást kapja meg az egri erősödő ipar számára.

— Tájékoztatásul el kell

még mondanom, hogy a szeptemberben hozzánk kerülő tanulóknak ipari tanulói otthonban nem tudunk elhelyezést biztosítani, mert adottságaink korlátozottak e tekintetben. Kivétel az Északmagyarországi Áramszolgáltató — a termelőszövetkezeti villamosítási

program miatt — és azért >s. mert az áramszolgáltató már a másodéves tanulókat kihelyezi vidéki munkahelyeire.

— Beszélnem kell még arról a meg nem alapozott hiedelemről is, amely a lakosság igényeit kiszolgáló kisiparosok körében tapasztalható: úgy érzik, hogy ők a gyárak nagyütemű fejlődése következtében sorvadásra vannak ítélve. Ez nem igaz, mert a lakosság igényeit kielégítő kisipari termelésre változatlanul szükség van és az iparitanuló-képzés ezen a vonalon is kielégíti a jelentkező igényeket — fejezte be az érdeklődésünkre adott nyilatkozatát Kameniczky Antal, az egri iparitanuló-intézet igazgatója.

Mi csak annyit fűzünk hozzájólesik hallani, hogy Hevesben. ebben az eddig agrár megyében, és Egerben, ebben a. szőlőtermelő és jelentős iparral nem rendelkező vidéki városban megindult az ipari fejlődés és lassan átformálódik a megye is, meg a város is modern. fejlett iparral rendelkező területté, amely előretör évszázados félreesettségéből.

f. a.

Egy baráti találkozóról...

Kedves, baráti összejövetel színhelye volt szombat délután az Egri Pedagógiai Főiskola klubterme. A főiskola tanárai voltak a vendéglátók és a vendégek pedig a miskolci nyomdászok.

Története és hagyománya van ennek a találkozónak. A Bprsod megyei Nyomda Vállalat már ötödik alkalommal készíti az Egri Pedagógiai Főiskola évkönyvét. Évről évre novemberben kezdik a munkát a nyomdászok, március végére elkészül az évkönyv, szépen, Ízlésesen. S a közös munka során kialakul egy baráti kapcsolat, a nyomdászok és a tanárok között. Egerből küldik a kéziratokat, várják a kefe- nyomatot. A személyes kapcsolatot a munka folyamán csupán dr. .Bakos József, az évkönyv szerkesztője tartja a miskolci nyomdászokkal.

A munka végeztével, így április első napjaiban, ellátogat Egerbe a nyomdászok egy csoportja, hogy most a jó borral megrakott fehér asztalnál jelképesen is átadják közös alkotásukat: az évkönyvet.

Közös ez a munka, hiszen a nyomdászok öntötték ólomba, nyomták papírra a nagy ionddal szerkesztett mondatodat, tudományos megállapításokat a főiskola tanárainak nunkáját. Erről a közös munkáról beszélt üdvözlésében Szokodi József, a főiskola igazgató-helyettese, s Kárpáti György, a Borsod megyei Nyomda Vállalat igazgatója is.

A jól végzett munkára üri- ették poharaikat vendégek és vendéglátók és szórakoztak az esti órákig.

András

TV ehéz, nagyon nehéz a sorsa, mert sok és erős a harc, amelyet napról napra ! meg kell vívnia önmagával. Nincs teljes tuda- | iában ennek, még nem látja az erőket, ame- ’ lyek benne fölemelik a kezüket, hogy termé- ; szetét ide-oda rángassák. A harcot azonban 1 már fölvette, s egy-egy győzelme ragyogóvá . teszi a szemét, pirosra festi gyermekarcát.

; Alig múlt tízéves. Jóeszű, mindig az iga- ! zát kereső gyermek, bár ezt az igazságot na- ; gyom .sokszor hajlamos a saját önzése szem- ! szögéből nézni. Könnyen haragra lobban, s i ilyenkor úgy érzi, hogy az őt ért jogtalanság ! megtorlója egyedül igazán csak ő lehet. Most ! még nem látja tisztán, hogy a sérelmeket sok- ! szór tetteinkkel, viselkedésünkkel magunk zú.

! dítjuk önmagunk felé, mert nem látjuk a helyes ; utat, amely embertől az emberig vezet. Ezt ; az utat megtalálni — igaz — még felnőttnek ; is nagy és nehéz dolog ...

! _ Sokszor ámultam el a kérő, szinte könyör- ; gő hangra, ha egy-egy tettéért magatar- ! tásból kifogásolhatót írtam be ellenőrző- ■ jébe. Mindenre gondoltam, még arra is, hogy ! súlyos megtorlások érik otthon, s ezért alázza . meg inkább annyira önmagát. A minap ; azonban megtudtam a valót: nem akar fáj- . dalmat okozni az édesanyjának... Ez volt tehát az ok, amelyért nem sajnált kérést, kö- . nyörgést, sőt még a szinte kétségbeesés köny- ; nyét sem, de ez vezette őt arra, hogy megpróbálja belátni egy-egy tettének helytelen- ; ségét, eljusson az elhatározásig, amelytől már ! csak egy lépés az. akarat, a tett.

Ezt a lépést sokszor próbálgatta már meg- ! tenni, de igazán csak ma lépte meg először.

; Az első óra végén mindenki sietett gyorsan ; elrakni holmiját, hogy a csöngette már ne i mocorgó, fészkelődé gyermeksereget találjon,

; hanem fegyelmezetten ülő osztályt. András i is iparkodott. így lett az első. Ahogy ült, ahogy nézett, elfelejteni nem lehet... Arcán égett, szemében fénylett ez az egy szóból álló mondat: „Győztem!..."

Igen. győzött. Legyőzte önmagát, legyőzte ! a benne élő idegent, aki az ellensége neki,

! ellensége jövendő életének, jövendő boldogulá- ; sának. Győzelme nem volt pillanatnyi hangulat, mert megismétlődött a délelőtt minden ; órája után, s hiszem, hogy megízleltette vele ! az igazi erőnek, nagyságának ízét, amelyet csak az érezhet igazán, aki le tudja győzni ! önmagát...