Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-12 / 86. szám

4

NÉPŰjsäg

1960. április 12, kedd

4 hála

A földi giliszta sírástól köny- nyes szemekkel jelent meg Brehm előtt és e szavakra fakadt:

— Örök hálám, uram, hogy gondolt rám, hogy visszaadta hitemet. Már nem is tudom, milyen régen élek egyedül, magamra hagyatva, hozzátartozók, társak nélkül. Rettenetes volt ez a számkivetettség, már az öngyilkosságra gondoltam, hogy odadobom magam a csirkék csőre elé... És segített rajtam, visszaadta családomat ... Köszönöm, hogy a gyűrűsférgek családjához tartóz. hatok... Van családom, kikért dolgozhatom...

Ezt a történetet ajánlom a horgászok figyelmébe!

(-Ó)

— NÉHÁNY NAPPAL ezelőtt rendezte meg az Egri Állami Áruház a nyereségrészesedések kifizetését. Az ünnepségen — amelyen 37 000 forintot osztottak szét a dolgozók között és Paláncz Sándor minőségi bevizsgálónak átnyújtották a „Belkereskedelem kiváló dolgozója’1 kitüntetést, — szovjet vendégek is részt vettek.

— NAGY SIKERE VAN az Egri Pedagógiai Főiskola dísztermében megrendezett „Heves megye népe a szocializmus útján” című kiállításnak. Eddig több mint ezren tekintették meg az érdekes anyagot, amely között a legnagyobb érdeklődést az úttörők összeállítása, a „Hősök Könyve” című gyűjtemény váltotta ki.

— SOKAN KÉRDEZGETTÉK már, hogy mi lesz az egri vár és környékének világításával? A városi tanácsnál közölték, hogy két héten belül folytatják a munkálatokat a Dózsa tértől fel a vármúzeumig. A betonoszlopokra üveglapos, nyolcszöges fény- esővilágitást szerelnek és remélik, hogy ez a megoldás tetszeni fog a város lakóinak és a sok idegen kirándulónak is.

— NAGYSZABÁSÚ JÄR- DASÍTASRA KERÜL SOR ebben az évben Makiáron. Az elmúlt évek más irányú építkezései után, ebben az évben a községfejlesztési alapból 202 ezer forintot fordítanak erre a munkára.

— BEFEJEZŐDTEK AZ EGRI JÁRÁS KÖZSÉGEIBEN a hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából rendezett, főként az ifjúság tömegeit megmozgató, nagyszabású kulturális versenyek.

— MA TANÁCSÜLÉST tartanak Makiár termelőszövetkezeti községben. Az ülésen az állattenyésztés jelenlegi helyzetét és a fejlesztéssel kapcsolatos további tennivalókat tárgyalják meg'.

— TELJESÜL A RÉGI KÍVÁNSÁG Felnémeten. A község lakosainak kérésére, ebben az évben a községfejlesztési alapból 150 ezer forintért új, korszerű autóbusz várótermet építenek.

— ISMÉT JÓVAL HOSZ- SZABB LESZ a járda ez év végére Nagytályán. Erre a munkára a következő hónapokban a községfejlesztési költségvetésből 194 ezer forintot használnak fel.

— ÁPRILIS 20-ÁN tartja az Egri Járási Tanács végrehajtó bizottsága legközelebbi ülését. Ez alkalommal a mezőgazda- sági osztály irányító és szervező munkáját tárgyalják meg.

— KÉT NAP MÚLVA ÜLÉST TART Bekölce termelőszövetkezeti község tanácsa, A tanácstagok ezúttal a termelőszövetkezetek munkájával kapcsolatosan előterjesztett beszámolót tárgyalják meg.

— BESENYŐTELEK községben épülő négytantermes általános iskola építését az előzőleg megállapított december 31-i határidő helyett november 15- re befejezik az építőipari vállalat dolgozói. Az iskola építésének a tervezettnél másfél hónappal előbb való befejezésével lehetővé válik, hogy a tanítást még ebben az évben, az új iskolában folytathassák a tanítóki

Ifjúság a szocializmusért

MEGYÉNKBEN is széleskörűen kibontakozott az a nagyszerű mozgalom, amely „Ifjúság a szocializmusért” nevet viseli. KISZ-szervezetek százai, fiatalok ezrei végeztek lelkes, valóban a szocializmust építő, magyar ifjakhoz méltó munkát, hogy eleget tegyenek, megfeleljenek a mozgalom szabta követelményeknek.

Még frissen élnek emlékeink, amikor fiatalok százai vették ót megyénkben is az említett próba jelvényeit és azóta is büszkén ragyog a mellükön. Mennyi és mennyi húszórás társadalmi munka, tanulás, sport, igazi ifjú hév, tűz van e jelvények mögött, azt csak azok tudják, akik ezekben a napokban együtt éltek, dolgoztak a fiatalokkal, kiszis- tákkal.

Valamelyik nap egy kedves, mindig mosolygós arcú lánnyal beszélgettem, áld Hatvan város KISZ-titkára és alti sok, igazán szép. kedves emlékét mondotta el e próbákkal, a kisze- sekkel kapcsolatban.

Szűcsi Mária, a hatvani KISZ-titkár, nemrég került a város KISZ-szervezeteinek

élére, de máris évekre szóló tapasztalatokkal rendelkezik, mint mondja: jól ismeri már övéit.

— Nap mint nap, minden este köztük vagyok, de különösen a próbákat megelőző időkben — mondja ő is, a KISZ-tagok is —, akik e rövid idő alatt máris megszerették a kedves, igazán értük élő, dolgozó Szűcsi Máriát.

A K1SZ-SZERVEZETBEN eltöltött idejének legszebb emlékéről érdeklődöm, felcsillan a szeme és máris meséli:

— Tudja, nagyon szép volt. Hetedikén este, a Petőfi Tszben, 16 fiatalnak adtuk át az „Ifjúság a szocializmusért!” című próba jelvényeit, ünnepélyes taggyűlésen. Nehéz ezt elmondani, látni kellett volna, hogyan ragyogott az arcuk, a szemük az Örömtől, a boldogságtól, amikor átvették a jelvényt. Elmondhatom bátran, hogy azóta él itt igazán ez a KISZ-szervezet, amióta folynak a próbák előkészületei. Munkában, tanulásban forrtak eggyé ezek az ifjak. Társadalmi munkát végeztek, estéiket pedig a kongresszusi anyag tanulmányozásának szentelték. Nem tudom, megérti-e annak a jelentőségét, hogy a tsz fiataljai szellemi öttusát rendeztek, érdeklődési körük kibővült, tudásuk gazdagodott. Ez idő alatt lendült fel a sportélet is. Az egyik fiú valamelyik nap így lelkendezett:

— Milyen szép lesz, ha majd mi is kiírhatjuk: „A hatvani Petőfi Tsz labdarúgó-csapata.”'

— Mondom, ez a meleg hangulatú, ünnepélyes taggyűlés volt legszebb emlékem az utóbbi időben. Bevallom, egy kicsit azért is, mert én magam foglalkoztam velük, ismertem, szerettem őket. És az a csokor szegfű, amit a fiataloktól kaptam az ünepélyes taggyűlésen, számomra sohasem hervad el, mert az egész estével együtt felejthetetlen emlékként íródott szívembe.

És a hatvaniak példája nem egyedülálló, nem páratlan jelenség, hiszen az elmúlt napokban a Tiszától a Mátráig megyénk sok-sok falujában, városaiban tették le a fiatalok a próbát, járultak hozzá igazán a szocializmus építéséhez.

ÍME, A MI FIATALJAINK

megmutatták, újra és újra megmutatják, hogy képesek munkát, erőt. időt áldozni nagy-nagy céljainkért, önmagukért, mindnyájunkért. Ám ezek az eredmények azt is igazolják, hogy a mi fiataljaink nem hálátlanok azok iránt, akik arra vállalkoznak, hogy az élre állnak és vezetnek. Igaz, nem könnyű feladat egy KISZ-szervezetet. még kevésbé egy város, egy falu, egy járás, vagy éppen megye fiatalságának ügyét lelkiismeretesen kézbe venni. Nem könnyű, de' nagyszerű, gyönyörű és hálás feladat, amely, . ha nem is egyszerre. egy csapásra, de előbb-utóbb meghozza gyümölcsét.

Szalay István

Híd a Brahmaputra felett

Épül az első híd a világ egyik legnagyobb folyama, a Brahmaputra felett. Évszázadokig technikai lehetetlenség volt, minthogy az esős időszakban a keleti Himalájából és az Asszam-hegyekből lezúduló víztömegek annyira felduzzaszt ják a folyót, hogy ilyenkor helyenként tíz kilométernél is szélesebb. Súlyosbította a problémát az is, hogy a víz

Ml

s m a m m ■

yfi

EGRI VÖRÖS CSILLAG

Emberek és farkasok (szélesv.) EGRI BRÖDY

Római vakáció GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nyomorultak (I.—II. rész) GYÖNGYÖSI PUSKIN Hegyen-völgyön (Cimborák H. rész) (szélesv.) HATVANI KOSSUTH A Blum-ügy HEVES

A matrózok dala (szélesvásznú) FÜZESABONY

Akiket a pacsirta elkisér

iiiiiiiiiiiiiimniiliiiiitiiiiiiiiiiiiimiiiiiinnfiiiiiiiiiii'

pétervásara

A kapitány lánya (szélesv.)

műsort i

hatalmas iszapmennyiséget hord magával, -.mely a mederben lerakódva az évszázadok folyamén, többször is megváltoztatta a Brahmaputra folyását. Az indiaiak ezért eddig' nem is próbálkoztak a hídve- réssel.

Pár évvel ezelőtt azonban kiválasztottak egy helyet, ahol kétoldalt magas dombok egy kilométerre szűkítik össze a folyammedret és itt kezdték a nagy vasúti és közúti híd megépítését. Ezen a helyen viszont az nehezíti a vállalkozást, hogy a víz mélyen belevájta magát a földbe és sodra rendkívül gyors. A hidpilléreket ezért a víz felszínétől több mint 50 méter mélyre kell leásni. A munkálatokat az 1953. évi monszun időszak után kezdték meg, de eddig mindössze nyolc pillér készült el. Abban reménykednek, hogy a hidat 1962-ben, az esős évszak beállta előtt átadhatják a forgalomnak. A monszun idején minden évben legalább öt hónapig szünetel a munka.

45 évvel ezelőtt, 1915-ben született KONSZTANTYIN SZ1MONOV szovjet-orosz költő és drámaíró. „Várj rám” című költeménye a n. világháború igen népszerű katona-verse volt. A Nappalok és éjszakák című regénye a sztálingrádi narcokról szól. Legismertebb színműve: Az orosz kérdés.

15 évvel ezelőtt, 1945-ben halt meg FRANKLIN DELANO ROOSEVELT, az Egyesült Államok demokratapárti elnöke. Nevéhez fűződik a diplomáciai kapcsolatok felvétele a Szovjetunióval (1933) és ő képviselte az USA-t, a teheráni (1943-ban) és a jaltai (1945-ben) konferencián.

65 évvel ezelőtt, 1895-ben helyezték üzembe Tomszkban a/ első szibériai villamos erőművet.

SZIMONOV

cA tiqj' ij

A tigrissel ott találkoztam az őserdő szélén, ahol éppen virágot szedtem. A tigris nem virágot

szedni jött ide, az erdő szélére, ezt onnan sejtettem, hogy a farkával csapkodni kezdett és tompán rám- hörrent, mintha az imént megsértettem volna. A virágcsokrot letettem kezemből és így szólítottam meg a tigrist, aki merészségem láttán előrecsapott fülekkel figyelni kezdett.

— Nézze, kedves Sir Kán, itt állunk most egymással szemben, maga a véremre szomjazva, én semmit, abszolúte semmit sem akarva öntől. Sir, legföljebb hosszú életet kívánok, erőben, egészségben. A fegyverem itt fekszik a virágcsokor mellett, felveliet- ném, lelőhetném, megölhetném —

de minek. Minek bántsuk egymást. Én jobbára növényféleségeken élek, ' húsfogyasztásom oly kicsi, hogy az alig jöhet számításba, ha arról van szó, hogy netalán emiatt önnek kevesebb jutna.

Figyelje csak, kérem, még nyugodtan, ne idegeskedjék ... hign-ie el, érdemes hallgatni az okos szóra. Én jobban ismerem önt, mint ön engem: ön csak az ízemet ismeri, de én ismerem ösztönéletét, származását, természetét, szokásait — mindent tudok önrőt. Na látja! Szellemi fölényben vagyok önnel szemben, kedves Sir Kán, de ezzel a fölénnyel nem akarok élni, sem visszaélni. Forduljon szépen vissza, keressen egy puha húsú vaddisznót,

vagy amire gusztusa van, én meg szedem tovább a virágaimat. Becsületes ajánlat ez, nemdebár? Mert olyan csodálatosak a virágok, hogy nem is képzelné. Ha akarja, elmondom... beszélgessünk egy kicsit még, mert állítom, Sir, jobb a szó, a tapasztalatok kicserélése, mint...

... A tigris ebben a pillanatban ugrott s talpának egyetlen csapásával szétzúzta a gerincemet.

Emlékszem, még ez volt az utolsó gondolatom:

— A háládat- lan, pedig milyen szépen beszéltem hozzá...

És a tigris virágaimba törölte véres mancsát, mert amúgy higiénikus állat volt. Régen élt már az emberi települések közelében.

(egri)

5.

|Yf eggyőződésem, hogy az íróknak és költőknek m valami igazuk, amikor azt londják: minden ember a ildogság kék madarát űzi. gy gondolom, nekünk sem Hl szégyellnünk azt, hogy a ímmunisták egész emberek, lég ebben az értelemben is: a íját boldogságukat kereső nberek. Mégis, van egy naivon lényeges különbség a immun isták és az individuá- san' gondolkodó, vagy önző nberek között. Az tudniillik, ogy a kommunista csak úgy id boldog lenni, ha minden ilgozó emberrel együtt lesz ildog.” (Népszabadság, 1959. icember 5.)

A legkövetkezetesebb huma- izmus, amely a proletariátus sztályharcának eredménye- éppen alakult ki, a kommu- ista erkölcs igen jellemző vo- ása. Ez a jellemvonás min- ennél jobban rávilágít a kép- lutató valláserkölcs és a kom- íunista erkölcs gyökeres kü- inbségére és ellentétére. Napon világosan rámutatott er- 3 a döntő különbségre N. Sz. íruscsov abban a beszélgetésen, amelyet a Figaro című -ancia újság tudósítójával ilytatott. „Rólunk, kommu- istákról — mondotta N. Sz. íruscsov — gyakran beszélnek lindenféle ostobaságot; azt bi- ynygatják, hogy akik nem hiszek az istenben, akiről még a ivőknek sincs világos fogal- íuk, azokat nem vezethetik íagasztos humanista érzetlek. Pedig a kommunisták a íghumánusabb emberek, hi- zen nem azért harcolnak, hogy sak nekik, maguknak legyen í az életük ... A mi vélemé- yünk szerint minden emberek joga van a munkára, a jó

Dr. FÖLDI PÁL:

Az ateizmus zászlaja alatt

Ez

Egerben délután 3 órakor:

KORMOS EG

(Arany János-bérlet, középiskolás)

Este 7 órakor:

KORMOS ÉG 'Petőfi-bérlet)

■MiMiiiitiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiicuiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiuiiiiiiniiiiiuci.iiukiiiiiiiiiiiiiniiiiiiuiiiiii.iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiuiiiiiiaiiiuBiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiKiiKiuiiiBiixniiMt

társadalomban főként társadalmi jellegű. A dolgozó tömegek társadalmi elnyomottsága, látszólag teljes gyámoltalanságuk a kizsákmányoló rendszer 'vak erőivel szemben, melyek a dolgozó embereknek naponként és óránként ezerszer több borzalmas szenvedést, több irtózatos gyötrelmet okoznak, mint bármiféle rendkívüli esemény, például az árvíz, a földrengés, stb: — ebben rejlik ma is a vallás legmélyebb gyökere, zzel kapcsolatban írta Lenin a következőket: „A félelem teremtette az isteneket. A félelem a tőke vak hatalmától, amely vak, mert a nép tömegei nem láthatják előre, amely a proletárt és a kistulajdonost lépten-nyomon azzal fenyégeti (és nemcsak fenyegeti), hogy „hirtelenül”, „váratlanul” tönkreteszi, pusztulást zúdít rá, kpldussá, pau- perré, prostituálttá változtatja, éhhalálba taszítja — ez a mai vallák gyökere." (Lenin: Marx, Engels, marxizmus című kötet, 217. oldal. Szikra. 1948.)

Nem is szaporítjuk tovább a szót, hiszen világos, hogy az erkölcs azonosítása a vallással, vagy a vallás azonosítása az erkölccsel — ostobaság. De az sem vitatható, hogy vallásosság nélkül is van erkölcsiség, sőt az igazi erkölcs a valláserkölcstől teljesen függetlenül alakul ki: ez a kommunista erkölcs.

Arra a kérdésre, hogy van-e kommunista erkölcsiség, Lenin válasza a következő: „Persze, hogy van. Gyakran úgy tüntetik fel a dolgot, hogy nekünk nincs saját erkölcsünk, s a burzsoázia gyakran azzal vádol bennünket, hogy mi, kommunisták, minden erkölcsöt tagadunk ...

(Folytatjuk)

életre, amelyet az embéri társadalom minden ember számára megteremthet. Mi az emberek és népek igazi egyenjogúságáért küzdünk. Ebben talán nem a humanitás fejeződik ld? Az eleven emberről, a bennünket körülvevő társadalomról, a nép életéről való gondoskodás — ezek a mi eszményeink, ez a mi meggyőződésünk. Azt hiszem, sokkal jobb ez, mint hinni az istenben és kirabolni az értünk dolgozó embereket, az utcára kitenni őket az üzemekből és a gyárakból, amint ezt az istenhivő kapitalisták teszik.” (Pravda, 1958. március 27.)

A humanizmus, amely el- válászthat.atlan a kommunista erkölcsiségtől, igen nagy erkölcsi érték. Ezt senki nem tagadhatja. A kommunista humanizmus, miként már részletesen kimutattuk, az istenhit nélkül, a vallásosságtól teljesen függetlenül létezik.

Ezek után nem szorul magyarázatra az a tény, hogy hit nélkül is van erkölcsi érték. Még pontosabban azt kell mondani, hogy az istenhit önmagában nem is erkölcsi érték. Ebből viszont az következik, hogy a vallásosság és az erkölcsiség nem egy és ugyanaz, noha a kettő, különösen az osztálytársadalomban, szorosan összefügg egymással.

A vallás és az erkölcs azonosítására irányuló törekvés kritikája minden szempontból indokolt. Az elmondottakon kívül lehet még arra is hivatkozni, hogy már csak azért

sem lehet a vallás és az erkölcs azonos egymással, mert a történelem különböző fejlődési szakaszán keletkeztek és egészen különböző alapon nyugszanak.

Az erkölcs örök társadalmi jelenség, amely együtt keletkezett az emberi társadalommal, s nélküle nem képzelhető el társadalmi élet. Az erkölcs a társadalmi tudat legrégibb formája. Ezzel szemben a vallás nem örök társadalmi jelenség: nem volt és nem is lesz mindig. Az ősi vallás kialakulásának korát az emberi történelem több száz évezrede előzte meg, amelynek során a vallási hiedelmek legapróbb jelei sem mutatkoztak. Az emberi társadalom kezdetén vallás még nem volt, erkölcs viszont már létezett.

De az erkölcs és a vallás nemcsak abban különböznek egymástól, hogy különböző időszakban keletkeztek, hanem abban is, hogy teljesen különböző alappal rendelkeznek. Az erkölcs a közvélemény erejére és a szokás hatalmára támaszkodik.

T gén jelentős erkölcsi tá1 masz a lelkiismeret, amely nem más, mint meghatározott erkölcsi normák realizálódása az emberek tudatában. A lelkiismeret egyenlő az erkölcsi meggyőződéssel, s ennek megsértése lelkiismeret- furdalást eredményez. Az erkölcsnek tehát van külső és belső támasza: az előbbi a közvélemény, az utóbbi i pedig a lelkiismeret.

A vallás egészen más alapon nyugszik. Mi a vallás alapja? Vizsgáljuk meg történeti szempontból ezt a kérdést.

A vallás igen régi, viszonylag kezdetleges történelmi időben keletkezett az embereknek teljesen ferde, primitív képzeteiből, saját magukról és az őket környező külső természetről. Az ősközösségi ember még nem ura, hanem a szó szoros értelmében rabszolgája volt a természetnek. Szinte tél- jesen tehetetlenül állt szemben a természet elemi érőivel, — az árvízzel, a tenger háborgásával, a szélviharral, a villámlással, a tűzvésszel.

em volt képes megérteni és tudományosan megmagyarázni a világosság és a sötétség, valamint az évszakok váltakozásának tényleges okát. Érthetetlen volt számára az álomjelenség, a betegség és a halál. Mindez — és még sok más — szörnyű rettegésben tartotta az ősi embert. Félelmében kezdte azt hinni, hogy benne és körülötte nem természeti, hanem természetfeletti erők működnek, s ezeket a „titokzatos” erőket isteni tulajdonságokkal ruházta fel. Ezzel megjelent az istenhit, vagyis kialakult a vallás.

Az ősi természetvallás szülőoka — a félelem. Ez a lényeg. De ugyanez szüli a vallást a későbbiek során is. Minden vallás a félelemre vezethető vissza, kezdve az ősközösségi természetvallástól, egészen a modern kereszténységig.

A vallás gyökere az osztály-