Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-08 / 83. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Munkában a KISZ-brigád :r *»•:. — - . *' >, " - VV ' > * * AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 83. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1960. április 8., péntek Baráti beszélgetések A megyei tanács mező- gazdasági osztályának jelentése szerint igen jól haladtak megyénkben a kora tavaszi munkák. A növények időben a földbe kerültek, s sok helyen már zöl- dell az új vetés. Üj munka- szakasz következik a mező- gazdaságban, a növényápolás nagy munkája, amelynél minden szorgos kézre szükség lesz. Többre, mint amennyi az őszi vetésekhez, vagy akár most a tavaszi vetéshez, talajelőkészítésher; kellett. Éppen ezért szükség van arra mindenütt, hogy a termelőszövetkezetek vezetői — brigád- és munkacsapat-vezetőket is beleértve — most, ezekben a napokban még egyszer számot vethessenek azzal, hogy ki- ; re lehet számítani. Sok termelőszövetkezetben még az ősszel, vagy legalábbis most, a tél végén beszélgettek a szövetkezetek tagjaival arról, hogy ki, mennyi növényápolást, később aratást vállal magára. Ezt a munkát azonban azzal a beszélgetéssel még nem lehet korántsem befejezettnek tekinteni. Most, a növényápolás megkezdése előtt szükséges, hogy még egyszer, külön-külön is felkeressenek minden egyes tsz-családot, és megbeszéljék velük, hányán vesznek részt a közös munkában, mennyi az a kapás terület, amelynek gondozását magukra vállalják. Szükség van erre azért is, mert a szövetkezeti családokban még nem mindenütt határozták azt el, hogy az asz- szonyok, a családtagok is dolgoznak a közösben. Pedig szükség lesz rájuk, ha a szövetkezet nagyobb jövedelmet adó, belterjesebb gazdálkodást akar folytatni. És nem csupán a családtagokat keresik most fel a szövetkezetek vezetői, hanem azokat a szövetkezeti tagokat is, akik az őszi és tavaszi munkák idején még nem vettek részt a közös munkában. Mert eddig ugyan el tudták végezni kevesebben is a tennivalókat, de most már mindenkire szükség van. Vár a munka a földeken, az állattenyésztésben, most kell hozzáfogni az építkezésekhez is. Van bőven tennivaló mindenütt, ahol azt akarják, hogy ősszel bőven jusson részesedés a megdolgozott munkaegységekre. A kora tavaszi vetések, a későbbiek vetésideje, és a növényápolás megkezdése között, most van egy kis idő arra, hogy még egyszer beszélgessenek a szövetkezeti tagokkal arról, hogy mindenki annyi jövedelmet várhat a közös gazdaságból, amennyiért becsülettel megdolgozik. Fontos, hogy a szövetkezetek tagjai is egyre tisztábban lássák, mi az, amire számíthatnak, mi az, amit meg kell tenniük azért, hogy valóban jól sikerüljön az esztendő. A termelőszövetkezetek szervezése idején nem egy községben mondották: majd jöjjenek el a mi szövetkezetünkbe! Azt érdemes lesz megnézni mindenkinek, ott tanulhatnak akár a régi szövetkezetek tagjai is. Most, a tavasz elején van itt az ideje, hogy a szavakat tettek váltsák fel. Hogy ősszel csakugyan tanulni lehessen az új gazdaságok módszereiből, eredményeiből. Mérlegzáró közgyűlés a Hatvani Építő és Javító Ktsz-ben A hatvani Szövetkezeti Kul- túrházban tartotta a közelmúltban 1959. évi mérlegzáró ünnepi közgyűlését a Hatvani Építő és Javító Ktsz tagsága. A három ktsz-böl egyesült szövetkezet 1959-ben több mint 6 millió forint értékű készterméket állított elő, javítási, építési munkát végzett megrendelői részére. A vezetőség beszámolójából kitűnt az is, hogy 1959. évben jelentősen bővítették üzemházukat. A mérlegzáró közgyűlés — az 1959. évi tanulságok alapján — több fontos határozatot hozott a termelési folyamatok gépesítésére, a megfelelő szerszámellátás biztosítására, a munkaszervezés színvonalának növelésére és a munkafegyelem megszilárdítására. Dr. Áros Tibor: A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGC” és CSALÁDTAGJAIK ! SZOCIÁLIS KEDVEZMÉNYEI I ★ Dr. Földi Pál: AZ ATEIZMUS ZÁSZLAJA ALATT ★ HÁROM CSILLAG ★ ÚTTÖRŐÉLET ★ SPORTJELENTÉSEK Kitüntetett tax-vezetök és tagok Heves megyében Peile Ilona, a detki termelőszövetkezet KISZ-brigádjának a vezetője. A brigádnak hét lánytagja van, akik az idén a százholdas kertészetben vállaltak munkát. Elhatározták, úgy dolgoznak, hogy munkájuk nyomán gazdag termést szedhessenek le a kertészetből. (A képesriport folytatása az S. oldalon) Felszabadulásunk 15. évfordulóján több termelőszövetkezeti elnök és tag, — közöttük Heves megyeiek is — kormánykitüntetést kaptak, 10 éves termelőszövetkezeti munkájuk elismeréseként. Megyénkben Munka Érdemrendet ifj. Ko- hári Lajos, az egerszalóki Vörös Csillag Tsz elnöke, Munka Érdemérmet Szalag István, a poroszlói Béke Tsz elnöke, özv. Koós Ernőné, a bátori Hegyi Csillag Tsz tagja, Szászt Mihály, a kömlői Kossuth Tsz elnökhelyettese,“ özv Molnár Jánosné, a horti Petőfi Tsz elnöke kapott. Szakácstanulók versenye Egerben Szerdán nem főzött vendégeinek az egri Vörösrák Vendéglő szakácsa, Szakállas Mihály, a konyhában mégis vígan lobogott a tűz, s finom étel szaga terjengett még az utcán is. A rejtély nyitja hamar kipattant, a fizetővendégek helyett szakmabeliek foglalnak helyet a megterített asztaloknál, Bállá István, az Otthon Étterem, Szakállas Mihály, a Vörösrák főszakácsa, a KPV- DSZ vendéglátó szakosztályának vezetője, Thoma László, a szakszervezeti megyei bizottság oktatási felelőse, Kiss Sándor és a vállalat vezetői, ők rendelték be Egerbe a vállalat hat harmadéves tanulóját: a gyöngyösi Kovács Juditot, a siroki Nagy Ágnest, a nagy- bátonyi Ivicz Istvánt és Főnéd Pétert, valamint az egri Balogh Annát és Prokai Vilmost, hogy számot adjanak tudásukról és készítményeik alapján eldöntsék, melyikük érdemli meg a legjobbnak járó juta mat. A többórás kóstolás után sem sikerült az elsőt, a legjobbat kiválasztani, mert az az egyöntetű vélemény alakult ki, hogy valamennyien kitűnően bánnak a „fakanállal”, s biztos ígéretei szakmájuknak: az első díj ezért valamennyiü- ket megilleti. Móius 1-re elkészül az egri Gerl Mátyás utcai híd EGERBEN, a Gerl Mátyás utcai hídépítés alapozása folyik. Május elsejére szeretnék befejezni a munkálatokat, hogy a város lakói, a halasi iskola gyerekei, valamint az egyre sűrűbben érkező kirándulócsoportok .mihamarabb új hídon közlekedhessenek a Dobó tér és a minaret között.- ÜLÉST TARTOTT a Hevesi Járási Pártbizottság. Az ülésen megtárgyalták a termelőszövetkezetek helyzetét, a tavaszi mezőgazdasági munkák állását, valamint szervezeti kérdéseket. Eves versenyvállalás Az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói elhatározták, hogy a fel- szabadulás tiszteletére a terv és termelékenység emelése érdekében megindított szocialista munkaversenyt éves versennyé fejlesztik. A munkahelyi dolgozókat éves verseny vállalásaik teljesítésében a központi dolgozók, a vállalat vezetőségével közösen segítik, olyan műszaki intézkedési tervet dolgoztak ki, amely a dolgozók vállalásainak teljesítését lehetővé teszi. A vállalás legjelentősebb pontja: az éves térvet december 20-ig teljesítik, ezenkívül növelik a termelékenységet 1 százalékkal, a vállalatra lebontott éves rentabilitást 0,5 százalékkal túlteljesítik, betartják az előírt átlagbéreket, a gépek kihasználását az 1959. évhez viszonyítva két százalékkal túlteljesítik. Ismeretterjesztő előadások Hevesen Azt hiszem, minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy megyei viszonylatban Heves községben állnak első helyen az ismeretterjesztő előadások szervezésében, illetve annak megtartásában. Legutóbb felkerestük Lővey Gyulát, a hevesi kultúrotthon művészeti előadóját, s megkértük, tájékoztasson, hogyan szervezik az előadás- sorozatok megtartását. — Községünkben a múlt év októberében kezdték meg az előadássorozatokat. A községben rendszeresen a Petőfi Termelőszövetkezetben, a háziiparnál, a kórházban, a II. számú általános iskolában, az állami gazdaságban, gépállomáson és nálunk, a kultúrott- honban rendezünk egy-egy alkalommal ismeretterjesztő előadásokat. — Kik tartják az ismeretterjesztő előadásokat? — Elsősorban a hevesi pedagógusok az előadók, de ha olyan témáról szól az előadás, ami központi előadót igényel. Egerből kérünk. Eddig milyen témákról tartottak előadásokat? — Ez helyenként változik. A babonáktól kezdve, az űrhajózás problémáival és más közérdekű kérdésekkel foglalkozunk. Ez minden esetben a hallgatók kérésétől függ. Legutóbb például a Il-es számú általános iskolában Shakespeare Vízkereszt című művét ismertették. A kórházban dr. Dipold Pál járási főorvos. Heves egészségügyi fejlődéséről tartott előadást. A háziipar- nál a természettudo mány iránt érdeklődnek, amelyről a legközelebbi előadáson lesz szó. Milyen a látogatottság? — Mikor az előadás- sorozatok szervezését kezdték, egy-egy alkalommal 20—25 hallgató jelent meg. Ez a létszám azonban fokozatosan nőtt. Az előadók és mi is azon vagyunk, hogy egy-egy előadás érdekes legyen, lekösse a hallgatók figyelmét és közérthető nyelven kapjanak tájékoztatást a kívánt témáról. Ma már elértük azt, hogy 40— 45 hallgató jelenik meg egy-egy alkalommal. — kisbé — 200 méteres közöli alagút épült Petöfibányán Azt hiszem, Petőfibánya kivételével nincs a megyénkben sehol, de a Várhegyen kívül az országban sem olyan alagút, ámelyiíek az lenne a célja, hogy egy település közúti'forgalmát biztosítsa; Petőfibányáról sok jót el lehet mondani, el is mondtunk már, de a már ismert eredmények nem azt jelentik, hogy minden rendben van, már nincs mit javítani. Tudják ezt azok is, akik Petöfibányán élnek és azok is, akik ennek a modern, szép és egyre szépülő telepnek, ennek a „fióka városnak” az életét irányítják. Mégsem lenne elég azonban, ha csak addig jutnának el, hogy van. itt még tennivaló és... Hát majd csak lesz valahogy! Bizonyítsam állításom igazét? Tessék! Itt van az alagút. Hossza 206 méter. Szelvénye 27,6 négyzetméter, a benne levő kocsiút szélessége 3,5 méter, két oldalt másfél méteres gyalogjárójával. Majdnem két évig tartott, míg az összes munkával elkészültek, amíg most nemrégen átadták a forgalomnak. Több mint 10 millió forintba került a megépítése. Mi tette indokolttá megépítését? Ormai György mérnök, a tröszt beruházási osztályának vezetője válaszol: — Petőfibánya települése, elég szokatlan formájú. ' Á telep két része közé ékelődik be a bányaüzem, a gép- üzem, az osztályozó és a fatelep. A két lakótelep között eddig csak a bányaüzemen keresztül lehetett a forgalmat lebonyolítani. Volt ugyan egy gyalogjáró is az üzemen kívül, de ez csak a gyalogosok problémáját oldotta meg, sajnos a sok lépcső, a meredek út miatt elég rosszul. Az üzemen keresztül vezető kocsiút a baleseti veszélyesség miatt sem volt megfelelő, de az üzem biztonsága miatt sem. Alkalmat adott a kisebb, nagyobb üzemi tolvajlásokra is. Ezért vált szükségessé az alagút megépítése, amely most már az üzemen kívül, közvetlenül összeköti a két lakótelepet. Igen, ebben ez a legérdekesebb: már eljutottunk idáig és biztos, hogy itt sem állunk meg. G. Molnár — 500« HOLDON végezték el eddig megyénk termelőszövetkezetei a cukorrépa vetését. Az első vetések már szépen zöldeilnek is. Felszabadulásunk 15. évfordulója alkalmából megyénk több községében és városában tanulságos és szép kiállítást rendeztek az általános iskolák és a művelődési otthonok, így Hatvanban, Erdőtelken és Verpeléten is. E kiállítások bemutatják a község iskoláinak és intézményeinek 15 éves fejlődését. Másfél évtized telt el Hirosima óta. Másfél évtizede, hogy a tűzgömb, a gombafelhő megjelent a japán város felett, amely immáron örök jelképe és szimbóluma lesz az atomháború elleni küzdelemnek. Mert mindig akad, mindig van új emlékeztető: most egy 17 éves lány halt meg fehérvérűségben Hirosimában. Akkor ' kétéves volt! Alig tudott i még járni, s azt sem tudta, \ hogy mi az: élni. Most 17 éves volt, tele tervekkel, álmokkal, ismerve az élet i szépségeit, s bízva, hogy boldogság lesz az osztályrésze. Hisz miben is bízhatna másban egy 17 éves lány, mint az életben? Elfeledte, hogy Hirosima gyermeke ... Egy újabb halott vádol! (gy..ó)
