Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-07 / 82. szám

1W*. április 7„ csütörtök RÉPÜJSAG s Újabb milliók megtakarítását vállalták a bányászok Petőfibányán A Mátíavidéki Szénbányá­szati Tröszt bányászai az el­múlt esztendőben hatalmas összegeket takarítottak meg a kongresszusi verseny során. A verseny azonban nem állt meg, ma is fólyik. Milyen vállalásokat tet tek a bányászok ebben az évben? A kérdést Baják Istvánnak, a tröszt igazgatójának teszem fel. — Azzal kell kezdenem, hógy a vállalásokat az üze­mék kezdeményezték. Minden üzém megvizsgálta, milyen te­rület az, ahol a legfontosabb az eredmények növelése. Hol van szükség a fokozottabb ta­karékosságra, és enrtek meg­felelően ajánlották fel segítsé­güket a termelékenység növe­lésére és az önköltség csök­kentésére. A bányaüzemek el­sősorban a gépek kapacitásá­nak növelésével akarják az eredményeket növelni. Külö­nösen fontos ilyen szempont­ból az F—4-es gépek teljesít­ményének fokozása az elővá- jásokon. Petőfi-altáró és a ró­zsái IX-és akna havonta 200— 250 métert akár haladni ezek­kel a gépekkel. A szénfejtés­ben az acéltámós pajzsok használatát fokozzuk. Míg áz elmúlt évben csak egy acél­pajzs üzemelt az altárónál, eb­ben az évben újabb 6 pajzs telepítését vállalta a gépüzem. Az altárón kívül két 50 méter homlokhosszúságú pajzsot a s2ücsi X-es akna. 3 pajzsát pedig a gyöngyösi XII-es akna kap még ebben az évben. — A szén minőségének ja­vítása érdekében történt-e vál­lalás? — A szén minőségének javí­tása egyik legfontosabb fel­adatunk — folytatja Baják elvtárs. — Tudják ezt a bá­nyászok is. Ez a feladat azon­ban a bányászok akaratát te­szi próbára. Ugyanis már a fronton ki kell válogatni a meddőt a szén közül, és ezt nem teszi meg mindenki szí­vesen. Lassítja a rakodást, mert a meddőt az omlasztási térbe kell hátraszórni. Az al- táró bányászai mégis 2 száza­lék kalória növekedést akar­nak elérni ebben az évben. A rózsaiak 1 százalékos javítást, míg a szűcsiek 3 százalékos kalória-növekedést ajánlottak fel. Ezek a számok is mutat­ják, hogy a bányászokban van akarat. Sajnos az ecsédi kül­színi fejtésen olyan gépek dol­goznak, amikkel a meddőt nem tudjuk már a fejtésben külön választani, itt kénytele­nek vagyunk kézi válogatókat beállítani a szállítószalagok mellé. A fentiek alapján a mélyművelésű üzemekben 2— 3 százalékos javulás várható. — Mit tesznek a bányászok a termelési költség csökkenté­se érdekében? — érdeklődöm tovább. — Ezen a területén a bánya­fa elhasználását vizsgáljuk meg mindenek előtt. Az egyes üzemek bányafa-megtakaríta- sa végső soron 8000 köbméter megtakarítását eredményezi az év végére. A Petőfi-altáró ebből majdnem 3 ezret, Szűcsi majdnem 4 ezret, míg Gyön­gyös több mint ezer köbméter megtakarítását vállalta. A leg­kisebb vállalást Rózsa IX-es akna tette, mert itt olyanok a fejtési viszonyok, hogy a bá­nyafával való takarékosság egy bizonyos szinten túl már a munkabiztonság rovására történne. A bányafatakafékos- ság mellett még 124 00Ö méter széldeszka megtakarítására is ígéretet tettek a bányászok. Ide kell még vennem a rob­banóanyaggal való takarékos­ságot is, amelynek eredménye­ként év végére a tröszt dolgo­zói összesen 5087 kiló robbanó­anyagot takarítanak meg. Vé­gül a villamosenergia felhasz­nálásáról kell még szólnom. Különösen a csúcsfogyasztási időben kell csökkentenünk a villamosenergia felhasználá­sunkat. A Petőfi-altáró majd­nem 300 000 kilowattórával, a külszíni fejtés 175 000, a gép­üzem pedig 44 000 kilowattórá­jval csökkenti a felhasználást a többi üzemeken kívül. így a fajlagos energiafelhasználást 2,7 százalékkal tudjuk csök­kenteni. A felajánlások tehát szá­mokkal mérhetők. Maguk a számok is tiszteletet érdemel­nek. De arra is kiváncsiak va­gyunk, mit jelentenek ezek a számok forint értékben. — Azt is meg tudom mon­dani — válaszol Baják István, a tröszt "igazgatója a kérdé­semre. — A bányafa-megtaka- rítás 4 888 000 forintot, a szél­deszka felhasználásának csök­kentése 454 000, a megtakarí­tott robbanóanyag 98 Ö00 ezer. míg a villarnosenergiával való takarékosság 381 000 forintot jelent, összesen tehát év vé­géig 5 821 000 forint megtaka­rítást érnek el bányászaink a felajánlások szerint. Én azon­ban bízom benne, hogy ez a szám a teljesítés során még emelkedik. Baják elvtárs magabiztosan mosolyog. Tudja, érzi a ki­mondott szavak súlyát, de tud­ja azt is, hógy a kimondott szavak mögött ott sófakoznak a tröszt bányászainak ezrei. Most már csak egyetlen kér­dés marad hátra: —- Hogyan biztosítják a fel­ajánlások ellenőrzését? — Negyedévenként értékel­jük az eredményéket — mond­ja Bájak elvtárs. — Mindén üzem elkészítette a felajánlá­sok alapján a beütemezett in­tézkedési tervét. A termelési tanácskozásokon ismertetik a teljesítését, megvitatják a kö­vetkező negyedévi programot. ★ Amikor kilépek a tröszt épületéből, arcomba hull a ta­vaszi nap langyos sugara. Te­leszívom a tüdőm a fakadó rügyek nyers illatától átitatott levegővel, és sejtjeimben szétárad a boldog érzés: szép az élet... Emberek, ugye ti is érzitek. hogy nemcsak a tavasz, a pat­tanó rügyek teszik egyre szeb­bé az életünket? G. Molnár Ferenc a felszabadulási ünnepségekről ségen ott voltak az iskola leg­kisebbjei is, akik részt vettek az ünnepi műsorban, majd Gömböcz József igazgató mondta el ünnepi beszédét, aki a közelmúltban tért vissza a Szovjetunióból és megismerke­dett a szovjet pionírokkal is. Az itt szerzett tapasztalatait is elmondta az úttörőknek. Az iskola énekkara mozgalmi da­lokat. és orosz, ukrán, lengyel népek dalaiból adott elő. En­nek az énekkarnak már sok si­kerben volt része, méltán vál­totta ki az elismerést. A tánc­csoport is fellépett ebből az al­kalomból, ugyancsak nagy si­kerrel. Ezután Boruzs Viola csapatvezető kiosztotta a ki­váló úttörőmunkát végzett ta­nulóknak az oklevelet és a nyomolvasó jelvényeket. A kultúrműsor megszervezé­se Pogány Ferencné és Farkas Sarolta tanárnők munkáját di­cséri. (Kovács Mária, Eger) A CSEN Q ES-OCEAN-HÜSÍ I A NÉGY SZOVIET TENGERÉSZ A Japan déli csücskétől Kamcsatka félszigetéig végigszáguldó óriási erejű vihar 196á január 17-én a Kuril-szígetek egyik öblében hotgonyzö, T—36-os jelzésű, szovjet motorOj bárkát 4 tengerésszel a fedélzetén a nyílt tengerré sódorta ki. A viharban a bárka motorja és rádiókészüléké is tönkrement. A négy szovjet tenge­rész hajója mintegy 1700 km-es utat megtéve, 49 napig hánykolódott a Csendes-óceán északnyugati térségében. A hosszú éhezéstől és egyéb nélkülözésektől 15-20 kilogrammo lefogyott és teljesen kimerült tengerészeket 1960. március 7-én a délelőtti órákban a „Kearsarge” nevű amerikai repülőgépanyahajó egyik hidroplánja fedezte fel. Az amerikai hajón orvosi ellátásban részesítették a négy megmentett hőst, akiket — Honolulun keresztül — San Franciscóba szállították. A négy hős szovjet tengerészt ha­zatérésük után — magas kitüntetésben részesítették. Sokat ígérő ifjú tehetségek a megyei ifjúsági szava lóversenyén A HAMAN KATÓ felszaba­dulási kulturális szemle egyik jelentős szakasza zárult le az Egerben megrendezett megyei szavalóversennyel. Csaknem ezer fiatal vett részt e művé­szeti ág iskolai, üzemi, járási és egyéb területi döntőin, ame­lyek bemutatói után a megye legjobb 39 ifjú szavalója mér­te össze erejét Egerben. Azt lehetne hinni, hogy mintegy 80 szavalat meghall­gatása nem lehet szórakoztató hatással egy nagy közönségre. Ennek a nagyszerű versengés­nek azonban eredményét iga­zolja az is, hogy a közönség végig a legnagyobb érdeklődés­sel élvezte a versenyzők elő­adásait. Gyakran a zsűri egy-egy tagja is fékez­te magát, hogy olykor, a sike­rek láttán, ne csatlakozzék a tapsoló közönséghez. A szavalóverseny — tömeg­mozgató erejével és a szavalok kiváló felkészültségével — nagyszerű élményben részesí­tette az érdeklődő közönséget. A legnagyobb eredmény ab­ban nyilvánult meg, hogy az egyszerű versmondás helyett művészi előadásokat láthatott a közönség. A jó szavaiénak tudnia kell, hogy a szövegtu­dástól még hosszú út vezet a költemény élményszerfl előadá­sához. Ezt az utat a verseny részvevői szinte valamennyien eredményesen tették meg. Hajnal Gábor Felszabadulás című költeményének kötelező előadásával sokrétű, és nehéz feladatot oldottak meg a fiata­lok. Csak az elismerés hang­ján lehet nyilatkozni a sza­badón választott költemények sókrétűségéről is. A szavalók a magyar és világirodalom re­mekeinek nagyszerű tolmácso­lásával léptek a nagyközönség elé. A könnyű versek egyszerű előadásmódja helyett az jutott előtérbe, hogyan tudnak élővé tenni a költészetben megnyil­vánuló egy-egy nagyszerű gondolatot. A SZABADON választott versek mondanivalója szinte egytől egyig része volt felsza­badulási évfordulónk ünnepi aktusának. Bukta Margit, az egri Közgazdasági Technikum tanulója a felszabadulást ün­neplő versét irodalmi összeál­lításban 1848—1919 történelmi napjaival kapcsolta össze. Ez a fiatal tehetség, aki alig néhány hónapja hagyta el az általános iskolát, az összetett irodalmi műfajú előadásban méltán hívta fel magára a közönség figyelmét. Petrán Katalin a Béke című vers előadásával feledhetetlen hatást gyakorolt a hallgatóságra. A költemé­nyek szinte minden szavába életet varázsolt előadásmódjá­val. Némedi Eszter a Város peremén című verssel a vers­megismerés legtisztább útján közelítette meg az értelemre- hatás igen emberi tolmácsolá­sával. Nagyszerű volt hallani ugyanezt a verset Kalmár Pé­ter, az egri Hajtóműgyár ifjú dolgozója előadásában. Kerék­gyártó Mária, az Óda a Nap­hoz című költeménnyel vívott ki megérdemelt sikert. Darvas László Aragon balladával, Hal­tftös Tibor Hatvanból Léíiáu egyik elbeszélő költeményének Albingesek című részletévéi vett részt a versenyen — siker­rel. Sömperger Márton Aldeb- rőről, Ady emlékezetével idézte Dózsa népének egykori sorsát, Kristóf Tibor az Álmódik a nyomor előadásával az egykóri munkásfiatalok keservét tol­mácsolja. Hidy Pál, Vécsei Ju­dit. Csörgő Katalin, Holló Éva, a fasizmus rémségeit idéző Radnóti és József Attila verse­ket tolmácsoltak. A magyar és világirodalom nagyszerű alko* tásai között helyet kaptak a népballadai alkotások is, e gaz-* dag műsor keretében. A gyön­gyösi Gulyás Ágnes által sza* vált Haláltánc című népballa* da sokáig felejthetetlen lesz azok előtt, akik hallották. Aa átélésnek, a költői gondolatok kibontakozásának olyan egysé­gével találkoztunk, amilyennel csak igazán nagy versmondók rendelkeznek. A TÉMAVÁLASZTÁS sok­oldalúsága mellett — amint a példák is igazolják — nagy ér-. téke volt a szavalóversenynek, a költő megfogalmazásában te­ret nyert társadalmi gondola* tok művészi formában való ki* fejezése. A 14 főből álló bíráló bizottság e nagyszerű eredmé­nyeket figyelembe véve. nehéz feladatot kapott a helyezések eldöntésével. A szinte társadalmi ese­ménnyé nőtt és megyei ifjúsági versennyé szélesedett szavaló* verseny végső fokon 5 párhu­zamos helyezési sorrenddel és 5 párhuzamos dicsérettel záró­dott. Az első helyen: Gulyás Agnes, a gyöngyösi Vak Bóty- tyán Gimnázium tanulója és Petrán Katalin, az egri Gár* donyi Gimnázium tanulója végzett, majd Ravel Máriát Gyöngyös, Tarjányi Géza. Eger, Kácsor Margit és Némedi Esz­ter követték a második, illető­leg harmadik helyezésben. Az eredmények méltatásánál nem hallgathatjuk el. hogy a sikert nagymértékben segítet* ték a társadalmi szervek és az a szakmai áldozatkészség, ame­lyet Szabó Gábor tanulmányi felügyelő mutatott ebben a munkában. Nemcsak szerve­zett, hanem alkotóan segítette a művészi kibontakozás sike­rét. ___________(KA) / ” É pítkezik a beseuyőlelki Szabad Föld tagsága ’ Besenyőtelken a Szabad Föld Termelőszövetkezet tag­sága nagy gondot fordít az ál­latállomány fejlesztésére és különösen a nagy jövedelem- biztosító fajták tenyésztésére. Jelentős szarvasmarha- és ser­tésállomány mellett, baromfi­tenyésztéssel is foglalkozik a 'termelőszövetkezet. A tsz tag­jai saját erőből oldják meg az adatok elhelyezésének kérdését. A napokban fejezték be egy húsz férőhelyes sertéskutrica építését és ugyancsak most kezdtek hozzá egy körülbelül 5000 férőhelyes baromfiól épí­téséhez. Hazánk felszabadulásának 10. évfordulójának megünnep­lésére kétnapos műsort rendez­tek Nova} termelőszövetkezeti községben. Az ünnepség vasár­nap délelőtt kezdődött a KISZ- szerveziet és a sportkör gyűlé­sével, majd délután 3 órakor ünnepi nagygyűlés volt a szov­jet hősök emlékműve előtt. Az ünnepi beszédet az erdőgazda­ság igazgatója mondta. Az ün­nepségen úttörők, kiszesek és tűzoltók léptek fel szavalatok­kal, énék- és zeneszámokkal.. Este 7 órakor hálatüzet gyúj-| tottak, ahol ugyancsak az úttö-g rők, kiezesek adtak műsort. 8 Hétfőn délelőtt a fiatalok fo-g gadták azokat a motorosokat,! akik a mátrai hálatűzhöz vit-8 ték a szalagokat, s ezt követteg az úttörők ünnepélyes csapat-8 gyűlése. Délután nagyszabásúi sportműsorral folytatták, ma jel g este a kultúrotthon és a KISZg vegyes színjátszó csoportja« Ostoroson mutatták be a Falu-8 si verebek című darabot. (Stépán László) § ★ Ecséden vasárnap este gyül-8 tek össze a község dolgozói,« amikor is Berta Frigyes, azg MSZMP helyi szervezetének 8 titkára mondott ünnepi beszé-g dét. A beszéd után igen szín-8 vonalas műsort mutattak be azg általános iskolások és a tömeg 8 szervezetek tagjai. Az ünnep-c séget hálatűzzel zárták az ecsé-g diek. f (Nagy Piroska) í ★ c „A magyar ifjúság boldog? és bízva néz a szebb jövő felé’ ! jelázó szellemében ünnepelt az? egri I. sz. általános iskola 810.! sz. Lenkey János úttörőcsapata.! A teremben vidáman szállt» daluk, a szabadságot hirdetve.^ Ezek a fiúk és lányok már az! új kor gyermekei. Az ünnep-? Rakéták száguldanak a vi­lágűrben. Az orvosok életre keltik a szívet, amely már megszűnt dobogni. Mestersé­ges anyagok ezreit hozzák lét­re a laboratóriumokban. Soha nem remélt színvonalat ért el a technika és a tudomány .,. De azért vannak kiderítetlen | „csodák”, amelyeknek elfo­gadható magyarázatát ma még ; nem tudják megadni. Lássunk l egy-két érdekesebb példát... Az akusztikai csoda ! Pékingben sok turista tekin- ; tx meg a legrégibb kínai temp- [ lomok egyikét — a Menny i Templomát. Érdekes épület, ; amelynek nincs teteje. A i templom közepe derékszögű ! lemezekkel van burkolva. Ha | a látogató az első lapra áll, s I elkiáltja magát, visszhangot ! hall — de csak egyszer. A má- í sodik lemezen már kétszeres, a harmadikon háromszoros visszhang keletkezik ... Ezzel még nem értek véget a „cser I dák”. A templom térségét ma- 5 gas fal veszi körül, amelyet \ több helyen korlátok szakíta- ? nak meg. A templomban tar- l tózkodók, ha a korlátok között < állnak, száz lépésnyiről is be- i szélgethetnek egymással sut- 5 togva. I A ma építészei még nem voltak képesek megépíteni i olyan termet, amely hasonló l akusztikai tulajdonságokkal ! rendelkeznék. Sok neves épi­Vannak mén csodák... tésznek nem sikerült elektro­nikus berendezés nélkül az, hogy a színpadi suttogást meg­hallják a nézőtér utolsó sorai­ban is. A pekingi templom falai napjainkig ellentálltak min­denféle tudományos kutatás­nak, féltékenyen őrzik titku­kat, amelyek esetleges megol­dása hozzájárulna az akuszti­ka fejlődéséhez. Tiszta vas — 4000 évvel ezelőttről A másik rejtély Indiában található. Négyezer évvel ez­előtt egy vasoszlopsort állítot­tak fel. Minden oszlop átlago­san 5 tonna súlyú. Felületü­kön sehol sem látni az idő pusztító nyomát, de még rozs­dafoltokat sem. A mai kohászok a korrózió ellen nikkelt, wolframot, kró­mot stb. használnak. Az akko­ri kohászok aligha ismerték a rozsdamentes acél előállításé­nak bonyolult technológiáját. Az oszlopoknál nem állapítot­tak meg semmi adalékanya­got, tiszta vasból készültek. A tiszta vas, mint ismeretes, nem rozsdásodik. Igen ám, de né­hány évtizede még nem tud­tak tiszta Vasat előállítani, s ma is csak rendkívül bonyo­lult eljárással, speciális ké­szülékekkel tudják kinyerni. Mi módon készítették az in­diaiak néhány ezer évvel ez­előtt a tiszta vasat, egyelőre nem tudni, megfejtése a tudó­sokra vár. Eltűnő szobrok A következő érdekessége! Dél-Amerikában találhatjuk Háromszáz, évvel ezelőtt a spa­nyol hódítók egy csoportját Peru erdőségeiben igen furcsa tünemény ejtette rémületbe Napnyugta előtt az egyik szik­la mintha váratlanul megéledt volna, emberi fejjé változott amelyen hatalmas orr, fülek ajkak és kimeredt szemgo­lyók voltak láthatók. A nap­nyugta után a tünemény el­tűnt és csak közönséges szikla 1 maradt. A spanyolokat ez a jelenség igen megrémítette mert senki nem tudta meg­magyarázni a sziklák életre- keltésének titkát. Nemrégiben kezdték kutatni a sziklák rej télyét. Daniel Rousseau perui tudós, régi kéziratok tanulmá­nyozása alapján arra a meg­győződésre jutott, hogy Dél- Amerika trópusi övezetéber egy ismeretlen nemzet rég i kultúrájának emlékei rejle­nek... Rousseaunak a turisták egy j véletlen felfedezése nyújtott i támpontot, akik a Kordillerák délnyugati részében, a Marca- . haussi fennsíkon kőbe fara­gott ősrégi ember- és állat­szobrokat fedeztek fel. A tu­dós felkereste ezeket a helye- | két, s egy ősrégi mauzóleumot talált ott, amelynek homlok­zatát halak, nyulak, teknősök, s más állatok szobrai díszítet­tek. Rousseau számos fényké­pet készített róluk. A filmek , előhívása után meglepő dol- ' gokat tapasztalt a felvétele­■ ken. Az ismert állatok körvo- ’ nalai között váratlanul emberi arcót fedezett fel, amelyet 1 csák bizonyos megvilágításnál ■ lehetett látni. Ellenőrizték a ’ helyszínen is a felfedezést és megállapították, hogy a szik- ’ lába faragott emberi fejek, ’ csak bizonyos erősségű és irá­nyú fény esetén láthatók. Szá­mos sziklát vizsgáltak meg, és ' sok ilyen rejtett szobrot fe- | deztek fel. A felfedezés azt bi­zonyítja, hogy Dél-Amerika . őslakossága ismerte az optikai- törvényeket és segítségükkel 1 „eltűnő” szobrokat véstek a j sziklákra. Ezek ma még titkoknak szá­- mítanak, de mind közelebb áz idő, hogy a tudósok a kor&ze* ■ rű technika eszközeivel kidé . rítsék az évezredes „csódák” "okait.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents