Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-07 / 82. szám

2 NÉFÜJSáG 1980. Április 7.. efcÄtfirtOU ©r. ÁROS TIBOR: II mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok és családtagiaik szociális kedvezményei VI. Ném jögbsult nyugellátásra az a hozzátartozó (özvegy, szü­lő. stb.), aki a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag (nyug­díjas) halálát szándékosan ókózta. Nyugellátások összege: A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti tagok öregségi és rokkontsági törzsnyugdíját je­lenleg 900 forint átlagjövede­lem alapján kell megállapíta­ni. A nyugdíj összege a havi átlagjövedelem 35 százaléka, vagyis 315 forint, amelyhez 1957. évi január 1-től szerzett nyugdíjévek után évi egyszá­zaiknak megfelelő kiegészítés jár. Az a rokkantsági nyugdí­jas, aki munkaképességét tel­jesen elvesztette és mint tehe­tetlen beteg mások ápolására és gondozására szorul, nyugdí­jához 15 százalékos gondozási pótlékot kap. Az ilyen gondo­zási pótlékkal emelt rokkant­sági nyugdíj összege 450 fo­rint, amelyhez az említett évi egyszázalékos kiegészítés já­rul. Az özvegyi és szülői nyug­díj a meghalt termelőszövet­kezeti tag részére nyugdíj cí­mén járó összeg fele. Az árva­ellátás az özvegyi nyugdíj ösz- szegének a fele. Nyugdíjasokat megillető egyéb juttatások: A termelőszövetkezeti nyug­díjtörvény alapján nyugellá­tásban, illetőleg öregségi vagy munkaképtelenségi járadék­ban részesülő személy is jogo­sult a betegségi (egészégügyi) és a baleseti ellátásra. Jogosult továbbá az általa termelőszövetkezetbe vitt sa­ját föld után járó törvényes föld járadékra, háztáji terület­re, valamint az 1959. évi 7. tvr. alapján a termelőszövet­kezet közgyűlése által a tsz szociális-kulturális alapja ter­hére megállapítandó termelő­szövetkezeti nyugdíjsegélyre. Nyugdíjevek számításának szabályai: Nyugdijévenként azt a nap­tári évet lehet figyelembe venni, a) amelynek a teljes tarta­ma alatt a termelőszövetkezeti tagság fennállott; b) amely alatt a termelő- szövetkezet férfi tagja leg­alább százhúsz, női tagja leg­alább nyolcvan munkaegysé­get teljesített és c) amelyre a nyugdíjjárulé­kot a termelőszövetkezet min­den tagja után teljes egészé­ben befizette. A termelőszövetkezeti tag­ságot folyamatosan, teljes nap­tári évben fennállónak kell tekinteni: a) abban a naptári évben is, amelyben a termelőszövetke­zeti tagságának megszűnésé­től számított 30 napon belül tagként újból termelőszövet­kezetbe lépett; b) abban a naptári évben is, amelyben a termelőszövetke­zeti tagot kizárták, ha a kizá­rást jogalap hiánya miatt ha­tálytalanították ; c) az 1956. és az 1957. nap­tári évben akkor is, ha a ter­melőszövetkezeti tagság a ter­melőszövetkezetnek az 1956. évi októberi ellenforradalmi események hatására történt megszűnése miatt megszakadt, feltéve, hogy a megszűnt ter­melőszövetkezet tagja a meg­szűnéstől számított 90 napon belül termelőszövetkezetbe tagként belépett, vagy a meg­szűnt termelőszövetkezet újra­alakítását követő 3Ö napon belül az újraalakult termelő- szövetkezetbe visszalépett. Az ugyanazon naptári év­ben teljesített munkaegysége­ket egybe kell számítani. Nyugdíjévnek számít az 1960. évi december hó 31. nap­jáig történő első belépés nap­tári éve. mégpedig: a) az 1954. évi január hó 1. napja előtt történt első belé­pés éve tekintet nélkül arra, hogy a termelőszövetkezeti tag a belépés évében hány* mun­kaegységet teljesített; b) az 1954. évi január hó 1. napja és az 1956. évi december hó 31. napja között történt el­ső belépés éve, ha a termelő­szövetkezeti tag az előírt (nő 80, férfi 120) munkaegység- minimumot a belépés évének hátralevő tartama alatt telje­sítette; c) az 1957. évi január hó 1. napja és az 1960. évi december hó 31. napja között történő el­ső belépés éve, ha a termelő­szövetkezeti tag az előírt mun­kaegység-minimumot a belé­pés évének hátralevő időtarta­ma alatt teljesítette és erre az időre esedékes nyugdíjjárulé­kot a terrrielőszövetkezet a tag után befizette. A munkaegység megállapí­tásánál fél munkaegységet kell számításba venni minden olyan munkanap után, amely alatt a termelőszövetkezeti tag keresőképtelen betegsége, ter­hessége, vagy szülése, továbbá katonai szolgálata, vagy to­vábbképző tanfolyamon (isko­lán, edzőtáborban) való rész­vétele miatt közös munkát nem végzett, Vagy termelőszö­vetkezeti tagságának fennállá­sa mellett a közgyűlés határo­zatára ideiglenes munkavi­szonyban állótt. Ha a termelőszövétkézeti tagság megszűnését követő két éven belül újabb termelőszö­vetkezeti tagság nem létesül, a megszakítást megelőzően ter­melőszövetkezeti tagság címén szerzett nyugdíjéveket a nyug­díj-jogosultság elbírálásánál fi­gyelembe venni nem lehet. Az 1960. évi december hó 31, napjáig történő újabb belépés esetén azonban a korábban fennállott termelőszövetkezeti tagság idejét — a megszakítás tartamára tekintet nélkül —, figyelembe lehet venni. Nyugdíjévként kell figyelem­be venni a termelőszövetkezet­be történt belépést megelőzd munkaviszonynak — a dolgo­zók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló rendelkezé­sek szerint beszámítható — minden 365 napját, ha az utolsó munkaviszony megszű­nése és a termelőszövetkezetbe történt belépés időpontja kö­zött két évnél hosszabb meg­szakítás nincs, vagy ha a meg­szakítás tartamára a termelő­szövetkezeti tag elismerési dí­jat fizet. Az 1950. évi január hó 1. napja előtt történt belépés idő­pontját megelőző munkavi­szony tartamát azonban ab­ban az esetben is figyelembe kell venni, ha a megszakítás a két évet meghaladja, de öt év­nél nem hosszabb. Igénybejelentés: A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti tagnak és család­tagjainak a termelőszövetke­zeti nyugdíjtörvény alapján járó öregségi és rokkantsági nyugdíjat, illetőleg hozzátarto­zói nyugellátásokat (özvegyi nyugdíj, haláleseti segély, ár­vaellátás, szülői nyugdíj) igénybejelentés alapján az SZTK megyei alközpontja (ki- rendeltsége) bírálja el, és az így megítélt nyugellátásokat havonta előre az Országos Nyugdíjintézet folyósítja. Amennyiben a meghalt nyug­díjas volt, azon esetben a hoz­zátartozói nyugellátására vo- natkózó igényt az ONYI-nál (Országos Nyugdíjintézet, Bu­dapest, V.. Guszev út 10.) kell előterjeszteni. Az igényeiket a külön e célra rendszeresített űrlapon kell be jelenteni, amely nyomtatvá­nyokat az SZTK megyei alköz­pontjától (kirendeltségétől), il­letőleg az ONYI-tól lehet be­szerezni. Az igény bejelentésével egy­idejűleg az igényjogosultsag megállapításához szükséges adatokat és igazolásokat is elő kell terjeszteni. Az igénynek az SZTK me­gyei alközpontjánál (kirendelt­ségénél) történt bejelentése al­kalmával az igénylőnek igazol­nia kell, hogy a termelőszövet­kezetben rendszeresen munkát nem végez (vagyis a naptári évben szerzett munkaegysége férfiaknál a százhúszat és nők­nél a nyolcvanat nein haladja meg). öregségi, rokkantsági és szü­lői nyugdíjra vonatkozó igény- bejelentés esetében az igénylő­nek igazolnia kell azt is. hogy munkaviszonyban nem áll és keresőfoglalkozást nem folytat. Azt. hogy az igénylő a ter­melőszövetkezetben rendszeres munkát nem végez, a termelő­szövetkezet. azt pedig, hogy munkaviszonyban nem áll és keresőfoglalkozást nem fóly- tat, a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága igazolja. Nyugdíjjárulék: A nyugellátások fedezésére a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek nyugdíjjárulékot kö­telesek fizetni. A nyugdíjjáru­lék a tagot terheli és így azt a tag részére járó részesedés­ből le kell vonni. A nyugdijjárulék — további rendezésig - a 900 forintban megállapított havi átlagjövede­lem három százaléka, azaz tagonként és naptári hónapon­ként 27 forint. A járulékot az SZTK által rendszeresített nyomtatványon közölt létszám a. apján, naptári negyedéven­ként előre kéll fizetni. Ez te­hát január, április, július és október hó első napján egy összegben esedékes, és azt ké­sedelmi pótlék nélkül, a ne­gyedév első hónapjának 15- napjáig lehet megfizetni. A nyugdíjjárulékot a terme­lőszövetkezetnek minden tag­ja után - a tagság idejére, be­leértve a nem tsz-nyugdíjas tsz-tagokat is — fizetnie kell, tekintet nélkül a teljesített munkaegységek számára. Nem kell nyugdíjjárulékot fizetni az után a tag után, aki a termelőszövetkezeti nyugdíj- törvény szerint öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjas, vagy öregségi, vagy munkaképtelen­ségi járadékos, vagy mint fő­foglalkozású traktoros, gép­állomással munkaviszonyban áll, továbbá az után a tag után, aki katonai szolgálatot telje­sít (a katonai szolgálat ideje alatt) és végül a pártoló tag után. Nem kell járulékot fizet­ni tehát a nem tagként dol­gozó. besegítő családtag (fele­ség, gyermek, stb.) után sem. tJjonnan alakult termelőszö­vetkezeteknek a nyugdijjárulé- kot — éppen úgy, mint a bal­eseti járulékot — annak a hó­napnak az első napjától kell fizetni, amelyik hónapban működési engedélyüket kiad­ták. Űj tag után a belépés hónap­jának első napjától kell a já­rulékot megfizetni. Ha egy ter­melőszövetkezeti tag részére nyugdíjat állapítanak meg, nyugdíj-járulékfizetés} kötele­zettsége attól a hónaptól kezd­ve szűnik meg, amelyikre első ízben kap nyugdíjat. Az után a rokkantsági nyug­díjban részesülő tag után, aki­nek nyugdíját megszüntetik, a nyugdíjjárulékot a nyugdíj megszűnését követő hó dlso napjától kell fizetni. Jogosultságot kizáró okok, nyugellátás szüneteltetése: Nem jogosult nyugellátásra az a személy, aki a mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti kö­zös gazdálkodásba bevitt föld­ingatlanra vonatkozó tulajdo­ni. vagy haszonélvezeti jog ér­vényesítésével a földingatlant, vagy annak egy részét a tsz birtokából (használatából) el­vonja. A rokkantsági nyugdíjban részesülő tsz-tag részére öreg­ségi nyugdíjat megállapítani nem lehet. Nem lehet rokkantsági nyug­díjat megállapítani annak a tsz-tagnak, aki az öregségi kor­határt elérte, illetve aki rok­kantságát szándékosan maga idézte elő. Nem jogosult nyugellátásra az a hozzátartozó, aki a tsz- tag (nyugdíjas) halálát szándé­kosan okozta. Az a tsz-tag, aki üzémi bal­eset alapján baleseti rokkant­sági nyugdíjban részesül és igénye nyílik öregségi Vagy rokkantsági nyugdíjra is, a magasabb összegű ellátásra jo­gosult. Nem lehel folyósítani az öregségi és rokkantsági nyug­díjat, ha a nyugdíjas a tsz kö­zös munkájában rendszerésen részt vesz. Ebből a szempont­ból rendszeres munkát végez a tsz-nek az a férfi tagja, aki egy naptári évbén 120 munkaegy* ségnél és a rtö tagja, aki egy naptáíi évben 80 munkaegy­ségnél többét teljesített. (Folytatjuk.) Dél-Afrikában fokozódik a terror FÓKVAROS (MTI): A Dél- Afrikai Unióban fokozódik a gyarmati hatóságok terrorja. A Fokváros közelében levő hanga és Nyanga néger tele­püléseken kedden újabb össze­tűzésekre került sor. Egy ha­lálos áldozat Van, harmincán megsebesülték. A sérültek kö­zött igen sok a gyermek és a nő. Lamontvilleben a rendőrség tüzet nyitott a tüntető afri­kaiakra. A hírügynökségek jelentése szerint helyenként a négerek beszüntették a sztrájkot, az éhség arra kényszerítette őket, hogy visszatérjenek munka­helyükre. Ismét ülésezett a dél-afrikai parlament. Eraszmus igazság­ügyminiszter kijelentette, hogy a kormány minden eszközt fel­használ a négerek mozgalmá­nak letörésére. A rendőrség szabad kezet kapott. A Reuter közlése szerint a dél-afrikai szenátus szerdára virradó éjszaka jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében a főkormányzó jo­got kap az afrikaiak szerveze­teinek betiltására. LONDON: A szerdai angol lapok heve­sen támadják az afrikaiakat elnyomó dél-afrikai kormányt. A legtöbb lap követeli, hogy a kormány vessen véget a rend­őri „provokációnak és brutali­tásnak’’ és mondjon le fajül­döző politikájáról. A Times hangoztatja, hogy nem lehet végérvényesen le- igázni a színesbőrű lakosságot. A dél-afrikai fehérek fennma­radása attól függ, meg tud­nak-e szabadulni vezetőiktől, akik bebizonyították, hogy kép­telenek megérteni a mai idők szavát. A Daily Telegraph megálla­pítja, hogy a dél-afrikai kor­mány átmenetileg diadalmas­kodhat, de ha továbbra is a megkezdett úton jár, elkerül­hetetlenül polgárháborúba ta­szítja az országot. A Daily Herald egy mondat­ban fejezi ki véleményét: „A dél-afrikai terror a hitleri náci Németország vadállati kegyet­lenségéhez hasonlítható.’’ Qaitskell, az Angol Munkás­párt vezetője az alsóházban felszólította Macmillant, tilta­kozzék a dél-afrikai kormány új törvénysértő intézkedései ellen. BRÜSSZEL: A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége kedden Brüsszelben elhatározta, hogy május elsejétől kezdődően megszervezi a dél-afrikai áruk kéthónapos bojkottálását. (MTI) 0 Pravda vezércikke Hruscsov franciaországi úljárál MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda szerdai számában „A békeszerető politika kiemelke­dő sikere” Címmel vezércikk­ben foglalkozik Hruscsov szov­jet kormányfő franciaországi hivatalos látogatásával. A lap megállapítja, hogy a békés együttélés eszméje mind hatá­rozottabban utat tör a nemzet­közi életben, s útjának legfon­tosabb mérföldköveit éppen A Francia Országos Béketanács nyilatkozata N. Sz. Hruscsov látogatásáról PÁRIZS (MTI): A Francia Országos Béketanács N. Sz. Hruscsov franciaországi láto­gatását követően nyilatkozatot adott ki. „Tizenegy napon át számta­lan francia juttatta kifejezés­re Franciaország vendégével együtt azt az akaratát, hogy mindörökre száműzzék a há­borút, számtalan francia fe­jezte ki baráti érzelmeit an­nak a szövetséges nagy or­szágnak a képviselője előtt, amely annyi áldozatot hozott a hitleri agresszió elleni közös harcban” — hangoztatja a nyilatkozat. A francia békeharcosok a Hruscsov—De Gaulle találko­zóból és annak kedvező ered­ményeiből új erőt merítenek a közös cselekvésre. Ilyen szándékkal eltelve készítik elő a 'francia békemozgslom má­jus 7-1 kongresszusát. Hruscsóv utazásai jelentik. Ma már sokkal több francia ember megérti — még az is, aki távol áll a kommunisták­tól —, hogy a kommunizmus és a béke egybeforrott foga­lom, s hogy a szocialista orszá­gok legfőbb célja a tartós béke biztosítása, minden nép óhajá­nak megfelel. A francia köz­vélemény egyre jobban felis­meri, hogy ma, amikor Nyugot- Németországban ismét felütik fejüket a revansisták, különö­sen szükséges az európai kon­tinens két legnagyobb hatal­mának összefogása. A Szovjet­uniónak a legfontosabb nem­zetközi kérdésekben elfoglalt álláspontját nemcsak a francia közvélemény legszélesebb kö­rei támogatták és tették magu­kévá, hanem az ország vezetői is megértéssel fogadták. A lap megállapítja, hogy Hruscsov utazása megjavította a közelgő csúcstalálkozó kilá­tásait. (MTI) De Gaulle londoni látogatása CHICAGO (Üj Kína): Az Egyesült Államok kommunis­ta Pártjának országos bizott­sága a hét végén Chicagóban tartotta ülését. Guss Hall, a párt főtitkára beszámolójában hangsúlyozta: a kommunisták feladata, hogy élesen megvilá­gítsák az időszerű kérdéseket és mozgósítsák az embereket azok megoldására. Az Egye­sült Államokban élő négerek­nek emberi jogaikért folyta­tott harcával foglalkozva ki­fejtette, hogy „az amerikai politikai élet legrobbanéko­nyabb eleme a néger lakosság problémája.” Az értekezlet több felszó­lalója részletesen foglalkozott az Egyesült Államok néger la­kosságának helyzetével. Benjamin J. Davis, a párt országos bizottságának titkára megállapította, különösen a déli államokban élő néger diá­kok tiltakozása a faji megkü­lönböztetés ellen, egyik meg­nyilvánulása annak, hogy az egész ország és alkotmánya válságba került. A négerek sa­ját kezükbe vették küzdelmük irányítását, hogy megszaba­duljanak félig rabszolga sor­suktól — állapította meg. A négerek megmozdulása sikereket ért el. Bár ezek a sikerek ném országos jelentő­ségűek, mégis arról tanúskod­nak, hogy a döntő győzelém is kivívható — mondotta. Az országos méretű győzelem kivívása azonban megkívánja, hogy az egész munkásmozga­lom, az Egyesült Államok minden demokratikusan gon- dolkódó fia, az ország minden részében élő néger tettre ké* szén támogassa a déli államok néger lakosságának fokozódó harcát. James Jackson, a pártban a déli államok ügyeinek titkára, bejelentette, hogy a párt részt vesz abban a nemzetközi szo­lidaritási akcióban, amely tá­mogatja a dél-afrikai négerek felszabadító mozgalmát. A tanácskozásokon megálla­pították, hogy újra fokozódóit a tömegek harci készsége. Az Egyesült Államokban ismét mozgásba jött a politikai és a Szociális élet, a tespedés évei elmúltak. (MTI) téré. A díszvacsorán elmon­dott beszédekben a királynő és De Gaulle ez alkalomból egy­aránt megemlékezett az 1940. évi sötét napokról. De Gaulle ez alkalomból tisztelettel em­lékezett meg Anglia barátsá­gáról és bátorságáról, s han­goztatta Franciaország szolida­ritását Angliával és atlanti szövetségeseivel, A királynő kiemelte, hogy Angliának sza­kítania kell elszigetelődés! po­litikájával. és szolidaritást kell vállalnia Franciaországgal, Eu­rópával. A francia köztársasági elnök pohárköszöntőjében a többi között arról beszélt, hogy az Atlanti Szövetség országai egyetértenek abban, hogy a nemzetközi feszültség enyhíté­sén kell fáradozniok. De Gaulle nem titkolta, hogy vannak ne­hézségek Anglia és Franciaor­szág között, nevezetesen a kö­zös piaccal kapcsolatban, de megállapította, hogy Franciaor­szág, Anglia és a többi atlanti szövetséges azonos nézeteket vall azokban a főbb problé­mákban. amelyek a másfél hó­nap múlva megtartandó csúcs- értekezleten szóba kerülnek. De Gaulle még a díszvacsora előtt politikai megbeszélést folytatott Macmillan minisz­terelnökkel. Az AFP angol körökre hivatkozva azt írja. hogy a megbeszélések témája Hruscsov legutóbbi párizsi lá­togatása, az angol miniszter- elnöknek az Európai Közös Piaccal szemben tanúsított ál­lásfoglalása volt. (MTI) Az egri Finomszerelvény gyár FELVÉTELRE keres mérnökökéi; technikusokat, beállító lakatos, esztergá­lyos. köszörűs, tdomszerész szakmunkásokat is mű- szaki rajzolókat, valamint lemezlakatosokat. Fizetés megegyezés szerint, nőtlenéknek a legényszállásón tudunk szállást biztosítani. Jelentkezni lehet mindennap reggel 6 órától 14 óráig a Fi- nomszerelvénygyár személyzeti osztályán. »» Idő járás jelentés Várható időjárás csütörtök estig; Kevesebb felhő, legfeljebb néhány helyen eső, mérsékelt keleti-dél- keleti szél. A nappali felmelegedés kissé erősödik. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet csütör­tökön; 12—16 fok között, várható legalacsonyabb élszakai hőmérsék­let; 0 —plusz 5 fok között. Távolabbi kilátások: A hét végén szárazabb idő. a nappali felmete- gedés megközelíti a 20 fokot- (Mtli Az Egyesült Államok Kommunista Pártja választási feladataival foglalkozott a párt országos bizottságának értekezletén LONDON (AFP-Reuter). De Gaulle tábornok keddi londoni programja díszvacsorá­val fejeződött be, amelyet Er­zsébet királynő adott tisztele-

Next

/
Thumbnails
Contents