Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-07 / 82. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Földben már a ma«r i ....., . ...... AZ MSZP'P HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 82. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1960. április 7., csütörtök Érdekeink egysége A szocializmus lényegét ma már minden józanul gondolkodó ember saját sorsának javulásán érezheti és dolgozó népünk előtt egyre tudatosabbá válik új társa­dalmi rendszerünk gazdasági törvényeinek érvényesülése. Az emberiség történelmében a szocializmus az első olyan társadalmi és gazdasági rendszer, ahol az anyagi javak újratermelésének, elosztásának és felhasználásának mód­ja és arányai közül a társadalom számára a leghaszno­sabbat, a leginkább előbbrevivőbbet a dolgozók maguk választhatják meg. Mi teszi ezt lehetővé? Elsősorban az, hegy nálunk alulról felépített, egységes, központi irányí­tás érvényesül és az nem egyes kiváltságos osztályok — a tőkések érdekeit —, hanem egyetlen és a legfőbb érde­ket: a dolgozó nép érdekét érvényesíti. Élünk- ezzel a nagyszerű lehetőséggel? Üj ötéves tervünk és népünk gyors ütemű gazdasági-kulturális fel­emelkedése tanúskodnak róla, hogy általában felhasz­náljuk a történelemadta lehetőségeket, de bizony a mun­ka lendületében néha megfeledkezünk a szocializmus életerejének és fölényének egyik lényeges forrásáról: az érdekek egységének következetes és feltétlen betartásá­ról. Egyes jelek — bár nem lényegbe vágó és nem ag­gasztó jelek — arra mutatnak, hogy nem mindig és nem következetesen alkalmazzuk a legjobb, a legegyszerűbb és a társadalom egészére a leghasznosabb megoldásokat. Mi akadályoz ebben bennünket? A korábbi években sok volt a vezetés hibáiban gyökerező visszahúzó erő, hatot­tak még a kapitalizmus csökevényei — és még ma sem vagyunk ezektől teljesen mentesek —, de mostanában a legfőbb akadály abban jelentkezik, hogy nem mindig találjuk meg a népgazdasági, másfelől a helyi, a vállalati érdekek összehangolásának legkedvezőbb formáit és az egyes helyi szervek hatáskörének rendezetlensége akadá­lyozza a munka javítását. Ha megyénkben a helyi és a népgazdasági érdekek mindenütt és mindig jól működnének, ha az egymás te­vékenységét kiegészítő vállalatok és hivatali szervek munkái úgy illeszkednének egymásba, mint a jól olajo­zott fogaskerekek, akkor nem lenne annyi tárgyalás a megyei döntőbíróságon és sokkal kevesebb panasz érkez­ne a Területi Egyeztető Bizottsághoz és kevesebb beje­lentés a népi ellenőrzéshez. Félreértés ne essék, nem a pereket, panaszokat és bejelentéseket nehézményezzük, csak a meglevő hiányosságokat érzékeltetjük velük. Az említett szerveknek éppen az a feladata, hogy a munka során megmutatkozó hiányosságokat idejében orvosol­ják. a vitákat az igazság és a köz javának szem előtt tartásával eldöntsék. Az érdekek egysége követeli meg, hogy az építtető, a generálkivitelező és az alvállalkozó egymás érdekeit tiszteletben tartsa a szerződéskor, az építkezés közben, sőt a pénzügyi elszámolásokban is, azaz mindenkor leg­jobb tudásuk szerint dolgozzanak és közérdekből — a létesítmény minél jobb minőségi és határidőben való megvalósítása érdekében — kötelesek egymás munkáját elősegíteni. A megyei tanács tervosztálya, mint építtető, a hat­vani cukrászda belső berendezéseinek elkészítésére szer­ződést kötött az egyik vállalattal és olyan határidőt kö­tött ki, hogy az épületek elkészülésének hiánya miatt már eleve lehetetlen volt a megállapodás szerinti teljesí­tés. Feltételezhető, hogy az építtetőt minden valószínűség szerint, saját jól felfogott érdeke vezette, de magatartá­sával kárt okozott a másik félnek — azaz nem vette fi­gyelembe az érdekek egységét —, ezért a döntőbizottság kötbér fizetésére kötelezte a tervosztályt. A vállalati terveknek reálisnak, feszítettnek kell len­niük, és elő kell mezdítaniok a tartalékok feltárását. Nem lelkiismeretlen és könnyelmű, elvtelen ember-e az a ve­zető. aki a tervjavaslat készítésekor a dolog könnyebbik végét igyekszik megfogni, megkísérli félrevezetni a fe­lettes szerveket, nem becsületes, jó munkával, hanem laza tervek kierőszakolásával és a számokkal való zsong- lőrködéssel igyekszik bebiztosítani saját maga és dolgozó társai alapbéren felüli juttatásait. Pedig a mi gazdasági rendszerünk alaptörvényéből következik az is, hogy a dolgozók reáljövedelme csakis a közvetlen szükségletre és a társadalmi szükségletre szolgáló termékek tömegé­nek állandó növelésével emelhető. Ezért mindenkinek legjobb tudása szerint kell dolgoznia és bátran kell nyúl­nunk a rejtett tartalékokhoz. Aki ezt nem teszi, saját magát és embertársait megfosztja az előrehaladás lendü­letétől. A szocializmus nagy lehetőségeket biztosít a gazda­sági építőmunka, a kulturális színvonal emelése számára, ennek érdekében a technika, a kultúra és a tudomány minden áldását a nép közkincsévé teszi. Ékes bizonyíté­kai ennek az újítók, a kétkezi munkásokból lett feltalá­lók, a lakatosokból, esztergályosokból az utóbbi évek során kinevelt főmérnökök, igazgatók, tudósok és társa­dalmi életünk mai vezetői. Aki rövidlátásból, a jövő év nyereségrészesedésének féltése miatt akadályozza az újí­tómozgalmat, a dolgozók tanulásának lehetőségeit, társa­dalmi ösztöndíjak létesítését, az nem érti a szocializmus lényegét és kishitűségében lemond a boldogabb jövőről. A termelés, és minden állami intézkedés célja nálunk az ember, a kizsákmányolás terhe alól felszabadult dol­gozó ember. Csakis a széles néptömeg lelkes támogatásá­val haladhatunk előre, ezért egy-egy munkaterület át­szervezésekor — a népgazdasági érdekek szem előtt tar­tásával —. például az egercsehi bánya jobban fontolja meg, hogy kiket bocsásson el. kiket helyezzen át és az egri 32-es Autóközlekedési Vállalatnak a kártérítések ki­szabásakor az embert is gondosan vizsgálnia kell, eré­nyeivel. hibáival és szándékaival együtt. Egyáltalán nem könnyű feladat a vezetés művészete, a népgazdasági, a helyi és az egyéni érdekek összehango­lása. Mi 15 évvel ezelőtt nagyon mélyről indultunk és magasra tettük céljaink irányzékát, ezért sürgetjük gyak­ran és következetesen, hogy a saját munkaterületén min­denki jól képviselje az érdekek egységét. Dr. Földi Pál: AZ ATEIZMUS ZÁSZLAJA ALATT ★ Gyurkó Géza: ÜNNEP UTÁN... ★ Marosán Lajos: A PÄRTOKTATÄS FELADATAI ★ MEGKAPÓ DRÄMA — SIKERES ELŐADÁS! ★ SPORTJELENTÉSEK w MSI ' " * \ ' iHU ImMI iSSÄyÄlI Rhonyecz Sándor Utos/45 gyártmányú román gyártmányú traktorával sok munkát végzett ezen a tavaszon a hatvani Petőfi Tsz földjein. Több száz holdon fejezte be a szántást és a vetést. Képünk néhány nappal ezelőtt, az árpavetés idején készült, de azóta már zöldell a tavaszi árpa. Orosz Sándor, a 48-soros vetőgép vezetője, minden igyekeze­tével azon volt, hogy a mag minél pontosabban kerüljön a földbe. Idős kisiparosokat tüntettek ki Megható, családias ünnep­ség színhelye volt vasárnap a KIOSZ helyi csoportjának klubhelyisége, öt kisiparost tüntettek ki 50 éves kisipari munkásságukért. Az öt kitüntetettnek: Bod­nár József egri cipésznek, Schuller Mihály gyöngyösi szabónak, Tichler József po­roszlói mézeskalácsosnak, Kö­vér Béla egri cipésznek ás Rajnics Lajos egri kerékgyártó kisiparosnak a kisiparosok megyei vezetősége nevében Szabó elvtárs, a KIOSZ Heves megyei titkára adta át félév­százados odaadó munkájukért az „50 éves kisipari munkás­ságért” című díszoklevelet, ás a „Kisiparban végzett 50 éves munkásságáért” elnevezésű kitüntetést. A kitüntetettek nemcsak a kisiparban végzett félévszáza­dos munkájukért, hanem ki­váló szakmai tudásukért, a fia­talok neveléséért, példamutató magatartásukért is kapták ki­tüntetésüket. Az ünnepségen megjelent az elmúlt évben ki­tüntetett 92. éves Kaszás búcsi is, aki melegen gratulált áz öt kitüntetettnek, és kedves hú-: moréval szórakoztatta a meg­jelenteket. Tapasztalatcserék a négyzetes kukoricavetésre A tapasztalatok alapján igen jól bevált nálunk is a kukorica négyzetes vetése. Ezért igye­keznek gépállomásaink ezt a vetési módszert alkalmazni a termelőszövetkezetekben is. Ennek érdekében a napokban járásonként vetési bemutatói tartanak, ahol a termelőszövet­kezetek brigádvezetői és . a gépállomási brigádvezetők vesznek részt. Az első ilyen tapasztalatcserét Makiáron tartják meg ma. Jó terme» várható as őssi vetéseknél, — ssépen keltek a kora tavaszi növények megyénkben A megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelenti A határszemléken szakem­bereink már mindenütt meg­állapították, hogy az őszi veté­sű növények jól teleltek. Az idén ismét legalább olyan ter­mésátlagok várhatók a növé­nyek jelenlegi állapotából ítél­ve, mint az elmúlt esztendő­ben. így reális az a terv, hogy az idén legalább olyan ter­mésátlagokat takarítsunk be, mint az élmúlt nyáron. A jó termés érdekében ■ termelőszö­vetkezeteinkben ■ igyekeztek minden feltétéit biztosítani a tavaszon' is. Mintegy 34 ezer holdon végeztek hengerezést. s az ősziek félsegélyezését 55 ezer katasztrális holdon végez­ték el. Ez az összes búzavetés területének mintegy 66 száza­léka. A kora tavaszi vetések szin­tén szépek. Termelőszövetke­zeteink 1000 hold mákot, 5600 hold borsót, 870 hold tavaszi búzát, és mintegy 30 ezer hold tavaszi árpát, 4000 holdon za­bot vetettek el. A tavaszi ve­tések kelési százaléka igen jó. Jelenleg a burgonya vetését és Diákszemmel a Szovjetunióban Külföldön járt ha­zánkfiával mindig ér­dekes elbeszélgetni a látottakról, hallot­takról, a benyomá­sokról és élmények­ről. Az efféle beszél­getés különösen ér­dekes, ha a riport­alany nem felnőtt, hanem diák, aki a maga gyermekeszé- vel rögzítette a hatá- rontúli élményeit. Itt ül mellettem a 13 esztendős Fotul Anikó, aki a múlt ősszel járt a Szovjet­unióban, a Kárpáton túli köztársaság terü­letén, — Vinogradov- ban, Uzsgorodon és Chuston. Anikó kez­detben félénken fe- lelget, de mikor -fel­teszem neki a kér­dést, hogy hát milye­nek is a szovjet álta­lános iskolás diákok, — feloldódik tartóz­kodása. — Nagyon barátsá­gosak, nem irigyek, nem civakodók, — önzetlenek. Amikor ellátogattam a vinog­radovi iskolába, örömmel fogadtak, elhalmoztak . aján­dékaikkal, — úgy fo­gadtak, mint egy régi barátot. Hazatérve mondottam is barát­nőimnek, hogy sokat tanulhatnánk tőlük. Amikor a tanárok után érdeklődöm, Anikó elmondja, hogy közvetlen s meghitt kapcsolat épül ki diák és peda­gógus között. Viszont a tanulásban sokkal többet, nagyobb fel­készülést kívánnak meg, mint nálunk. A miénkkel azonos osztályok tanulói ép­pen ezért sokkal töb­bet is tudnak, mint mi. Jelentős segítség a tanulásban a szem­léltető oktatás. A tananyag egyes ré­szeinek könnyebb megértésére sok fil­met vetítenek az órák alatt. Nagyon érdekes az énekóra. A tanár bácsi például itt gitárral kiséri az osztály énekét. Nehéz tantárgy mindenütt lévén, megkérdeztem Ani­kót, hogy ezen a té­ren mit tapasztalt. — A legnehezebb tantárgy a francia és az ukrán nyelv. A matematika ezekhez képest könnyű. A ta­nár bácsi ugyanis az egyes matemati­kai kérdéseket végig­veszi mindenkivel és éppen a gyenge ta­nulókkal magyaráz­tatta el a táblánál a példát, hogy min­denki megértse. — Milyen volt az általános benyomá­sod a szovjet váro­sokban? — kérdez­tem. — A városokban — hangzott a válasz — nagy a tisztaság és sok a hatalmas park. Vzsgorod szin­te parkváros, ahol csak lehet, minde­nütt parkot létesíte­nek. Most, ezek mel­lett sokkal több gyá­rat, üzemet, modern épületet is láttami mint néhány évvel ezelőtti látogatá­somkor. Sokkal több a kis családi ház is Négy rokonom közül például három mos­tanában, egy pedig már régebben épített családi házat. A legnagyobb él­ménye után érdek­lődve Anikó el­mondja, hogy a Szov­jetunióban érte a no­vember 7-i ünnep. — A Szovjetunió­nak szinte minden zugából láttam dol­gozókat, katonákat az ünnepi felvonuláson. Közel- és távol-kele­tiek, Ural-vidékiek. kaukázusiak — min­denki együtt ünne­pelt. Nagyon szép volt. S még egy: az. hogy az iskolában a gyermekek, de az idő­sebbek is érdeklődés­sel hallgatták, ami­kor hazánkról beszél­tem nekik, s mikor kérdeztek, éreztem, milyen jól ismernek minket, már az isko­lások is. (sugár) a felülvetéseket végzik megye- szerte. Eddig 6000 holdon vö­rösherével, 3000 holdon lucer­nával végeztek felülvetést. A cukorrépa-területnek 70 száza­lékán fejezték be eddig a ve­tést. A megyei tanacs mezőgazda­sági osztálya megtett mindent annak érdekében, hogy a ter­melőszövetkezetek jó vető­maghoz jussanak. A vetőmag- csereakción belül 170 vagon tavaszi árpát,. 11 vagon zabot, 70 vagon hibrid kukoricát, o20 vagor burgonyát és 30 vagon aprómagot biztosítottak a ter­melőszövetkezetek részére. A termés fokozását segíti elő a termelőszövetkezetek rendelkezésére bocsátott 500 vagon nitrogén-, 110 vagon foszfor- és 20 vagon káli-mű­trágya is. — 81 ÜJ CIPŐMODELL készítését vállalták az 1959-es évben a Heves megyei KI- SZÖV cipész ktsz-einek dol­gozói. A vállalt 81 íj cipőmo­dell helyett 89 cipőmodellt készítettek, amelyekkel több kiállításon is szerepeltek, s elnyerték a szakemberek, lá­togatók tetszését. Április 4-én ünnepeltünk, s emlékeztünk. A 15 eszten­dővel ezelőtt lezajlott har­cokra. amelyek következté­ben ma más, megváltozott körülmények között élünk. De gondoltunk az 1930-as évekre is, amikor a megyé­ben 50 ezer munkanélküli lézengett, éhesen, a tavaszi napokban is fázósan, valami kis munka után kutatva. Aztán ismét a jelenben járt gondolatunk. A megye össz- ipari termelésének szám­adata vetődött fel az emlé­kezetben, az. hogy ez a ter­melés a felszabadulás óta 37-szeresére növekedett. S ezzel együtt a munkások létszáma hat és félszerese lett az 1945 előttinek. Ezek­re is emlékeztünk, s az ün­nep így még szebb még na­gyobb jelentőségű lett... (w)

Next

/
Thumbnails
Contents