Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-06 / 81. szám
Ünnepségek — képekben AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 81. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1960. április 6., szerda Méltóképpen ünnepelte megyénkj hazánk felszabadulásának 15. évfordulóját Díszünnepség hazánk felszabadulásának IS. évfordulója alkalmából az egri Gárdonyi Géza Színházban Április 3-án, este hét órakor az egri Gárdonyi Géza Színházban került megrendezésre hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából a központi díszünnepség. A gyönyörűen feldíszített színpadon a díszelnökségben helyet foglaltak Putnoki László elvtárs, a Heves megyei Pártbizottság első titkára, Bíró József elvtárs, a Heves megyei Párt- bizottság másodtitkára, Dorkó József elvtárs. a Heves megyei Pártbizottság Agit.-Prop. Osztályának vezetője, Kácsor Jánosné, az Egri Városi Pártbizottság első titkára, Gubán Dezső elvtárs, az Egri Járási Pártbizottság első titkára, dr. Lendvai Vilmos elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Misi Sándor elvtárs, a megyei KISZ-bizottság titkára, Libertiny Sándor elvtárs, a Heves megyei Rendőrfőkapitányság vezetője, Baják István elvtárs, a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt igazgatója, a Heves megyei Pártbizottság tagjai, Molek Jenő elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Kocsmár János elvtárs, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Mudriczky János elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának megbízott elnöke, dr. Csernik József elvtárs, a Hazafias Népfront megyei elnöke, Csomó János elvtárs, a Hazafias Népfront városi titkára, Horváth Nándorné elvtársnő, a megyei Nőtanács titkára, dr. Némedi Lajos elvtárs, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöke, a főiskola igazgatója, Mészáros József elvtárs, az MSZBT megyei titkára, Bartolák Mihály elvtárs, a MÉSZÖV elnöke, Zábráczki Ferenc elvtárs, a munkásőrség megyei parancsnoka, Szabó Géza elvtárs, a helyőrség parancsnoka, Kaknics János elvtárs, brigádvezető és Bíró Lajosné dohánygyári munkásnő. Ugyancsak a díszelnökségben foglalt helyet a hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre érkezett kedves vendég, Vlagyimir Davidovics Morozov őrnagy elvtárs. A magyar és szovjet himnusz elhangzása után a díszünnepséget Bíró József elvtárs, a Heves megyei Pártbizottság másodtitkára nyitotta meg. Üdvözlő szavai után dr. Lendvai Vilmos elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke emelkedett szólásra. Dr. Lendvai Vilmos ünnepi beszéde — Tisatétt ünneplő közönség! Kedves elvtársnők! Kedves elvtársak! — kezdte a megyei tanács elnöke beszédét. — Ünnepelni jöttünk most össze, megünnepelni a magyar történelem legdicsőbb napját, szabadságunk születésnapját. Tizenöt évvel ezelőtt, 1945. április 4-én, a német fasiszták utolsó egységei is kitakarodtak hazánk területéről. A dicső szovjet hadsereg tovább folytatta üldözésüket, hogy eleget tegyen a ßzovjet vezérkar utasításának, amely szerint barlangjában kell szétzúzni azt a fenevadat, amely Európa északi, déli, nyugati és keleti területein az országok egész sorát döntötte rabigába. A német imperializmus, a német burzsoázia rabszolga- sorba akarta dönteni Európát, hogy életteret teremtsen magának, s fasiszta ragadozókkal árasztotta el a békés népeket. — Magyarország is áldozatul esett e mindenre elszánt hódítónak. mert áruló urai. a Hor- thy-fasiszták, odadobták prédának a hódító elé. Nemzetünk testén a vérszomjas náci hadsereg élősködött. Amikor a hitleri Németország a Szovjetuniót hadüzenet nélkül megtámadta és a háborúban kezdeti eredményeket ért el, a magyar uralkodó osztály koncra éhesen lépett a küzdőtérre, részt kérve a zsákmányból, nem törődve azzal, hogy ennek a magyar nép pusztulása az ára. — A Szovjetunió, a szovjet hadsereg azonban hamarosan ellentámadásba lendült és felmorzsolta a német haderőket, amely menekülés közben irtóhadjáratot hirdetett meg az elnyomott népek ellen. Szinte porig égették visszavonulásuk útján az eddig megszállás alatt tartott városokat, az országok értékeit elrabolták, népeit elhurcolták. Elpusztítani mindent, ha már nem lehet az övék — ez volt a céljuk. De nem sikerült a terv. Nem sikerült pusztasággá tenni Európát, és nem sikerült kiirtani Európa népeit. A szovjet hadsereg nyomása alatt összeomlott a hitleri fasizmus egész hadigépezete és maga alá temette a rendszert, amely ^létrehívta. — Nem volt még a földön olyan hadsereg, amelynek nyomán annyi könny és vér fakadt, mint Hitler hadai nyomán. De olyan hadsereg se volt még a földöm, mint a szovjet hadsereg, amely saját vére hullatásával. az országok és népek egész sorát szabadította fel, amely a koncentrációs táborok százainak kapuit nyitotta meg, emberrnilUóknak adta vissza a szabadságot, életet, bizalmat és reménységet. Szovjet emberek vére öntözte a md hazánk földjét, de a drága vér nem hullott hiába, mert a magyar nép. amely a hősi harcok során felszabadult, élni tudott a szabadsággal. — Felszabadultunk! Ez a szó töltötte be tizenöt esztendővel ezelőtt a hazát, kitárultak a börtönök csikorgó vasajtói is és a magyar nép legjobbjai közül sokan — akik politikai nézeteik miatt a cellák lakói voltak — szabadok lettek. Bár'az or szag romokban hevert, városok és falvak kiégett házai, lerombolt épületek falai meredeztek az égnek, bár a kor emléke még ott élt a szívekben, mégis örülni tudtunk annak, hogy szabadok vagyunk. A magyar nép a lerombolt hazában kiegyenesíthette végre a derekát, felemelhette fejét. Az évszázados sötétség után kisütött a nap és ontotta verőfényét ezen a szép tavaszon. S mi, tegnapi elnyomottak, sötétséghez szokott szemünkkel álltunk a fényben, kicsit hunyorogva, Egerben, a szovjet hősi emlékműnél megrendezett koszorúzást ünnepség után a honvédség és a munkásőrség alakulatai díszmenetben vonultak el a tribün előtt. A dísztribün és a koszorúzást ünnepség több ezer főnyi ünneplő közönsége lelkes tapssal köszöntötte a felvonuló alakulatokat. A honvéd zenekar pattogó indulójára a nyíl* egyenes sorok katonás léptekkel haladtak el az emelvény előtt. Képünk az egyik katonai alakulat díszmenetét örökítette meg. (Folytatása az 5. oldalon) I (V\AA/VVWW\^/WWVWVAAA*A^*VWW^A/W\A^'^VWVWWWWWAA/w\/WVVVV>0*/VWWW\/\/WVA^AAAA/W>/ kicsit kételkedve., hogy valóban igaz-e, ami történt velünk. — De mindjárt ott volt az erő, amely a pusztulás közepette érkezett szabadság új, ismeretlen viszonyai között megmutatta: mit kell tenni. A Magyar Kommunista Párt az ország újjáépítésének élére állt s csodákat művelt. Megoldotta a legfontosabb problémákat, demokratizálta társadalmi életünket, vezetésével elkergettük a volt népnyúzókai, a földbirtokokat kiosztottuk, a bányákat, vasutat birtokba vettük, megindult a rohamos fejlődés. Történelmi -dátum’ 1945: április '4. A magyar nép történelmének sók, fényes lapja van, amelyet1 a szabadságért folyó küzdelemben népünk legjobbjai írtak, de ilyen messze- sugárzó, megtörhetetlen fénynyel ragyogó nincs több. És mi sohasem feledjük el, hogy népünk életében és történelmében ezt a legdicsőbb, legfényesebb lapot a szovjet emberek írták. — 1945. április 4. lehetővé tette, hogy földhöz jusson a magyar paraszt, eldőlt a per, amely évszázadok óta húzódott a földbirtokosok és Dózsa népe között. Azé lett a föld, aki megműveli. S most parasztságunk még szorgalmasabban, még serényebben fogott hozzá a munkához. Néhány év alatt mezőgazdaságunk termelése elérte a háború előtti színvonalat és hamarosan túl is haladta azt. — Népgazdaságunk általános fejlődése lehetővé tette, hogy dolgozó népünk életszínvonala fokozatosan emelkedjék. A gyáripar fejlődése, termelésének növekedése általában lépést tudott tartani az igényekkel. A kisparcellákon gazdálkodó mezőgazdasági lakosság azonban a fokozódó követelményeknek megfelelő termelési szintet már nem tudta elérni. Az a lelkesedés, és szorgalom, ami egyéni’ dolgozó parasztságunkat fűtötte, a fel- szabadulás után sem tudta biztosítani, hogy mezőgazda- sági cikkekkel az igényeknek megfelelően lássuk el az országot. — Itt is a Magyar Kommunista Párt mutatta meg a kivezető utat, amikor javasolta, Hazánk felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából az egri Gárdonyi Géza Színházban rendezett ünnepség díszelnökscge hogy dolgozó parasztságunk egyesítse erőit, hozzon létre termelőszövetkezeteket, ahol megvalósíthatja az új követelményeknek megfelelő színvonalat, a belterjes szocialista mezőgazdálkodást. A termelőszövetkezeti mozgalom elterjedése dolgozó parasztságunk körében fontos történelmi lépés, mert ez lehetővé teszi nemcsak a mezőgazdaság korszerű fejlődését, hanem megszünteti azt a lehetőséget is, hogy a föld- tulajdon segítségével egyik ember a másikat kizsákmányolhassa, s lehetővé teszi, hogy kialakuljon az egységes termelőször vetkezeti parasztság, és a falú különböző paraszti rétegei között a súrlódások teljesen megszűnjenek. Lehetővé teszi azt' is, hogy a nehéz munkához szokott és ezáltal megviselt dolgozó parasztság élete köny- nyebbé váljék a gépek munkája nyomán. — A szövetkezeti gazdálkodás Heves megyében is elterjedt. Dolgozó parasztságunk már 1948-ban alakított termelőszövetkezeteket, az 1958— 59-es és 60-as években pedig egyre többet, ami által Heves megye is termelőszövetkezeti megyévé vált Kilencvenkét termelőszövetkezeti községben ünnepük ma megyénkben a felszabadulás 15. évfordulóját. Ünnepük a szabadságot, amihez most jutottak igazán. A termelőszövetkezeti mozgalom dolgozó parasztságunk fel- emelkedésének útja, de biztosíték arra nézve is, hogy a szocialista nagyiparhoz hasonlóan nagyüzemi módszerekkel növekvő mértékben ellássák népgazdaságunkat a szükséges mezőgazdasági termelvények- kel. Segíti a szövetkezetek munkáját az az új népi értelmiség, amely feladatának vallja a magyar falu, a magyar mezőgazdaság felemelésén való fáradozását. Segítik azok a politikailag és szakmailag képzett elvtársak, akiket pártunk és kormányunk küld az új termelőszövetkezetekbe, hogy a kibontakozó új mező- gazdaság fejlődését is mozdítsák előbbre. És segítik a munkásokból és parasztokból lett vezetők, akiket a régi társadalmi rendszer még arra sem tartott érdemesnek sok esetben, bogy fizikai munkál végeztessenek velük, egyszóval azok, akik az eltelt tizenöt esztendő alatt ezerszámra növekedtek fel a nagy feladatok elvégzésére. — Az eltelt másfél évtized kulturális eredményei is óriásiak. Az elemi iskolák helyén a korszerű követelményeknek megfelelő nyolcosztályos álta(Folytatása a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
