Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-06 / 81. szám

Ünnepségek — képekben AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 81. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1960. április 6., szerda Méltóképpen ünnepelte megyénkj hazánk felszabadulásának 15. évfordulóját Díszünnepség hazánk felszabadulásának IS. évfordulója alkalmából az egri Gárdonyi Géza Színházban Április 3-án, este hét órakor az egri Gár­donyi Géza Színházban került megrendezésre hazánk felszabadulásának 15. évfordulója al­kalmából a központi díszünnepség. A gyö­nyörűen feldíszített színpadon a díszelnök­ségben helyet foglaltak Putnoki László elv­társ, a Heves megyei Pártbizottság első titká­ra, Bíró József elvtárs, a Heves megyei Párt- bizottság másodtitkára, Dorkó József elvtárs. a Heves megyei Pártbizottság Agit.-Prop. Osztályának vezetője, Kácsor Jánosné, az Eg­ri Városi Pártbizottság első titkára, Gubán Dezső elvtárs, az Egri Járási Pártbizottság első titkára, dr. Lendvai Vilmos elvtárs, a me­gyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Misi Sándor elvtárs, a megyei KISZ-bizottság titkára, Libertiny Sándor elvtárs, a Heves megyei Rendőrfőkapitányság vezetője, Baják István elvtárs, a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt igazgatója, a Heves megyei Pártbizott­ság tagjai, Molek Jenő elvtárs, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának elnökhelyette­se, Kocsmár János elvtárs, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Mudriczky János elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának megbízott elnöke, dr. Csernik Jó­zsef elvtárs, a Hazafias Népfront megyei el­nöke, Csomó János elvtárs, a Hazafias Nép­front városi titkára, Horváth Nándorné elv­társnő, a megyei Nőtanács titkára, dr. Némedi Lajos elvtárs, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság megyei elnöke, a főiskola igazgatója, Mészáros József elvtárs, az MSZBT megyei titkára, Bartolák Mihály elvtárs, a MÉSZÖV elnöke, Zábráczki Ferenc elvtárs, a munkás­őrség megyei parancsnoka, Szabó Géza elv­társ, a helyőrség parancsnoka, Kaknics János elvtárs, brigádvezető és Bíró Lajosné dohány­gyári munkásnő. Ugyancsak a díszelnökség­ben foglalt helyet a hazánk felszabadulásá­nak 15. évfordulója alkalmából rendezett ün­nepségekre érkezett kedves vendég, Vlagyi­mir Davidovics Morozov őrnagy elvtárs. A magyar és szovjet himnusz elhangzása után a díszünnepséget Bíró József elvtárs, a Heves megyei Pártbizottság másodtitkára nyitotta meg. Üdvözlő szavai után dr. Lendvai Vilmos elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke emelkedett szólásra. Dr. Lendvai Vilmos ünnepi beszéde — Tisatétt ünneplő közönség! Kedves elvtársnők! Kedves elvtársak! — kezdte a megyei tanács elnöke beszédét. — Ün­nepelni jöttünk most össze, megünnepelni a magyar törté­nelem legdicsőbb napját, sza­badságunk születésnapját. Tizenöt évvel ezelőtt, 1945. április 4-én, a német fasisz­ták utolsó egységei is ki­takarodtak hazánk terüle­téről. A dicső szovjet hadsereg to­vább folytatta üldözésüket, hogy eleget tegyen a ßzovjet vezérkar utasításának, amely szerint barlangjában kell szét­zúzni azt a fenevadat, amely Európa északi, déli, nyugati és keleti területein az orszá­gok egész sorát döntötte rab­igába. A német imperializmus, a német burzsoázia rabszolga- sorba akarta dönteni Európát, hogy életteret teremtsen magá­nak, s fasiszta ragadozókkal árasztotta el a békés népeket. — Magyarország is áldozatul esett e mindenre elszánt hódí­tónak. mert áruló urai. a Hor- thy-fasiszták, odadobták pré­dának a hódító elé. Nemze­tünk testén a vérszomjas náci hadsereg élősködött. Amikor a hitleri Németország a Szov­jetuniót hadüzenet nélkül meg­támadta és a háborúban kez­deti eredményeket ért el, a magyar uralkodó osztály konc­ra éhesen lépett a küzdőtérre, részt kérve a zsákmányból, nem törődve azzal, hogy ennek a magyar nép pusztulása az ára. — A Szovjetunió, a szovjet hadsereg azonban hamarosan ellentámadásba lendült és fel­morzsolta a német haderőket, amely menekülés közben irtó­hadjáratot hirdetett meg az el­nyomott népek ellen. Szinte porig égették visszavonulásuk útján az eddig megszállás alatt tartott városokat, az országok értékeit elrabolták, népeit el­hurcolták. Elpusztítani min­dent, ha már nem lehet az övék — ez volt a céljuk. De nem sikerült a terv. Nem sikerült pusztasággá tenni Európát, és nem si­került kiirtani Európa né­peit. A szovjet hadsereg nyomása alatt összeom­lott a hitleri fasizmus egész hadigépezete és ma­ga alá temette a rend­szert, amely ^létrehívta. — Nem volt még a földön olyan hadsereg, amelynek nyo­mán annyi könny és vér fa­kadt, mint Hitler hadai nyo­mán. De olyan hadsereg se volt még a földöm, mint a szovjet hadsereg, amely saját vére hullatásával. az országok és népek egész sorát szabadí­totta fel, amely a koncentrá­ciós táborok százainak kapuit nyitotta meg, emberrnilUóknak adta vissza a szabadságot, éle­tet, bizalmat és reménységet. Szovjet emberek vére öntözte a md hazánk földjét, de a drá­ga vér nem hullott hiába, mert a magyar nép. amely a hősi harcok során felszabadult, élni tudott a szabadsággal. — Felszabadultunk! Ez a szó töltötte be tizenöt esztendővel ezelőtt a hazát, kitárultak a börtönök csikorgó vasajtói is és a magyar nép legjobbjai közül sokan — akik politikai nézete­ik miatt a cellák lakói voltak — szabadok lettek. Bár'az or szag romokban hevert, városok és falvak kiégett házai, lerom­bolt épületek falai meredeztek az égnek, bár a kor emléke még ott élt a szívekben, mégis örülni tudtunk annak, hogy szabadok vagyunk. A magyar nép a lerombolt hazában ki­egyenesíthette végre a derekát, felemelhette fejét. Az évszáza­dos sötétség után kisütött a nap és ontotta verőfényét ezen a szép tavaszon. S mi, tegnapi elnyomottak, sötétséghez szo­kott szemünkkel álltunk a fényben, kicsit hunyorogva, Egerben, a szovjet hősi emlékműnél megrendezett koszorúzást ünnepség után a honvédség és a munkásőrség alakulatai díszmenetben vonultak el a tribün előtt. A dísztribün és a koszorúzást ünnepség több ezer főnyi ünneplő közönsége lelkes tapssal köszöntötte a felvonuló alakulatokat. A honvéd zenekar pattogó indulójára a nyíl* egyenes sorok katonás léptekkel haladtak el az emelvény előtt. Képünk az egyik katonai alakulat díszmenetét örökítette meg. (Folytatása az 5. oldalon) I (V\AA/VVWW\^/WWVWVAAA*A^*VWW^A/W\A^'^VWVWWWWWAA/w\/WVVVV>0*/VWWW\/\/WVA^AAAA/W>/ kicsit kételkedve., hogy való­ban igaz-e, ami történt ve­lünk. — De mindjárt ott volt az erő, amely a pusztulás köze­pette érkezett szabadság új, is­meretlen viszonyai között megmutatta: mit kell tenni. A Magyar Kommunista Párt az ország újjáépítésé­nek élére állt s csodákat művelt. Megoldotta a leg­fontosabb problémákat, demokratizálta társadalmi életünket, vezetésével el­kergettük a volt népnyú­zókai, a földbirtokokat kiosztottuk, a bányákat, vasutat birtokba vettük, megindult a rohamos fej­lődés. Történelmi -dátum’ 1945: áp­rilis '4. A magyar nép törté­nelmének sók, fényes lapja van, amelyet1 a szabadságért folyó küzdelemben népünk leg­jobbjai írtak, de ilyen messze- sugárzó, megtörhetetlen fény­nyel ragyogó nincs több. És mi sohasem feledjük el, hogy né­pünk életében és történelmé­ben ezt a legdicsőbb, legfénye­sebb lapot a szovjet emberek írták. — 1945. április 4. lehetővé tette, hogy földhöz jusson a magyar paraszt, eldőlt a per, amely évszázadok óta húzódott a földbirtokosok és Dózsa né­pe között. Azé lett a föld, aki megműveli. S most parasztsá­gunk még szorgalmasabban, még serényebben fogott hozzá a munkához. Néhány év alatt mezőgazdaságunk termelése el­érte a háború előtti színvona­lat és hamarosan túl is halad­ta azt. — Népgazdaságunk általá­nos fejlődése lehetővé tette, hogy dolgozó népünk életszín­vonala fokozatosan emelked­jék. A gyáripar fejlődése, ter­melésének növekedése általá­ban lépést tudott tartani az igényekkel. A kisparcellákon gazdálkodó mezőgazdasági la­kosság azonban a fokozódó követelményeknek megfelelő termelési szintet már nem tud­ta elérni. Az a lelkesedés, és szorgalom, ami egyéni’ dolgozó parasztságunkat fűtötte, a fel- szabadulás után sem tudta biztosítani, hogy mezőgazda- sági cikkekkel az igényeknek megfelelően lássuk el az orszá­got. — Itt is a Magyar Kommu­nista Párt mutatta meg a ki­vezető utat, amikor javasolta, Hazánk felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából az egri Gárdonyi Géza Színházban rendezett ünnepség díszelnökscge hogy dolgozó parasztságunk egyesítse erőit, hozzon létre termelőszövetkezeteket, ahol megvalósíthatja az új követel­ményeknek megfelelő színvo­nalat, a belterjes szocialista mezőgazdálkodást. A termelőszövetkezeti mozgalom elterjedése dol­gozó parasztságunk köré­ben fontos történelmi lé­pés, mert ez lehetővé teszi nemcsak a mezőgazdaság korszerű fejlődését, ha­nem megszünteti azt a le­hetőséget is, hogy a föld- tulajdon segítségével egyik ember a másikat kizsák­mányolhassa, s lehetővé teszi, hogy kiala­kuljon az egységes termelőször vetkezeti parasztság, és a falú különböző paraszti rétegei kö­zött a súrlódások teljesen meg­szűnjenek. Lehetővé teszi azt' is, hogy a nehéz munkához szokott és ezáltal megviselt dolgozó parasztság élete köny- nyebbé váljék a gépek mun­kája nyomán. — A szövetkezeti gazdálko­dás Heves megyében is elter­jedt. Dolgozó parasztságunk már 1948-ban alakított terme­lőszövetkezeteket, az 1958— 59-es és 60-as években pedig egyre többet, ami által Heves megye is termelőszövetkezeti megyévé vált Kilencvenkét termelőszövetkezeti község­ben ünnepük ma megyénkben a felszabadulás 15. évforduló­ját. Ünnepük a szabadságot, amihez most jutottak igazán. A termelőszövetkezeti mozga­lom dolgozó parasztságunk fel- emelkedésének útja, de bizto­síték arra nézve is, hogy a szo­cialista nagyiparhoz hasonlóan nagyüzemi módszerekkel nö­vekvő mértékben ellássák nép­gazdaságunkat a szükséges mezőgazdasági termelvények- kel. Segíti a szövetkezetek munkáját az az új népi értel­miség, amely feladatának vallja a magyar falu, a ma­gyar mezőgazdaság felemelé­sén való fáradozását. Segítik azok a politikailag és szakmai­lag képzett elvtársak, akiket pártunk és kormányunk küld az új termelőszövetkezetekbe, hogy a kibontakozó új mező- gazdaság fejlődését is mozdít­sák előbbre. És segítik a mun­kásokból és parasztokból lett vezetők, akiket a régi társadal­mi rendszer még arra sem tar­tott érdemesnek sok esetben, bogy fizikai munkál végeztes­senek velük, egyszóval azok, akik az eltelt tizenöt esztendő alatt ezerszámra növekedtek fel a nagy feladatok elvégzésé­re. — Az eltelt másfél évtized kulturális eredményei is óriá­siak. Az elemi iskolák helyén a korszerű követelményeknek megfelelő nyolcosztályos álta­(Folytatása a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents