Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-06 / 81. szám
2 NÉPÚJSÁG I960, április 8., szerű* Méltóképpen ünnepelte megyénk hazánk felszabadulásának 15. évfordulóját Ditmünnepség as egri Gárdonyi Gésa Színházban A szovjet katonákkal együtt ünnepeltek a hatvaniak sította mindazt, amiről Petőfi és Kossuth álmodott. A magyar ipar három és félszeresére növekedett, a munkanélküliség, tudatlanság ismeretlen hazánkban. Hatvan városban is tapasztalhatták önök ezeket a változásokat. Községből várossá, mégpedig szocialista várossá lettek. Ebben a szilárd vezetésen kívül önök* nek is nagy szerepük van. Nagy ünnep április 4-e azért, mert egyben a magyar és a szovjet barátság ünnepe is. Felszabadulásunkkal, a béketáborhoz csatlakozásunkkal olyan garanciával rendelkezünk az imperialistákkal szemben, amilyennel kevés ország rendelkezik. Éljen és viruljon, örökké virágozzék a magyar—szovjet barátság! Éljen április 4, a szocializmus eszméjének megvalósítója: a Szovjetunió! Éljen a világbéke! — fejezte be ünnepi beszédét Szolnoki elvtárs. A beszéd után a hatvani irodalmi színpad, a város többi művészeti csoportjának közreműködésével ünnepi műsort adott. Másnap tovább folytatódott a felszabadulási ünnepség Hatvanban. A városi művelődési otthon felé igyekeztek az iskolák tanulói, szülők, hogy részt vegyenek a középiskolás fiúotthon szocialista kollégiummá nyilvánításán és névadó ünnepségén. Az ünnepségen megjelent • névadó Zalka Máté unokahúga, hőcseiné és Baschné, aki több hónapot harcolt fegyverré! a kezében a spanyol szahartság- harcban Zalka Máté oldalán. Fazekas Jenő elvtárs, a Magyar Partizánszövetség országos titkára, a Művelődésügyi Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a járási és városi pártbizottság titkára, a megyei tanács, a tömegszerveae- tek, a fegyveres testületék vezetői, küldöttei. Ambrus elvtársnak, a kollégium igazgatójának megnyitója után Fazekas Jenő elvtárs, Zalka Máté egykori harcostársa, politikai komisszárja ismertette a névadó életét. Lukács tábornokot, az internacionalista harcos, nagy hazafival kapcsolatos személyes élményeit. Szavait ezzel fejezte be: — Ismerjék meg jobban névadójuk. Zalka Máté, Lukáes tábornok harcait írásain keresztül is, legyenek méltóak hozzá, ápolják emlékét. Ezután Misi elvtárs emelkedett szólásra és a KISZ Központi Bizottsága, a KISZ megyei végrehajtó bizottságának nevében átadta a KISZ Központi Bizottság zászlaját, amelyre Baschné kötötte fél először a szalagot. — Kedves fiatal barátaim, engedjék meg, hogy a Magyar Partizánszövetség nevében én kössem fel először a szalagot e zászlóra — mondotta. — Buzdítsa e zászló azokat, akik mögötte felvonulnak, gyarapodjanak tudásban és szeressék hazájukat. harcoljanak a szabadságért, mint Zalka Mábé tette. Rabecz és Iglódi elvtársaik után elhelyezték még szalagjaikat a városi KISZ-bizottság küldötte, a hatvani járási munkásőrség, a városi tanács képviselői, az egri Petőfi, Ady Endre, József Attila kollégiumok. a hatvani Bajza József KISZ-szervezet, a hatvani I-es és II-es számú leánykollégium, a 213-as iparitanuló intézet, úttörők. a lőrinci ifjúsági otthon küldöttei. A felszabadulási megemlékezés záróműsorakónt este fél T óraj kezdettel fáklyás felvonuláson vettek részt a város fiataljai. majd a parkban hála- tuzet gyújtották. nak a fénye tovább ragyog, az idők múltával egyre fényesebb lesz. Véletlen, hogy március 15., március 21. és április 4-e egymás után következik, mégis, van benne logikai sorrend. Március 15-én a magyar nép kivívta függetlenségét, a Habsburg-reakcióval szemben, tettével az európai haladó forradalmi mozgalmak élére került. A 48-as szabadságharc fő kérdése a nemzeti függetlenség kivívása volt. 1919. március 21-én hazánk dolgozói, folytatva a 48-as hagyományokat, a világon másodiknak megteremtették a nép államát. A 48-as hagyományt folytatva ismét élvonalba kerültünk Európa haladó mozgalmában. A magyar nép már négy évtizeddel ezelőtt választotta a szocializmust, a külső reakció azonban ezt az eredményt is megsemmisítette. Április 4-e nemcsak folytatta a 48-ban megkezdett és 1919-ben folytatott hagyományt. hanem véglegesen meg is oldotta azokat. Űj, megdönthetetlen népi államot teremtett. 1945. április 4-én a szovjet csapatok kiűzték hazánk területéről a nácikat, s végleg megsemmisítették az európai hatalomra törőkét. Ennek az évfordulónak jelentősége igen nagy. Négy évtized után először biztosította a nép hatalmát, ez az a dátum, amikor a magyar nép kezébe vette a hatalmat, megdöntve a németek évszázados, népelnyomó uralmát. Ki tagadhatja azt a tényt, hogy a német elnyomók küldték a halálba, pusztították el hazánk legjobb fiait az első és második világháborúban, tették tönkre nemzetgazdaságunkat. A német hódítás vitte a nemzethalál felé hazánkat, amelyet április 4, és csak április 4-e tudott megaikadályoz- ni! Nem kell szocialistának lenni ahhoz, hogy megértsék: 1945. április 4-e először jelenti a magyar nép történetében a négy évszázados német elnyomás végét, s hogy megszűnt hazánk elszigeteltsége Európában. Április 4-én a több mint egymilliárdos szocialista táborba léptünk, s független hazában építhetjük jövőnket, szocialista hazánkat a kölcsönös segítség, támogatás és egyetértés jegyében. A labancok, a német elnyomók méltó utódai — Adenau- erék — nyíltan hirdetik, hogy őket teremtették Európa irányítására. Ez az úgynevezett kereszténydemokrata ember támaszpontokat épít, amelyeknek fegyvere a szocialista tábor felé irányul. A német agresszív csizmák, ha szabadon hagyják őket, újra végigtaposhatnak Európán. Nem lehet április 4-ét ünnepelni anélkül, hogy ne szítsuk fel a régi ellenség elleni gyűlölet lángját! Április 4-e, felszabadulásunk ünnepe, azért is olyan nagy ünnep, mert a nép felszabadítását is jelentette. Urak hazájából a népek hazájává tette hazánkat. A munkanélküliség, a félgyarmati elnyomás, elmaradottság állapotából 1945. április 4-vel megkezdte népünk a népi demokratikus állam építését, s most eljutottunk a szocializmus építéséhez. Sok mindent elmondhatnak ellenségeink rólunk, de azt nem mondhatják, hogy nem a nép kezében van a hatalom. Az elmúlt tizenöt év alatt a munkásosztály, szövetségesével a parasztsággal, megválóHálatűz a Kékesen HATVANBAN a délelőtti zápor sötét felhői még megmegrázták magukat, szitáló esőt szórva a Városra, amint az erősebb, a szél akaratának engedelmeskedve Csány felé húzódtak, amikor a cukorgyár fúvószenekara Hatvan főterén a Kossuth-téren térzenét adott a koszorúzási ünnepségre gyülekező dolgozóknak. Négy óra után néhány perccel felsóra- kozott a koszorúzási ünnepségen megjelent helyőrségi és munkásőri díszszázad. Fegyelmezett sorokban felvonultak a szovjet hősi emlékmű elé, hogy a város szélétől induló staféta befutóinak megérkezése után tiszteletadásukkal megkezdődjék a koszorúzási ünnepség. Az ünnepségen megjelentek a szovjet alakulatok parancsnokai, akik a magyar, majd a szovjet himnusz elhangzása után a helyőrség tüzéreinek díszlövései közben elsőnek helyezték el koszorúikat a város felszabadítása közben hősi halált halt honfitársaik emlékművére. Koszorút helyeztek el hálájuk kifejezőjeként a járási és a városi pártbizottság nevében Iglódi és Rabecz elvtársak, a tanács, a tömegszervezetek, vállalatok, az üzemek, valamint iskolák és termelő- szövetkezetek dolgozóinak, tanulóinak képviselői. A koszorúzási ünnepség a felsorakozott díszszázad felvonulásával, tisztelgésével ért véget, fegyelmezettségükkel bizonyságot adva népi hatalmunk erejéről. A koszorúzási ünnepségen díszőrséget álló szovjet, magyar katonák, murtkgsőrök és rendőrök másodszor váltották egymást, mikor a Vörösmarty kultúrházban megkezdődött a felszabadulásunk 15. évfordulója, április 4-e tiszteletére megrendezett díszünnepség. Több százan a város üze- meinek, intézményeinek dolgozói, iskolák tanulói foglaltak helyet a gyönyörűen feldíszített kultúrotthon nagytermében. Az elnökségben helyet foglalt Szolnoki János, az MSZMP megyei bizottságának tagja, az egri Dobó István Gimnázium igazgatója, Iglódi elvtárs, a járási pártbizottság, Rabecz elvtárs, a városi párt- bizottság titkára, valamint a tömegszervezetek, a fegyveres testületek vezetői és küldöttei. Rabecz elvtárs, a városi pártbizottság titkárának megnyitó szavai után Szolnoki János, az MSZMP megyei bizottságának kiküldötte tartotta meg ünnepi beszédét. Kedves elvtársak! Kedves barátaim! Vannak történelmi dátumok, amelyek az idők folyamán elhalványulnak, elvesznek a feledés homályában. Április 4-e, hazánk felszabadulásának ünnepe nem ilyen dátum, mert ez ünnep dátumágót nem ismerő utazásaival ts közelebb jutunk az emberiség vágyálmának megvalósulásához, a tartós békéhez. — Az elmúlt esztendők harcai megedzettek bennünket — mondotta beszéde befejező részében dr. Lendvai Vilmos elvtárs. — Biztosak vagyunk benne, hogy minden akadályt legyőzünk s hazánkban felépítjük a szocializmust. Ehhez erőt ad nekünk az a tudat, hogy mindig ott lesz mellettünk nagy barátunk, a Szovjetunió, amely nemcsak elhozta nekünk a szabadságot, hanem segített azt megvédeni is. Népünk jelenéért és jövőjéért küzdeni, felemelő, megtisztelő feladat mindannyiunknak. S hogy e küzdelem még több eredményt hozzon, hogy a következő évek sikerekben még gazdagabbak legyenek, annak szilárd alapja a jövőben is a szovjet és magyar nép barátsága. Biztosak vagyunk benne, hogy ez a barátság még nagyobb eredményeket tartogat számunkra a jövőben és továbbra is megmarad minden eddigi tettünk, alkotásunk legfőbb forrásának. Előre tehát a megke/dett úton a nagyszerű cél, a szocialista Magyarország megteremtése felé! — Éljen tizenöt éves szabad hazánk, a szocializmust építő Magyar Népköztársaság! — Éljen további sikereink záloga: a szovjet és a magyar nép örök barátsága! Dr. Lendvai Vilmos elvtárs beszéde után a díszünnepség második részében az egri Gárdonyi Géza Színház művészei bemutatták Darvas József Kossuth-díjas: Kormos ég című drámáját, amelynek méltatására még visszatérünk. Hazánk felszabadulásának tizenötödik évfordulója alkalmából rendezett egri ünnepségek április 4-én folytatódtak. Délelőtt tíz órakor a hon* védség díszlövésekkel köszöntötte a felszabadulás ünnepét, majd a Vorosilov téri szovjet hősi emlékműnél gyűltek ösz- sze a város párt- és tömegszervezeteinek, valamint a különböző vállalatok, üzemek, intézmények, hivatalok képviselői, hogy megkoszorúzzák azoknak a szovjet hősöknek emlékművét, akik másfél évtizeddel ezelőtt részt vettek az Eger és Heves megye felszabadításáért vívott harcokban, A koszorúzási ünnepséghez felsorakoztak az egri helyőrség alakulatai, és a munkásőrség egységei is. Az utolsó koszorú elhelyezése után az egységek elvonultak, majd néhány perccel később a Törvényház előtt felállított emelvényen helyet foglaló megyei és városi vezetők előtt a szovjet hősi emlékmű felé tisztelegve, díszlépéssel adtak tiszteletet a felszabadító szovjei hősöknek. dánkat: a hős lenini Komszo- molt. Megyénk ifjúságának és népének harcos üdvözletét e stafétán keresztül küldjük el a szovjet fiataloknak. Misi Sándor elvtárs szavaira Progorov elvtárs, a szovjet követség attaséja magyarul válaszolt, sok sikert, egészséget kívánt a magyar dolgozó népnek, közte a Heves megyeieknek, nagyszerű terveik megvalósításához. Ígéretet tett, hogy a KISZ-szervezétek szalagjaival feldíszített stafétabotot eljuttatja a komszomo- listáknak. Az ünnepi beszéd után fellobbant a tűz, lobogtak a hála lángjai, harsogott a dal, az ének, köszöntve a felszabadulás nagy ünnepét, köszöntve a .Szovjetuniót, köszöntve a világ valamennyi békeszerető, haladó gondolkodású emberét A kékestetői hálatűz után a Heves megyei KISZ-bizottság fogadást adott az Állami Gyógyintézet éttermében, aho! a szovjet vendégeket kedves ajándékokkal lepték meg. Szovjetunió dicsőséges vöröshadserege űzte ki hazánk területéről a magyar nép legádázabb ellenségét, a fasiszta megszállókat — hangsúlyozta köszöntő szavaiban. — Meg* őrizzük szivünkben a hős kom- szomolista katonák, a szovjet harcosok emlékét. — Ifjúságunkat a szocializmus nagyszerű eszméi vezérlik, amelyekért érdemes élni, dolgozni és küzdeni. Az új társadalmi rend, a szocializmus építése során szabadon érvényesülnek hazánkban a fiatal tehetségek s az a vágy hevíti szívüket, hogy minél szebbet, értékesebbet alkossanak a közösség, a haza javára. Mi, Heves megyei fiatalok e nagy nemzeti ünnep alkalmából hazánk legmagasabb pontján, a Kékestetőn hálatü- zet gyújtunk, amellyel egy időben a megye nagyon sok községében a fiatalok szintén hálatűzzel emlékeznek meg felszabadítónkról, a nagy Szovjetunióról. Ezzel a hálatűzzel egyben köszöntjük pélMár április 4-én, délután négy órakor ünnepélyesen fogadták az országon, megyén áthaladó hálastafétát, útban hazánk legmagasabb csúcsa, Kékestető felé. A staféta, gazdagon felszalagozott stafétabotjával, a KISZ-szervezetek hálájának jelképével, este hét órára érkezett Kékestetőre. Ekkorra már sok száz fiatal gyűlt össze, hogy tanúja legyen a hálatűznek, amely az ország legmagasabb ormán köszönti fényével a felszabadulás 15. évfordulóját, hirdeti messzelángolóan népünk szabadság- és békevágyát. Szovjet vendégek is érkeztek: Kárászon elvtárs, a DÍVSZ szovjet titkára, Progorov elvtárs, a szovjet követség kultúrattasé- ja, valamint Katyejusina elvtársnő, a szovjet követség at- tasséja. Pontban hét órakor felcsendült a Himnusz, hogy utána Misi Sándor elvtárs, a KISZ megyei bizottságának első titkára mondjon rövid köszöntőt. Sohasem feledjük, hogy a dolgozott ki, amelyek segítségével kijavíthattuk a hibákat, helyreállítottuk a károkat és még gyorsabban fejlődött társadalmunk és gazdaságunk. Az ellenforradalom óta négy esztendő sem telt el egészen. E rövid idő alatt minden eddiginél nagyóbb tempóval — ellenségeink csodálatát is kivíva — haladtunk előre. Az ideológiai fronton azonban még sok a tennivaló. A nacionalizmus és más reakciós eszmék mételye még nem tűnt el, s hol nyíltan, hol burkoltan éreztetik káfos hatásukat. Nem kétséges előttünk, hogy pártunk, amely le tudta győzni mindazokat az akadályokat, amelyek a tizenöt év során jelentkeztek, eredményesen küzd az ideológiai fronton is és szétzúzza azokat a burzsoá nézeteket, amelyek a szocialista társadalmi rend megvalósulásának útjában állnak. — Bátran mondhatjuk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt az ellenforradalom után megteremtette a nemzet egységét. A Hazafias Népfront-mozgalom összefogja mindazokat a társadalmi erőket, amelyek egyetértenek velünk az alapvető kérdésekben és támogatják törekvéseinket népünk jólétéért, felemelkedéséért. Ez a politika helyesnek bizonyult, mert az ellenforradalom óta nemcsak belpolitikai helyzetünk stabilizálódott, de országunk tekintélye is megnőtt. A mi pártunk és kormányunk politikája két szóban fejezhető ki: béke és szocializmus . Es ezt a politikát nem egyedül hirdetjük, hanem a baráti államok hatalmas táborával. Mi azonban nemcsak a szocialista országokkal akarunk békességben élni, hanem a tőkés országokkal is. Tiszteletben tartunk minden államot és elvárjuk, hogy tiszteletben tartsanak minket is. Nem akarunk egyetlen országtól sem területet, sem jogtalan előnyöket. Az egyenjogúság és kölcsönös segítés elveit betartjuk. És szeretnénk, ha a tőkés országok is betartanák ezt velünk szemben. Ha népünk erőfeszítései elősegítik az általános béke megteremtését, a népek közötti barátság légkörének kialakítását, akkor nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk. hogy megtettük az emberiség boldogsága és jövője érdekében mindazt, ami tőlünk tellett. Mi bízunk abban, hogy a világ békeszerető népei magukénak tekintik a béke ügyét és támogatják a nagy szovjet népnek a béke és barátság légkörének kialakítására irányuló erőfeszítéseit. Hisszük, hogy a békés egymás mellett élés nagy követének, Hruscsov elvtársnak fáradsá(Folytatás az J. oldalról) t lános iskolák létesültek. Meg- { szaporodtak a középiskolák, i főiskolák és egyetemek. i Az értelmiség széles rété- 1 gei, akik felismerték a szó- j cializmus igazságait, szív- , vel-lélékkel mellénk áll- r tak és szolgálják ügyünket. í Ott vannak, amikor a gyerme- j két kell nevelni, amikor bete- | get kell gyógvftani, amikor a 1 technikát kell fejleszteni és ' teljesítik azokat a feladatokat, ' amelyek népünk felemelkedé- * sét szolgálják a tudomány, a ‘ kultúra, a művészet minden területén. — Életszínvonalunk alakulásáról is megelégedéssel szólhatunk ezen az ünnepi napon. A felszabadulás nyomán a legnagyobb erőfeszítések idején is állandóan javult a helyzet, a háborús koplalást, a jegyrendszert — ma már bátran mondhatjuk —, a jólét váltotta fel. A kereső lakosság száma 650 1 ezerrel nőtt. A munkások és j alkalmazottak reáljövedelme 3 közel 60 százalékkal, a pa- j rasztságé közel 30 százalékkal \ emelkedett. Sokat emlegetett j tény, hogy élelmiszer- és káló- ^ riafogyasztás terén a világ első 3 országai között vagyunk. < Ugyanez elmondható ma már i ruházkodásunkról is. Elcsépelt, j sokszor emlegetett dolog, nagy ( jelentőségű, hogy a mi ha- , zánkban, ahol tizenöt évvel ezelőtt egyszerű rátekintésre, 1 különbséget lehetett tenni a j kétkezi dolgozók között és a , ,,nadrágos emberek” között ] ma már mindenki jól öltözött, i kulturált megjelenésű. ; A szónok beszédében ezután részletesen foglalkozott élet- | színvonalunk emelkedésével az ( ellenforradalmat követő esz- . tendőkben, majd a lakásépítési program megvalósításának fontosságáról beszélt. — A szocialista társadalom ( alapjainak lerakása, a szocializmus építésének meggyorsítása van ma hazánkban napirenden — mondotta a továbbiakban. — j A bőség kosara már közel van asztalunkhoz. A szocializmus , alapjainak lerakása azonban azt is jelenti, hogy ez a kosár egyre inkább az asztal köze- , pére kerül, egyforma távolságra a feléje nyújtott kezektől, mindenkinek egyaránt adja kincseit. A jognak asztalánál is egyre többen ülnek már. Ott ül a munkás, a paraszt — azok, akiket másfél évtizede még semmire sem becsültek. S az ő fiaikra, a munkások és dolgozó parasztok fiaira már ráragyog a Petőfi által oly hőn óhajtott szellem napvilága” is. Elfoglalták helyüket az iskolapadokban, s nem a harmadik osztályig jutnak el, mint apáik, hanem a nyolcosztályos általános iskola elvégzése után meghódították a középiskolákat és az egyetemeket is. — Ha visszatekintünk az elmúlt másfél évtizedre, megelégedéssel zárhatjuk a tizenöt év mérlegét. Megelégedéssel, nem , elbizakodottan. Eredményeink ' nagyok, méltán vagyunk rá büszkék, de tudjuk, hogy ez ( az út nem volt teljesen akadálymentes. Pártunk és munkásosztályunk erejét éppen az bizonyítja, hogy le tudta küzdeni az akadályokat, ki tudta javítani a hibákat, meg tudta 1 oldani a legnehezebb feladató- 1 kát is. Eredményekben gazdag 15 esztendő van mögöttünk, de ebből a tizenöt évből ki kell olvasnunk azt is, hogy a megdöntött uralkodóosztály nem mondott le arról, hogy visszaállítsa hazánkba a régi rendet és megragad minden alkalmat arra, hogy ott támadjon bennünket, ahol csak tud. Így történt ez 1956-ban is, s éppen ennek tapasztalatai nyomán, az él lenforradalom leverése után a Magyar Szocialista Mv "árt Központi Bizottsága t forradalmi munkás- paraszt kormány Olyan politikai és gazdasági irányelveket
