Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-30 / 101. szám

I960, április 39., szóm hat nIpüjsAg 3 A történelmi borvidék érdekében Mint tudjuk, Eger nemcsak | mulasztása ugyanis nemcsak történelmi nevezetességeivel, műemlékeivel hívta fel magá­ra a kül- és belföldi kirán­dulók és turisták ezreinek fi­gyelmét, hanem kiváló minő­ségű boraival is. Szükséges te­hát ezt a hírnevet és dicsősé­get továbbra is fenntartani és fejleszteni a „forgalom” és lá­togatottság, de egész népgaz­daságunk érdekében is. A Népújság hasábjain közölt cik­kekből már több ízben tudo­mást szerezhettünk arról a hatalmas tervről, amely Eger és környéke, mint történelmi borvidék rekonstrukciós fel­újításával foglalkozott. Ezek­ben a távlati tervekben na­gyon helyesen, részletesen ki­dolgozták több évre előreme­nőén, hogy milyen szőlőfajtá­ból hány holdat telepítenek, természetesen figyelembe vé­ve a nagyüzemi gazdálkodás termesztési követelményeit. A feladatokat azonban ma­radék nélkül csak úgy tudjuk teljesíteni, ha nemcsak a fel­újítási terveket valósítjuk meg, hanem a meglevő szőló- kultúrát a legteljesebb mér­tékben ápoljuk. Ha az elvég­zendő feladatokat fontossági sorrend szerint csoportosíta­nánk, úgy gondolom, részre­hajlás nélkül elsőként említ­hetjük a peronoszpóra elleni védekezés szakszerű elvégzé­sének szükségességét. Ezen kórokozó elleni védekezés el­az ez évi termésünket teheti teljes mértékben tönkre, ha­nem a következő évek terme­sét is Veszélyezteti. Ha a gya­korlatban jól bevált Istvánffy —Pálinkás-féle peronoszpóra előrejelzés alapján végezzük el a permetezéseket, a pero­noszpóra által okozott károkat szinte a minimálisra csökkent­hetjük. A napokban olvastam, hogy a Gyöngyösi Járási Ta­nács és a Heves megyei Nö­vényvédő Állomás a gyöngyösi járásban 35 peronoszpóra jel­zőállomást fog az idén is üze­meltetni, és az esetenkénti fertőzésveszély és védekezés időpontját a községi hangos híradón és a rádió útján fogja a termelőkkel ismertetni. Ez azonban csak a gyöngyösi já­rás területére korlátozódik. Ügy érzem, hogy a történelmi múltú borvidékkel rendelkező Eger és környékének sem ár­tana, ha a gyöngyösi járáshoz hasonlóan egy, a jelenleginél (Kutató Intézet, Borforgalmi Vállalat) sűrűbb hálózatú pe­ronoszpóra jelzőállomás rend­szert megszervezni és működ­tetni, hiszen ma már a terme­lőszövetkezetek megerősödé­sével az egri járásban is meg­teremtődtek az alapjai a tu­dományosan végzett védeke­zési munkáknak. A szocialista típusú nagy­üzemi gazdaságoknak ezen a téren is úttörőknek kell lenni­ük, példát kell mutatniok, be­bizonyítva ezzel is ezen gazdál­kodási forma magasabbrendü- ségét. Jó lenne tehát, ha az il­letékesek foglalkoznának ez­zel a gondolattal, hiszen ter­melőszövetkezeteink nagy ré­szében már szakképzett mező­gazdászok vannak, akik az ész­leléseket és előrejelzéseket szakszerűen el tudnák végez­ni. A szükséges műszerek be­szerzése és üzemeltetése sem kerül nagyobb összegbe. Úgy érzem, hogy az egri járásban felállított peronoszpóra jelző­állomások anyagilag is kifize­tődők lennének, létesítésüket a borvidék történelmi hírneve is megkívánja. Vincze János A Mars eljegesedett bolygó? jégkéreg V. Davidov, a moszkvai Sternberg Gazdasági Intézet tudományos titkára arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a Marson levő titokzatos csator­nák a bolygó felszínének je­Baráti találkozó Az elmúlt napokban meleg­hangú és baráti meghívót ka­pott a füzesabonyi I-es és Il-es számú általános iskola tantes­tülete a Füzesabonyi Állami Gazdaság igazgatójától. A gaz­daság igazgatója meghívta a két iskola tantestületét, láto­gassanak ki a gazdaságba, néz­zenek széjjel, ismerjék meg kö­zelebbről is a munkájukat, a gazdaság dolgozóinak életét. Szerdán azután a kora dél­utáni órákban megjelent az is­kola előtt a gazdaság gépkocsi­ja. s a látogatás első mozzana­taként a csibenevelő telepre vitte el a füzesabonyi pedagó­gusokat. Itt megtekintették töb­bek között az elit állományt, az infravörös sugárzású lám­pákkal nevelt kiscsibéket. s mindenki nagy tetszéssel szem­lélte a nagyüzemi baromfine­velés és gondozás fejlett mód­szereit. Innen a sertéshizlal­dához vitt a látogató pedagó­gusok útja. ahol az önetető ké­szülékek között több mint 600 hízó volt látható. A határjárás közben a gazda­ság egyik szakembere bemutat­ta a négyzetes kukoricavetőgép munkáját, megtekintették a ka- páslucema táblát, s arról is meggyőződhettek, hogy az úgy­nevezett Szuper Zetorok milyen tökéletes és jó talajmunkát vé­geznek a tárcsázással. Innen a gazdaság központjába vitt az út, s a látogatók nem győztek csodálkozni a sok-sok gépi fel­szerelésen, a kukoricamorzso- lón és a szállítószerkezet nagy­szerű munkáján. Különös rend és tisztaság uralkodott a borjú­nevelő ég ellető istállókban, ahol a nagyüzemi állattenyész­tésbe nyerhettek betekintést. _A látogatás végén megtekintették a gépi fejest, majd a tejházban történő munkákat. Az állami gazdaság vezető­sége a látogatás végeztével va­csorán látta vendégül a nevelő­ket. majd utána a klubhelyi­ségben Szálai György igazgató ismertette a gazdaság célját és feladatait, elmondotta, milyen növényféleségeket termelnek, milyen kísérleteket végeznek, beszélt a dolgozók munka- és életkörülményeiről, a gazda­ság szervezeti felépítéséről. Válaszolt a pedagógusok kér­déseire. majd ezután a gazda­ság kultúregyüttese mutatott be egy kis műsort. A késő éj­szaka vetett véget annak a baráti találkozónak, amelyen a pedagógusok elbeszélgettek a gazdaság dolgozóival és meg­ígérték. hogy az ott látott sok szépet és jót., ezt a sok nagy­szerű tapasztalatot mindenna­pi munkájukban a nevelés te­rületén is gyümölcsözően fog­ják hasznosítani. lentös részét borító mély repedései. Davidov a Komszomolszkaja Pravda március 6-i, vasárnapi mellékletében cikket írt s Mars természetéről, s ebben azt állítja, hogy a Mars felü­letén levő vízmennyiség kö­rülbelül megfelel a Földön le­vő vízmennyiségnek. Mivel a Mars távolabb fek­szik a Naptól, mint a Föld — írja Davidov — ezért a bolygó „trópusi” övezeteiben a felszí­ni átlagos évi hőmérséklet va­lószínűleg mínusz 10, mínusz 20 fok Celsius lehet. „Marsrengések” folytán a bolygót körülvevő jégpáncélon Repedések támadhatnak. A tu­dós véleménye szerint e repe­dések mentén enyhébbek a hőmérsékleti viszonyok, en­nélfogva ott elterjedhetett a növényzet. A cikk megállapítja, hog> bár a Mars csatornái nem ér­telmes lényék alkotásai, a lé­tezésük azt bizonyítja, hogy kiterjedt növényzet, sőt talán valamiféle állatvilág is éL Hz új mérce Tegnap két ember megállt a Múzeum körúton és a kira­katot nézte. Persze rögtön akadt harmadik kíváncsi is, a harmadikfwz csatlakozott a negyedik, az ötödik... egyszó­val tömegsikere volt az új öt­letnek. Pedig az az üzlet ép­pen olyan, mint az egri Álla­mi Áruház, vagy a gyöngyösi és hatvani konfekciós boltok. A kirakat árcédulája 570 fo­rintért modem szabású sport­zakót, 800-ért elegáns gyapjú tropikál öltönyt, 445-ért a leg­újabb szabású esőköpenyt kí­nálja és ugyanaz az áru kap­ható három házzal odább. Győrben, Pécsett és Szegeden, de Hevesen és Pétervásárán is. Mi volt a szenzáció a pesti kirakatban? Az öltönyök és kabátok mellé autókereket — lámpát és kormányt, sőt kü­lönböző autótípusok fényké­peit tette a merész kirakat- rendező. Furcsa ötlet? Lehet, de sikere volt. mert a járóke­lők között sok autótulajdonos akadt, és még többen szeret­nének gépkocsit venni, de egyelőre nem kapható. — Szép ez az öltöny. — Nem is drága és ponto­sán olyan, mint amilyent az a férfi visel. — mutat á fiatal asszonyka a . kirakat üvege mögé. egy autótulajdonos fényképére és máris indulnak befelé az üzletbe, — Vajon hol kapható autó- lámpa? — Gyere, kérdezzük meg — biztatja az egyik férfit a ba­rátja. Pár perc múlva mind a né­gyén csomaggal jöttek ki az üzletből. Ruhát, ballont és nyakkendőt vettek. pedig autóügyben érdeklődtek. A kirakatrendező számítása bevált. De vajon csák erről van szó? Gazdasági előrehaladásun­kat különféle mutatótzámok- kai mérjük és a statisztika számadatai a tények erejénél hatnak. De ez az új mérce, az autótulajdonosok igényéhez igazodó kirakatrendezés sike­re elvitathatatlanul bizonyít­ja, hogy máris sokát tettünk életszínvonalunk emelése ér­dekében. (F. L.) NegYvonötessor mérföldé* hssctdos a Föld kérgében A Columbia Egyetem földia-1 rányban és az Indiai-öcéán egy ni obszervatóriumának vezető je nyilatkozatban számolt be az egyetem „Voma” nevű ku­tatóhajójának eredményeiről. A kutatóhajó. amely 12 hónap­ja van úton, megerősítette a Columbia geológusainak azt a néhány évvel ezelőtti feltevé­sét, hogy a Föld kérgében a ten­gerek alatt egy 45 0Ö0 mérföld hosszú repedés húzódik végig, az Atlanti-óceánon észak—dél részében, oldalágai pedig az Arab-tenger mélyét szántják fel. Beigazolódtak a tudósoknak az a megállapításai, hogy ez a repedés, illetve szakadék telje­sen folyamatos és Afrika leg­délibb csücskénél, az Atlanti­óceánból az Indiai-óceánba terjed át. A repedés vonala pontosan követi az aktív föld­rengés! övezet vonalát Földün­kön. Tegnap és ma Beszélgetés egy nagyon öreg és egy nagyon iiatal házaspárral DÉLUTÁNRA hajlott már a nap, amikor bekopogtattam Felnémeten idős Farkas And­rás bácsiék ajtaján. Kopogtat­tam, de hiába, mert András bácsi kint a kertben ásogatott, Róza néni meg, a felesége, — mint később megtudtam —, a boltba ment valami ezt-azt vásárolni. Tisza, a kutya jelez­te csak éktelen csaholással, hogy vendég érkezett, mire András bácsi a kutyát csitit- gatva előballagott a kertből, majd szíves, magyaros vendég­szeretettel beljebb tessékelt. Elmondtam, mi járatban va­gyok, hogy a legöregebb há­zaspárt keresem a faluban. A galambősz hajú András bácsi kedvesen tárta szét karjait. — No, akkor éppenhogy jó helyen jár, kedves fiam, mert én volnék az az ember, akit keres. 1881-ben születtem, az­tán 1904-ben kötöttem házassá­got, az írások szerint Rófusz Rozáliái, mostani hites felesé­gemmel, huszonhárom eszten­dős koromban. — Fiatal házaséletük első éveiről beszélgessünk egy ki­csit — álltam elő, mire András bácsi kicsit el komolyodott, az­tán csak ennyit mondott, mint­egy előszóképpen: — Régen volt. Nem siettettem a szót, úgyis tudtam, jön az majd magától és újra előbukkannak a múlt­ból a régi, ifjúkori emlékek. — Ügy kerültünk össze, mint az ujjam. Azunk volt, amit magunkon hordtunk. Az asszony stafírungja egy váltás vászon fehérnemű volt. Emlék­szem — könyökölt most már az asztalnak András bácsi —, az első években a bátyámnál laktunk. Két család egy kis szobában. Ök ketten voltak, meg a négy gyerek, aztán elő­ször mi is kettecskén a fiata­lok, majd később öten a há­rom gyerekkel együtt. Tizenegy éven át egy tenyérnyi szobács­kábán ... Agyunk volt, külön aszta­lunk, lámpánk is. Esténként mi is, ők is lámpát gyújtottunk, hogy jobban otthon érezzük magunkat. A gyerekek meg ... a gyerekek ... arról jobb nem is beszélni... Szóval, mit ma­gyarázzak tovább, szegények, nagyon szegények voltunk. Ké­sőbb a fiatal feleségem itthon, én magam meg az erdőre ke­rültem ölfát vágni. Bejártam a Bükköt, sok lebbencslevest megettem, földön, kalyibákban háltam, aztán csak vasárnapra kerültem elő a hegyekből. De elég is a szóból. Tán nem is hiszik majd el, aztán ezek a mai fiatalok meg mit is tud­ják, hogy mi volt akkor az élet? Bizony, mi akkoriban még álmodni se mertük azt, amire ők máma panaszkod­nak. Mert, no, ugye mi volt ak­kor a mi fiatal életünk? Mun­ka, munka, szegénység, kraj- cáros napszám az ilyen sze­gényformának, parasztnak, az­tán a gyerekek... ők adták az örömet, bánatot egyszerre, mert... És András bácsi szőtte, szőt­te tovább a szálakat, a múlt szálait, mert mint ő mondta: — örül mér az ilyen öregem­ber, ha könnyíthet valamit a lelkén. ★ A KÖZSÉGI taxiácsnál a há­zassági anyakönyvből diktálja az anyakönywezető az adato­kat. Mint mondja — a múlt vasárnap adott össze egy új párt, ők a „legfrissebb” háza­sok a faluban. A vőlegény most szerelt le, katona volt Zalaegerszegen, onnan hozott asszonyt is magának, kedves, fekete hajú teremtést. És néhány perc múlva már az ifjú házasokkal beszélge­tünk Szecskó Miklós, az ifjú férj és ifjú felesége — monda­nom sem kell —, nagyon bol­dogok. Az asszonykát egy ki­csit néha-néha még elfogja a honvágy, de férje, akit nagyon szeret, itt van, ide hozta őt, így mégiscsak itt, mellette érzi jól magát. — Katonáskodásom ideje alatt ismerkedtünk össze, — meséli Miklós. Hűséges volt, kitartott mellettem, aztán fele­ségül vettem. Itthon szüleim­nél lakunk, megférünk jól együtt, a tágas lakásban. Most az első időben bizony sok még a gondunk, vásárolni valónk. Feleségemnek megvan minden stafírungja, a bútoi-t mostaná­ban akarjuk megvenni. Ruhá­ra egyelőre kevés gondunk van, mert neki is, nekem is megvan minden, ami csak szükséges. Gépkocsivezető va­gyok a TEFU-nál. Ezerhatszáz forint az átlagkeresetem, de a feleségem is dolgozni megy valahová, ő is keres majd ezer forint körül, no, meg az öregek segítsége se marad el, így majd csak megélünk valahogy ... — Kezdetnek jó — kapcsoló­dik bele a beszélgetésbe a fia­tal asszonyka is, aztán távolab­bi tervek kerülnek elő. Tata- roztatni kell majd a házat, mo­tort, háztartási gépeket is sze­retnének ... így mondják, aztán egymás szemébe merülve találják meg az igazi boldogságot... Szalay István A gyöngyösi Agromechanikai Ktsz-nél jártunk (A képes riport folytatása az 1. oldalról) Vigh Gyula, Lehóczkí László és Kecskés Sándor a moto­ros permetezőgépen végzik az utolsó szerelési munkákat. Éd- dig 100 motoros permetezőt készített a ktsz. Makovinyi József és Iván Gábor lakato­sokat egy szö- löbogyózógép vázának szere­lése közben ta­láltuk. Kiss Lászlót jól ismeri a gyöngyösi közönség. Esztergá­lyos, KISZ-titkár és balszélső — egy személyben. Ipari tanulók a mexögaxdanát*ban Megalakultak és megnöve­kedtek megyénkben a termelő- szövetkezetek és nemcsak a dolgozó parasztság, hanem a falvakban dolgozó kisiparosok is aláírták a belépési nyilatko­zatokat. A nagyobb termelő- szövetkezetekben mindenütt úgynevezett segédüzemek léte­sültek, ahol ezek a kisiparosok (kovácsok, kádárok, kerékgyár­tók, stb.) dolgoznak. A termelőszövetkezetekben megerősödtek ezek az ipar­ágak, és a szakemberek után­pótlása is biztosított ma már. Az elmúlt évben mindössze 14 mezőgazdasági iparban foglal­koztatott tanulóról tudtak. Ez évben a mezőgazdasági terüle­teken dolgozó kisiparosok ta­nulóinak száma 74-re növeke­dett. Az iparban foglalkozta­tott gyerekek valamennyien termelőszövetkezeti tagok és ilyen formán tanulják meg a szakmát. Rendszeresen részt vesznek az ipariskolai oktatá­sokon is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents