Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-30 / 101. szám
4 népújság 1960. április 30., szombat inast Ecset hely ett... ... nos igen, ecset helyett nő. Ez az új festészeti irányzat 'Nyugaton, illetőleg néhány merész újító kezdeményezése nyomán. A recept egyszerű. Vegyél festéket és egy meztelen nőt, a nőt fektesd bele a festékbe, aztán fektesd rá egy vászonra, ami ottmarad, az a kompozíció, aki feláll, az az ecset. ötletes, rendkívül ötletes, s biztos széleskörű sikere is lesz az ecset kedvelői körében. (—ó) — MÁJUS 1-ÉN pártház- avalót tartanak Gyöngyössoly- moson. Az építők határidő előtt fejezték be a munkát és adják át rendeltetésének az ízlésesen berendezett épületet. — 11 MILLIÓ forint értékű ruházati cikket készített és adott át a kereskedelemnek az elmúlt évben az Egri Női- és Férfiszabó Ktsz. Készítettek 47 ezer férfiinget, 7 ezer férfiöltönyt, valamint 4 ezer férfizakót és nadrágot, ezenkívül számos méret után készült ruházati cikket. Az elmúlt évi termelést az idén tovább kívánják fejleszteni üzemeik korszerűsítésével. — A KÖZELI napokban kezdik meg a kompolti és a tarnaörsi híd építését. — AZ ELMÚLT NAPOK- ban az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság a városi tanács VB ipar-műszaki osztályán tárgyalást tartott a megyei tanács tervosztálya, a Szerszám- és Készülékgyár, valamint az MTH iskola bevonásával. Megtárgyalták a nyolctantermes általános iskola, az új Szerszám- és Készülékgyári lakótelep, valamint a felépítésre kerülő új MTH-iskola és otthon csatornázási munkáit. — ERŐS ÜTEMBEN folyik a Gyöngyös és Heves közötti műút építése. Százhúsz munkás dolgozik három úthenger segítségével az út építésén. — MÁJUS 10-ÉN adják át ünnepélyes keretek között rendeltetésének a gyöngyösi ipari tanulók új sporttelepét. Az új sporttelepen végre pályához juthatnak a Honvéd kézilabdázói, s heti háromszori edzéssel készülhetnek a megyei bajnokságra. — KISZ-BÄL LESZ Parád- fürdőn. A parádt'ürdői Állami Gyógyfürdő-Kórház ebédlőjében szombaton este nyolc órai kezdettel, nagyszabású bált rendez a parádt'ürdői KISZ-szervezet. — NEM SOKÁIG marad az üzletben egy új motorkerékpár Istenmezején. Megérkezése után azonnal megvásárolják az itt lakó bányászok. A motorkerékpárok száma lassan eléri a százat a községben, de nemsokára gépkocsik is érkeznek: kilenc istenmezei bányász nyújtott be eddig autóvásárlási kérelmet. — KILENCVENHAROM községben és három egri körzetben bonyolították már le eddig a Hazafias Népfront- bizottságok újraválasztását. A választógyűlések mindenütt nagy látogatottságnak örvendtek: egy-egy helyen átlagosan 174 ember vett részt. EGRI VÖRÖS CSILLAG Égrenyíló ablak (szélesvásznú) EGRI BRODY 105 százalékos alibi GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Francis GYÖNGYÖSI PUSKIN Szent Johanna HATVANI KOSSUTH Az aranyvonat HEVES Számíthatsz rám FÜZESABONY Merénylet PÉTERVÁSÁRA Két év után műsora Egerben este 7 órakor: Anyósgenerális (Katona József-bérlet) Bekölcén este 8 órakor: Az arany ember Mivel foglalkoznak az egri kutatók? A mai magyar tudomány magasabbrendűsége abban is megmutatkozik;, hogy nemcsak a fővárosban, de olyan kisebb vidéki városban is, mint amilyen például Eger, komoly tudományos kutatómunka folyik. Ma már a vidéki kutatók is kiveszik részüket a tudományos munka legkülönbözőbb területén és országosan elismert siker koronázza elmélyült munkájukat. A napokban kezembe került a „SZÁZADOK’1 című nagymúltú történelmi folyóirat egyik utolsó példánya, amely egy egri tudós-kutató irodalmi munkájáról emlékezik meg elismeréssel. SOÓS IMRÉT, az egri Állami Levéltár vezetőjét elsárgult iratok és a fóli- ánsok között találjuk. Túlzott szerénységgel, csak hosszabb kapacitálás után hajlandó betekintést adni tudományos kutatómunkájába. amelyet a nagy ügyhöz hűen és minden idejét rááldozva szolgál. — Az a tudományos kutatómunka. amely az utóbbi időszakban foglalkoztatott — mondja Soós Imre — igen sokoldalú. Elsősorban a Heves megyei jobbágyság története, hely-, illetve falutörténet köt le. Ennek során feltártam a Heves megyei, és a szomszéd, szolnoki Tisza-táj jobbágyföldjének sorsát egy-egy megjelent kiadványomban. Megtudjuk, hogy a helytörténetírás terén elért eredményei sikereként, a Magyar Történelmi Társulat az elmúlt év során megtartott országos helytörténeti konferenciáján vitaindító előadónak kérte fel. „A hely- történetírás problémái’1 című előadását a „SZÁZADOK” teljes terjedelemben fogja a közeljövőben leközölni. Soós Imre aktív művelője a megyei helytörténetírásnak. Beható tanulmányban írta meg Makiár, Felnémet, Egerbakta, Nagyré- de és Tiszafüred történetét — mostanában pedig a gyöngyösi járáshoz tartozó falvak története foglalkoztatja. A helytörténet tanulmányozása révén kapcsolódott bele a műszaki történetkutatásiba. Az Egerbe letelepedett Fazola- család működését tárta fel levéltári iratok alapján. Így kezdett azután foglalkozni az ország legnagyobb ipari üzemé nek, a diósgyőri vasgyár történetének kutatásával, amelynek során 1770-től 1870-ig tárta fel a hámori vasgyár múltját. Ennek a kutatásnak a során még Csehszlovákiába is el kellett utaznia — Selmecbányáról értékes adatokkal megrakva érkezett haza. — Kedves kutatási területem a bányatörténet is — mondja. — Ennek kapcsán a Bükk- és a Mátra hegység bányászatát kutatja. Megírta Rudabánya érc- bányászatának múltját, továbbá a Mátra ércbányászatának történetét az 1200-as évektől 1850-ig. Megtudjuk, hogy Gyön- gyösorosziban már a középkorban komoly bányászat folyt. A legfényesebb, legtisztább aranyat itt bányászták az országban. A borsodi iparvidék bányászatának—kohászatának múltja is foglalkoztatta a tudós egri levéltárost, a középkortól a XVIII. századig. Érdekes eredményeket ért el a Bükk hegységi vasércbányászat és vaskohászat múltjának feltárása során. Az egri görög tőkés kereskedők pénzelték ugyanis a dédestapolcsányi üzemet. Tisztázta a parádi tim- sógyár működését is 1780 és 1840 között. Ennek kapcsán pedig sikerült levéltárilag feltárnia a parádi gyógyfürdő kialakulásának körülményeit is. 1763-ban a híres egri orvos. Markhót Ferenc analizálta először ezt a csodás hatású gyógyvizet. Ez a kutatás rávitte Soós Imrét az orvostörténet tanulmányozására. Az említett Markhót mellett Keszlerfi János egri orvos és más Heves megyei orvosok működését derítette fel az 1850-es évekig. Egerben, a barokk eme kimagasló városában természetszerűen sokat és szívesen foglalkozik művészettörténeti levéltári adatfeltárással. Heves megye művészettörténeti topográfiájának feldolgozásához négy éven át gyűjtötte az adatok ezreit a megye egész területéről. Ezen munka keretében nemcsak az egyes műemlékek múltját, de a művészekre és mesterekre vonatkozó adatokat is felderítette. A közelmúltban, a most megjelent Űj Magyar Lexikon kötete került a kezembe, ahol ismét egri névre akadtam: DR. BAKOS JÓZSEF nevére — a Comenius címszó alatt. Felkerestem hát pedagógiai főiskolai tanszékén. Elmondja, hogy 30 éve jelent meg az első tanulmánya, s azóta több könyve, sok száz cikke, tanulmánya hagyta el a sajtót. — Legkedvesebb munkaterületem — mondja — a nyelvi nevelés. Ennek keretében a rengeteg cikk mellett legjelentősebb munkája egy hasznos kézikönyv: „A magyar nyelv- művelés a magyar nyelv tanításában.1’ Foglalkoztatta a Má- tyusföld, Hegyalja és a Bodrogköz népnyelve is, amelynek kutatási anyaga, egy az Akadémia által kiadott szöveganyagban is helyet kapott. A magyar szókincs intenzívebb kutatása kapcsán éveken át foglalkoztatta Bakos József elvtársat a tokaji szőlő- művelés szókincse. A közeljövőben szándékozik intenzívebben megkezdeni az egri vonatkozású kutatást. A kutatás a legszorosabb kapcsolatban áll a mindennapi élettel — nem elvont. száraz tudomány! Ezt a munkát szájhagyomány fel- használása nélkül, levéltári, irodalmi, hírlapi adatok, számadásikönyvek és szerződések beható tanulmányozása révén végzi Bakos professzor. Kedvenc munkaterülete, amelyen országos hírt szerzett: a nagy cseh pedagógusra. Co- meniusra vonatkozó kutatása. A magyar comenológiának nagy jelentőségű eredményei fűződnek Bakos József nevéhez. Comenius a gondolkodás, a cselekvés, a munka és a nyelv hármas egységét és szoros kap csolatát tartotta szem előtt pedagógiai elveinek elemzése és értelmezése során. Ö tanította: beszédet beszélve kell tanítani! A nemzet megfogalmazásának egyik fontos jegye is tőle származik: .,... a nemzet azon emberek közössége, akik... egy nyelven beszélnek”. Comenius a sárospataki kollégiumban tanítván. hirdette nálunk tanait, amelyek ma is újaknak, moderneknek hatnak, a XVII. század távlatából. Már altkor hirdette az anyanyelvi iskola, a népiskola nagy jelentőségét és az anyanyelven írt tankönyvek s az anyanyelv tanításának szükségességét — hiszen abban az időben latinul írtak nálunk és latin nyelven jelentek meg tankönyveink is. Comenius műveivel a nyelvi nevelést könnyebbé, színesebbé, élvezetesebbé kívánta tenni. Bakos profesz szórnak a nagy nyelvi pedagógusra vonatkozó kutatása iránt külföldön is széles érdeklődés mutatkozik. Az „Acta Comeni- ana" nem egy cikkét közölte, értékelik a csehek, lengyelek és németek is. Külföldről érkezett levelek kerülnek elő a dossziék mélyéből, melyekben megkeresik a tudós főiskolai tanárt, a neves Comenius-kutatót. Egyikmásik adatot. felvilágosítást, vagy egy-egy megjelent tanulmány szövegét kéri tőle. Come- niust. a „pedagógia Kopemiku- sának” nevezik — mondja a professzor — miközben szerényen megjegyzi, hogy most készül candidátusi disszertációjára, éppen Comeniusra vonatkozó kutatásaiból. Mikor kikísér a neves egri filológus, még elmondja, hogy ma mór a vidéki élet nem zárja ki az élénk tudományos kapcsolatot, a pezsgő tudományos kutató életet! A kis egri körsétát azzal a megnyugtató érzéssel zárhatjuk be, hogy Egerben, ebben az egykor „halott vidéki város”- ban valóban élénk tudományos kutatómunka folyik, nem úgy, mint a múltban, amikor a város mint a papok, nyugdíjasok, és nyári üdülők városa volt csak számontartva. Sugár István 1980. ÁPRILIS 30., SZOMBAT 1870-ben született LEHÄR FERENC operett-zeneszerző Mint katonakarmester írta első darabját, a Víg özvegy-et. Későbbi müveivel e műfaj leghíresebb művelője lett. Operettjeit — amelyeket a szentimentális polgári stílus jellemez —, ma is gyakran hozzák színre (Luxemburg grófja, Cigányszerelem, Mosoly országa, Giuditta). Életregényét Zsigray Julianna írta meg Tragikus keringő címen. Lehár 1948-ban halt meg. 1895 évvel ezelőtt, iu. 65-ben végeztette ki Néró császár LUCANUS MARCUS ANNAEUS római költőt. Pharsalia című eposzában Caesar és Pumpeius pol gárháborúját énekelte meg. 1948-ban e napon alakult meg Bogotában az Amerikai Államok Szervezete (más néven Pánamer ikai Unió), amelynek célja, hogy az USA egyeduralma alatt az amerikai államok közti együttműködést biztosítsa. 90 évvel ezelőtt, 1870-ben alakult meg a Budapesti Munkás Betegsegélyező- és Rokkantpénztár. 1 FILMFORUM f Ég renyíló uh lak Nem véletlen, hogy a napi sajtó hasábjain, a rádió adásaiban gyakran jelennek meg különböző írások, amelyek az ifjúság nevelési problémáival foglalkoznak. Ifjúságunk egy részének magatartása, műveltsége, a társadalomhoz való viszonya nem fedi az ideális elképzeléseket és sok kívánnivalót hagy maga után. Az ifjúság egy részéről beszélünk, a lényeges kisebbségről — de a témával így is foglalkozni kell, mert hiszen a mi társadalmunkban minden emberegyed értéket képvisel, amelyre őrködni kötelességünk, amelynek megóvása — mind az egyed, mind a közösség szempontjából — nagyon fontos feladat. Itt abból kell kiindulnunk, hogy a mi társadalmunkban nincs, nem szabad „elveszett embernek” lennie. Az egész ifjúságot tekintve ez a megóvás a nevelőmunka széles skáláján történik: otthon a családban, az iskolákban, a munkahelyeken — s különböző módszerekkel. Sok eszköz és lehetőség áll rendelkezésre, s hogy ezeket jól fel is tudjuk használni, az ifjúságunk hatalmas többségén lemérhető. S azok számára is van társadalmunknak nevelő szankciója, akiket a rossz környezet, a szülői felügyelet kényszerűségből, vagy bűnös mulasztásból fakadó hiánya vitt, vagy visz a rossz útra, a bűnbe. A társadalom nevelő ereje — nagy erő, s ennek tudatában ennek felhasználásával meg tudjuk oldani az ifjúság nevelésében ma még megmutatkozó problémákat. — Körülbelül ez az a gondolat — kissé száraznak, hivatalosnak is tűnhet —, amellyel a néző elhagyhatta az egri Vörös Csillag Filmszínház nézőterét az Égrenyíló ablak című új magyar film előadása után. A film Gerencsér Miklós, fiatal József Attila-díjas író regényéből készült. ízig- vérig mai téma — és művészi munka. A film nagy merészséggel nyúl az égető problémához, bátran veti fel az ifjúság körében megmutatkozó deformációkat és megmutatja az utat is, amely kivezet ebből a foltokban megmutatkozó huliganizmusból. Nagy igazság ez a film, azt mondja el, a társadalom törődése, az egyszerű munkásemberek szeretete hogyan emel ki egy tehetséges, még tisztalelkű, de a huligán-fertőzésnek kitett gyereket az elé- táruló mocsárból; s hogyan éri el a társadalom büntetése azt, aki letér a tisztességes, becsületes útról. így elmondani mindezt, talán túlságosan is egyszerűnek tűnik — a filmet látni kell ahhoz, hogy a maga valóságában rádöbbenjünk az általunk is tudott, de összetevőiben nem eléggé ismert ifjúság-nevelési problémára, és meglássuk, tudjunk hinni abban, hogy kell és van kivezető út... Az Égrenyíló ablak a magyar filmgyártásnak újabb nagy sikerű alkotása, méltán sorakozik a Vörös tinta, s a többi eddigi jó filmjeinkhez, (r) Apróságok . Hej! az a „tegnapi ifjúság“ Hányszor meg hányszor elhangzott már, ha egy fiatal nem úgy viselkedett, ahogyan kellene, vagy ha éppen nem úgy vélekedik dolgokról, ahogyan illene, vagy ha éppen egy dologban melléfogott: íme, a mai fiatalság, hej, bezzeg a mi korunkban. En csak egy kiragadott esetet mesélek el, hogy hej! bezzeg az ő korukban sem volt minden rendben. Az egyik pesti járdán történt. Három idősebb — bocsánat — nem éppen fiatal nő beszélget a Ludas Matyi egyik karikatúrájáról (amiben arról van szó, hogy Teli Vilmos, ha Pesten járna, nem találna almát, hogy lelóhesse a fia fejéről). — A karikatúra címe — olvassa az egyik — Teli Vilmos Pesten. Erre megszólal a másik: tényleg Teli Vilmos Pesten van? Én azt hittem, hogy az már meghalt... Nesze neked „tegnapi” ifjúság. Ügy látszik, hogy ott is éltek olyan fiatalok, akik bajban voltak a történelemmel. Pedig „bezzeg a mi időnkben ... stb.”. Baj van a fogalmakkal Csinos barna nő sétáltatja 3—4 éves fiacskáját. Aranyosan szőke, vasgyúró a „srác”, úgy ficánkol, anyja alig tudja féken tartani. Aztán egyszer csak sikerül neki kirántani anyja kezéből a kezét és már vágtat is. A csinos mama utána siet, de hangja előbb eléri, mint keze: — Jössz vissza, te ifjú huligán. Nem haraggal, inkább kötekedő, játékos hangon folytat ja. — Te kis csibész, te huligán, megfoglak! A kis srác csak nevetve rohan, nyomában a mamával és olyan, de olyan szép volna a kép, hogy meg tudná moso- lyogtatni az embert, ha nem gondolna arra: miért ez a „be- cézés” és mi következhet ezután. Csak nem az, hogy: te betörő, te strici, te kis szatír vagy — de minek is ezt folytatni? Bizony-bizony, kismama. Katonadolog, fontos dolog Egy régi jó ismerőssel találkoztam. Nagyon örültünk egymásnak, érdekelt engem is, mi történik abban a faluban, ahol egykor én is éltem, dolgoztam. Hiába érdekelt, nem sokat tudtam meg. Ellenben megtudtam a következőket — amit már azelőtt is tudtam. Hogy tudniillik: Barátom Egerben szolgált, a cipészekhez volt beosztva, az ő munkája mindig rendben volt, hogy volt ott egy bizonyos Czveig nevű szakaszvezető, aki nagyon rendes ember volt és volt egy Mészáros nevű tag, aki egy trehány alak volt. Hogy ismerősöm milyen ügyes és mókás ember volt, hogyan tolt ki a följebbvalóival, hogy egy éjszaka miért ébredt fel Kis Márton és, hogy ki szúrta el a díszmenetet. Tájékozódtam továbbá arról, hogy az ő egységüket hogyan vonszolták Nyugatra, hogyan tanult ő meg németül tízig számolni és milyen volt az a bizonyos szőke német kislány holdvilágnál. Ismertette továbbá, és már előzőleg is, hogy ővele soha nem toltak ki, és hogy ő mindenkor hős volt. Megtudtam hát mindent — amit már azelőtt is tudtam — csak éppen azokat nem, hogy van a kedves felesége, gyűjti- e még a gyufásdobozt a kislánya; hogyan élnek, hogyan dolgoznak. De hát az ismerősöm már csak ilyen. Mit csináljak. Nem baj! Katonadolog. Az igazgató gondja Hát bizony, igaz az a mondás: a gond nem játék. Nem bizony. Mert ugye, a napi soksok munka mellett ilyen dolgok is befutnak. És az nem kis probléma. Bizony-bizony. Az igazgató ugyanis tapasztalatcserére indul. Három napra. Addig itthon meglesznek valahogy, ez nem probléma. Hanem az már igen, mivel, illetve melyikkel. Mert ugyebár a vállalat egyre bővül — az utóbbi két évben 30-as létszámot érték el, a kocsik — mármint az autók — száma még min dig csak kettő. És csak egyikben i van rádió. És ez a probléma. Mert a másik kocsival az el lenőrök járnak — ez már rend szer — és hogy milyen indokkal kérje ő azt most magának. Még félreértenék. De hát a tapasztalatcsere, a háromnapos út, a több száz kilométer. Nem elég baj az, hogy kedves kutyáját és örökké csevegő nejét nem látja három napig, még a rá dióról is lemondjon? De hát mit lehet itt csinálni? Bizony nem könnyű o dolga a Kutya szőrgyűjtő Vállald igazgatójának. Na nem kell megijedni, megoldotta ő rugalmasan ezt a problémát is, mint ahogy már nem egyet i megoldott. Hogy hogyan? Egyszerűen. Itthon maradt.„ Miért győzött a szövetkezés? Egy mondattal is lehetne válaszolni: azért, mert akkor N. N. hazajött az üdülésből. Akkor és nem máskor jött haza. sem előbb és sem később. Mert ha nem akkor jön haza, hiába mentek volna érte, hogy segítsen, ha pedig már itthon van, nem kellett volna érte menni. De hadd mondja el ő. — Éppen akkor érkeztem meg. Megmosakodtam. Feküdni akartam. Jöttek. Baj van. Menjek. Mentem. Felszólaltam. Beolvastam, lelepleztem, meggyőztem Még egyszer felszólal: a1: Mindent megfordítottam. (!\ r mint a hangulatot). 1 ctézkeuiem, segítettem, kimentein, elmentem, vissza jöt- <em. Telefonáltam. Megint odan entern, szétnéztem. Látóim. N >. majd én, — mondtam. E úgy lett. Szóv;; 1 így is történt. Ha N. ÍN. „első személyben” mindezt j nem teszi, akkor?? Persze akkor is lett volna ! szövetkezet, mert elsősorban a ! dolgozo parasztok akarták, de azért gondolkozzunk csak: — Ha akkor N. N. nem jön j haza az üdülésről. Mert ugye,- vannak emberek. tömegek, •.-vór.y-Kzerftoégek, de N. N. ! nélkül? N. N is van! Papp János
