Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-28 / 99. szám

2 N ÉPÜJSAG 1960. ápriÜ6 38., csütörtök mSméUm Heves megyei körkép A fiatal generációnak a legkisebb személyes élménye sincs a 25—30 évvel ezelőtti életviszonyokról. Nem lesz te­hát haszon nélküli, ha jegyzőkönyvek, levéltári iratok, a ko­rabeli sajtótermékek és egyéb dokumentumok adataihak tükrében mutatjuk be a maga rideg tárgyilagosságában azo­kat a viszonyokat, amelyek 12 évvel az első világháború után megyénkben uralkodtak. A megye dolgozóinak, pa­rasztjainak, a kisembereknek és az értelmiség széles töme­geinek ezrei a legteljesebb nyomorban vegetáltak. A ka­pitalista gazdasági rendszer csődje: a gazdasági válság ré­mes árnya nehezedett Heves megyére. A mezőgazdasági munkások voltak a legtragikusabb hely­zetben. A megyei gazdasági felügyelő februárban ezt je­lentette: „ ... a téli kereseti lehetőségek is jóformán a sem­mire redukálódtak .............Az EG ER újság egy Gyöngyöspa­táról keltezett riportja így írt: „... Ezek a szegény mun­kások többnyire nagy bánat­ban, irtózatos szegénységben, egyre kevesebb reménységgel várják a nyarat... Ma az a helyzet, hogy Gyöngyöspatán 600 pár keres aratómunkát. Hatszáz ember, aki még má­sik 600-nak, gyermeknek, öreg szüleiknek akar kenyeret szerezni... Várják a tavaszt, olyan ez a várakozás, mintha a csodák jöttére gondolná­nak.” A Heves megyei Gazdasági Egyesület titkára augusztus­ban ezt jelentette: „Nem lehet árpát, zabot, lencsét, bíborhe- remagot eladni, mert a vevő­nek nincs pénze!” Aratás után „a gazda nagy könyörgéssel tudja 8 pengőért értékesítem a búzát” — írja az egri napi­lap. Az ipari munkások helyzete is hasonlóan kétségbeejtő volt. „Az ipari munkásság helyzetét — írta az Eger — az üzem­csökkentések folytán fokozódó munkanélküliség egyre tűrhe­tetlenebbé teszi. Munkások., egyik napról a másikra várat­lanul munka nélkül marad­tak.” A híres Egri Dohány­gyárban csökkentették a mun­kabért és a munkaidőt. A Pa- rádi Üveggyárban az év eleji üzemszüneteltetéssel 120 szak­munkás vesztette el minden­napi kenyerét, ami családtag­jaikkal — mint akkoriban ír­ták — 590 lelket sújtott ke­gyetlenül. „Embertelen nyo­morban élnek — írta a kora­beli riporter — az ez év eleje óta leállított Parádi Üveggyár munkásai. Ezeknek az embe­reknek a helyzete felülmúl minden fantáziát. Ahogy elfo­gyott a gyárban keresett utol­só pengő... megnyílt a kö­nyörtelen biztonságú út az éhezés felé. így jutottak el az éhhalál gyepűjéfé ... Még egy telet ezek az emberek így, ilyen viszonyok között nem tudnak keresztülvergődni...” A köztisztviselőkre is súlyos terhével nehezedett a Horthy- világ nyomora. Szeptember 1- től 10—12, illetve 5 százalékos fizetésredukció lépett hatály­ba. De ez sem volt elég — jött a létszámcsökkentés is. Az eg­ri városházáról például a dol­gozók 15,8 százalékát bocsátot­ták el. A kíméletlen adópolitika is hozzájárult a magyar nép nyo­morához. Már az év elején mi­nisztériumi rendelet látott napvilágot, amely „felhatal­mazta a vármegyék alispánja­it, hogy a községek 1931. évi háztartási hiányainak fedezé­sére az eddigi 50 százalékos községi pótadóval szemben a szükséghez mértenr 75 száza­1931-ről lékig terjedő pótadó kivetését engedélyezhetik.” Szeptember­ben még mindig kétmillió pen­gő a múlt évi elmaradás és a folyó 1931-es évre kivetett öt­millióból csupán másfél millió folyt be. Novemberben még mindig négymillió az adóhát­ralék. Az adóbehajtás teljes erővel megindult a nagy nyo­mor ellenére. „Tragikus jele­netek folytak országszerte. Például Pálosvörösmarton Bú­zás Márton földműves bicskát rántott, az adóügyi segédjegy­zőre rontott, mert az adótarto­zás fejében néhány ingóságát, ezek között a párnáját is le­foglalta.” Eger városa az adó­emeléssel egy időben emelte a víz- és csatornadíjakat. Ezek­ből a beszedett összegekből igyekezett törleszteni a város vezetősége a felvett Speyer- kölcsönt. Az úgynevezett ínségakciók szépségtapaszával akarta a rendszer leplezni a nyomor rútságát. Később megyesZerte megnyíltak az ínségkónyhák. Az egri ínséges parasztok nép­konyháját a Széchenyi utcai kórházban rendezték be, ahol 3Ö0—350 „nyomorgónak osz­tottak naponta egy tányér me­leg löttyöt.” Eger városának nyomorára mi sem jellemzőbb, mint az EGER című újságnak az a megállapítása, hogy „a városi lakosságnak 10 százalé­ka kapott élelmiszert az ín- ségbízottságoktól.” December 15-én jelentették, hogy a tisza­füredi, hatvani, gyöngyösi és pásztói járás területén meg­kezdték az úgynevezett ínség­liszt kiosztását. Ez az egri és a pétervásári járásban kará­csony előtt történt meg. De ezt sem adták ám ingyen — a 6,5 kg lisztért kétnapi köz­munkát kellett végezni! Szükséges emlékeztetni a gyászos múltra, hogy feliáéz- zük emlékezetébe a könnyen felejtőknek és megismertessük korunk fiatalságával azt „a régi jó világot”, amelyet egyszer s mindenkorra elmosott a történelem vihara. Sugár István Ax emberi sxív és a civilizáció A CIVILIZÁCIÓ terjedésé­vel egyre eredményesebbé vá­lik a tudomány harca a kü­lönböző betegségek ellen. Vari­nak azonban kontrasztok is, úgynevezett „civilizáció beteg­ségek”, amelyeknél a modern élet rohanó tempója, Nyugaton pedig az elszaporodó szociális problémák, az emberek túlhaj­szoltsága következtében a be­tegség terjedése következett be. Ezek sorába tartozik a szívbetegség és a vérkeringés betegségei, amelyeknek egyre gyakoribbá válása világszerte nem magyarázható egyedül a magasabb átlagos életkorral amely félévszázad alatt 49,2 évről 66,8-ra emelkedett. An­nak, hogy ma — világviszony­latban — a halálesetek egyhar- mada a szív- és vérkeringési bétegségekre vezethető vissza, igen komoly, általános okai vannak. A féltevést, hogy a szívbe­tegségek szaporodása össze­függ a civilizált ember élet­módjával, bizonyos mértékig már az a tapasztalat mégerősí­ti, hogy a vérkeringés műkö­dési zavarai és az ezzel járó szervi szövődmények a nagy­városokban kétszer olyan gyakran fordulnak elő, mint falun. Továbbá, hogy az olyan országok lakosai, ahol egyéb­ként nemigen ismertek e be­tegségek, éppen olyan gyakran betegednek meg szívbajban, mint az adott ország lakosai, ha valamelyik magas civilizá­ció jú államba költöznek. A laikus véleménye szerint: a szív- és vérkeringési beteg­ségek keletkezésében a testi megeroltetes szerepe a fontos Ha a szív egészséges, ez az érv nehezen fogadható el. Komoly, kiterjedt biztosítási statiszti­kák arról adnak hírt, hogy a testi megterhelés, mint beteg­séget kiváltó tényező, gyakor­latilag alig jöhet számításba. Más a helyzet azonban a lelki szellemi megterheléssel. Ennék hatása — különösen koros em­berekre — szembetűnően nagy. VEGYÜNK NÉHÁNY pél­dát a modern életből: az egy­re sűrűbb kocsiforgalmat, a sebesség állandó növekedését és az utcai forgalom lebonyo­lításának kíméletlenségét. En­nek hatására az emberek ál­landó feszültséget éreznek, ezt még CBak növeli a közlekedési szabályok betartásával járó idegmegterhelés, stb. Mind­ehhez még a nyugati országok­ban az életkörülményeket be­árnyékolják a különböző szo­ciális kórtünetek: a talajvesz­tés, az anyagi egzisztencia többszöri összeomlása, a szo­ciális hanyatlással kapcsolatos gondok, az általános bizonyta­lanság, a jövő miatt érzett szo­rongás, vagy félelem. Ezekhez a megterhelésekhez még hozzá kell adnunk a civi­lizációnk teremtette miliőt, a környezetet is. A modern élet állandó „zajkulisszák” és „fényzavarások” közepette zaj­lik. Az érzékszervek alkalmaz­kodása folytán ezek a hatások csupán a küszöb alatti értéke­kig emelkednek és így nem is vesszük észté őkét, de azért alkalmasak arra, hogy az „életereket” állandóan fokozott izgalomban tartsák. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk a modern ember egészségtelen életmódját is. Ez az életmód egyre inkább telje­sen figyelmen kívül hagyja a bioritmust (a munka, a pihe­nés, az alvás ritmusa) és az összes természetes életszabá­lyokat. Normális körülmények között a megterhelést a pihe­néssel és szórakozással járó ki- kapcsolódásnak kell követnie, mert ez tulajdonképpen az egészséges szervezet egyik leg­jelentősebb védekezési mecha­nizmusa a túlterhelés ellen. EDDIG IGEN kevés figyel­met fordítottak a helytelén táplálkozás okozta vérkeringé­si zavarokra, pedig jól ismert az a tény, hogy elhízott egyé­nek igen magas százalékarány­ban szenvednek a különböző keringési betegségekben (ma­gas vérnyomás, szívszélhüdés, agyvérzés, szívasztma, stb.) és gyakori az ilyen okókra vissza­vezethető korai halál. Az ar- tériaelmeszesedés okát olyan lassacskán összegező károso­dásban kelj keresnünk, amely­nek során az érfalak rossz vérellátása és gyulladásos — allergiás — jelenségek mellett mindenekelőtt a zsíranyagcse­re zavarai játszanak szerepet. Ami az élvezeti cikkeket il­leti: röviden emlékezzünk meg a nikótinról. A civilizált or­szágban a nikotinfogyasztás ál­landóan növekszik. A nikotin hatása a vérkeringésre éppen olyan, mint a félelem okozta reakcióé. Vérnyomásemelke­dést, gyors érverést és az ér­reflexek fokozódását okozhat­ja, ezenkívül megnehezíti az oxigénfelvételt. Az oxigén­hiány viszont — a koszorúér, az agy és a hasi erek lappangó keringési zavara esetén — elő­segíti a keringési „katasztró­fák” bekövetkezését. A modern, civilizált ember, aki életét íróasztalnál, autóban és liftben tölti el, nem edzett testű. Alkalmazkodóképessége csökken, és vérkeringése is egy­re nagyobb mértékben hajla­mos arra, hogy csődöt mónd- jon. A VARATLAN TESTI teher­mentesítéskor fellépő ártalom­nak van lelki-szellemi megfele­lője is. Régi tapasztalat, hógy SZÖUL (MTI): A dél-koreai események szerdán forduló­ponthoz érkeztek. Hiába volt a véreskezű bábdiktátor min­den mesterkedése, végül mégis kénytelen volt lemondani. Huh Csüng, Dél-Koreg új külügyminisztere, szerdán dél­előtt a sajtó képviselői előtt bejelentette: Li Szin Man érte­sítette a parlamentet, hogy el­fogadta a nemzetgyűlés hatá­rozatát és úgy döntött, lemond a köztársasági elnöki tisztség­ről. Dél-Korea hóhéra nem átallotta bejelenteni, hogy „életének hátra levő részében gz ország egyszerű állampol­gáraként kívánja szolgálni ha­záját és népét”. A dél-koreai parlament szerdán délelőtt feszült lég­körben összeült. A parlament­nek a válság tanulmányozásá­ra alakított bizottsága egyhan­gúlag elfogadott határozati ja­vaslatot terjesztett a képvise­A Pravda Di legutóbbi MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda szerdai száma kommentálja Dlllon amerikai külügyi államtitkár és Nixon alelnök nemrég elhangzott be­szédét. Dillon beszédét az AFL— CIO amerikai szakszervezeti szövetség nemzetközi kérdé­sekkel foglalkozó New York-i értekezletén mondta el. Dillon akadályokat igyekezett gördí­teni a csúcsértekezlet elé. — Néhány nappal később — folytatja a cikkíró — az ame­rikai lapszerkesztők szövetsé­gének értekezletén Nixon ame­rikai alelnök mondott beszé­det. Azt hihettük volna, hogy helyreigazítja a külüpgymi- niszter-helyet.tes kijelentéseit. Nixon azonban egyetlen hang­gal sem árulta el, hogy helyte­leníti Dillon kijelentéseit, sőt, lényegében véve a két beszéd hasonlított egymáshoz. — Sajnálattal kell megálla­pítani, hogy mindez azt a lát­-OCOOOOOOÚOOOOOOOOCOQSOOOOOOOOOOOOŰOOOOOG idősebb emberek egészségesen és frissen mondanak búcsút a munkának, a kényszerű tét­lenség — például a nyugdíja­zás következtében — gyakran betegeskedni kezdenek és hosz- szabb-rövidebb idő után vér­keringési betegségben halnak meg. A tétlenek egészségének ezt a gyors romlását úgyneve­zett „nyugdíjas-betegség”- ként emlegetik. Ezzel elérkeztünk a modern ember tehermentesítése, helye­sebben „kikapcsolódási képes­ségé” problémájához. Normá­lis körülmények között az ak­ció és reakció egyenlő nagysá­gú kilengéseként fogható fel egy bizonyos egyensúlyállapot körül. Ebből adódik: minél sú­lyosabb a munkakövetelmény, annál jelentősebb a természe­tes fáradtságérzés és annál hosszabbnak és mélyebbnek kell lennie a pihenésnek. A ki­merült embert viszont nem pihenteti a testi-szellemi nyu­galom, az ilyen ember nem tud kikapcsolódni, hanem nyuga­lomban is izgatott, ideges és ingerült. ÖSSZEFOGLALVA az el­mondottakat, leszögezhetjük, hogy a modern civilizáció szummációs hatása a nórriiális terheket növeli, a kikapcsoló­dási lehetőségeket pedig meg­rövidíti, illetve csökkenti, úgy­hogy a megterhelés és a kikap­csolódás között nem jön létre a szükséges biológiai egyensúly. A szív- és keringési betegsé­gek számának növekedését nem a foglalkozási megterhe­lések okozzák; károsítóan hat az az „életkiíma”, amely civi­lizációnkat jellemzi. Ez teremti meg a káros életmód előfelté­teleit, amelyek szív- és kerin­gési betegségeket okoznak. Mi­vel azonban ez az összefüggés ma már világosnak látszik, laésan kirajzolódnak a megelő­zés, illetve a profilaktikus ke­zelés körvonalai is, Lt Szín Man lemondott a köztársasági elnöki tisztségről lök elé, amely felszólítja Li KI Pongot és a Liberális Párt to­vábbi két tagját, mondjanak le parlamenti mandátumukról. Az ellenzéki Demokrata Párt egyik képviselője bejelentette, hogy értesülések szerint Li Ki Pong, Dél-Korea lemondott al- elnöke, továbbá a Liberális Párt három más vezető tagja, családjával együtt az incsoni amerikai támaszponton kért menedéket. Szöuli jelentés szerint a „rendőrség rendfenntartó te­vékenysége” a legutóbbi hu­szonnégy órában további hu­szonhárom ember halálát és százhatvan ember sebesülését okozta, úgyhogy Szöulban az egy hete tartó véres események halálos áldozatainak száma százötvennyolcra emelkedett, a sebesültek száma pedig már több mint ezerre tehető. WASHINGTON: Kedden délután másfél órán Ilon és Nixon beszédéről szatót kelti, mintha bizonyos kampány folyna azzal a céllal, hogy a nemzetközi légkört megmérgezzék a csúcsértekez­let előestéjén, « hatálytalanít­sák a Kelet és Nyugat viszo­nyában az utóbbi időben ki­alakult pozitív vonásokat. — Nixon és Dillon beszéde bizonyos amerikai köröknek azt a vágyát tükrözi, hogy fel­támasszák a dullest erő politi­kát, a háborús szakadék szé­lén való táncolás politikáját Ámde, aki a békés együttélés országútiéról a hidegháború útvesztőjébe akar kanyarodni, az elkerülhetetlenül a lövöldö­ző háború útjára kerül. — Egyes amerikai politiku­sok azt bizonygatják, hogy nem akarnak háborút. Mégis egy helyben topognak, s még mindig nem hajlandók elis­merni a békés együttélés elke­rülhetetlen szükségességét. — Sokan felteszik a kérdést, vajon ném játszanak-e jelen­tős szerepet Dillon és Nixon ^kijelentéseiben az amerikai »választási kampánnyal kap­csolatos elgondolások. A leg- sjózanabb hangú amerikai la­ppok helyesen mutatnak rá: inaprói napra erősödik az ame­rikai nép vágya a békére, a | nemzetközi feszültség meg- 8szüntetésére. Ez azonban azt § jelenti, hogy már most nem alehet politikai tőkét kovácsol- sni a hidegháború hirdetéséből. pEppen ellenkezőleg, ezen csak £ veszteni lehet. (MTI) £ • • Ünnepélyese Togo íugg Ä Szovjetunió elismer I LÓME (MTI): Szerdara virradó éjszaka Sylvanus Olympo miniszterel- jnök ünnepélyesen kikiáltotta STogo függetlenségét. Az ötven- iötezer négyzetkilométer terüle­tű új államban a kormányfői jgszózattal és a százegy tüzérségi |iössztűzzel ötnapos ünnepségek §kezdődtek, amelyen mintegy íötven áliám képviselteti ma- I gát, Amerika az atom f egy vt £ NEW YORK (TASZSZ). | Dr. Hans Bethe, ismart ame- jrikai fizikus hétfőn előadást ijtartott a washingtoni filozófiai »társaságban. Azzal Vádolta fmeg az atomfegyver-kísérletek ^betiltásának ellenfeleit, hogy a leghihetetlenebb technikai 'inehézségeket gördítik a meg- legyőzés útjába, hogy meghiú­sítsák az egyezmény megköté­sét a Szovjetunióval”. § Kijelentette, hogy az atom­fegyver-kísérletek megszünte­tésének ellenőrzésével kapcso­latos technikai nehézségek jó­val kisebb jelentőségűek, mint azok az előnyök, amelyekkel a kísérleteket betiltó egyezmény 8 járna. Bethe a megegyezést el­át tanácskozott a Korea ellénl amerikai agresszióban részt vett országok nagyköveteinek a washingtoni külügyminisz­tériumban összehívott értekez­lete. Az értekezlet után kiadott szűkszavú közlemény hangoz­tatja, részt vevők „egyhangú­lag kifejezésre juttatták azt 8 reményüket, hogy hamarosan sikerül megoldani a válságot Dél-Koreában”. NEW YORK: Henry Cabot Lodge, az Egye­sült Államok ENSZ-képviselő- je kedden érintkezésbe lépett Dél-Korea megfigyelőjével az ENSZ-nél, akivel közölte, hogy az „amerikai kormányt mély­ségesen aggasztják a március lS-i választást követő dél-ko­reai események” és sürgette a helyzet gyors javítását. (MTI) Hruscsov Bakuból Moszkvába utazott BAKU (TASZSZ): Nyikita Hruscsov, az SZKP első titkára, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, szer­dán Bakuból elutazott Moszk­vába. (MTI) Soustelle tiltakozik PÁRIZS (MTI): Soustelle kedden este nyilat­kozatban tiltakozott kizárása miatt, s kijelentette, hogy egy­kori barátai „elárulták”. Soustelle szerint „az államfő neve egészségtelen politikai műveleteket fedez”. Mint mon­dotta, egyszerű állampolgár­ként folytatja „feladatának tel­jesítését Francia—Algéria szol­gálatában”. (MTI) A Tambront-kormány kidolgozta szenátusi bemutatkozó nyilatkozatát RÓMA (AP—UPI): Tarpbróni kijelölt miniszter- elnök jobboldali keresztény- demokrata párti kormánya kedden este értekezletet tar­tott. Az értekezlet után kiadott közlemény bejelenti: a kor­mány tagjai „egyhangúlag el­fogadták azt a rövid nyilatko­zatot”, amellyel Tambroní szerdán bemutatkozik az olasz szenátusban. Mint a tudósítások megjegy­zik, a közlemény arról tanús­kodik, hogy TambroniPak si­kerüli rábírnia kormánya tag­jait, álljanak el a lemondástól. n kikiáltották ellenségét te az új köztársaságot Részt vesz az ünnepségeken a szovjet kormányküldöttség is. TASZSZ-jelentés szérint Nyikita Hruscsov a togoi kor­mányfőnek küldött táviratá­ban bejelentetté, hogy a Szov­jetunió kormánya elismeri Togot, mint független, szuve­rén államot és kész felvenni vele a diplomáciai kapcsolatot. (MTI) i fizikus ?r-kisérletekröl lenzó Téliért és más fizikuso­kat bírálva hangoztatta: „Bo­nyolult műszaki problémákba mérülve. egeszen elvesztettük arány érzékünket, teljesen meg­feledkeztünk. a kísérletek be­tiltását kimondó szerződés po­litikai céljairól." (MTI) Időjárás jelentés Várható időjárás csütörtök estig: Hűvös, felhős Idő. további esőkkel, egy-két hélyen zivatarral. Mérsé­kelt szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: 6—8 fok kö­zött, várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet: általában plusz 1—1. a mélyebb fekvésű helyeken mínusz 2—plusz 1 fok között. Távolabbi kilátások: A hét Végén kissé enyhébb idő. esőkkel. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents