Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-27 / 98. szám
4 NÉPÚJSÁG I960, április 3T, szerda fnssf Magyar 4 fiién A különféle magyar és idegen nyelvű baedeckerek Egert — a magyar Athénnak nevezik. Az elnevezés — nem tagadjuk — valamennyiünknek jólesik, növeli patriotizmusunkat. Az elnevezés jólesett eddig is, de az már kevésbé, hogy néhány évvel ezelőtt Eger valóban hasonlatos is volt az ókori Athénhez. A megannyi műemlék-ház „festői” romokban szerénykedett a főutcán, mellékutcákon, a kül- és belne- gyedekben. S mi van most1 örül az ember lelke, amint látja szaporodni a tatarozók állványait az utcákon; látja megszépülni az ódon házakat; látja a szorgalmas munkásokat, amint az új világítást szerelik fel a Lenin úton... és így tovább. Újjászületik a több, mint ezeréves város Most válik majd igazán — nemcsak történelmi múltja alapján, hanem külsőségeiben is — magyar Athén-né Eger. S mennyire örülnek az emberek ezeknek a változásoknak! Egy költő barátom így jellemezte egy társaságban Egert: „A város nem más, mint a Mátra és a Bükk összeölelke- kező ó-arany foglalatában tündöklő szép briliánskö.” Igazság, amit mondott. S a jövő Egerje majd még szebben, még tündöklőbben ragyog ebben az ó-arany foglalatban. (- i) — 100—120 MŰVÉSZETI csoportvezető továbbképzését biztosítja havonta a megyei tanács művelődési osztálya, hogy a megyénkben működő művészeti csoportokat megerősítse, belső munkájukat javítsa. A folyamatos továbbképzés mellett nyá- ,on kéthetes bentlakásos tanfolyamot is szerveznek. A továbbképzések alkalmával mintegy 40—50 kiszes művészeti csoportvezető is részt vesz.- DIVATBEMUTATÓT rendez Gyöngyösön a Szerszám é.s yár kultvrter-nélájus 1-én a MŰM 214. Ferenc Iparitanuló Inté- és Ki v'ccz József KISZ- zct( délelőtt 11—13 és \ - in -18 óráig megrende- . kerülő rendezvényen az t tanulói által elkészített > hák kerülnek bemutatásra. — ÚJ BÁNYARÉSZ meg- nyi' isát tervezik a Mátrai ÁS' inybánya Vállalat felnézni bányaüzemében. A bánya keleti részén történő mc nyitás tervezési munkáld már folynak. Az új bányaiészt előreláthatólag 1964- ben nyitják meg, ahol a kő kitermelését teljes mértékben gépesítik, s így a bánya 400 000 tonna éves tervét 500 ezer tonnára tudják emelni. — AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN elért eredmények azt bizonyítják, hogy a Parádi Üveggyár dolgozói komolyan vették az éves verseny indításakor megtett vállalásaik teljesítését. A tervtúlteljesítésre, a minőség javítására tett versenyvállalás teljesítése mellett kilenc brigád a szocialista brigád büszke címének elnyeréséért is harcol. — MÁJUS 1. és 22-e között tartják megyénkben a Há- mán Kató felszabadulási kulturális szemle járási és városi bemutatóit. Több járási székhelyen a bemutatókat kibővített programmal rendezik meg, így' Pétervására községben a palócnapokkal kötik össze a járási bemutatókat. Felejthetetlen élmény EGRI VÖRÖS CSILLAG Dal a tengerről, (szélesvásznú) Kísérő műsor: Hruscsov Franciaországban. EGRI BRODY Szaipan utolsó asszonya GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A meztelen igazság GYÖNGYÖSI PUSKIN Robin Hood HATVANI KOSSUTH Virrad HEVES Főnyeremény FÜZESABONY Egv kislány keresi az édesapját PétervAsAra ▲ nagybácsim NEMRÉG TÉRT HAZA Budapestről az egri Zeneiskola kamarazenekara és két szólistája, akik nagy elismerést szereztek maguknak, tanáraiknak és iskolájuknak a Hl- országos ifjúsági kamarazene fesztiválon. Most már az irodában méltó helyen díszeleg az aranyozott vidínakulcs és zöld győzelmi babér, a fesztivál plakettje, amellyel kitüntették a gyerekeket. Olyan lelkesedéssel, olyan igaz örömmel beszél erről az útról Fógel Elememé tanárnő, hogy aki hallgatja, maga is ott érzi maga a Zeneművészeti Főiskola nagytermében, ahol a kis muzsikusok bemutatták tudásukat. De amíg a hangversenydobogóig eljutottak, sok problémát kellett megoldani. A versenyre érkezőket már a pályaudvaron várták a kartársak. Huszonnyolc vidéki és a budapesti zeneiskola, összesen 57 csoportja szerepelt a fesztivál kétnapos műsorán. Nem volt könnyű babérokat szerezni! Izgalommal telve kapkodták ösz- sze csomagjaikat a gyerekek, amikor befutottak a pályaudvarra. Aztán mindenkit megcsapott a nyugodt, meleg hang, a rendezés, a szervezés biztonságának, zavartalanságának nyugalma, s egyszerre átragadt a gyerekekre is a jó hangulat. Föltétlenül meg kell említeni azt a kifogástalan szervezőmunkát, amelyet J. Irsay Vera. a fővárosi zeneiskola-szervezet igazgatója és Váczy Károly, a szervezet igazgató-helyettese végzett. A budapesti zenetana rok önként vállalták a kétnapos munkát, de finoman, előzékenyen és főleg nyugodtan mindenütt ott voltak. < o’ segítségre, megnyugtatásra volt szükség. Azon a fesztiválon, ahol csupa ideges muzsikus — gyermek és tarái — várt r-ó- bateremré. szereplésre, ahol ennyi embere, főleg gyermeket mozgattak, sem türelmetlen, sem hungos szó nem esett. Természetes ezuK után, hogy a szereplő fiatalok is a tudásuk adta önt ^alommal néztek az eserné- yek elé. VÉGRE ELÉRKEZETT a „várva-várt” pillanat. A zsúfolásig telt terem néma, művészet iránti tisztelettel áthatott közönsége elé felvonult Fehér György, Tóth Piroska, Makk Stefi és Puporka Géza. hogy előadják Sacchini Triószonátáját. Mielőtt a színpadra léptek volna, kísérőtanáruk, Emmi néni ezekkel a szavakkal varázsolt mosolyt arcukra: „Gyerekek! Ti viszitek a tavaszt a színpadra.” S amikor felcsendült a négy hangszer, őszinte örömmel hallotta minden tanári és muzsikus fül, hogy a gyerekek nem leckét mondanak, nem lejátsszák, ami előttük hangjegyként áll, hanem a szó igaz értelmében muzsikálnak! A játékos könnyedség, ahogyan a témát egymásnak adták a hangszerek, ahogy a téma alá simulva játszót^ a másik három. az minden várakozást felülmúlt. A klasszikus muzsika intim légköre, hangulata nem vette figyelembe a hatalmas teret, finomságával, bájával bebizonyította, hogy a kamarazene a muzsika legfelsőbb fólia. A gyerekeket vastaps és forró tetszésnyilvánítás köszöntötte a gyönyörű teljesítmény után. Váczy Károly, a fővárosi zeneiskola-szervezet helyettesigazgatója kezet fogott a gyere kekkel és egyre ismételgette: „Príma volt. gyerekek! Príma!” Ugyancsak gratulált Forrni Miklós, a diósgyőri zeneiskola igazgatója, akinek szavai sokat jelentettek a szereplő gyerekeknek, hisz köztudomású dolog. hogy Forraj Miklós csak akkor nyilatkozik jól, ha annak komoly alapja van. Ezzel még nem zárult le az izgalmas napok sora, mert másnap délelőtt Holló Éva és Szabó József játszotta Kompanyejec Duóját. A bájos, kedves megjelenés. a tudás, és a muzsika lélekkel való szeretete itt is kirobbanó sikert hozott. Holló Éva játékán költőiség látszik. Ahogy az a gyerek kezébe veszi a hegedűt, s ahogyan játszik, az mind arra vall. hogy érlelődő művész áll előttünk. Ez a második szereplés való ban kiváltotta a legmelegebb, legszívből jövőbb jókívánságokat, amelyek a gyerekeken túl, a tanároknak, az egri zeneiskolának szólt. Idegenek fogták körül őket. s szeretettel gondoltak haza az ódon zeneiskolára amelyből íme, mint kitüntetett kamarazenészek kerültek ki. EZEK A GYEREKEK ITT, Egerben vettek először hangszert a kezükbe. Itt skáláztak húzgálták első ügyetlenségüket legyőzve, a vonót, s már-már kinőnek az öreg falak közül. Ám a hivatásuk bármerre sodorja őket. mindig átforrósodik ! a szívük, valahányszor az els: nagy sikerre errdé'.-éznek. (Cs. Adum É lamint feltárta közi jelentő 115 émet i c a Nagy Októberi ott. 1845-ben szüle likus, a róla eine ■ szolgál. 1960. ÁPRILIS 27., SZERDA 980 évvel ezelőtt, 980-ban született AVICENNA, tadzsik filozófus és tudós. A Megismerés könyvében fejti ki logikáját, metafizikáját, a fizikai és matematikai álláspontját. Orvostudományi kánon című munkája évszázadokon át az orvosi ismeretek tankönyve volt. Filozófiája nem mentes a feudális kor idealizmusától, de a materialista irányzat (anyag keletkezése és örökkévalósága) keresztültör benne. Avicenna 1037-ben balt meg. 40 évvel ezelőtt. 1920-ban felezte be Lenin a Baloldaliság — a kommunizmus gyermekbetegsége című művét, amelyben a három orosz forradalom és a szocialista állam első évei ta- oasztalata alapján tovább fejeztette politikai elméletét, a nini stratégiát és taktikát, va- cialista Forradalom nemzetHEFNER-ALTENECK, né,ett Heíner-gyertya a fényA) Az írógép If atonás rendien álló be- ■*'- tűk. Ha sorbaveszed, értelmetlen füzér lesz belőlük, de ha ujjaid követik a gondolatok rohanását, engedelmes segítőtárssá válik. Sokszor, ha g mdolattalanul ülsz előtte, ő is üresen és unottan néz farkasszemet veled, máskor pajkos manóként incselkedve, ugrálnak a betűk, ki-kiszökkennek ujjaid alól, s utána nem győzöd szidni magad, hogy már megint sok a sajtóhiba! Gép, amely a legközelebbi jó barátod, hiszen gondolataidat adod neki, a legbensőbb énedet, a legtitkosabb rezdüléseidet. Mindent megőriz, nem fecsegő, csak amennyire te engeded, nem követelőző, nincs szüksége semmire, igénytelenül, alázatosan szolgál neked. Muzsikája a hangulatod szerint változik: Mesét írsz? — a csendes esték álmosító zsongása, lecsukódó kicsi pillák halk nesze. Valami huncutság jutott eszedbe? — már táncolnak is a betűk, mint pajkos kobol- dok, s táncos lábuk nyomán hasukat fogják a potrohos O- betűk, nevetnek az E-k, teli \z országgyűlés kulturális bizottságának 1958. elején hozott határozata szerint a falusi könyvforgalmat 1960 végére — 1957-hez viszonyítva — meg kell kétszerezni. Az MTI munkatársa tájékoztatást kért a SZÖVOSZ illetékes főosztályán e határozat végrehajtásáról. A földművesszövetkezeti boltokban — hangzott a tájékoztatás — az alapul vett 1957-es évben huszonkilencmillió-két- százharmincnyolcezer forint értékű könyvet vásároltak. A következő évben negyvenmil- lió-ötszázhetvennégyezer forint értékű könyvet juttattak el a falusi lakossághoz. Az elmúlt év napokban összesített statisztikája szerint az 1959. évi forgalom pedig már több mint negyedmillióval túlhaladta azt a szintet, amit az országgyűlés kulturális bizottságának határozata értelmében 1960. végére kellett volna elérni. A múlt évben a falusi lakosság kereken ötvennyolcmillió-hétszáz- negyvenhatezer forintot költött könyvre. A megvásárolt összes könyvek negyvennégy százaléka volt szépirodalmi alkotás, 19,7 százalékos aránnyal — mindjárt a szépirodalom után Májas első hetében r tanulók országos Az iparitanuló-intézetek harmadéves fiataljainak szakmai országos versenyét BudapesDr. BIHARI JÓZSEF: Szovjet turisták úti jegyzeteiből m. Es éppen itt, a Mátra lábánál zajlott le az észt turisták egyik legérdekesebb találkozása a dolgozó magyar néppel. „Késő este a Esztergomból Eger felé tartó autóbuszunkra felszállt az MSZBT Heves megyei szervezetének megyei titkára. Azt ajánlotta nekünk, hogy látogassunk meg egy kis falut — Sirokot. Elfogadtuk a meghívást. A későre járó idő ellenére már vártak bennünket a faluban, egy kivilágított kultúrházban, ahol sok nép gyűlt egybe. A zenekar játszott, de mindenki velünk akart inkább beszélgetni. Si- rok érdekes történetét az Aranykalász Termelőszövetkezet párttitkára, Pomrényi Imre beszélte el nekünk. A Horthy-korszakra emlékeztet a település neve: Sírok. Es ez nem véletlen. Kizárólag szegényparasztok éltek itt, akiknek se saját földjük, se állandó munkájuk nem volt. Nyáron a férfiak rendszerint az ország déli részébe mentek kenyeret keresni, télen azonban újra beköszöntött minden családhoz az éhség és a hideg. A népi hatalom óta itt is megváltozott teljesen az élet. Az utóbbi években nem mész- sze Síroktól egy nagy gyár létesült, amelyben különböző közszükségleti cikkeket gyártanak. Most nem kell a falu lakóinak messze vándorolni, hogy pénzt keressenek. A gyár dolgozóinak nemcsak állandó munkát és keresetet biztosít, hanem lakást is ad nekik az új szocialista telepen. A félig rozzant kunyhók és barakkok helyén most kétemeletes házak és minden kényelemmel ellátott nyaralók nőttek ki a földből. A telepnek van saját iskolája, amelyben 250 gyermek tanul, van óvodája, bölcsődéje, kultúrháza és stadionja. A lakosság száma a népi hatalom óta csaknem megkétszereződött. Azok, akik nem a gyárban dolgoznak, az Aranykalász Tsz-ben egyesültek. Es ők nemcsak a saját telepüket látják el mezőgazdasági termékekkel, hanem a közeli fürdőhelyeket és üdülőket is. Így változott meg a felis- merhetetlenségig egy kis magyar faluban az emberek sorsa és hasonló változások mentek végbe az ország más helyein is — a falvakban és városokban egyaránt.” »Egy rózsaszál szebben beszél, — Mint a legszerelmesebb levél.. Bármilyen furcsának is tűnik, ez a dal nemrég egy őszhajú szovjet elvtársnőnek az ajkáról csendült fel az állami pincegazdaság egri pincéjében. Hamisítatlanul, magyarul szállt a dal, hogy majd zokogásba fulladjon. Ennek a megható kis epizódnak a története látott napvilágot a minap a Moszkvában megjelenő Irodalmi Újság hasábjain ... A cikk szerzői: J. Gorelik író és zeneszerző és R. Rozsgye szív enszkij fiatal szovjet költő. Néhány szemelvény: „Elutazóban voltunk egy kis magyar városból, Egerből. A szálloda előcsarnokát már új vendégek népesítették be — a környékbeli falvak parasztjai. Néhány óra múlva valamilyen értekezletnek kellett megnyílnia és addig élénken beszélgettek egymással. Valószínűleg a tavaszról és mindarról, amit a világ bármely részén ígér a tavasz a földművelőnek. Fejüket jóságosán csóválva nézegettek bennünket és nekünk érthetetlen nyelven beszélgettek egymással. Mi már kényelmesen elhelyezkedtünk autóbuszunk puha ülésein és egyszer csak a parasztok egy nagyobb csoportjára lettünk figyelmesek. Egy tizenkét évesnek látszó kisfiú állt hozzánk a járdáról a legközelebb és bizonyos jelekkel integetett nekünk. Mi is búcsúra emeltük kezünket, de ő nem nyugodott meg és továbbra is hívogatott bennünket. Ekkor kiszálltunk. A kisfiú elkiáltotta az egyetlen orosz szót, amit tudott: — Szovjetek! A járdán tolongó parasztok felélénkültek. Egy idősebb, széltől barnult arcú, csizmás, kendőbe burkolt asszony hangosan így szólt felénk: — Szovjetszkije! Aztán széttárta férfiszabású kiskabátját, megmutatta jelvényét és tört orosz nyelven büszkén magyarázta nekünk: — Magyarszkij kolhoz! Az eleven kisfiú pedig odacsúsztatott nekünk egy papírlapot, majd nevetségesen meghajolva, a hátát tartotta nekünk, hogy ráhelyezve a papírlapját, írjunk rá neki valamit. Mit várt ő tőlünk? Autogram- mot? Jókívánságokat? Fordítónk megkérdezte a kisfiút, mit óhajt. — Megadom a szovjet elvtársaknak címemet, ők pedig írják meg nekem, hogyan értek Moszkvába — válaszolta a kisfiú és tovább tartotta a hátát. Most hirtelen egy szürke- kendős, csizmás parasztasz- szony hívta magához a gyereket, megcsókolta és mondott valamit hangosan, úgyhogy valamennyien hallottuk. Lefordították nekünk, a szavait: — Adják át Hruscsov elvtársnak üdvözletünket. Bárcsak lenne minden úgy, ahogy ő akarja ... Eger egész Magyarországon híres régi, de máig is fennmaradt váráról, amelyben a legendás hírű kapitány, Dobó István az utolsó leheletéig harcolt a törökök Eger a borairól is ányka”, ,,bikavér’ stb. (Folytatjuk.) ellen. De híres: „le„medok” a tudományos és ismeretter- jtesztő művek következnek. Ifjúsági könyvekre az említett összeg 156,5 százaléka, szakkönyvekre és egyéb kiadványokra pedig a forgalom 19,8 százaléka jutott. A kiadói főigazgatóság az ötéves terv idején az ország könyvforgalmának ötvenöt százalékos emelkedését tervezi. A falvakban éppen az előbbi okok miatt, ennél lényegesen nagyobb fejlődést akarnak elérni. A terv az, hogy az 1959. évihez viszonyítva nyolcvannyolc százalékkal növeljék a falusi könyvforgalmat, ami azt jelenti, hogy az ötéves terv utolsó évében már mintegy 110 millió forint értékű könyv jut a földművesszövetkezeti kereskedem lem közvetítésével a falusi lakossághoz. A könyvesboltok kiépítették falusi könyvárusító hálózatukat: jelenleg már nincsen hazánkban olyan község, ahol a földművesszövetkezeti boltban vagy iskolában — nagyobb községekben mindkét helyen — ne foglalkoznának könyvárusítással. A falusi könyvárusok — bizományosok — száma már megközelíti a hatezret, de a jövőben még tovább bővítik ezt a hálózatot is. endezik meg az ipari izakmai Tér senyét ten, május első hetében rendezik meg. Heves megyében is, mint mindenütt az országban a megyei iparitanuló intézetek szakmánként megyei döntőket rendeztek és az ott első helyezéseket elért tanulók vesznek részt az országos döntőben. Hevesből tizenöt fiatal kerüli így az országos döntőbe, ahol — reméljük — a várakozásnak megfelelően, jó helyezéseket fognak elérni. Lakatos, esztergályos. kárpitos, női- és férfiszabó, asztalos, cipész, könyvkötő, nyomdász, villanyszerelő, autószerelő, kovács és járműszerkezeti lakatos növendék indul az országos vetélkedésben, ahol nemcsak a szakmai elismerést kapják meg, hanem a helyezettek a szakmunkás bizonyítványon kívül tárgyjutalmakat, díszokleveleket is kapnak; az első helyezettek pedig kétheti külföldi jutalomüdülésre utaznak el. A verseny részletes eredményeiről majd beszámolunk olvasóinknak. ..■■■niMl *■*.-«—— Heverő, negyvenhét íeleség részére Egy arab sejk egy nagy norvég bútorgyárnál megrendelte Riad-i palotájának teljes berendezését. Már az első szállítmány milliókba került. A berendezés legcsodálatosabb darabja egy heverő, amelyen a sejk mind a 47 felesége elfér. műsorai Egerben, este 7 órakor: Anyósgenerális (Jókai bérlet. Főiskolás.) Verpeléten (honvédség) este 7 órakor: Az aranyember. szájjal hahotáznak az Á-k. Szinte szemedbe nevet sok fogával a gép, s ilyenkor furcsa futamokkal kacag. Hétköznapi dolgok, szürke, hivatalos szöveg? — egyhangú, monoton hangon, kötelesség- tudóan kopog, érzi, hogy ezek a gondolatok nem repülnek, csak az értelem szüli őket és nem a színes fantázia. Levelet írsz a párodnak? — a mindennapok hazaváró nyugtalansága, az egyedül vállalt és duplán érzett gondok megoldásra váró kérdése sóhajjá hal- kítja a pergő kopogást és szinte segít hazavinni a távollevőt. Szomorú vagy? — kint borús az idő, ólmos, szürke felhő borul föléd, nyomott, hangulattalan vagy, — a gép hangja, mint esőcseppek egyhangú vigasztalan koppanása. Aztán kisüt a tavaszi nap, derül a kedved. Az ázott föld fanyar leheletét csapja arcodba a hetyke szél. S a gép? — a betűsorok, mint fekete barázdák várják, hogy elvesd beléjük gondolataid magvát és kipattanva hirdethessék az Elet diadalát. S. Szabó Márta korábban érte el a falusi könyvforgatom as 1960 végére tervesett ssintet
