Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-26 / 97. szám

2 nepOjsag 1969. április 26., kedd DR. FÖLDI PÁL: Hogyan keletkezett a húsvét ünnepe? Olvasóink közül többen ér­deklődtek a húsvét eredete felől. Ezért megkértük dr. Földi Pál elvtársat, adjon tu­dományos magyarázatot az érdeklődőknek, (Szerk.) A vallás képviselői évszá- zadok óta azt állítják, és ennék megfelelően, a hivő emberek is úgy tudják, hogy húsvét Jézus Krisztus feltáma­dásának napja. Ezzel kapcso­latban rendszerint az újszövet­ségi szentírásra hivatkoznak, amely szerint az Isten saját fiát adta áldozatul, hogy meg­váltsa az emberiséget. Isten egyszülött fia vérével, halálá­val lett a világ megváltója. Jézus Krisztus mint ember meghalt, de mivel az Isten fia volt, harmadnapon halottaiból feltámadott, felszállt az égbe, tovább él a mennyországban, s megígérte, hogy valamikor új­ra eljön megváltani a világot. A katolikus egyház a közép­korban többször is „megjöven­dölte” Jézus „második eljöve­telének” időpontját, vagyis a világ végét, de jóslatai nem váltak be. A kitűzött idő elér­kezett, de a Megváltó nem jött el. Ennek ellenére, az egyház manapság is hangoztatja „a Megváltó közeli eljövetelét”. Mindezt azért teszi, hogy meg­félemlítse a vallásos embere­ket. Ezek szerint tehát a húsvét a Megváltó feltámadásának ünnepe — holott Jézus Krisz­tus valójában sohasem létezett. Márpedig aki nem létezett, az meg sem halhatott gs fel sem támadhatott. Hogyan keletke­zett a Megváltó halálának és feltámadásának hite? A Krisztus-legenda összes elemei — beleértve a Megváltó halálát és feltámadását is —. már jóval a kereszténység ki­alakulása előtt szinte változat­lan formában megvoltak sok ősi vallásban. A keresztre fe­szített Jézus szenvedéseinek, halálának és feltámadásának története, valamint a húsvét ünnepe, csupán egyszerű is­métlése azoknak az ősi isten- legendáknak, amelyek már jó­val a kereszténység keletkezé­se előtt mindenfelé elterjed­tek. A húsvéti szertartásokon részt vevő hívők talán nem is tudnak arról, hogy Adonisz, Attisz, Tammuz, Dionüszosz, Ozirisz, Mithrasz és sok más úgynevezett „pogány” isten tiszteletére is hasonló szertar­tások voltak szokásban. A meghaló és feltámadó isten képzete az ókor pásztorkodó és földművelő né­pei — a szíriaiak, az asszírok, a babiloniak, a hinduk, a zsidók és az egyiptomiak — körében keletkezett. Ezek a népek már ősidők óta megünnepelték a tavaszi napforduló időpontját, midőn a nappal' „legyőzi” az éjszakát, azt az időpontot, amely a természet ébredését, a növényzet megújulását jelzi. A primitív ember, aki még nem ura, hanem a szó szoros értelmében rabszolgája volt a természetnek, minden évben tapasztalta a tavaszi napfordu­lót, de nem tudott erre a je­lenségre tudományos magya­rázatot adni. Mivel más ma­gyarázatot nem talált, azt gon­dolta, hogy a rendszeresen megismétlődő természeti jelen­ség mögött valamiféle isteni erő rejlik. Ebben természete­sen, nem volt igaza. Valójában a tavaszi napforduló, amely pontosan március 21-én van, a naprendszer mozgástörvényei alapján következik be. Mindezt a primitív ember még nem tudhatta. Félreértet­te a szóban levő természeti fo­lyamatot, s ebből a félreértés­ből született meg a napisten mítosza, illetve a feltámadó természet istenének kultusza. A húsvét ünnepe a földműve­lő, állattenyésztő, pásztorkodó ősi népeknél kapcsolatban volt a tavaszi mezei munkákkal. Ezért igazodott a húsvét a ta­vaszi napéjegyenlőséghez. Az a tény, hogy a modern vallás húsvéti szertartásai ele­jétől végig különféle ókori vallásokból átvett részekből áll, igen sokoldalúan bizonyít­ható. Figyeljünk csak meg né­hány bizonyítékot a sok közül. Kezdjük talán egy érdekesség­gel. A mikor az európaiak fel- fedezték Dél-Amerikát, s megismerkedtek a bennszü­löttek vallásával, igen nagy meglepetéssel vették tudomá­sul, hogy ezen a földrészen — amelynek lakói sohasem érint­keztek a keresztény világgal — szinte teljesen hasonló törté­netek járnak szájról szájra a meghaló és feltámadó istenek­ről. Példának okáért a mexikói hitregék szerint Ketzalkoatl is­tent széttárt karjainál fogva keresztre feszítették. A hitre­gék még azt is elmondják, hógy hálátlanságból ölték meg azok, akiket meg akart Váltani. Kingsborough neves történész Mexikó őstörténete című köny­vében leírja, hogy Yucatan ős- lakóinak istene egy Bakab ne­vű megváltó volt, aki Csiribi- rasz szeplőtlen szűztől szüle­tett. A szóban levő őslakók Bakabot, a három személyű is­tenség második személyeként tisztelték, s töviskoszorúval ko­ronázott mártírnak ábrázolták. Az ősi monda szerint Bakab is­tent ugyancsak kitárt karjainál fogva feszítették fel a kereszt­fára. Ez az isten pontosan há­rom napig maradt holtan, de a harmadik nap végén feltá­madt és felment az égbe. Egyébként a keresztény hitre tért indiánok Bakabot azonosí­tották Jézus Krisztussal. Amint ebből a két ősindián történetből is látjuk, az ameri­kai kontinensen élő mexikóiak­nál, akik semmiféle kapcsolat­ban sem voltak a keresztény világgal, s egy szót sem hallot­tak a Krisztus-legendáról, olyan hitregék alakultak ki, amelyek bámulatosad hason­lítanak a Jézus Krisztus halá­láról költött mítoszok egyes mozzanataihoz. De nemcsak az indiánok képzeletvilágában alakultak ki ilyen legendák, ha­nem az ázsiai és európai né­pek körében is éltek hasonló hitregék, már jóval a keresz­ténység kialakulása előtt. A zsidók már régóta isme­rik (a hívők még ma is ünnep­ük) a purimnak nevezett tava­szi ünnepet, amelynek fő sze­mélyiségei: Mordecháj (Mardo- keus), vagyis Marduk babiloni isten, továbbá Eszter, vagyis Istar istennő, és a gonosz Kó­ma n, Marduk isten és Istar is­tennő kultuszát a zsidók a környező népektől vették át. Czinte az egész ókori Ke- létén elterjedt Adonisz isten kultusza. Adonisz — a mirhafává változtatott Mirrha (Mária) gyermeke — szintén az ókor egyik meghaló és feltá­madó istene. Különösen nép­szerű volt Adonisz kultusza Föníciában és Szíriában, ahon­nan Júdeába is eljutott. A szír tengerparton fekvő Büblosz vá­rosában volt Baalat-Gebal. a föníciai Aphrodité istennő szentélye. Ez a föníciai Aphro­dité volt Adonisz felesége. A régi legenda szerint Adoniszt egy gonosz isten ölte meg vad­kan képében. Adonisz meghalt, de bizonyos idő múlva feltá­madt. Lukianosz görög író mint szemtanú leírja Adonisz gyász­ünnepségét és feltámadásának ünnepét. Az isten szenvedései­nek és halálának emlékére a hivők az év meghatározott idő­szakában megkorbácsolták ma­gukat, siratták az istent és gyászsaertartafcokat rendeztek. Majd amikor megelégelték az önkorbácsolást és a sírást, mél­tó áldozatot mutattak be a halott Adonisznak. Tavasszal a folyó áradása le­mossa a hegyekről a vörös okker festékanyagot, s ettől a víz vörös színt játszik. Ezt a jelenséget a primitív emberek azzal magyarázták, hogy a fo­lyót Adonisz vére festette meg. Az isten fából faragott kép­mását egy nyoszolyára fektet­ték, s a „ravatalt” körülvették cserépfazékba ültetett zöld nö­vényekkel, amelyet „Adonisz isten kertecskéinek” neveztek. Az asszonyok azután megmos­ták Adonisz isten fából fara­gott szobrát, bekenték illatos olajjal, majd gyapjú- és vá­szonlepelbe csavarták, s elte­mették. Mindezt a szertartást körülbelül ugyanabban az idő­ben végezték, amikor később a keresztények ünnepelni kezdték istenük halálának és feltáma­dásának emlékére a húsvétot: az úgynevezett nagyhéten. A „nagyhét” utolsó napján kije­lentették, hogy Adonisz isten halottaiból feltámadt. Ilyenkor a hivő emberek örvendezve jöttek-mentek és így köszön­tötték egymást: „Adonisz fel­támadott”. Nos, bármilyen fur­csán hangzik is, akik több mint kétezer év múltán hús- vétkor azt mondják: „Krisztus feltámadott”, azok csak az ókori ember fantáziájában megszületett legendát ismétel­getik a feltámadt föníciai is­tenről, Adoniszról. rT ,‘öbb évszázaddal a ke- reszténység kialakulása előtt már a Földközi-tenger egész partvidékén elterjedt a meghaló és feltámadó istennek ez a kultusza. Az Adonisz-kul- tusz eljutott az ókori Görögor­szágba is, amelynek nyomai megtalálhatók Szapphó görög költő verseiben. Egyébként ma­ga az Adonisz szó azt jelenti: „úristen”, illetve „úr”. A fel­támadó „úristen” tiszteletére tavasszal gyorsan növő füve­ket és más növényeket ültet­tek. Innen ered az a keresztény szókás, hogy húsvétkor zöld növényekkel díszítik az asztalt. Mindez évszázadokkal a ke­reszténység kialakulása előtt játszódott le. De 500 évvel a kereszténység keletkezése után Damaszkiosz ógörög filozófus még arról számol be, hogy ál­mában Kiibélé istennő bemu­tatta neki az Attisz tiszteleté­re rendezett ünnepségeket, amelyekről azt tartották, hogy megszabadítja az embereket a haláltól. Ez azt bizonyítja, hogy az Attisz-féle kultusz a kereszténység kialakulása után még jó ideig létezett. A később keletkezett Jézus­kultusz annyira hasonlított az Attisz-kultuszhoz, hogy Kübé- lé istennő egyik papja ezt mondta Szent Ágoston keresz­tény egyházatyának: „Aki Attisz isten frigiai sap­káját viseli, az keresztény.” (Az idézet megtalálható Jarosz- lavszkij Hogyan születnek, él­nek és halnak meg az istenek című könyvének 102. oldalán, Kossuth Könyvkiadó, 1960.) Az Attisz-féle vallás római főpap­jának pappas (pápa) vólt a ne­ve, a római pápához hasonlóan őt is atyának nevezték, s ugyanolyan tiarát (fejdíszt) vi­selt, mint később a katolikus pápák. Ezek után teljesen ért­hető, hogy a keresztény vallás — különösen a katolikus egy­ház — az Attisz-kultusz sok egyéb vonásával együtt, átvet­te és a keresztény húsvét szer­tartásaiban megörökítette az Attisz isten tiszteletére rende­zett ünnepségek számos voná­sát. I” ehetne még igen sok val- lástörténeti ténnyel bi­zonyítani azt az igazságot, hogy a húsvét nem keresztény ere­detű ünnep, de felesleges. Az elmondottak is meggyőznek ar­ról, hogy Jézus Krisztus halál­ra ítélése és kivégzése, ahogy az evangélisták leírják, nem más, mint régi legendák átköl- tése — tavasszal halálbaküldött és feltámasztott istenekről. A húsvét tehát nem újkeletű, hanem igen régi eredetű ün­nep, amelyet az ősi természet­vallásból vett át a keresztény­ség, némiképpen modernizálva és rendkívül misztifikálva. Mindazonáltal a húsvéti ünnep teljesen egyházi jelleget öl­tött. De napjainkban a húsvét megünneplése egyre inkább át­megy a közéletbe. Ezzel pár­huzamosan lassan elmosódik egyházi jellege, s népi ünnep­pé alakul át. így is van ez rendjén. Az ünnepi forma megmarad, de a húsvét tartal­ma megváltozik: pihenő, fel­üdülő, szórakozó, kiránduló, ta­vaszt köszöntő nappá válik. Ezáltal nyer a húsvét igazi ér­telmet. Negyvenegy képv Huh Csüng igyekszi SZÖUL (MTI): Li Szín Man koreai elnök, aki vasárnap kö­dös nyilatkozatba burkoltan elárulta, hogy továbbra is ke­zében akarja tartani a legfőbb politikai hatalmat, vasárnap este Huh Csungot, régi hívét bízta meg hivatalnok-kormány megalakításával. Huh Csüng már megkezdte tanácskozásait. Li Ki Pong, akit a március 15-i választási komédia során aielnöknek választottak, vasár­nap visszavonta korábbi le­mondását. Azt állította, hogy később kíván lemondani, most azonban hivatalban marad, mert ezt „követeli Li Szin Man és a nemzet érdeke”. A koreai parlament hétfőn ülést tartott, amelyen a képvi­selők mintegy fele vett részt. Az ülés megnyitása után az ellenzéki felszólalók ismétel­ten követelték Li Szín Man le­mondását és a március 15-én tartott választások megismét­lését. A parlament 116:0 szavazat- aránnyal kimondta, hogy a Koreában életbe léptetett rend­kívüli állapot törvényellenes és azt azonnal meg kell szüntetni. A határozati javaslat vitájá­ban felszólalók azonban han­Az Egyesült Allan külföldi segél; WASHINGTON (UPI): Az amerikai szenátus külpolitikai bizottsága szombaton hozta nyilvánosságra hatvanöt olda­las jelentését az Egyesült Ál­lamok úgynevezett külföldi se­gélyprogramjának a következő költségvetési évben biztosítan­dó fedezetéről. A jelentés megállapítja, „a legnagyobb hiba az lenne, ha az Egyesült Államok abba­hagyná külföldi segélyprog­ramját, mert nem. áll más ész­Togliat az alasz korai ROMA (CTK). Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára az Unita vasárnapi számában rá­mutat, hogy az uralmon levő Kereszténydemokrata Párt meg akarja akadályozni olyan kormány alakulását, amely ki­fejezi a nép túlnyomó többsé­gének akaratát. A kereszténydemokrata ve­zetők minden erejükkel meg akarják gátolni, hogy a kor­mány balra tolódjék és tovább­ra is teljes egyeduralomra tö­rekednek. A kereszténydemok­raták az egyház parancsainak A Demokralikus Ifjú tiltakozása faii megkülöni A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség nyilatkozatot tett közzé a dél-afrikai faji meg­különböztetéssel kapcsolatban. — Felháborodással értesül­tünk arról — mondja a tilta­kozó nyilatkozat —, hogy a vi­lág közvéleménye, s köztük az ifjúság tiltakozása ellenére, Dél-Afrikában ismét felütötte fejét a fajgyűlölet szította ke­gyetlenkedés és újabb áldoza­tokat szed a néger lakosság kö­réből. A DIVSZ-be tömörült 87 millió fiatal nevében a legeré­lyesebben tiltakozunk az em­bertelen cselekedetek ellen. Ügy véljük, hogy a dél-afrikai kormány faji megkülönbözte­tési politikája bűn az emberi­ség ellen. Megbélyegezzük ezt a politikát és felhívunk min­den nemzeti és nemzetközi if­júsági szervezetet, valamint a világ minden béke és Igazság­szerető fiatalját, hogy rendez­zenek tömegtüntetéseket, nagy­gyűléseket, tiltakozó akciókat és intézzenek petíciókat a dél­afrikai kormányhoz. — Felhívjuk az Egyesült Nemzetek Szervezetét és a kormányokat, tegyék meg a szükséges intézkedéseket, hogy a fasiszta irányzatú dél-afrikai kormány hagyjon fel reakciós iselő kilépett Li Si i dél-koreai hivatalnok goztatták, nem kifogásolják az úgynevezett „biztonsági statá­rium” érvényben maradását. Ellenzéki képviselők hangoz­tatták, hogy indítványt kíván­nak beterjeszteni, amelynek értelmében a parlament felszó­lítaná Li Szin Mant a lemon­dásra. Nagy feltűnést keltett, hogy a Liberális Párt negyvenegy képviselőtagja hétfőn bejelen­tette, kilép a kormánypártból és a jövőben független képvi­selőként lesz tagja a parla­mentnek. A negyvenegy képviselő ki­rí görög kormán görög hast ATHÉN (MTI): Egy athéni katonai bíróságon április 5. és 13. között zajlott le annak a tizennégy görög hazafinak a pere, akiket koholt kémkedési váddal állítottak bíróság elé. Ez a per egy sorozat első sza­kasza volt. A második pert még áprilisban, a harmadikat májusban bonyolítják le. Mind a háromban Sok olyan vádlott szerepel, akik volt el­lenállók, vagy az illegalitásba kényszerített Görög Kommu­iok nem mond le ' profra m j ár ól szerű külpolitikai eszköz ren­delkezésünkre”. (MTI) A Francia Kői május elsej PÁRIZS (MTI): A Francia Kommunista Párt kiadta má­jus elsejei felhívását. A párt felhívja a francia dolgozókat, változtassák 1960. május else­jét hatalmas tüntetésekkel a széleskörű egység napjává. Tüntessenek jogos követelé­seikért, a bérek, a nyugdíjak ti cikke ányválságról engedelmeskednek, amely egy­kor Olaszországot segítette a fasizmus szakadékéba dönteni. (MTI) A Pravda vezéreit évfordulójának MOSZKVA (MTI). A Pravda hétfői számának vezércikke — mint a TASZSZ jelenti — megállapítja, hogy az egész haladó emberiség ünne­pélyesen megemlékezett Lénán születésének 90. évfordulójáról. A Szovjetunióban az évforduló sági Világszövetség a dél-afrikai löztetés ellen és barbár cselekedeteivel. Fel­hívunk minden békeszerető embert, hogy velünk együtt te­gyen meg mindent a dél-afri­kai békés lakosságot sújtó el­nyomás áldozatainak szaba- donbocsátása, a demokratikus szabadságjogok visszaállítása és az emberi méltóság tiszte­letben tartása érdekében — fejeződik be a DÍVSZ nyilat­kozata. (MTI) Burgiba erélyet Franciao TUNISZ (MTI): A Reuter je­lentése szerint Burgiba tuné­ziai elnök vasárnap Tebur- szukban beszédét mondott. Felháborodással nyilatkozott arról, hogy a közelmúltban az algériai—tunéziai határ men­tén francia aknák tunéziai ka­tonák halálát okozták. Az elnök hangoztatta, hogy a már öt esztendeje tartó algé­riai háború a tunéziai kor­mányt arra kényszeríti, hogy módosítsa politikáját. „A nyugati világ képtelen véget vetni ennek a háború­nak. Rövidesen Olyan döntése­ket jelentünk be, amelyekkel bizonyíthatjuk, hogy új politi­kára térünk át. Ha arra kény­in Man párnából-kormányt alakítani válása a Liberális Pártból azt jelenti, hogy megszűnt Li Szín Man pártjának nyolc év óta élvezett többsége a parlament­ben. A koreai képviselőházban ma száztizenegy liberális, het­venegy demokratapárti és negyvenkilenc független kép­viselő van. Uél-Korea több városából hétfőn is érkeztek jelentések újabb kormányellenes tünteté­sekről. A legjelentősebb tünte­tés híre Csuncson határváros­ból futott be, ahol főiskolai hallgatók tiltakoztak a kor­mány terrorja ellen. y fasiszta ítéletei tfiak ellen nísta Párt tagjai és akik már öt, vagy hat éve börtönben sínylődnek anélkül, hogy ügyü­ket. tárgyalták volna, vagy ítéletet hoztak volna ellenük. Az április 13-án befejező­dött perben az elítéltek között volt Giorgosz Erithriadisz, a GKP politikai bizottságának tagja, Kosztasz Triantafilu, Rula Kukulu és Avra Parcalt- du, a párt központi bizottságá­nak tagjai. A vád tanúi, katonatisztek és rendőrügynökök, nem vol­tak képesek semmiféle bizo­nyítékot felmutatni és a vád csak azon a feltételezésen ala­pult, hogy „a betiltott kommu­nista párt tevékenysége egyen­értékű a kémkedéssel”. (MTI) nmunista Párt ei felhívása emeléséért, a munkaidő csök­kentéséért, a szocialista vív­mányok védelméért. Tüntesse­nek a békéért és a teljes lesze­relésért, tüntessenek azért, hogy a közelgő csúcsértekezlet új lépést jelentsen a nemzet­közi enyhülés felé. A franciák szánjanak síkra azért, hogv meginduljanak a tárgyalások az algériaiak önrendelkezési jogainak gyors és lojális alkal­mazásáról. A szabadságjogok védelmére, a francia demokrá­cia helyreállítása és megújho­dása érdekében is tüntessenek a francia dolgozók május el­sején. ke Lenin születési megünnepléséről megünneplése hatalmas erővel példázta, hogy a Szovjetunió minden népét áthatják a leni- nizmus eszméi és a szovjet dol­gozók a Szovjetunió Kommu­nista Pártja mögött egységesen felsorakozva, törhetetlen aka­rattal tovább haladnak a lenini úton, a kommunizmus győzel­méhez. A vezércikk hangsúlyozza, hogy Lenin él a kommuniz­must építő szovjet nép győzel­meiben, a szocialista országok dolgozóinak dicső tetteiben, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom harcaiban, az emberek millióinak nemzeti függetlenségéért, a szociális haladásért vívott küzdelmében. A lenini eszmék, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének lenini el­ve hatja át a békére és a né­pek barátságára irányuló szov­jet külpolitikát. (MTf) ( figyelmeztetése r szaghoz szerülünk, hogy háborúba lép­jünk, nem tudunk majd bará­tokként viselkedni a franciák­kal szemben. Nincsenek repü­lőgépeink, de Franciaország­nak vannak érdekei tunéziai területen. Remélem, e figyel­meztetésem elegendő lesz” — mondotta az elnök. (MTI) Idő járás jelen tés Várható időjárás kedd estig: Fel­hőátvonulások, több helyen eső, helyenként futó havaseső. Átme­netileg mérséklődő északi szél. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet kedden 8—13. várható legalacsonyabb éjszakai hőmérsék­let 1-4 fok között. Néhány helyen talaj menti fagy. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents