Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-23 / 95. szám
4 NÉPÜJSAG I960, április 23., atombat li«Ds£ Huti-lány Van olyan ember, akire, ha ránézünk, már meg is mondhatjuk véleményünket róla. Az ilyen típus életfelfogása a külsőségekben — a frizurák ban. az öltözködésben, a mozdulatokban — is megnyilvánul. A huligánok egy válfajához tartoznak ezek. Tegnap reggel találkoztam egy ilyen lénnyel — pontosabban lánnyal — az egyik egri reggeliző helyen. Egy fickó szólította meg a huli- lányt: „Mi az, ma nem melózol?” — a lány válasza ez volt: „Melózni? Nem vagyok és proletár ...” — Mondom: vannak emberek, akikről első látásra is lehet véleményt alkotni. Ilyen volt ez a lány is. Szavai csak alátámasztották a már korábban megfogalmazott, „előlegezett” negatív véleményt. (—r) — TÖBB MINT 400 háti permetezőgépet kaptak a termelőszövetkezetek ebben az évben, hogy elvégezzék a vegyszeres gyomirtás egy részét, a Növényvédő Állomás ugyanis az idén nagy gépekkel csak összefüggő táblákon végez gyomirtást. — GYÖNGYÖSÖN a Vas- és Fémipari Vállalat dolgozói is elhatározták, hogy éves versennyé fejlesztik a felszabadulásunk 15. évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaversenyt. A verseny keretében alakult öt brigád, melynek tagjai elhatározták, hogy a tervtúlteljesítés, minőségjavítás mellett narcolnak a szocialista brigád feltételeinek teljesítéséért is. — MUNKAEGYSÉG-ELŐLEGET osztottak a gyöngyösi Mátragyöngye Termelőszövetkezetben. A szövetkezet vezetői úgy határoztak, hogy minden hónapban folyósítanak előleget a ledolgozott munkaegységek arányában. — HEVESEN a Háziipari Szövetkezet KISZ-szervezetc gondoskodik fiataljainak politikai és erkölcsi neveléséről. A közelmúltban fejezték be a Világ térképe előtt című tanfolyamat. A KISZ-szervezet jó munkáját dicséri, hogy 60 háziivari és kisipari szövetkezeti fiatal kapta meg az „Ifjúság a szocializmusért”-jelvényt és emléklapot. — MŰEMLÉKKÉ NYILVÁNÍTOTTÁK az erdőtelki Buttler-kastélyt. Az épület rendbehozását már tervbe vették. — SEGÍTIK a termelőszövetkezeteket az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. A vámosgyörki Kossuth Termelőszövetkezet részére készülő 50 férőhelyes istálló építési munkálatait határidő előtt' befejezik, az új épületet már június 25-én átadják rendeltetésének, hogy a szövetkezet tagjai mielőbb biztosítani tudják közös állatállományuk számára a megfelelő férőhelyet. — ELVÉGEZTÉK a mák első sarabolását a kápolnai Kossuth Tsz tagjai. A Megyei Művelődési Ház terveiről nyilatkozik az igazgató Az Anyósgenerális bemutatója a Gárdonyi Géza Színházban Az egri Gárdonyi Géza Színház pénteken este mr 'a be Farkas Fetenc: Anyósé "ierális című operettjét. Az operett főbb szerepeit Ruttkay Mária, Czeglédy Sándor, Pusztai Péter, Csala Zsuzsa, Antal László, Losonszky Aranka, Szegő Zsuzsa, Mátyus Emília, Kelemen Márta játszották. A bemutató szép sikert hozott. Az operettet Vass Károly rendezte. musoru. gerben este 7 órakor: ANY0SGENERÄLIS (Madách-bérlet} őrinciben este 7 órakor: AZ ARANYEMBER Lapunk munkatársa felkereste a Megyei Művelődési Ház igazgatóját és a nyári tervekről, a falusi kulturális munka segítéséről kért nyilatkozatot Schillinger Attija elvtárstól. — Mivel foglalkoznak az elkövetkező hónapokban? — Általános vélemény, hogy nyáron uborkaszezon van a népművelési munkában! Ebből azonban csupán annyi az igazság, hogy ilyenkor már elvesztik vonzerejüket azok a jól bevált oktatási, nevelési, szórakozási formák, amelyek a téli munkánkat jellemzik. Ez azonban nem jelenti, hogy nyáron szüneteltetjük a népművelési feladatok végzését. Lehet és kell is dolgozni, csak meg kell találni a munkánkhoz a megfelelő formát. Az emberek már vágynak ki a szabadba, a hosszú időre négy fal közé szorított ismeretterjesztést is ki kell vinnünk tehát az emberek közé, s Egerben a nyári népművelési munkának jó talaja és megfelelő hagyománya van. Éves munkatervünk elkészítésénél ezt már jó előre figyelembe vettük. — Mit terveztek nyárra? — Az épületben levő ismeret- terjesztő munkát májusban megszüntetjük, és a nyitó strand vezetőségével megbeszéltük már, hogy a múlt évihez hasonlóan, minden héten egyszer rövid strandelőadást tartunk, amelyek főként Egerről, a város történetéről, vizéről, boráról és sportjáról szólnak. Kirándulásokat szervezünk Eger környékére, s egy látogatást Szegedre. a szabadtéri játékok idejére, s egyet Budapestre, ismerkedni a főváros nevezetességeivel. Az egri idegenforgalom érdekében minden vasárnap várossétát rendezünk, s idegenvezetőt biztosítunk. Termelőszövetkezeti és üzemlátogatást szervezünk. Fotoszakkö- rünk felvételeket készít a helyi termelőszövetkezetekben folyó munkákról, s a képekből tablókat állít össze, amelyeket a városi tanács épületében helyezünk el. — Milyen rendezvényekre kerül sor a nyáron? — Részt vállalunk a hagyományos egri dalosünnepek előkészítésében és lebonyolításában. Felsőtárkányban nagyszabású ifjúsági találkozót rendezünk a KISZ-bizottságokkal és a népművelési felügyelőkkel karöltve és segítünk a kultu rális seregszemlék lebonyolításában is, amelyek amúgy is főként a művelődési házban zajlanak le. Szakköreink az oktatási évet kiállítással zárják és bábcsoportunk több előadást tart a megyeszékhelyen, de vidéken is. Balettiskolánk bemutatójára június végén kerül sor a Gárdonyi Géza Színházban. A nyári idényben pedig több előadást rendezünk hivatásos művészek részvételével a szabadtéri színpadon. A Park Szállóban megrendezzük a hagyományos Anna-bált és az Ilona-bált is, majd pedig a strand'bált. — Mi egyéb szerepel még a tervükben? — Vendégeink részére pincelátogatást szervezünk, rendszeresen tartjuk a televíziós közvetítéseket, és a szokásos vasárnapi táncklub összejöveteleket. Az ifjúsági klubunkban szintén a nyári kívánalmaknak megfelelően állítjuk össze a programot. Irodalmi színpadunk még három előadást tart és az idényt a könyv ünnepével zárjuk. Közben azonban hozzálátunk a nyári tatarozási és felújítási munkálatokhoz, az épületet kívül-belül rendbehozzuk. — Hogyan kívánják segítcni a falu kulturális munkáját? — Az ország hat művelődési házát, köztük az egrit is átszervezték megyei művelődési házzá. Feladatunk elsősorban mód szertani segítségnyújtás, másodsorban pedig az anyagi eszközökkel való támogatás. A segítésnek két módja is van. Egyik: a járási és városi művelődési házakon keresztül, a másik pedig közvetlenül a falusi művelődési otthonoknak adott tanácsok. Az országban elsőnek md hoztuk létre a megyében levő művelődési házak igazgatóinak munkaközösségét. Ez is a falu művelődésügyi helyzetének javítását szolgálja. Legfőbb célunk a kulturális munka társadalmasítása. Ezt az utat látjuk egyedül helyesnek és célravezetőnek — fejezte be nyilatkozatát Schillinger Attila, a megyei művelődési ház igazgatója. szántó Beszélgetés a „Vörös tintáról“ A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, valamint a Pedagógus Szakszervezet meghívására, Egerbe érkezett Szabó Magda, a Vörös tinta című film forgatókönyvének Írónője. Az írónő április 21-én este találkozott az egriekkel, akik a Pedagógus Klubban hallgatták meg nagy érdeklődéssel szavait, sikert aratott filmjéről. Az írónő mindenek előtt örömének adott kifejezést, hogy Egerbe látogathatott, majd a film keletkezéséről szólott. Elmondotta, hogy már kis gyermekkora óta égett benne a vágy, hogy megismerje az iskola, a tanári szoba titkait és mindig nagy figyelemmel kísérte tanárainak minden lépését. Hangsúlyozta, hogy a kíváncsiság és a személyes élmények voltak filmjének indítékai. Rajongásig szerette egyik tanárnőjét, végtelenül tisztelte egyik tanárát és egy kirándulás alkalmával döbbent rá arra, hogy a szinte bálványozásig szeretett férfi, a tanár úr, szerelmes egyik tanítványába. E szavaiból világosan kitűnt, hogy a film témája, lényege, közvetlen élményanyag volt, amelyet ha nem is ebben a formában, de lejátszott az élet. Szabó Magda maga is pedagógus, tanár. És ennek tudatában, már sokkal könnyebben megértjük, hogy hogyan tudta a film írója olyan elevenen elénk varázsolni az új, modern iskolát, nevelő testületet, mint maga mondotta, — kefe hajú ósdi tanárfigurák helyett. — Az írónő szívét-lelkét adta ebbe a filmbe és mint tőle halEGRI VÖRÖS CSILLAG Borús reggel (szélesvásznú) EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A meztelen igazság GYÖNGYÖSI PUSKIN Téves kapcsolás HATVANI KOSSUTH Nincs előadás HEVES Bolond április FÜZESABONY Salemi boszorkány PÉTERVASÁRA A nagybácsim lőttük, személyes tapasztalataival, tanácsaival irányította nemcsak a rendező munkáját, de a színészek játékát is. A Szabó Magdával történt találkozás után úgy érezte az ember, hogy a film igazi megértéséhez valóban hozzátartozott, szükség volt a személyes ismeretségre is. És hogy az írónő mennyire önmagát adta ebben a filmben, azt csak azok értik meg igazán, akik ismerik, személyesen ismerik Szabó Magdát, hallgatták kedves, közvetlen szavait és látták őt. Szavaiból éppen úgy, mint filmjéből, az őszinteség, az emberek iránti nagy-nagy tisztelet, megbecsülés, szeretet árad és lényéből érződik, hogy szóval és tollal egyaránt a nemes, tiszta, emberi ideálokért, a szebb életért küzd és harcol. Arra a problémára, hogy a film egyes kritikák szerint befejezetlen, Szabó Magda elmondotta, hogy bár a legeredetibb elgondolása szerint filmjét más motívumokkal szándékozott befejezni, mégis azt kell mondania, hogy a filmnek vége van, folytatása nem következhet, tehát befejezett. Kádár Mária szívvel-lélek- kel pedagógus, akinek ereje volt ahhoz, hogy saját legforróbb érzéseit is Alárendelje magasztos hivatásának. — Ez a nő, ez a pedagógus, hős volt. a mindennapok hőse, akik — véleményem szerint — igenis sokan vannak a mindennapi életben — hangsúlyozta Szabó Magda. Egy újabb kérdésre elmondotta, hogy jelenleg egy új regényen dolgozik, amelynek címe: Pilátus. Ez a könyv az öregekről szól, illetve az ő érdekükben íródik. „Mert én mindig valakinek az érdekében írok” —, tette hozzá az írónő. összegezve a találkozást, elmondható, hogy akik ott voltak és részt vettek a beszélgetésen, sok élménnyel térhettek haza és megszerették nemcsak a Vörös tintát, de Írónőjét, Szabó Magdát is, aki kedves, közvetlen egyéniségével gyorsan a hallgatóság, a részvevők szívéhez férkőzött. (Sz ... y) I960. ÁPRILIS 23., SZOMBAT 1835. április 23-án született NYIKOLAJ POMJALOV- SZK.IJ orosz író és demokrata. Első elbeszélései — egyikük hőse a „gondolkodó proletár” — a Szovreme- nyik című lapban jelentek meg. írásai vádiratok az egyházi szemináriumok lelketlen nevelési módszere ellen, amelyeket saját tapasztalata alapján ismert meg. 1850-ben halt meg WILLIAM WORDSWORTH angol költő. Lírai balladák című műve az angol romantika kezdetét jelenti. Költeményeit, amelyeket Babits. Kosztolányi, Szász, Szabó Lőrinc fordítottak le, az élet szépségeinek egyszerű ábrázolása jellemzi és azok az angol irodalom maradandó értékei. Wordsworth 1770- ben született. 55 évvel ezelőtt, 1905-ben kezdődött meg nálunk '’a szocialista munkások első országos kongresszusa. Egy óra dr. Hortobágyi Tibor professzor társaságában Azt hiszem, minden túlzás nélkül állíthatom, hogy olyan ember társaságában töltöttem el egy órát, akinek nevét ma már ismeri a világ. Dr. Hortobágyi Tiborral, az egri Pedagógiai Főiskola növénytani tanszékének vezetőjével, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárával, a biológiai tudományok doktorával beszélgettem munkásságáról, jövő terveiről. Szobája íróasztalán könyvek, tanulmányok sorakoznak, amelyek dr. Hortobágyi Tibor szorgalmas és gyümölcsöző munkásságát igazolják. Nem kevesebb mint kétszáz tanulmánya, könyve jelent meg már, amelyek a magyar professzor nevét világszerte ismertté tették. Tudományos munkásságának egyetemes elismerését talán mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy eddig már több mint ötven külföldi intézmény hívta, választotta tagjai sorába. Szovjet, német, amerikai, francia, angol intézményekről van szó, ahol neve ma már nemcsak, hogy ismert, de igen nagy megbecsülésnek is örvend. Erre talán legjellemzőbb az a tény, hogy a Szovjetunióból Turbin akadémikus személyesen látogatta meg a professzort, majd ezt követően a szovjet Tudományos Akadémia két kutatót küldött hozzá tapasztalatcserére. — Japánból, Dél-Afrikából, Amerikából, a világ legkülönbözőbb tájairól kapok leveleket kollégáktól, kutatóktól —, hallom szavait és hirtelen arra gondolok, hogy mindez a sokrétű és szerteágazó elfoglaltság hogyan fér bele a professzor idejébe, hiszen gimnáziumi, főiskolai, óvónőképzői, növénytanban könyveket ír, a külföldi kapcsolatokon kívül egy sor hazai tudományos Reggel hétkor ... A z óra nem csörgött. Kicsit nyögve, de ^ mégis ijedt gyorsasággal ült fel az ágyban, az évtizedek megszokottsága pontosabbnak bizonyult, mint a mechanika. Ősz, kócos hajával most úgy nézett ki, mint egy ijedt, kis öreg manó, amely elvesztette lámpáját a sötét erdőben és riadt tétovázással keresi; hátha magától megszólal a lámpa: itt vagyok. Aztán egy fürge mozdulattal kilépett az ágyból, s hosszú hálóingében, mint valami furcsa arkangyal, odaléptetett az ablakhoz: milyen időt jósol az ég. Az asszony felriadt a neszre, s ő is ijedten felült az ágyban, aztán megcsóválta fejét és visszadőlt az éjszakai meleget párádzó párnára. — Mit csinálsz? — Az időt nézem — sóhajtott nagyot az ember. — Az időt. De tiszta az ég __ Felhő si ncs rajta. — Feküdj vissza. Pihenjél. Most már pihenhetsz — motyogta az asszony és feljebb húzta magára a dunyhát. Az ember mellét vakargatta, toporgott az ablaknál, figyelte a hajnalból reggelbe forduló város felzsongó életét. Az embereket, kik gyalog, vagy kerékpáron, kis táskával a hónuk alatt, topognak végig az utcán, az asszonyokat, a koránkelőket, akik még munka előtt kiszaladnak a piacra, a tejeskocsit, amely szinte percnyi pontossággal zörög el az ablakuk alatt és a szemben levő házat, ahol az öreg vénkisasszony már megkezdte a takarítást, mint annyi éven át, minden hajnalt váltó reggelen. — Megfázol, te... Vagy öltözz fel, ha nem tudsz nyugodni, vagy feküdj vissza... Ki hallott már így álldogálni? — zsörtölődött az asszony, de maga is kászálódni kezdett ki az ágyból, s bele a ruhába, papucsba. Az öreg ember visszalépegetett az ágyhoz és nyögve, féllábon ugrálva, húzogatni kezdte fölfelé a nadrágot, amely eddigi tehetetlen némasága után most valósággal élőnek válva, kígyózott mind feljebb az inas lábszáron. — Hát akkor... — mondta az ember és nagyon tanácstalanul nézett az asszonyra, aki már a haját fonta és ujjai ütemére bil- legtette szájában a hajtűket. — Mit, hát akkor? — kérdezte vissza és; indult ki a konyhába, hogy reggelit készítsen. Az ajtóban még visszafordult. — Megcsinálom a reggelit, te meg beágyazol ... Most majd segítsz itthon - jelentette ki határozottan és már kint csoszogott a konyhában, a tűzhely előtt. Az ember elvörösödött egy pillanatra, valami cifrát akart mondani, aztán csak legyintett. Harminc évi házasság után, most először, ügyetlenül, kínlódva, aprókat káromkodva, birkózni kezdett a reggeli ágyazással. Perge Bálint gyalus, ma reggel, ezzel az ágyazással hozzákezdett nyugdíjas életéhez. Az óra éppen hetet mutatott! (gyurkó) egyesület, bizottság tagja, tanít Gödöllőn és Egerben és emellett állandó kutatómunkát folytat. Mégis jut ideje mindenre. Tudományos kutatómunkájáról a következőket mondja dr. Hortobágyi Tibor: — Termelésbiológiai problémákat vizsgálok, pontosabban azt, hogy a Nap energiája miképpen kötődik meg a vízi szervekben, s hogyan használja azt az állatvilág. Ez as egyik iránya tudományos kutatásaimnak, a másik pedig az úgynevezett fejlődés-biológiai kutatás. E kutatásaim során a közelmúltban az Eger patakban, valamint az egyik szilvásvárad! tóban végeztem eredményes kutatást, s ennek tapasztalatiról tavaly a Magyar Tudományos Akadémia Darvin-bizottságában beszámolót is tartottam. Nehéz lenne elmondani, ezúttal ismertetni a felfedezéseket, ezért csupán annyit, hogy az Eger patakban sikerült egy érdekes vízinövényt lelni, amelynek eddig még ismeretlen, különleges szaporodását figyelhettem meg. Kimondhatatlanul érdekes és izgalmas dolog a mikroszkóp alatt figyelni az életet —, mondja mosolyogva Hortobágyi professzor és mindjárt hozzá is teszi, hogy például a szilvásvárad! tóban lelt zöld algát több mint egy évig tartotta mesterséges környezetben mikroszkóp alatt, s közben állandóan figyelte átalakulásukat. Ám dr. Hortobágyi Tibor nemcsak kutató, tudós, de pedagógus is, aki szívvel-lélekkel azon fáradozik, hogy az Egri Pedagógiai Főiskoláról kikerült tanárok jól megállják helyüket az életben, jó pedagógusok legyenek. — Mikor szerette meg a biológiát — teszem fel még a kérdést a professzornak, mire ö !meglepő választ ad: ; — Énektanárnak készültem, ; énektanári oklevelem is van. Jól zongorázom, s bevallom, társaságban ennek nemegyszer : hasznát is veszem. Később fi- ■ zikusnak, kémikusnak készültem, de egy biológiai előadást hallottam egyszer, amelynek hatására az egyetem biológiai szakára jelentkeztem. így lettem biológus —, válaszol mosolyogva a professzor, majd mond egy mondatot, amelynek gondosan feljegyeztem minden egyes szavát: — Szeretni, szenvedélyesen szeretni kell a szakmát, mert csak így lehet eredmény —, mondotta, s tudom, hogy ő maga szeretné legjobban, ha ezt a mondatot minden egyes tanítványa igazán hinné, megértené. Azok is, akiket közvetlenül tanít, azok is, akik immáron 10 esztendeje Hortobágyi professzor tankönyveiből tanulják a biológiát. Sok sikert kívánunk Hortobágyi professzornak, aki minden bizonnyal a jövőben is tovább mélyíti majd tudományos kapcsolatait az egész világgal és ezzel nemcsak magának, de hazájának is megbecsülést, elismerést szerez. Szalay István /
