Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-23 / 95. szám

f ÉRDEMES.. . baromfinevelési és hizlalást szerződést kötni — hirdetik mindenfelé a plakátok, falra­gaszok ilyenkor tavaszön. A háziasszónyók igyekeznek be­szerezni a naposcsibékét, hogy ezen keresztül is biztosítsák a nyári húsellátást, valamint a baromfitörzsek felfrissítését, illetve- átcserélését. Az évek óta folyó naposcsibe-akció azt bizonyítja, hogy nem érdemes vesződni a házilag történő csir­kekeltetéssel, mivel keltetőál­lomásaink ma már kielégítik a háziasszonyok ilyen irányú igényeit. A háziasszonyok meggyő­ződtek arról, hogy mennyire kifizetöbb az ilyen nevelés. Ehhez a kedvezményes akció­hoz járul most hozzá a szerző­déses baromfihizlalási akció is. A szerződésre lekötött ba­romfiért magasabb árat fizet a földművesszövetkezet. A korai átadásra szerződött primőr csirkéért kilogrammonként 27 forintot fizetünk, tehát érde­mesebb korai átadásra leszer­ződni. Naposcsibét a helyi földmű­vesszövetkezetnél kell igényel­ni. Minden száz darab átvett naposcsibe után 30 kilogramm csirkét kell leszerződni. A szerződést kötő termelőnek a naposcsibe árát a földműves­szövetkezet előlegezi és az elő­leget a leszerződött csirke át­adásakor vonja le. A termelő által keltetett csibére is lehet leszerződni, ha a termelő saját keltetésű csir­kére köt szérződést, abban az esetben a leszerződött csirke kilogrammja után 7 forint elő­leget fizet a földművesszövet­kezet. A leszerződött hízott liba után 40 forintot, a kacsa és pulyka után pedig 30 forint előleget fiáét darabonként a földművesszövetkezet. Ajánlatos, ha a termelő a naposcsibe átvétele előtt a ba­romfiólat kifertőtleníti, mert ha a ttapóscsibe tífusz-fertőzött helyre kerül, igen hamar meg­kapja a betegséget és ebből ki­folyólag állhat elő, hogy a keltetőállomásról leszállított csibe elhull. A keltetőállomásról tífusz­fertőzött csibe nem kerülhet ki, mert azokban a községek­ben, ahonnan a keltetőállomás a tojást felvásárolja, a baromfi- állomány háromszori vérvizs­gálaton esett át. Sárkány István MÉK II hatvani járás versenykihívása Az- elmúlt évbén beindult kongresszusi verseny nagy si­kereket aratott megyénk föld­in ű v essz öveükezetei ben. A dol­gozók bekapcsolódtak» a ver­senybe. Felajánlásokat tettek, amelyek alapján széleskörű, egymás közötti verseny alakult ki mind az egységek, mind a földművesszövetkezetek között. E lelkes verseny folytatásaként ebben az évben beindult a fel- szabadulási rnunkaverseny. Felszabadulásunk 15. évfor­dulójára indított munkaverseny alapján földművesszövetkeze- téink á tervek teljesítésén túl, a takarékos gazdálkodás meg­valósítását tűzték ki célul. A takarékossági versennyel kap­csolatosan közöljük a hatvani járási központ versenykihívá­sát. 1. A hatvani járás területén működő földművesszövetkeze­tek, kiindulva a MÉSZÖV Igaz­gatóságának 4/2/1960. sz. hatá­rozatából, 1960. évre vonatko­zóan az elmúlt évi eredmények alapján további takarékossági intézkedéseket és költségcsök­kentést kívánnak megvalósí­tani. Ezért ebben az évben a járás földmüvesszövetkezetei 500 Ó00 forint megtakarításátvállalják, a gazdálkodás színvonalának emelésével és a költséggazdál­kodás ésszerű megszervezése­ve!. 2. A verseny ellenőrzésére és elbírálására a MÉSZÖV Szö­vetkezetpolitikai és Mezőgazda- sági Főosztályát kérik fel. A takarékossági versennyel kapcsolatban a Heves megye területén működő valamennyi földmüvesszövetkezetei, illetve járási központot versenyre hív­ják ki. Amint látjuk. Hatvanban a 280 000 forintos előirányzattal szemben 500 000 forint megta­karítását vállalják. A lelkes vemaany kezdeményezői vala­mennyien földművesszövetke­zeti igazgatósági elnökök, akik a dolgozókkal karöltve megbe­szélték a fenti vállalásokat és azon dolgoznak, hogy ezt a ki­tűzött határidőre teljesítsék is. Reméljük, hogy a takarékosabb gazdálkodás megvalósítására megyénk földművesszövetkeze­tei elfogadják a hatvaniak kez­deményezését és csatlakoznak e nemes vetélkedéshez. A múlt év eredményéi alap­ján meggyőződtünk róla, hogy földművesszövetke'zetednk dol­gozói akarnak és tudnak is jobb eredményeket elérni, ha a munkaverseny szervezésibe be­vonják a dolgozókat és megfe­lelő értékelések alapján gon­dot is fordítanak az egységek­ben folyó munkaversenyre. Földművesszövetkezeteink dolgozóin a sor, hogy az ez év­ben kezdeményezett takarékos­sági versenyszakaszban mun­kájukkal elősegítsék az elő­irányzott forintok megtakarítá­sát és ezen keresztül hozzájá­ruljanak ahhoz a nagy verseny­hez, amely országunkban folyik a jobb élet megteremtéséért. R motorosok és megánautósok őrömére A fhotöroáók és égyre szapo­rodó falusi magánautósok igé­nyeinek kielégítésére a buda­pesti Prótorhechanikai Kisipa­ri Szövetkezet olyan mozgat­ható benzinkutakat tervezett, illetve hozott forgalomba, amely biegvásárólható és tet­szés szerinti helyre helyezhető el és a kúthóz föld alatti tar­tály sem szükséges. Ez áz üj benzinkút „Falu” elnevezés alatt kerül forgalomba és irán­tuk a földművesszövetkezetek között máris nggy az érdeklő­dé-» A tárnáméra! földműves­szövetkezetnél a szövetkezet tagsága külön érre a célra részjegyét fizetett be a szövet­kezethez és máris megrendel­ték a szükséges „Falu”-bén- zinkutát. Tudomásunk sze­rint a tamámérai földműves- szövetkezét példáját más szö­vetkezét is — különösen for­galmas központi helyékén — kövétni fogja. A kút beszerzé­se és üzembehelyezése körül­belül 15Ö0Ó forintot igényel és a béruháZáS költségé — a szá­mítások szerint — két évéi be­lül megtérül. Hevesen láttuk, hallottuk (Foto: Szabó) Nemrégiben a földművesszövetkezet és a FŰSZERT Nagykereskedelmi Vállalat közös konzerv-kiállitást rende­zett. A kiállításon bemutatták a kereskedelemben jelenleg forgalomban levő belföldi és külföldi konzervféleségeket. A bemutató célja az volt, hogy a község, valamint a környező községek dolgozóival megismertessék a különféle konzerv­féleségeket, hogy jó-e, azt pedig kóstolóval állapíthatták meg a látogatók. A bemutatás mellett valamennyi konzervfélét meg lehetett kóstolni. Éltek is ezzel az adott lehetőségekkel, amint azt képünk is mutatja. Özv. Kiss Ferencné pélyi tej- kezelő és leánya éppen vásárlás előtt egy kis minőségi ellen­őrzést tart: nehéz eldönteni, hogy melyikből is vásároljanak. A földművesszövetkezetek járási központjának könyves­boltja jól szervezett munkája nyomán kiváló eredményeket ér el a falvak könyvellátásá­nak biztosításában. A jó köny­vek ajánlásához elsősorban az szükséges, hogy a boltvezető ismerje a könyveket. Ezen a téren nem panaszkodhatnak a hevesiek, hiszen Gottshalk Ró- bertné, a könyvesbolt dolgo­zója, szívesen ad felvilágosí­tást a jó könyvekről. Ügy hal­lottuk, hogy a tél folyamán megrendezett mezőgazdasági könyvárusításban is szép ered­ményt ért el a könyvesbolt. Eredményes kiállítások a hatvani földművesssövetkexetben A forgalom emelkedéséhez nemcsak a jó árukészlet kell, hanem szükség van arra, hogy az ipar termékeit propagáljuk is. Ezt a célt szolgálja a kiállí­tások rendezése, amit a hat­vani földművesszövetkezet többször meg is valósít. Ez alapján március 26—27-én cukrászati, április 6-tól 9-ig pedig igen jól sikerült gépjár­mű kiállítást rendeztek. A dol­gozók körében különösen a motorkerékpároknak volt nagy látogatottsága. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy nem­csak az érdeklődés volt meg, hanem a vásárlás is; A kiállí­táson két 125 köbeiéntis Danu- via motorkerékpár és 14 kü­lönböző kerékpár került el­adásra. Az árusítás azonban ezzel még neyá ért véget, mi­vel a kiállítás óta három Da- nuvia mo^rkerékpárt és egy Panni-roföogót adtak el az áru­házban.;' Igeó jólehtős forgalmat ért el ^'szövetkezet más iparcik­keik értékesítése terén is. Ez különösen akkor érezhető, ha az elmúlt év hasonló idősza­kához viszonyítjuk a forgal­mat. A kiskereskedelemnél áp­rilis 1-től 15-ig az emelkedés 52,4 százalék volt, míg a vendég­látóiparnál ezen időszak alatt 131,8 százalék emelkedést mu­tat. 1 Különösen kiemelkedő for­galma volt az áruháznak. Ugyancsak meg kell említeni a cukrászda termelő üzemének tervteljesítését is, mivel saját készítésű forgalma sütemé­nyekből április 1-től 15-ig 377 százalékos emelkedést mutat, a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. A szövetkezét a jövőben még hasonló kiállítások megrende­zését tervezi. Az év fólyamán még divatbemutatókat, árube­mutatókat rendez, hogy ismer­tesse az ipar által előállított készítményekét a dolgozókkal. Urbán István Hatvan. II megyei földmfimszövetEíezeU cukrászverseny eredményei Felszabadulásunk 15. évfor­dulója alkalmából rendezett földművesszövetkezeti cuk­rászversenyen húsz cukrász mutatta be készítményeit. A verseny egyben bemutatta a cukrászati szakma-' fejlődését, valamint azt, hogy a falvak dolgozói ma milyen készítmé­nyekben válogathatnak. Célja volt még a kiállításnak, hogy a fiatal cukrászszakmunkások és tanulók művészi érzékét és szakmai tudását tovább fej­lesszük. Nagy munkát adott az érté­kelő bizottságnak az a sok mű­vészien elkészített munka, melyet ezen a kiállításon be­mutattak. A kiállítási terem­ben zárt ajtók mögött döntöt­ték el, hogy melyik az a mun­ka, amely megérdemli a MÉSZÖV Igazgatósága $ltal kitűzött díjakat. A bizottság döntése alapján első díjat nyert PÁDÁR PÁL, a hatvani földművesszövetke­zet cukrásza ízléses teasütemé­nyes táljával és ötletes, művé­szi kivitelű „tavasz ébredése” című fatörzsével. Ezt a munkát a bizottság 1000 forinttal és ok­levéllel jutalmazta. Az első díj ón kívül két má­sodik és két harmadik díj ke­rült kiosztásra. A második dí­jakat MOLNÁR SÁNDOR pa- rádi és RUCSKÓ JÁNOS apci földművesszövetkezeti cukrá­szok nyerték el, a 600—600 fo­rintos jutalommal együtt. Nagy vita alakult ki a két harmadik díj odaítélésén. A bi­zottság alapos mérlegelése alapján a két harmadik díjat KELEMEN GYULA, nagyré- dei, és ASZTALOS LÁSZLÖ, fiatal hatvani cukrászoknak ítélte oda, a harmadik díjhoz kitűzött 400—400 forint pénz­jutalommal együtt. Reméljük, hogy a jövőben még több, ehhez hasonló szín­vonalú kiállítás keretén be­lül mutatják bé földműves­szövetkezeti vendéglátó szak­embereink készítményeiket és igyekeznek munkájukkal elő­segíteni a falvak jobb ellátását. A közös kiállítások és verse­nyek szervezésén túlmenően,- már történtek kezdeményezé­sek egy-egy községben helyi kiállítások, illetve bemutatók szervezésére. V. O. Sörkert épült Sxihalmon A község lakossága kultu­rált szórakozási lehetőségei­nek megteremtésén dolgozik a földművesszövetkezet. Az ed­digi munkájuk alapján min­den segítséget megadnak ma­guk a dolgozók is, hogy a régi rendszerben működő italbol­tokban színvonalasabb legyén a kiszolgálás és kulturált mó­don lehessen munka után szó­rakozni. Ezen tervüket pedig csak úgy tudják megvalósítani, ha maguk a földművesszövet­kezeti tagok is segítik. Még a múlt évben elhatá­rozták, hogy a földművesszö­vetkezet udvarán sörkertet építenek és a nyári időszakban vasárnap és ünnepnap táncos délutánokat rendeznek. Az el­határozásukat tett követte. Megépült a sörkert. A mint­egy 12 ezer forint összeget ki­tevő beruházáshoz a falu dol­gozói részjegy-jegy zéssel és még 2500 forint értékű társa­dalmi munkával is hozzájárul­tak. Az új sörkertben terített asztalok mellett jól szórakoz­nak majd a község dolgozói. És hogy még kulturáltabb legyen a kiszolgálás, a vendégeket pincérek szolgálják ki. Mivel a községben még kisvendéglő nem működik, reméljük, e szó­rakozási hely eléri majd ezt a kezdeti célkitűzést. A fiatalok szórakozására is gondoltak az építkezés folya­mán. A kert közepén mintegy 8 négyzetméter területen tánc­helyet létesítettek. Zenés szóra­kozóhely lesz az új kerthelyiség, a zenét a földművesszövetkezet dolgozóiból alakult zenekar szolgáltatja, amely már eddig is nagy sikerrel szerepelt a rendezvényeken. Tervezik, hogy még a nyár folyamán egy szolgáltató cuk­rászdát is létesítenek, amely­ben fagylaltot és feketét szol­gálnak fel a látogatóknak. És hogy a sütemény se hiányoz­zék, azt tervezik, hogy a füzes­abonyi cukrászdából minden­féle süteményt biztosíta­nak a szórakozni vágyóknak. Reméljük, hogy ehhez hasonló kezdeményezésről még hall­hatunk, nemcsak Szihalmon, hanem a megye más községei­ben is. Sz.-éüCBS — HAZÁNK felszabadulá­sának 15. évfordulója tisztele­tére rendezett kirakatverseny során az első helyezést Mar­ton Imre hevesi földműves­szövetkezet dolgozója, a má­sodik helyezést Szoó Gyula, gyöngyösi földművesszövetke­zet, míg a harmadik helyezést Szakács Tibor, a parádi föld­művesszövetkezet dolgozója nyerte el. A nyerteseknek a szövetkezetek ig. elnökei ün­nepélyes formában adták át a MÉSZÖV pénzjutalmát és az okleveleket. MAKLÁRON megalakult az elmúlt napokban az Eger-völ- gyi vízgazdálkodási társulat. A társulat működésének célja az Eger páták vizének gazda­ságos, ésszerű felhasználása és hasznosítása, az öntözési fel­adatok összehangoltabb és gyorsabb megvalósítása. A tár­sulatnak tagjai az Eger patak mentén elterülő termelőszö­vetkezeteid (Makiár, Füzes­abony, Nagytálya, Éger. Fel­német) állami gazdaságok [(pusztaszikszói, egri tangazda­ság, kórházi célgazdaság) és legeltetési bizottság. A társu­lat alakuló közgyűlésén meg­jelentek a SZÖVOSZ, a MÉ­SZÖV és a miskolci Víz- ügyi Igazgatóság képviselői is. A vízgazdálkodási társulat érdekeltségi területe 16 113 kht mely területen belül a társu­lat tagjai mintegy 800 kh-t kívánnak öntözni az Eger pa­takból. Az alakuló közgyűlés meg­tárgyalta és elfogadta az alap­szabályt, megválasztotta az igazgatóságot és felügyelő bi­zottságot. Megtárgyalta és el­fogadta a Társulat költségve­tését és programját. A Társu­lat működésével kapcsolatban 3 éves programot dolgozott ki, melynek megvalósításában annyit kívánnak végrehajtani évenként, amennyit a társulat tagjainak ereje megenged. A társulatot államunk is komoly gazdasági segítséggel támogat­ja. A társulat igazgatóságának elnökévé Ruzsinszki Lászlót, a makiári Űj Élet Tsz elnökét választották meg. /

Next

/
Thumbnails
Contents