Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-23 / 95. szám
lífcro. április Í3., swjrtibaí NÉPÚJSÁG Kőbányászok A HOSSZÚ CSILLESORT húzó kis gőzös nap mint nap néha tízszer, tizenkétszer, vagy többször is áthalad a Fi- nomszerelvénygyárhoz vezető ütőn, néhány percre leállítva a gépkocsi-forgalmat, hogy egy merész kanyarban eltűnjék, s egy jó óra múlva újra előbukkanjon, de már megrakodva, az erdős Berva-völgy szélén. Nagyon kevesen tudják, még a Finomszerelvénygyárba járó dolgozók közül is, hogy a tavaszi lágy szellőben rügyező, magasra nőtt fák egy, már 30 éve működő mészkőbányához vezető utat takarnak, a Mátrai Ásványbánya Vállalat felnémeti bányaüzemét, ahol már hajnali négykor megkezdődik a munka, s csak az éjféli órákban alszanak ki a több ezer wattos fényszórók. Kévésén tudják, hogy az itt kibányászott követ felhasználják cukorgyártásnál, papír- gyártásnál, vegyiparban, s innen szállítja az anyagot az Ózdi kohászat, a Borsodi Vegyikombinát, a Péti Nitrogén- művek, a Csepeli Papírgyár, a cukorgyárak, a miskolci és a budapesti cementipari vállalatok. Naponta mintegy 700— 750 tonna alapanyagot szállítanak a talajjavító pór készítéséhez a felnémeti őrlőüzemük számára. Hajnalban már emberek zajától hangos a bánya. A ló- mester és a fúróbrigád tagjai azok, akik elsőnek veszik birtokukba reggelenként a bányát. Sokszor artistamutat- vónynak is beillik, amint derekukon a biztosító övvel, leereszkednek a tetőről, hogy a kijelölt robbantási helyet megközelítsék. Ahogy lábuk biztos helyet talál, máris kalapál a légíúró. Nemrégen, alig egy évtizede, még kézzel történt az előkészítés: két ember egy műszak alatt fúrt egy lyukat: most három kompresszor dolgozik a bányában, s a légfúrógép egy-két óra alatt elvégzi a munkát. Sűrűbb robbantással eredményesebb munkát tudnak végezni, megfelelően elő tudják készíteni a követ. A DETONÁCIÓK megremegtetik a földet és kő árasztja el az egész bánya területét. A repülő kő ellen csak a biztos fedezék nyújt védelmet. A kora reggeli órákban ezért nem is tartózkodik a bányában senki — a lőmeste- rekem kívül. Miután alaposan előkészítették a bányát, s a veszélyes részeket is megtisztították, csak akkor pihennek egy kicsit, hopr a nyolckor munkába álló bányászok megkezdhessék a kő kitermelését. Izmos karú, napégette, szélfújta, cserzett bőrű emberek kezében sújt a nehéz kalapács, és hatalmas kövek omlanak szét apró darabokra. Serény munkájuk nyomán egyre több a megrakott csille. A déli pihenő ideje alatt újra előjönnek a lőmesterek, hogy robbantásaikkal ismét fellazítsák a kőfalat. Alig száll el a mészkőpor — légfúróik ismét működni kezdenek, most már az esti robbantást készítve elő. Munkájuk elvégzéséhez a bátorságon kívül nagy szaktudásra van szükség, amelyet újra és újra fel kell újítaniok. A vállalat vezetősége is támogatja szakembereinek ilyen irányú törekvéseit, s lőmesteri tanfolyamot szervezett a főmérnök és a gépészeti vezető irányításával. A tanfolyamon a lőmesterek mellett dolgozó, betanított munkások is elsajátíthatják a szakmát. A ROBBANÁSOK befejeztével a bányászok újra elfoglalják helyüket, s tovább folytatódik a termelés. Az izmok újra megfeszülnek a fénylő bőr alatt, s a csillékben koppan a kő. A kar, a derék ugyancsak elfárad, míg a 3—10—12 csillét megrakja az ember. Nehéz munkájukat ma már gépek segítik, négy motoros tolató is dolgozik a bányában, s hamarosan még kettőt állítanak munkába. Néhány éve még emberi erővel jutott el az üres csille a munkahelyhez, most lovak vontatják. 1958- ban nagyösszegű beruházással Il-es szintet nyitottak, ahonnan egy 44 méteres aknán kérészül jut a kitermeli kő a kőfalba vágott 67 méteres alagútban a várakozó csillékbe. Az elmúlt évben exkavátort állítottak munkába. Vasfogaival fáradhatatlanul harapja a meddő talajt, 30 ember munkáját végzi el egy nap alatt. — A tervek szerint tovább gépesítjük a bányát — mondotta Nagy Miklós üzemvezető. Megnyitjuk a keleti részt is bányászás céljára, ennek tervezési munkálatai már folynak. Előreláthatólag 1964- ben kezdődik meg az új ré székben a termelés. A munkát itt már gépek végzik el. Exkavátor rakja a kövét a dömperekbe, osztályozás után pedig kötélpályán jut öl a felnémet: magasrakodóig. Ebben az évben 400 ezer tonna követ szál Utunk, az új bányarész beindításával pedig már 500 ezer tonna követ termelünk évente. A nagyarányú gépesítés mellett is nehéz és veszélyes munka hárul a bányászokra, de éppen itt, ahol a legnehezebb a munka, itt születnek a kitűnő eredmények. Nyolc bányász: Cseh Zoltán, Takács Sándor II., Kovács Zoltán. Fe- renczi Sándor, Szőlősi Béla, Gubancsik János. Juhász Oszkár és Juhász Alfréd az utóbbi félévben átlagosan 135 százalék felett teljesítette tervét. A vállalat a napokban megtartandó termelési értekezleten „Kiváló dolgozó”-jélvényt, s a velejáró egyhavi keresetnek megfelelő összegű pénzjutalmat nyújt át a nyolc bányásznak, kitűnő munkájuk elismeréseképpen. A NEHÉZ KALAPÁCSOK döngésétől, légfúrók, üres csillék zajától hangos bányában sűrű füstöt eresztő kis mozdony érkezik, és néhány perces tolatáé, húzatás után már indul is a harminc megrakott csilléből álló szerelvény a felnémeti magasrakodóhöz. A lejtőn kanyargó kocsisort gyorskezű vasutasok fékezik, vagy gyorsítják,s máris kibukkannak az erdős részből, hogy néhány percre leállítsák a Finomsze- relvénygyár felé és felől közlekedő motoros járműveket Püisy Elemér A Bélapátfalvi Vegyes Ktsz ügye a tanácsülés előtt Az április 20-x tanácsülés a Bélapátfalvi Vegyes Ktsz munkáját vitatta meg. önként felvetődik a kérdés: szükséges vólt-e, hogy a tanácstagok fél délelőttön át kizárólag a ktsz eddigi munkájának értékelésével és az idei feladatok megoldására tett intézkedésekkel foglalkozzanak? Az elmúlt évben átlag 40 termelő munkást foglalkoztatott a ktsz, de működésük a szomszédos községekre is kiterjedt. Az éves termelési tervet 105 százalékra teljesítették, összesen hárommillió százhatvanezer forint értékű munkát végeztek, ennek 83 százalékát a lakosság részére. De az elmúlt időben igen sok panasz merült fel a kőművesek, az asztalosok munkájára, előfordult, hogy szabálytalanul sokat számláztak és komoly bajok voltak a ktsz vezetésében, semmi érdemleges intézkedés nem történt a munka megjavítása a szakemberképzés és a műszaki fejlesztés terén. A KISZÖV január utolsó napjaiban Sólymost László megbízott vezetőt azzal a feladattal küldte Bélapátfalvára, hogy a lehető legrövidebb idő alatt teremtsen rendet, rendezzék a ktsz ügyeit és szerezzék vissza a lakosság bizalmát. A község közvéleményét élénken foglalkoztatták a ktsz- ben eddig tapasztalt hibák, hiszen nemcsak a családi házal építők, hanem a különböző szolgáltatásokon keresztül, úgyszólván mindenki kapcsolatba került velük, az idén pedig a tanács közel félmilliós munkát szándékozik rájuk bízni a községfejlesztési tervek végrehajtása során. Elmondhatjuk tehát, hogy kötelessége volt a tanácsnak a ktsz ügyét megvizsgálni és a jó gazda gondosságával megfelelő határozatokat kellett hoznia a lakosság, a tanács saját „háztartása” és a ktsz további munkájának érdekében. Solymosi László, a ktsz megbízott új vezetője a tanácsülés előtt részletesen beszámolt a Egyébként az a véleményem.». ... hogy rendkívül helyes az a dolog, ami most az írókkal van. Általában annyi helyes dolog ván az írókkal, hogy szinte lényegtelen apróságnak tűnne az a helyes dolog, ami most az írókkal van, ha újságjaink, folyóirataink, a rádió és holnap a szputnyik V. nem hangsúlyozná szüntelen, hogy ez a rendkívül helyes dolog sem nem lényegtélen, sem nem apróság. Bizony! Mért miről is van szól Nem képesebbről kedves olvasó, te gyanútlan naív emberkéje az emberi hadnak és nem is többről, minthogy ... igen... igén, kitaláltad: az írók ki-, járnak az életbe! Üzembe is,: szövetkezetbe is, a városi tö-; megek közé, meg a falusi tö-1 megék közé is. A presszón ] kívül is! Csodálatos és megkapó ez a : dolog, igazán alkalmas arra,', hogy az újságok szenzációi1, legyének, hogy újra és nap] mint nap elmondjuk, leírjuk/ az írók kijárnák a tömegek, közé. ...Egyébként az a vélemé-j nyém, hogy ez valóban egy helyes dolog. Állítólag ezzel; a: véleménnyel egyetért Pan-; te, Móliére, Tolsztoj, Móricz; és még néhányan. A.kik írók! (egri) hibák okairól és a munka megjavítása érdekében tett legújabb intézkedéseikről. Az asztalosműhely csatornázása útján biztosították, hogy megközelítően légszáraz helyen dolgozhassanak az emberek. Mert eddig befolyt az esővíz, a padló alatt csörgedezett« talajvíz, állandó párás nedvesség v jlt az asztalosműhelyben. Hiába csinálták meg a legjobban az ajtót, ablakot, a nedves fa megvetemedett, hamarosan ujjnyi repedések keletkeztek azokon. A kőműves szakmunkásokat átcsoportosították, egy-egy gyakorlott szakember irányítása alatt dolgoznak, gondoskodnak folyamatos szakmái oktatásukról. A társadalmi tulajdon fokozottabb védelme, a jobb munkaszervezés biztosítása érdekében központi raktárt rendeztek be, fejlesztik a villany- szerelő részleget, fokozottabb ellenőrzést és szakirányítást biztosítanak minden munkahelyen. Mindezekkel az Intézkedésekkel bizonyítani akarja a vezetőség, hogy a ktsz a lakosságért van, elsősorban a helyi igények kielégítése érdekében dolgozik. Az idén hárommillió 40Ó ezer forintos termelési tervet kaptak, eddig 7 lakás építésére kötöttek szerződést, a Március 15. Tsz-nek istállót és juhhodályt kell építénl, Szilvásváradon és Nagyvisnyón az iskolát kéll tatarozni. Kevés a szakember, különösen kőművesekből van hiány. A ktsz jelenleg csak kisiparosé kát vehet fel. Jelentkező len' de a cementgyárban, vagy más vállalatnál dolgoznak. Mi úgy gondoljuk, hogy, 9 fővel az építőrészleg nem fogja győzni as idei munkát. Jó lenne, há a tanács a cementgyárral és a ktsz-szel közösen megtárgyalná, hogy a jelentkező kőművesek jelenleg a szakmájukban dolgoznak-e és nem tudnák-e mostani munkahelyükön nélkülözni őket? Régebben húzódik a ktsz gyalugép hitelkérelme és a bérfűrész-iparengedély kiadása, ezért a tanáé* segítségét kérlek. A mikófalvi tanács mindenben segít, hogy jobban dolgozhas- sék a ktsz — hiszen nekik is sok munkát végeznek de Balatonban és Szilvásváradon még mindig nem tudták megoldani a helyiségproblémákat. A bélapátfalvi tanácsülés tudomásul vette a Vegyes Ktsz mostani vezetőségének intézkedéséit, kifejezésre juttatta, hogy bízik a munka megjavításában. Most már a szövetkezet dolgozóin a sor! A tanács segítse az új kezdeményezéséket és főleg éber szemmel* ellenőrizze a ktsz munkáját, mert ez közérdek. F. L. Shakespeare szülővárosában Lánc JLfás volt a tervem. Nem is gondoltam 1 1 arra, hogy megváltoztassam. A virágok azonban, amelyeket színes pamutszálakból készítgettele volna a gyermekkezek, mégsem nyíltak ki azon a kézimunka órán. A két téglahalom volt az oka, amelyek ott magasodtak az udvaron, a kertbe vezető iépcső- feljárat aljában. Az egyik már megindult, de lassan fogyott, pedig a téglák kézből kézbe repültek, hogy fent, a régi városfal közelében heggyé emelkedjenek, amelyből majd üvegházat építtet az iskolánk. Dolgozott a sok kéz, az udvaron pedig zsibongott a tízperc. Olyan szép volt látni egymás mellett a kettőt az aranyló tavaszi napfényben. S megváltozott a tervem: a kézimunka órán ml is segítünk az iskolánknak. Milyen örömmel fogadták a hírt kis tanítványaim!... Láncba álltak a gimnazisták ritka sora mellett, s mivel többen voltak, egy részük kitöltötte azt is, hogy ne dobálva repüljön a tégla. Hogy dolgozott az a gyermek.sereg!... Az arcuk kipirult, u jókedvük nevetett, ahogy a munka új ízét kóstolgatták. Játék volt ez nekik, amelyben mégis felismerték, hogy mit jelent a sok kéz, ha összefog. Játék, amely megmutatta, hogy csak akkor érték a munka, ha jól végezzük. Érzéseket hozott bennük felszínre, amelyek az egymás felé való türelem, megértés, figyelmesség magvát hintették el a szivükben. Kezük piros lett a téglaportól, arcukon csillogott a munka gyöngye, de ők nem törődtek ezzel, nevettek, tréfálkoztak, apró semmiségeket csacsogtak hol a téglának, hol pedig egymásnak. Mindenki beszélt, mindenki mást mondott, választ nem vártak rá, olyanok voltak, mint a csobogó patak. Nem is volt megállás, s mint futószalagon, haladtak a téglák fölfelé. Mintha varázslat történt volna, űj szint mutatott minden gyermek. A halkan beszélőknek megnőtt a hangja, a félénkek merészek lettek, a lassúak kézében meggyorsult a munka, sókéban még is forrósodott.. Azt hittem eddig, hogy jól Ismerem őket, s lám, mennyi színnel lettem gazdagabb... IMemecsek LJ ányszor elolvastam már a róla szóló lL szép ifjúsági regényt, hányszor tanítottam olvasási órán a megható szemelvényt haláláról. Arra soha nem gondoltam, hógy a Pál utca egykori vidám közlegénye még ma is él. Az elmúlt hetekben a Nők Lapja egyik riportjából tudtam meg, hogy az idén már csak egyedül jelent meg a gr und beliek közül Molnár Ferenc halálának nyolcadik évfordulóján a József körúti 83-as számú ház emléktáblája előtt rendezett emlékünnepségen. Ma már 70 éves. Igazi neve: Józsika Ferenc. Zeneszerző, A népdaloknak hitt „Hideg szél fúj, édesanyám ... ”, a „Sárga a csikó, sárga a nyereg rajta...” is az ő alkotásai. Ebből a riportból tudtam meg, hogy a gittet rágcsáló egyletről, a palánkkal körülvett mezőről, az Ács Ferikről, a Bokákról, a hősi harcokról a grundért, a gyermek Józsika Feri mesélgetett az akkor már újságíró barátjának, Molnár Ferencnek, s ezzel őt az örökszép ifjúsági regény: a „Pál utcai fiuk” megírására ihlette. A regénynek főszereplője lett, s mint Nemecsek, bevonult a gyermekszívekbe, hogy ott örökké éljen. Eszményképpé magasztosult, aki a grundbati a hazát látta, azt védte, s inkább meghalt érte, de nem lett árulója. Hőssé magasztosult, aid a palánkkal bekerített zöld mezőben életét, levegőt, szabadsagot, játszóteret, gyermekálmokat, szépséget látott, és még lázálmában is csak a grundról beszélt. Pedig elnyomott volt, a 'tisztek között egyedüli közlegény, akinek még a nevét is csupa kisbetűvel írták be a Gitt-egylet jegyzőkönyvébe. Mégis győzött, mert igaz volt, hős volt, aki előtt még az ellenség is zászlóval tisztelgett. Meg kellett] halnia a regényben, hógy hősi példája örökké] éljen a gyermekszívekben. Nézem a felvételt, amely a József körúti; emlékünnepség egyik jelenetéről készült. Az; emléktábla alatt úttörők állnak díszőrség-1 ben, mellettük a 70 éves Józsika Ferenc, a\ Pál utcai fiúk egykori Nemecsekje. Az élő eljött, hogy emlékezzék, az ifjúság pedig, hogy ígérjen: Olyan akár lenni, mint Molnár Ferenc regényének igaz, hős NemééSékje... HÓRVÖLGY! ISTVÁN WILLIAM SHAKESPEARE a világhírű angol. drámaíró Stratford-On Avonban született, 1564. április 23-án és ott is halt meg 1616-ban. Stratford városnak mintegy 12 000 lakosa van. Az idegenek azonnal észrevehetik, hogy a városban minden Shakespeare emléke körül mozog. Csaknem minden háznak megvan a maga különleges emléke. Az üzletek tele vannak emléktárgyakkal, a szállodák és a ven- ! déglők gyakran hivatkoznak a nagy drámaíróval kapcsolatos ; valamilyen történetre. I Természetesen minden láto- j gató kiváncsi a városka neve- j zetességeire. Kezdjük meg ta- ; Ián mi is sétánkat és először látogassuk meg a régi házat, ahol a hagyomány szerint a költő született. A kétemeletes építmény két külön ház volt. Egyikben élt a 16. század közepén a fiatal kesztyűkészítő, John Shakespeare, és ott született első fia, William is. A mellette levő házban volt a műhely. A házban, abban a szobában, ahol a költő először látta meg a napvilágot, van egy emlékkönyv, amelyben sok ezer beírást találunk, a világ minden részéről. Ha figyelmesen megnézzük a sok ezer ismeretlen nevet, találunk közöttük jó néhány olyat is, akik már világhírnévre tettek szert, mint Walter Scott, Dickens, Thacke- rey és mások. A valamikori műhely ma múzeum és könyvtár. Ott találjuk a költő kéziratait, könyveit, képeit, sőt megőrizték azt a padot is, amelyben Shakespeare ült az iskolában. Az amerikai Irving Washington, aki a műit században látogatta meg Stratfordot, jegyzetkönyvében elmesél egy-két apróságot. Ei'dekesség, hogy megmaradt a puska, amelyet a költő használt orvvadászatain, a pipája, valamint az a kard, amivel Hamlet szerepében játszott. Legérdekesebb emlék talán a költő dolgozószéke. A régi szokás szerint minden látogatónak ki kell próbálnia a széket, ezért az gyakran javításra szorul. 1847-BEN SIKERÜLT egy bizottságot összehozni, amelynek tagjai pénzt gyűjtöttek és megvásárolták a házat, A gondos javítás után a ház ma is eredetinek látszik és a s2ép kert azokkal y. fákkal és virágokkal van tele ültetve, amelyeket a költő kedvelt. Nem messzire a háztól van a városhasa, ahol latható Shakespeare szobra és képe. A mellette levő házat a költő Í597-beti vásárolta meg. Itt is halt meg 19 év múlva. Az utca másik részén van egy 13-ik századbeli kápolna* amelynek négyszögletű tornyából sokszor tekintett szét a nagy mester. Hasonló korú a szomszédos ház is. A második emeletén még ma is iskola van, ugyanabban a szobában, ahol Shakespeare az első leckéit kapta. Az Avon folyó mellett áll a Szent Háromság templom, ahol Shakespeare-t eltemették. A templom nagyon szép, tálán túl előkelő is ilyen kicsi városhoz. A nagy drámaíró a főoltár előtt nyugszik. A sír fölött van Shakespeare mellszobra* egyik kezében toll, a másikban papír, mellette van feleségének és leányának sírja. Rövid séta után, túl a templomon, elérjük a folyó mellett a hatalmas Emlék-Építményt. 1877-ben építették ezt a gyönyörű színházat, a nagy drámaíró emlékének. Tizenhét év múlva az épület csaknem teljesen egy nagy tűzvész martalékává vált, helyén 1932-ben egy űj, modern színházat építettek, 1500 kényelmes ülő* hellyel. Minden évben kél színházi szezon van a városban. Az első április 23-án kezdődik, Shakespeare születése napján. A nyári szezon július közepétől szeptemberig tart/ A legkitűnőbb színészek szerepelnek és a közönség természetesen nemzetközi. A színház melletti könyvtárban találjuk Shakespeare műveit, csaknem minden nyelven. Ez az impozáns palota nagy részben az emberek ajándékából készült, akik a világ minden részéből lerótták hálájukat a nagy költő emlékének. A könyvtárat körülvevő kertben van a költő hatalmas bronzszobra. HA A LÁTOGATÓNAK több ideje van, nagyon szép kirándulást tehet a városka bájos környékén. Itt van a nagy erdő, amelyben a költő valamikor vadászott és itt mindenki tudja, hogy az akkori földbirtokos emiatt őt bíróság elé állította. A vád miatt költözött el Shakespeare a fővárosba. A város elveszítette a kéz- műiparos fiát, — a világ pedig nyert egy halhatatlan költőt, Esiperanfőbó! fordította-^ ZAKAK JANOS \
