Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-09 / 58. szám

4 NÉPÚJSÁG I960, március 9., szerd» Baráti találkozó Néhány héttel ezelőtt (kettő vagy három) lázasan készültek a farsangra az egri lányok a Szilágyi gimnáziumban. A mű­sor jónak ígérkezett, nemso­kára nagyszerű sikerük is akadt, úgyannyira, hogy az egri mamák—papák, ismerő­sök három ízben kacagták vé­gig a háromórás üdeséget. A lányok között sokan tanulnak a faluról, ezért megszületett az elhatározás: szerződést kellene kötni valamelyik községgel, ahol ismerkedésképpen „sze­repelni kéne” és ahol a dolgo­zók örömmel fogadnák a ba- rátkozás eme formáját. A gondolatot hamarosan tett kö­vette és létrejött a végérvé­nyes megállapodás, amely sze­rint március első napjaiban le­megy a lelkes gárda — Pélyre. Pély, a megye déli csücské­ben (a lányok szívében jó­idéig a világ közepe) szeretet­tel várta a fiatalokat. Erre számítottak is, mióta nagyot fordult a világ kereke a he­vesi falvakban. A falu kultúr- háza előtt a községi tanács, meg a négy termelőszövetke­zet nevében Barta Gábor ta­nácselnök fogadta a vendége­ket, meg Fodor Pál, a kultúr- ház igazgatója, iskolaigazgató, akinek fáradhatatlan szervező- készségéről a vendégek hamar meggyőződhettek. A délutáni nap is tavasziasan nevetett, a pélyi kíváncsiak kiskabátban jártak-keltek a farmotoros kö­rül és nézték a vendégeket, akiket ezután az egyik megle­petés a másik után ért: az Aranykalász, a Dózsa, a Béke, meg a Petőfi termelőszövetke­zet asszonyai—lányai gazda­gon megvendégelték a szeré­nyen hatvan főre tehető társa­ságot. A vendéglátásnál őszin­te szavak hangzottak el a köz­ségi tanács, a termelőszövet­kezetek részéről (Lajkó Lajos, Kovács Lukács, Kalmár János és Vass János tsz-elnökök ki­tűnő házigazdának bizonyul­tak), majd a vendégek nevé­ben dr. Ladó Erzsébet tanárnő köszöntötte a pélyieket. örö­mét fejezte ki, hogy a lányok bemutathatják tudásukat a község lakói előtt, bebizonyít­hatják, hogy a faluról közép­iskolába járó fiatalok nem hiába kerülnek a városi kör­nyezetbe. Az előadásig még akadt idő a beszélgetésre. A férfiak az asztal mellett sörözgettek, meghányták-vetették egymás és a világ dolgait. A tsz- elnökök, a tanácselnök, a párt­titkár szót értett Üjvári Ottó­val és dr. Szebeni Lajossal, a gimnázium igazgatójával, il­letve helyettes igazgatójával, a vitába és beszélgetésbe bekap­csolódott Dienes Tibor, művé­szeti előadó, a Megyei Tanács művelődési osztályának a dol­gozója is, aki szorgalmazta, segítette ennek a találkozás­nak a létrejöttét. Az újságíró az asszonyok mellé ült, abból a meggondo­lásból kiindulva, hogy az asz- szonyok hamarabb vallanak magukról és új életükről, mint a férfiak. A kitűnő háziasszo­nyok — Kalmár Jánosné, Kal­már Istvánná, Lajkó Lajosné, a nagy tortamester Kalmár Jánosné, Rab Jánosné, Rab Kálmánná, Túró Ferencné, ő főzte a kiváló birkapörköltet, Szécsi Ignácné és Kovács Al- bertné — nemcsak az ennivaló­val lepték meg a riporteri ér­deklődőt hanem azzal is. mi­lyen komolyan és felelősséggel beszéltek a falu. a termelő­szövetkezet dolgairól. Elmon­dották hogy az Aranykalász már tízéves, az idén megdup­lázta a tagságát, jelenleg 404 tagja van. A Dózsában 56 csa­lád lépett a közös gazdálkodás útjára, a Békében 117 család fér meg együtt, a Petőfiben meg 140 család. A négy ter­melőszövetkezet 7000 holdon gazdálkodik, egyre fejlődő mű­velési technikával. Az asszonyok elmondják, hogy Pély községet annak ide­jén még a szólásmondás is úgy jellemezte, hogy ide csak éhen halni jöhetett a vándor, olyan szegény volt. Ma gyer­mekeiket a városi iskolákba tudják küldeni és az egyik szülő rögtön elmesélte, hogy a fia az osztály legjobb tanuló­jával tart barátságot az egri Dobóban. A legjobb tanuló egy kitűnő tanár kitűnően ta­nuló fia, de az ő szívé-virága szeretné ezt a legjobbat is megelőzni. Csak úgy megemlítik — ha nem látnánk —, hogy a község főterén, vagy inkább főutcáján kutat fúrnak. A fúrógépek éj­jel-nappal dolgoznak, hogy jó vizet keressenek a község dol­gozóinak. Ezzel az új, modem kúttal a pélyiek régi vágya teljesül. Az „emberek” is Csatlakoz­nak a beszélgetéshez és el­mondják. hogy a fiatalok Pély- ről elmentek az iparba, de még nem nagyon kívánkoznak vissza. Remélik azért, hogy a tsz-ek tervezett nagyarányú gépesítése majd csak hazacsal­ja őket is a városokból. Mert innen Pestre, Gyöngyösre, Egerbe — és a jó ég tudja ho­vá — elmentek a fiatalok az utóbbi esztendőkben. A farsangi tarka-barkára — a kezdési félhat előtt már egy órával — gyülekezett a község apraja-nagyja a kultúrház pénztáránál. Lett is telt ház és kitűnő hangulat. Derekasan újráztatták a lányok művészi tárcszámait, de bőven jutott elismerés az énekszámoknak és sok kacagás a tréfás jelene­teknek. A pélyi csütörtök délután — valószínűleg — felejthetetlen marad a lányoknak is, a pélyi- eknek is. Mindkét oldalon egy szívvel dobogott a barátság és a szeretet, s ha a krónikás csupán szürke szavakkal tudott erről megemlékezni, az talán csak azért van, mert ez a sze­retet és barátság mindennapi és egyre mindennapibbá válik életünkben. Farkas András Mi a büntetéssel nevelni akarjuk az eltévelyedőket... így látja egy népi ülnök Gyerekszáj A nyolcéves Pistike influen­zás megbetegedés miatt otthon maradt az iskolából. Első, má­sodik nap magas láza volt, de harmadnap reggel már mintha könnyebben érezte volna ma­gát. Arcocskáján nem égtek a lázrózsák, nem volt rnár szá­raz. cserepes az ajka sem. Reg­geli előtt egyszer váratlanul így szólt anyukájához: — Anyu! Add ide a lázmérőt, mert úgy érzem, aggasztóan csökken a lázam ... És miközben anyuka moso­lyogva dugta fiacskája hóna alá a lázmérőt. Pistike már arra gondolt, hogy hátha legalább 37,1-et mutat a mérő, legalább egy nap: sulii nélkül. Mert a betegségben is van va­lami jó! (sz... y) — VISONTÄN 35 ezer fo­rintos beruházással új autó­buszváróterem épült. Az új létesítménnyel a községből utazók kényelméhez járultak hozzá, nem kell esőben, hi­degben álldcgálniok, míg megérkezik a busz. — A SANZONTÓL a tánc­dalig című műsor, melyet az Országos Rendező Iroda már­cius 12-én este nyolc órai kez­dettel az egri Szakszervezeti Művelődési Otthonban rende­zett volna meg, technikai aka­dályok miatt elmarad. A már megvásárolt jegyeket a műve­lődési otthon irodájában (Szak- szervezeti Székház 1. emelet 9. szoba) visszaváltják. — HAT ÜJ GÉPET kapott a Hajtóműgyár egri üzeme. Az új gépek üzembehelyezé­sével jelentősen növelni tud­ják a termelékenységet. — AZ EGRI Megyei Művelő­dési Házban vasárnap, március 13-án délelőtt fél tizenegy órai kezdettel mesedélelőttöt ren­deznek a gyermekek részére. Az előadás után diafilmet is vetítenek. — 192 EZER forintot biz­tosított az egri Női- és Férfi- szabó Ktsz az elmúlt évi nyereségből a szövetkezet tartalékalapjának növelésére. Ezenkívül 38 ezer forintot tartalékolt különleges alap­jainak növelésére, amelyből az 1960. évben is segélyben kívánja részesíteni az arra rászoruló dolgozóit, valamint biztosítani kívánja a jutal­mazásokra fordított összege­ket. — TIZEDIK „tájelőadását” tartja vasárnap, március 13-án az egri Szakszervezeti Művelő­dési Otthon színjátszó csoport­ja. amely már sok sikert ara­tott Dario Niccodemi Tacskó című színművével. Az együttes ezúttal a recski Bányász Mű­velődési Otthonba látogat él, ahol már nagy érdeklődéssel várják a vígjáték előadását. — AZ EGRI JÄRÄSI Ta­nács márciusban tanácsülé­sen tárgyalja az 1960. évi költségvetést. A napirenden belül tárgyalják a járás köz­ponti és a községek költség- vetését. — KARÁCSOND községben tegnap tartották meg a nem­zetközi nőnap ötvenedik évfor­dulójára rendezett emlékün­nepséget. Ez alkalomból a községi művelődési otthonban Csomós Miklós, a községi ta­nács VB-elnöke tartott ünnepi megemlékezést, majd az elő­adás után a színjátszó csoport műsorral, tánccal, énekszámok­kal köszöntötte a község lá­nyait. asszonyait. — NAGT AZ érdeklődés a hatvani járási könyvtárban a diafilm-kölcsönzés iránt. Egy-egy kölcsönzés alkalmá­val, általában kétszázötven- hárcmszáz tekercs filmet visznek ki a kölcsönzők. Egerben este 7 órakor: LUXEMBURG GRÓFJA (Bianco-bérlet* A bíróság bevonul a tárgyaló­terembe. Az elnök és a népi ülnökök elfoglalják helyüket az emelvényen. Megkezdő­dik a tárgyalás. Kérdések hangzanak el gyors egymás­utánban, s a felelet hol lassú, megfontolt, hol kapko- dóan ideges. A bíróság előtt ennek alapján alakul ki az el­követett bűntett, s a bűnös jelleme, élete. Aztán a tanú­kihallgatásokra kerül sor s az ügy egyre tisztábbá, világo­sabbá válik. így látja, tapasz­talja ezt már tíz esztendeje Gutmann Sámuel, az egri Me­gyei Bíróság egyik népi ülnö­ke. Tíz esztendő hosszú idő egy ember életében. Sok eseményt, tapasztalást hoz, s különösen sokat a bíróságokon, ahol ahány ember áll az ítélőszék előtt, annyi tragédiával, bűnnel ismerkedhetnek meg az ülnö­kök. Ezekről, erről a munká­ról beszél most az idős, nyug­díjas ülnök, felhevülten, s sok élmény adta izgalommal. — így van ez — mondja. — Ülünk a tárgyalást vezető el­nök mellett, segítjük munká­ját, s közben megismerkedünk egy-egy ember életével, sorsá­val, elkövetett bűnével, van akit még a múlt rendszer sa­nyargatása, az egykori kisem­mi zettség tett most bűnözővé, más gyerekkorának kivetett- ségét okolhatja ítélethirdetés után. Volt olyan eset is, hogy így sóhajtottunk fel: ha ez az ember, aki most itt áll a bí­róság előtt, tudását, eszét a társadalom szolgálatába állí­totta volna, milyen sokat se­gíthetne nagy munkánkban. Mert vallomásának minden EGRI VÖRÖS CSILLAG Két fiú, egy kislány EGRI BRÖDY Fantasztikus utazás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Egy kislány keresi az édesapját GYÖNGYÖSI PUSKIN A béke első napja szava kiváló képességeit iga­zolta, csak tehetségét kizáró­lag a maga hasznának növelé­sére fordította a társadalmi tulajdon körmönfont megkáro­sításával. — Bűnösök mindannyian, akik felett ítéletet mondunk a tárgyalásokon — de emberek —, hangsúlyozza ezt a szót az ülnök. — S mi, bármit vétet­tek is, egy pillanatra sem fe­lejtjük ezt. ítélkezünk felet­tük. de alaposan megnézzük az okokat, miért kerültek a vádlottak padjára. Mi vitte a bűn útjára ezt a férfit, kérde­zem magamtól nem egyszer — milyen körülmények között ju­tott ide? S igyekszem bekap­csolódni tárgyalás, ... kérdezés közben az ő gondolatvilágába — megérteni. Szeretem az em­bereket, még tíz évi ülnökös- ködés után is, sőt talán éppen ennek alapján még jobban, mint addig, mert annyi sok tapasztalást adtak életekről, sorsokról. Sokszor szeretnék segíteni nekik, hogy változza­nak meg, térjenek vissza a he­lyes útra. A tanácsvezető bíró szokásos figyelmeztetése után jó lenne néha szinte széttagol­va megértetni: hallja ember! csak a színtiszta igazat mond­ja, csak a legridegebb ténye­ket közölje — ne féljen a tör- vénytől, nem azért van az, hogy porig sújtsa, hanem, hogy emberré, igaz emberré nevel- je. — S valóban így van. Más a mi törvényünk, mint a régi. Nem az ember ellen, hanem az emberért, a bűn ellen alkották és alkalmazzák minden eset­ben. Néha fáj is amikor az ítélethirdetésnél a vádlott meg­HATVANI KOSSUTH Kezedben az élet HEVES Félkegyelmű FÜZESABONY Emberi sors PETERVASARA Nincs előadás tört arcát nézem: miért kell ennek az embernek szenved­nie? De elmúlik a szorító gon­dolat, ha ismét a bűn jut eszembe. Annak elkövetését büntetni kell. Szigorúan, a célért, de mindig igazságosan. — Azt hiszem, ahogy vissza­emlékezem tíz esztendő járás- bírósági és megyei ítéleteire, amelyek meghozásában magam is részt vettem — gondolkodik el egy kicsit Gutmann elvtárs —.egyetlen esetben sem hallgat­tattuk el magunkban az igaz­ság szavát, amikor az ítéletet meghoztuk. Nem is lenne ez könnyű. Hiszen egy-egy na­gyobb per befejezése előtt már napokkal azon töprengünk — tapasztalatom szerint mind­egyikünk —, mi lenne a min­dent figyelembe vevő, s mégis legméltánycsabb ítélet. Ami­kor pedig felállunk. s kihirdet­jük a törvényes szót, valami feszültséget érzünk. Újra Kez­dődik bennünk a viaskodás: nem volt-e túlságosan nagy, vagy kevés a büntetés. De a józan, mérlegelő ész végül is azt mondja: nem, ezért a tettért ezt a büntetést kell el­viselni. — Én, magam meg különö­sen sokat gondolKodom min­den eseten, mert 1921-ben érez­tem mi az, vádlottak padján ülni. Két esztendei börtönre ítéltek pártmunkásságomért s ezt letöltöttem. Tudom tehát, mit jelent akár egyetlen napi börtönbüntetés is. S józansá­gom — eddig úgy érzem — egyszer sem hagyott el. Bi­zonyságom is van. Egy férfi, akit annak idején két eszten­dei börtönre ítéltünk, s akivel nemrégen találkoztam. Meghí­vott egy pohár borra, hogy el­mondhassa: érzi, nem volt igazságtalan az egykori ítélet. Ezt olyan örömmel említi Gutmann elvtárs, hogy tanú­ságként hat korábbi szavára: mi nem összetörni, hanem valóban nevelni akarjuk a büntetéssel is az eltévelyedö- ket::. Weidinger László Mo%ik műsora: I960. MÁRCIUS 9., SZERDA i Névnap: FRANCISKA A Nap kél: 6 óra 11 perckor, ! nyugszik: 17 óra 41 perckor. 2600 évvel ezelőtt élt HOMÉROSZ i görög költő, a világirodalom első i epikusa. Alaki a és műnké ssága a mondák ködébe vész. Hét görög város vallia szülöttjének. A ha- j gyomány őt tartja az Iliász és , Odisszea című hősköltemények szerzőjének. Vele kezdődik a gö­rög irodalom és hatása az európai ( irodalom szempontjából is óriási . volt. Nálunk Zrínyi. Vörösmarty, ' Petőfi és Arany költészetére ha­tott. ! 1955-ben lépett életbe az SZKP i és a Szovjetunió minisztertanácsá- 1 nak határozata a mezőgazdasági tervezés módosításáról. A szovjet film ünnepe képrejtvény •pályázata Melyik filmből való? Lapunk február 28-től, tíz napon keresztül egy-egy jelenetet kö­zöl szovjet filmekből. Minden kép mellett egy kérdés van. amelyre válaszolni kell. A képekkel egyidejűleg, közöljük az azonos számú megfejtési szelvényt is. Erre a szelvényre kell beírni a film pontos címét, amelyből a jelenet való. a kérdésre adandó választ és a pá­lyázó nevét, lakcímével együtt. A pályázaton mindenki részt vehet. A pályázónak össze kell gyűjtenie 1-től 10-ig a lapból kivágott megfejtési szelvényeket, és azokat kitöltve, név és lakcím oeirásával együtt kell elküldeni a Heves megyei Moziüzemi Vállalathoz (Eger. Sándor Imre u. 2.1 Az a pályázó, aki hiányosan küldi be a szelvényeket, illetve a megfej­téseket. díjazásban nem részesümet. Csak a tápból kivágott szelvény érvényes! Az 1-től 10. sor­számig összegyűjtött szelvények egyszerre küldendők be! A helyes megfejtők között az alábbi nyereményeket sorsoljuk kli NYEREMÉNYEK : l. díj: 50 darab ingyenes mozijegy. n. díj: 40 darab Ingyenes mozijegy. m. dij: 30 darab Ingyenes mozijegy. IV. dij: 20 darab ingyenes mozijegy. V—X. díj: 10—10 darab ingyenes mozijegy. A mozijegy-szelvények beválthatók 1900. XI. hó 30-ig, a nyertes által megjelölt filmszínházban bármelyik filmhez. A szelvények beküldési határideje: 1960. március 20. Az értéke­lés 1960. április 15-én lesz. 9. Ki alakítja a filmben Nádját, a főszereplőt? 9. szelvény A SZOVJET FILM ÜNNEPE KÉPREJTVÉNY PALYAZATA A film címe: Felelet a kérdésre: A beküldő neve és pontos cime; Júniusra tervezi a Heves megyei jogásznapokat a Magyar Jogász Szövetség egri csoportja A Magyar Jogász Szövetség helyi csoportja elhatározta, hogy a Heves megyei jogász- ság összefogására, a jogászi munka elmélyítésére, a megye jogásztársadalmának összefo­gására ebben az évben Heves megyei jogásznapokat rendez. A Magyar Jogász Szövetség helyi csoportjának elnöksége ezért szűkebbkörű előkészítő értekezletet tartott, ahol a jú­niusra tervezett jogásznapok távlati programját állították össze. A kétnapos találkozó a jú­nius hónap valamelyik szom­bat—vasárnapján zajlik majd le Egerben. A megyéből mind­egy 150 jogász részvételére számítanak, de az Országos Jogász Szövetségből is jelen­tős létszámmal — az előadó­kon kívül — kívánnak részt venni a nagyszabásúnak ter­vezett jogászapokon. Már most megállapítható, hogy az ország minden ítészéből érdeklődnek a találkozó iránt, mert az ügy­védi kamarák is régóta sürge­tik hasonló összejövetelek ren­dezését. A rendezőség mintegy ötszáz részvevőre számít. — A jogásznapok tudomá­nyos programja a mezőgazda­sági és termelőszövetkezeti jog problémakörét fogja át. Előre­láthatólag két előadást tarta­nak a jogásznapokra érkező szaktekintélyek és Korreferen­sek szólnak majd hozzá az ak­tuális problémákhoz. — Az első egri jogásznapot a Park Szállóban rendezendő, jogászbál teszi színessé. Ez a bál nemcsak reprezentatív megnyilvánulása lesz a megye jogászságának, hanem azt a célt is szolgálja, hogy a kü­lönböző munkaterületeken dolgozó jogászok megismerjék egymást és közelebb kerülje­nek egymáshoz. A találkozó második napján a kiesfekvésű felsőtárkányi tóhoz kirándul­nak a házigazdák kalauzolása mellett a vendégeK, ahol nagy­szabású turisztikai program várja majd a jogásznapok részvevőit.

Next

/
Thumbnails
Contents