Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-09 / 58. szám

!9öO. március 9., szerda NÉPÜJSÁG 3 Végzett növendékek hangversenye az egri zeneiskolában AZ EGRI VAR tövében, az|Bartók Béla Zeneművészeti öreg Panakoszta-házbarí, hol a zeneiskola kapott otthont, kedd este forró siker hullámai árad­tak szét. Szokatlan hangver­seny szánhelye volt a Bartók* előadóterem, 1959-ben rendez­ték meg először a zeneiskola évekkel ezelőtt végzett növen­dékeinek hangversenyét. Az a Cél vezette az iskola pedagó­gusait. hogy láthassák az isko­la falai közül kikerült növen­dékek féjlődését. de ugyanak­kor a magasabb zenei képzés­ben részesülő fiatalok se ve­szítsék el kapcsolatukat volt zeneiskolájukkal. Ezt az or­szágban egyedülálló kezdemé­nyezést hagyományossá kíván­va fejleszteni, az egri zeneis­kola az idén is megrendezte a hangversenyt, de annak esz­mei tartalmát kifejlesztette. Kilenc volt egri zeneiskolás sorakozott fel a dobogón, akik most a miskolci és budapesti zeneművészeti szakiskolákon és a Zeneművészeti Főiskolán tanulnak: Jakab Beatrix,Lévay Zsolt, Spdnyi Judit, Kovács Eszter, Holló Mária, Tary Vil­ma és László, Hortobágyi Má­ria Jáky Erzsébet és Delley József. Chopin, Beethoven, Ko­dály, Mascagni és Liszt meló­diái csendültek fel a tehetséges fiatalok művészete nyomán. A siker sov “setben egészen fre­netikus mint például Del­ley Józsei. Spányi Judit, Tary László, Hortobágyi Mária és Holló Mária számai után. ELŐADÁS UTÁN a hullám­zó tömegben sikerült néhány „művésznövendéket1’ tollhegy­re kapni. Kovács Eszter, a miskolci Szakiskola énekszakos növen­déke. Boldog örömmel mond­ja el, hogy a hangversenyre bejött Tiszanánáról édesanyja, de ott volt gimnazista öccse is. Az egri Dobó Gimnáziumból került a miskolci konzervató­riumba, hol az egri zeneiskolá­nak kilenc növendéke is tanul. — Jólesik tudni — mondot­ta —, hogy az egri zeneiskola, hol első zenei oktatásunkat kaptuk, szívén viseli fejlődé­sünket. Éh a magam részéről kötelességemnek érzem, hogy beszámoljak évente elért fejlő­désemről, hogy mindenki lát* hassa, milyen eredményt értem el, annál is inkább, mivel ál­lami ösztöndíjas vagyok. Elmondja, hogy egyetlen vá­gya: a Zeneakadémiára jutni és egy tanulmányutat tenni Moszkvába. Az elért őszinte siker nyomán hisszük, hogy teljesül is vágya a tisZanánai kislánynak, akiről sokatmon- dóan azt mondják a zenepeda­gógusok: „sokat fogunk még róla hallani”. Finomművű szemüveg csil­log a szefnén a fiatal egri Del­ley Józsefnek. Ö már egri gim­náziumi tanulmányai alatt ma­gasabb fokú oktatásban is ré­szesült a zeneiskolában, úgy­hogy a budapesti konzervató­riumban elengedtek neki há­rom évet és mindjárt a ÍV. osztályba vették fel. Ma a Ze­neművészeti Főiskola III. éves zongoraszakos növendéke. Egyedül ő van e főiskolán Egerből! örül az egri kezde­ményezésnek, mert mint mond­ja: így marad az aktív, szaros Védekezzünk a gabonafutrinka ellen A Heves megyei Növényvédő Állomás felhívással fordul a termelőkhöz, hogy fokozott fi­gyelemmel vizsgálják felül ga­bona vetésterületüket a gabo­nafutrinka jelenlétének meg­állapítására. Különösen azo­kon a területeken kell gondos figyelemmel eljárni, amelye­ken az elmúlt évben is gabo­figyelések szerint, gabonafut­rinka kártételre elsősorban a hatvani, hevesi, füzesabonyi járások területén kell számíta­ni, de a kártevő a megye egyéb területein is feltűnhet. kapcsolat az öreg zeneiskola és az életbe kikerülő muzsikus között, ami egyik igen értékes alapja lesz új zenei életünk­nek. Már volt önálló fellépése az akadémián. Amikor tervei felől érdeklődöm, szerény mo­sollyal elárulja, hogy a tanév végén talán egy önálló zongo­raestet ad Egerben. Mint hal­lottuk, az zeneiskola pedagó­gusai támogatják ezt az egész­séges ötletet, tervet. Delley igen tehetséges fiatal zongo­rista, aki máris az akadémiai gyakorlóiskolában szolfézst ta­nít és jó zenepedagógust vél­nek benne tanárai. . A fiatal Tary László a buda­pesti konzervatóriumban tanul. Az előadott fuvo’aversennyel elragadtatta a közönséget és őszinte sikert aratott. Megtud­juk. hogy már Cegléden, Sztá- linvárosban és Budapesten is volt fellépése. Tanulmányai mellett még három zenekarban is játszik: a jó fuvolásra min­dig szükség van. Jólesik vissza­visszatérni Egerbe — mondja — mindig tovább gazdagodik a zeneiskola, fejlődik a város és örömmel látom, hogy egyre gyakrabban komoly zened ese­mény színhelye is. Célja neki is, bejutni a főiskolára. De nem esik kétségbe, ha nem fog sikerülni, mert a zenetaná­ri képesítés elnyerése után szívesen megy vidékre taní­tani, — hiszen tárt karokkal vár minket — mondj á — a ze­nére, muzsikára éhes Vidéki dolgozók tömege. AMIKOR A HŰVÖS estében szétoszlott a nagyszámú közön­ség, a szívekben-lelkekben ott csengtek-bongtak Chopin, Liszt. Kodály, Beethoven örökszép melódiád és tudjuk, hogy az egri zeneiskola értékes kezde­ményezése nyomán, tovább gazdagodik zenei életünk. A forró siker ott a Bartók-terem- ben a garanciája, hogy a kez­deményezés értékes hagyo­mánnyá érik a zeneszerető eg­riek ügyszeretete nyomán. Sugár István Ismerős ismeretlen — Bocsásson meg á zavará­sért, Zöme Döme vagyok —, mutatkozott be egy ember, teljésen jellegtelen arccal, még jellegtelenebb hanggal, s még annál is jellegtelenebb mozdu­lattal. — Örvendek, mivel szolgál­hatok? — kérdeztem jellegte­len udvariassággal. — Ö, semmi különössel, csak eljöttem, mert annyit ír­tak már rólam, sőt beszéltek is, hogy úgy éreztem, illő már személyesen is bemutatkoz­nom ... Ne csodálkozzék, ké­rem, én vagyok a Zömei Most sém érti? Érdekes ... Mondom, én vagyok a néptömegek zö­me, azoknak az embereknek a zöme, akikről maguk annyit beszélnek, a szónokok szóno­kolnak. Igen ... igéit... En vágyok, aki egyetértek, vagy nem érték egyet, én vagyok, aki jól dolgozik, vagy aki nem dolgozik jól... A legutóbb is írtak rólam tisztelt lapjukban, valahogy ilyesmit: az emberek zöme nem szereti a levelibékát kaviárral és mustárral. Ebben, kérem, teljesen igázuk van, ki nem állhatóm a levelibékát, kaviárral és mustárral, esetlés) tormával még lehet beszélni a dologról... Ja, és elnézést, hogy öcsém nem tudott eljön­ni erre a bemutatkozásra ... — Miért, öccse is van? — kérdeztem szorongó érzéssel és enyhe bűntudattal. — Hogyne, biztosan ismeri maga is. Átlag Adám! Csak most nem ér rá, épp vezércik­ket írnak belőle az egyik új­ságba ... Jaj, nekem is rohan­nom kell, várnak égy ünnepi beszédbe, — és elrohant. Elgondolkodtam: zömében igazat mondott, sajnos, manap­ság átlagos dolog az ilyen! (egri) Holdanként tízezer forint Kerekeskút (Folytatás az első oldalról.) Szabó József és felesége a színpadon is férj és feleség. Szabó a volt parádéskocsis Bucsit alakította, aki megtalálta a helyét a termelőszövetkezetben. A fogatosok brigádveze­tője lett. A fiatalok már az új utat járjak. Az ő életűk már más lesz, mint az öregeké. Ezt mondja ki ez a háromfel- vonásos szín­darab. Bucsi Kati és Szécsi Pista (Dobó Jó- zsefné és Cseh István) a kere- keskútnát em­lékeznek meg­ismerkedésük első perceire. Ügyes, s tehetséges együttes mutatkozott be a besenyő­telki kultúrház kis színpadán. A közönség, a község lakói most új bemutatókat, új előadásokat várnak a színjátszó cso­porttól. S bizonyára, nem maradnak adósok a besenyőtelkt pedagógusok az újabb bemutatókkal sem. na termett. A kártevők észlelésekor minden termelőgazdaságnak kötelessége a védekezést saját erővel elvégezni. A védekezés­re kataszteri holdanként 25 kiló HCH porozószer kiszórá­sát javasolja a Heves megyei Növényvédő Állomás. A meg­Fér fi dolgok — Bocsánat! volna egy sza­bad hely!? MEGYÉNKBEN a helyi adottságok kihasználásával sok helyen teremthetünk nagyüze­mi, jól jövedelmező kertésze­teket. A termelőszövetkezeti községekben felismerték ennek a lehetőségét s az idén mai­sok termelőszövetkezet igyek­szik hasznosítani a nagyüzemi kertészet előnyeit. Nagy jöve­delemre számítanak ezek a termelőszövetkezetek, s nem utolsósorban az is sokat jelent munkájukban, hogy a várható kertészeti termékekre hitelt kaphatnak, s ebből megoldhat­ják a tavaszi előlegosztást. Az adottságokat tekintve nemcsak a termesztésre, ha­nem az értékesítésre is meg­van minden lehetőség, hiszen mind a belföldi, mind a kül­földi piac korlátlan mennyi­ségben képes felvenni zölden vagy konzerválva az ízes ma­gyar zöldségféléket. A zöldségtermelés jövedel­mét fokozza a szerződéses ter­melés után járó nagyüzemi felár is, amit a termelőszövet­kezetek kapnák. A MEK már a tél folyamán megkezdte ezt a munkát, s sikerét bizonyítja EGER, Marx utca 2. GYÖNGYÖS. Hanis tér 2. HATVAN, Hatvani üt 2. Termeszek fenyegetik Európát az, hogy már éd<Jig 6238 hold különféle zöldség termelésére kötötték meg a szerződést. JÓL HALAD o szerződés- kötés elsősorban a gyöngyösi járásban, ahol már 1200 holdra kötöttek szerződést. Ebből a legtöbbet az egyesített atkári termelőszövetkezet kötött, 258 holdra. A detki Szabadság Tsz 75 holdra szerződött. Az adá- csi termelőszövetkezetek olyan jól jövedelmező növények ter­melésére kötöttek szerződést, mint a karfiol, újburgomya, zöldhagyma. A megtermelt zöldség után igen szép jövedelemre számí­tanak a szövetkezet tagjai. Az atkári Űj Élet Tsz tagjai mint­egy hárommillió forintot, a detkiek csaknem egymillió fo­rintot kapnak előzetes számí­tás szerint termelvényeikért, ez holdanként tízezer forint jövedelemnek felel meg. Mind­ehhez még megkapják az öt- százalékos nagyüzemi és tíz- százalékos szerződéses felárat, ami Atkáron 450 ezer, Detken 100 ezir forintot jelent. De ha minden lehetőséget felhasznál­nak arra, hogy fokozzák a ter­melést, a primőr áruk mennyi­ségét, akkor a jövedelem is fo­kozódik. A TERVEKET látva bizto­sak lehetünk abban, hogy a termelőszövetkezetek idéi zöld­ségtermelése biztosítani fogja nemcsak a belföldi ellátást, hanem jelentős mennyiséget küldhetünk exportra is. Ugyan­akkor jelentkezik majd az eredmény a munkaegységek értékének, növekedésében is. Vincze János Olaszország háborút indított egy veszedelmes ellenség, a ter­meszek ellen. A második világ­háború előtt Olaszországban még ismeretlenek voltak a ter­meszek, most viszont Szicíliá­tól az Alpesekág elárasztották az egész félszigetet. A terme­szek mindent felfalnak, ami nem ásványi eredetű. Kikezd­ték a velencei Doge-palota és a Szent Márk székesegyház tetőszerkezetét, bemásznak a Palazzo Venezia csempézett falaiba, s a vatikáni könyv­tár könyvei sincsenek bizton­ságban tőlük. A cataniai egye­tem könyvtárában, a római Szent Gergely kolostorban és a Villa Borghese kertjében már­is komoly károkat okoztak, a velencei karthauzi kolostor vi­lághírű refektóriumát pedig már majdnem teljesen elpusz­tították. A legerősebb rovarirtó mér­gekkel ugyan meg lehet egyes épületeket menteni, de még nem sikerült olyan vegyszert találni, amely megakadályoz­ná a termeszek szaporodását és elterjedését egész Olaszor­szágban. Legújabban azzal kí­sérleteznek. hogy termeszpusz­tító hangyafajtákat importál­nak. Lehet, hogy sokkal jobbnak tartanák, ha másról írnék, pél­dául arról, hogy az egri kis­ipari szövetkezetek megrende­zett, első közös és kitűnően si­került nőnapján pontosan há­nyán gyűltek össze, vagy miről beszélt az ünnepség szónoka, milyen műsorszámokkal szere­peltek a szólisták, az énekkar ég fúvószenekar. Ám bevallom őszintén, még ma sem tudom, 450 vagy 480 asszony és leány gyűlt e akkor este össze. Es azt ugyan láttam, hogy csinosak, jól öltözöttek, nevetősek. az ünnepséghez méltó hangulat­ban voltak, de hogy közülük ki és mennyi pénzt kapott ju­talomként. s hányat tüntettek ki oklevéllel, arról már fogal­mam sincs. És kitűnő volt a műsor is, kellemes hangja volt az énekesnek, remek a zenekar és megérdemelten kapott tap­sot a kórus is. És a hajnal ve­tett véget a bálnak ... Igen, írhatnék akár oldalo­kon keresztül erről is, de — engedelmet erte — mégsem ezt teszem. Még az ünnepség előtt tör­tént valami, amit érdekesebb­nek tartok. Történt valami, ami Műsoron kívül szerintem jellemzőbb az egész estére. A KISZÖV elnökségének szobájában gyülekeztünk néhá­nyon. Beszélgettünk és közben megkóstoltuk a likőrt. Az egyik asztalon ott magasodott a már előkészített és a kiosz­tásra váró oklevelek vaskos kötege, s rajta egyetlen piros dobozka. Négyszögletes kis do­boz, amiben a kitüntetések lapulnak, bársony ágyukon. Kinyitom és nézem benne a fényes jelvényt és feliratát: Szövetkezeti Ipar Kiváló Dol­gozója. Sain Gyulánétól, a KISZÖV személyzeti előadójától kér­dem: — Ki kapja? Int a szemével és félrehúz. — Az a magas asszonyka..., de még nem tud róla! Amikor a társaság valami közérdekű téma vitájába bo­nyolódott, elhívtam Pelle Já­nosáét, s átmentünk a másik szobába. Elmondta, a női kon­fekció-részlegben dolgozik, im­már tizedik éve. Géppel varrja a fehérneműt,,. És most olyasmit tettem, amiről tudom, hogy nem illik. Ezt kérdeztem: — Hallotta, hogy jutalmat kap? Először meghökkent, aztán lassan elpirult. — Éreztem, hogy készül va­lami, mert olyan furcsán titko- lódzik mindenki. Miért, maga mit tud? — Mindent tudok — szerény­kedtem. Kíváncsian várt. kérdőn né­zett. Nem szóltam. — Csak nem én kapom a ... — De igen. A kiváló jelvényt. Szeméből két nagy, csillogó gyöngy fényesedett elő, aztán megindultak sápadtra váló ar­cán lassú, méltóságteljes gör- düléssel. Sírt. Megijedtem és vigasztalni akartam és sajnáltam már, hogy szóltam. Szeméből folytak a könnyek, de nevetett arca, szája, amikor kitörtek belőle a szavak: — Ne bánja, hiszen örömöm­ben sírok, kitüntetést kapok... Mert, nézze, pénzért dolgozik az ember, pénzért, hogy jobb ruhát vehessen a családnak, fehérebb és nagyobb szelet ka­lácsot a gyerekeknek. Ennél nem várok többet. És most mégis jutalmat adnak, pénzt meg oklevelet és most kitün­tetést is kapok. Legszívesebben azt monda­nám, megbecsüli a társadalom a nőket és most öröm dolgozni, de tudja, ez olyan frázisszerű lenne ... Meg én nem is tudok úgy beszélni és valamivel még­is el kell mondanom, hogy mennyire boldog vagyok ... Megértettem. így, az őröm drága gyöngyeivel, gördülő könnyeivel, ki-kitörő nevetésé­vel mondotta el. mennyire bol­dog, s minden mást is, ami nemcsak szóban, de még így, leírva is, esetleg csak szólam­nak tűnne ... ... És aztán megkezdődött az ünnepség, virágot kaptak az asszonyok és lányok és pénzt... Es műsor is volt. és utána bál. Egészen hajnalig. Nőnapot, tartott a KISZÖV■ Szántó István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents