Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-01 / 51. szám

4 NÉPÚJSÁG 19OT. március 1., kedd Kopaszodás ellen — paróka Egy éve sincs még, Hollywood, egyik jelentéktelen színészfigurája, Youl Brynner. kopaszra borotváltatta a fejét. Ez a tette óriási szenzációt kel­tett: rögtön filmfőszerepet ka­pott, sztár lett belőle. Most más szenzációk izgatják a nyugati sajtót... Az elmúlt három esztendőben 300 új pa­rókakészítő cég alakult Ame­rikában. A parókakészítés oly­annyira elterjedt, hogy — mint a „Parade” című képes hetilap közli —, a hollywoodi férfi­sztárok közül mindössze ket­ten viselik saját hajukat: Clark Cable és Spencer Tracy. Tegnap még a kopasz fej hódí­tott, ma már a paróka a diva­tos. Ugye, egyszer kerék, más­szor talp?... — MINT MINDEN évben, 1960-ban március 10. és ápri­lis 10. között rendezik meg a fásítási hónapot. A hónap ke­retében megyénk területén több tízezer facsemetét ültet­nek cl. — A MEGYEI Tanács vég­rehajtó bizottsága tegnap ülést tartott. Az ülésen két napiren­di pontot tárgyaltak. Elsőként dr. Kiszely Sándor, a megyei tanács egészségügyi osztályá­nak vezetője számolt be a kör­zeti orvosok munkájáról. Má­sodik napirendként a 'Heves megyei döntőbizottság elnöke, a bizottság munkájáról tartott tájékoztatást. — 32 SZÖVETKEZETI la­kás építésére kapott enge­délyt Eger városa. Az épít­kezéseket már márciusban megkezdik. — EGER öt utcáján építenek korszerű úttestet. Az Ady End­re út építése már megkezdő­dött, s rövidesen négy egri ut­cán építenek három méter szé­les makadámutat. Az útépítés 450 ezer forintba kerül. — VÁRÓHELYISÉGET építenek a buszutasok részé­re Heves két községében. Az építkezés költségeit a községi tanácsok a községfejlesztési alapból biztosítják. A KPM csaknem 50 ezer forinttal tá­mogatja az építkezési mun­kálatokat. — SZABADTÉRI színpadot létesítenek Hatvanban. Az 1960. évi városfejlesztési terv­ben szerepel egy szabadtéri színpad létesítése, amely 350 ezer forintos állami beruhá­zással és mintegy 100 ezer fo­rintos társadalmi értékű mun­kával épül. — AZ EGRI építészmérnö­kök társadalmi munkában felmérik a városi tanács ke­zelésében levő épületeket. — ÜLÉST TART március 4-én a Hevesi Járási Tanács, amelyen megtárgyalják a járás közegészségügyi helyzetét és a művelődésügyi állandó bizott­ság jelentését a járás kulturá­lis munkatervének végrehajtá­sáról. — EGERBEN már öt he­lyen megkezdték az emelet- ráépítési munkálatokat. Je­lenleg mintegy 30 lakást épí­tenek. EGRI VÖRÖS CSILLAG Szent Johanna (szélesvásznú) EGRI BRODY Cabiria éjszakái GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Merénylet GYÖNGYÖSI PUSKIN Kálvária (szélesvásznú) HATVANI KOSSUTH Menékülés az árnyéktól HEVES Fekete gyöngyök FÜZESABONY Rosemarie PÉTERVASARA Szülői ház mii surf Egerben este 7 órakor: Luxemburg grófja Emlékezés Asboth Oszkárra, a helikopter feltalálójára SZOMBATON röppent vi­lággá a hír: meghalt Asboth Oszkár, a kiváló magyar tech­nikus ég gépkonstruktőr. Kevesen tudják, hogy az ó nevéhez fűződik az első heli­kopter, azaz a függőlegesen felszálló ég egy helyben lebe­gő repülőgép megszerkesztése. 1928. szeptember 9-ét írtak, alnikor Budapest egyik elha­gyatott részén, a Cséri-telepen egy addig szokatlan gép, forgó szárnyaival, egy betnneülő gé­pésszel 9—10 méternyire emel­kedett fel a talaj színe fölé, minden nekifutás nélkül, zsi­nóregyenes, függőleges irány­ban. Akkor már több, mint 2o esztendeje hasították repülőgé­pek a levegőt, de addig senki­nek még nem sikerült meg­szerkesztenie az egy helyből felszálló repülőgépet. Az úgy­nevezett sárkányrepülőgépek szárnyai helyett, a helikopter­nek függőleges tengely körül vízszintes síkban forgó nagy légcsavarja van. A motor ezt a légcsavart hajtja meg. mely a gépet tengelye irányában ép- penúgy húzza függőleges irányban felfelé, mint a kö­zönséges légcsavar. A. M. Izü­kön szovjet kutató, a moszk­vai Aero- és Hydrodynamikai Intézet igazgatója 1947-ben, a „Helikopterek” című alapvető munkájában a legteljesebb el­ismeréssel szól Asboth Oszkár­ról. Az első világháború idejéig, a helikopterek megvalósítását egy olyan légcsavar megkonst­ruálásának hiánya okozta, amelynek speciális kialakítása és rendkívül nagy húzóereje biztosítja a függőleges irány­ban váló felemelkedést a ta­lajról. Ennél a legnehezebb problémánál kapcsolódott be­le a helikopter-kérdésibe As­both, aki már ifjú kora óta repülőgépek légcsavarjainak szerkesztésével foglalkozott. Az első világháború idejében, az osztrák fischamendi kato­nai légcsavargyár vezetőjeként működött, s a propellerei konstrukciója foglalkoztatta. A hadseregnek ebben az időben igen sok bajt okozott, hogy a kikötött megfigyelő léggömböd gyakran estek az ellenség lö­vedékeinek áldozataivá. Ekkor az ötlött fel, hogy egy kis helyből felszáló gépet kellene szerkeszteni a léggömbök pót­lásául. Ez volt a Kálmán—Pet- róczy-féle „kötött helikopter’*. Erre a célra szerkesztette az­után a tehetséges Asboth Osz­kár a hatalmas, 6 méteres át­mérőjű, nagy teljesítőképessé­gű légcsavarját. A gép Köte­lekkel volt felszerelve, illetve kikötve. Erőgépül egy 300 ló­erős villanymotor szolgált, mely az áramot a tartóköte­lekbe beépített vezetéken át kapta volna. Ez az érdeaes kezdeményezés azonban, — bár alapjában értékes volt — nem sikerült. Ezek az 1917—1918-ban folytatott kí­sérletek érlelték meg azután véglegesen Asbothban, hogy Komolyan fog foglalkozni a he­likopter megszerkesztésével. A HÁBORÚ zivatarának el­múltával, Budapestre költözött és egy Misura Mihály nevű fővárosi polgár anyagi segítsé­gével készítette el azt a kü­lönleges masináját, amelynes először sikerült nekifutás nél­kül. függőleges pályán felemel­kednie a talajról, 1928. szep­tember 9-én. A gép motorjául egy kis 120 lóerős Le Rhone motor szolgált — a négy ke­reket fjedig — mi tagadás, — négy darab futballabda szol­gáltatta. hiszen nekifutamo- dásra nem volt a gépnek szüksége, s a labdák biztosítot­ták a rugalmas talajraérést. A már említett Izakon professzor leírja könyvében, hogy mint­egy 200 repülést végzett As- bóth a kis géppel és az össz- levegőben tartózkodás több mint 29 órát tett ki, de volt olyan repülése vagy tizenket­tő, melynek során félórát is a levegőben tartózkodott. A leg­hosszabb idő 53 perc, tehat közel egy óra volt a levegőben tartózkodás 1928 április 13-án. Az emelkedési sebessége az első helikopternek 3 km. víz­szintes irányú sebessége pedig 20 km volt. Asboth Oszkár kimagasló eredményeinek híre szerte- szállt a világon. a szakkörök magasra értékelték az elért eredményt. Egész kötetre való tudományos közlés jelent meg akkor és később Asbothról, il­letve gépéről. A Horthy-kor- szak tudománytalan szemlélete azonban fel sem figyelt komo­lyan a kísérletekre, s agyon­hallgatta, Asbothot fantasztá­nak, gépét minden gyakorlati érték nélkülinek minősítette. Az első lépések óta eltelt több mint három évtized azon­ban teljes mértékben igazolta Asboth Oszkár elgondolásait. MOST, AMIKOR a furcsa gépmadarak első alkotója a porba hanyatlott, hajtsuk meg előtte a teljes elismerés zász­laját, s ha látunk, vagy olva­sunk a helikopterekről, jusson eszünkbe Asboth Oszkár, a he­likopterek magyar feltalálója. SUGÁR ISTVÁN Kajevác meglátogat Fekszem az ágyon, meglehe­tősen kutyául ér­zem magam, az ál­lami biztosító egy batkát nem adna most rám. Ügy ér­zem magam, mint­ha a temetkezési vállalat megbí­zottjai most ven­nének mértéket ró­lam hóiban, alul svejfolva. Nyílik az ajtó, halk hör- gés hagyja el tor­kom és belép — Kajevác. — Na, mi van, komám, haldok- lunk, haldok- lunk? — kérdi ke­délyesen és a Pál­iamra üt, hogy egy tűnő pillanatra el­ájulok. Aztán be­lenyúl a számba és kihúzza a nyel­vem, hogy meg­nézze, megnyom­ja két ököllel a hasam, ahogy lát­ta egyszer egy or­vosfilmben, hogy öklendezni kez­dek és végül újból a Páliamra csap. Ájulás közben még hallom, hogy a fülembe üvölti: — Hát egyelőre élve maradsz ... Voltaképpen ku­tya bajod sincs... Ugyan, ne színész- kedj, komám... Ha igazán beteget akarsz látni, nézz rám. Csoda, hogy élek, hogy mozgok még... Itt a bal hilusaimban szúr, a jobb hilusaim­ban bőg állandóan valami. Nem be­szélve arról, hogy­ha lélegzem, ak­kor sípol az or­rom, s ha nem lé­legzem, akkor va­lami egészen fur­csa és makacs fulladás kezd kör­nyékezni... Vagy mondjam azt, hogy ha felszala­dok a lépcsőn, meg kell állnom a végén, vagy azt, hogy sötétben, ha olvasni akarok, káprázik a sze­mem? Roncs va­gyok én már, öre­gem, hidd el... A te bajod az semmi, az nem is baj, de én... ...És mondja... és mondja és mondja. Egész meghatódom, hogy ez egy ilyen beteg ember, s én meg a vacak 40 fokos lázammal, a két­oldali mellhártyá­val kombinált tü­dőgyulladásommal nyűglődöm itt, amikor szegény Kajevác... Nevet­séges és nem mél­tó az emberhez, még kevésbé egy férfihez ... Sze­gény, szegény Ka­jevác... Felkelek és az ölembe ve­szem, ringatom és egy altatódalt dú­dolok a fülébe: — Csicsija, bá­buja ... csicsija, babuja, Kajevác- ka... Ö, milyen szép is ez a baba, hagyjanak engem ringatni, ringatni, ringatni akarok. (egri) Könnyűbúvárok az egri várban I960. MÁRCIUS 1., KEÖD Névnap: ALBIN A Nap kél: 6 óra 25 perckor, nyugszik: 17 óra 29 perckor. 2420 évvel ezelőtt, ie. 460-ban s/.ületett DEMOKRITOSZ, gö­rög materialista filozófus. Ta­nítójával, Leukiposszal együtt, ő volt az első atomelmélet megalapozója. Az atomokról szóló tanaival évezredekkel ■lőbb jött rá a jelenlegi atom­fizika alapjaira. Filozófiájában a determinizmus híve — azt tartja, hogy minden esemény törvényszerűen összefügg egy­mással. Marx szerint ő volt „az első enciklopédikus koponya a görögök között”. Demokritosz ie. 371-ben halt meg. NÖMUNKÁS című lap OÉiViOKRITOSZ 55 évvel ezelőtt, 1905-ben jelent meg első száma. öt évvel ezelőtt hangzott el á Szovjet Nők Antifasiszta Bizott­ságának felhívása, hogy támogassák a Béke Világszövetség és a Legfelsőbb Tanács februári deklarációját az atomfegyverek eltil­tásáról és az atomenergia békés célokra való felhasználására. 1875-ben született MARÓ TI GÉZA szobrász és festő, több bu­dapesti századeleji épület díszítésének és a mexikói Opera üveg­festményeinek készítője. Telefonfülkék ügyében Amikor Bell, a híres angol tudós feltalálta a telefont, nem gondolhatta, mennyi bosz- szúságot okoz majd találmá­nyával az utókor számára. Nem mondok újat azzal, ha a te’leíonrongálók ellen emelek szót. Megyénk székhelyén, Egerben, mindössze öt nyilvá­nos helyen van telefonfülke, az I-es számú főpostán, a vasút­állomáson, az egri Várállomás­nál, az Autóközlekedési Válla­lat előtt és a város perifériá­ján, „Kanadában”. Mikor a fülkéket építették, illetve el­helyezték, valamennyit olyan helyre tették, ahol a legna­gyobb szükség van rájuk. Ott vannak, de sajnos, sok esetben nem működnek. Mi ennek az oka? Talán a posta gondatlansága? Nem. Kotrány József postai ellen­őrrel beszélgettem éppen e te­lefonfülkék ügyében. — Mi az oka, hogy ilyen gyakran rosszak a telefonké­szülékek a nyilvános fülkék­ben? — Egy-egy hibabejelentés­nél. amikor a műszerész ki­száll a helyszínre, hogy meg­javítsa az elromlott készülé­ket, legtöbb esetben az a baj, hogy a kapcsolószerkezetbe a szabványos két húszfilléres helyett a telefonáló tíz-, vagy ötvenfillárest dob be, sőt elő­fordul, hogy különböző gomb­darabokat szednek ki a kap­csolószerkezetből. Mivel a ké­szülék húszfilléres pénzre van beállítva, ha más érmét dob­Nem mindennapi esemény ajlott le február 14-én az eg- várban: könnyűbúvárok ezdték meg a vár két kútjá- ak felkutatását és feltárását, .z expedíció vezetője, Schop- er Tibor 27 éves mintakészí- 5 (Soroksári Vasöntő) elmond- i, hogy ők a Magyar Homvé- elmi Sportszövetség budapes- elnöksége könnyűbúvár lakosztályának tagjai, akik el- atározták, hogy felkutatják z egri vár víz alatt fekvő te— Heteit. A szakosztálynak több cso- ortja van, amelyek sporttal, idományos munkával (bar- mg’kutatás, biológia, régészet), íűszaki munkával, víz alatti mykópíelvótelek készítésével s filmforgatással foglalkoz­nak. A szakosztály nemrég, csak 1958-ban létesült, de tag­jai már számos szép teljesít­ménnyel tették nevüket is­mertté. Papp László, 39 éves bőrdíszműves először úszta át víz alatt, oda-vissza a Bala­tont — természetesen könnyű­búvárruhában és felszereléssel. Nagy segítséget nyújtott a szakosztály a hivatásos bar­langkutatóknak az aggteleki és a tapolcai barlangok víz alatti részeinek felderítésében. Eze­ket a feladatokat a könnyűbú­várok (vagy: béka-emberek) gumdruhában hajtják végre. Hátukon 25—30 kilogramm sú­lyú, sűrített levegőt tartalma­zó palack, amelyből csövön át szívják a levegőt. Arcuk fe­detlen. csak a szemet takarja átlátszó védőmaszk. Lábukon gumiuszony, karjukon műsze­rek: mélységmérő és víznyo­másmérő. A felszerelés legna­gyobb része francia eredetű, minthogy a búvárkodásnak ezt a formáját (a régebben isme­retes nehézbúvárság mellett) Cousteau nevű francia alakí­totta ki. A könnyűbúvárság ezért Franciaországban a leg­fejlettebb. de terjedőben van az egész világon, így nálunk is. Az egri várban két kút fel­derítésére vállalkoztak. A vár egyik kútja a múzeumudvaron van, igen mély és a hagyo­mány azt tartotta róla, hogy valahol a víz színe körül ala­gút nyílik belőle. Tudomásunk szerint 1905 körül kitisztítot­ták ugyan (több kocsi szállí­totta el a fenékről kikerült hulladékot), de reménykedtünk benne, hogy a legalsó — tehát a legrégibb — rétegek még érintetlenek. Először mérőón­nal megmérték a kút mélysé­gét: a víz felszíne az udvar szintjétől 25 méterre van, a kútban levő vizoszlop magas­sága pedig 42,5 méter. Papp László, a csoport legidősebb és legtapasztaltabb tagja szállt le a kútba: a vízig kötélhág­csón kapaszkodott, onnan pe­dig könnyűbúvár felszereléssel „merült*’. Elérte a kút fene­két és ezzel magyar mélység­csúcsot állított fel. 42,5 métert (a korábbi: Hévíz, 38 méter volt). Megállapításai igen hasznosak, de negatívek vol­tak: a kút feneke teljesen csu­pasz, a szikla fenéken csak néhány elkorhadt fadarab és kevés kavicsos homok van, a kút falából induló járat legen­dája pedig minden alapot nél­külöz. Egészen más eredményeket hozott a vár második kútjának felderítése, amely a kazamaták felső kaszámyaterméből nyí­lik. Ide Marek István 21 éves geológus-technikus és Fischer János 18 éves híradástechnikai szerszámkészítő szállt le. A mérések megállapították, hogy a kávától a víz színéig 10 mé­ter, azon alul pedig a kút fe­neke 5 méter mélyen van. A kút fenekéről egyelőre egészen újkeletű anyag került elő: sap­kák. sörösüveg, és modem, vá­sári kerámia. A kút kitisztítá­sáról semmiféle feljegyzés, vagy hagyomány nincs, ezért a két kút mélységét összehason­lítva, valószínűnek látszik, hogy a kazamata kútjában igen vas­tag kultúrréteg fekszik, amely hosszú idők tárgyi emlékeit őrzi. A vár kútjainak felderítése után a kis kutatócsoport vál­lalkozott még arra is, hogy kikutassa annak az üregnek a titkát, amely a Dobó-bástyán, a Dobó u. 34. sz. ház udvara felett látható. A sima falon, a falkoronától kb. 6 méter mé­lyen fekvő, négyzet alakú lyukhoz először Almády László 17 éves gimnáziumi ta­nuló, majd Possuth Kornél, 17 éves vasesztergályos ereszke­dett le. Mindkettőjük megfi­gyeléséből kitűnik, hogy az üregből befelé haladó szűk fo­lyosó törmelékének eltávolí­tása után a Dobó-bástya olyan földalatti építmény-rendszeré­be lehet majd bejutni, amelyet még nem ismerünk és amely­nek feltárása a kutatás to­vábbi feladata lehet. Ezzel véget ért a könnyűbú­várok első kutatási napja az egri várban. Céljuk és szándé­kuk a vár régészeinek felügye­lete mellett folytatni ezt a munkát: önkéntes társadalmi munkával kiemelni a kazama­ták kútjának kultúrrélegét. Bakó Ferenc nak bele, természetesen fenn­akad és a készülék nem műkö­dik. Ilyenkor aztán jönnek a reklamálók: elromlott a tele­fon. — Milyen időközönként szok­ták ellenőrizni a telefonkészü­lékeket? — A műszaki ellenőr min­dennap. a reggeli órákban sor- rajárja az öt nyilvános tele­fonfülkét. amelyeket próbahí­vásokkal ellenőriz. Bár a ké­szülékek régiek, ha mindenki betartaná a kifüggesztett hasz­nálati szabályt, nem okozna annyi bosszúságot a gyakori „nem kapcsolás’*. — Lesz-e több telefonfülke Egerben? — A városban egyelőre nem szükséges, hogy több nyilvános telefonfülkét állítsunk fel. a jelenlegi öt is elégnek bizo­nyul. természetesen csak ab­ban az esetben, ha valamennyi működik. Ml tehát a teendő? Nagyobb gonddal kell kezelni ereket a nyilvános telefonfülkéket, hi­szen sok esetben emberéletek múlhatnak egy-egy telefonhí­váson. Még csak azt sem mondhatják, hogy nem tudják, hogyan kell kezelni, hiszen valamennyi fülkében ott a használati utasítás, csupán el kell olvasni. Rossz szándékú emberek azok, akik gombokat és más fémdarabokat dobnak a készülékbe. Nem általánosí­tok, hogy minden telefonáló ember ilyen, de hogy van­nak ilyenek, azt az bizonyítja, hogy’ nap mint nap érkeznek jelentések a hibás készülékek­éről. Előfordult már az is, hogy |az I-es számú postahivatal ^nyilvános fülkéjében nemcsak :-! hogy elrontották a kapcsoló- S szerkezetet, hanem a beszélő­je és hallgató tekercsét is kisze- grelték. Az autóbuszmegállóval |szemben levő fülkéből kitör­itek az ajtó üvegét, ami «ugyancsak nagy költségbe ke- Brült a postának. Feltétlenül gszükség lenne arra, ha ilyen í telefon ron gálát tettenémek, ^súlyosan büntessék meg, az okozott kár megtérítésén felül is. Mégiscsak jobb dolog az, ha a telefon nem bosszúságot, hanem könnyebbséget jelent életünkben, és hogy ez így le­gyen. elsősorban rajtunk mú­lik. Kiss Béla FÉRFIDOLGOK ( ... Jenőkém, tudom, hogy te vagy a világ legügyesebb fér- ífija, de inkább hívjunk szer*- ’ löt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents