Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-01 / 51. szám

i960. március 1., kedd nepOjsAg 5 Együtt a fiatalok tömegével a kulturált, szocialista falu megteremtéséért A KISZ megyei bizottsága kibővített üléséről Ülést tartott az MSZBT Heves megyei elnöksége Tegnap délelőtt Egérben a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság Heves megyei elnöksége elnökségi ülést tartott. Mészá­ros József, az MSZBT megyei titkára, első napirendként is­mertette a márciusban meg­tartandó megyei konferencia beszámolójának tervezetét. A beszámoló tárgyalta a mozga­lom eddigi eredményeit. Második napirendként Béta Albert, az MSZMP Hevés me­gyei Pártbizottsága ágit. prop. osztályának munkatársa, ismertette a politikai bizottság februári határozatát az MSZBT munkájára vonatko­zóan. Az elhangzott bészámóló- térvezetet az elnökség tagjai hozzászólásukkal bővítették ki. Horváth Vincéné, az MSZBT országos központjának kikül­dötte javasolta, hogy a beszá­moló részletesen foglalkozzék a megyénkbe érkező szovjét turista-csoportok fogadtatá­sával, a Szovjetunió eddig elért eredményeiről szóló előadásók számszerű ismertetésével. A hozzászólók valamény­illlil Termelőszövetkezetek és egyéni termelők! ismét kötünk I960, évi termésű kenyérgabonára értékesítési szerződést. A szállítás idején érvényes árón felül 5.— forint félárat fizetünk. A szerződésre a Nemzeti Bank hitelt nyújt. Egyéb feltételek megtudhatók a Terményforgalmi Válla­lat és a bizományos földművesszövetkezeti felvásárlóhelyen. HEVES MEGYEI TERMÉNYFORGALMI VÄLLALAT llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllli nyien értékes javaslatokkal bővítették a megyei konferen­ciára kerülő MSZBT munká­ját értékelő beszáfnólót. Jelmezbált rendeztek a petőfibányai iskolások Vidám hangulatban folyt le a farsangi gyermekbál a kul- túrház nagytermében. Az ér­deklődők zsúfolásig megtöltöt­ték a helyiséget. Piros arcú, csillogó szemű apróságok és „komoly” lányok járták a táncot partnereik ol­dalán a kultúrház tánczeneka­rának vidám muzsikájára. Nagy sikere volt a jelmezek felvonulásának is. A legsike­rültebb, legszellemesebb jel­mezeket taps köszöntötte. A bíráló bizottságnak nem volt könnyű dolga a legjobbakat kiválasztani, a majd félszáz jelmez közűi. Az I. díjat, nagy doboz bon­bont nyert Palzs Teréz és test­vére, József, ötletes jelmezü­kért. Tóth Evá „Béke a galam­bokkal’’ jelmezéért jutalmul hatalmas piros labdát kapott. Harmadik helyezést Muzsik Hajnalka ért el „Hófehérke és a hét törpe” jelmezéért — a hét kis törpével együtt. A jól sikerült bál rendezésé­ért a szülői munkaközösség ér­demel di csérétet. A bevétel nagy részét áz úttörők nyári táborozására fordítják majd. (G. M.) PAPP MIKLÓS: Együtt — vallomás A föld is megtorpant alattam, s az ég súlyos volt, mint az ólom. két szál szalmát kazalbaraktam, fényes semmiből volt a trónom, s hogy emberi szót nem hallottam, dörömböltem a koporsókon, clsózott ételt jól megsóztam, üres mezőn cintányért vertem, néma halak közt hallgatóztam, kod-utakon egyedül mentem, s ha kérdeztek, meséket mondtam, én ... én senkinek nem feleltem. Az útra nagysokára értem, mások előttem messzejártak s én baktattam a faluvégen, mágnes-szél húzott és a fáknak csak Intettem, hogy visszatérek, a Városban már sokan várnak, szárnyas akarat vitt, a lélek, s hogy mozduljon többre a sok kar, szivemmel jöttem segítségnek: kezem már eggyé nőtt a tollal, s ha egész könyv nem is leszek, de egy becsülettel megírt oldal. A gyöngyösi Mátra Múzeumban megnyílt Sárdy Brútusz festőművész kiállítása A képzőmű vészetek helyzete nagyót változott az elmúlt ti- zenöt év alatt. Az esztétikai érdeklődés soha Olyan nagy­arányú nem volt, mint jelen­leg, a szocialista világnézet egész társadalmunkat felölelő diadalmas térhódításának kor­szakában. A történelem új em­bereket követel. A munkásnak, parasztnak nem volt szüksége művészetre, zenére, tudomá­nyos ismeretre. De ahhoz, hogy felegyenesedjék a bérrabszol­gaságból és az új társadalmi rend tudatos építője légyen, a vaj, a kenyér, a ruha, a gépek bőségé mellett az emberek szellemi rabság alól is felsza­baduljanak — ahhoz hallatla- ttui sokat kell tanulni, úgy, ahogy Lenin megálmodta és megmondta. A kultúrából év­ezredek óta kirekesztettek szá­mára megtörtént a történelmi igazságtétel. Ezt az igazságtételt szolgál­ják a múzeumok és ezek kiál­lítása is. A dolgozók esztétikai igénye soha nem látott nehéz­séggel jelentkezik tárlatok ren­dezésére. Itt az ember ismer­kedik a színek összhangjával és szebben rendezheti be az életét. A gyöngyösi múzeum évek óta — ha nem is rendsze­resen — tart vándorkiállítá­sokat. Nevelőmunkájának fel­mérhető eredménye volt lát­ható a nemrég Montvai Andor elvtárs által megnyitott Sárdy Brútusz festőművész kiállítá­sa. Egy éve alig 20 embert von­zott egy kiállítás megnyitása. És ezen a vasárnapon több mint százan, diákok, fiatalok, öregek, férfiak, nők, munká­sok, tanárok jöttek el az első órában megnézni Sárdy Brú­tusz, a Nemzeti Galéria mű­vész-restaurátorának alkotá­sait. 45 tájkép derűs színpOrtV pája sorakozik a falakon. A 68 éves művészt betegsége tartot­ta vissza, hogy alkotásait ön­maga magyarázza. A természettel való azonosu­lás, a szép hazai tájak szerete- te hozza közel hozzánk alkotó­ját. őszinte szeretet csendül ki a Duna tája, a budai hegyek* őszi felhők képsorozataiból. Realista, néhol naturalista* bravúros technikát mutató al­kotásai vallomások arról, hogy a nép hű fia az igazság tolmá­csolásában látja legszentebb feladatát. A Mátra Múzeum ismétlődő tárlatai között reméljük, még sok értékes kiállítást fogunk látni és megismerhetjük régi és mai képzőművészetünk sok­színű arculatát, haladó alkotá­saikat és proletárfestőink al­kotásait is. Balázs Benjáminná ___________________________!__________________________________, „A bányászok jókedvvel és eredményesen dolgoznak“ Helyzetkép Petöfi-altáróról A Mátravidétí Szénbányá­szati Tröszt irodaépületével szemben emelkedik a méretei­ben, arányaiban és formájában is impozáns, modem fürdóépü- 1 let, amelynek elülső részét a Petőfi-altáró irodahelyiségei foglalják le. A nagy „felolvasó“ tetem­ből, ahol a bányászok gyüle­keznek a beszállás előtt, széles lépcső vezet az emeletre. A fo­lyosó végén találom meg Surányl Gyula mérnök, üzem- : vézető szobáját. Szabó Ibire bányamérnök Nagy János terv­ügyi előadó kapcsolódik még a beszélgetésbe. Először a múlt évi telje­sítmény iránt érdeklődöm. — Evés tervünket az elmúlt évben már december 12-én tel­jesítettük. Végeredményben 105,4 százalékos eredménnyel zártuk az évet. De nem ment ez olyan könnyen. A kalória- terv teljesítése nehezen sike­tült. Márpedig nálunk ez a legfontosabb. Hogy megértse, meg kell mondanom, hogy a fronton a 2 métér magas fej­tésben körülbelül 40 centiméter meddő réteg van. A fejtéskor ezt a meddőréteget is le kell szednünk, de a széntől külön kell válogatnunk. Nem valami könnyű munka ez. Amikor az élmúlt év márciusában meg­kezdtük a határozat végrehaj­tását, nagyon sok ellenállással találkoztunk. Csak júniusra si­került elérnünk azt, hogy a meddőt már a fronton kiválo­gassák a bányászok. Év végé­re a kalóriatefvühkét 101,5 százalékra téljesátéttük. Mit jelent a kalória emel­kedése az üzemnek? — Nagyon sokat. A számok mutatják ezt meg a légjóbbán. Ha a szén kalóriaértékét csak 10 kalóriával fokozzuk lega­lább, akkor az tonnánként 1,5 forint árbevételt jelent. Tes­sék ezt az évi 683 ezer tonna teljesítménnyel .beszorozni! Márpedig mi a kalóritervün- két évi teljesítményben 25 ka­lóriával teljesítettük túl. Hogyan alakult az üzem­ben az anyaggazdálkodás? — Egy vágón szén kibányá- szásához szükséges bányafa­felhasználásunkat 2,9 százalék­kal csökkentettük. Egész év­ben 607 ezer forintot takarí­tottunk meg így. Ugyanígy si­került a deszkaanyagot is csökkentetnünk 10,8 százalék­kal, ami újabb 677 ezer forint megtakarítást eredményezett. Ezek azonban az elmúlt év eredményei. Hogy állnak eb­ben az évben? — Röviden: jól. A legfőbb mutatók, az elmúlt évihez vi­szonyítva, lényegében nem változtak. Bányaiéból 40 Köb­métert takarítottunk meg, aminék 24 ezer forint az érté­ke, széldeszkából pedig 3 ezer folyómétert, összesen 10 800 forint értékben. Ugyanakkor az engedélyezett létszám alatt vagyunk. Hat front helyett csak öt front működik, a meg­szüntetett front bányászai elő- vájásan és frontelőkészítésen dolgoznak. Vállaltuk, hogy a déli II. gerincen a második szelet fejtését acélpajzsos biz­tosítással április 4-re meg­kezdjük. Szeretnénk ezt a vál­lalásunkat már március 1-re teljesíteni. Eddig a termelésről be­széltünk. Szeretnénk valamit hallani az üzem nagyságé­ról is. — Az altáróban összesen 31 561 méter nyitott vágat van. Ha a vágatokat egyenes vonal­ban képzelnénk el. hosszúsága megfelelne körülbelül annaK a távolságnak, ami Eger és Gyöngyös között van légvonal­ban. Tessék ezt az alagutat elképzelni! A vágatok fenntar­tási költsége havonta jóval fe­lülmúlja a félmilliót. Az elő- vájások költsége is eléri ha­vonta Körübelül a kétmilliót, ugyanakkor a frontfejtések költsége pedig a négymilliót. A bányászok keresete jó. Ter­mészetesen a különböző mun­katerületeken más a Kereseti lehetőség. Ezért ügyelünk ar­ra, hogy a bányászok cseréljék a munkahelyüket, így a .kere­setük is kiegyenlítődik. Ma már nem tűrjük a megkülön­böztetéseket, kiemeléseket. Ilyen nagy üzemben »bal­esetek szinte elkerülhetetle­nek. Van-e ebben valami ja­vulás? — Szerencsére, sókat javul­tunk ezen a téren is. 1958-ban a balesetek gyakorisága miatt nem kaptuk meg az élüzem- jelvényt. Ez viszont jó alka­lom volt arra, hogy a balese­tek megelőzésével komolyab­ban foglalkozzunk. Megvizs­gáltuk azokat az okokat, ame­lyek a baleseteket előidézték, és megkerestük az elhárítás lehetőségét. Végül is: sikerült megoldanunk ezt a nehéz kér­dést. Legjobb, ha ezt is szá­mokkal bizonyítom. 1958. de- lemberében bekövetekezett balesetek számához képest 1959-ben, egész évben, a bal­esetek száma csak a december havi esetek 50 százalékát érte el. Nagyon sok felvilágosító - munka és a balesetelhárítási szabályok megtartásának ellen­őrzése tette ezt az eredményt lehetővé, Befejezéséül a verseny? mozgalomról érdeklődöm. — Elöljáróban meg kell mon­danom, hogy a bányászok munkalendülete még soha nem volt ilyen jó, mint most. Szí­vesen és eredményesen dol­goznak. Mutatja ezt a kereset­nek egy műszakra eső több mint 100 forintos üzemátlagai Miután az engedélyezett lét­szám alatt vagyunk, a terv túlteljesítése engedélyezett, hi­szen a terv túlteljesítése eb­ben az esetben a termelékeny­ség fokozódását jelenti. A bá­nyászok lelkesedésének a kö­vetkezménye a versenymozga­lom rohamos terjedése is. Az elmúlt évben két szocialista munkabrigád alakult. Tevé­kenységüket állandóan ellen­őriztük, ennek alapján javasol­tuk őket a szocialista munka­brigád cím elnyerésére. Ebben az évben a versenymozgaloms szinte az egész üzemre kiter­jedt. A felajánlásokat felül­vizsgáltuk, és csak azt fogad­tuk el, ami tényekkel, számok­kal lemérhető. Reméljük, hogy az eredmények nem marad­nak el. Surányl Gyula üzemvezétő az utolsó szavak alatt az abla­kon nézett ki. önkéntelenül követtem tekintetét. Az épület előtt már ott állt a „népes”, a kis bánya vonat; Csákánnyal, lámpával, gyújtó- zsinórral felszerelt bányászok ültek be az alacsony kocsikba; Éles füttyszó, és a kis villa­mos-mozdony meglendíti a hosszú kocsisort. Igen, őket nézte Surányi Gyula, a bányászokat. Az ő jó munkájuktól függnek az eredmények. — Jó szerencsét. bányászpK! — szállt utánuk gondolatban a köszöntésem. G. Molnár Ferenc mények elérése magasabb szaktudást Is kíván. Ehhez már nem elég az évtizedes tapasz­talat, hartem a mezőgazdaság szakmunkásaivá kell válniuk Helyesén beszéltek a fiata­lok arról is, hogy ahol a szö­vetkezetek pártszervezete, ve­zetősége támaszkodik a fiata­lokra. segítségükét kéri fon­tos. sürgős munkák elvégzé­séhez, és ugyanakkor megte­remti számukra a szórakozás, a tanulás lehetőségeit — ott igen szép eredmények szület­nek. Példa erre a gyöngyösi Űj Élet. a tiszanánái, a kiskö­rei termelőszövetkezetek fia­talságának munkája. Felszólaltak az értekezleten az üzemi fiatalok küldöttei is. Elmondották, hogy egyes üze­mekben, mint például a gyön­gyöst Szerszám- és Készülék- gyárban. a Mátravidéki Erő­műben, a KISZ-szervezet, a gazdasági segítség mellett sók­kal hatékonyabban segíti szer­vezési és politikai téren is a termelőszövetkezeti KlSZ-szer- vézetek munkáját. A fiatalok tömegével a kul­turált szocialista falu megte­remtéséért — így foglalták öSz- sze a részvevők a féladatokat. S ebnek érdekében határózták el. hogy sókkal nagyobb gón- dot fordítanak a falusi KlSZ- szervezetek munkájának to­vábbi javítására, arra, hógy mind több fiatal tagként Vé­gyen részt a termelőszövetke­zetek munkájában, g növeked­jék a falusi KlSZ-szervezetek taglétszáma is. A falusi fia­talság magának építi jövőjét, imikor a termelőszövetkezetek 'elvirágoztatásáért dolgozik. Ez az értekezlet pedig fontos ál­lomás volt ezen az úton a fia­taloknak. tiszananalak például védnök­séget vállaltak a kukoricaföl­dek felett, másutt a cukorrépa, vagy más munkaigényes ipari növény ápolását vállalták ma­gukra. Ezt a mozgalmat a me­gye minden termelőszövetke­zeti fiátalja magáénak kell, hogy érezze. Beszéltek arról, igen helyesen, hogy milyen nagy szerepük van a falura visszakerülő fiatal értelmisé­gieknek abban, hogy megerő­södjenek a falusi KlSZ-szerve- zetek. hogy felébresszék a fia­talokban a tanulás vágyát. Állást foglaltak az értekez­let részvevői abban is. hogyan állítsák meg a fiatalok város­ba özönlését. arniré újabban ismét jó néhány példa van. A feladat: megteremteni a tanulás, a szórakozás lehető­ségét a falun is. De ki teremt­se még ezeket a lehetőségeket, ha ném mi, fiatalok? — mon­dották az értekezlet részvevői. A felszólalásokból tükröződött az. hógy a legjobb fiatalok félélősséget éreznek a falu fejlesztéséért, tudják, hogy maguknak teremtik meg a szocialista, kulturált falut. Ezt nem várhatják készen szüle­iktől. a fiataloknak is meg kell tenniük a magukét. Beszéltek arról, hogy fokozni kell a fel­világosító munkát a szülők kö­zött is, hiszen nem egy eset­ben maguk a szülők ragasz­kódnak ahhöz, hogy fiaik ne a termelőszövetkezetben keres­sék meg boldogulásukat, ha­nem a városba menjenek. Szó esett az értekezleten, igen helyesen, arról is. hogy meg kell teremteni a lehető­séget a tanuláshoz is, meg kell értetni a fiatalokkal azt, hogy a magasabb termésered­Fiatalos lendület, tenniaka- rás jellemezte azt az értekez­letet, amelyen a megye legjobb KISZ-fiataljat megvitatták, milyen feladatok várnak a fia­talokra a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítása te­lén. A tanácskozás részvevői sem jötték üres kézzel, szép eredményekről számolhattak be az elmúlt évet értékelve, akár a szövetkezet számszerű fejlesztéséről, akár a gazdasági megerősítésről, akár a község­fejlesztési munkáról esett szó. Megyénk fiataljai az elmúlt évben 154 ezer munkaórát töltötték él különböző társa­dalmi munkában, ebből mint­egy 35 ezer munkaóra a tér­in el őszövetkézKt.j építkezések segítésére jutott. Segítettek a fiatalok a kőkitermelésnél, — a gyöngyösiek például bányát nyitottak, s mintegy 300 köb­méter követ termeltek ki az építkezések alapozásához. A Mátravidéki Erőmű, Pétőfibá- nya, Egeres eh i fiataljai szintén jelentős összeget érő társa­dalmi munkát vállaltak, rész­ben kő termelésre, részben épít­kezésre, vagy a meglevő ter- mélŐsZövetkézeti épületok réndbéhőzására. ótt voltak a fiatalok akkór is. amikór a .termelőszövetke­zetek számszerű fejlesztéséről vélt szó. És nem csupán az Üzemi fiatalok, hanem a pa- raaztfiatalság Is tevékenyén kivette részét a felvilágosító munkából. Nagyrédén például KlSZ-gyűléSen tárgyalták meg a teendőket, s a KISZ-gyűlés utáni napon nagyon sok . fia­tal kérte, hogy részt vehessen a népnevelő munkában. A do- moszlói KISZ-titkár elsőnek írta alá a belépési nyilatko­zatot a fiatalok között, s szü­leit is meggyőzte a szövetke­zeti gazdálkodás előnyeiről. Sokat tettek a falusi fiata­lok a termelőszövetkezet gaz­dasági megerősítéséért. Sok helyen vállalták a silózást, a munkacsapatok csatlakoztak a magasabb termésátlagok el­érését célul tűző mozgalmak­hoz, magukra vállalták a fásí­tást. vagy azt, hogy biztosítják a termelőszövetkezeti major rendjét. A beszámolót tartó Misi Sándor elvtárs. a megyei KlSZ-bizottság titkára tehát sók eredményről adhatott szá­mót, s az eredményekből ki­indulva hátárózta meg a fia­talokkal egyetértésben a fel­adatúkat is. Mert sokat, na­gyon sokat tehetnek a fiatalok s termelőszövetkezeti mozga­lom megszilárdításáért, azért, hógy az új termelőszövetkeze­ték, felzárkózva a régiek mel­lé, virágzó nagyüzemi gazda­ságokká váljanak mielőbb. A feladatokat így határoz­ták meg igen helyesen: keres­sük és terjesszük az újat. Kü­lönösen sokat tehetnék a ter­melőszövetkezetben dolgozó fiatalok a magasabb termés- eredmények elérését szolgáló mozgalmak kiterjesztésében. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents