Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-04 / 54. szám

NEtÜJSÁG 19M. március 4., pétiMft A „Nyugati paradicsom“ — a kapitalista sajtó szemével Lapszemle a nyugati if júsági bűnözésről Amikór a nyugati sajtó és rádió nem szűnik meg, hogy nagy dobbal propagálja az úgynevezett „nyugati életfor­mát”, ugyanakkor már ez a sajtó sem hallgathat a tőkés társadalom szennyéről és mocskáról. A létbizonytalan­ság, a tökének való kiszolgál­tatottság, a kapitalista erkölcs züllesztése különösen a kapita­lista országok ifjúságában okoz mérhetetlen károkat. Nem cso­da, ha a nyugati ifjúság körében terjed a pesszimizmus, a bűnö­zés, a prostitúció, az „utánunk az özönvíz“ kilátástalansága. Lapszemlénkben nyugati tőkés lapokból közlünk idézeteket. A kapitalista államok rend­őrségének nagyon sok baja van a huligánokkal. Amint' a DPA-HlRÜGYNÖKSÉG közölte: Renato Quintieri olasz képviselő törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben, amellyel meg akarja fékezni az olasz huligánok egyre szapo­rodó táborát. A javaslat fő pontja kimondja, hogy tör­vénysértéssel vádolt 25 éven aluli fiatalember nem kaphat halasztást a katonai kiképzés­re. Kimondja a javaslat, hogy ha egynél több huligán tör­vényellenes cselekedetet hajt végre, akkor ezekre alkalmaz­ni kell a büntető törvény­könyvnek a „társadalomra ká­ros” megfogalmazású szaka­szait. Az AP-HÍRÜGYNÖKSÉG pedig azt követelte, hogy a stockholmi rendőrség ezekben a napokban minden erőfeszí­téssel meg akarja tisztítani a stockholmi földalatti állomá­sokat a fiatalkorú bandáktól, amelyek éjszakánként sok bajt okoznak a svéd főváros lakos­ságának. A rendőrség speciá­lisan kiképzett civilekből éjje­li őrséget szervezett. Az őrség tagjainak jogában áll a_ fia­talkorú bűnözőket letartóztat­ni. Az 1959. évi statisztikai adatok szerint rendőri riadó­autók több mint ezerszer vo­nultak ki a földalatti állomá­sokhoz, ahol a stockholmi fia­talkorú bandák főhadiszállása van. Különösen nagymértékben növekszik a nyugati államod­ban a szexuális bűnözés. A DAILY HERALD első oldalas szerkesztőségi cik­kében foglalkozik az angol egészségügyi minisztérium fi­gyelmeztetésével, amelyet vé­leménye szerint valamennyi szülőnek, minden férfinak és nőnek tudomására kell hozni. A cikk szerint olyan fenyegető mértékben növekedett Angliá­ban a nemibetegek száma, hogy a minisztérium a sajtó­hoz fordult segítségért. A há­borús időszak óta nem volt szükség ilyen nyilvános figyel­meztetésre. Különösen aggasz­tó a megbetegedések számánál? a növekedése fiatal lányok kö­rében, akik közül egyesek mindössze 15 évesek. Az ag­gasztó jelenség annaK tudható be, hogy a modem penicillm- kezelés hamis biztonságérzetet váltott ki az emberekben. Egyre jobban terjed a fia­talkori bűnözés is. Amint a DAILY HERALD című angol lap írja, a lutoni rendőrség bolti lopáson kapott rajta egy serdülő lányokból álló bandát. A banda hat tag­jának kora 14 és 18 év között mozog. A lányok 50 dollár ér­tékű ruhaneműt, harisnyákat és kozmetikai szereket csentek el a város egyik áruházából. Amikor a bandát tetten érték, annak legfiatalabb tagja, égy 14 éves lány .kijelentette: „Nem tettem volna ezt, ha nem mondták volna nekem, hogy ez milyen könnyű dolog.“ Egy másik lány a rendőrségen elmondotta, hogy már hosszú idő óta űzi ezt a „foglalko­zást”. A rendőrségen megálla­pították, hogy a lányok jó csa­ládból származnak és a jó er­kölcsöt kivéve, mindenük meg­volt. A PARIS JOURNAL pedig arról számol be, hogy egy 12 éves gengszter-lány, aki tizenhat fiatalkorú társá­val együtt került a koppenhá­gai bíróság elé, a kihallgatáson odarohant a bíróhoz és úgy beleharapott a lábába, hogy a kihallgatást fel kellett füg­geszteni és a bírót hordágyon kellett elszállítani otthonába ahol napokig ápolták. Az ifjúkori bűnözést nagy­mértékben elősegítik a televí­ziós rémtörténetek, a szenny­irodalom és a pornográf nyom­tatványok. Arthur E. Summer- field, az Egyesült Államok postaügyi minisztere legutóbbi beszédében rámutatott arra, hogy az elmúlt öt évben a duplájára emelkedett a postán továbbított pornográf nyomda- termékek száma. A postán rendelhető obszcén kiadvá­nyok vevői között körülbelül egy millió a gyerek. Becslések szerint évente minden 35 is­kolásgyermek közül egy por­nográf nyomtatványokat kap postán. A gyerekek egy része megrendelésre, pénzért kapja; más részüket a mocskos iro­mányok kiadói .Ingyen mánta- példányokkal’* igyekeznek be­szervezni állandó vevőkörük­be. Summerfield szerint az obszcén kiadványok megrende­lői között nem egy 8 éves gyermek neve is szerepel a listán. A kapitalista országokban a bűnözés melegágyát képezik a valamennyi nagy várost szé­les körívben ellepő nyomor- negyedek. Wood Klein, a NEW YORK WORLD TELEGRAM SUN című amerikai lap egyik szer­kesztője nemrégiben cikkso­rozatban leplezte le a New York nyomornegyedeiben ta­pasztalható szörnyű állapoto­kat. Saját szemével látta, ho­gyan él 1 132 000 ember a „vi­lág leggazdagabb és legna­gyobb városának” közepén a nyomornegyedekben. „A nyomortanyákon lakva világossá vált előttem, hogy a bérlőknek mértéktelenül ma­gas bért — gyakran havi 100 dollárt is elérő összeget — kell fizetniök a piszkos, omladozó bűzlő lakásokért. Tucatnyi család él olyan zsúfoltságban, hogy bármilyen magánélet el­képzelhetetlen. A gyerekek szüleik lábánál alszanak. Egy háromgyerekes anya elmond­ta, hogy már nyolc éve nem fürdött. A lakásokban levő villanyórákba rejtik a kábító­szereket és az injekciós tűket. Riasztóan sok férfi és nő iszá­kos - bort, sört, vagy olcsó whiskyt isznak, szeszes italo­kat vesznek a munkanélküli és egyéb segélyekért. Éjsza­kánként az ablakokon át röp­ködnek az utcára és az udva­rokra az üres palackok... íme, „a nyugati para­dicsom". a kapitalista világ propagandistáinak szemével. 1959- ben négy és félmillió, 1960- ban hétmillió forint község fejlesztésre az egri járásban Évről évre ugrásszerűen emelkedik az egri járás min­den községében a községfej­lesztési tervek megvalósítására szánt pénzösszeg. Amíg a já­rás községfejlesztési Költségve­tése 1959-ben négy és félmil­lió forint volt, addig 1960-ban megközelíti a hétmillió forin­tot. Ez azt jelenti, hogy min­denütt még több járda, út és híd épül, többet fordíthatnak a kulturális és sportélet fejlesz­tésére, és általában a dolgozó ember igényeinek kielégítésé­re. (v) XXXVI. Egyenesen Judit lakására. A ház előtt meghagyta a gépkocsivezetőnek, hogy félóra múlva indulhat a filmgyár elé, ott várjon ä egy borítékot kap, azt hozza ide a lakásra. Neményivel belépett a kapun. — Kereste-e valaki a mérnöknőt, amig el­toltam? — kérdezte a házmesternét Szegedi. — Nem... Senki. Legalábbis nem láttam, hogy valaki felment volna hozzá. Szegedi vállat vont. Tulajdonképpen csak az ismeretlen udvarló jutott eszébe. Miért nem keresi? Vagy talán nem tud Judit halá­láról ...? Hihetetlen. Szegedi kíváncsian bontotta fel a borí­tékot. Az ablakhoz vitte a levelezőlap nagyságú képet s gondosan szemügyre vette. Csodál­kozva húzta fel a szemöldökét: — Mindenre számítottam, csak erre nem... — mormogta s a képet odadobta Neményielé. Néményi is megnézte, de csak megvónta a vállát: , — Strandolok... Sorba állnak a Palatínus pénztára előtt..., - magyarázta Szegedi és elővette töltőtóllát, két alakot bekeretezett: — Ez a nő Solymossy Judit, mellette a férfi peúig az udvarlója, egyben gyilkosa ... Sós, a technikus. Legalábbis ezen a néven fut... — Biztos vagy benne? flz afgán és a szovjet kormányfő beszéde a Hruscsov tiszteletére adott ebéden KABUL (TASZSZ): Muham- vtied Daviid afgán miniszterel­nök szerdán díszebédet adott Hruscsov szovjet miniszterel­nök tiszteletére, amelyen Da- vud és Hruscsov bészédet mondott. Az afgán kormányfő üdvöz­lő beszédében hangoztatta, hogy Hruscsov afganisztáni lá­togatása „újra igazolja azt a jó szándékot, amely állandóan jellemezte a két ország kapcso­latait. Biztosíthatom önt, hogy Afganisztán kormányá és népe őszintén nagyrabecsüli baráti együttműködésünket”. Az afgán kormányfő ezután elmondotta, hogy kormánya következetes függetlenségi po­litikát folytat, nem kíván részt venni a politikai és katonai csoportosulásokban. Politiká­jának alapvető tartalma a bé­ke biztosítása, valamennyi néppel való barátság és együtt­működés alapján. Az emberiségnek soha nem volt annyira szüksége a béké­re, mint most — mondotta. — Afganisztán kormánya és népe támogatja azokat a gyakor­lati lépéseket, amelyek hala­dást jelentenék ezen az úton. Az önök kormányának az ENSZ közgyűlésén előterjesz­tett javaslata az általános és teljes leszerelésről és a nuk­leáris fegyverek betiltásáról, a tartós béke biztosításának alapja lehet. Ennek a nemes javaslatnak a megvalósítása mipden bizonnyal megmenti az emberiséget a pusztulástól, biztosítja boldogulását és nyu­galmát, ami a végső célunk. Az afgán miniszterelnök üd­vözlő szavára Hruscsov vála­szolt. A Szovjetunió és Afganisz­tán államformája és társadal­mi rendszere különbözik egy­mástól. Ez azonban nem aka­dályozza meg, hogy jó szom­szédok és őszinte barátok le­gyünk. A szovjet-afgán vi­szony — mondotta Hruscsov — a békés együttélés és a külön­böző társadalmi és politikai rendszerű államok együttmű­ködésének meggyőző példáját szolgáltatja. Igen jó lenne, ha más országok is követnék ezt a példát. Ügy gondolom, hogy nem­csak a saját, hanem afgán ba­rátaink véleményét is kifeje­zem, amikor azt mondom: el­lenségeinknek sohasem sike­rülhet megbontaniok orszá­gaink hagyományos barátsá­gát, ha mindkét ország a jövő­ben is megbecsüli és erősíti ezt a barátságot. A Szovjetunió soha nem hagyja bajban jószomszédját és sohasem volt közömbös Af­ganisztán nehézségei iránt. Megértjük azt a nyugtalansá­got, amelyet egyes országok bizonyos köreinek magatartá­sa kivált, amelyek számára szemmel láthatólag ismeretlen fogalom a más népek törvé­nyes nemzeti jogainak tiszte­letben tartása. Felmerül a kér­dés, hogy a Szovjetunió — min­denféle elnyomás ellensége — lehet-e közömbös bármely nép igazságos nemzeti óhajai iránt Kétszeresen elítéljük azt a po­litikát, amely az államok — köztük a szomszédos államok — közötti viszony veszélyes kiéle­ződésének a forrása — mon­dotta végül Hruscsov. (MTI) MONTEVIDEO (MTI): Eisenhower elnök, aki szer­dán Uruguayba érkezett, be­szédet mondott az állam par­Részleiek Agadir tragédiájából RABAT (MTI): A romhal­mazzá vált Agadirban szerdán folytatódott a hősies küzdelem a romok alatt rekedt életben- maradottak kimentésére. Az esti órákig mintegy 1200 sebesültet és 800 halottat hoztak ki a romok alól. A mentési munkálatok a fo­kozódó járványveszély miatt egyre kockázatosabbá válnak. A rombadőlt város teljesen ivóvíz nélkül maradt és a szennyvízcsatornák sok helyen felszakadtak. Fényes nappal is, patkányok hada futkos az élelem után a kő- és beton­törmelékek között. A mentés­ben részt vevő csoportok tag­jai védőálarccal dolgoznak, mert több helyről jelentették, hogy a romok közt maradt holttestek oszlásnak indulnak. A marokkói egészségügyi minisztérium megtette az elő­készületeket arra, hogy a mentőosztagokat is kivonja Agadirból és a járvány elke­on­rülése végett klórmésszel teti le a romokat. Hírügynökségi beszámolók megrázó képet festenek egy- egy szerencsés megmenekü­lésről, s a mentési munkála­tokról. A svéd Lundkvist megme­nekülése után egy másik író szerencsés életbenmaradásáról érkezett hír. A híres angol írónak, Somerset Maughamnak az unokaöccse, a 43 éves lord Maugham, aki maga is író, a csodával határos módon ma­radt életben, amikor az egész szálló összedőlt, annak a he­lyiségnek a kivételével, amely­ben a katasztrófa pillanatá­ban tartózkodott. A marokkói hatóságok már a katasztrófa legsúlyosabb óráiban hozzálát­tak az új Agadir felépítésére vonatkozó rendelkezések vég­rehajtásához. V. Mohammed király elren­delte, hogy a romokat takarít­sák el és a várost egy éven belül épitsék újjá. (MTI) lamentjének együttes ülésén. Azzal igyekezett megnyugtatni a latin-amerikai kedélyeket, hogy a háború után Európá­nak nyújtott amerikai segély az ő szempontjukból is előnyös volt, hiszen Európa a latin- amerikai nyersanyagok fő fel­vásárlója. Az elnök hangsúlyozta, hogy a világnak választania kell • pusztulás, vagy a békés építés­ben való együttműködés kö­zött. Montevideoba történt meg­érkezésekor Eisenhowert rend­kívül ellenséges diáktüntetés fogadta. A New York Herald Tribune vezércikkében kije- jelenti, hogy „jóllehet, hiba lenne a tüntetésnek túl nagy jelentőséget tulajdonítani, ugyanakkor ostobaság, ha nem vesznek róla tudomást. (MTI) Időjárásjelentés Várható időjárás péntek estig: Enyhe idő, változó felhőzettel. Több helyen kisebb, záponszeru esők. Mérsékelt szél. Többfelé gyenge, vagy mérsékelt köd. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet pénteken: plusz 10—12 fok, várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet: plusz 1—6 fok között. Távolabbi kilátások: A hét vé­gén felhős, enyhe Idő. esőkkel. (MTI) — Biztos! — felelte kui-tán. Szegedit mindenesetre nagyon meglepte ez a váratlan fordulat. Hát ezzel az ember­rel tölti el szabad délutánjait az étterem­ben, immár néhány hónapja. Elcsevegtek apróbb hétköznapi dolgokról, Sós lassan törzsvendége lett az étteremnek, úgy, mint ő. És Szegedi most már emléke­zett a furcsa alakú üvegbuborékra is, ame­lyet a levált sarkú címke alatt ő pillantott meg tegnap délután, amikor Sós elbúcsűzótt tőle. Előtte, vagy egy héttel, Sóssal a szokásos időben találkozott — de talán két hété is van már — és azt a barna játékmedvét akkor a technikus az asztal sarkára tette. Ha jól em­lékszik, valami rúgószakadása volt és Sós éppen azt javíttatta meg. Tehát a medve Judité volt... Most már csak le kell tartóztatni Sóst. Igen, de hol? Sós nem valószínű, hogy ma ismét — szokásához híven — besétál az é.t- terémbe. Lehet, hogy már meg is szökött. Szegedi az órájára pillantott. — Három óra ... — Figyelj csak rám... — szólt Nernényi- ■ hez, de ebben a pillanatban csengett a tele­fon: — Szegődi főhadnagy? — Jélehtkezem, őrnagy elvtárs.,. — Tégye félre azt az ügyét és jöjjön be hozzám azonnal, Neményivel együtt... Szegedi csodálkozva tette le a kagylót. Hagyjam abba? Most, amikor már kezem között van Sós? ★ Nagyszerűen mentek a dolgók. A Korok- nay által hozott üzenet, ha első percekben meg is döbbentett — amiért nem ma talál­kozhatott! az összekötővel —, később mégis­csak megnyugtatott. Ügyes fickó lehet aZ az összekötő, jóllehet túl óvatos, s ez nem is baj. Elvégre nem azért találkoztam vele, hogy csupán együtt ebédeljünk, hanem a két táskát ki kell cserélnem. Az én táskámban utasításokat viszek — egyetlen feljegyzés csak, új összekötők névsorával, új feladatok meghatározásával —, az összekötő táskája pe­dig fotókópiákat tartalmaz, különböző objek­tumokról. Mr. Carry nagyon sokat vár ettől a találkozástól. Aggodalomra szerintem nincs ókom. Ma korábban tértem be az étterembe. A „piktor” rttár az asztalnál ült, mikör rtteg- érkéztetn. Szokatlan jókedvvel fogadott. — No látja, elhiszi-e, hogy éppen magára vártam? . — Hiányoztam talán, kédves piktorom? — Persze! - felelte a „piktor” -, nem sze­retem egyedül kitölteni a totószelvényt. Min­den egyes csapat esélyeit jó, ha az ember latolgatja, vitatkozik rajta, tudja, hogy megy ez? ... A „piktor” elővette a töltőtollát és az irat­tárcáját. A tárcából kihúzta a szelvényt, s kirántott vele egy fényképet. A fénykép — Juditot ábrázolta ... Ügy éreztem, hogy a szívverésem eláll. Remegő kézzel emeltem fel a képet. Való­ban Judit... Mosolyog, bájosan, csillogó, fehér fogsor... finom arca, ragyogó szemei... A „piktor” rámpillantott, majd mosoly­gott. — A képet nézi? Régi, nagyon régi Isme­rősöm. Együtt Voltunk egy társaságban és csak úgy bolondságból elcsentem tőle a ké­pet ... Erről jut eszembe, fel kellene hívnom telefonon, mert már rég beszéltem véle... A „piktor” nem vette észre rajtam* hógy a fénykép láttán hirtelen milyen idegesség fogott el. Próbáltam kedélyes hangot meg­ütni: — No, nézzük csak azt a totót! Félezünk a nyereményen? — Miért ne? Tehát: Magyarország-Auszt­ria... Mit tippel? Nem válaszoltam mindjárt. Most már a '■életlen is gúnyt űz belőlem? Előbb ez a fénykép és most a tippelés... Én már régeb­ben Ausztriát választottam, anélkül, hogy a totó-szelvényre ráírnám a kettes számot. Már régen! És ha van ígéretföldje, — akkor jelén Óillattatban számomra csak Ausztria lehét. Még két nap! És egy időre nyugodtan élhe­tek, nem kell tartanom attól, hogy melyik pillanatban csapják rám a bilincset, vagy eresztenek belém egy golyót, — amely egy­szer és mindenkorra megoldana minden prob­lémát. És lassan elfeledem Judit emlékét is, de még az arcát is, amelyet anttyira eltorzí­tott a méreg okozta fájdalom. — Nézze — szólalt meg a „piktor” —, ne gondolkozzék anttyit. Ennék a mérkőzésnek a kimenetéle szerintem világos: egyszerűen megverjük az osztrákókat...! (Folytatjuk) I Eisenhower beszéde az uruguayi parlamentben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents