Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-04 / 54. szám
i960, március 4., péntek népújság 3 A vizsgálat nagy segítség lehet az idegenforgalom további munkájához A HEVES MEGYEI Népi Ellenőrzési Bizottság nemrégen 30 vizsgálati napon ellenőrizte a Heves megyei idegen- forgalom szervezésének és lebonyolításának munkáját, tájékozódott a jelenlegi helyzetről, a hibákról és a következő idők sürgős tennivalóival kapcsolatban. Az eredményesség érdekében körlevelet intéztek 177, az ország különböző területén levő iskolához, járási tanulmányi felügyelőséghez, különböző intézményhez. A körlevélben azt kérték, hogy tájékoztassák a Népi Ellenőrzési Bizottságot a megyében járt tanulmányi és kiránduló csoportok ellátásáról, az esetleges panaszokról. A megkeresésre 130 válasz érkezett és ezek jelentős részét teszik ki a most bevégzett munka alapján készült összefoglalónak a többi körültekintő munkával összeszedett anyag mellett. Az ellenőrzés megállapítása szerint az egyik legnagyobb baj — annak ellenére, hogy az Idegenforgalmi Hivatal és ki- rendeltségeinek az IBUSZ-szal való kapcsolata megfelelő —, hogy a megye területén az 1959-ben érkezett vendégek, kirándulók elszállásolását sem Egerben és környékén, sem a Mátra vidékén nem tudták megfelelően megoldani. A RENDELKEZÉSRE álló szállodák, turistaszállások, átmeneti férőhelyek ugyanis kevésnek bizonyultak, és főként a külföldi idegenforgalom számára minőségileg sém mondható kielégítőnek. Az elszállásolási lehetőségeket Egerben és környékén az idényjelleg szempontjából kellett az ellenőröknek számításba venni. Eger egyetlen példáját tekintve, ugyanis, csupán az egri vár belépő jegyes látogatóinak száma az elmúlt év január, február, márciusában összesen 17 600, áprilisban 15 200, májusban és júniusban 91 500 idegen volt. Az ilyen nagy számban érkező látogatók közül alkal- manké-t egyszerre sok százan szeretnének megszállni a városban. Ezzel szemben a szállókban és a fizető vendéglátóknál rendelkezésre álló ágyak száma a megyeszékhelyen összesen 267. Mit jelent ez a hihetetlenül kicsiny szám az Egert 1959 első háromnegyedévében meglátogatott 270 ezer vendéghez viszonyítva? Szinte semmit. Így írhatták a körlevélben megkérdezett válaszadók közül a váci Sztáron Sándor Állami Általános Gimnáziumból ezt a né- hánysoros véleményt az egri állapotokról: „Sajnos, szállást egy napra sem kaptunk, s így csak átutaztunk”. Ugyanezt írták Hajdúnánásról, az Állami Körösi Csorna Sándor Gimnáziumból. Velük ellentétben, a szeghalmi iskolai csoport még szerencsésnek mondhatta magát, mert a vezető tanár nagy nehezen el tudta intézni, hogy az egyik iskola tornatermében padokon, asztalokon aludjanak kiránduló diákjai egy éjszaka. Persze, nemcsak a szállás- hiánnyal kapcsolatos észrevételek foglalkoztatták a népi ellenőröket vizsgálatuk során. Sajnálatos módon, meg kellett állapítaniok, hogy az elszállásolás színvonala sem minden tekintetben kielégítő, s itt a legtöbb panasz az egri Turista Diákszállóval kapcsolatban hangzott el. DE ILYEN GONDOKKAL küszködnek a Mátra vidékén, a Kékestetön, Parádfürdőn, Parádsasváron és környékén is. Az alapos, körültekintő vizsgálat után, amely kimerítő részletességgel érintette a megye idegenforgalmával foglalkozó valamennyi munkaterületet, az összefoglaló jelentés számos javaslatot is tartalmaz a további feladatokkal kapcsolatban. Ezek elsősorban a Heves megyei Tanács végrehajtó bizottságához, az Egri Városi Tanácshoz, az Országos Idegenforgalmi Tanácshoz, valamint a Mátravidéki Intéző Bizottsághoz szólnak, s valamennyi pontjuk elgondolkoztató, megszívlelendő, annál is inkább, mert Eger és a Mátra vidéke a már előrelátható tervek szerint, 1960-ban és az utána következő esztendőkben még látogatottabb, még keresettebb helye lesz a hazai és külföldi kirándulóknak és a szíves fogadtatás, a kedves vendéglátás mellé éppen ezért minden eddiginél nagyobb szükség van a kulturáltabb szállás, étkezési és szórakozási lehetőségek megteremtésére is. Weidinger László Tizenegy éve működik az egri iVői- és Férfiszabó ütsz Több mint egy évtizede dolgozik Egerben a Női- és Férfiszabó Kisipari Termelőszövetkezet. A kezdeti nehézségekre már kévésén emlékeznek, de akik még most is részt vesznek közülük a munkában, büszkék az elért eredményekre. Büszkék arra, hogy a szövetkezet állóeszközeinek értéke meghaladja ma már a kétmillió forintot. A szövetkezet dolgozói csupán az elmúlt évben 11 millió forirtt értékű ruházati cikket gyártottak és adtak át a kereskedelemnek: 47 ezer inget, hétezer öltönyt és négyezer zakót és nadrágot készítettek csupán 'az 1959-es évben. Ezenkívül számos különböző fazonú méretes ruházati cikket is készítettek. Ezt a termelést az 1960-8? évben most továbbfejlesztik és még több ruházati cikkel kívánják ellátni a város és a megye dolgozóit. Jtli, emketek . . . Úgy férfi loholt nagy sebbel-lobbal az ^ utcán. A sarkon beleütközött egy másikba, akinek dolga nem kevésbé lehetett sürgős, mert úgy szedte a lábát, mintha tüzes vason járna mezítláb. Az összeütközés gyors volt, váratlan és megtorpasztó, sőt ijesztő is egy tűnő pillanatra. — Hülye... nem tud vigyázni? — Maga a hülye és vigyázzon maga! — váltottak testvérien szót. ★ Az egyik férfi egy értekezletről sietett, sajnos, éppen egy másik értekezletre. Felelős beosztású ember lévén, nem volt menekvés az efféle értekezletek elől, de tartozunk azzal is az igazságnak, hogy nem is akart menekülni. Szava, súlya és tudása volt, hogy ezeken a tárgyalásokon eredményesen működhessék közre. Az iménti ankét bizonyos egészségügyi kérdések tárgyában hívódott össze, a másik, amelyre olyannyira siet, az meg az oktatás problémáit tűzte napirendre. Különben két gyereke van és bájos felesége, érthető, hogy mindene az otthona, amelyet oly boldogan foglal el nap mint nap, ha este hazatér, mintha valami új, ismeretlen és csodálatos földrészt fedezett volna fel. Különben csendes, szerény és jó kedélyű embernek ismerte mindenki, a felesége úgy emlékszik vissza tízéves házasságuk egyetlen összekoccanására, mintha tegnap lenne, pedig tán’ hat éve is megvan, ha nem több. Különben ő volt, aki elsőnek tisztelte meg a hülye jelzővel a másik embert, aki... ★ ... nos, aki voltaképpen nem is sietétt, mert mindig úgy jár, dehogyis jár, rohan, mintha kergetné valaki, vagy mintha elkésne, sőt, már el is késett vólna valahonnan. Ráadásul még pontosan ilyenkor, úgy neve-’ zett utcai sétája idején szokott néhány olyan problémán töprengeni, amelynek megoldása elképzelhetetlen szerinte, mondjuk, egy íróasztal mögött. Természetesen nem világmegváltó dolgok ezek, de fontosak. Beosztottjai munkája, bizonyos elképzelések a munka átszervezésére, hogyan és mikor, — egy minap olvasott érdekes cikk kedvenc lapjában, egy film, amelyen érdemes töprengeni, mert az ember nemcsak pusztán időtöltésből jár el a moziba. Vagy itt van mindjárt ez a szó, hogy „mozi”, amelyet Heltai csinált, helyesebben alkotott, s itt van a televízió, amely szerinte nem éppen egy helyes kifejezés ... Agglegény, azazhogy nősülés előtt áll, dehát az emberek még mindig hajlamosak arra, hogy egy 30 éves férfira, ha még nem nősült meg, rásüssék, hogy agglegény ... Nem szép, ő is tudja, hogy nem szép a menyasz- . zonya, de nagyon kedves, megértő és a tudást tisztelő nő, aki, minden bizonnyal, jó élettársa lesz, s aki oly lelkesen próbál egy kis energikusságot beléplántálni, mert ugyan határozott, céljait jól látó ember, de kicsit vajszívű, kicsit túlontúl is megértő, a nehézségektől nemegyszer könnyen visszariadó ember... Hát ő volt, aki ilyen udvarias hangnemben válaszolt az őt ért tiszteletadásra. Bizony: ilyenek vagyunk, mi, emberek. Illetőleg: ilyennek kell lenni, nekünk, embereknek? (gyurkó) A nácik üldözöttjéből magyar disssidens Ismét egy újabb híradás arról, hogyan értelmezik Nyu- gat-Németországban az „alkotói szabadság’• elvét. A különös jelentőségű hírt a Kanadai Magyar Munkásban olvastam.... Nyugat-Berlin egyikpremier mozijában a „Le Cousins” c. francia film németre szinkronizált változatát vetítették „Schrei, wann du kannst” — Kiálts, ha tudsz címmel. Semmi különös nem történt tehát, hiszen gyakran előfordul, hogy szinkronizált filmeket játszanak a nyugatnémet mozik — gondolná a jóhiszemű újságolvasó. Csakhogy itt többről van szó, mint közönséges esetről. A „Le Cousins” szinkronizálása egyedülálló történettel vonult be a filmtörténet krónikáiba. A francia film egy fiatal diákról szól, akit halálra üldöznek a nácik, a diák azonban mindig kicsúszik kezeik közül, megmenekül a gyilkosok elöl. A film egyik jelenetében az alvó diákkal egy társa kegyetlen és durva tréfát űz: lámpával az arcába világít és fülébe ordítja a mélyen alvó fiúnak: „Kelj fel, itt a Gestapo!’' A nyugatnémet szinkronváltozatban egészen másképp fest ez a jelenet. A szinkronizálás szakemberei a nácik üldözöttjéből magyar disszi- denset csináltak, akit ezzel a kiáltással ébreszt társa: „Kelj fel, itt van az ÁVÖ...” Ostoba, szemérmetlen és arcátlan hamisítás ez! A csalásra, a filmhamisításra természetesen fény derült, s a botrány kipattant. Mert ugye, hamarabb utolérik a hazug szinkronizálókat. mint a sánta kutyát... A hamisítás óriási felháborodást váltott ki az egyszerű emberek körébén. A felháborodás rövid idő alátt olyan méreteket öltött, hogy a filmet kénytelenek voltak levenni a mozi műsoráról, s visszaküldeni a stúdióba, hogy újra szinkronizálják, de most már ragaszkodva az eredeti francia szöveghez. Fölöttébb elgondolkodtató ez az eset és jellemző is. Mert akár a lángoló kardé, bibliai Gábriel arkangyal a paradicsom kapuját, úgy őrzi Nyugat-Berlin szenátusa a „frontváros” kultúréletének „nyugalmát. A szenátus minden bemutatandó filmet ellenőriz, s rögvest tiltakozik, ha valamelyik filmszínház netán haladó szellemű filmet kíván műsorára tűzni. Tiltakoznak a szenátor urak, mert védelmezni akarják a város kulturális életét minden „kommunista beütés” ellen. Ezért nem játszhatták a nyugat-berlini mozik az NDK dokumentum filmjeit: a fasizmust leleplező „Te és annyi más bajtársad” című és a náci vezér Speidelről szóló „Theuton kardakció“ című filmeket. Nyugat-Németország polgárai számára minden haladó, a nácizmust leleplező film tabu. Ezért kobozták el nemrég a „Die Tat’* című nyugatnémet újságot is: a lap iml merészelt Oberländer viselt dolgairól. Nyugat-Berlin szenátusa • francia film meghamisítása .ellen nem méltóztatott tiltakozni, szemet hunytak az ügy fölött a nagy tiszteletű városatyák. Sőt: segédkezét nyújtottak a hamisítók üzel- meihez! Ugye, különös mindez? Nem! Inkább vagyonit jellemző, nagyonis érthető... (- Kyd ) Csengő-bongó fácska Az egri Vörös Csillag mozi előcsarnokában szinte mozog, láthatóan rezeg a levegő a ki- sebb-nagyobb gyerekek hatalmas zsivajától. Pedagógus fülem megszokta ugyan már az efféle hangzavart, de nem a moziban! Mikor aztán kitárulnak az ajtók, lavina zúdul a jegyszedő és irányító nénikre. Enyhe veszekedés, egy-két felnőttektől tanult kifejezés, majd elsötétül a nézőtér, s a mesebeli herceg elindul küzdelmes útjára, hogy megszerezze a csengő-bongó fácskát. A gyerekek egyszerre elfelejtették a bevonulás harci zaját, s dobogó szívvel figyelik # gonosz manó mesterkedéseit. A tétovázó királylányt hangos szóval kérik: „Ne menj el! Ne menj el!" Aztán világos lesz a terem, s újra kezdődik az idegtépő lárma tolakodás, jogos és jogtalan, indokolt és indokolatlan veszekedés. Van itt valami, amire fel kellene hogy figyelj enek, vagy a Heves megyei Moziüzemi Vállalat, vagy a pedagógusok; A matiné ifjúsági előadás, s ha mesefiim megy, az egyenesen kisgyermek-előadás. Mivel nemcsak iskolások, hanem sokkal kisebb mozilátogatók is vannak, ezek nyilván a vasárnap délelőtt otthon „fölösleges" apukával telepednek be a moziba. S mi történik akkor, ha az apuka a 16. sorban ül, mögötte meg egy pöttöm váltott jegyet? Vagy sírás, vagy egyenlőtlen veszekedés. Nem lehetne ezen valahogy segíteni? A mese filmek jegyeinek eladását nem kellene inkább megszervezni az iskolákban, a páholysort meghagyni apukás, anyukás csemetéknek? Talán a mozi dolgozóit is kevesebbet enné a méreg a rakomcátlan- kodó gyerekek miatt, ha itt-ott pedagógusok is jelen lennének. Vagy lehet, hogy más megoldás is kínálkozik, de őszintén szólva, azt hiszem, a mozi dolgozóinak komoly erőfeszítését veszi igénybe a néhány száz gyerek, s a maga igazának mindenáron érvényt szerző néhány felnőtt papa, mama, nagymama. (á —J Hangverseny az egri Zeneiskolában Immár hagyományossá vált, hogy minden évben megrendezik az ergi Zeneiskolában a végzett növendékek hangvér- senyét. Az iskolában végzett növendékek. — akik Egerből elkerülve, kik főiskolára, kik szakiskolában — folytatják tovább tanulmányaikat, ilyenkor visszatérnek, hogy közös hang» versenyein mutassák be tudásuk legjavát. Ez évben március 7-én a Zeneiskola BartÓK-ter- méhen rendezik meg ezt S hangversenyt, este 6 órai ke** detteL amikor az istenek fiai megér- , keztek...” Szodoma és Go- j mórra meséjének a részleteit ' is felfedezték. A katasztrfófa ; előtt Lóth a következő értesí- , tést kapta: „Menekülj és ne fordulj hátra a síkságon, igye-;:: kezz a hegyekbe, hogy baj:;, ne érjen." Lóth később a következőket mondta: „És füst- : oszlop emelkedett a földből, kéneső hullt Szodomára és Go- morrára.” A legendát így lehetne magyarázni a tudósok nyelvén: a világűrlakók meghagyták az embereknek, hogy meneküljenek a hegyekbe. A robbanás után gombalakú füstfelhő képződött, amely megölt minden! ; élőlényt. Akik hátrafordultak,: megvakultak és szörnyethaltak. Azok pedig, akik megmenekültek, örökre elhagyták a vidéket. A világűrutasok távozá-; suk előtt ugyanis felrobbantották az atomhajtóanyag fe- : leslegüket. De ha már itt jártak a világűrutasok. miért nem jelennek meg újból? Agreszt, a ; fantasztikus feltevés szerzője ■ szerint nehéz lenne a kérdésre: : válaszolni, ha a világűrutasok . a mi naprendszerünkből szár-; , maztak volna. Ha azonban va-:j s lamilyen távoli égitestről érkeztek. a Földet valószínűleg! ■ a „primitív’“ világok egyikének- tartották És ha rakétájuk se■ bessége megközelítette a fény j sebességét, űrhajójukon az idő : sókkal lassabban múlik, mint. í nálúhk. Hazájuk talán olyan •- messze van, hogy miután ezer, meg ezer éVvel ezelőtt eltá-1- voztak bolygónkról, még ma is i száguldanak a világűr sötétsé-. , gébén. < Két elmélet a világűr lakóiról Műholdjai vannak a Marsnak — Értelmes marslakók lőtték ki őket — Szklovszkij szovjet tudós merész elmélete saiba hiba csúszott. Wilkins eredményeit azonban mindeddig nem tették közzé. Szklovszkij nem tágit Hogyan reagált Szklóvszkij professzor a nyugati tudósok ilyen bírálataira? Dr. Cooper kétkedésére válaszolva, a moszkvai rádió angolnyelvű adásában (amelyet az amerikai hallgatóknak sugároznak) szilárdan kitartott feltevése mellett. Szklovszkij mindaddig nem ismeri el vereségét, amíg Wilkins, vagy akárki, más számítással nem döntik meg Chaíples adatait, esetleg más, új felfedezések meg nem győzik elméletének ellenkezőjéről. A dolog azonban nemcsak ennyiből áll. Megeshet, hogy Charplés számításai a Fobos mozgásának gyorsulásáról valóban pontatlanok voltak. E? azonban dr. Szklovszkij elméletének csak egy kis — igaz meglehetősen fontos — részért vonatkozik. Megmarad még jó néhány bizonyítéka: a Fobos és Dei- niós kis méreté, a két mesterséges holdnak a Marshoz val< közelsége és szinté tökéletét gömbölyűsége, ami úgyszólvár egyetlen égitestet sém jólléthez. „Azők, akik leestek (az égből). a Földön jártak azokbar a napokban, sőt kéfeóbb is szati intézet igazgatója kétkedéssel fogadta az új elméletet. Dr. Gerard Clemens, az amerikai haditengerészet washingtoni csillagvizsgálójának igazgatója kétségekkel fogadta azt az állítást, hogy a Fobos körforgása gyorsul. Ezzel meg is támadta I. Sz. Szklovszkij professzor elméletének legfőbb pontját. Dr. Clemens 1959. október másodikán egy cikkében többek között a következőket írta: „Dr. Szklovszkij elmélete valóban merész. Én magam nem is merném nyilvánosságra hozni. Ha azonban a Fobos mozgása valóban gyorsul, a szovjet tudós elmélete elfogadhatóvá válik. Nekem az a véleményem, hogy gyorsulásról szó sem lehet. Charplés úgy látszik, számítást hibát vétett, s ez rossz irányba vezette őt is. meg Szklovsakijt is.’“ A szovjet tudós elméletének bizonyítására felhozta Charplés elhunyt amerikai csillagász megfigyelésének eredményeit, amelyek 1945-ben jelentek meg egy csillagászati szaklapban. Dr. Clemens állítását a szovjet sajtó is közölte. De később dr. Geótg Wilkins, a greenwichi csillagvizsgáló, tudományos munkatársa ellenőrizte Charplés adatait a Fo- bös keringésének gyorsulásáról es mégalláóitótta, hógy áz amerikai csillagász szániítáDeimos pedig 14 600 mérföld magasságban, ami szintén arra vall, hogy mesterséges eredetűek. A marslakók talán műszereik hiányosságai miatt nem tudták magasabbra lőni őkét, de az is lehet, hogy így jobban tudták tanulmányozni a két műholdat. Az sincs kizárva, hogy egykori marslakók rákényszerültek a két mesterséges hold kilövésére, lehet, hogy valami történt bolygójukon, s ezért el kellett hagy- niok a felszínét. S mivel a Mars vonzóereje jóval kisebb a Földétől, a kis holdak kilövése aránylag könnyű munka volt. És még égy fontos bizonyíték: a Fobos meg a De imos keringési ideje rövidebb a Mars fordulatának idejénél Ez pedig egyedülálló jelenség az egész naprendszerben. Dr Szklovszkij elméletének legfőbb pontja azonban az, hogy a Föbos keringésé gyorsul, miközben közeledik a Mars fel é. Ugyanez történik a Föld mesterséges holdjaival is. Cáfolatok heonid Szedóv, a legisrtier- tebb szovjet asztrofizikus ro~ konszenvvel fogadta kollégája elrnélétét. Hozzá csatlakozott még Sztanyukóvics, Viszont Vaszilij Feszéfíkov akadémikus, 9. kazahsztáni csillagáDr. Szklovszkij, szovjet tudós tavaly elméletet állított fel a Mars holdjairól. A világsajtó azóta nemegyszer foglalkozott a neves csillagász rendkívül merész elméletével, amely a Szovjetunióban támogatókra is és ellenfelekre is talált. Nem biztos, hogy földünk tudósai az első teremtmények, akik mesterséges holdakat lőttek a világűrbe. Két, vagy hárommillió évvel ezelőtt a marslakók valószínűleg két kis holdat lőtték ki — a Fobost és a Deimost, — s ezek még ma is keringenek a Mars körül. Könnyen meglehet, hogy ez a két égitest értelmes és szándékos erőfeszítés műve, nem pedig a természet szülötte. Nagyjából ennyiből áll dr. 1. Sz. Szklovszkij szovjet tudós, a légkör fizikai jelenségeivel foglalkozó intézmény vezetőjének elmélete. Feltevése rendkívül bátor — ezt be is vallja — azt állítja, hogy feltevéseit kellő számú adattal tudja bizo"'TÍtani. Ä Irzonyítékok Milyen adatokkal bizonyítja Szklovszkij professzor legutóbbi fantasztikus elméletét7 Először is megemlíti, a két hold kis méreteit: A Fobos át* mérőjé 16, a Deimos átmérője pedig 8 kilométer. A csillagászok még eddig egyetlenegy ilyen kis méretű természetes égitestet sem fedeztek fel. A Fóbbs és Déimos tulajdonkép- péh olyan kicsi, hogy Csak Í377-bén fedeztek fel. A Mars nagyobbik holdja 5860 mérföld magasságban kering, a
