Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-04 / 54. szám

^\u-\ ­VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! <Má&fél évtized . . • AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 54. szám Ára 50 fillér 1960. március 4., péntek Üdvözöljük a szovjet film ünnepi hetét Tegnap este a megye minden jelentősebb mozi­jában ünnepi filmbemuta­tók voltak. Az egri Vörös Csillag mozi A béke első napja című, a gyöngyösi Szabadság a Két fiú, egy kislány, a hatvani Kossuth az Egy kislány keresi az édesapját című szovjet filmalkotást mutatta be — s ezekkel az eseményekkel kezdődött meg megyénkben a hazánkban immár évről évre hagyományossá vált ünnepség-sorozat: a szovjet film ünnepi hete. A szovjet filmeket a mi megyénk mozilátogató kö­zönsége is szereti. Tapasz­talati tény, hogy egy nagy­szabású filmalkotás bemu­tatóira és előadásaira már napokkal előbb elkeltek a jegyek. A szovjet filmek — valamennyi — a szoci­alista realizmus talaján áll­nak és ebben rejlik az a vonzóerő, amelyet a közös­ségre gyakorolnak. A szovjet film ünnepi he­te immár évek óta hagyo­mányos esemény-sorozat hazánkban és így megyénk­ben is. Kitűnő mutatója annak a széleskörű, s e te­kintetben kulturális jellegű kapcsolatnak, amely ben­nünket a Szovjetunióval, a Szovjetunió művészeti éle­tével összeköt. A szovjet filmművészet sok tekintetben példaképül állhat a mi filmművésze­tünk előtt is. A magyar filmgyártás sokat tanult a szovjet filmművészektől, sok tapasztalatot szerzett a kulturális élet eme terüle­téről is. Az a tény, hogy filmgyártásunk mind bát­rabban halad előre és fej­lődik, abban benne vannak ezek a helyes tapasztalatok is. < Az idei ünnepi filmhéten I bemutatásra kerülő nagy- szerű alkotások a szovjet i filmművészet újabb fejlő- | déséről tesznek tanúbizony- J ságot. A filmek jelentős többsége — s itt idézhet­nénk a gazdag programot — a maga realitásában mu­tatja be a mát, a szovjet élet egy-egy epizódját, egy- cgy szakaszát. Emberekről szólnak a filmek, valóságos emberekről a maguk prob­lémáival örömeivel, gond­jaival együtt — s ez az, ami különösen nemessé te­szi az élményt mindazok számára, akik megnézik az ünnepi filmhét bemutatóit, előadásait. örömmel köszöntjük eb­ben az évben is a szovjet film ünnepi hetét, öröm­mel várjuk a bemutatásra kerülő alkotásokat, amelyek megtekintésével méginkább megismerjük a szovjet éle­tet, még inkább szorosabbá és melegebbé válik kapcso­latunk a szovjet művészet­tel, a szovjet néppel. S örömünk minden bi­zonnyal teljes lesz egy-egy előadás után várakozásunk­nak megfelelően, mint ahogy azt már meg­szoktuk annyi éven át a szovjet film ünnepi hetén, s az évközbeni szovjet film­előadásokon. Milliós betét a verpeléti «.falusi bankban" Megyénkben egyre több dol­gozó paraszt csatlakozik a ta­karékossági mozgalomhoz. Az OTP-fiókok és a postatakaré­kok mellett 16 takarékszövet­kezet működik a megye terü­letén. Ezek a „falusi bankok“ a betétek gyűjtése mellett ki- sebb-nagyobb hitelek nyújtásá­val segítik a falvak termelő­szövetkezeti dolgozóinak mun­káját. Rövid idő alatt igen nagy népszerűségre tett szert a ver­peléti takarékszövetkezet. Az elmúlt években egyre emelke­dett a taglétszámuk és a be­tétállományuk. Ma a betétállo­mány meghaladja az 1 200 OO'l forintot. A helybeli Dózsa Tsz zárszámadása után a termelő­szövetkezeti tagok 100 000 fo­rintot helyeztek el a takarék­ba. — 2300 „ERZSÉBET” háló­szoba-garnitúrát készít az idén az Egri Faipari Vállalat. Az idei tervük 15 százalékkal na­gyobb az 1959-es évinél, és az év eleji átállás miatt kieső ter­melést is behozzák azzal, hogy jelenleg 10 garnitúrát készíte­nek és adnak át a kereskede­lemnek naponta. Rab Ferenc: JÚDÁSPÉNZ ★ KÉT ELMÉLET A VILÁGŰR LAKÓIRÓL ★ MI, EMBEREK... ★ Cs. Ádám Éva: EGY SIKERÜLT HANGVERSENYRŐL ★ EGERFARMOSI HELYZETJELENTÉS ★ EGER JOBB VÍZELLÁTÁSÁÉRT ★ KIHALÓ MESTERSÉGEK NYOMÁBAN Nagy sikere van az egri A'lanii Áruház kozmetikai kiállításának Az egri Állami Áruháznak a hűsospiacon levő nagy pa­vilonjában ezúttal nem ruha­neműket, játék- és ajándék- tárgyakat, villamossági cikke­ket, motorkerékpárokat talál a látogató, hanem csupa kel­lemes illatú áruféleséget: szépségápolási és kozmetikai cikkeket. Ezekből rendeztek ugyanis kiállítást most az áru­ház dolgozói, s néhány napi nyitvatartás után már méltán állapíthatják meg: sikerrel. A polcokon, állványokon egymás mellett sorakozik, s kínálja magát — mert itt min­den bemutatott árucikk meg is vásárolható —, a férfiak, nők, gyermekek számára aján­latos kozmetikai cikk. Az el­ső kellemes meglepetés a fér­fiaknak szól: megismerkedhet­nek a nemrégen megjelent új borotvakrémekkel, a Barbon- nal és Figaróval. A gyermekek körében a Hófehérke fogkrém arat általában tetszést, míg a nőknél a legnagyobb sikere az ugyancsak, újdonságnak szá­mító Elida krémpúdernak van. A hasznos kis kiállítást úgy szervezték meg, hogy az ér­deklődők számára még kozme­tikai tanácsadót is állítottak be, s ezt a figyelmességet a sok száz látogató közül már számosán köszönték meg. A kiállításra betévedő fér­fiak azért talán még hálásab- bak. Legtöbbjük ugyanis aján­dékot szeretne vásárolni élete párjának, szíve választottjá­nak, s ez csaknem mindig köl­ni. Az egyes fajták illatát azonban vásárlás előtt érezni kell, s az előadónő ezen úgy segít, hogy néhány cseppet a vásárolni szándékozó kabátjá­ra önt a kölnikből. Idegességre mégsincs ok, mert távozás előtt minden férfilátogató a megvásárolt ajándék mellé kis cédulát kap, amelyen nyomta­tott betűkkel ez áll: „Igazol­juk minden félreértés elkerü­lése végett, hogy férje az Opera parfüm kellemes illatá­hoz kiállításunkon jutott” ... Mert biztos, ami biztos ... még ha a cédula mellett aján­dék lapul is a zsebben. (w) A Gyöngyösoros/i Ércei ©készít ©mű A felszabadulás óta eltelt másfél évtized alatt fejlődésünk óriási léptekkel haladt előre. Országunk jelentős iparral rendelkezik, s ez pártunk helyes politikája megvalósítá­sának eredménye. Az elmúlt másfél évtized alatt megyénk is sokat fejlődött: nagyobb lé­tesítményeinket mától kezdve rendszeres időközönként fényképen mutatjuk be olvasó­inknak ezen a helyen. Első képünk a Gyöngyösoroszi Ércelőkészítő-művet mutatja be, amelyet népi államunk sok tízmillió forintos beruházással válósított meg. Az üzem a leg­korszerűbb technológiával dolgozik, s egyik fontos bázisát jelenti iparunk további fejlődé-- sénelc. vAAAA/VVVV,SA/VNAAA^^^V\^^VV'^^^^^^^^AA^Í^VVV\A/VVVNAA/NA/V\A/VNA/VVVVVVVN/VVV\AAA/V\AAA/VVV'AAAAA/V\AAAAAAA^ Több háztartá§i gép kerül forgalomba A Belkereskedelmi Minisz­térium Vasműszaki Főigazga­tóságának tervei szerint a jól bevált szovjet és magyar pad­lókefélő gépekből 14 000 kerül a boltokba. Villanytűzhelyből 17 500 készül a fővárosi és vi­déki szaküzletek részére. Az idén 120 000 mosógépet gyárta­nak, ez a mennyiség elegendő lesz. Porszívógépekből előre­láthatólag 28 000-et adhatnak el. Ezenkívül 10 000 magyar és 5000 szovjet hűtőszekrényt hoznak forgalomba. (MTI) Italboltokból - kisvendéglők A régi, úgynevezett „sza­tócs” boltok helyén ma kor­szerűen szakosított üzleteli nyílnak. Egyre több azon üz­leteknek a száma, amelyek át­tértek az új, önkiszolgálási formára. A járás területén az elmúlt évben kilenc új önki- szolgáló és önkiválasztó boltot nyitottak meg a födművesszö- vetkezetek. A boltok korszerűsítése mel­lett egyre nagyobb gondot for­dítanak az italboltok átépíté­sére is. Sok községben még a ■régi. Hangyától örökölt koc-> Kézimunka-tanfolyam az egri Szakszervezeti tíultúrotthonbaii A községekben nagy érdeklő­dés közepette sikeresen meg­szervezett kézimunka-tanfolya­mok után az egri Szakszerve­zeti Kultúrotthon vezetősége elhatározta, hogy Egerben is megszervezi, a fiatal asszonyok körében olyan népszerű sza­bás-varrás tanfolyamot. A tanfolyam iránt igen nagy az érdeklődés, s annak ellené­re, hogy március 8-án tartják első összejövetelüket a tanfo­lyam részvevői, már a 20-at meghaladta azoknak a száma, akiknek neve a jelentkezők névsorában szerepel. A hat hétig tartó szabás­Világj árt munkás Az átépített hatva­ni malomba megér­keztek az új henger­székek. Ott sorakoz­nak szépen egymás mellett, a friss fes­tékszag betölti a föld­szinti helyiséget. Papp Károly gyor­san megebédelt és máris ballag vissza a gépekhez. Megáll az ajtóban, szemével végigsimogatja a hen­gerszékeket, fejét ki­csit oldalt hajtja, hogy jobban lássa őket, aztán elmoso­lyodik, mert az egyik EMÁG felirat hun­cutul rákacsintott és ettől még a lomha felhők is vidám ker­getőzésbe fogtak, nagy jókedvükben körültáncolták a Na­pot. Papp Károly, úgy látszik, megelégelte a gyönyörködést, ke­zébe vette a szerszá­mot és nekilátott a munkához. A gépe­ket szíjmeghajtáshoz készítették, de egy kis szereléssel átalakít­hatok a legmoder­nebb távvezérléses, pneumatikus malmi berendezéssé. — Gyönyörű, mo­dern malom lesz ez. Negyven éve vagyok malomszerelő, isme­rem az ország min­den valamirevaló malmát, de még a külföldiek közül is egy jó párat. Azt hit­tem, nekem már nem tudnak semmi újat mutatni a szakmá­ban, de a Rajki-féle szeleteléses őrlés, az valami csuda. Alig várom már, hogy be­szerelhessem ide azt a gépet. — Az előbb azt mondta, hogy a kül­földi malmokat is is­meri. — Sok helyen dol­goztam, Jugoszláviá­ban, Csehszlovákiá­ban, Lengyelor­szágban, Romániá­ban és Ausztriában Hej, amikor még Bécsben a Schölle- malmot szereltük, esténként meg a Práterben söröz­tünk: Galac, B raila, és Bukarest... Tud­ja, a bajt, a nélkülö­zést elfelejti az em­ber, de a vidám cim­borák, meg a szép lányok emléke ... Úgy emlékszem min­denre, mintha csak tegnap történt volna. Pedig az idő eljár, hatvankilenc éves va­gyok. — Nem esik nehe­zére a munka? — Ott még azért nem tartok. Meg ke­vesebbet kell ma már gyalulni, inkább vas- és szerelőmunka adódik a mai mal­mokban. Ezért két évvel ezelőtt, 67 éves koromban megsze­reztem a lakatos szakmunkás képesí­tést. Díszes oklevelet és pénzjutalmat kap­tam. De az ősszel már nyugdíjba me­gyek. Elbúcsúzom a brigádtól, a fiatalo­kon a sor. A hetven esztendős ember meg pipázzék otthon, az asszony mellett. Az „öreg” mosoly­gott, úgy, ahogy csak a sokat próbált, messzi földet bejárt emberek tudnak mo­solyogni. Aztán dol­gozott, mert sietős a munka. F. L. varrás tanfolyam mellett hím- zőtanfolyamot is szervezett a kultúrotthon vezetősége, mely­nek vezetését a Háziipari Szö­vetkezet tagjai vállalták. mák elégítik ki — nem meg­felelően — a falvak dolgozóit A fejlődés azonban itt is meg­indult. A földművesszövetke­zetek tagjai és vezetői egyre több helyen kérik, hogy köz­ségükben létesítsenek kisven­déglőt, szüntessék meg a rossz múltú kocsmákat. Ebben az évben a gyöngyösi járás vala­mennyi italboltjában korsze­rűsítéseket végeznek. Kicseré- Uk a berendezéseket és fel­szereléseket. Ezenkívül Nagy- fügeden és Vámosgyörkön me­legkonyhás kisvendéglőt léte­sítenek. Nagyfügeden egyéb­ként az I. sz. italboltot cuk­rászdának, Viszneken pétiig büfének alakítják át, A tez- községben már a nyári munka kezdetén megszervezik a me­legétől szolgáltatásokat. Szabó Lajos. Román vendégek Egerben A TIT megyei elnökségének, az MSZBT megyei elnökségé­nek és a Művelődési Ház ve­zetőségének meghívására, teg­nap román vendégek, Moldo­van Vasile román nagykövet-- ségi tanácsos és Miclea Olivér attasé látogattak el városunk­ba. A román vendégek délelőtt 11 órakor érkeztek a TIT klubjába, ahol fogadásukra megjelent a TIT megyei el­nökségének számos tagja, Mé­száros József, az MSZBT me­gyei titkára, a Vöröskereszt megyei elnöksége, a Gárdonyi Géza Gimnázium és a Laka- tosárugyár képviselői. Moldovan Vasile és Miclea Olivér elvtársakat dr. Csernik József igazgató, a Hazafias Népfront megyei elnöke, ro­mánul, meleg szavakkal üdvö­zölte, majd baráti beszélgetés után — ami könnyen ment, mert mindketten tökéletesen beszélik nyelvünket, s Moldo­van Vasile elvtárs már járt Egerben — rövid városnézés után a Lakatosárugyár dolgo­zóinak meghívására ellátogat­tak az üzembe, s elbeszélget­tek a dolgozókkal. Délután 3 órakor a fiatalok­kal találkoztak a román ven­dégek a Művelődési Ház nagy­termében. Miclea Olivér elv­társ a román úttörők, fiatalok életéről, a magyar úttörőkkel fenntartott kapcsolatokról be­szélt, válaszolt a fiatalok kér­déseire, majd bemutatta ré­szükre a „Hét művészet”, „Egy nap a tengerparton”, Ialom- nica völgye” és a „Román nép­szokások” című filmeket. Á' öt órakor megtartott felnőtt találkozón Csokros Stefánia, •< Vöröskereszt megyei titkársá ga nevében köszöntötte a ké román elvtársat, majd előadá: után vendégül látták a ked vés vendégeket. %£ih 3£F Egerben a dolgozók egyik legkedvesebb pihenő-, szó­rakozó-, sétálóhelye a Nép­kert. A tanács és az illeté­kes városi szervek már az elmúlt esztendőben is igén sokat tettek azért, hogy a Népkert csinosodjék, szé­püljön. Kitisztították, sa­lakkal borították a sétányo­kat, betonnal burkolták a patakmenti Táncsics utat, lefestették a padokat. Most újból munkások szorgoskodnak itt, tisztítják a parkokat, nyesegetik a bokrokat, a kivénhedt, szá­radó fák helyére újakat ül­tetnek. ök tehát mindent megtesznek azért, hogy a tavasz tisztán, rendezetten köszönthessen be ide, de nekünk, egrieknek is min­dent meg kell tennünk hzért, hogy a közkedvelt pihenő-, szórakozóhely egész nyáron át tiszta és rendes maradhasson. Vi­gyázzunk hát rá majd na­gyobb gonddal, mint ed­dig ... sz ... y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents