Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-29 / 75. szám
NÉPÚJSÁG 1960. március 29., kedd ins t életével játszott Miskolc felé elindult a gyors. .4 füzesabonyi állomás büféje felől lélekszakadva szalad egy időseb b, őszhajú férfi. — Álljon meg! Halló, álljon meg! Ne ugráljon a mozgó vonatra! De az ember se lát. se hall, csak rohan, rohan... A következő pillanatban hasravágódik és feje eltűnik a robogó vonat lépcsői alatt. A szolgálattevő rendőr rántotta ki a halál karmai közül. Hétfőn reggel Füzesabonyban komolyabb baj nem történt. Ennek az embernek most szerencséje volt. De annyira nem, hogy büntetés nélkül megússza a dolgot. Azt megérdemli, saját érdekében is — figyelmeztetőként. F. £. — ÚJ MOZAIKLAP gyártását kezdi meg a Heves megyei Építőanyagipari Vállalat most alakult hatvani üzeme. A tetszetős, jó minőségű mozaiklapok iránt nagy az érdeklődés. — BALESETVÉDELMI és biztosítási ankétot rendezett az Állami Biztosító megyei igazgatósága a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt üzemvezetői és Hatvan város és járása szakszervezeti bizottságainak elnökei részére. Az ankétok iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. — AZ IBUSZ EGRI KI- RENDELTSÉGE április 3-án Aggtelek—Jósvafőre, április 24-én pedig Budapestre külön autóbuszjáratot indít. — RENDBEHOZZAK Balaton és Bélapátfalva községek területén levő közutakat. A balatoni út megjavítására csaknem hatvanezret, a bélapátfal- vira 65 000 forintot fordítanak. — CSAKNEM 750 ezer forintot fordítanak az egri járásban a hidak felújítására. A makiári Rima híd építése ebből 450 ezer forintba kerül. — BEFEJEZÉSHEZ KÖZELEDIK a nyolctantermes új egri iskola építése. A korszerű épületben az osztálytermeken kívül szertárak, előadótermek is helyet kapnak. A napközi- otthonos diákok részére 600 személyre konyhát és éttermet is létesítenek. — KORSZERŰSÍTIK a ke- recsendi malmot. Nyolcvan-1 ezer forint értékű felújítást végeznek és új gépeket is vásárolnak. A szövi et nagykövetség baráti Sátogatása Egerben A népek barátsága hónapja keretében március 31-én, csütörtökön Egerbe érkeznek Tu- ranyica Georgij lvanovics nagykövetségi első titkár és Pronorov Juriny Pavlovics titkár elvtársak, akik délután 3 órakor az egri úttörőkkel, 5 órakor pedig a város dolgozóival találkoznak. Délután a Timur és csapata és A mi Moldvánk, valamint a Délisark központjában című filmeket vetítik a Városi Művelődési Ház nagytermében, tiszteletükre. Az egri If júmunkás Énekkar otthonában Kint lágy tavaszi szelek járnak, s bent az egri MTH-isko- la otthonának egy barátságos, kicsiny szobájában, együtt ülünk egy fiatal, lelkes pedagógussal: Nyíri József otthonvezetővel, akit az Egri Pedagógiai Főiskola bocsátott ki az életbe. Tősgyökeres egri ember, itt maradt a régi város falai között és nemes hivatást választott: a jövő ipari szakmunkásait neveli. De arról is nevezetes a fiatal Nyíri József, hogy ő alakította meg Egerben először az ifjúmunkás énekkart, tovább víve a város kórusművészetének nemes hagyományait. — 1958-ban — mondja Nyíri elvtárs — 95—98 fővel, Rudlof Károly ötlete nyomán, mint SZOT ifjúmunkás-kórus kezdte meg működését az énekkar. A jövő ipari szakmunkásainak teljesebb kulturális oktatása képezte az ötlet magját. Történt kisérletezés egy KISZ központi énekkar létrehozására is, de az nem vezetett sikerre. A továbbiakban, az ifjúmunkás énekkar alapját a 3 éves ipari- tanuló-oktatás képezte, amely idő alatt olyan alapos zenei, énekkari műveltségre tehetnek majd szert a tanulók, hogy bátran magvát képezhetik, évek múltán, egy komoly egri kórusnak, — annál is inkább, mivel az egri énekkarok jelenleg súlyos válsággal küzdenek, nem áll ugyanis kellő énekes rendelkezésre. Iparkodunk megszerettetni a közös éneklést a tanulókkal — mondja Nyíri József —, hiszen a növendékek, sajnos, egyéb zenei oktatásban nem részesülnek. Megtudjuk, hogy mintegy 50 fiú és leány vesz állandóan részt az egri ifjúmunkás énekkar munkájában. örömmel nyugtázzuk a hírt, hogy minden énekes KISZ-tag, s a fiatalok KISZ-munkának tekintik az énekkarban való közreműködésüket. A fiatalok erősen elfoglaltak minden vonalon és éppen ezért értéklendő magasan a félszáz fiú és leány lelkes énekkari tevékenysége, akik fáradságos napi munka, oktatás és egyéb KISZ-munka után, hetente háromszor összejönnek a szakszervezeti székház egy termében, tanulni, próbálni. Nyíri József példamutató kezdeményezésének életrevalóságát mi sem mutatja jobban, minthogy részt vesz az ifjúmunkás énekkarban számos, már felszabadult, a termelő munkába kikerült fiú is: Karkus István, Kun József, őri János, Cseh Bernát, Szabó Judit, Nagy Éva és Szurovka Miklós. Amikor az eddigi nyilvános szereplések felől érdeklődünk, megtudjuk, hogy mindjárt az alakulás évében, a szakszervezeti székházban szerepeltek egy hangversenyen. Az 1959. esztendő szép eredményeket hozott. Részt vettek a Tanács- köztársaság évfordulóján renFÉRFIDOLGOK EGRI VÖRÖS CSILLAG Nyomorultak (I.—II. részi EGRI BRÖDY C/.mborák hegyen-völgyön Gyöngyösi szabadság Családi ékszerek GYÖNGYÖST PUSKIN Aranyszimt'ónia (szélesvásznú) HATVANI KOSSUTH Kálvária HEVES Trapéz (szélesvásznú) FÜZESABONY Fiú vagy lány? FETERVÁSARA Játék a szerelemmel műsora : Egerben délután fél 4 órakor: A csodálatos vargáné és Don Perlimplin (Arany-bérlet, középiskolás) Abasáron (honvédség) délután 5 n: Kormos cg ban! Vedd tudomásul, hogy igenis, én vagyok az úr a házdezett ünnepségen, a tiszti klub március 15-i műsorán, a Hámán Kató kulturális seregszemlén, az egri dalostalálkozón a KISZÖV-énekkarral közösen énekeltek. Az MTH országos kulturális seregszemlén egészen a döntőig jutottak el, ami bizony szép és megbecsülendő eredmény. Az iskola tanévnyitó ünnepségén jelen volt Kisházi Ödön munkaügyi miniszter elvtárs is, aki az ifjúmunkás énekkarnak komoly politikai és kulturális jelentőséget tulajdonított! Az énekanyag is, amivel a kórus foglalkozik, igen komoly munkát követel: a klasszikus számok (madrigálok, Bach- és Mendelssohn-művek) mellett a legújabb szerzők énekkari számai és Kodály-művek szerepelnek, de megtaláljuk a mozgalmi dalokat és nem utolsó sorban legszebb népdalainkat is. Amikor a nehézségek felől érdeklődöm, Nyíri elvtárs elmondja, hogy igen nehéz a mutáló hangú kamasz-fiúk és lányok énekoktatásával való foglalkozás. De rendbentartani a nyugtalanvérű fiatalokat sem könnyű pedagógus-munka. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa nyújtotta támogatáson kívül az elmúlt másfél esztendő alatt — amint megtudjuk —, sajnos, sehonnan sem kapott támogatást az egri ifjúmunkás énekkar. A hosszúra nyúlt beszélgetés után ellátogattunk az énekkar egy pénteki próbájára. Bizony, várakozniok kellett vagy háromnegyed órát, de nem tágítottak a fiúk-lányok: várták a próbát, mert szeretik a közös éneklést. Ott találtuk a legjobbakat: Ágoston Ildikó kozmetikus, Sain Magdolna nőiszabó, valamint Korompai Ildikó és Detti ipari tanulókat, de ott volt őri János és Cseh Bernát esztergályos is, aki pedig már kikerült az iskola szárnyai alól. Afkórus tagjai közül négyen a zeneiskola énekszakán is képzik tovább magukat! A csillogó szemű ipariskolai tanulók, esztergályos, szabó, kertész, asztalos, kozmetikus, lakatos, kőműves, s a többi szakmák fiataljainak ajkán egymás után csendülnek fel az énekszámok, Kodály „Jeligé” je, népdalok és egy szép Bach- darab. Míg szállt az ének, lopva figyeltem az arcokat. Amikor a kora tavaszi estében hazafelé vezetett utam, még fülembe csengett az ifjúmunkás énekkar dala: „Szálljon messze szívünk hangja ..Sugár István, I960. MÄKCIUS 29., KEDD Névnap: AUGUSZTA A Nap nyugszik: kél: 5 óra 30 perckor, 18 óra 09 perckor. 1885-ben született KOSZTOLÁNYI DEZSŐ, a szélesskálájú író. Megható lírája mellett a regény (Arany sárkány, Édes Anna), a novella és a tárca modern mestere, kinek nyelvkezelése kora prózairodalmában is érezteti hatását. Mint. műfordító (Idegen költők) is egyéni hangot hallat. Kosztolányi 1936-ban lialt meg. 95 évvel ezelőtt született POLLÄK \ ANTAL feltaláló. 1898-ban szerkesztett gyorstávirójával percenként 5000 szót lehetett továbbítani, j 1920-ban nyílt meg Moszkvában a Szovjetunió Kommunista ( (bolsevik) Pártjának IX. kongresszusa. 145 évvel ezelőtt, 1815-ben halt meg SÁNDOR ISTVÁN, az el-S ső magyar bibliográfus. Sándor István 1756-ban született. \ KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Mennyit költünk húsra, kenyérre, öltözködésre, szórakozásra? A Központi Statisztikai Hivatal munkatársai rendszeresen figyelemmel kísérik, hogyan gazdálkodnak a munkás és alkalmazott családok, hogyan osztják be a fizetést, mennyit költenek élelmiszerre, ruházkodásra, szórakozásra és egyebekre. A havonkénti vizsgálatok alkalmával általában másfélezer család háztartás- statisztikáját készítik el. A legutóbbi háztartás-statisztika számai érdekes képet nyújtanak a lakosság életszínvonalának emelkedéséről, a művelődés, kultúra iránti növekvő igényről. Az adatokból kiderül például, hogy míg 1956-ban, 1957-ben egy fő kenyérfogyasztása átlagosan havi kilenc és fél kiló felett volt, addig ma már jóval kilenc, kiló alatt marad. Kevesebb lisztet és száraz- tésztát fogyasztunk, viszont jóval több tej, tojás kerül az asztalra. 1955-höz viszonyítva ugrásszerűen, mintegy kétszeresére emelkedett a vajíogyasztás, ugyanakkor jóval ritkábban szerepel a háztartások étrendjében a burgonya. A statisztikusok kimutatást készítettek a megfigyelt háztartások „kasszájába” befolyó összegekről is. 1955-ben az érintett családok egy kereső tagjára jutó átlagos munkabér 1123 forint volt, 1959 harmadik negyedében ez az összeg már 1484 forintra emelkedett. A keresetből a háztartások legtöbbet élelmiszerekre költenek, a házi pénztárak második legnagyobb kiadási tétele a ruházkodás — de nem sokkal ke. vesebb jut lakberendezési tárgyakra, bútorokra, szőnyegekre, rádiókra, háztartási gépekre és más tartós fogyasztási cikkekre. A művelődésre, szórakozásra, tanulásra ma több mint kétszeresét költjük az 1959. évinek. A családok tagjai átlagosan havi 7—8, sőt, olykor 10—12 forinttal többet költenek szépségápolásra, tisztálkodásra, mint közlekedésre. (MTI) Tizenegy ország harmincöt filmjét ismerheti meg a magyar közönség a következő három hónapban A következő három hónapban tizenegy ország harmincöt filmjével ismerkedhet meg a magyar mozilátogatók többmilliós tábora. A három magyar újdonságon kívül több világhírű regény filmváltozatát is bemutatják. Műsorra tűzik Alekszej Tolsztoj Golgotha c. regényéből készített szovjet filmtrilógia Borús reggel című WWWVWWWWWWVSA/VAAA'vAV. • .VvW'/VS/VWWWWWVWWVWWWWVWWWWWVWWVW«V^^W Ijníéhdt, lő Fi ó k, Lgiiziágij k. n. Baj van az Internacionálóval Volt Gyöngyösön egy bácsi, 19-es kommunista, aki a fehérterror elől elbújdosott az országból. Rosszul is mondom, hogy volt, mert tudniillik ma is él, erőben egészségben. Szóval ez a bácsi, hogy megtörtént a felszabadulás, hazajött Gyöngyösre. Pár hét alatt mindenki ismerté már a pártban, sok törleszteni valója volt az öregnek az úri világgal szemben, s bizony, jó néhány fiatal kommunista tanult tőle osztályhűséget és harcosságot. Amellett igen muzikális lélek volt C. bácsi. Egyetlen taggyűlés végén sem mulasztotta el az Inter- nacionálé eléneklése után felállni és elmondani: — Kedves elvtársak, baj van az Intemacionáléval. Nekünk azt erősebben, bátrabban, hangosabban kell énekelnünk. Büszkén! Remegjen az ellenség, ha meghallja Hallassuk hangunkat, essünk neki a reakciónak. •>— S ezután még mondott valamit a fasizmusról is, de olyan ügyetlenül ejtette a szót, hogy zavarában mindenki a cipője orrát kezdte vizsgálni, s a fiatalok, átkozott latorjai, még jókat kuncogtak is. Ö meg egy kicsit megállt, hogy kifújja magát, szétnézett a teremben, s ezután mint egy jóságos zenetanár hozzátette: befejező részét. Leo Tolsztoj örökbecsű műve, a Háború és béke kétrészes amerikai fűmben elevenedik meg. A szovjet filmművészet újdonságai között ott találjuk még Herzen, a Rab madár című klasszikus művének filmváltozatát és a megfilmesített Köpeny-1, Gogol művét. A francia filmgyártást képviselő újdonságok közül kiemelkedik a Négyszáz csapás című alkotás, amely a múlt évben nemzetközi díjat nyert. A másik film, amelynek a címe a Nagy családok, a pénz hatalmasainak életébe nyújt bepillantást. A Montparnasse 19. című filmben a felejthetetlen Gerard Phillipe alakítja a világhírű francia festőt, Mo- diglianit. Azok a mozilátogatók, akik a Nagybácsim című francia filmben megkedvelték Jacques Tátit, a neves francia komikust, most a Hulot úr nyaral című filmben láthatják jellegzetes figuráját. A közönség elé kerül több koprodukciós film is. A nagy Két országút című színes újdonság olasz, francia és nyugatnémet filmművészek közös alkotása. A rövidnadrágos ember című filmet olasz és spanyol művészek készítették. A szovjet filmművészek alkotásai között a második világháború napjaiban játszódó történetet, operafilmet, bűnügyi filmet és az ifjúság kérdésével foglalkozó filmet láthatunk. Az Aranyvonat hősében Zalka Mátéra ismernek majd a mozilátogatók. A moszkvai Nagy Színház művészeinek előadásában Rejzen közreműködésével mutatják be Musszorgszkij halhatatlan operájának, a Hpvanscsíná-nsk filmváltozatát. A következő három hónap filmbemutatóinak sorát többek között a Vidéki lány című amerikai társadalmi dráma, Grace Kelly és Bing Crosby főszereplésével, a Francis című amerikai vígjáték, a Mesterde- tektív című DEFA-vígjáték és három, mai tárgyú csehszlovák film zárja. (MTI) — Meg azután, aranyos elvtársaim — itt elmosolyodott egy kicsit — az Internacioná- lét ha énekeljük, ahol kell, vigyük fel, ahol meg le keli vinni, ott vigyük le a hangot. — Ezzel meg is nyugodott az öreg, elköszönt azzal, hogy „Szabadság”, s azután a többiekkel együtt ő is hazament... Tömegek között A népfront-politikát is sajátságosán fogták fel néhá- nyan akkoriban. így sok új szín, változatosság jelentkezett egyes emberek munkájában. A 47-es években a Gy.-i pártszervezetvezetői egy éjszaka komoly határozatokat hoztak. Ki a tömegek közé! — adták ki a helyes jelszót. S még azt is hozzátették, hogy a tömegek között csak ott lehet az ember, ahol azok is vannak. Ami azt is jelentette, hogy ha a tömegek az úrnapi körmenetben vannak, miért ne mennének ők maguk is oda. Meghozták hát a határozatot, hogy a másnapi körmenetben a vezetőség két tagja képviselje a szervezetet. F. elvtárs azzal érvelt, hogy régen a város vezetői az oltáriszentséges sátor után mentek, most is úgy kellene demonstrálniok. Ö egyben vállalta is az egyik képviseletet. Mégsem történt minden simán. Másnap, amikor gyönyörű napsütésben ő és társa ott meneteltek a kakukfűszagú körmenetben, lábuk alatt a finom virágszirmokkal, a gyöngyösi parasztok sehogyan sem tudták elképzelni, mi baja van ennek a két embernek. Mit keresnek ezek a körmenetben. F. elvtársról mindenki tudta, hogy ma ugyan felekezetnél- küli, de azt is, hogy nem a katolikus vallásnak fordított hátat. De ha nem ismerték volna is. arcára volt írva, hogy hajdanában sem sok köze lehetett a katolikus anyaszent- egyházhoz. Így történt ez akkor, de én nem tudom, hogy az alábbi eset nem sorolható-e szintén ide. Legalábbis ami az érdekességét illeti. Mert még csak a város, de a falu... Népével együtt tart Kint jártam egy alkalommal X községben. Akkoriban egy csizmadiamester vitte ott az ügyeket. Engem egy központi előadó kíséretével bíztak meg, aki választási beszédet szándékozott a falu népének elmondani. A nagygyűlést szabadban, a templom előtti téren tartották, s mi kiküldöttek örültünk, mert jó pór százan összegyűltek a derék emberek. Vége a nagy misének, tódulnak kifelé, megállnak ott egy nagy kupacba, mert hogy mindenki kiváncsi a fővárosi ember beszédére, amit éppenséggel a kisbíró tudatott e néppel, még a kora réggé ii órákban, szaporán pergetve a dobverőt, meg a nyelvét. Mesterünk megnyitja a gyűlést és annak rendje, módja szerint üdvözli a megjelenteket, meg a kiküldött elvtársakat. Mond még egy pár jó szót, de beszéd közben megáll és nicsak, leveszi a kalapját. Leveszi biz az. mert a falu harangja delet csilingel. De ahogy levetette a jó öreg, kiszolgált, zsíros kalapot, nagy akkurátusán letette a földre, vetett magára egy keresztet, s elkezdte mormolni az öregasz- szonyokkal együtt a Miatyán- kot. A kiküldött ember tisztelettudóan oldalra húzódott, én is követtem őt. Arcát vizsgáltam. Láttam, nem tudja: bosz- szankodjék-e vagy inkább nevessen. A gyűlés persze mégiscsak lezajlott, az előadó is elmondotta beszédét. Amikor már mindenki elszállingózott, mielőtt szóhoz jutottunk volna, azt mondja a mi emberünk: — Má’ ne haragudjanak, de én úgy gondolom a magam eszibű, hogy csak az lehet jó vezető, aki népivel együtt tart. Ezt mondta maga is a legutóbb — mutatott rám nagy, bütykös ujjával — bent Gyöngyösön, a legutóbbi értekezletünkön. Szemébe néztem, s máig sem tudom eldönteni, gúnyolódott-e az öreg, vagy komolyan értette, amit mondott. Akkor én még zöldfülű ifjonc voltam és nagyon kínosan éreztem magam a pesti ember előtt. Suha Andor A következő folytatás címe: libagazolás és a RÉGEBBI MUNKÁCSIT -Dl J
