Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-29 / 75. szám
1960. március 29., kedd népújság 3 Méltó megemlékezés volt Az egyetemek és főiskolák kulturális szemléjének területi bemutatójáról MÉLTÓ MEGEMLÉKEZÉS volt a szombaton és vasárnap Egerben megrendezett egyetemek és főiskolák kulturális szemléjének területi bemutatója április 4-re. hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára. Nyolc felsőfokú oktatási intézmény, a Debreceni Orvostudományi Egyetem és Kossuth Lajos Tudomány Egyetem, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, az Egri Pedagógiai Főiskola, a sárospataki, jászberényi, nyíregyházi és debreceni Felsőfokú Tanítóképző Intézetek hallgatóinak művészeti csoportjai vettek részt a Szak- szervezeti Székházban két napig tartó bemutatókon, nagy sikerrel. Már az első program, a szellemi öttusa sikerrel indult. A „házi bajnokságokon” lebonyolított vetélkedések után három csoport, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, az Egri Pedagógiai Főiskola és a Debreceni Orvostudományi Egyetem öttagú csapata állt ki versenyre egymással s a Magyar Rádió és Televízió Ifjúsági Osztályának munkatársa által feltett kérdésekre adott válaszok egyöntetűen bizonyították, hogy tanulóifjúságunk politikai, gazdasági, kulturális, sport és technikai vonalon egyaránt ismerik tizenöt esztendős szabad életünket. Az egriek más rendszerű felkészülésük miatt a szellemi öttusában, egy kis balszerencsével a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem csapata után a második helyre kerültek. Ez a kis „helyi" bal- szerencse azonban mitsem von le az összes csapat teljesítményéből, főként a fiatalok tájékozottságát tekintve. ANNÁL ELGONDOLKOD- TATÓBB volt azonban a szellemi öttusa lebonyolítása után a zenekarok műsora. Jóllehet valóban tánczenében lehet legkevésbé kifejezésre juttatni, mit jelent számunkra az elmúlt 15 esztendő, mégis ha például a Debreceni Orvostudományi Egyetem nagyszerű tanczenekara m; alkalommal, s nem felszabadulási kulturális seregszemle bemutatóján adia elő műsorát, sikerült produkciónak tapsolhattunk volna. Nem lehet azonban teljesen elmarasztalni ezt a ragyogó képességű tánczenekart és az énekszólistákat a nyugati számokért, mert amit előadtak, abban a mértéktartás, a művészi igényesség érvényesült. A tánczenekarok műsorának hibáiért azonban bőségesen kárpótolt a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem népi zenekara, s különösen a zenekarok lebonyolítása után az este sorra került énekkari hangverseny. A nagyszámú nézőközönség s maguk a bemutatókon részvevő fiatalok is ezt a programot várták a legnagyobb érdeklődéssel, s a hangverseny műsora beváltott minden reményt. Olyan együttesek léptek ez alkalommal színpadra, mint a debreceni tanítóképző énekkara, Czövek Lajos vezetésével, a miskolci egyetem énekkara, élén dr. Gergely Imrénével, s az Egri Pedagógiai Főiskola' együttese, Auer Gyula karmesterrel. Az egriek Bartók: Senkim a világon című művével, Karai: Hevesi csokor című népdalfeldolgozásával arattak nagy sikert, a miko'ciak Karai: Barikádra, Sulyok: Motoz > a Hold című műveit, a jászberényiek Kopo- szov: Szamara című művét adták elő, ugyancsak nagy tetszéssel. A hangverseny végén a bíráló-bizottságnak nehéz dolga volt. végül azonban úgy döntöttek, hogy a főként elsőévesekből álló, s nagyképességű Egri Pedagógiai Főiskola énekkarát javasolják a május 3. és 10. között lebonyolításra kerülő országos egyetemi és főiskolai seregszemlén való részvételre. A BEMUTATÓ MÁSODIK napja az énekes és hangszeres szólisták tömeges felvonulásával kezdődött. A seregszemle lehetőségei biztosították ezt a nagyszámú részvételt ám a színvonal éppen ezért meg’e- hetősen alacsony volt. Egy azonban bebizonyosodott ez alkalommal is: ifjúságunk körében mind nagyobb teret hódít a komoly ének- és zeneművészet. Többen művészi élményt adtak a hallgatóságnak- Közéjük tartozott Mede Ilona, a jászberényi Felsőfokú Tanítóképző Intézet hallgatója, Gounod: Tavaszi dalának előadásával, az egri Ladányi Pál zongorajátékával, valamint Tallai Irén és Vass László debreceni orvostanhallgatók hegedűkettősükkel. Az énekes és hangszeres szólisták műsorának befejezésével sorra került tánccsoportok és táncszólisták bemutatóját mindenki úgy emlegette, mint az énekkari hangverseny utáni legsikeresebb programot. Ebben légióként a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem táncosai tettek ki magukért, akik eddig előadott táncaikból nemzetközi csokrot kötöttek énekes zenekari kísérettel. A debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetem táncosainak műsora is ugyanilyen emlékezetes marad Kodály: Háry Jánosából a Toborzó előadásával. Bihari: Kopogósával, a pásztor- és cigánytáncokkal. A kétnapos bemutató végén került sor az ugyancsak nagy érdeklődéssel várt színjátszó csoportokra, s itt éppen úgy, mint az ugyané program keretén belül lebonyolított szavalóversenynél légióként a téma- választásra kellett volna nagyobb gondot fordítani. Az egri főiskolás Benedek Ottilia, a szavalóversenyen nagy sikert aratott a Kőmíves Kelemenné- vei, Bauhof fér József Ady Endre: Zsokéjával, mégis, ami a közönségnek leginkább hiányzott, azok a mai tárgyú versek — a színjátszó csoportoknál pedig a mai életünk problémáival foglalkozó darabok voltak. A négy. színpadra lépett színjátszó együttes közül egyedül a Debreceni Felsőfokú Tanítóképző Intézetet illeti dicséret e téren. Háray Ferenc: Tettének oka ismeretlen című egyfelvonásosának előadásával, amely a 17—18 éves fiatalok nevelésével, problémáival foglalkozik. A FELSZABADULÁSI seregszemlék s az „Ifjúság a szo- cializusért”-mozgalom keretén belül ez, az egri volt az első területi bemutató. Két napjának programját összevetve, az apróbb hibáktól eltekintve, tartalmas, színvonalas, eredményes volt. S ami ugyancsak nagy je'entőségű: ez a kétnapos program nyolc iskola csaknem 600 fiatalját mozgatta meg. akiknek mindegyike énekével. táncával, szavalatával felszabadulásunk 15. évfordulóját köszöntötte, az egri Szakszervezeti Székház nagytermében. —ger A pályaudvaron A hajnal alig szakította ki magát az éjszaka karjaiból, de a füzesabonyi állomáson máris nagy a sürgés-forgás. A vonatok jönnek-mennek, az utasok munkába, iskolába igyekszenek. A huzatos, nagy várócsarnok hirtelen megtelik emberekkel, aztán ugyanolyan gyorsan kiürül. Néhányan a fal mellett ődöngenek, csatlakozásra várnak. A hangszóró szünet nélkül és szokás szerint eléggé érthetetlenül közli az érkező és induló vonatok adatait. A vasutasokat megállítják: kérem szépen, mikor, melyik vágányról indul a vonat? A terem sarkában egy magas, vasutasköpenyes férfit egész embergyűrű vesz körűi A vasutas lelkesen magyaráz, s a körülállók érdeklődve figyelik. Vajon miről lehet szó? Közelebb megyünk. A vasutas előtt egy asztalon könyvek állanak glédá'oan, nagy szakértelemmel elrendezve. Hogy mennyi minden elfér egy kis asztalon! A pályaudvaron naponta sok ezer, sokféle foglalkozású utas megfordul, de itt mindenki megtalálhatja a neki való könyvet. Diáksapkás fiatalemberek, a kötelező olvasmányt vásárolják, az úton levők nagy része a Olcsó Könyvtár és a Kincses Könyvek között válogat, s egy szőke kislány verses kötettel távozik. Üj vonat fut be. A peron, a várócsarnok ismét megtelik emberekkel. A könyvasztal körül új gyűrű képződik, új érdeklődők böngésznek az asztalon. Estére alaposan megfogyatkoznak a könyvek. Semmi baj, másnapra a füzesabonyi könyvesbolt új szállítmánnyal várja a vásárlókat. Ki a felelős? Valamennyien tudjuk, hogy hatályos büntetőjogi törvényeinket maga a magyar dolgozó nép alkotta és hozta létre államhatalmunk, a dolgozó tömegek akaratát emelve bennük törvényerőre. Ismerik azokat a jogszabályokat is, melyek a társadalmi tulajdon fokozott védelméről rendelkeznek. A társadalmi tulajdon az egész nép közös vagyona, s megóvása, gondos kezelése, döntő fontosságú népgazdasági érdek. Sajnos, azonban, sok esetben még mindig tapasztalható megyénkben, hogy egyes vállalatok nem veszik elég komolyan a társadalmi tulajdon kezelésével és megőrzésével kapcsolatos rendelkezéseket. A hatvani járás területén is vannak még súlyos hibák. Ezeket talán legjobban a törvény embere, a bíró látja legjobban akkor, amikor egy- egy bűnügy kapcsán módja nyílik arra. hogy behatóbban megvizsgálja és a legapróbb részletekig feltárja azokat a hibákat, amelyek kiküszöbölése népgazdasági és vállalati érdek egyaránt. A hatvani járásbíróság a napokban tárgyalta a Füszer- és Edességkcreskedelmi Vállalat egri központjának feljelentése nyomán hatvani fiókjánál ecethiánnyal kapcsolatos ügyét. A tárgyalás során adatok merültek fel, amely szerint a fiókvezető és a szak- raktáros sorozatósan bejelentett észrevételei ellenére a központ nem tett megfelelő intézkedéseket, hogy a hatvani fiók Horváth Mihály utca 64. szám alatti raktárhelyiségében levő hibás, állandóan csepegő ecetes-kádakat kic véljék. A helyszíni szemle sodrán megállapíthattuk, hogy B fenti raktárhelyiségben levő 12í és 128 hektoliteres eceteskádak igen rossz állapotban vannak. Az abroncsok hiányosak, s a kádak oldalán bitumenes tömítéssel igyekeznek mérsékelni az ecet szivárgását, ennek ellenére azonban alattuk tócsákban áll az ecet. A csepegő rések alá ötliteres beföttesüvegeket helyezlek el, de még így is a talaj is teljesen át van itatva ecettel, amelyből így naponta sok liter ment veszendőbe. A vállalatnak ilyen körülmények között nyilván ecethiánya keletkezett, több ezer forint érték ment veszendőbe, megkárosult a társadalmi tulajdon. Adatok vannak arra vonatkozóan is. hogy a vállalat központja az elmúlt évek során komoly összegeket fordított a régi, hibás hordók kijavítására. Figyelembe vé- ve az anyagi kapacitást, ez az összeg talán nem túlságosan nagy, arra azonban mindenképpen elegendő lett volna, hogy a csöpögő, szivárgó, egyre nagyobb mértékben hasznavehetetlen dongája edények helyett új kádakat szerezzenek be, a hatvani ecet-raktár számára. Ha ezen ném segítenek sürgős intézkedéssel. hiába a bíróság intézkedése, továbbra is sok ecet megy tönkre, megmarad a leltárhiány és az örökös panasz, de a felelős a legközelebb már nem a szakraktáros, vagy a fiókvezető, hanem maga a vállalat vezetősége lesz. Dr. Rőczei Ödön Megnyílt a Bizományi Aruház Egerben Kéthónapos szünet után tegnap újra megnyílt az egri Bizományi Áruház. Nyitás előtt már órákkal hosszú sorfal állt az ajtó előtt. Az újonnan megnyílt áruház egészen más berendezésekkel nyitotta meg kapuit. A régi, öreg polcok helyett most új pultok, vitrinek árukkal megrakva várják a vásárlókat. Kormos Miklós, az áruház vezetője, alig győzi eligazítani a sok vásárlót. — Ügy látszik, nagy szükség volt ránk — mondja. Természetesen a jövőben egészen másféle árusítás folyik majd az üzletben, mint korábban. Az áta'akítás . előtt csak bizományi árukkal foglalkoztunk, most azonban az üzlet nagy részét a Budapestről ide szállított alkalmi áruk foglalják el. Van konfekció, méter, cipő és darabáru részlegünk, ahol egészen új áruk leértékelve, olcsó pénzért vásárolhatók. — Az utánpótlást honnan kapják? — Közvetlen a budapesti elosztó szállít, mindig annyit, amennyire éppen szükség van. A vásárlók kérésére külön kért árukat is rendelhetünk, amennyiben a központi raktáron van. — Mennyibe került az átalakítás? — 40 000 forintért átfestették a két helyiséget, új pultokat helyeztek el, sőt még egy próbafülkét is létesítettünk. — Műszaki és bútoráruk nincsenek? — Sajnos, egyelőre nem tu- gdunk átvenni műszaki- és bútorárukat, mert nincs hozzá megfelelő helyiség. — Es a jövőben? — Éppen most kaptam ígéretet a városi tanácstól, hogy rövidesen meglesz a helyiség lés akkor már műszaki- és bii- toráru eladásával, illetve vételével is foglalkozhatunk. Ügy látom, szükség lesz rá, mert már most is a nyitás első napiján érdeklődtek iránta. Üj színt kapott az áruház, kellemesebb az üzlethelyiség képe, bővebb az áru és még azt is hozzátehetjük, gyorsabb a kiszolgálás is. Bizonyára megszeretik majd a vásárlók is, hiszen az érdeklődés már ,az első nap olyan nagy volt, hogy csak csoportonként lehelteit a vásárlókat beengedni. — Kisbé — :>OSísö.S9.9O0 FIGYELEM! A tarnamérai Béke Termelőszövetkezet eladásra ajánl sa játtermelésű f oly ítmi kavicsot és bányahomokot Ktsz-eknék és üzemeknek kedvező fizetési feltételeket biztosítunk. Érdeklődni lehet: a tsz irodájában, levélben és telefonon. Telefon: Tárnáméra 18. költeményeiben. Jellemzi még ; a gondos szerkesztés. 1930-ban nagy kitüntetés éri ; Kosztolányit. Tagjai sorába; emeli a Kisfaludy Társaság, i majd a Magyar Tudományos j Akadémia is. Novelláiról nagyon sokat le- I hetne írni. Ezek a művek ta- | Ián az egész életmű legmara- ] dandóbb darabjai. Egyik-má- ! sik novellájában a kritikai re- j alista szólal meg. Fölfedi és j elítéli kora társadalmi életé- j nek visszásságait. Halálközeli versei arról ta- j núskodnak, hogy életének \ utolsó esztendeiben szörnyű : kínokat élt át. Igen sokáig ké- ] szült a halálra, de görcsösen ragaszkodott az élethez. íny- ; rákját, amely egész szájüregé- ' ben elhatalmasodott, gyógyí- ! tották ugyan, de meggyógyí- i tani nem tudták. „Számos fájdalmas műtét, leírhatatlan szenvedések között tölti utolsó három esztendejét, a feje egyetlen sajgó, vérző besugárzásoktól összeégetett seb. Csak lebírhatatlan életvágya odázza el ideig-óráig halálát”, amely 1936. november 3-án következett be. í' leiének talán utolsó ba- rátságát József Attilával kötötte Kosztolányi, kin keresztül közelebb került a fiatalokhoz és az ún. baloldali írókhoz. A magyar nyelv szerelmese, a játékosan elbűvölő Ilona-rímek kovácsa, a fiatalon megrokkant költő élete végén a jelen felé fordult. Akkor távozott el, amikor hű szövetségesre talált volna. Halálakor József Attila a következőket írta Kosztolányi című versében: „Gyémánt szavaid nem méred karáton Testvérünk voltál és lettél apánk". Nagy Andor, , a TIT tagja. í Születésnapi megemlékezés Kosztolányi Dezsőről önvallomását is: „Nem tudtam én dalolni nektek az újról, csak a régiről”. Ezután még két jelentősebb kötete jelent meg: a szabad versek kísérleti korában a Meztelenül (1928), majd a Számadás (1935). Az előző kötetekhez viszonyítva fejlődés alig mutatható ki. Jellemző ezekre is a játékos rímelés, az egyhangú jambizá- lás, az előzőekhez hasonló tematika. Utolsó'verse: a Szeptemberi áhítat Kosztolányi egész életének, költészetének summáját adja. A költő Kosztolányinál jelentősebb számunkra a prózaíró. Számos tanulmányt, újságcikket, elbeszélést és regényt írt, miközben műfordításban is tevékenykedett. Prózája főképp a nyelvi megformálásban remekelnek. Legnagyobb regénye az Édes Anna (1926). A regény lényege a falusi cselédlány döbbenetes tragédiája, ki bekerülve a városba, egy polgárcsalád embertelenségének áldozata lesz. Nagyobb regényei még a Pacsirta, amelyben leleplezi a magyar kisvárosi polgárság sivár, céltalan életét, a Véres költő (1922), az Aranysárkány (1924). Az utóbbi regényében a tanár-tanítvány problematikáját dolgozza fel Kosztolányi. Mondanivalója előremutató, hisz világosan megmutatja az író, hogy az a tanár, aki növendékeit nem igyekszik közösségi emberekké formálni, aki közömbös a társadalmi problémák iránt, annak tanítványai egoistákká, asszociális lényekké válnak. Újszerű regényeiben a lélektani elemzés nyelve olykor líraibb, mint egyes tetben a költő vállalja és alkalmazza az új stílust, de többet alig tesz ennél. Frappánsabb bírálatot nem mondhatunk rá, mint Ady, ki Kosztolányi költészetéről a következőket írta: „Rímeket, sorokat, szó-muzsikákat, strófákat s variációkat szebben nála magyarul nem eszközöltek...” A kötet legértékesebb verse az Üllői úti fák. Ezekben az években Ady hatása is érvényesül költészetében. Munkásmozgalommal kapcsolatos verseket közöl tőle a Népszava. 1910-ben jelenik meg a Szegény kisgyermek panaszai című kötet, amelyben gyermekkorát írja meg a költő, majd 1912-ben a Magia. Verseire a dekadencia nyomja rá bélyegét. A múltba forduló, magát elemző költői versek ezek, amelyek irodalmunk fejlődését egy szemernyit sem vitték előbbre. A világháború vad viharában irtózik a borzalmaktól, elítéli a vérengzést, az életet írja. Költészete helyenként a nemzet sorsával való azonosulást mutatja. 1916-ban a Mák című kötete jelent meg. A dicső forradalom és a Tanács- köztársaság feledhetetlen napjai olyan nyomtalanul múltak el felette, mint a fehérterror. Kenyér és bor című kötete 1920-ban született. Egyik legszebb darabja a Magyar költők sikolya Európa költőihez. Szerelmi lírája ebben a kötetben mélyül el (Hitves). Cajátos költői realizmusa ^ csúcsára A bús férfi panaszai (1924) című kötetben ér el. Itt olvashatjuk a költő bitshoz irt levelében a következők olvashatók: „A modern irodalom trónusába egy kiáll- hatatlan és üres poseurt ültetnek: Ady Endrét... Másról álmodtunk mi kedves Mihály! ... Postán elküldtem számára az Ady új — hülye — kötetét, olvassa el s rögtön írja meg róla a véleményét... Föltétien írja meg azt is, hogy mit tart a magyar szidásról, a „Bús magyar ugar”-féle kifejezésekről, amely őt, a nagy- ratörőt (ugyan hová a fenébe siet) tönkreteszi. Nekem viszket a tenyerem és felpezsdül bennem a vér, mert vadmagyar, fájdalmasan magyar vagyok, minden szociológiai tanulmányom ellenére is s az is maradok ...” Juhász Gyula a „Holnap” írói közé hívja Kosztolányit, de Ady miatt nem fogadja el a meghívást. Később azonban csodálattal adózik és rajongással ír Ady Vér és arany című kötetéről. Előbb a Hét, majd 1908-ban a Nyugat munkatársa, de egy sor más lapnak is dolgozik. IV agy célokat tűz maga elé: „Bele akarok nyúlni az életbe — írja egyik levelében és tenni akarok sokat az emberiségért... hús-vér istent imádok: az embert, a mindentudó embert”. Kora társadalmában azonban nem érzi otthon magát. Ki vágyik belőle. Az első verskötete 1907-ben jelent meg a Négy fal között címmel. Már a cím is dekadens vonást árul el. A költő maga is öncélúnak vallja költészetét. A formai szépség rabjának tartja magát. A köF lőttem a költő képe ... ^ Itt áll csokornyakkendősen, szembehulló hajjal, jövőbe néző, de múltat látó, a világba figyelő, de önmagát kémlelő tekintettel. S ahogy nézem a képet, úgy rajzolódik elém egy küzdelmes pálya, egy ellentmondásokkal teli ember élete, csengő-bongó költészete, lírás prózája ... Szabadkán született 1885. március 29-én polgári családból. Kosztolányi ugyan kékvérűnek, nemesi családból származónak vallotta büszkén magát. Az ősi nemeskosztolá- nyi és alsó- és felsőlehotai Kosztolányi-család sarja volt — írta magáról —, amelynek nemességét Zsigmond király erősítette meg 1435-ben. Apja, Kosztolányi Árpád azonban gimnáziumi tanár volt, anyja gyógyszerész családból származott, nagyapja, a volt 48-as honvédszázados amerikai emigrációból hazatérve rövidárus boltot nyitott... Kosztolányi ősi nemesi nagyratartiságában „a magyar polgárság dzsentri-imádó sznobizmusa nyilvánul meg ” Szülei muzikálisak voltak, művészet kedvelők. Olykor festegetéssel is foglalkoztak. Dezső a szülővárosában végezte iskoláit. Hamar kezdett írogatni. Első verse 1901-ben jelent meg a Budapesti Naplóban Egy sír címmel. Már ez a verse is megmutatja egyfelől a formakészségét, másfelől az érzelmes lírai modort, amely később is jellemzi költészetét. Mondhatni válogatás nélkül olvas mindent, ami csak a kezébe kerül. 1903-ban bölcsészetet hallgat Budapesten majd a következő években Bécsben találjuk, ahol abbahagyja egyetemi tanulmányai I és 1906-ban a Budapesti Naplóhoz szerződik, a menesztet! Ady Endre helyére. Adyt mái «kkor valósággal gyűlöli. Ba-
