Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-26 / 73. szám

r VILAü PROLETÁRJAI. E0VESU1 JETEK ! A doktor bácsi AZ MSZP'P HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 73. szám Ara 50 fillér 1960. március 26., szombat Beszélő számok A Központi Statisztikai Hivatal nőnapi kiadványá­nak ez a címe: „A nők helyzete régen és most.” Ez a kiadvány számokban ér­zékelteti azt a hallatlan fejlődést, amely a felsza­badulástól napjainkig a nők helyzetében bekövetkezett. , Lényegében a női egyen­jogúság elvének aprópénzre váltásáról van szó, arról, hogy hogyan változott meg a magyar asszonyok, lányok élete az elmúlt tizenöt esz­tendő alatt. De nézzük konkrétan, mit mond a kiadvány. Min­denekelőtt közli, hogy a felszabadulás óta népgazda­ságunk különböző ágaiban háromszázezer nő helyez­kedett el, kapott munkát. 1959-ben a magyar népgaz­daságban dolgozók, tehát keresők, kereken egyharma- da nő, egészen pontosan a dolgozók 32,4 százaléka, te­hát csaknem kétszerese a felszabadulás előttinek. Ha az egyes szakmákat, iparágakat, munkaterülete­ket vizsgáljuk, akkor még szembetűnőbb a változás, a nők foglalkoztatottsága, mint általánosságban. Így a kereskedelemben dolgozók több mint fele nő, ugyan­akkor már az állami ipar­ban foglalkoztatott asszo­nyok, leányok százalékará­nya is eléri a harminckettőt. Nem is szólva az adminiszt­ratív dolgozókról, akiknek hatvanöt százaléka nő. Igen érdekes a szóbanfor- gó statisztikai kiadványnak az a része is, amely az egyes vezetőállásban levők nem szerinti megoszlását vizsgálja. És mindjárt meg kell mondani, hogy éppen ezen a területen van még pótolni való. Az adatok sze­rint az igazgatók 3,6 száza­léka nő, a főmérnökök kö­zül 1,6 százalék. A főköny­velőknél már valamivel jobb az arány, mert főköny­velőink csaknem húsz szá­zaléka női munkaerő. A számok tehát azt mutatják, hogy a különösen felelős­ségteljes munkakörökben még mindig több helyen vonakodnak a női munka­erők alkalmazásától. Ez a jelenség különösen érthetet­len akkor, ha meggondol­juk, hogy ma már egyre több nő rendelkezik a meg­felelő magasabb képesítés­sel. Ezért feladat, hogy ne csak a női munkaerők al­kalmazásában tegyünk elő­re további lépéseket, hanem vezetőállásba, beosztásba is kerüljön egyre több nő, olyan asszonyok, lányok, akik képesítésük, munká­juk, rátermettségük révén képesek jól ellátni a rájuk bízott munkát. Igen örvendetes a jelen­tésnek az a része is, amely a nők tanulásának kérdésé­vel foglalkozik. Megállapít­ja ugyanis, hogy ma közép­iskoláinkban 4,5-szer annyi leány tanul, mint a felsza­badulás előtt, az egyeteme­ken pedig pontosan ötször annyi. E számok valóban önma­guk helyett beszélnek és vi­lágosan tükrözik azt a ha­talmas változást, amely a nők életében végbement az eltelt 15 esztendő alatt. A lottó nyerőszámai A lottó 13. heti sorsolását Nyírbátoron rendezték. Ezúttal 4 415 316 lottószelvény vett részt a játékban, így egy-egy nyerőosztályra 1 655 743 forint jut. A kihúzott számok a követ­kezők: 8, 29, 32. 80, 83 A tárgynyereményeket a 12. heti szelvényekre sorsolják. (MTI) — FÜRDŐT ÉPÍTENEK az idén Nagyfügeden. A fürdő- építés földmunkáiból a köz­ség lakosai is kiveszik részü­ket, felajánlott társadalmi munkájuk értéke megközelí­ti a háromezer forintot. A ta­nács 38 ezer forintot fordít az építésre, s úgy végzi a munkálatok megszervezését, hogy még az idén átadhassák rendeltetésének az új fürdőt. HRUSCSOV VACSORÁJA DE GAULLE TISZTELETÉRE ★ Lőkös István: EGY NAGY MÜ SZÜLETÉSÉNEK SZÁZADOS FORDULÖJÄN ★ Sugár István: A MÜLT A VÁDLOTTAK PADJÁN ★ Dér Ferenc: IPARIT ANULÓ-KÉPZÉS — ÉS NÉHÁNY PROBLÉMA ★ ÉRDEKESSÉGEK, HÍREK A NAGYVILÁGBÓL A doktor bácsi, dr. Cser kúti Gyula, Hatvan város egyi k népszerű orvosa, MÁV üzem­orvos. Betegei szeretik, bíznak benne, s amint a képen látható, még a kis Katika sem fél tőle. (Foto: Márkvíszf IAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÁAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAaaaaa *aa aaaa» a AT/ATU*» Hruscsov és felesége a második napon még inkább csatát nyert Párizsban PÁRIZS (MTI): Politikai körökben, a sajtó­ban és a közvéleményben az a megállapítás uralkodik, hogy a második napon még inkább csatát nyert' Párizsban N. Sz. Hruscsov és felesége. A francia köztársasági elnök tiszteletére adott vacsora után De Gaulle tábornok és ezen az estén vendéglátója, a szovjet kormányfő a külügyminiszté­rium nagy szalonjában még újabb rögtönzött beszélgetést folytatott: a szemtanúk szerint mosolyogva, láthatóan szívé­lyes hangulatban. A menüjében orosz kaviárt, borsos-levest és grúz borokat felsorakoztató, 150 személyes estebéd során N. Sz. Hruscsov és De Gaulle pohárköszöntőt mondott. Különösen a francia köztársasági elnök felszólalását előzte meg nagy érdeklődés, hiszen N. Sz. Hruscsovnak a nap folyamán elmondott beszé­dei olyan erővel vetették fel a nyugatnémet militarizmus ve­szélyét, hogy a Párizs—Bonn tengely hívei feleletet vártak De Gaulle tábornoktól... A francia köztársasági elnök adós maradt ezzel. Rövid po­hárköszöntőjében Barbusse-t idézte, aki szerint az ember „a feledés gépezete”. De Gaulle vitába szállva a nagy francia író állításával, kijelentette: az ember a tanulás gépezete is. A jobboldali Aurore hasáb­jain is olvashatjuk, hogy a franciák nem a „feledés gépe­zetei”. A lap vezércikkében ez áll: N. Sz. Hruscsov tudja, hogy mekkora a francia érzé­kenység a germán veszély iránt. Tudja, hogy a franciák nem felejtették el sem 1870-et, sem 1914-et, sem pedig 1939-et. Tudja, hogy számos francia ugyanúgy vélekedik a németek szándékairól, mint ő maga”. Az Humanitéban Pierre Courtade a második nap ese­ményeihez fűzött kommentár­jában kiemeli: a legmegindí- tóbb pillanatok egyike volt, amikor N. Sz. Hruscsov a vá­rosházán arra emlékeztetett, hogy az a három hitlerista had­osztály, amely Párizst 1940. júniusában megszállta, 1943-ban a sztálingrádi fronton semmisült meg. A teremben — ahol pedig nem voltak többségben a Szov­jetunió barátai — felcsattant a taps és azt mutatta, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke elevenre tapintott. Courtade megállapítja: hiva­talos körökben bizonyos nyug­talanságot keltett az a mód, ahogyan N. Sz. Hruscsov a né­met problémát felveti. Vajon gondolt-e Debré miniszterel­nök a szovjet kormányfő be­szédének hallgatása közben ar­ra, hogy néhány esztendeje komunistákkal és más haza­fiakkal együtt az Európai Vé­delmi Közösség elleni kam­pányban a német militariz- must az N. Sz. Hruscsovétól nem nagyon különböző kifej­tésekkel ítélte el? A kérdés az — írja a továb­biakban Courtade —, hogy Bonn militarista klikkjének követe­lése szerint feláldozzák-e a nemzetközi enyhülést és a le­szerelés útján tett előrehala­dást? A francia közvélemény roppant többségének válasza nem kétséges. N. Sz. Hruscso- vot azzal fogják vádolni, hogy ehhez a közvéleményhez for­dult. De miért is ne tenné? Máris előhozakodnak az örö­kösen visszatérő váddal* „pro­paganda”. De ki akadályozza meg a Bonnal való szövetség híveit, hogy ők is megpróbál­kozzanak a francia szívek meghódításával? Miért nem rendeznek a párizsi városhá­zán ünnepélyes fogadást (sőt népi fogadást!) Adenauer tisz­teletére, oldalán Speidel tábor­nokkal? Azt mondják erre, hogy a „kommunisták” kifü­tyülnék őket”. Az biztos. De ki tapsolna nekik? Courtade végül leszögezi: máris megjósolható, N. Sz. Hruscsov útjának egyik hatása az lesz, hogy a francia kormány a csúcs- értekezlet előestéjén kény­telen lesz tisztázni külpoli­tikai álláspontját. Ugyan­akkor pedig meg fog erő­södni a szovjet—francia barátság, amely minden­képpen óriási politikai erő» mivel máris meghódította a tömegeket. Látjuk ezt két nap óta: pedig a látogatás még csak most kezdődik. ★ N. Sz. Hruscsov „találó meg­jegyzéseit?’, „bon mot”-it szél- tében-hosszában idézik Párizs­ban. A Kereskedelmi Kamara épületében tett látogatásakor a francia nagytőke képviselői­vel folytatott beszélgetése so­rán tréfásan kijelentette a tár­saságában levő Kosziginről: „Én írok alá, de ő határoz el mindent. Ö nálunk a nagy­tőke.” Nagy derültséget keltett, amikor a Kereskedelmi Kama­rában az után érdeklődött, nincs-e a jelenlevők között egy bizonyos Monsieur Lebrun le­származottja, így hívták ugyanis annak a bányának a tulajdonosát, ahol N Sz. Hrus­csov egykor dolgozott. A Ke­reskedelmi Kamara vezetői sietve nemmel válaszoltak, mi­re a szovjet kormányfő meg­nyugtatta őket, nincs vele el­számolni valója, azóta már bőven kárpótolta őt az élet. A városházán egy tolmácsi nyelvbotlás lett a derültség forrása. N. Sz. Hruscsov a köz­ségtanács elnökét a szó orosz formájában a párizsi szovjet elnökeként üdvözölte. A tol­mács megfeledkezett a „szov­jet” szó lefordításáról. N. Sz. Hruscsov tudomást szerezve a derültség okáról, mosolyogva mondotta: „Tessék, holnap már egyes újságírók azt írják majd, Hruscsov arra használta fel meghívását a párizsi városhá­zára, hogy rájuk erőszakolja a szovjet rendszert.” ★ Nyina Hruscsova ma kétség­telenül Párizs legnépszerűbb asszonya. Csütörtökön a dél­utáni órákra megakadt min­den forgalom a Lafayette áru­ház körül, maga az áruház pe­dig már a déli óráktól kezdve úgy megtelt, hogy nemcsak elejteni nem lehetett egy gom­bostűt, hanem eladni sem. Órákig várt a tömeg és ma­guk az eladók is, hogy láthas­sák a szovjet kormányfő hit­vesét. Amikor megjelent, el­halmozták virággal. Leányai­nak társaságában végignézett egy rögtönzött ruhabemutatót, ahol azonban nem káprázatos modelleket, hanem az egyszerű párizsi dolgozó nő viseletét, olcsó konfekcióruhákat mutat­tak be a manekenek. Egy 55 új frankba kerülő ruha meg­nyerte Hruscsov hitvesének tetszését, mire az áruház igaz­gatója engedélyt kért arra, hogy megajándékozhassa vele. Nyina Hruscsova délután megjelent a Francia—Szovjet Társaság ünnepi hangverse­nyén is. A közönség tomboló lelkesedéssel köszöntötte A taps és éljenzés csak fokozó­dott, amikor az üdvözlésére siető Maurice Thorezzel át­ölelték egymást. Párizs legszomorúbb kislá­nya talán a Claude Monet le­ánylíceum egy kis növendéke. Hruscsov feleségének „scoubi- dou”-t font ajándékba. (A pá­rizsi gyermekek között nagy divat a színes műanyagburko­latú drótokból „mütyürkék”, azaz scoubidouk fonása, de a rendőrök nem engedték aján­dékával Nyina Hruscsova kö­zelébe. ★ Jó üzlet Hruscsov látogatá­sa a zászlóárusoknak és a pá­rizsi sajtónak. Az alkalmi áru­sok tízezrével adják el á pa­pír- vagy selyemzászlócskákat. A szovjet zászló tízszer annyi­ba kerül, mint a francia. Az újságárusok körében végzett közvéleménykutatásunk sze­rint majdnem négyszer annyi Humanitét adtak el, mint máskor. Nagy keletjük van az oldalas képes riportokat közlő polgári lapoknak is, a szélső­jobboldali lapok azonban leg­feljebb 5 százalékkal növel­hették példányszámukat. ★ óriási sikerrel mutatkozott be Párizsban csütörtökön este a 6000 személyt befogadó új sportpalotában a szovjet had­sereg művészegyüttese. Hu­szonhárom évvel ezelőtt járt utoljára Párizsban az Alek- szandrov-kórus. Tomboló taps­vihar köszöntötte a Marseil- laise-t és a partizánok dalát francia szöveggel éneklő együttest. A bemutató gálaest közön­ségének soraiban megjelent Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára. Mendes-France volt miniszter­elnök és a párizsi művészvilág igen sok tagja. A francia tá­bornoki kar is szép számban képviseltette magát. Nem kis meglepetést keltett, hogy fele­ségével eljött Massu, a hír­hedt ejtőernyős tábornok is. (MTI) Megkezdődtek Hruscsov is De Gaulle megbeszélései PÁRIZS (MTI). Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint pénteken dél­előtt magyar idő szerint tíz órakor megkezdődtek Hruscsov és De Gaulle megbeszélései. A két államférfi körülbelül egy órahosszat négyszemközt ta­nácskozott. Később csatlako­zott hozzájuk Debré francia miniszterein öle, valamint Couve de Murville francia és Gromiko szovjet külügymi­niszter. A tanácskozást megelőzően a szovjet miniszterelnök felke­reste Párizsban azt a házat, ahol Lenin lakott 1909-től 1912-ig. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents