Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-25 / 72. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A péksütemények birodalmában AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 72. szám Ara 50 fillér 1960. március 25., péntek­Fairtás Nagyréde termelőszövet­kezeti községben a nagy táblák kialakításának egyik feltétele volt, hogy a határ egyes részein kivágják az egyébként is kevéshozamú, kiöregedett, direktterinő tő­kékkel kevert szőlőket. A község egész határát magá­ba foglaló Kossuth Terme­lőszövetkezet vezetősége meg is jelölte, hol kell az irtást elvégezni, s a helybeli tanács engedélyezte is a munkák megkezdését. A kivágandó öreg, hiányos szőlőkben azonban sok he­lyütt gyümölcsfák is voltak, amelyeket ugyancsak ki kel­lett vágni, mert hiszen aka­dályozói lettek volna a nagytáblás művelésnek. A felmérés szerint mintegy hétszáz, nagyobbrészt öreg gyümölcsfa került kivágás­ra — tanácsi engedéllyel. Azaz: ennyit lett volna sza­bad kivágni... De nem ez történt. Egyes nagyrédei gazdák — most már termelőszövetkezeti ta­gok — megszegték a tör­vényt! Sajnos, igen számo­sán — hadd írjuk le így a meztelen igazságot: a rég­ről megmaradt önzésből — meghamisították a kiadott fakivágási engedélyeket és nagy pusztítást végeztek a gyümölcsfaállományban. Volt olyan ember, aki mind­össze egy fa kivágására ka­pott engedélyt, de az I-es szám után még egy nullát •frt — és iíz darab szép gyü­mölcsfát pusztított ki. Cse­resznyefát, diófát... A községi tanács és a ter­melőszövetkezet vezetősége természetesen felfigyelt a nagyarányú pusztításra — sajnos, legtöbb helyen már csak akkor, amikor a szép fák kidöntve feküdtek — és erélyes intézkedéseket fo­ganatosított. A rendőrség vizsgálja most felül a faki­vágási engedélyeket a hely­színen és a járási szabály­sértési előadó is a község­ben tartózkodik. Azokat, akik több fát vágtak ki az engedélyezettnél, szigorúan megbüntetik és el is koboz­zák tőlük a faanyagot. Na­gyon helyesen! Helyesen, bár valamennyi büntetésnek most már van bizonyos „eső után köpö- nyeg”-jellege. A nekibuz­dult emberek — mert a ta­nács és a tsz-vezetőség nem szervezte meg a megelőző ellenőrzést — az engedélye­zett hétszáz helyett több mint 3000, azaz háromezer fát pusztítottak ki a község határában. Legnagyobbrészt gyümölcsfákat. Ez a szomorú tény furcsa ellentétben áll azzal a nagy­szabású fásítási program­mal, amelynek egyik meg­nyilvánulása az éppen nem­rég meghirdetett fásítási hónap. Nem akarunk különösebb kommentárt fűzni a nagy­rédei fairtáshoz, hiszen a tények önmagukért beszél­nek. De van egy javasla­tunk: a helyi tanács és a termelőszövetkezet vezető­sége — a kiszabott bünteté­sek megfizetésén túl — kö­telezze a rendelkezést meg­szegő embereket arra. hogy a kivágott fák helyébe, sa­ját költségükön, arra alkal­mas területen, újakat tele­pítsenek cs termőre fordu­lásukig azok gondozásáért személvilcg feleljenek. És legyen a nagyrédei szomorú példa figvelmeztető azokban a termelőszövetke­zeti községekben, ahol a naarv táblák kialakításához szükséges lesz néhány fát ! kivágni. Nyírbátorban sorsolják a lottót A hónap utolsó lottóhúzását is vidéken rendezi a Sportfo­gadási és Lottó Igazgatóság. A lottó 13. játékhét nyerőszámai­nak sorsolását március 25-én, pénteken délelőtt tíz órai kez­dettel, a nyírbátori Petőfi Sán­dor Művelődési Házban tart­ják. Ugyancsak sorsolásai döntik el, hogy a március 10., 11., 12. és 13. játékhét közül melyik hét szelvényei vesznek részt a következő havi tárgynyere- mény-húzáson. (MTI) Ma: Császár István: MÉLTÓ A TAGSÄG BIZALMÁRA A B1RÄLAT VÉDELMÉBEN ★ Dr. Fazekas László: MI NEM KÜLDJÜK, HANEM ! HÍVJUK AZ EMBEREKET ★ Szecskó Károly: ISKOLÁINK HELYZETE A FELSZABADULÁSTÓL NAPJAINKIG ★ JÓ MUNKÁT VÉGEZ A MEGYEI DIÁK SPORT- TANÄCS A gyöngyösi Sütőipari Vállalat 9. számú üzmében naponta több száz friss, ropogós ( perec, briós és mákos, pozsonyi kifli és túrós sütemény készül. Képünk: Hajnak Alfréd részlegvezetőt mutatja be, amint a kemencéből a szép pirosra sült perecet szedi ki. (Foto: Márkusz) \ÓAAA/NAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA\NAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/WWNAAAAAAA/WWVWVWWVWVWVAAAAAAA«A A franciák Hruscsov személyében a Szovjetuniót, a békét, a népek barátságát és a leszerelést éljenezték PÁRIZS (MTI): A francia, főváros politi­kai köreiben nagy érdeklődéssel tekintenek Hruscsov és De Gaulle első bizalmas politi­kai tanácskozása elé, amelynek színhelye az Elysée-palota, a köztársasági elnök reziden­ciája. Ugyanitt zajlott le szerdán este De Gaulle tábornok estebédje és utána az ezerkétszáz személyes fogadás. A megjelentek szerint igen meleg hangulat alakult ki a francia és a szovjet vezetők között. A pohárköszöntők is olyan alaphangot ütöttek meg, amely re­ményekre jogosít a kezdődő francia—szovjet tárgyalásokat illetően. Feltűnt, hogy Hrus­csov pohárköszöntőjének csak bevezető és befejező mondatait mondta el oroszul, a be­széd szövegét tolmács olvasta fel franciául. A szovjet kormányfő udvarias gesztusa — nem akarta az orosz szöveg külön tolmácso­lására szükséges idővel elnyújtani a vacsorát — jó hatást keltett. A párizsi sajtó, amely oldalakon át ad minden részletre kiterjedő beszámolót a szovjet kormányfőnek, családjának és kísé­retének megérkezéséről, párizsi tartózkodása első napjának gazdag programjáról, még nem bocsátkozik találgatásokba a francia—szovjet tárgyalások kimenetele felől. A lapok meg­elégednek a két tárgyaló fél eddigi álláspont­jának ismertetésével. Hruscsov párizsi fogadtatásának forró hangulatát emeli ki a francia sajtó. Pierre Courtade, az ismert francia köz­író, az Humanité hasábjain arról ír, hogy Hruscsovot úgy éljenezte meg Párizs, mint ahogyan régóta senki mást. A százezrek Hruscsov személyében a Szovjetuniót, a bé­két, a népek barátságát és a leszerelést élje­nezték. De Gaulle tábornok a repülőtéren ki­fejezte: mit éreznek a franciák, amikor Hrus­csovot köszöntik. A tábornok így kezdte: „Elnök űr! Végre itt van, biztosíthatom, hogy nagyon örülünk érkezésének.” Hruscsov válaszában megütötte annak a párbeszédnek az alaphangját, amelynek so­rán nagyon kevés időt vesztegetnek majd el az általánosságokra. A Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke első beszédében már bizonyos fajta programot terjesztett elő a csütörtökön kezdődő tárgyalásokra: francia- szovjet kapcsolatok, leszerelés, német prob­léma. Mindenki megértette N. Sz. Hruscsov ha­sonlatát az európai egykori csatatereken, fel-, lelhető, fel nem robbant bombákról. Minden­ki megértette, hogy a hatástalanítandó há­borús maradványok között ott van például Berlin bombája is. De Gaulle tábornok a nyilvánosság előtt arról biztosította Hruscso­vot, hogy ami „Oroszországot és Franciaor­szágot” illeti, kész minden ügyet megvitatni. Ha ezt a formulát szerzője szó szerint veszi, a tanácskozás gyorsan előre haladhat, avég- ből, hogy siettessék a megoldást, Hruscsov szavai szerint korunk legégetőbb problémá­jában, a leszerelés kérdésében. Az egyszerű franciák ezekben a napokban olyan békepolitikát követelnek, hogy Fran­ciaország és a Szovjetunió megegyezése foly­tán semmiféle agresszív erő ne jelentkezhes- sék újra. (MTI) Hruscsov beszéde a Francia-Szovjet Társaság és a francia békeharcosok küldöttsége előtt PÁRIZS (TASZSZ): N. Sz. Hruscsov szerdán szállásán fo­gadta Petit tábornok vezetésé­vel a Francia—Szovjet Társa­ság küldöttségét, majd D’As- tier de la Vigerie vezetésével a francia békeharcosok kül­döttségét. Petit tábornok üd­vözlő szavaira Hruscsov a kö­vetkezőket mondotta: — Nagy és nemes dolgot cselekszenek önök, barátaim. Tudom, hogy nem mindig könnyű az önök helyzete. Amíg csak teljesen fel nem olvad a hidegháború jege, valahol mindig akadnak haragos, rosszmájú emberek, akik meg­szokták, hogy a világon min­dent fekete szemüvegen ke­resztül nézzenek. Ezek aztán gyanakodva károgják: „Népek barátsága? Hát az meg mi? És mire jó az? Nincs emögött, ne adj isten, valami felforgató tevékenység?” Hruscsov méltatta a Fran­cia—Szovjet Társaság és a Szovjetunióban létesített Szov­jet—Francia Társaság jelentő­ségét a nemzetközi helyzet megjavítása és a békés együtt­élés viszonyainak megteremté­se szempontjából. Hruscsov nagy elismeréssel beszélt Petit tábornokról Majd így folytatta: Különösen meghat engem az önök barátsága és rokonszen- ve, amelyben jelképét látom a francia nép békeszeretetének és törekvésének a Szovjet­unióval való hagyományos ba­rátság megőrzésére és megszi­lárdítására. Hruscsov megemlékezett a szovjet és francia nép hagyo­mányos rokonszenvének mély gyökereiről, a két nép kultú­rájának kölcsönhatásáról, a régi, kölcsönös előnyöket nyúj­tó kereskedelmi kapcsolatok­ról. Bő lehetősége van e kap­csolatok fejlesztésére — mon­dotta a szovjet kormányfő. — Országainknak van mit tanui- niok egymástól a tudomány­ban és a technikában. A szovjet állam külpolitiká­jának alapja megalakulásának első napja óta — folytatta Hruscsov — a békés együtt­élés és a más országok bel- ügyeibe való be nem avatko­zás lenini elve, amely elveti a háborút, mint a vitás kérdé­sek megoldásának eszközét. Ennek az elvnek megfe­lelően, az országok politi­kai és gazdasági viszo­nyának a felek teljes egyenjogúságán és a köl­csönös előnyökön kell alapulnia. Ellenvetésként néha azt mondják nekünk: igen, de önök nem hajlandók szavatol­ni, hogy a kommunizmus nem lépi át az önök határait és nem terjed át a nem kommu­nista világra! Nos, ami igaz. az igaz: ilyen biztosítékot mi nem adhatunk. Milyen találó­an mondta Joliot-Curie: „Az eszmék vizűm nélkül utaznak és még nem született olyan ember, aki képes lenne meg parancsolni az emberi gondo latnak: Halj meg!” És a gon­dolat tényleg meghalna. Mel­lesleg szólva, a mi országunk­ba szintén vizűm nélkül ha­toltak be a kommunizmus esz­méi, s útközben például Pári­zson is áthaladtak. Marx és Engels ugyanis itt munkálko­dott, még jóval az októberi forradalom előtt. Akkoriban mondották, hogy kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísérlete. Népünk befogadta a kommunista eszméket, s élő valósággá, nagyszerű gyakor­lati tettekre változtatta azo­kat. — Mi nem vagyunk képmu­tatók és ezért nyíltan meg mondjuk: igen, mi hiszünk a kom­munizmus eszméiben, hisszük, hogy ezek az esz­mék győznek. De éppen, mert hiszünk ben- ] ne, mindig elleneztük és ma is ellenezzük, hogy erőszakkal terjesszenek valamely társa­dalmi rendszert. Mi javasol tűk és ma is javasoljuk: ver­senyezzünk a gyakorlati élet mezején anélkül, hogy beavat­koznánk egymás ügyeibe. Mu­tassuk meg tettekkel, kinek a rendszere jobb, kinek a rend­szere adja meg az ember­nek nagyobb bőségben az anyagi és szellemi javakat, ki­nek- a rendszere biztosít na­gyobb szabadságot a népnek! És ekkor döntsenek a népek, hogy melyik rendszer jobb. Megelégedéssel állapíthat­juk még; hogy a .békés együtt-f élés elve mind határozáttab- ban utat tor magának a hídég- háború akadályai és maradvá­nyai között. A nemzetközi helyzet javulása határozottan megnyilvánult abban a dön­tésben, hogy itt, Párizsban tartsuk meg a csúcsértekezle­tet. Reméljük, hogy ez a ta­nácskozás a nagyhatalmak vezetői között megtartandó fontos tárgyalások egész sorozatát nyitja majd meg. azzal a céllal, hogy véget vessenek a hidegháború idejétmúlt politikájának. — Attól a hő óhajtól vezé­relve érkeztünk az önök or­szágába, hogy javítsuk a szov­jet—francia kapcsolatokat, kö­zelebb hozzuk egymáshoz a szovjet és a francia kormány álláspontját azokban a nem­zetközi kérdésekben, amelyek a világ minden népét foglal­koztatják. A Francia—Szovjet Társaság küldöttei nagy tapssal fogad­ták N. Sz. Hruscsov beszédét. Ugyancsak szívélyes volt a szovjet kormányfő találkozása a francia békemozgalom kül­döttségével, amelyet D’Astier de la Vigerie vezetett, vala­mint az 1956-ban a Szovjet­unióban járt francia parla­menti küldöttség egyes tagjai­val. D’Astier de la Vigerie üd­vözölte Hruscsovot és hangsú­lyozta, hogy Hruscsov kiemel­kedő szerepet játszott a nem­zetközi feszültség enyhülésé­ben. N. Sz. Hruscsov a küldöttség tagjaihoz fordulva arról be­szélt, hogy a békeharc napja­ink legfontosabb feladata. E feladat megoldására — mon­dotta —, össze kell fogni a bé­ke minden hívének, függetle­nül politikai és vallási néze­teitől, s tekintet nélkül társa­dalmi helyzetére. Az atom­bomba hatalmas pusztításokat tud okozni — mondotta —, s nem válogat, hol vannak a kommunisták és merre van­nak a nem kommunisták, ki katolikus és ki protestáns. Őszintén bevallom önöknek —. folytatta Hruscsov —, hogy kommunista vagyok. Mi kom­munisták békét akarunk. A társadalmi problémákat nem a háború segítségé­vel kell megoldani, hanem példákkal kell megmutat­ni, melyik rendszer ad többet az embereknek, melyik elégíti ki jobban a nép igényeit. Ha a kapitalista rendszer hívei meg vannak győződve rendszerük fölényéről, ne fél­jenek a versenytől. Ha félnek a versenytől és hidegháborút akarnak, ez azt bizonyítja, hogy nincsenek meggyőződve rendszerük fölényéről. Mi azonban bizonyosak vagyunk a szocialista rendszer felsőbb­rendűségében és nem háború­val bizonyítjuk be ezt a fö­lényt, hanem békés verseny­ben, oly módon, hogy fejleszt­jük gazdasági életünket és kultúránkat. Hruscsov felhívta a béke'hí­veit, folytassák harcukat. Hi­szek abban — mondotta —. hogyha közös erőfeszítéseket teszünk, gátat vetünk a hábo­rúnak. Az önök rendszere az önök személyes ügye. A mi rendszerünk a mi belügyünk. A békéért folytatott harc vi­szont mindkettőnk közös ügye. Harcoljanak tehát a bé­kéért. Hruscsov ezek után vála­szolt a küldöttség tagjainak kérdéseire. (MTI) Hruscsov csütörtökön délelőtt újból tárgyalt De Gaulle elnökkel PÁRIZS (TASZSZ): Csütörtökön délelőtt pont­ban tíz órakor Hruscsov kor­mányfő elhagyta a francia külügyminisztérium épületé­ben levő szállását és díszkísé­rettel az Elysée-palotához haj­tatott, hogy ismét tárgyaljon De Gaulle elnökkel. Az esős idő ellenére a Szaj­na partján, a külügyminiszté­rium épületével szemben nagy tömeg gyűlt össze és üdvözöl­te a távozó Hruscsovot. A pá­rizsiak szovjet és francia zászlókat lobogtatva éljenez­ték a szovjet kormányfőt. A szovjet zászlóval díszített gépkocsi tíz óra három perc­kor érkezett az Elysée-palo­tához. Hruscsov és De Gaulle meg­beszélése helyi idő szerint 12 óra 15 perckor ért véget. Hrus­csov az Elysée-palotából gép- (Fvlytatása a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents