Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-24 / 71. szám

IMO. március 24., csütörtök NÉPÚJSÁG 3 Létesüljön Egerben Is vidám-park! Dolgoznak az útépítők Legutóbb alkalmam volt oe- pillantást nyerni Debrecen város kulturális terveibe. Bar- ta Gábor VB-elnökhelyettes és Szabó Imre ismeretterjesztési előadó elvtárs volt a kalau­zom. Debrecen város tervei igen beszédesek és akaratla­nul is arra ösztönöznek, hogy hasonlókat készítsünk mi is. Debrecenre ma alig ismer­ne rá az, aki egy-két évtized­del előbb járt ott. Az elmúlt esztendőkben is óriási léptek­kel járta a fejlődés útját. Csak néhányat említek meg a nagyobb létesítmények közül: A Nagyerdőn állatkert léte­sült. Pár héttel előbb gyönyö­rű, korszerű épületekkel és medencékkel bővült a nagyér?- dei fedett fürdő, amelyhez ha­sonló Egerben is elférne. Im­pozáns lakások, mondhatni paloták épültek és épülnek je­lenleg, melyek már külsőleg is kielégítik a legmagasabb igényeket is. Az ősi Péterfián egészen a Nagyerdőig a pislá­koló gázlámpa fölött nappali fényt adó neoncső világít. Debrecen központjában már épül a Tiszántúl legnagyobb és legkorszerűbb áruháza, a Hajdúsági Áruház. Lassan be­fejezéséhez közeledik a Cso­konai Színház átépítése és a Központi Kultúrotthon moder­nizálása. Az új állomásépüle­tek is érzékeltetik már a mo­numentalitást ... A sok-sok új létesítmény mellett még újszerűbben hat­nak a tervek. Barta elvtárs gonddal válogatja ki a tervek közül azokat, melyek talán leginkább szívéhez nőttek, s közben olyan elragadtatott pátosszal beszél, hogy az em­ber szinte máris megvalósul­va! látja a terveket. Az egyik tervrajz óriási szökőkutat áb­rázol például, amely a Nagy­templom előtti téren lövelli majd sugarait az ég felé. A szökőkutat hazánk felszabadu­lásának 15. évfordulójára ké­szítik el. Sugarait rejtett szín­váltós égősorok világítják majd. A szökőkút körül több­karú fénycsövek adnak szinte nappali világítást a térnek. Egyébként ez a terv máris a megvalósuláshoz közeledik, hisz a földmunkák be is feje­ződtek. A Nagyerdőn két nagy léte­sítmény terve ragad magával és gondolkodtat el: milyen jó lenne Egerben is hasonló. Mint ismeretes, Debrecen is fürdőváros. Az Aranybika Szálló már nem képes télen sem elhelyezni a megnöveke­dett idegenforgalmat. Ezért határozott úgy a város vezető­sége, hogy gyönyörű, korszerű Hosszas kísérletek eredmé­nyes befejezéseként a közel­múltban egy kísérleti járművel átrepülték a La Manche- csatornát. A találmány gya­korlati értékesítésére Angliá­ban megalakult a „Hovercraft” társaság, amely a Brit Kísér­leti és Kutató Intézet támoga­tásával e járművekből 1963-ig négy típust szándékozik készí­teni. Légpárnán lebegő jármű Az új jármű C. S. Cockerell angol mérnök találmánya, de hasonló gondolat megvalósítá­sán fáradozik C. Weiland svájci feltaláló is. A jármű légpárnán lebeg a talaj, vagy a víz felszíne felett. Bár a leve­gőben úszik, nem szabad ösz- szetéveszteni a repülőgéppel, mert a légpárna előállításához szükséges, hogy a jármű alatt szilárd, vagy folyékony közeg legyen, így emelkedő képessége korlátozott. A légpárnás jár­művet a lapos alakúra kikép­zett alsó része és a talaj, vagy a vízfelület közé fújt levegő emeli fel, a kettő közt mintegy légpárnát alkotva. A levegőt nagy sebességgel fújják ki a gép alsó részén köralakban körülfutó szűk résen keresztül ferdén befelé a kör közepe fe­lé irányítva, ami által az eme­lőhatás lényegesen fokozódik. Ez adja a felhajtó erőt, amely a gépet a levegőben tartja. Az előre hajtó és a kormányzás­hoz szükséges erőt külön élő­állított sűrített levegősugár adja. Természetes, hogy a párna­hatás éléréséhez sokkal keve­sebb energia szükséges, mint ahhoz, hogy a gépet akár su­gárhajtással, akár rotorral motellt állít fel a Nagyerdőn, amely előbb a brüsszeli világ- kiállításon mutatkozott be a világ előtt és aratott nagy tet­szést, majd a Balaton partján alkalmazták először hazánk­ban, s tegyük hozzá, igen nagy sikerrel. — A szálloda­probléma Eger város vezetői­nek is sok gondot okoz, de gondot okoz mindazoknak a kirándulást vezetőknek, akik csoportjaikat a kirándulás al­kalmával nem tudják elhe­lyezni a városban. Tudvalevő, hogy Eger idegenforgalma lé­nyegesen meghaladja a debre­cenit is. Vajón nem lehetne megvalósítani a mi népker- tünkbén egy ilyen motell fel­állítását? A költségek talán már az első nyári szezon után meg is térülnének. Minden­képp élgondolkodtató ptlet! Közel lenne a strand is a ven­dégeknek, az AKÖV helyett hangicsáló madarak monda­nának jó reggelt... A másik debreceni nagyer­dei terv a vidám-park létesí­tése. Nézzük a terv részleteit: A park területét úttörővasút veszi szinte körül, nyolcszáz méter hosszúságban. A vasút érdekessége, hogy egy homok­hegyet érint útjában, melyben alagutat fúrnák majd és ben­ne „mesebarlangot” létesíte­nek. A vonatozó gyerekek és felnőttek előtt színes mesevi­lág elevenedik majd meg a barlangban. Hogy milyen. szó­rakozási lehetőségek lesznek a vidám-parkban? A hullám­vasúitól a céllövöldéig szinte mindent megtalál majd a szó­rakozni vágyó. Említésre mél­tó az óriáskerék, amelynek át­mérője mintegy tizenöt méter. Az óriáskerék tetejéről pom­pás kilátás nyílik majd a vá­rosra. A látogató megörökít­heti magát autón a volán mellett vagy éppen a repülő­A Heves megyei Építőipari Vállalat egyik részlege — 62 építőipari munkás — Bodács János művezető irányításával most végzi a budapesti Köz­műtervező Vállálat által terve­zett építkezés kivitelezését. A mátraházi szanatórium személyzeti lakásait építik a szanatórium közelében. A hal épület közül jelenleg az I. szá­mú épület munkálatai köze­lednek a befejezéshez. A két­emeletes lakóházban 44 szoba lesz, 30 fürdőszobás, a szana­tórium orvosai és ápolónői ré­szére. Augusztus 30-ra adják át a „legényszállást”. A IV. gép botkormánya mellett. A városi tanács ugyanis most kapott erre a célra egy kise­lejtezett autót és egy kétsze­mélyes repülőgépet, amelyet külsőleg rendbehozva a park fényképész pavilonjában állí­tanak fel, hol egyéb vidám fényképek készítésére is pom­pás alkalom nyílik. Ki kell emelnünk az üze­mek és vállalatok óriási segí­tőkészségét, amellyel a vidám­park felállítását is patronál­ják. Eddig pontosan hetven üzem és intézmény vállalt társadalmi munkát a vidám­park létesítésében. Jellemző például, hogy a budapesti vi­dámpark egy kiselejtezett kör­hintát adott át Debrecennek, amelynek helyreállítása nem lett volna gazdaságos a pesti vidám parknak. Az égyik deb­receni üzem munkásai viszont mindén ellenszolgáltatás nél­kül teszik újra használhatóvá és építik fel a Nagyerdőn lé­tesülő vidám-parkban. Megemlítendő még, hogy az úttörővasutat a MÁV készítteti el és üzemelteti, a vendéglátó vállalat különböző pavilono­kat építtet, a fényképész szö­vetkezet műtermet létesít a park területén. A tervek is társadalmi munkában készül­nek. Ugye milyen szépen hang­zik mindez? S mi vajon nem tudnók-e megvalósítani? Emlékéim egy régebbi nép­kerti kiállításra visznek visz- sza, ahová az erdőgazdaság kiállította őzeit, szarvasait, mókusait stb. Ha emlékeim nem csalnak, a kiállításnak eZ a része volt talán a leglátoga­tottabb. Vajon helyi erőkből, társa­dalmi összefogással nem le­hetne állandó jellegű állat­kertet és vidám-parkot léte­síteni az egri népkertben? Nagy Andor számú épület, az orvosi ren­delő már félig elkészült. A földszintes kis házban a keze­lő, várószoba és orvosi szoba kap helyet. A Il-es épületben lakások lesznek. Építését most kezd­ték, s a jövő év végén, mikor­ra elkészül, 16 családnak biz­tosít otthont. A kis lakótelepen üzletházat is létesítenek. A munkálatok már a befejezés­hez közelednek. A VI. számú épület alapozását áprilisban kezdik meg, s a tervek szerint itt helyezik el a bölcsődét és a napközi otthont. A NAGYARÁNYÚ gépesítés, a munka korszerűsítése foly­tán talán néhány esztendő múlva már nem lesz az, de ma még erősen idényjellegű az út­építés. Ősszel, ha beáll a rossz idő, bevonulnak az utakról a gépek, műhelyekben, karban­tartással foglalkoznak az em­berek és csak tavasszal kezdik ismét a munkát ott, ahol a legsürgősebb. Előtte azonban a tervező és műszaki szakembe­reké a szó, a fontossági sor­rend megállapítása tekinteté­ben, hiszen megyénkben talán ez a munka a legnehezebb, olyan sok még a javításra, korszerűsítésre váró útvonal. Áz elvégzendő feladatok megtervezésének alapját egy három esztendeje következete­sen szem előtt tartott elv ké­pezi. Ez a következő: aszfalto­zott, kiszélesített utakkal ösz- szekötni Egert a járási székhe­lyekkel és a járási székhelye­ket egymással. — Ez a munka — mondja Seregi elvtárs, a Közúti Üzemi Vállalat igazgatója — ebben az esztendőben be is fe­jeződik. Mindössze a gyöngyös —pétervásári út nem lesz egé­szen végig aszfaltburkolású, de ez is csak azért, mert a iVtátrán keresztül vezető szer­pentin túlzottan síkossá, csú­szóssá válik rossz időben, ha a jelenlegi utat aszfalttal bur­koljuk. Merrefelé dolgoznak hát eb­ben az esztendőben az útépí­tők? HEVES MEGYE területét ábrázoló térképen húzódó vö­rös és kék vonalak pontosan megmutatják. Megépül a fü- zesabony—debreceni út Heves megyei szakasza. Huszonhét kilométer hosszú kiszélesített aszfaltút lesz ez, s 16 millió forintba kerül. Poroszlón már felütötte tanyáját egy 80 tagú brigád, megkezdték a munkát, már két úthenger dolgozik. A munkával október 15-re ké­szüljek el, s erre az időre be­fejezik a füzesabonyi vasúti felüljáró előtt és után levő három kilométeres útszakasz korszerűsítését is. Alapos útépítés helyett — néhány szakaszt kivéve — ed­dig csak javítgatták a gyön­gyös—hevesi utat. Ebben az esztendőben azonban végig megépül a két járási székhelyt összekötő hat méter széles asz­faltozott út. Már itt is 80 em­ber és két úthenger dolgozik, hogy mihamarabb befejeződ­jék a munka. Rövid útszakasz, de talán a megye egyik legrosszabb útvo­nalának mondható a Recsk— Sírok közötti. Ez is kiszélesí­tett, jobb kőalappal ellátott út lesz október 1-re, mert már most 120 ember serénykedik javításán, amelynek első lépé­se 40 000 köbméternyi föld megmozgatása. Az ilyen útépítésekkel kap­csolatos híreket örömmel hall­ja mindenki, nemcsak a gép­kocsivezetők. Kell-e tehát an­nál jobb hír, amit az előbb felsoroltakon kívül még közöl­tek a Közúti Üzemi Vállalat­nál: ebben az esztendőben el­készül a szarvaskő—tarnalele- szi út utolsó, hat és fél kilo­méteres szakasza, Szúcstól Tarnaleleszig. Ezzel Pétervá- sára, illetve Ózd végig aszfalt- úttal lesz összekötve Egerrel. NYOLCVANÖTMILLIÓ fo­rint értékű munkát tervezett be az elmúlt esztendőre a Köz­úti Üzemi Vállalat és ugyan­ennyit akarnak elvégezni 1960- ban is. Ebben az esztendőben azonban az építkezéseknél nem lesz annyi földmunka, mint ta­valy, így hosszabb, korszerű­sített útvonalakat adhatnak át az útépítők 1960 végére, mint 1959-ben. Ezek között olyan munkák is szerepelnek, mint a Galyatetőre vezető út aszfalt- szőnyeggel való burkolása, az eger—egerbaktai kilenc kilo­méteres útszakasz bazalt zú­zalékkal való leterítése, s ugyanennek az úttest felszínét erősítő keveréknek leterítése, Szarvaskő—Tarnalelesz, Ká­polna—Kál. Gyöngyös—Nagy- füged, Mátrafüred—Mátraháza és Kékestető között. A vállalatnál szinte nem győzik sorolni a közeli hóna­pokban elvégzendő munkákat. A lista azonban még így sem teljes. Nem szerepel benne a három városban végzendő, ösz- szesen 1 857 000 forint értékű munka, a mezőtárkányi Ezüst­kalász és Petőfi, a poroszlói Rákóczi, a sarudi Kossuth, a tiszanánai Vörös Csillag és Pe­tőfi. a horti és füzesabonyi Pe­tőfi termelőszövetkezetek ta­nyaközpontjaihoz építendő, összesen hat kilométer hosszú­ságú út sem. Ezekkel a váro­sok útviszonyainak javítását, illetve a termelőszövetkezete­ket segítik az útépítők. A SOK MUNKÁHOZ azon­ban sok alapanyag és főként jó minőségű kő kell. Az egri Közúti Üzemi Vállalat tizen­egy kőbányával rendelkezik. Ezeket ebben az esztendőben négy nagy teljesítményű zúzó­géppel, nagy mértékű villamo­sítással fejlesztik, s az ered­mény már ebben az esztendő­ben megmutatkozik majd, 150 ezer tonna kő helyett ugyanis 180 ezer tonna követ adnak a vállalat kőbányászai az épít­kezésekhez. —ger— Nagy építkezés Mátraházán a főiskolások márciusi irodalmi estjéről Repülő „csészealjak“ a sarkkutatás szolgálatában Hajó, amely repül és lebeg a szárazföld és tíz felett (légcsavarral) a szabad légtér­ben fenntartsuk, üzeme tehát hasonlíthatatlanul olcsóbb, mint a repülőgépé és inkább egy hajó üzemeltetésének költségeihez áll közel. Az SNRI jelzésű kísérleti példány súlya, amellyel a csa­tornát átrepülték, 4 tonna, 9 méter hosszú és 7 méter széles. Személyzete két fő, a hajtóerőt egy 450 lóerős motor szolgál­tatja, 50 km óránkénti sebes­séggel halad. A légpárna vas­tagsága 40 centiméter, ami a csatornán — jó időben történt áthaladáskor — elengedő volt. Kiszámították, hogy a „Hovercraft” üzemi költsége annál gazdaságosabb, minél nagyobb a jármű, mert a na­gyobb légpárnát aránylag ol­csóbban állíthatjuk elő, mint a kicsit. A legkedvezőbb menet- sebesség 100—200 km közt van. Könnyen lehetséges, hogy be­látható időn belül sok ezer tonnás járművek, több méte­res légpárnán másfél nap alatt teszik meg az utat az Atlanti­óceánon keresztül, és árut, meg utasokat nemcsak gyor­sabban, hanem olcsóbban is szállítanak. Jó eszköz a sarkkutatáshoz Legközelebb egy nagy ható­sugarú ilyen jármüvet készíte­nek, amely a sarkkutatás kü­lönleges követelményeit lesz hivatva kiegészíteni. A repülő­gép ugyanis több szempontból nem megfelelő a sarkkutatás­hoz, mert a feltétlenül szüksé­ges kedvező időjáráson kívül nélkülözhetetlen a fel- és le­szálláshoz nagyobb sík terület is. Nagy előnyei vannak a „Hovercraft”-nak a kutyaszán­nal, hótraktorokkal és egyéb hasonló járművekkel szemben is. — Vékony hóréteggel borí­tott gleccserszakadékok, „sar- turgi”-k (keményre fagyott ki­sebb hófúvások) és porhó: ezek a fő akadályok — ame­lyek például az Antarktiszt át­szelő Fuchs-expedíciónak is igen nagy nehézségeket okoz­tak —, a lebegő járművek ré­szére nem jelentenek akadályt. A repülőgéppel szemben vi­szont megvan az az előnye is, hogy bármely pont felett meg tud állni, mindaddig, amíg a kutató elvégezte megfigyelését, végül pedig az, hogy bármi­lyen időben, még a legnagyobb viharban is lehet vele közle­kedni, ha csak nincsen igen sűrű köd, vagy átláthatatlanul sűrű hóesés. Kgyéb felhasználási lehetőségek A tervezett második válto­zat kétéltű jármű lenne, amely kikötőkben szegény tengerek párti forgalmának lebonyolí­tására szolgál majd. Ilyen he­Az Egri Pedagógiai Főiskola hallgatói másodízben léptek pódiumra az egri Tiszti Klub­ban, hogy „irodalmi színpad címén és jogán” verset-lírát kedvelő közönségüknek kétórás műsort adjanak. Elöljáróban meg kell állapítanunk, hogy a kedden este elhangzott műsor anyagában és kidolgozásában is jóval fölötte áll az első lel­kesedés lázában és sietségében összeállított irodalmi estnek. A XX. század magyar lírájá­ból válogattak összeillő és szép csokrot a tavasz és a sze­relem dicsőítésére. Az est han­gulata kitűnő volt, nemcsak azért, mert diákok mondtak lyeken (többek közt Chilében) olyan hajók, amelyek mélyjára- túak, a sekély parti vizek mi­att messze kint, a nyílt tenge­ren kénytelenek kikötni és on­nan csónakokon kell az árut és utasokat a parton levő em­beri településhez szállítani. Kétéltű lebegő járművek ezzel szemben szárazföldről indulva a tengerek, sekély strandvizek felett egyaránt repülnek, és rakományukat szárazföldön leszállva, rendeltetési helyü­kön rakják le. Hasonló az eset meredek partú, nem ha­józható folyóknál, amelyek felett így lehetővé válik az egyébként megközelíthetetlen szárazföld belsejével való közlekedés. Ez utóbbi volna a harmadik típus, amely Brazí­lia és Kanada hatalmas terüle­teket zárt egységbe borító ős­erdeinél tenne megfizethetet­len szolgálatot. A tervezett negyedik válto­zat egy „repülő teherautó”. Az úttalan területek (tundrák, mocsarak, lápok, ingoványok, sivatagok, stb.) szállító eszkö­ze volna, és minden sík, fátlan terep, valamint sekély vizű, nem hajózható nagyobb vízfe­lület (például a Fertő-tó, Ve­lencei-tó) felett megfelelne céljának. Ezek a típusok, amelyeket már a közeli esztendőkre ter­veznek, óránként 45—50 kilo­méter sebességgel közlekedné­nek — súlyuk 40—100 tonna, légpárnájuk körülbelül 60 cm vastag volna. Ha ezekkel a ki­sebb méretű járművekkel már elegendő tapasztalatot gyűjtöt­tek, akkor majd áttérnek a nagyméretű, nagyobb sebes­ségű típusokra, amelyek né­hány méterrel a talaj felett közlekednek. (Volksstimme-böl) verseket, diákoknak, énekeltek dalt a szerelemről, és benne az ifjúságról, hanem azért is, mert a líra örök mondanivaló­jának diadalát érezni a fiatal­ságban, tiszta pillanatot jelent a szemlélődőnek is. Amilyen áhítattal figyelték előadóikat a húszév körüli lányok és fiúk, és ahogyan szívből felharsant a taps az előadott versek nyo­mában, az maga volt a tavasz és a szerelem értése, megér­tése, az ifjúság lelkesedésének lobbanása. A műsor összekötő szövegét Kecskés József írta és mondot­ta el. Röviden igyekezett jel­lemzést adnj XX. századi nagy lírikusainkról, Adyról, József Attiláról. Juhász Gyuláról, Radnóti Miklósról. Tóth Ár- Ipádról, azokról, akik halha­tatlan szavakkal énekelték a zerelmet és az ifjúságot. Az előadók közül első helyen ;ell említenünk Benedek Ottí- liát. Versmondása azt mutatja. |hogy nemcsak átélésre, de a Smű teljes megértésére is törek­szik. József Attila Ódáját — a 5balladaszerű írás hangulati tö­rekvéseit és lelkesültségét is színezve — adta elő. Kitűnő versmondó. Varga Jolán és László Edit egyéniségüknek megfelelő ver­seket szavaltak. Hangvételében frappáns megelevenítést ka­pott Áprily Lajos Március cí­mű verse. Bauhof fér József kellemes jorgánumú előadó. Hangjával igen sokat tud kifejezni. A drámai feszültséget elevenen bontja ki a szavakból. Számá­ra az irodalmi színpad külö­nös fejlődési lehetőséget je­lenthet. Herendi Miklós inte'llektuáli- sabb előadó Bauhoffernél, in­kább a gondolkodó ember szemszögéből dolgozza fel a szöveget. Lisztóczky László néhány Ju­hász Gyula-vers hangulatit közvetítette. A műsor zranei részét Korány Attila zongorajátéka és Delley Ágnes néhány énekszáma je­lentette. Korány Attilának szívesen tapsolt a közönség: ez az elis­merés inkább az ügyeskezű zongoristának szólt, mint a zene átélésének. A dalt, a zon­gorafantáziát nemcsak mecha­nikusan kell lejátszani — ez is valami —, hanem újra kell teremteni azt a billentyűkön. És ez Koránynál nem is lehe­tetlen. A főiskola diáksága és a né­hány meghívott vendég öröm­mel és elismeréssel állapította meg, hogy a tehetséges főisko­lások művészit és élményt nyújtottak két órán keresztül. Leírt kritikai megjegyzéseim pedig azt célozzák, hogy ez a lelkes és tehetséges gárda egy­re nagyobb igénnyel lépjen fel önmagával szemben. Hiszem, hogy ebből az izmosodó főisko­lás kezdeményezésből rövid időn belül tekintélyes kulturá­lis tényező fejlődik ki és kö­zönségét, a vers és az irodalom barátait magához vonzza majd. (f. a.) Huszonháromezer öngyilkos egy év alatt Japánban Sehol a világon nem követ­nek el az emberek annyi ön- gyilkosságot, mint Japánban. 1958-ban 23 236 ember vetett véget önkezével az életének. A rengeteg öngyilkosságról a [sajtó szinte már nem is vesz tudomást, csak a legkirívóbb [esetekben, pl. amikor egy fia­talember a vonat elé veti ma­lát, mert baleset érte munkál­tatójának a kutyáját, amelyet [sétáltatott, vagy amikor egy [idősebb házaspár megöli ma­igát, mert a szomszédban a [gyerekek túl sokat lármáznak A Kioto egyetemén nemré- [giben pedagógusok és orvosók konferenciát tartottak, ame­lyen megtárgyalták, hogyan [lehetne elejét venni a diákok között pusztító öngyilkossági hullámnak. Az utóbbi években ezer diák közül átlag 25 kísé­relt meg öngyilkosságot. Nem­régiben az egyetemen diák- szövetség alakult, melynek jel­szava „Élni akarunk”. A diá­kok küzdenek az elharapózó beteges tendenciák ellen. A kiotói konferencia az öngyil­kosságok okát többféleképpen jelölte meg: egyfelől különbö­ző hamis romantikus képzelgé­sekben, amelyek semmibe ve­szik az életet, másfelől na­gyon is reális tényezőkben. Így pl. a főiskolai hallgatók nehéz megélhetési körülmé­nyei okozzák és az, hogy ta­nulmányaik befejezése után sokan nem képesek elkelye*- kedni.

Next

/
Thumbnails
Contents