Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-24 / 71. szám

népüjsag 19(50. március 24.. csütörtök iiíUllt Nyilván . . . Hárs György, az Ország- Világ hasábjain egy nyugat­német autótolvajról írva,' le­tartóztatása kapcsán megálla­pítja: „a nagyüzemi bűnözés módszereit csak egyszerűen át kellett venni a náci párttól, amelynek nyilván tagja volt ifjabb éveiben .. Nem értem, minek ez a „nyilván”? Ettől autótolvajabb lesz a náci, vagy nácibb az autótolvaj? Vagy úgy gondolja a cikk írója, hogy eddig már minden rosszat feltételeztek a nácizmusról, — az autólopá­son kívül? S ezen kíván segí­teni? Nyilván! (—ó) — JÜVÖ HÉT csütörtökén tartja évi közg; ülését a MÉK. A közgyűlésen tárgyalják meg a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezet múlt évi munkáját és az elért ered­ményeket. valamint az elkö­vetkezendő év feladatait.- A MÁTRAV1DÉKI Erő­műnél 16 hallgatóval megin­dult a főiskolai felvételekre előkészítő tanfolyam. A párt- szervezet kezdeményezésére a legjobb műszakiak közül je­lölték ki az előadókat. — A SZAKSZERVEZETI ismeretterjesztő mozi már­cius 24-én, csütörtökön mu­tatja be a Szahalin-sziget cí­mű dokumentumfilmet és a közismert balett-filmet, a Pá­rizs lángjait. Az előadások kezdete 4 és 6 óra­- EDDIG HÁROM ösztöndí­jasa volt a Mátravidéki Erő­műnek. Most további három egyetemistával kötnek szerző­dést. Egy villamostechnikust, egy gépészt és egy közgazdászt nevelnek saját maguknak, mert a társadalmi ösztöndíja­sok tanulmányaik befejezése után a szerződés értelmében az erőműhöz jönnek dolgozni. — VASÁRNAP este ren­dezi meg első idei hangverse­nyét a hatvani MÁV zenekar. Az este 6 órakor a MÁV Mű­velődési Házban tartandó hangverseny műsorán Mo­zart, Chopin, Csajkovszkij, Puccini, Verdi és Rossini mű­vei szerepelnek. Közreműkö­dik Pálfy Edit, Arató Gab­riella. Tóth János (ének), Rad­nóti Tibor hegedű és Ángyán Zsóka zongora.- A GANZ MÁVAG-gyár értesítette a Gépállomások Igazgatóságát, hogy a közeljö­vőben könyvjóváírással fúró­gépet, gyalugépet és vésőgépet tud átadni Egerben. Nagyon megörültek ennek a hímek, mert sokat jártak ezek beszer­zése után és megyénk gépállo­másain nagy szükség van ezek­re a szerszámgépekre. — TANFOLYAMZÁRÓ vizsgabál lesz Egerben ma este 8 órai kezdettel a Műve­lődési Ház nagytermében. A zenét Szálkái László zenekara szolgáltatja,- JÁRDALAPOKAT készít Nagyút. tJjlőrincfalva, Sziha- lom és Erdőtelek községek ré­szére a Káli Cementüzem. A Cementüzem dolgozói a minő­ség javítása érdekében rázó- vibrátor-asztalt készítettek, s így jelentősen növelni tudják az előállított járdalapok tartós­ságát. EGRI VÖRÖS CSILLAG Az elcserélt fénykép EGRI BRODY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kezedben az élet GYÖNGYÖSI PUSKIN A megjavultban bízni kell HATVANI KOSSUTH Kálvária HEVES Nincs előadás FÜZESABONY Halál a nyeregben PETERVASARA Nincs előadás műsora t Iskoláink helyzete a felszabadulástól napjainkig Egerben este 7 órakor: A csodálatos vargáné és Don Perliniplin és Belisa szerelme HUfclaludy-bérlet) II. A FELSZABADULÁS utáni megyei népoktatási üggyel kapcsolatos néhány probléma tárgyalása is azt mutatja, hogy a közoktatás demokratizálása területén jelentősnek mondható eredmények születtek. Mégis azt kell mondani, hogy az iskolák demokratizálása mesz- sze elmaradt a társadalmi és gazdasági élet fejlődése mö­gött. Most már olyan iskolák­ra volt szükség, amelyeknek szelleme, szervezete, összetéte­le határozottan tükrözi a tár­sadalmi, gazdasági életben be­állt változásokat, s elősegíti a népi demokrácia minden posztján helytálló fiatalok ki­formálását. Erre a felekezeti iskolák egyáltalán nem voltak képesek. Világos dolog, hogy a népi demokrácia rendje az iskoláztatásnak ezt a régi for­máját nem tűrhette tovább s az iskolai oktatást új alapokra kellett, hogy helyezze. Egy­szóval: parancsolóan szüksé­gessé vált az iskolák állami kézbe való vétele. A feltéte­lek már adottak voltak ebben az időben,' s az ország dolgo­zóinak jelentős része is támo­gatta az iskolák államosításá­nak gondolatát. Az iskolák államosításáért folyó harc a megyében is ha­talmas tömegmozgalmat indít meg. Heves megye népének széles rétegei: különböző pár­tok és demokratikus szer­vek, képviselőtestületek, mun­kások, parasztok, tanítók, ér­telmiségiek, egyes néphez hű papok követelik az iskolák ál­lamosítását. HEVES MEGYE törvényha­tósági bizottsága 1948. június 4-én tartott ülésén egyhangú lelkesedéssel foglalt állást az iskolák államosítása ügyéljen. Hosszasan sorolhatjuk az ál­lamosítás mellett kiálló me­gyei községek példáit is. Az egyes községi képviselőtestü­letek sorra foglalnak állást az iskolák államosítása mellett. Az egerszalóki képviselőtestü­let egyhangúlag hozott határo­zata indokolásában leszögezte, hogy „a felekezeti iskolákban... a nép igényeinek megfelelő demokratikus neveléssel szem­ben a nevelés a legtöbb he­lyen teljesen ellentétes irányú volt”. Érvei közt kimondja, hogy csak az államosítás ré­vén válhat valóra „a szegény néprétegekben való gyerme­keknek magasabb képzettség elérése is, ami által nagyon sok, a múltban elvesztett szel­lemi erő jut vezető pozíciók­ba a népi demokrácia végle­ges tormájában való megvaló­sítása javára ... Felsőtárkány- ban azzal az indokolással, hogy a felekezeti iskolák a je­lenlegi állapotban anyagiak hiánya miatt feladatuknak megfelelni nem tudnak... a népnevelés, s a gyermekek is­koláztatásának érdekében az államosítás szükséges — a képviselőtestületi tagok döntő többsége kívánta az iskolák ál­lamosítását. Egyhangúlag fog­lalt állást a felekezeti iskolák mellett az országos megmoz­dulás hatására és a pártszer­vezetek indítványára Gyön- gyössolymos képviselőtestüle­te. Az adácsi képviselőtestület „csak így látta biztosítottnak a magyar iskolákban az egy­séges demokratikus alapokon folyó tanítás menetét, s az if­júság demokratikus szellem­ben való nevelését”. A KÖZSÉGI képviselőtestü­letek mellett kiállnak az álla­mosításért a különböző népi szervek, nemzeti bizottságok, a pártok, azután a VAOSZ, FÉKOSZ, UFOSZ megyei szer­vezetei. Követelik az iskolák államosítását a megyei gyárak és üzemek dolgozói is: a Hat­vani Cukorgyár, a Bélapátfal­vi Cementgyár dolgozói, a hatvani MÁV-alkalmazottak, stb. Az iskolák államosítása mellett hallatták szavukat az Egri Dohánygyár dolgozói is. Az iskolák államosításáért folyó mozgalomban különös jelentősége volt a pedagógu­sok, elsősorban a felekezeti pedagógusok részvételének. Heves megyében, ahol zömé­ben egyházi iskolák voltak, egész járások pedagógussága foglalt állást az államosítás mellett. A pedagógusok szak- szervezetének gyöngyösi, he­vesi, füzesabonyi járási cso­portjai már 1948. április 23-án megtartott nagygyűlésükön egységesen követelik az isko­lák államosításait. A pétervá- sári járás pedagógusai pedig a következő táviratot küldték az egri érseknek: „Érsek Urunk! Hű fiai voltunk és maradunk egyházunknak, de épp ezért tiltakozunk azellen, hogy szabad véleménynyilvá­nításunk és állásfoglalásunk miatt bennünket kiközösítés­sel fenyegessen. Hűségünkért ezt nem érdemeltük meg. Kér­jük Érsek Urunkat, ne nehe­zítse meg életünk jobbrafor- dulását, a felekezeti tanítóság és az iskolák államosítását.” Bélapátfalváról pedig hét ta­nító írja az Igazságnak a kö­vetkező levelet: „A leghatáro­zottabban követeljük az isko­lák államosítását, hogy az or­szág gyermekei egységes tan­könyvekből, egységes irányí­tást kapjanak, s a jól végzett tanítói munka után a tanítók életszínvonal-emelkedése mi­nél előbb valóra váljék.” MÍG A TANÍTÓK jó része egy emberként állt ki az álla­mosítás mellett, addig az egy­házi reakció mindent elkövet azért, hogy az iskolák államo­sítását késleltesse. Elsősorban a katolikus egyház, megyénk­ben is igyekezett az iskolák államosítását akadályozni. Különböző valótlan rémhírek terjesztésével igyekeztek elte­relni a még túlnyomóan val­lásos tömegek figyelmét az is­kolák államosításának döntő kérdéséről. De akárhogy ellenkezett is az egyház, a fejlődés menetét nem lehetett megállítani, a tö­megek elsöprő erejű kiállása legyőzte az egyház ellenállá­sát. Megyénkben, ahol tudva­levőleg erős volt az egyházi iskola katolikus befolyása (203 iskolából 137 volt katoli­kus ebbén az időben), a kép­viselőtestületekben és a külön­böző népi szerveken keresz­tül a községeknek és tanítók­nak több, mint kilencven szá­zaléka (1200 tanítóból 1140) foglalt állást az iskolák álla­mosítása mellett. Az ország dolgozó népének, szülőknek, pedagógüsoknak, diákok java részének akarata 1948. június 16-án törvénnyé lett. Ezen a napon fogadta el a magyar országgyűlés elsöp­rő erejű többségében az isko­lák államosításáról hozott tör­vényjavaslatot. Megyénkben 203 iskolát (137 rk, 8 reformá­tus és hét magán iskolát) érintett az államosításról szó­ló törvény. Ezenkívül államo- jsítottak még négy felekezeti internátust is. Míg az államo­sítás előtt 203 iskola közül 92 népiskola és 115 általános is­kola volt, addig az államosí­tás után csak 18 népiskola maradt és 164 lett állami ál­talános iskolává. A megyei tanfelügyelő 1948. július 26-án ünnepélyes keretek közt adta át a megbízóleveleket a volt felekezeti iskolák igazgatói­nak. A pedagógusok pedig jú­nius 27-én írták alá az állami státuszba való átminősítésről szóló okmányt. Míg a volt felekezeti isko­lák világi tanerőinek átminő­sítése zökkenőmentesen ment végbe, addig a szerzetes neve­lők átminősítése nem ment ilyen könnyen. A szerzetes tanerők felsőbb egyházi utasí­tásra nem fogadták el a felkí­nált állami megbízatást, bár több szerzetesi pedagógusban megvolt a szándék az állami iskolákban való tanításra. Az államosított iskolák kö­rüli átszervezési feladatok meg­oldása, noha a2 államosítási törvény végrehajtásának aránylag nem nehéz fázisa volt, végrehajtása kisebb- nagyobb akadályokba ütközött. Ezeket az akadályokat több­nyire az iskolától megvált egyházi körök támasztották. A KISEBB-NAGYOBB za­varó körülmények ellenére, azt mondhatjuk, hogy az álla­mosítás végrehajtását me­gyénkben is sok más megyéhez hasonlóan, rend és nyugalom jellemezte. (Folytatjuk) Szecskó Károly í ’P JL i-ii VERNE GYULA A Nap kél: 5 óra 40 perckor, nyugszik: 18 óra 02 perckor. i 1905. március 24-én halt meg | ERNE GYULA francia regény- i ró, a technikai regény műfa- l iának megteremtője. Több, a ( maga idejében fantasztikus el- J képzelése valósult meg. (Uta- I zás a Holdba. Öt hét a légha- J lón, Grant kapitány gyermekei, 1 Kétéves vakáció). A Sándor j /tátyás és a Várkastély a Kár- J pátokban című regényei ma- * gyár vonatkozásúak. Verne > 1828-ban született. Ma 50 éves JEAN LAFFITTE I haladó francia író. a Béke- j l Világtanács főtitkára. FILM: A megiavultban bízni kell Méltó volt-e szerelmese, barátai bizalmára az egyszer megtévedt Andrej Kovalenko? Erre ad választ a Megjavult­ban bízni kell című, magyarul beszélő szovjet film, amelyet a gyöngyösi Puskin Filmszínház március 24-től 27-ig tűzött műsorára. Kollégiumavató Egerben A Művelődésügyi Miniszté­rium a KISZ Központi Bizott­sággal egyetértésben, kollé­giummá nyilvánította az egri József Attila leány- és a Vörös Csillag fiúdiákotthont. Az ünnepélyes kollégium- avatót március 26-án tartjuk és természetesen, igen nagy iz­galommal készülünk az ünne­pélyes pillanatokra ... Szocia­lista kollégium leszünk és ez még nagyobb feladat elé állít mindannyiunkat, tanulmányi, világnézeti és kulturális tekin­tetben egyaránt. A nagyszabásúnak ígérkező kollégiumavatót a Gárdonyi Géza Színházban március 26- án délelőtt tartjuk, az ünnep­ség iránt nyilvánuló nagy ér­deklődés miatt. Ez alkalom­mal vesszük át a KISZ Kör- ponti Bizottságának ajándék­zászlaját. A két — jelenleg- még — diákotthon növendé­keinek műsorszámai egészítik ki az ünnepélyt. A műsort Jó­zsef Attila és Petőfi Sándor verseiből állítjuk össze és a felszabadulás közelgő, tizen­ötödik évfordulójáról emléke­zünk meg. Délelőtt 10 órakor a két kol­légium önkormányzata megko­szorúzta a Vorosilov téri em­lékművet, a Petőfi-szobrot és a diákotthon udvarán levő Jó­zsef Attila-szobrot. Ígérjük, hogy a KISZ-zászló átvétele után még jobban dol­gozunk, hogy valóban méltóak legyünk a kollégiumi névhez. Kovács Zsuzsa Altató9 amely nem öl Korunk legáltalánosabb pa­nasza az álmatlanság. Angliá­ban például — az angol rádió egyik legutóbbi híradása sze­rint — egyedül az elmúlt év­ben, 15 millió receptet írtak fel az orvosok különféle alta­tókra. Hanyatt feküdtünk a fűben, karunk a fe­jünk alatt és lehúnyt pilláinkat csókoltattuk a Nappal. A Nap, a hűtlen, útról megtért vándor, mintha bűnét szégyellte volna, oly si­mogató melegséggel si­mogatta bőrünk. A sar- jadzó fű még hűvös volt, a föld se lehelt meleget, de nyirka már nem a bánatos őszről, hanem a termékeny ta­vaszról árulkodott. Hallgattunk. Minek szó ilyenkor, minek be­széd, amely csak köz­hely lehet, ha a tavaszt dicséri, másról nyitni szánkat meg szentség- törés lett volna a ta­vasz nagy, kék kupolás templomában. A szerelemtől duz­zadt folyócska ott cse­vegett lágy susogással a lábunk alatt, isme­retlen tájakra cipelve a messzi hegyek havát, jegét, amely, mire ide­ért, már átlátszó, tiszta víz lett, hogy fenekén kutathatták a kövek titkát a föléjük hajló <éJjJU)CLlZ.l LZ&n.ál(L fák. Húszévesek vol­tunk, a férfikor hajna­lán, amikor már vilá­got megváltó terveink voltak és elveink is, amikor pillanatra sem maradhatott nyugton se vérünk, se agyunk, egyetlen idegünk se, amikor úgy éreztük, hogy kamaszálmaink beértek, s van hozzá már férfierőnk, mind megvalósítani is. De ez a tavasz, ez a hirtelen beszökött szép­ség oly erővel tört ránk, oly vadul ölelt magához bennünket, hogy egy pillanatra meg kellett torpanni, bele kellett szédülni, hanyatt kellett vág­nunk magunk a fűbe, hogy teljesen megad­juk magunkat a termé­szet tisztító varázsá­nak. Hát feküdtünk és nem gondoltunk sem­mire. Csak hallgattuk a fű zizegését, a korai bogarak örömkórusát és ekkor... és ekkor megszólalt egy madár. Sosem készültem or­nitológusnak, nem tud­tam, ma sem tudom, miféle madár volt, ta­lán a gyermekmesék mégis igaz csodamadár­kája. Ott ült felettünk egy ágon, billegett, mint valami fürge kis táncos, aztán félgömb- szemével rákacérko­dott az égre és énekel­ni kezdett. — Tavaszi szonáta — buggyant ki akaratla­nul a szó a számon. — Pszt... hallgass — szólt társam. És hallgattuk, hall­gattuk, miről cseveg a madár, ez a félöklöm- nyi kis pihe-csomó, amelyet egy gyermek­kéz is megsemmisít­het ... De hisz a szép­ség egyúttal nem jelent fizikai nagyságot, erőt: a szépség magában rá­érős és Apró ve is nagy es legyőzhetetlen, kis trillák rebegtek, mint vezérszólam a ta­vaszi levegőben, szólt hozzá a bogarak kóru­sa, a füvek zizegése és szívünk dobogása. Ta­vaszi szonáta .., Már nem, már szimfónia, ahol a hangszerek cso­dálatos összhangját, a dallam ritmusát a Ta­vasz karmester dirigál­ta, s a prímet a kis, csengettyű hangú ma­dárka vitte. Ú, ha ezt a pillanatot meg lehetne ragadni, erősen, nagyon erősen, hogy örökké tartson, hogy soha el ne ira­modjék a szelek, az év­szakok, a percekből na­pokká növekvő idő há­tán, vagy a madárkát kalitkába zárni, s hall­gatni, mindig hallgat­ni, ha nehéz a szív, ha fáradt az agy, a kedv... Naiv álmok bohósága. A pillanat jön és sü- rögve szalad tovább. A rab madár nem énekel, a rabság gyilkosa szép­nek és jónak. S bármi­lyen csodálatos is az apró torok csengettyű­je, a bogarak kórusa, a füvek zizegése, szívünk dobogása nélkül már nem teljes a szépség. Csak így, együtt! A közelben teher­autó pöfögte bele har­sogva a technika bűzét a tavaszi levegőbe. Huss ... elrepült, riad­va a kis madár, s bár a bogarak zúgtak to­vább, s a füvek is seré­nyen erőlködtek szí­vünk ritmusára, Ta­vasz karmester leeresz­tette pálcáját. A szo­náta vénet ért! Felültünk a fűben, kicsit vaksin belepis­logtunk a kis folyó má­sik partján húzódó ut­cák világába, s aztán nyögve, mintha öregek lennénk, feltápászkod- tunk. Finita, la commedia: vége az előadásnak ... Gyurkó Géza A legáltalánosabb altató az úgynevezett barbituros gyógy­szer, amely azáltal fejti ki ha­tását, hogy csökkenti az agy­működést. Ha túl nagy meny- nyiséget szednek belőle, az agyműködés leáll, a beteg meg­hal. Ugyancsak Angliában évente hatezer haláleset törté­nik barbituros mérgezés követ­keztében. Az eseteknek egy jelentős hányada öngyilkosság, a többi baleset okozta halál. Nemrégiben új vegyianyagot találtak, amely alkalmas arra, hogy kiküszöbölje a barbituros gyógyszerek okozta balesete­ket. A szert Ausztráliában fe­dezték fel, hatása a barbituré- val pontosan ellenkező: az agyat működésre ingerli. A szer különleges érdekessége, hogy kis adagokban jóformán egyáltalán nem hat, az adagok emelésével azonban hatása hatványozottan megnő. Külö­nösen barbituros gyógyszerek­hez keverve bizonyos „auto­matikus biztonságot” ad. Ha tehát valaki csak az orvos ál­tal előírt mennyiségű altatót szedi, a hozzákevert új auszt­ráliai gyógyszer nem akadá­lyozza meg a barbitur altató hatását. Ha viszont a beteg akár véletlenül, akár szándé­kosan kritikus mennyiségű al­tatót talál bevenni, a nagyobb adag barbitur mellett működő új anyag teljesen kiküszöböli annak veszedelmes hatását I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents