Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-24 / 71. szám
2 NÉPÜJSÄG i960, március 34., csöt?l", ''k Dr. ÁROS TIBOR: A háztáji gazdaság kérdése a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben Százezrek ünnepelték Hruscsovot Párizsban Hruscsov beszéde a repülőtéren (Folytatás az 1. oldalról) bizalmat a nenizetközi kapcsolatokban, ez pedig minden embert közvetlenül érint, akit foglalkoztat a béke sorsa, legyen orosz, vagy francia, lengyel vagy cseh, amerikai, vagy angol. Vegyük csak az európai problémákat. Itt, mint mondani szokás, beláthatatlan munkaterület tárul fel előttünk, elnök úr és kollégáink előtt. Legyén szabad fnegemlíte- nem egy kézzelfogható példát, amelyet úgy gondolom, ugyanolyan jól megértenek a franciák, mint az oroszok. A Szovjetunióban, akárcsak Francia- országban, mindmáig elég gyakran bukkannak fel nem robbant bombákra, lövedékekre, sőt, olykor egész hadianyagraktárakra, amelyeket ä hitleristák hagytak ott a háború idején. A lövedékek és a bombák berozsdásodtak, eltávolításuk a földből igen kockázatos De ha érintetlenül hagynánk, ez még nagyobb kockázat lenne. Nos, mi legyen? Tűzszerészeink az ilyen esetekben bátran munkához látnak, ügyesen, szakértelemmel eltávolítják a háborúnak ezeket a veszélyes maradványait. Ugyanígy kell eljárnunk nekünk és önöknek, államférfiaknak is: tisztítsuk meg gyönyörű ősi földünket a sötét háborús idők maradványaitól. Nehéz, bonyolult munka ez, de a népek köszönetét mondanak, ha jól és összehangoltan végezzük el ezt a közös munkát. És boruljanak virágba a gyümölcsfák és neveljen kalászt a gabona azon a földön, amelyet megtisztítottunk a háborúból ittmaradt időzített aknáktól. E háborúban megszenvedtek népeink, e háborúban vállvetve harcoltunk a közös ellenség ellen. A legjobb érzésekkel érkeztünk önökhöz. Népünk barátkozni akar Franciaország népével. A szovjet emberek mélységes rokonszenvet éreznek a francia nép iránt, amely nagyban kivette részét a világ kulturális, tudományos és technikai fejlődéséből. Ez a rokon szén v nem ma és nem tegnap született, hanem, mint mindannyian tudjuk, mélyen gyökerezik. Mi azt akarjuk hogy jó baráti kapcsolatol fejlődjenek ki országaink kö zött politikai, kereskedelmi é: kulturális területen. Országaink viszonyánál alakulásától sok tekintetbet függ az európai és nemcsak a: európai helyzet. Nem túlzás ha azt mondjuk, hogy ha a Szovjetunió. és Franciaország, az európai szárazföld két legnagyobb hatalma a többi békeszerető Országos HAZÁNK felszabadulásánál tizenötödik és a vendéglátó, ipar államosításának tizedil évfordulója alkalmából márciuí hó 21-től 27-ig vendéglátóipar napokat tartanak országszerte A vendéglátóipari napokat £ megye területén a Vendéglátóipari Titkárság útmutatása: szerint szervezték meg. Sza- csűri István elvtárs a következőket mondotta róla: — A megyében a jelentősebb vendéglátó vállalatok szakszervezeti bizottságait és vállalatvezetőségeit mozgósították a vendéglátóipari napok sikeres lebonyolítására. Ezen ünnepi napokra a Mát- ravidéki és az Egri Vendéglátóipari Vállalatok, a Felső- magvarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat, a Park Szálló és a mátrai üdülők készültek fel. Az Egri Vendéglátóipari és a Felsőmagyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalatoktól egy- sgy szakács utazik Budapestre. Egerből Szakállas Mihály az egyik versenyző, akinek iísztálja: hideg békás tál lesz, íapi készítménye: májjal töl- iött szűz sült. A másik versenyző a fiatal Kocsis Csabit, aki 8—10 személyes dísztálat részit: töltött kappaiírnájpásországgal együtt összehangolt álláspontra helyezkedik a béke megőrzésének alapvető kérdéseiben, akkor semmiféle agresszív erő nem ütheti fel a fejét és nem bonthatja meg a békét Európában. Közös erőfeszítésekkel sok tekintetben elősegíthetjük a békés együttműködés kiépülését az összes európai országok között. Ugyanilyen szerepet hatnak országaink legégetőbb problémája — a leszerelés megoldásában. Uraim! Ma reggel, mindössze néhány órával ezelőtt, amikor a moszkvai repülőtéren a szovjet emberek elbúcsúztattak, megkértek, hogy tolmácsoljam szívből jövő üdvözletüket jókívánságaikat a párizsiaknak, az egész francia népnek. Franciaországi tartózkodásom ez első perceiben nagy örömmel tolmácsolom e jókívánságokat Franciaország dicső népének. Éljen a nagy francia nép! Éljen a szovjet—francia barátság! Éljen a világbéke! N. Sz. Hruscsov válasza után a francia köztársasági elnök és szovjet vendége gépkocsiba szállt. A köztársasági elnök nyitott, fekete Citroen gépkó- csiján fogiáit helyet N. Sz, Hruscsov, De Gaulle tábornok jobbján. A menet, fehérsisakos, fé* hérkesztyűs és fehércsizmás motoros rendőröktől kísérve* mégindult. Az elnöki autót N. Sz. HruSCsóv kíséretének és a francia kormány tagjainak gépkocsijai követték. A gépkocsikaraván Párizs felé vette útját. A mintegy játsz- húszkilométeres útvonalon korunk százezrek sorakoztak fel. N. Sz. Hruscsov az Orleans-i kapun át lépett a főváros területére. A szovjet kormányfő franciaországi első megnyilatkozása a francia közvéleményben igen kedvező hatást keltett. A francia dolgozókra mély benyomást tettek a szovjet nép baráti érzelmeitől szóló szavak. Nem tévesztette hatását N. Sz. Hruscsovnak az a mondata sem, amelyben nagyságot és virágzást kívánt Franciaországnak. Politikai körökben is kedvező a szóvjet kormányfő franciaországi első beszédének visszhangja. Degaulleista körökben a köztársasági elnök Franciaország függetlenségéért vívott harcának megemlítése jó hatást keltett. (MTI) A francia sajtó köszönti ÍV. Sz, Hruscsovot A párizsi lapok legtöbbje első oldalon N. Sz. Hruscsov nagy fényképét közölte. Valamennyi lap öles cikkekben méltatja a történelmi jelentőségű eseményt. Míg az Huma- nité N. Sz. Hruscsovot köszöntő fő címe alatt a francia— szovjet barátságot és a békét élteti, a Libération jó szerencsét kíván N. Sz. Hruscsovnak franciaországi tárgyalásaihoz. A hírmagyarázók szinte egybehangzóan úgy vélik, hogy a csúcsértekezlet előkészítése és ennek keretén belül a leszerelés, a nukleáris kísérleti robbantások kérdése, Berlin ügye, valamint a francia—szovjet kapcsolatok megvitatása szerepel N. Sz. Hruscsov és De Gaulle megbeszéléseinek középpontjában. A Francia Kommunista Párt politikai bizottságának üdvözlete A Francia Kommunista Párt politikai bizottsága az Huma- nité hasábjain megjelent üdvözlő nyilatkozatában kiemeli: a franciák tudatában vannak annak, hogy miként harcol a Szovjetunió a békéért. A franciák emlékeznek a szovjet népnek a hitlerizmus elleni háborúban hozott végtelen áldozataira is. Tudják, hogy amikor a sztálingrádi harcosok — akik között ott volt N. Sz. Hruscsov is — a Volgánál darabokra tépték a Wehr- machtot, a világ szabadságáért és a szolgaságba döntött Ftan- ciaország újjászületéséért is harcoltak. A második világháború tanulságai ma is időszerűek. A Német Szövetségi Köztársaságban megelevenedő vendéglátóipi tétom, töltött tojással körítve, míg a napi készítménye: kétszemélyes vadásztál. A felsorolt vállalatok több mint száz főnyi alkalmazottat tűidének saját költségükön a budapesti vendéglátóipari napokra, ahol a cukrászati kiál- ítás a Hungária Kávéházban, i hidegkonyhai készítmények is terítési bemutató, valamint ítlapkiállítás a Belvárosi Ká- réházban, míg a vendéglátó- pari újítási kiállítás a Duna- torzó Kávéházban lesz megártva. E KIÁLLÍTÁSOK célja a zocíalista vendéglátás tízéves ejlődésének igazolása. Megyei viszonylatban üzemegységenként is bemutatják a rözönségnek a magyaros va- sora-készítményeket. A Park Szálloda és Ette- em Vállalat bemutatja a ktí- önböZő alkalomra készített sztalait. így „esküvői”-asz- alt, amely mirtusz és egyéb irágokkal díszített, ez Nagy 1 ózsef III. éves tanuló térítőié, selyemre nyomott étlap- al. A diplomata-asztal ízlése 1 ? szembetűnő és az étlapot a ! áros képe és kiemelkédőén a 1 linaret díszíti; Bóta György hitleri szellem és militarizmua ellenében a francia és a szovjet népnek egymásra kell találnia a béke biztosításáért. Minden arra ösztönzi Francia- országot és a Szovjetuniót* hogy barátságban éljen egymással. Érdekeik sehol sem ütköznek. A gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatok fejlődése gyümölcsöző lenne mindkét ország számára. Ezért kívánjuk, hogy a tárgyalások eredményesek legyenek és lehetővé tegyék a francia—szovjet kapcsolatok minden téren történő megerősítését. A csúcsértekezlet így kedvezőbb légkörben kezdődhetik meg és a nemzetközi enyhülés újabb haladásához vezethez. ári napok II. éves terítéke. A reggeliző kerekasztal Varga József II. éves terítéke, öblös virágvázával hímzett terítővei és kávés szervizzel terítve. Jó ízlésre valló terítékek. Zsabka elvtárs tájékoztatásul közölte, hogy a terített asztalok naponként változnak, más-más terítékkel és mindig másik tanuló által terítve. Szombaton este „101 magyamóta”-estet tart a Park Szálló, ebből az alkalomból. A szombati vendégek közül egy üveg pezsgőt nyerhet az, aki a legtöbb magyar nótának megmondja a címét. A mai naptól kezdődően pedig közvéleménykutatást rendez a Park Szálló igazgatósága a vendégek körében. Erre a célra közvélemény-kutató lapokat készíttettek, amelyeken három kérdésre kell feleletet adni: „Kedvenc ételem”, „Kedvenc italom” és .Kedvenc zeneszámom” AZ APRÓ KEDVESKEDÉSEK mind a magyar vendéglátóipar szeretetét és figyel- nességét mutatják a közönségnek és egyben méltó ün- léplését jelenti a vendéglátó- par tízéves évfordulójának. O. W. jobb megoldást alkalmaznia. Két alapvető körülményt kel mindenkor legmesszebbrhenöei figyelembe venni: Az egyik: döntő módón szá mításba kell venni a családnál a közös gazdasághoz, a közö munkához való viszonyát, c közös gazdálkodásban vált részvételét. A másik: messzemenően fi gyelembe kell venni a csalót körülményeit. a család helyze tét, nagyságát, stb. Ezeknek az irányelveknél- megfelelően — a megengedeti határon belül — aránylag nagyobb háztáji területre jogosultak azok a családok, ante Jyeknek: a) több, teljes munkaképességű tagja van és azok mine rendszeresen részt vesznek £ közös munkában; b) a családnak csak égj teljes munkaképességű tagja van, de az a mezőgazdasági munkát jól ismerő, gyakorlott nagy munkabírású (nehéz mun. kát is jól bíró), a közös munkában nagymértékben részveve személy és a kisebb munkabírású családtagjai is erejükhö; és képességükhöz mérten részi vesznek a közös munkában amikor arra szükség van; c) több. még nem munkaképes (kisgyermek, iskolás), vagy már nem munkaképes (öreg) családtag eltartásáról kell gon- doskodniok; d) továbbá azok a családok, amelyeknek egy-egy tagja esni5 átmeneti okból (katonai szolgálat, tanfolyam, betegség, stb.) nem tud teljes mértékben a közös munkában részt venni. Ugyancsak ezeknek az irányelveknek megfelelően aránylag kisebb területű háztáji földre jogosultak azok a családok, amelyek: a) a család nem teljes munkaerejével vesz részt a közös gazdálkodásban, tehát nem minden munkaképes családtag dolgozik rendszeresen a közös gazdaságban; b) a családnak nem egyedüli jövedelemforrása a termelőszövetkezet. tehát egy, vagy több családtagnak máshol (iparban, közlekedésben, kereskedelemben, állami gazdaságban, stb.) rendszeres keresete van; c) a családnak csak egy tagja végez rendszeres munkát a termelőszövetkezetben; d) a család kevés személyből áll; e) a család csak egy személyből áll (tulajdonképpen nem is család, csak magános tag, férfi, vagy nő), akinek azonban önálló háztartása van; f) amely családnak máshonnan származó jövedelme is van. Ezeknek az elveknek érvényesítése lehetővé teszi, hogy a háztáji gazdaság (föld) nagyságát — céljának megfelelően — minden esetben úgy határozzuk meg, hogy biztosítsa, zömében kielégítse a termelőszövetkezetben dolgozó család legközvetlenebb háztartási szükségleteit zöldségfélékben, gyümölcsben, húsban, tejben, tojásban, stb. Ugyanakkor így válik lehetővé a közös és az egyéni érdekek legmegfelelőbb összeegyeztetése is. A fentiek alapján kimondhatjuk. hogy az egyéni földdel rendelkező paraszt családtagja, mint tsz tágja részére háztáji terület semmiképpen sem jár, mert e téren a családfője birtokában (használatában) levő földterület útján hiányt nem szenved, — valamint azért sem. mert nem rendelkezik önálló háztartással. A termelőszövetkezet tagjainak a háztáji gazdálkodáshoz való jogosultságát, a törvényes kereteken belüli háztáji földterület nagyságáriak az egyes tagonkénti kijelölését tehát a fenti irányelvek 'mérlegelésével, mindig a helyi pIszonyok szárint kéll elbírálni. (Folytatjuk.) Amennyiben a visszatartha■ tó, illetőleg a visszatartott föld- , terület a háztáji földnek a köz- - gyűlés által — a jogszabályban megengedett kereteken • belül megállapított mértékét meghaladja, a többletterületet ■ műszákilag le kell választani és azt a termelőszövetkezet '■ használatába kell átadni, amit a termelőszövetkezet, vágy a közös gazdálkodás keretében művel, vagy pedig — ami valószínűbb — használatra juttatja háztáji földdel nem rendelkező más tag részére. Ezen esetben akkor járunk el helyesen, ha a megengedett méreteken felüli területnek a háztáji területtel még nem rendelkező termelőszövetkezeti tagok közötti használatra való jüttatásánál a tag (földszom- széd) kiválasztását — különösen, ha az a föld a belterületen fekszik —. magára az érintett tagra bízzuk. Ha a háztáji célra szánt, visszatartható, illetőleg visszatartott földterület nagyobb a közgyűlés által a tag részére megállapított háztáji területnél és ennek a területnek a leválasztása nem lenne célszerű, mert azt a megközelítés nehézségei (különösen, ha az a belterületen van), vagy egyéb helyi ok miatt a térmelőszövet- kezet nem tudná gazdaságosan hasznosítani, ezen esetben a többletterületet — a tag használatában lehet hagyni, illetőleg használatába átadni. A többletterület azonban nem képezi a háztáji területét, hanem azt mint közös területet kell megmunkálnia, amely esetben a többlet földterületnek kiadásai és hasznai a termelőszövetkezetet illetik, amikor is az ezen tag által ráfordítot munkát a tsz a taggal szemben munkaegység jóváírása útján rendezi. A termelőszövetkezeti ta-g a saját tulajdonában levő visz- szatartott háztáji földnek a belterületen, tanyai belsőségben, vagy zárt kertben fekvő részével, mint személyi tulajdonnal (maximum 1 hold erejéig) szabadon rendelkezik, de ha azt bármilyen címen elidegenítette, vagy használatát (öregség, munkaképtelenség, ’ betegség, tanfolyamon való részvétel, huzamosabb távoliét, stb. miatt) másnak átengedte, a termelőszövetkezettől háztáji földet sem az elidegenítéskor, sem pedig később nem kaphat. A termelőszövetkezet általában köteles földkönyvet vezetni és ebben többi között elkülönítve kell nyilvántartani a háztáji gazdaságok céljára szolgáló földeket. Ezen földeknél tagonként kell a háztáji földeket nyilvántartani és fel kell tüntetni, hogy a háztáji ' földet a tag tulajdonként tartotta-e vissza, vagy a termelő- szövetkezettől kapta haszná- ■ latra. , A háztáji föld terheit annak : használója tartozik viselni. Vo- ■ natkozik ez az adóra és min- ; den más teherre. Ha a háztáji • földek után valamilyen terhet a termelőszövetkezet esetleg I teljesített, azt legkésőbb a zár- : számadáskor a taggal el kell i számolni. ; Minek alapján t határozza meg a közgyűlés a tagok részére , kijelölt háztáji föld nagyságát ? 1 Mezőgazdasági termelőszö- ' vetkezeteink kialakult gyakorlata szerint a háztáji gazdái- 1 kodás céljára — a törvényes ; kereteken belül — kijelölt föld (nagyságát, a vezetőség javaslatára a közgyűlés határozza 1 meg. Ez a gyakorlat helyes, megfelel a vonatkozó rendeíke- i zéseknek és azok szellemének. , A törvényes kereteken belüli . háztáji földterület nagyságának az egyes tagonkénti kijélö- 1 lésére csak általános érvényű t iráhyélvek adhatók, amelyeket f figyelembe véve, minden termelőszövetkezetnek magának 1 kéll. a helyi viszonyoknak, kö- s rülmériyeknek megfelelő légii. Ha a családból többen is tag jaí a termelőszövetkezetnek azon esetben is csak egy ház táji földterületet (maximum kát. holdat) igényelhetnek, ille tőleg tarthatnak fenn. Amennyiben a termelőszö vetkezeti tag közös háztartásá ban élő bármelyik családtagit rendelkezik a törvényes háztáji földterületet (maximum 1 kát holdat) kitevő (meghaladó földterülettel — amely földin gatlan valamilyen okból kifo iyólág (legtöbb esetben törvényellenesen) nem lett a termelőszövetkezet közös használatéba átadva — azon esetben t termelőszövetkezeti", külön háztáji földterület nem igényelhető, még akkor sem, h£ az az igénylő tsz-tag a családfő, mivel az egyazon családban, illetőleg a közös háztartásban élők a törvényes háztáji földterülettől (maximum 1 kát. holdtól) többet semmilyen jogcímen sem kérhetnek, illetve nem kaphatnak. Ezzel kapcsolatban felmerül az a kérdés, hogyha a tag s közös háztartásból, amelyben él, kiválik, hogyan alakul a háztáji gazdasághoz való joga. Jogszabályaink ezt az esetet úgy szabályozzák, hogyha a tag a közös háztartásból kiválik, (pl. házasságot köt. más lakásba költözik, stb.) és tartós jelleggel önálló (külön) háztartást alapit, ettől az időponttól kezdve különálló háztáji gazdaság fenntartására jogosult. A jogosultság megszerzésének csupán a különélés nem előfeltétele, különösen azon esetben, ha a különválás egyazon házban (közös fedél alatt) történik, amikor is döntőként azt kell figyelembe venni, hogy bizonyíthatóan állandó jelleggel önálló (külön) háztartást vezetnek-e, vagy sem. Mekkora lehet a háztáji földterület nagysága ? A háztáji föld területe — a közgyűlés határozatától függően) fél holdtól egy kát. hold lehet, amelyen belül a szőlő (gyümölcsös) 400—600 négyszögölig terjedhet. Háztáji szőlőterületre csak a2ok a tagok jogosultak, akiknek a termelőszövetkezetbe való belépésükkor szőlőjük is volt, de azok szőlőterülete sem lehet több, mint az általuk bevitt szőlőterület. A háztáji föld területébe be kell számítani a ház körül levő veteményes kertet, szőlőt, gyümölcsöst is, valamint a be nem épített házhelyet. Lényegében tehát be kell számítani minden mezőgazdaságilag művelhető területet, csak a beépített telek és gazdasági udvar képez kivételt, amelyre legfeljebb 300 négyszögölet lehet számítani. Az udvarhoz tartozónak kell tekinteni a széna, szalma, trágya, stb. elhelyezésére szükséges rakodóteret és szérűskertet. Azon tagok részére — pártoló tagok kivételével —, akiknek a belépésükkor földjük nincs (földnélküliek), a közös használatban álló földből kell a háztáji földet használatba kijelölni. Szőlőterületet azonban nem kaphatnak, mivel az csak a szőlő földterülettel rendelkezők (szőlővel belépők) részére adható. A közös használatban álló földekből kell használatra kijelölni a háztáji földet azon tagok részére is, akik a belépésükkor az általuk bevitt fö’d- ből valamilyen okból kifolyólag (pl. alkalmas föld hiányában) nem tarthatták vissza. A földdel belépő tag háztáji földet — a közgyűlés hozzájárulásával — az általa bevitt földből tarthatja vissza, ha az a közös tábla kialakítását nem gátolja. Akinek a visszatartható, illetőleg visszatartott földterülete kisebb annál, mint ameny- nyi a tartósan önálló háztartással rendelkező tagot egyébként megilletne, annak részére kiegészítésül, szintén a közös terü'etéből lehet még háztáji területet kijelölni.
