Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-23 / 70. szám

1960. március 23., szerda NÉPÜJSÄG § Megalakult a megyei növényvédelmi tanács A megyei tanács Vß mező- gazdasági osztályán a magyar forradalmi munkás-parászt kormány l-14/19Ö0-as számú rendelete alapján Heves me­gyében is megalakították a megyei növényvédelmi taná­csot. Strumpf elvtárs megnyitójá­ban ismertette, hogy á növény­védelmi tanács megalakítására elsősorban azért volt szükség, mivél Heves megye országos viszonylatban is — elsősorban export-okokból - növényvé­delmi .szempontból súlypontös megye lett. De szükség volt a növényvédelmi tanács megala­kítására azért is. mivel a gaz­dasági bizöttság az állami vé­dekezést megszüntette és ezál­tal minden növényvédelmi feladat elvégzése a tsz-ekre és egyéb gazdaságokra, általában a termelőkre hárult. Cseh elvtárs, a megyei nö­vényvédelmi felügyelő, a nö­vényvédelmi tanács 1960. évi munkatervét ismertette. Hang- sú’yozta, hogy a megnöveke- dett feladatokat csakis a meg­levő gépállomány maximális kihasználásával, valamint a tsz-ék részére nyújtott leg­messzebbmenő szaktanácsok segítségével érhetők el. Részle­tesen foglalkozott, főleg a ve­szélyes kártevők elleni védeke­zések szükségességével, hiszen az exportra kerülő gyümölcsö­ket már abban az esetben is vissza kell utasítani, ha a be­rakó. vagy szállítási hely kör­nyéke fertőzött, például ameri­kai fehér szövőlepkével. Ez>?két az egyre növekvő igényeket, ha meg akarjuk tartani a mi­nőségileg kiváló magyar me­zőgazdasági termékek hírnevét, okvetlenül ki kell elégítenünk. Meggyőző módszerrel, de ha kell, a törvény szigorával élve el kell érnünk azt, hogy a fer­tőzést a minimálisra csökkent­sük, miáltal 20—30, esetenként pedig még nagyobb százalékos terméseredmény-emel kedést ér­hetünk el. A tanácsbán részvevő szak­emberek felmérték a me­gye fertőzöttségét, és elkövet­kezendő legsürgősebb feladat­ként a növényvédőszerek meg­felelő mennyiségben való biz­tosítását. a gyümölcsfák téli lemosó permetezésének elvég­zését tűzték ki. A növényvédő állomás fő- agronómusa hozzászó’ásában ismertette azokat az objektív tényezőket, amelyek eddig hát­ráltatták a növényvédelmi munkák elvégzését. Hangsú­lyozta, hogy a munkák meny- nyiségi és minőségi elvégzése csak akkor lehetséges, ha a munka elvégzésének lehetősé­géi (munkamégrendelés, nö- vényvédőszér beszerzése) meg­felelő időben biztosítva van­nak. A tanácsülésen részvevők az­zal a gondolattal búcsúztak el egymástól, hogy az értekezlet elérte célját és a különböző növényvédelmi feladatokkal megbízott elvtársak a megye területén a növényvéde'em tu­dományának elterjesztésében a „magvetők” lesznek. Vincze János Folynak a felszabadulásunk 15. évfordulója alkalmából rendezett egri kiállítás előkészületei A megyei tanács művelődés­ügyi osztályának központi irá­nyításával és támogatásával, a Hazafias Népfront és a KISZ megyei szervezeteinek és a Dobó István Vármúzeum köz­reműködésével, hazánk felsza­badulásának 15 éves évfor­dulója alkalmából rendezendő kiállítás előkészületei elkez­dődtek. Abból az alkalomból, hogy mar eleve nagy érdek­lődéssel tekintenek a kiállítás elé —• felkerestük a központi rendezőséget, hogy felvilágosí­tást nyerjünk a kiállításról. Megtudtuk, hógy a Pedagó­giai Főiskola dísztermében ál­lítják fél a kiállítást, mely fényképek és egyéb dokumen­tumok alapján mutatja be or­szágunk félszabadulását. Pá­ratlanul érdekes része lesz a kiállításnak az a része, mely eredeti egri röpiratók, plaká­tok, az, első újságok, a szóvjét sajtószolgálat által kiadott ma­gyarnyelvű egri újságlapok felhasználásával nyújt képet á felszabadulást követő hetek, hónapok életéről. Tárlókban kerülnek kiál­lításra a szovjet hadsereg által kibocsátott, rendkívül érdekes pengős-bankjegyek. Ugyancsak kiállításra kerülnek az infláció gyászos időszaká­nak, egyre magasabb és több nullát mutató papírpénzei, a milliókat, billiókat, és adópen­gőket — a biztos alapot képező forintig. A kiállítás anyaga, széles körképben tárja majd a ^j^TMel öiz welkezetgiuk^ új tsz terveiből Egy Nagy igyekezettel és szor­galommal látott munkához Kál községben az újonnan ala­kult Március 15 Tsz tagsága. A falu legjobb gazdáiból ala­kult szövetkezet élen jár a ta­vaszi munkákban s már egy hete elvétettek 100 hold tava­szi árpát, 25 hold borsót, S még ennél is korábban, hét hold mákot. Kiszórták a mű­trágyát 200 hold búzavetésre és most telepítenek 15 hold gyü­mölcsöst. Ebből tíz hóidon ba­rack, három holdon alma és két holdon meggy lesz. Még az ősz folyamán eldug- gattak egy hold hagymát és ebből rövidesen megkezdik a zöldhagyma szedését, majd szállítását. Most a tavasz fo­lyamán újabb egyholdas terü­leten duggatnak hagymát, ezenkívül az idei 100 holdon kukoricát, 10 holdon dohányt, 20 hóidon cukorrépát, öt hol­don burgonyát, két holdon csemege-kukoricát termelnek. A napokban látnak hozzá a takarmányfélék vetéséhez, s elvetnek 90 hold vörösherét, ugyanannyi lucernát. 40 hold zabosbükkönyt. A szövetkezet vezetősége igen helyesen ter­vezett, amikor arra számított, hogy a jövedelem zömét az ál­lattenyésztés és a belterjes zöldségtermelés, kertészet ho­zamaiból fogják megkapni. A tervek szerint még az idén el­adnak 30 hízott sertést, 30 hí­zott marhát és 500 libát hizlal­nak. A zöldségfélék termesztésé­nek terve a következő: ötven holdon termelnek görög-, két holdon pedig sárgadinnyét, ezenkívül 30 hold paradicso­mot, 25 hold zöldborsót, egy hold tavaszi és 25 hold másod­vetésű őszi u paprikát tép A jó terve: öt hold tagság igyekezete és szorgalma már az első esztendőben minden bi­zonnyal szép eredményeket hoz majd a Március 15 Tsz tagjai számára. Poroszlón Is építkeznek a termelőszövetkezetek látogató elé országunk és ben­ne megyénk egyre felfelé ívelő életét, népgazdasági eredmé­nyeinknek a tervgazdaság alapján vájó kiterebélyesedé- sét, kulturális, mezőgazdasági és kulturális eredményeinket. A kiállítás rendezőségé azon kéréssel fórdul a megye váro­sainak, községeinek tanácsai­hoz, üzemeihez, vállalataihoz, pártszervezeteihez és magán- személyekhez, hogy bocsássák a kiállítás rendezőségének rendelkezésére — a tulajdon­jog legteljesebb biztosításával — a felszabadulás időszakára vonatkozó korabeli okmányo­kat. Ennek a közös munkának eredményeként válik csak iga­zán gazdaggá és teljessé a megye székhelyén bemuta­tott kiállítási anyag. A doku- mentális anyagot kérjük, hogy á Dobó István Múzeum címé­re, Egerbe küldjék, pontosan elkészített leltár, felsorolás kí­séretében. Reméljük, hogy felszabadu­lásunk 15 éves évfordulója al­kalmából megrendezendő egri kiállítás méltóan fogja repre­zentálni az évforduló nagy je­lentőségét. Sugár- A TISZÁNANA1 PETŐFI Termelőszövetkezet KlSZ-szer- vezetének kezdeményezésére a fiatalok védnökséget vállaltak a kukorica fölött. Ugyanakkor elvállalták azt is, hogy állan­dóan rendben tartják a terme­lőszövetkezet portáját. MSZBT hírek LENINGRÁDI turisták láto­gattak szombaton Egerbe. A szovjet vendégek találkoztak az MSZBT elnökségének tag­jaival, majd ellátogattak a Pe­tőfi Sándor Kollégiumba, ahol az intézet igazgatója és a diá­kok képviselője oroszul kö­szöntötte a vendégeket. A lá­togatók ezután megtekintettek néhány tanuló- és lakószobát és elismeréssel nyilatkoztak a rendről, tisztaságról, ★ ÜJRA visszatérünk Egerbe — így búcsúzott vasárnap a Moszkvából és Minszkből vá­rosunkba érkezett 36 orvos, il­letve 24 pedagógus, mérnök és geológus, akik .egynapos láto­gatásuk során megtekintették a város nevezetességeit,­Levél egy unatkosóhos L löljáróban is elnézését kell kérnem, hogy a nagy nyll­‘-J vánosság előtt válaszolok kérdésére, amelyet nem is nekem tett fel, s amely voltaképpen sokkal inkább kijelentés volt, mintsem kérdés. Teszem ezt azért, mert a válasz — mert én azért okkal tekintem kérdésnek elhangzott szavait — min­den olyan városi embernek válasz akar lenni, aki legyen férfi, vagy nő, a kirándulásokon túl még nem találkozott a földdel, a faluval, a piacon túl még nem látta a földnek ezernyi termékét. — Unom már — ingatta a fejét, s arcán látszott, hogy valóban unja is... — Unom már, hogy a rádió, az újság, a filmhíradó mind és mindig csak a termelőszövetkezetekről beszél... Hát mit érdekel az engem? Valahogy ez volt megjegyzése, kérdése tartalma. Unja! Városi ember. A hivatal és a lakása között éli le életét, a tavaszt nem annyira a fű zöldjén, mint a kirakatok művirágain köszönti, s ha mélyet szippant a levegőből, min­dig pórt, füstöt szív a tüdejére, orrában örök tanyát vert * város szaga. Sokan vannak ilyének, akik talán nem is tehet­nek arról, hogy nem értik és érzik, hogy tíz- és százezer em­ber most küszködik valami újjal, valami egészen újjal — a szövetkezéssel. Bemégy a boltba és vesz tíz deka felvágottat és egy cso­mag vajat. Az asszony kimegy a piacra, csirkét venni va­sárnapra és tojást, meg zöldséget. Eszükbe sem jut, hogyan került mindez a városba, eszükbe sem jut, hogy a föld, ame­lyet kirándulás közben taposnak, a föld, amelyről bokrétát szednek, a föld termi mindezt: így, vagy úgy. Ahogy és aki megműveli. Unja, hogy sokat imák a szövetkezetekről az újságok, sokat beszél a rádió, de közben mélységes felhábo­rodással konstatálja, ha emelkedett a tojás ára, ha drága a csirke, vagy valami élelmícikket esetleg két-három napig hiába keres. Elolvasta a Statisztikai Hivatal jelentését, hogy kereken tizmillióan vagyunk, s tán azt is tudja, hogy ha­zánk lakosságának fele a földből és a földnek él, s ennek az ötmilliónak ilyen, vagy >olyan formában mindennapi problé­mája a szövetkezeti gondolat — de unja, hogy sokat írnak erről az újságok, sokat beszél a rádió. Kedves unatkozó! Engedje meg, hogy megmondjam: ma­gáról is szó van. A termelőszövetkezti mozgalom — ez a hi­vatalos szó — nemcsak a parasztság ügye, nemcsak a mun­kásosztály ügye, mindenkinek az ügye, a városi tisztvise­lőnek, az értelmiségnek, az orvosnak, ügyvédnek, pedagó­gusnak, háziasszonynak, de még a diáknak is az ügye. Öröm­mel konstatáljuk, sőt büszkék vagyunk rá, hogy a világ élenlevő nemzetei közé tartozunk. Felhördülünk, ha az üze­mi konyhán egy nap nincs hús. A városi gyerekek hova- tovább már meg sem isszák a kávét, csak a kakaót, s rán­tott levesről beszélni, mint reggeliről, legkevesebb is szent­ségtörés lenne. Nagyon jól van ez így. Egy nemzet évezredes éhezését esszük most le, pótoljuk mindazt, amihez nem jutottunk, mert nem juthattunk. De az igények — s ez is helyes, egyetért velem minden bizonnyal! — növekednek, egyre nö­vekednek. Hogyan lehet életszínvonalat növelni, még több húst, még több vajat, még több zöldséget, gyümölcsöt adni az ön asztalára is, kedves unatkozó, ha nem növekszik a mezőgazdaság termelése. Nem arra van szükség, hogy a fize­téseket emeljük, hanem, hogy az árakat csökkentsük: a pi­ac törvénye szerint azonban az árak csak akkor mennek le­felé, ha az áruk mennyisége „felfelé” emelkedik. S erre a magyar mezőgazdaság, amely ötven év alatt jóformán alig emelte termelését, a régi, egyéni módon nem képes. Űj mód­szer kell: a nagyüzem, a szövetkezés, a gépek, a nagy táblák. Autót akar? Motort? Olcsóbb, több televíziót, frigidért? Minden bizonnyal, s miért is ne akarna. De az ipar, hogy ezt előállítsa, vagy külföldről szerez be nyersanyagot, vagy magát az autót hozza be a kereskedelem. Mivel fizetünk érte, mit adhatunk érte? Elsősorban is pulykát az angolok­nak, gyümölcsöt, zöldséget az északiaknak, bort mindenki­nek: mezőgazdasági exportunk jelenti egyik alapját az ipar importjának. Nem olyan bonyolult közgazdasági kérdések ezek, hogy bárki meg ne értené, s el nem értené a szót: töb­bet és mindig többet, jobbat termelni. Ezért foglalkozik olyan sokat az újság, a rádió a terme­lőszövetkezetekkel, amelyekről hallani unt már, mert városi ember lévén, ugye? Mi köze van a faluhoz, a trágyához, hib­rid kukoricához, a munkacsapatok kialakításához. Ezek után is úgy gondolja, hogy semmi? Igaz, mind kevesebb azoknak a száma, akik érdektelenül figyelik a mezőgazdaság életét. Mert a falu éppúgy betört a városba a maga problémájával, mint ahogy a város betört a faluba a maga kultúrájával, technikájával. Okos, üdvös csere ez, s miért jó akadályozni részvétlenséggel, nemtörődömség­gel, kedves unatkozó ismeretlen ismerősöm. Elnézést, hogy kicsit hosszabbra nyújtottam, mint ahogy szerette volna, de sajnos, sokkal rövidebb, mint ahogyan en szerettem volna. Mert annyi mindent szeretett volna még el­mondani, magának is GYl'RKÓ GÉZA A füzesabonyi járás terme­lőszövetkezeteiben évről évre egyre nagyobb tért hódít a belterjesség, s az ezzel együtt­járó kertészkedés. Lőcsei Fe­renc, a járási tanács mezőgaz­dasági osztályának kertészeti agronómusa elmondja, hogy főleg a Tarna-menti részeken alakulnak öntözéses kertésze­tek, de ezenkívül csaknem minden szövetkezet foglalkozik öntözéses, vagy szántóföldi kertészkedéssel. Az idén a já­rásban 174 hold öntözéses és 617 hold száraz kertészet lesz, amely nagyban hozzájárul a lakosság jobb ellátásához. Jelenleg minden szövetkezet­ben készítik a melegágyakat, megkapták idejében a szüksé­ges magvakat, sőt több helyen már szépen fejlett palántákat lehet találni. A mezőtárkányi Búzakalászban szépen kikelt a korai káposzta palántája, s ezenkívül még a besenyőtelki Szabad Föld, a káli Vörös Huzavona egy újítás körül tozékok és szállítószalagok fel­szerelése után a teljesítmény napi 15 ezer köbméterre is emelhető. Vajon hány ezer munkás tudná elvégezni gé­pesítés nélkül ezt a munkát? Nem érdemes azt kiszámolni, mert kezdetleges kézi erővel, modern gépesítés nélkül, itt széntermelés ma .nem lehetne, mert nagyon drága lenne így a bényászás. A GÉPESÍTÉS terén elért eredmények a legjobb dolgozó­kat a-rra ösztönzik, hogy állan­dóan törjék a fejüket: hogyan lehetne holnap jobban dolgoz­ni. mint tegnap, mit kellene még tenni a gazdaságosabb termelés érdekében. Sok töp­rengés és kísérletezés után az egyik vederláncos kotrót átala­kították. és ennek eredménye­ként ez a gép ma már külön­válogatja a szenet és a med­dőt. Gyakorlatilag mit jelent ez? Nem kell a petőfibányai szénosztályozóba szállítani — 7 kilométeres távolságra — na­ponta sok ezer köbméter anya­got. nem kerül osztályozóra a kidobott meddő, tehát a szál­lítási és osztályozási költségek nélkül megfelelő kalóriájú sze­net ad az ecsédi külszíni fejtés. — Kinek az újítása ez? — faggatom az üzemvezetőt. — Ne írjon neveket, fölösle ges... — Hm, sejtem... Az újtás megvalósult. A vállalatuk el­fogadta azt? Mennyit kaptak az újításért? — Nehezen megy az nálunk A Szénbányászati Földkotró Vállalat azt mondja, hogy kö­rülményes a gazdaságossági számítás ellenőrzése. — Miért? — Hát azzal érvelnek, hogy a megtakarítás nem a mi vál­lalatunknál. hanem Petofibá- nyán jelentkezik. — Ügy. hát itt a bökkenő. De ÉRDEMES ezen gondol­kodni. Nyilvánvalóan a meg­takarítás népgazdasági szinten jelentkezik. Államunk mindent megtesz az újítómozgalom tá­mogatása és buzdítása érdeké­ben. Rendeleteket adtak ki a benyújtott újítások megszabott határidő alatti kivizsgálása, ér­demi döntés és az újítót jogo­san megillető díjazások pontos kifizetése érdekében. A párt és a kormány tehát a legtel­jesebb mértékben elismeri az újítók munkáját. Az ecsédi példa és az ehhez hasonló ese­tek arra intenek, hogy az újí­tók és a feltalálók nálunk még nem részesülnek olyan elisme­résben és megbecsülésben, mint amilyen őket munkájuk után megilletné. Sok helyen csak akkor veszik kézbe az újítások ügyét, ha a benyújtók idejében „jó keresztapáról” gondoskodnak és nem ritka a£ a munkahely, ahol nyíltan be­szélik az emberek, hogy csak akkor érdemes újítani, ha a vállalat vezetői valamilyen módon társulnak ahhoz. Hivatalos adatok szerint 1959-ben mintegy 15 ezer hasz­nosnak minősített és elfogadott újítási javaslatot nem valósí­tottak meg hazánkban. Lehet­nek „objektív’* akadá'yok is, de nem vagyunk olyan gazdag ország, hogy közöny, hozzá- nemértés és szakmai soviniz­mus és kicsinyes irigykedések miatt milliókat engedjünk ki­folyni markunk közül. Az Or­szágos Találmányi Hivatal el­nöke írta a Népszabadság már­cius 19-i számában, hogy „szi­gorúan felelősségre kell von­ni mindazokat, akik a talál­mányok mostoha kezelésével károkat okoznak a feltalálók alkotókedvének és az állam- kincstárnak.” ÜGY VÉLJÜK, ez a szigorú figyelmeztetés vonatkozik az újításokra is. Nem ártana, ha az illetékesek szétnéznének sa­ját portájukon és megfelelően intézkednének Ecséden és má­sutt is. FAZEKAS LÁSZLÓ Sarjad as új élet Hajnal és a füzesabonyi Petőfi termelőszövetkezetekben lesz még korai káposzta. Ezek a szövetkezetek foglalkoznak paprikatermesztéssel, ezen­kívül több helyen termelnek dinnyét és paradicsomot. ,A járás területén jelenleg több ezer négyzetméter üveg alatt sarjad az új élet. Különö­sen szép a sarudi Dózsa Tsz palántanevelése, ahol korszerű hollandi melegágyakban 84 négyzetméter alatt fejlődik a káposzta és a paprika palántá­ja. Több szövetkezet — így a besenyőtelki Szabad Föld és a Béke Ütja — gyümölcskerté­szettel is foglalkozik. Az emlí­tett két szövetkezetben igen jól sikerültek az őszi telepítések. A szövetkezet tagjai most el­végezték a tavaszi törzsápolá­sokat, a koronaalakító metszé­seket, pótolják a kifagyás okozta hiányokat és készülnek a permetezésre. ; AZ ECSEDI dombok közöt • hatalmas gödrök ásítoznak ; Ezeket nem a természet kifür I készhetetlen szeszélye, hanen ; az emberi akarat hozta létre \ nem évezredek, hanem a: ’ utóbbi egy esztendő céltudato; ! munkájával. ; A kutatók megállapították ; hogy Ecséd, Rózsaszentmártoi | és Szűcsi között nagy kitérje ' désű szénréteg húzódik, még pedig oly kedvezően, hogy kül­színi féjtés alkalmazható. Ko­rábban a meddőlefejtést töbt kisebb kotrógép végezte, de s bánya fejlődésében az utóbb: időben igen nagy jelentőség« volt annak, hogy a Német De mokratikus Köztársaság nagj teljesítményű és a legmoder­nebb vonóvedres kotrógépei adott a munkálatokhoz. Négy német szakember vezette a gé­pek szerelését és most is kél gyakorlott emberük irányítja a próbaüzemeltetést. Emeletnagyságú gép „mar­kolja. kanalazza“’ a meddőt, automatikusan a szállítószalag, ra rakja és emberi erő nélkül több száz méterre szállítja. Két és fél kilométer hosszú a szállítószalag és ez állandó körfolyamatot képez a kiter­melés helye és az elhagyott, nagy gödrök között. Ezekbe hordja a meddő földet, jelen­leg naponta 5—6 ezer köbmé­tert, de a megfelelő gépi tar­építésére, de ezenfelül a szö­vetkezet tagsága sáját erőből felépít egy öt hold termését befogadó dohánypajtát. Az Aranykalász Termelőszövetke­zet szintén saját erejéből, és a helybeh található építőanya­gok, fa és nád felhasználásával készít el egy 300 férőhelyes fa­vázas juhhodályt. Az építőbrigádok minden szövetkezetben munkához lát­tak, hogy még időben, a nagy nyári munkák megkezdése előtt megvalósítsák a nagy építkezéseket. Nemcsak létszámban, hanem gazdaságilag is igen megerő­södtek Poroszló termelőszövet­kezetei. A közös gazdaságok fejlődése, gyarapodása csak­nem mindenütt új beruházá­sok, építkezések megvalósítá­sát teszi szükségessé. Éppen ezért a jobb idők beálltával minden szövetkezet — részben állami támogatással, részben saját erőből —, hozzálátott az építkezésekhez. A Haladás Termelőszövetke­zet 50 férőhelyes tehénistálló felépítéséhez fog a közeljövő­ben. A szövetkezet tagjai már kijelölték az istálló helyét, hozzákezdtek az alapok lera­kásához. Ugyancsak 50 férő­helyes istálló épür az Új Élet| Tsz gazdaságában, ezenkívül = egy 25 férőhelyes sertés-’ fiaztatót és egy juhhodályt is? építenek a tavasz folyamán. I A Kossuth Termelőszövet- ? kezetben szintén sor kerül azf 50 férőhelyes tehénistálló fel- ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents