Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-23 / 70. szám

4

népújság

I960, március 23., szerda

Ebadtu . ..

Kevés ember az, aki nem veszi igénybe Egerben az autóbusz helyijáratot. A napokban is a zsúfolásig megtelt egyik helyijárat kocsiján mentem az állomásra. A felnőttek között egy kis bőrkabátos második osztályos kisfiú is bepréselte magát, hogy hazáig az utat ne gyalog, hanem éppen a kényelmet szolgáló autóbuszon tegye meg. A busz már kiindult a színházi megállótól is, amikor odaszól a kalauznőnek:

— Néni kérem, ha lehetne, a vasútállomásnál, a beforduló előtt tessék már megállni, fáj a lábam.

— Hogyne, fiacskám, majd lecsengetjük, — mondja a kalauz néni és még meg is simogatja a kis szöszke fiúcska arcát. Még az utazók is szánakozóan néznek rá, együtt érezve a kisfiúval.

A kanyar előtt valóban lecsöngette a kalauznő a kocsit és a kisfiú két lépést sántítva megtéve, boldogan, a betegségét elfelejtve, ugrándozva indult a Lenin úton hazafelé.

— Ejha, de hamar meggyógyult — mondja bosszankodva, de azért nevetve a kalauz néni. — Ez becsapott.

És ezen derül az egész kocsi.

— kisbé —

— A KÖNYVEK védelmében címmel kiállítás rendezésére készül a Megyei Könyvtár. A kiállítás anyagát azokból a könyvekből állítják ösz- sze. amelyeket a gondatlan, lelkiismeretlen olvasók megrongáltak.- SZAKÁCSTANULÓK HÁZI VERSENYÉNEK színhelye lesz április 6-án az egri Vörös Rák Halászcsárda. A versenyt a KPVDSZ Heves megyei Bizottságának kezdeményezésére a Felsőmagyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat rendezi.

— EMELKEDIK megyénkben az olvasók száma. Jelenleg 30 221 olvasót tartanak nyilván megyénkben, míg 1958-ban csak huszonhétezret. Különösen a munkásolvasók száma emelkedett.- KOLLÉGIUMOKKÁ nyilvánították az egri József Attila és Petőfi Sándor diákotthonokat. A kollégiumavató ünnepségre március 26-án délelőtt 11 órakor az egri Gárdonyi Géza Színházban kerül sor, amelyen Dobozy Imre Kossuth- díjas író mond beszédet.

— NAGYSZABÁSÚ BABADÉLUTÁNT . RENDEZTEK a verpeléti kisdobosok. Vasárnap egész nap izgatottan készítették a babaruhákat, öltöztették kedvenc babájukat, s az igyekezetnek meg is volt az eredménye: a szülőkkel együtt, akik megvendégelték a kis gyermekeket, elhatározták, hogy máskor is rendeznek ilyen vasárnap délutáni foglalkozást.- A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KIKIÁLTÁSÁNAK 41. évfordulójára emlékeztek vasárnap délután Ecséden. Az ünnepségen, amelyen részt vettek az 1919-es veteránok. Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára mondott beszédet.

— A HORTI MHS ALAPSZERVEZET fiataljainak kérésére Bartus István, a községi tanács VB-elnöke vasárnap délelőtt előadást tartott az imperialista támaszpont- politikáról. A fiatalok kívánságára a jövőben többször is sor kerül az ehhez hasonló előadások megrendezésére.

EGRI VÖRÖS CSILLAG Csillagok

EGRI BRODY

Az 57-es riport GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Végállomás: szerelem GYÖNGYÖSI PUSKIN Virrad (szélesvásznú) HATVANI KOSSUTH Szegény gazdagok HEVES

Szerelem csütörtök (szélesv.) FÜZESABONY

Halál a nyeregben PETERVASARA

Az árban (szélesvásznú)

Sgerben este 7 órakor:

A csodálatos vargáné Don Perlimplin

Jokai-bérlet, főiskolás)

Johann Sebastian Bach

(1685-1750)

1/ étszáztíz évvel ezelőtt halt meg a zenetörténet egyik leghatalmasabb alkotó- művésze, a barokk-zene zseniális összefoglalója és minden idők zenészgenerációjának legnagyobb tanítómestere: Bach.

Régi zenészcsaládból származott. Thüringiában a család férfitagjai kisvárosok, falvak orgonistái, kántorai voltak. A kis Bach szívós, kitartó akaraterővel tanul, mert jó muzsikus akar lenni. Már tízéves korában orgonái, később gyalogszerrel vándorol különböző városokba. hogy híres művészektől tanulhasson.

Egész életében szülőhazájában. Németországban marad. Kis városok, fejedelmek szolgálatában áll és végül életének utolsó állomásán, Lipcsében, mint a Tamás-templom karnagya és orgonistája működik.

Bach művészetében a kor egyre élesedő osztályellentétei, a német polgárság alapvető problémái jutnak kifejezésre. Ez a vonás általában jellemző a 17—18. századi német zenekultúrára. amely az elmaradott polgári fejlődés és kulturális állapotok közepette éles harci eszköze volt a nemzeti tudat megteremtésének. A német zene. amikor 1710—20 táján szomszédaival egy időben eléri fejlődésének első nagy tetőpontját, nagyobb horderejű, átfogóbb jelentőségűvé válik amazokénál.

Unnék a tetőpontnak, a

■LJ német zene első nagy nemzetközi összefoglalásának kimagasló megtestesítője Bach. ö talán az első nagy alkotója a zene történetének, akinek művészetében egy egész nemzet életének sorsdöntő kérdései, érzelmei a maguk átfogó teljességében kapnak hangot, az első. akinek művészetében a német zeneművészet a nemzetközi fejlődés élvonalába lép.

Bach művészetében orgonaművei vezetnek el hangszeres muzsikájának legsajátosabb, egyéniségének leginkább megfelelő területére. Bach az orgonán érezte leginkább otthon magát: itt találta meg a polifon elgondolása számára a legszélesebb technikai lehetőségeket és az orgona hangjából, lehetőségeiből merítette ihletét, szinte. minden egyéb műfajú munkája számára. Orgonafantáziái, fúgái, toccátái, pasztoráljai, koncertjei és korálelőjátékai csodálatos mesterművek.

Bach életműve rendkívül gazdag és sokoldalú. A kor szinte valamennyi műfajában kimagaslót alkotott. Műveiben egyesíti nemzete legértékesebb hagyományait — a népzenét — a luteránus korái forradalmi dallamvilágát, más nemzetek zenéjének leghaladóbb eredményeivel.

Sűrűn merít a német nép dallamvilágából. Még vallásos műveiben is ott lebeg-lobog a paraszttáncok ritmusa. Nála jelentkezik a legmagasabb csúcsponton az a folyamat, amely a zenetörténet folyamán eddig is megfigyelhető volt: hogy bár az egyházi és világi műfajok nem keverednek, de az egyházi és világi stílus, hangvétel, alig választható el egymástól.

Dach művészetének legtö- kéletesebb kiteljesedését fúgáiban láthatjuk. Az ellenpont nagyszerű szövevényei közé itt már bevilágít az újkori harmónia átlátszó, tiszta szellemével. Fúgáinak eszmei tartalma elfelejteti a hallgatóval a technika csodáit, a szerkezet bonyodalmait és csak az

érzelmi folyamatokra figyelünk. A Bach-fúga a legtökéletesebb. mint anyag és mint eszme. Élete vége felé, mintegy életművének megkoronázásaként, félig vakon írja. diktálja utolsó művét: „A fúga művészetét’*. Az utolsó fúgába beleilleszti, dallamhangokba foglalja a B—A—C—H nevet. Ügy, ahogy a nagy építők, festők, szobrászok rávésik nevüket alkotásaikra.

Johann Sebestian Bach, az emberiség történelmének ama kevés számú, nagy és titokzatos erejű géniuszai közül való, akik úgy jelennek meg előttünk, mint valami hatalmas természeti tünemény, csodálatos jelenés, melyben egész nemzedékek összesűrített ereje feszül, s roppant vulkáni lángoszlopban tör kifejezésre: vihar, melyet a légkör feszültsége idézett fel és amely elementáris kirobbanás után hoz kiegyenlítést, megoldást, megváltást. Műveinek tragikusan izzó. belülről sugárzó ereje a zenekultúra elavulhatatlan értékeit, kincseit jelenti számunkra.

Geibinger Sándor,

a TIT tagja.

I960. MÁRCIUS 2*., SZERDA

Névnap: VIKTÓRIÁN

A Nap kél: 5 óra 42 perckor, nyugszik: 1« óra 01 perckor.

150 évvel ezelőtt, 1810-ben született GÁBOR ÁRON, az 1848—49-i szabadságharc híres részvevője. 1848 őszétől kezdve az egyik kézdivásárhelyi kovácsműhelyben ágyúkat állított elő. Nagy érdemei vannak a székelység szabadságharcban való részvételének megszervezésében. Több csatában kitüntette magát és mint őrnagy esett el az uzoni csatában.

Pakisztán nemzeti ünnepe: a köztársaság napja.

60 évvel ezelőtt, 1900-ban halt meg ZSOLNAY VILMOS kerá- mikus, a pécsi porcelángyár megalapítója.

Gábor Áron ágyúöntödéje

[(Részlet Demjén Attila festményéből.)

Licska Péterné, Eger:

A horgoló nők körében legkeresettebb a 60-as cérna. Ezért fordul elő — valószínűen a rendszertelen elosztás miatt —, hogy időközönként nem lehet 60-as cérnát kapni. De reméljük, hogy azóta érkezett a kézimunkaüzletbe, vagy az Állami Áruházba a keresett cérna.

Kivés Sándor, Párád:

Ügyét a megyei végrehajtóknál megsürgettük. Az esetleges végre- hajtásról értesítsen bennünket is.

Fehér Gáborné, Gyöngyös:

A két gyerekről írt levelével kapcsolatban kérjük, keresse fel szerkesztőségünket levélben, vagy közölje pontos címét és nevét.

Kedves olvasó, ki szereted a szenzációkat, most lapom megbízásából olyan szenzációban lesz részed, amilyet csak ki tudok találni: elsőkézből, azon frissiben sikerült beszámolnom az egri vár védelméért folytatott tömegméretű harcról. Ezt a várat, amely jellegénél fogva Közép-Európa egyik legjelentősebb üzeme, a tervek szerint, a sok export-kötelezettség miatt, kétezer emberrel kellett megvédenie Dobó Istvánnak — akit nemrégen neveztek ki várigazgatónak — a jól importált százezres török sereggel szemben.

A gyenge idegzetűek kedvéért, előre is közölhetem, megnyugtatás képpen, hogy a várvédelem munkája az előírt tervdokumentációknak megfelelően, sikeresen folyt le.

Mi a siker titka? Ezt kutattam, ezt kerestem, beszélgettem a széles tömegekkel, vezetőkkel, egyszerű harcos dolgozókkal, míg végül a nyitjára jöttem és most feltárom ezt lapunk sok százezres olvasótábora előtt.

A titok nem egyéb, mint hogy Dobó István várigazgató bátran támaszkodott a tömeMi történt Egerben ?

Dobó István várigazgató és ax egyszemélyi felelős vezetés

A Hihi Hírek saját tudósítójától

gekre és a műszaki középkáderekre, nem akart mindent egyedül csinálni, mint teszik ezt oly sokan, tömegeket lebecsülő várigazgatók. Olyan hadművelőket állított csatasorba, mint a többszörös újító és egyben újítási felelős, Bornemissza Gergely kartárs, vagy Mekcsey kartárs és olyan emberek jártak tapasztalat- cserére, mint Vasvári kartárs, aki ugyan egy kicsit káromkodás, de már önkritikát gyakorolt. A várigazgató egy lelkesítő felelőst is beállított Bálint Pap kartárs személyében, aki mint később beigazolódott, lelkesítő felelősi funkcióját jobb minőségű munkával végezte, mint a török sereg ösz- szes dervise, müezzinje. A munka megszervezése történetéhez hozzátartozik az a nagygyűlés is, amely a vár központi üzemi csarnokában tartatott meg, az előzetes várvezetőségi ülés után. Ezen a gyűlésen Dobó István várigazgató szavai nyomán a várvédő dolgozók százhúsz százalékos várvédelmi tervteljesítést vállaltak és ezt maradéktalanul teljesítették is.

Volt gondja Dobó Istvánnak arra is, hogy igen helyesen értelmezve, biztosította a nők egyenjogúságát, amelyet a várat ostromló törökök a nő és férfi viszonyában merőben szokatlan módon tapasztaltak is. Elmondták a dolgozók ott- jártamkor, hogy nagy érdeme volt Dobó Istvánnak, hogy nála nem feküdtek el az újítások, bátran alkalmazta és újítások benyújtására szorgalmazta is beosztottjait. Ugyanakkor nem volt rest keményen fellépni a munkafegyelem megrontói ellen: egy Hegedűs nevű szakmunkást — pedig

éppen szakmunkásban volt a legnagyobb hiány — habozás nélkül eltávolított a maga színe elől, Bálint Pap urának színe elé. Bajlódjon ö vele!

Az így megszervezett várvédelem biztosította a zökkenőmentes munkát, ostromról ostromra csökkent a selejt, emelkedett az egy főre eső termelés — bár el kell ismerni, hogy a betervezett munkaórákhoz képest bizonyos túllépés volt tapasztalható. Dobó István várigazgató, a műszaki középkáderek, s a harcos szellemű dolgozók összefogása, végül is kivívta a győzelmet: teljesítették a törökök visszaverésének tervét.

Dobó István várigazgató, a kétségtelen szép eredmények ellenére azonban hibákat is követett el, amelyekről helytelen volna hallgatni. Csak egyet a néhány közül: lényegesen túllépte a várvédelemre biztosított béralapot.

*

Lapzárta után jelentik:

Dobó István egri várigazgatót béralaptúllépés miatt fegyelmi úton felfüggesztették. Így jár ám, aki pazarol!

(egri)

Iskoláink helyzete a felszabadulástól napjainkig

i.

A FELSZABADULÁS után népünk a gazdasági, a társadalmi és politikai megújhodás útjára lépett. Az élet ezernyi területén évszázados elmaradásokat kellett pótolni. Mindenekelőtt jelentős elmaradást kellett behozni az oktatás, elsősorban a népoktatás terén. Annál is inkább fontos volt ez, mivel a népi demokrácia a dolgozó tömegeket tekintette talpkövének, s ebből következően a népoktatást tartotta legfontosabb közoktatási feladatának. E gondolat jegyében jött létre a felszabadulás után a nyolcosztályos általános iskola.

Mielőtt szólnánk a népiskolák szervezeti átalakításáról, szólnunk kell a megyei népiskolák háború utáni állapotáról.

1945 után a huszonötéves ellenforradalmi rendszer és a háborús pusztítások által örökül hagyott iskolák szomorú állapota miatt a tanítás megindítása is sok tennivalót követelt.

A felszabadulás Heves megye népiskoláit is a legrettenetesebb állapotban találta. Az épületek nagy része a háborús események következtében megrongálódott, a felszerelések és a bútorzat jelentős része megsemmisült. Súlyosan megrongálódott a dormándi, nagyrédei és tófalusi iskola. Nagyon elhanyagolt állapotban volt a gyöngyöspatai iskola is. A felsoroltakon kívül még sok olyan iskola volt a megyében, amely a tanítás követelményeinek nem felelt meg.

AZ ISKOLÁK ÚJJÁÉPÍTÉSE, rendbehozása igen nagy feladatot rótt a romjaiból éppen csak felocsúdó országra.

Az iskolák tanításra alkalmassá tétele hosszú és kitartó munkát igényelt. Az iskolák rendbehozatalának számos módja volt. Különösen ki kell emelnünk az iskolák újjáépítésében az MKP pártszervezeteinek szerepét. Áldozatos munkát végeztek a falujára munkások, akik még szabad idejüket is feláldozva vettek részt az iskolák újjáépítésében. A csepeli és pestszentlőrinci falujáró munkások üvegezték be a visontai iskola ablakait és javították meg a vá- mosgyörki iskola sérült tetőzetét. Jelentős szerepe volt az iskolák újjáépítésében a falvakban és városokban megindult pénzgyűjtésnek is.

Több helyen a község saját erőiből építette újjá, vagy hozta rendbe iskoláit. A tófalusi iskolát és tanítói lakást állami segély segítségével, a község saját erejéből építette újjá, „mert az ország érdeke megkívánja, hogy a tanuló generáció ne maradjon el a tanulástól”.

Természetesen az egyes községek hozzájárulása iskoláik rendbehozásához korántsem volt elegendő. A költségek nagy részét az államnak kellett fedeznie, államsegély formájában. Sok község, mivel nem volt elég anyagi ereje iskolája helyreállításához, államsegélyért folyamodik. Heves megyében is több tucatra tehető azoknak az iskoláknak a száma, amelyek államsegélyért folyamodtak. (Hort, Dor- mánd, Vámosgyörk, Nagyré- de, stb.). Sok iskola részesült államsegélyben, az MKP szervezetek közbenjárására, még 1945-ben.

KEZDETBEN GÁTOLTA az

iskolai élet normális beindítását a nagyfokú tanítóhiány és a tanítók hiányos fizetése. 1945 után több megyei népiskola tanítóhiány miatt nem kezdhette meg működését. Körülbelül 134 tanító volt távol a megyétől, nagy részük hadifogoly. A tanítóhiányon több módon igyekeztek segíteni. Sok községben a távollevő tanítók helyett menekült tanerőket alkalmaztak. Kísérletek történtek a közhivatalokban dolgozó tanerőknek az oktatásba való bevonására is. Több helyen szükségessé tette az új tanerők alkalmazását a gyermekek nagy száma, ebből adódó tantermi zsúfoltság. Sok kérelem érkezett ebben az időben a Heves megyei Köz- igazgatási Bizottsághoz újabb tanítói állások szervezése ügyében (Tarnaszentmiklós- ról, Bekölcéről, stb.).

Súlyosan gátolta a működésben levő tanítók munkáját az a körülmény, hogy elsősorban a felekezeti iskolák tanítóinak rendszertelenül folyt a javadalmazása. Az egri Állami Levéltár felszabadulás utáni anyagában számos olyan aktát találhatunk, amely a felekezeti tanítók javadalmazási ügyével foglalkozik. Sok felekezeti tanító panaszkodik amiatt, hogy a javadalmi jegyzőkönyvben megállapított de- putátumot nem, avagy rend- szertelenül kapja meg. (Például a feldebrői kántor-tanító). Avagy azért nem kaptak illetményt, mert a falu szegény volt. (Például a bekölcei tanító).

KÜLÖNÖSEN NEHÉZ volt a tanulók beiskolázása nagyrészt tüzelő- és ruhahiány miatt. Nehézségbe ütközött a külterületeken élő gyerekek beiskolázása is. A beiskolázásban tapasztalható nagy hiányosságok késztetik 1947-ben a megyei tanfelügyelőt arra, hogy a megyei Közigazgatási Bizottsághoz forduljon annak érdekében, hogy az segítse elő a beiskolázás munkáját. A megyei Közigazgatási Bizottság a beiskolázási viszonyok felmérése céljából jelentéseket kér az egyes községektől, a helyi beiskolázási viszonyokról. A beküldött jelentésekből megállapítható, hogy a külterületeken még igen sok a tennivaló a népoktatás terén.

Igen súlyos feladatokat rótt az iskolai élet beindítása a fiatal népi demokratikus államra. Nehéz volt annak dologi és emberi feltételeit előteremteni. De talán mindennél nehezebb volt az ellenforradalmi rendszer népellenes iskolapolitikájának felszámolása. Mint már említettük, a legfontosabb lépés e téren a népiskolai oktatás kiszélesítésé, a nyolcosztályos általános iskola megteremtése volt. Az általános iskolák kiépítése megyénkben is megindult.

Erre mutatnak az egyes községi népiskolák, tanítói létszámemelési kérelmei. A kérelmező iskolák a tanítók számának emelését azzal indokolják, hogy iskolájukat általános iskolává kívánják átszervezni, valamint azzal, hogy az általános iskola kiépülése után a régi tanítói keretszám mellett az oktatás nem volna sikerrel biztosítható. Így több népiskola kéri újabb tanítói állás szervezését már 1947-ben; a nagyfügedi, abasári, karácsondi, recski stb. iskolák.

A NÉPOKTATÁS NORMÁLIS színvonalon való biztosítása, az általános iskolák kiépítésére való törekvés igen nagy mértékben segítette a dolgozók gyermekeinek magasabb színvonalon való oktatását. Azonban még megoldásra váró kérdés volt a falun lakó tehetséges munkás- és parasztgyermekek felsőbb fokú iskolákban való taníttatása. E fontos probléma megoldását szolgálta a népi kollégiumok felállítása. A népi kollégiumok lehetővé tették a munkás- és szegényparaszt fiatalok számára a továbbtanulást. Valamint azt is elősegítették, hogy új, a népből származó értelmiség jöjjön létre a népi demokratikus hatalom szolgálatára. A megyében elsőként az egri II. Rákóczi Ferenc, a hatvani, az egri Dobó Katica és a gyöngyösi Vak Bottyán népi kollégiumok jöttek létre. A népi kollégiumok élete a nemegyszer jelentkező anyagi nehézségek ellenére is mintaszerű volt. Becsületes, a népi demokráciához hű fiatalok nevelődtek itt. A kollégiumok egykori volt tanárai és tanulói csak megbecsüléssel tudnak szólni ezekről az intézményekről. A népi kollégiumok az 1948-as iskolai államosítások után szűntek meg. Történetük a megye felszabadulás utáni történetének legszebb napjaira tartozik.

(Folytatjuk.)

Szecskó Károly

I